Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
A hónap 41 mm csapadékot produkált, de köszönhetõen 3 rendkívül csapadékos hónapnak (március 148, június 153, július 152) az éves mennyiség 790 mm-en áll.
Cseszneken 62,8 mm lett a havi csapadék,ami 1-2 %-al meghaladja az átlagot.Úgy látom,hogy a Pápa-Csesznek vonaltól délre és keletre csapadékos Ény-ra csapadékszegény volt az október,míg itt a Bakonyalján nagyjából az átlag jött le.
Ma az õsz és október 2. fagyos napja volt,akárcsak 19-én,most is -3 fokkal.Ez elég szokatlan,vagyis,hogy más napokon szinte meg sem közelítettük a 0 fokot,addíg kétszer is ennyire leszaladjon itt a hõmérséklet,kerek -3 -ig.
A havi közép 11.1 foka az új évszázadhoz képest alacsony(11,5),de az elõzõ század 1971-2000 közti évtizedeihez képest kicsit melegebb(10,4),kb. az átlagnak megfelelt.A legmelegebb nap hetedike volt 21,5 fokos júliusi átlaggal,míg a leghidegebb 19-én volt 3,2 fokos nov.végi,majdnem decemberi értékkel.
A legmelegebb 26,4 fokkal 7-én és 8-án volt.
A csapadék 50,5 mm lett,ami az utolsó 58 év átlagánál vagy 5 mm-el több,de a múlt század elsõ felénél 8 mm-el kevesebb.
Megtörtént ma az elsõ ködös nap is Pápán az õsszel.Már reggel 9 körül is volt sûrû köd,majd este 6 elõtt ismét sûrû köd ereszkedett le.
A havi közép 11.1 foka az új évszázadhoz képest alacsony(11,5),de az elõzõ század 1971-2000 közti évtizedeihez képest kicsit melegebb(10,4),kb. az átlagnak megfelelt.A legmelegebb nap hetedike volt 21,5 fokos júliusi átlaggal,míg a leghidegebb 19-én volt 3,2 fokos nov.végi,majdnem decemberi értékkel.
A legmelegebb 26,4 fokkal 7-én és 8-án volt.
A csapadék 50,5 mm lett,ami az utolsó 58 év átlagánál vagy 5 mm-el több,de a múlt század elsõ felénél 8 mm-el kevesebb.
Megtörtént ma az elsõ ködös nap is Pápán az õsszel.Már reggel 9 körül is volt sûrû köd,majd este 6 elõtt ismét sûrû köd ereszkedett le.
Hány csapadékos napod lett októberben? Szerintem rengeteg, ahogy olvasgattam tõled
A még 29-i csapadék mennyisége 3,0mm lett, így a havi szumma 47,8mm lesz minden valószínûség szerint.
A tegnap szinte egész éjjel fújó, mérsékelt északi szél miatt nem lett meg az elsõ õszi fagy, "csak" 0,3°C lett a tmin.
Ami késik, nem múlik, holnapra vaskosan összejön.
Egyébként 2003 óta második ízben maradt el az októberi fagy, 2004 után.
A tegnap szinte egész éjjel fújó, mérsékelt északi szél miatt nem lett meg az elsõ õszi fagy, "csak" 0,3°C lett a tmin.
Ami késik, nem múlik, holnapra vaskosan összejön.
Egyébként 2003 óta második ízben maradt el az októberi fagy, 2004 után.
A most mért 4,6 mm-rel 44,2 mm az októberi összeg. Valószínû, ez lesz a teljes havi összeg.
Az észlelési naplót végigfutva volt 1-2 zivatar az országban, fõleg északon és északkeleten, de senki sem számolt be semmi extráról.
Az észlelési napló archívuma szerencsére ellát odáig, az észlelések mellé elég sokat írtak, így könnyû rekonstruálni a helyzetet.
Emlékszik valaki arra, hogy ekkor volt-e valami különösebb esemény az országban? Link (2003.08.29.)
A régebbi Estofex-es elõrejelzések nézegetése közben bukkantam rá a térképre, de akkor én még nem igazán foglalkoztam a meteorológiával, így nem emlékszem erre a napra.
