Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Köszönöm szépen! Én is így tettem annak dacára, hogy Floo komolytalan hozzászólását elolvastam.
Folyásolja persze. Taki is írta egyszer,feltétlen le kell tisztítani,még az oldal peremeket is, nehogy befülledjen,anno; jég kunyhó legyen bent.
"Mikor kezdõdik új elõrejelzési verseny? Mármint úgy kérdezem, hogy elsõ héttõl kezdve?"
Téli kör (20 forduló): november - március
Nyári kör (20 forduló): május - szeptember
Téli kör (20 forduló): november - március
Nyári kör (20 forduló): május - szeptember
Az omsz illetékese nagy havazások után végigmegy az egész országban, és mind a 150-200 mérõrõl lesepri a havat.
Õ a hóseprõ!
Õ a hóseprõ!
Sziasztok!
Lenne egy kérdésem.
Magyarország földtana órán a Tisia-egységet vesszük és nem értek valamit.
A jura elejéig Európa része, majd onnan szakadt ki és elkezdett D-felé haladni. Az oligocénben, miocén elején visszafordult ÉK-felé és benyomult mai helyére. Ez a mozgás a miocénben 90°-kal az óramutató járása szerinti forgással járt együtt.
Az lenne a kérdésem, hogyan kell értelmezni az óramutató járása szerinti 90°-ot.
Köszönöm szépen!
Lymo
Lenne egy kérdésem.
Magyarország földtana órán a Tisia-egységet vesszük és nem értek valamit.
A jura elejéig Európa része, majd onnan szakadt ki és elkezdett D-felé haladni. Az oligocénben, miocén elején visszafordult ÉK-felé és benyomult mai helyére. Ez a mozgás a miocénben 90°-kal az óramutató járása szerinti forgással járt együtt.
Az lenne a kérdésem, hogyan kell értelmezni az óramutató járása szerinti 90°-ot.
Köszönöm szépen!
Lymo
Az árnyékolóm tetejét vastag hó borította be.
Leseperjem róla a havat, vagy hagyjam, hogy magától olvadjon le?
Befolyásolja a mérést a hó?
Leseperjem róla a havat, vagy hagyjam, hogy magától olvadjon le?
Befolyásolja a mérést a hó?
Körülbelül 400-500 méterre lakok a fõállomástól, de ezzel kapcsolatban írtam még az éghajlatosoknak. Köszi neked is a segítséget. Másik kérdés: Mikor kezdõdik új elõrejelzési verseny? Már mint úgy kérdezem, hogy elsõ héttõl kezdve?
Tehát nem az OMSZ állomáson laksz
Milyen messze laksz tõle? Kisebb távolságokon is lehetnek nagy különbségek, fõleg hegyes vidéken, nem beszélve a csapadékmérés nehézségeirõl, fõleg a téli idõszakban....
Milyen messze laksz tõle? Kisebb távolságokon is lehetnek nagy különbségek, fõleg hegyes vidéken, nem beszélve a csapadékmérés nehézségeirõl, fõleg a téli idõszakban....
Sziasztok segítségeket szeretném kérni. Nézegetem az OMSZ-nál a napi jelentés kiadványt és az én méréseim illetve az OMSZ mérések nem egyeznek meg. Ma reggel 7-ig az OMSZ 6mm csapadékot regisztrált, míg nekem olvasztva 12mm lett. Õk ma reggel 7-kor 48 cm havat regisztráltak, nálam pedig 39-42 cm van. Ez hogy lehet? Lehet az hogy a hegyoldalban lakok és ezért több lett a csapadék és kevesebb a hó? Tszfm kb: 965m. Helyszín: Kékestetõ. Köszönöm a segítséget.
Úgynevezett tartós teknõ elõoldali helyzet. Azaz tõlünk nyugatra egy nagy kiterjedésû hûvös levegõvel telített, a környezeténél alacsonyabb légnyomású terület helyezkedett el (és még fog is).
Az ilyen képzõdmények keleti oldalán gyakori a ciklonképzõdés, és ahogy ezek a ciklonok vonulnak délnyugatról északkelet felé, elõttük erõs bemelegedés, mögöttük hirtelen lehûlés tapasztalható és még ami ezzel jár: gyakori bõséges csapadék.
A nyugat-keleti megosztottság is ezzel magyarázható.
Az ilyen képzõdmények keleti oldalán gyakori a ciklonképzõdés, és ahogy ezek a ciklonok vonulnak délnyugatról északkelet felé, elõttük erõs bemelegedés, mögöttük hirtelen lehûlés tapasztalható és még ami ezzel jár: gyakori bõséges csapadék.
A nyugat-keleti megosztottság is ezzel magyarázható.
Valaki el tudná nekem magyarázni, hogy a héten milyen idõjárási helyzet okozta hazánkban a mediterrán ciklonok sokaságát, és ezáltal Nyugat - Magyarország hóba fulladását?
Egy dolog izgat már pár napja. Figyelem a Dél-Olasz fáklyákat és sorozatosan az op 4-5Hpa-val gyengébb ciklonnal számol, mint a tagok átlag.
Nagyjából a ciklon kp.: Link
Magyarország közepén az eltérés: Link
Azt hiszem itt látszik is hogy az op. mind csapadék, mind légnyomás terén orsc gyanús. Már 6. futás óta, amióta figyelem.
Érdekelne, hogy itt most melyik a mérvadó?
Illetve milyen hatással lehet ez a ciklon mozgására, illetve csapadékhozamára?
Tudom apróságokról beszélek, de érdekelne a hozzáértõk véleménye a dologról.
A válaszokat köszönöm!!
Nagyjából a ciklon kp.: Link
Magyarország közepén az eltérés: Link
Azt hiszem itt látszik is hogy az op. mind csapadék, mind légnyomás terén orsc gyanús. Már 6. futás óta, amióta figyelem.
Érdekelne, hogy itt most melyik a mérvadó?
Illetve milyen hatással lehet ez a ciklon mozgására, illetve csapadékhozamára?
Tudom apróságokról beszélek, de érdekelne a hozzáértõk véleménye a dologról.
A válaszokat köszönöm!!
Ez így nem teljesen igaz, a kulcsszó inkább csak a Budapest. De tavaly pl. erre is mondták, hogy országszerte nagy hó esett, holott a 20 cm-t elérõ összegek az ország kb. 40 %-án fordultak csak elõ: Link
Sajtóban az országszerte az Budapest és Dunántúl... Ha itt van annyi hó a Tiszántúlon , akkor már csak ennyi szerepel a hírekben: Jelentéktelen mennyiségû hó....
Meteorológiában:
Országszerte - az ország területének több mint 95 %-án elõforduló jelenség
Országszerte - az ország területének több mint 95 %-án elõforduló jelenség
A hétvégén leesett csapadék kapcsán hívnám fel a figyelmet egy fogalmi zavarra. A hírekben többször is elhangzott az országszerte kifejezés, amikor is behavazott fõutakról, lelassult közlekedésrõl számoltak be. Számomra az országszerte kifejezés azt jelenti, hogy az ország túlnyomó részén, közel egész területén. Lehet, hogy én nem tudok magyarul, de ezt a kifejezést érzésem szerint helytelenül használták a sajtóban, hiszen az említett idõjárási helyzet, ha jól tudom a Dunántúlnak is csak az Északnyugati részét érintette. Tehát a behavazott fõutak és lelassult közlekedés nem országszerte volt jellemzõ, hanem a Nyugati országrész egy hányadán, de semmiképpen sem az ország területének túlnyomó részén.
Vagy a kifejezés a meteorológiában külön jelentésréteggel bír?
Nem, nem ez volt. Mûanyag árnyékolós volt és a ház tetején volt kb. rögzítve egy kiálló fémrúddal a szélmérõ felfele menõ rúdja mellett.