A régebbi Estofex-es elõrejelzések nézegetése közben bukkantam rá a térképre, de akkor én még nem igazán foglalkoztam a meteorológiával, így nem emlékszem erre a napra.
A mostani 5 mm-rel 82.5 mm-re ugrott az október. Ez 4 mm-rel kevesebb, mint a július+augusztus+szeptemberi (3 havi) csapadékösszeg. 
Itt sem volt semmi, a hónap 33,9 mm-rel áll jelenleg, elég gyászos, igaz 49,4 mm az október havi átlagos mennyiség itt. (Az elmúlt 60 év átlaga alapján)
Hajnalban 11,6 mm esett a FETIKÖVIZIG szerint. Mindig is jók voltunk az ÉNY-i frontoknál A szatmári határszélen helyenként a 20 mm-t is elérte a csapadékösszeg.
A szatmári határszélen helyenként a 20 mm-t is elérte a csapadékösszeg. 
A ma hajnali 3 mm-rel 63 mm a havi csapadék jelenleg. Esélyes, hogy már ennyi is marad.
Pontosítok:az OMSZ oldalán 9,4(Miskolc) és 11,3 fok (Pécs) az októberi átlag szélsõségei,Budapest 11 fok.Igazából 10-11 közt van valahol az országos átlag ,ez alatt csak Romhány,Záhony,Borsodnádasd stb. van most októberben ÉK-en,ahol viszont a sokévi átlag is jóval 10 fok alatt lehet.
Nálam is 3,1mm volt a csapadék, ezzel a havi szumma 44,2mm-re nõtt.
Már többször felvetettem, ez lesz az utolsó.Az októberi középhõmérséklet a térképünk néhány ÉK-i pontot kivéve 11-13 fokot mutat az országban.A havi közép októberben kb. 11 fok országos átlagban.Az eltérést mutató térkép pedig +-1 fokon belül mutatja az anomáliát,holott sokfelé akár 2-3 fokot is kitesz pluszban és a leghidegebb helyeken is átlagos.Valami korrekciós tényezõ van a térképkészítõ programba beépítve,mondván csal a min-max-os középT számítás ?
Igen, finoman szólva is több, mint valószínû, hogy ha csakugyan egy harmadik állomás adatai jöttek be a képbe, végül ez lesz a megoldás.
Már csak azért is mert az adatsor az Egyetemen készült, s ez azt is megmagyarázza, miért helyettesítették már 1930-tól a pallagi adatokat, illetve miért nem a reptériek szerepelnek 1950-60 között, amikor már az is rendelkezésre állt volna.
Már csak azért is mert az adatsor az Egyetemen készült, s ez azt is megmagyarázza, miért helyettesítették már 1930-tól a pallagi adatokat, illetve miért nem a reptériek szerepelnek 1950-60 között, amikor már az is rendelkezésre állt volna.
Nekem is van egy tippem: ha Debrecenrõl van szó, és nem Pallag vagy Reptér, akkor a régebbi idõkbõl tudomásom szerint csak egy állomás jöhet szóba, ez pedig az Egyetem.
: ha Debrecenrõl van szó, és nem Pallag vagy Reptér, akkor a régebbi idõkbõl tudomásom szerint csak egy állomás jöhet szóba, ez pedig az Egyetem.
Köszönöm én is az elismerést, és nagyon jó, hogy felvetetted a homogenitás problémáját, bizony az én adatsorom esetében is vannak "rendellenességek", amikrõl érdemes megemlékezni.
Az az igazság, hogy elõttem nem egészen tiszta a teljes adatsor eredete, nagyrészt "megörököltem", nekem már csak a legutóbbi szakaszt kellett hozzátoldanom. Azonkívül az "omszos" homogenizálási eljárás mikéntje is homályos kicsit, de ez most mindegy is. Lényeg, hogy vannak - helyenként jókora - eltérések a met.hu-s éghajlati adatsorához viszonyítva.