Kizárt! Esetleg ez , de azért van mert máshogy nem tudták megoldani,és õk is szeretik nézegetni a hõmérõt. Link
Akkor nem tudom ,de kétlem. Biztos nem csal meg az emlékezeted?
Akkor nem tudom ,de kétlem. Biztos nem csal meg az emlékezeted?
Nem tudom, fórumon láttam képet, mert valaki lefényképezte, és berakta oda. De hogy melyik is az azt már nem tudom. valahol Dunántúlon. Valami ilyesmi rémlik
Még annyit tennék hozzá, hogy némelyik OMSZ "hivatalos állomás" köszönõviszonyban sincs a 2 méterrel. Fórumon volt egy kép, hogy 6 méteren mérték a hõmérsékletet. No comment
Szerintem többen vannak, akik nem tudják a részleteket. A felvetés konstruktív, elég rosszul fest ez az inkvizítori hangnem... Egy higgadt magyarázatot mindenki megérdemel. Mellesleg a hidegháborús helyzet okai számomra sem teljesen világosak.
A provokáció átmeneti tiltással, de akár kizárással is járhat! Gondolom nem tudod az oldal(ak) történetét...Véleményem szerint jobb ez a különlét, meg egyáltalán, teljesen irreális a felvetésed.
Sziasztok Nem tudom , hogy jó helyen kérdezem ezt , de nem gondolkodtak még el a metnet csapat " irányítói " ha szabad így kifejeznem , azon hogy az idõkép csapatával egy hatalmas és jólmûködõ csapatot lehetne alkotni , hiszen miért ez az ellentét , amikor együtt mégjobb szervezetet lehetne összehozni / közös tudás , észlelõk száma stb .... /
Nem tudom jól értem-e... Ezek szerint reggel 7-kor beírom az elõzõ napi csapadékot és az aznapi hóvastagságot? Vagyis akkor a mai hóvastagság nálam is 0...
Hóvastagságot reggel 6 UTC-kor (télen helyi idõ szerint 7 órakor) mérjük meg több helyen ahol átlagos vastagságúnak véljük a hóréteget, majd ezen méréseket átlagoljuk. Ez a mérés lesz az aznapi hóvastagság. Ez szerepel a napi hóvastagság térképen.
Az aktuális hóvastagság térképen az észlelésekben beküldött hóvastagság adatok jelennek meg. Elméletileg.
Az aktuális hóvastagság térképen az észlelésekben beküldött hóvastagság adatok jelennek meg. Elméletileg.
Áthelyezve innen: 2013.01.13-tól Mediterrán ciklonok hete (#20 - 2013-01-13 19:23:04)
A hóvastagságot milyen idõpontra kell mérni? Azt nem értem, ha délután 4-kor már volt 2-3 centi, akkor a napi körképben miért van 0? Nálad és Zircen is? Valamit nem jól tudok? A hóvastagságot nem a hõmérséklettel együtt kell mérni?
A hóvastagságot milyen idõpontra kell mérni? Azt nem értem, ha délután 4-kor már volt 2-3 centi, akkor a napi körképben miért van 0? Nálad és Zircen is? Valamit nem jól tudok? A hóvastagságot nem a hõmérséklettel együtt kell mérni?
Igen, sõt, véleményem szerint már megtörtént a váltás. Erre mutat a blokkoló AC megléte és az erõsödõ mediterrán ciklontevékenység.
Tehát a zonális fázis végén vagyunk. Akkor ezek szerint elkezdõdik az átmenet a meridionális fázisba?
Nagyon szívesen, de kérdésed ebben a formában túl általános. Ha megkísérelnék válaszolni rá, oldalakat kellene írnom légköri képzõdményekrõl, frontokról.
Szûkíteni kellene kissé a kört -megírni, hogy pontosan mire vagy kíváncsi.
Szûkíteni kellene kissé a kört -megírni, hogy pontosan mire vagy kíváncsi.
OFF: Dehogy zavar, sõt... Szerintem hagyjuk már a fenébe azt a bizonyos összekülönbözést.
ON:Világos, amit írsz, és nagyon érdekes ez a "statisztikai elem", ennek létezésérõl nem tudtam.
Elég sokat forgatom a GFS térképarchivumát, és én is úgy látom, vannak évek (pl. 1960-as évek második fele) mikor egy bizonyos helyzet rendre ugyanazt a kimenetelt eredményezte.
Más években viszont (pl. 1970-es évek elsõ fele) következetesen másfélét.
A kérdés, hogy az ilyen "idõjárási hajlamokban" mikor következik be változás.
ON:Világos, amit írsz, és nagyon érdekes ez a "statisztikai elem", ennek létezésérõl nem tudtam.
Elég sokat forgatom a GFS térképarchivumát, és én is úgy látom, vannak évek (pl. 1960-as évek második fele) mikor egy bizonyos helyzet rendre ugyanazt a kimenetelt eredményezte.
Más években viszont (pl. 1970-es évek elsõ fele) következetesen másfélét.
A kérdés, hogy az ilyen "idõjárási hajlamokban" mikor következik be változás.
Ma reggel 7 órakor Miskolcon (Észak-Kilián lakótelep) ónos esõ esett, a kb. -4 - (-5)°C-os 2 méteres, a kb. ugyanilyen 925 hPa-os Link és 850 hPa-os Link hõmérséklet ellenére (WRF elõrejelzés). A szél- és páratartalom-viszonyok így alakultak: Link (10m) Link (925hPa) Link (850hPa). A csapadékintenzitás gyenge volt, inkább ónos szitálás.
Kérdésem: miért hullhat ennyire negatív légprofil ellenére folyékony halmazállapotú csapadék?
Késõbb, az intenzitás növekedésével átváltott havazásba.
Kérdésem: miért hullhat ennyire negatív légprofil ellenére folyékony halmazállapotú csapadék?
Késõbb, az intenzitás növekedésével átváltott havazásba.
(Remélem nem zavar, hogy szólok hozzád)
A globálmodellek az én információm szerint nemcsak bizonyos termodinamikai és egyéb összefüggéseket vesznek figyelembe, hanem - és ebben lehet a jelenlegi akut modellgyengélkedés egyik oka - a statisztikailag "elvárható" idõjárást is, adott évszakban, adott területen. Azaz egy adott kiinduló helyzetbõl az elmúlt x évben túlnyomóan milyen idõjárási helyzetkép alakult ki (persze egyéb súlyozással, indexeléssel, stb.) és a végén kijön egy párnapos modell - mely aztán pár nap múlva akár komoly eltéréseket is mutathat. A napkitörésekkel kapcsolatban is így van: ha a viszonyítási idõszakban elõfordult, akkor az algoritmusok tartalmazzák a hatását - nem közvetlenül, mint "ha napkitörés, akkor...", hanem hatását tekintve, hiszen ez szinte automatikusan beépül a statisztikus (és ezáltal "elvárható") adathalmazba.
A globálmodellek az én információm szerint nemcsak bizonyos termodinamikai és egyéb összefüggéseket vesznek figyelembe, hanem - és ebben lehet a jelenlegi akut modellgyengélkedés egyik oka - a statisztikailag "elvárható" idõjárást is, adott évszakban, adott területen. Azaz egy adott kiinduló helyzetbõl az elmúlt x évben túlnyomóan milyen idõjárási helyzetkép alakult ki (persze egyéb súlyozással, indexeléssel, stb.) és a végén kijön egy párnapos modell - mely aztán pár nap múlva akár komoly eltéréseket is mutathat. A napkitörésekkel kapcsolatban is így van: ha a viszonyítási idõszakban elõfordult, akkor az algoritmusok tartalmazzák a hatását - nem közvetlenül, mint "ha napkitörés, akkor...", hanem hatását tekintve, hiszen ez szinte automatikusan beépül a statisztikus (és ezáltal "elvárható") adathalmazba.