A változatosság és a szemléletesség kedvéért megint diagramot mutatnék adatok felsorolása helyett. Egyszerûen kivontam a met.hu-s adatokat a saját sorom megfelelõ adataiból: Link
A két adatsor láthatóan megegyezik az idõszak nagy részében, durván az 1930-60-as idõszakot leszámítva, amikor is gyakorlatilag elszabadult a pokol. Mintha ez a szakasz egy másik debreceni állomás - merthogy Pallagon kívül, aminek az adatait kéne látnunk 1950-ig, van még pár szóba jöhetõ - adatsorából lenne idegyógyítva. Ugye a met.hu-n látható sor 50-ig pallagi, onnan reptéri, de nálam épp egy átmeneti idõszak adja a kiugrókat. Azon belül semmi következetesség, szabályszerûség nem látszik az eltérésekben, és bár õrült nagy különbségek is vannak helyenként, ezek száma összvissz 10-12.
Végsõ soron én így is alkalmasnak találom az adatsort elemezgetésre, mellette viszont nyomozok rendületlenül a problémás szakasz eredete után. Addig eljutottam, hogy tippem már van.
Más:
Zivipötty, szép munka!
Az az igazság, hogy elõttem nem egészen tiszta a teljes adatsor eredete, nagyrészt "megörököltem", nekem már csak a legutóbbi szakaszt kellett hozzátoldanom. Azonkívül az "omszos" homogenizálási eljárás mikéntje is homályos kicsit, de ez most mindegy is. Lényeg, hogy vannak - helyenként jókora - eltérések a met.hu-s éghajlati adatsorához viszonyítva.
A változatosság és a szemléletesség kedvéért megint diagramot mutatnék adatok felsorolása helyett. Egyszerûen kivontam a met.hu-s adatokat a saját sorom megfelelõ adataiból: Link
A két adatsor láthatóan megegyezik az idõszak nagy részében, durván az 1930-60-as idõszakot leszámítva, amikor is gyakorlatilag elszabadult a pokol.
Mintha ez a szakasz egy másik debreceni állomás - merthogy Pallagon kívül, aminek az adatait kéne látnunk 1950-ig, van még pár szóba jöhetõ - adatsorából lenne idegyógyítva. Ugye a met.hu-n látható sor 50-ig pallagi, onnan reptéri, de nálam épp egy átmeneti idõszak adja a kiugrókat. Azon belül semmi következetesség, szabályszerûség nem látszik az eltérésekben, és bár õrült nagy különbségek is vannak helyenként, ezek száma összvissz 10-12.Végsõ soron én így is alkalmasnak találom az adatsort elemezgetésre, mellette viszont nyomozok rendületlenül a problémás szakasz eredete után. Addig eljutottam, hogy tippem már van.
Más:
Zivipötty, szép munka!
Elkészültek az október 21-ei és 22-ei Tmin térképek.
2009. október 21.: Link Domborzati térkép: Link
Ezen a napon a megye egész területén felhõtlen vagy derült volt az ég szinte egész éjszaka, valamint nem fújt a szél sem, de hajnalra többfelé képzõdött sûrû köd, ködfelhõzet, mely a lehûlés utolsó szakaszát már befolyásolta. Síkvidéken azonban gyakorlatilag mindenütt fagypont alá süllyedt a hõmérséklet. Kivétel ez alól Káld, ahol az OMSZ 0 fokos minimumot regisztrált (bár lehet, hogy egy-két tizeddel 0 fok alatt volt ott is a hõmérséklet, ezt nem tudom). Viszonylag magas lett a Tmin Celldömölkön, valamint Táplánszentkereszten is. Utóbbi esetben most nem valószínû, hogy Szombathely városhatása miatt maradt ilyen magas a hõmérséklet, ugyanis a városban -3 fokot mértek. Nem tudom, hogy hol van az a mérõ, de lehet, hogy közel a fõúthoz, így az éjszakai gyenge forgalom is felkeverheti annyira a levegõt (menetszél), hogy ne hûljön le jelentõsen a levegõ (de ez csak tipp). A legmelegebb a Kendig-csúcson volt, jó kis inverzió alakult ki, hisz kb. 5 fok a különbség a környezõ automatákhoz képest. A leghûvösebb a megye nyugati és északi felén lett, érdekes, hogy 4 helyen is -3,4 fok a Tmin, pl. nálunk is. A leghidegebb Pornóapátiban volt, ráadásul itt nem reggel állt be a minimum, hanem még kora hajnalban, 2-3 óra körül, késõbb ugyanis köd lett. (A vépi és a gércei adat csak körülbelüli érték, sajnos pontos minimummal nem tudtak szolgálni az észlelõk.)