A képek valóban ORSC gyanúsak, de ha ilyen hideg nem is valószínû, én is szinte biztos vagyok kiadósabb hidegelárasztásban január második felében. A Namias ciklusban épp most van lezáruló félben a zonális fázis, a "nagy orosz medve", a kelet-európai hideg pedig itt ólálkodik a kertek alatt (sõt, Északkelet-Magyarország tekintetében a kapuban áll)
Nem tudom, innen milyen más irányba fejlõdhetnének tovább a dolgok, mint a kontinentális hidegelárasztás és mediciklon tevékenység felé. Jelenleg ezt gondolom a legesélyesebb verziónak.
Nem tudom, innen milyen más irányba fejlõdhetnének tovább a dolgok, mint a kontinentális hidegelárasztás és mediciklon tevékenység felé. Jelenleg ezt gondolom a legesélyesebb verziónak.
Szerintem nem tanítják meg, mégpedig azért nem, mert a szakemberek elõtt sem teljesen világos az évtizedekre terjedõ meridionális ill. zonális túlsúly oka. Modellezni, ráadásul matematikailag megformulázni pedig csak világosan felismert fizikai mechanizmusokat lehet.
Bár nem vagyok a tudományág szakértõje, de én is úgy hiszem, hogy a globálmodellek csak bizonyos termodinamikai és hidrodinamikai összefüggéseket vesznek figyelembe, és a légkörnek, mint termodinamikai- aero (hidro?) dinamikai rendszernek bizonyos paramétereit.
Nagyon valószínûnek tartom, hogy a meridionalitást és zonalitást érintõ indexek (NAO és AO) szintén a modelleredmények alapján végzett speciális számítások eredményei -éppen ezért nem a modellkimenetelek függenek az indexektõl, hanem fordítva: az indexek várható értékét a modellkimenetelek határozzák meg.
Persze, a földi légkör sem a "semmiben lóg", hanem körülveszi azt a világûr közege, mely hat rá, pl. különbözõ részecske és elektromágneses sugárzások által. Ezek hatása azonban -legalábbis rövid távon- feltehetõleg elhanyagolható a termodinamikai, aerodinamikai tényezõkhöz képest. Nem hiszem, hogy bármely modell számolna pl. egy napkitörés makrocirkulációt befolyásoló hatásával.
Bár nem vagyok a tudományág szakértõje, de én is úgy hiszem, hogy a globálmodellek csak bizonyos termodinamikai és hidrodinamikai összefüggéseket vesznek figyelembe, és a légkörnek, mint termodinamikai- aero (hidro?) dinamikai rendszernek bizonyos paramétereit.
Nagyon valószínûnek tartom, hogy a meridionalitást és zonalitást érintõ indexek (NAO és AO) szintén a modelleredmények alapján végzett speciális számítások eredményei -éppen ezért nem a modellkimenetelek függenek az indexektõl, hanem fordítva: az indexek várható értékét a modellkimenetelek határozzák meg.
Persze, a földi légkör sem a "semmiben lóg", hanem körülveszi azt a világûr közege, mely hat rá, pl. különbözõ részecske és elektromágneses sugárzások által. Ezek hatása azonban -legalábbis rövid távon- feltehetõleg elhanyagolható a termodinamikai, aerodinamikai tényezõkhöz képest. Nem hiszem, hogy bármely modell számolna pl. egy napkitörés makrocirkulációt befolyásoló hatásával.
Met4ever-hez csatlakozva: a modellek a levegõre vonatkozó termo- és hidrodinamikai egyenleteket oldják meg, a fizika törvényei pedig nem változnak attól, hogy éppen milyen cirkulációs korszakban járunk. Amikor a légkör tartósan meridionális vagy épp zonális irányítás felé hajlik, akkor a pillanatnyi állapotai között is túlsúlyba kell kerülniük azoknak, amikbõl kiindulva x nappal késõbbre a ciklusra jellemzõ helyzet adódik. Külön változóra ezért nincs szükség.