2009. október 22.: Link Domborzati térkép: Link
Erre a napra nem lehet mást mondani, csak azt, hogy durva. Az elõzõ két hõtérképnél használt 0,2 fokos beosztásról át kellett térnem a 0,3 fokos beosztásra, hisz a leghidegebb és legmelegebb hely között 9,7 fok a különbség (egy megyén, sõt kb. 40 km-en belül), de még így is meg lett közelítve a színskála alsó és felsõ határa! A Tmin a legtöbb helyen éjfél elõtt állt be, sõt néhol már este 8-kor (pl. nálunk). A megye déli felén egész éjszaka fújt a szél szél, emellett ott felhõk is voltak, így többfelé maradt 10 fok felett a hõmérséklet. A megye nyugati, északnyugati harmadán az éjszaka elsõ felében azonban még derült, szélcsendes idõ volt, így gyorsan csökkent a hõmérséklet. Itt nagyon szépen látszik, hogy hol kezdett el korábban fújni a szél, illetve hová érkezett meg hamarabb a felhõzet. A leghidegebb most is Pornóapátiban volt, 1,3 fok, és a település ugyanennyivel vert rá a másodminimumot beállító Nardára. Emellett míg a talajon szélcsend volt, addig a magasban nem, így a Kendig-csúcson ismét magasabb lett a hõmérséklet a környékbeli értékeknél, de most nem olyan nagy a különbség, mint az elõzõ napon. Ennek oka valószínûleg az, hogy a magasban erõsebb szél fújt, ami inkább már hûtötte a levegõt, valamint a felhõk oda is csak késõbb érkeztek meg, ezért a szél mellett is erõsebb volt a kisugárzás, mint pl. a felhõs déli részeken.
2009. október 21.: Link Domborzati térkép: Link
Ezen a napon a megye egész területén felhõtlen vagy derült volt az ég szinte egész éjszaka, valamint nem fújt a szél sem, de hajnalra többfelé képzõdött sûrû köd, ködfelhõzet, mely a lehûlés utolsó szakaszát már befolyásolta. Síkvidéken azonban gyakorlatilag mindenütt fagypont alá süllyedt a hõmérséklet. Kivétel ez alól Káld, ahol az OMSZ 0 fokos minimumot regisztrált (bár lehet, hogy egy-két tizeddel 0 fok alatt volt ott is a hõmérséklet, ezt nem tudom). Viszonylag magas lett a Tmin Celldömölkön, valamint Táplánszentkereszten is. Utóbbi esetben most nem valószínû, hogy Szombathely városhatása miatt maradt ilyen magas a hõmérséklet, ugyanis a városban -3 fokot mértek. Nem tudom, hogy hol van az a mérõ, de lehet, hogy közel a fõúthoz, így az éjszakai gyenge forgalom is felkeverheti annyira a levegõt (menetszél), hogy ne hûljön le jelentõsen a levegõ (de ez csak tipp). A legmelegebb a Kendig-csúcson volt, jó kis inverzió alakult ki, hisz kb. 5 fok a különbség a környezõ automatákhoz képest. A leghûvösebb a megye nyugati és északi felén lett, érdekes, hogy 4 helyen is -3,4 fok a Tmin, pl. nálunk is. A leghidegebb Pornóapátiban volt, ráadásul itt nem reggel állt be a minimum, hanem még kora hajnalban, 2-3 óra körül, késõbb ugyanis köd lett. (A vépi és a gércei adat csak körülbelüli érték, sajnos pontos minimummal nem tudtak szolgálni az észlelõk.)
2009. október 22.: Link Domborzati térkép: Link
Erre a napra nem lehet mást mondani, csak azt, hogy durva. Az elõzõ két hõtérképnél használt 0,2 fokos beosztásról át kellett térnem a 0,3 fokos beosztásra, hisz a leghidegebb és legmelegebb hely között 9,7 fok a különbség (egy megyén, sõt kb. 40 km-en belül), de még így is meg lett közelítve a színskála alsó és felsõ határa! A Tmin a legtöbb helyen éjfél elõtt állt be, sõt néhol már este 8-kor (pl. nálunk). A megye déli felén egész éjszaka fújt a szél szél, emellett ott felhõk is voltak, így többfelé maradt 10 fok felett a hõmérséklet. A megye nyugati, északnyugati harmadán az éjszaka elsõ felében azonban még derült, szélcsendes idõ volt, így gyorsan csökkent a hõmérséklet. Itt nagyon szépen látszik, hogy hol kezdett el korábban fújni a szél, illetve hová érkezett meg hamarabb a felhõzet. A leghidegebb most is Pornóapátiban volt, 1,3 fok, és a település ugyanennyivel vert rá a másodminimumot beállító Nardára. Emellett míg a talajon szélcsend volt, addig a magasban nem, így a Kendig-csúcson ismét magasabb lett a hõmérséklet a környékbeli értékeknél, de most nem olyan nagy a különbség, mint az elõzõ napon. Ennek oka valószínûleg az, hogy a magasban erõsebb szél fújt, ami inkább már hûtötte a levegõt, valamint a felhõk oda is csak késõbb érkeztek meg, ezért a szél mellett is erõsebb volt a kisugárzás, mint pl. a felhõs déli részeken.
Ja igen, azt olvastam leírtad, hogy tényleg na ná, ilyen is van, és mi lett az eredménye? Hú, na ez volt meredek...
A célom csupán annyi, amit anno priviben is írtam, minden tisztelem és elismerésem mellett, a ferdítést, és "sugalmazva rágalmazást" kõkeményen támadni fogom még akkor is ha a háttérben MSN özönnel leszek elátkozva. Ha jól megnézed semmi mást nem csináltam az elmúlt napokban, mint amit te csinálsz már évek óta tök ismeretlen emberekkel.
A célom csupán annyi, amit anno priviben is írtam, minden tisztelem és elismerésem mellett, a ferdítést, és "sugalmazva rágalmazást" kõkeményen támadni fogom még akkor is ha a háttérben MSN özönnel leszek elátkozva. Ha jól megnézed semmi mást nem csináltam az elmúlt napokban, mint amit te csinálsz már évek óta tök ismeretlen emberekkel.
Van Marci írására kommentem, olvassad el!
Ezt most úgy írtad, mintha eddig el sem olvastad volna a többit, és mintha nem értenél belõle egy mukkot sem, pedig dehogyisnem érted, úgyhogy nagyon kilóg a lóláb.
Mivel Te személyeskedsz, poénkodsz meg gúnyolódva próbálod elbagatelizálni az egészet, amolyan jó "magyarossan", így tényleg értelmetlen, úgyhogy befejeztem, elérted a célod(!?).
Gratula!
Ezt most úgy írtad, mintha eddig el sem olvastad volna a többit, és mintha nem értenél belõle egy mukkot sem, pedig dehogyisnem érted, úgyhogy nagyon kilóg a lóláb.
Mivel Te személyeskedsz, poénkodsz meg gúnyolódva próbálod elbagatelizálni az egészet, amolyan jó "magyarossan", így tényleg értelmetlen, úgyhogy befejeztem, elérted a célod(!?).
Gratula!
A stílus amit agresszívnek nevezel, csak próbál hasonlítani a te stílusodra, amit évek óta folytatsz. Mielõtt félreértenéd, semmi közöm az állomástelepítéshez, csupán nem csípem, az olyan gondolatmeneteket, amelyet félinformációk, féligazságok miatt nem megfelelõ végkövetkeztetés ural. Magyarán generáltál egy nem létezõ problémát, ami ellen küzdhetsz, és közben sugalmazva rágalmazgatsz, de csak úgy jópofi módon, hogy te csak egy ideális világot szeretnél. Mint már írtam a realitás, lehetõség nem elégséges feltétel hanem szükséges. Az, hogy a térség klímájával nincs összhangban az állomáshálózat az nyílt és durva hülyeség, szakmaiatlanság, hisz Zalaegereszeg, Sármellék, Keszthely is ott van, nem csak az általad említett két állomás. Ill. ha teljesen véletlenszerû módon kerülnek oda állomások, és azok azt mérik, amit mérnek már akkor sem mondhatod, hogy nem reprezentálják a térségét, hisz a térségben vannak, tehát ez önellentmondás. Nyílván a vita értelmetlen mint, ahogy már több éve is az, csak hogy mindennap minden órában írogatod így egyre többen azt hihetik, hogy na nézz már csak van ebben valami, hogy lefagyott az a füge stb. míg a dombon semmi baja, az omsz meg a völgyben méricskél megtévesztve a gazdaságot.
A történetnek röviden: semmiféle jelentõsége nincs, két sort sem érdemel, nemhogy ilyen fórumáradatot. Ha pedig szélmalomharcot kívánsz folytatni azért, hogy 100 m-enként, vagy legalább 1 km-enként legyen állomások, akkor írogass az omsznak addig amíg meg nem unod, de ne itt ömleszd el a fórumokat, úgy, hogy azokat szidod akiket nem is ismersz, és az õ véleményüket a nagyközönség nem is láthatja. Marci írása, Marci írása ugye nincs rá kommented, hát a helyedben nekem sem lenne...
Kár, hogy ezt a jó kis fórumot ezzel a cafatjaira tépett gumicsonttal kell teleböfögni
A történetnek röviden: semmiféle jelentõsége nincs, két sort sem érdemel, nemhogy ilyen fórumáradatot. Ha pedig szélmalomharcot kívánsz folytatni azért, hogy 100 m-enként, vagy legalább 1 km-enként legyen állomások, akkor írogass az omsznak addig amíg meg nem unod, de ne itt ömleszd el a fórumokat, úgy, hogy azokat szidod akiket nem is ismersz, és az õ véleményüket a nagyközönség nem is láthatja. Marci írása, Marci írása ugye nincs rá kommented, hát a helyedben nekem sem lenne...
Kár, hogy ezt a jó kis fórumot ezzel a cafatjaira tépett gumicsonttal kell teleböfögni
Nagyon tetszik ez az elemzés, köszönjük szépen!
Egy kis észrevételem/kérdésem lenne azonban hozzá.
A debreceni csapadékadatokhoz hasonlóan én is összeírtam a Budára vonatkozó hasonló adatokat (1841-tõl kezdve). Eközben döbbentem rá arra a tényre, hogy a szolgálat nemcsak a hõmérsékletekkel, hanem a csapadékadatokkal kapcsolatban is végzett homogenizálást!!!
Ennek bizonyságára álljanak itt az 1901 és 1910 közötti éves összegek. Sajnos mindössze ezt a 10 évet tudom bemutatni példaképpen, mert ugye az 1901 elõtti adatok a met.hu-n egyáltalán nem szerepelnek (és ezeket - bár megtehették volna - tudomásom szerint nem is vetették alá efféle homogenizációs eljárásnak), 1911-tõl pedig a met.hu-s adatok 1-2 mm különbségekkel már EGYEZNEK az "eredetiekkel", azaz ezek szerint akkortól már nem okozott lényeges eltérést az eljárás - ellentétben a hõmérsékleti adatokon végzett "beavatkozással".
Tehát az 1901-1910 közötti adatok, elöl az eredeti, utána a homogenizált összeg:
1901: 605 - 565
1902: 622 - 578
1903: 542 - 497
1904: 460 - 424
1905: 655 - 610
(1906: 688 - 735)
1907: 488 - 455
1908: 482 - 454
1909: 559 - 515
1910: 717 - 692
Azaz: látható, hogy bizony majdnem minden évben "eltûnt" 30-40 mm csapadék. 1906 kakukktojás, de ott úgy tûnik, hogy hibás valamelyik adatsor: utánanéztem, és ezt a hatalmas különbséget az "új adatsor" javára az augusztus okozza, ott a régiben 25, az újban pedig 113 mm szerepel, vagyis ott valami hiba van. Szóval ezt az évet ki kell vennünk a vizsgálatból, illetve ha a kettõ közötti különbséget (88 mm) eltüntetjük, akkor itt is megkapjuk a többi évnél jellemzõ eltérést (88-57 = 31 mm).
Na de a lényeg: nagyon úgy tûnik tehát, hogy Buda esetében az 1911 elõtti adatokat nem lehet úgy figyelembe venni, ahogy eredetileg voltak, hanem jó pár mm-nyi korrekciót kell alkalmaznunk.
Ennek - illetve magának a homogenizációs eljárás szükségességének - magyarázata lehet a következõ. Idézek a met.hu-ról:
"Az 1900-as évek elejétõl a korábban használt 1/10 m2 felfogó felületû csapadékmérõrõl 2-3 évtized alatt fokozatosan az 1/20 m2-es, majd az 1/50 m2-es csapadékmérõk használatára tértünk át.
Az 1920-as évek legelején, a hálózat ujjászervezésekor, mûszeregységesítésre törekedve áttértünk az 1/50 m2-es Hellmann-rendszerû bronzgyûrûs csapadékmérõre. Ugyanekkora felfogó felületû csapadékmérõket kezdtek használni más európai országokban is. Az 1/50 m2 -es Hellmann-rendszerû alumíniumgyûrûs csapadékmérõ bádogköpennyel elnevezésû mûszer alkalmazására pedig a II. világháború miatt kényszerültünk, mivel a réz hiánycikk lett.
A késõbbiekben Csomor Mihály és munkatársa megszerkesztették az 1/50 m2-es Hellmann-rendszerû kettõsfalú alumínium csapadékmérõt, és 1962 õszétõl kezdve már ezzel a kettõsfalú csapadékmérõvel láttuk el az állomásokat.
1966-ra az egész hálózatban befejezõdött a teljes mûszercsere. Napjainkban is ezt a típust használjuk a hagyományos csapadékmérésre."
Vagyis ha minden igaz, akkor pontosan az 1900-1920 közötti idõszak volt az áttérés idõszaka, és emiatt lehetnek a különbségek.
Tehát a kérdésem: a debreceni adatok esetén esetleg nem bukkantál-e hasonló "rendellenességekre"? Vagy ha nem is vizsgáltad ezeket a dolgokat - bevallom, nekem sem jutott eszembe elsõre álmomban sem, hogy ez probléma lehet... -, akkor szerintem érdemes lenni megnézni, hiszen azért ezek az éves 30-50 mm különbségek kissé eltorzíthatják a statisztikát.
Egy kis észrevételem/kérdésem lenne azonban hozzá.
A debreceni csapadékadatokhoz hasonlóan én is összeírtam a Budára vonatkozó hasonló adatokat (1841-tõl kezdve). Eközben döbbentem rá arra a tényre, hogy a szolgálat nemcsak a hõmérsékletekkel, hanem a csapadékadatokkal kapcsolatban is végzett homogenizálást!!!
Ennek bizonyságára álljanak itt az 1901 és 1910 közötti éves összegek. Sajnos mindössze ezt a 10 évet tudom bemutatni példaképpen, mert ugye az 1901 elõtti adatok a met.hu-n egyáltalán nem szerepelnek (és ezeket - bár megtehették volna - tudomásom szerint nem is vetették alá efféle homogenizációs eljárásnak), 1911-tõl pedig a met.hu-s adatok 1-2 mm különbségekkel már EGYEZNEK az "eredetiekkel", azaz ezek szerint akkortól már nem okozott lényeges eltérést az eljárás - ellentétben a hõmérsékleti adatokon végzett "beavatkozással".
Tehát az 1901-1910 közötti adatok, elöl az eredeti, utána a homogenizált összeg:
1901: 605 - 565
1902: 622 - 578
1903: 542 - 497
1904: 460 - 424
1905: 655 - 610
(1906: 688 - 735)
1907: 488 - 455
1908: 482 - 454
1909: 559 - 515
1910: 717 - 692
Azaz: látható, hogy bizony majdnem minden évben "eltûnt" 30-40 mm csapadék. 1906 kakukktojás, de ott úgy tûnik, hogy hibás valamelyik adatsor: utánanéztem, és ezt a hatalmas különbséget az "új adatsor" javára az augusztus okozza, ott a régiben 25, az újban pedig 113 mm szerepel, vagyis ott valami hiba van. Szóval ezt az évet ki kell vennünk a vizsgálatból, illetve ha a kettõ közötti különbséget (88 mm) eltüntetjük, akkor itt is megkapjuk a többi évnél jellemzõ eltérést (88-57 = 31 mm).
Na de a lényeg: nagyon úgy tûnik tehát, hogy Buda esetében az 1911 elõtti adatokat nem lehet úgy figyelembe venni, ahogy eredetileg voltak, hanem jó pár mm-nyi korrekciót kell alkalmaznunk.
Ennek - illetve magának a homogenizációs eljárás szükségességének - magyarázata lehet a következõ. Idézek a met.hu-ról:
"Az 1900-as évek elejétõl a korábban használt 1/10 m2 felfogó felületû csapadékmérõrõl 2-3 évtized alatt fokozatosan az 1/20 m2-es, majd az 1/50 m2-es csapadékmérõk használatára tértünk át.
Az 1920-as évek legelején, a hálózat ujjászervezésekor, mûszeregységesítésre törekedve áttértünk az 1/50 m2-es Hellmann-rendszerû bronzgyûrûs csapadékmérõre. Ugyanekkora felfogó felületû csapadékmérõket kezdtek használni más európai országokban is. Az 1/50 m2 -es Hellmann-rendszerû alumíniumgyûrûs csapadékmérõ bádogköpennyel elnevezésû mûszer alkalmazására pedig a II. világháború miatt kényszerültünk, mivel a réz hiánycikk lett.
A késõbbiekben Csomor Mihály és munkatársa megszerkesztették az 1/50 m2-es Hellmann-rendszerû kettõsfalú alumínium csapadékmérõt, és 1962 õszétõl kezdve már ezzel a kettõsfalú csapadékmérõvel láttuk el az állomásokat.
1966-ra az egész hálózatban befejezõdött a teljes mûszercsere. Napjainkban is ezt a típust használjuk a hagyományos csapadékmérésre."
Vagyis ha minden igaz, akkor pontosan az 1900-1920 közötti idõszak volt az áttérés idõszaka, és emiatt lehetnek a különbségek.
Tehát a kérdésem: a debreceni adatok esetén esetleg nem bukkantál-e hasonló "rendellenességekre"? Vagy ha nem is vizsgáltad ezeket a dolgokat - bevallom, nekem sem jutott eszembe elsõre álmomban sem, hogy ez probléma lehet... -, akkor szerintem érdemes lenni megnézni, hiszen azért ezek az éves 30-50 mm különbségek kissé eltorzíthatják a statisztikát.
Nem nagyon értem, hogy miért írsz ilyen agresszív stílusban!
Én teljesen normálisan leírtam, hogy az állomások mért adatai ebben a térségben köszönõ viszonyban sincsenek a valós klímával. Ezt már jobbról-balról bebizonyítottam.
Hogy aztán ez szakmai hozzá nem értés, hanyagság, érdektelenség vagy pénz miatt van-e, az más tészta. Attól még a probléma létezik.
Lehet, hogy az állomástelepítõk úgy állítják be, hogy az állomástelepítés valami egetrengetõ munka, szerintem nem.
Amit írtál, hogy rágalmazás, nos ez több mint sértés. Ugyanis a rágalmazás az, hogy a bírálat, kritika vagy vád jogtalan. Ebben az esetben a vak is látja (ha akarja), hogy jogos.
Persze rá lehet fogni a pénzre, meg az anyagi helyzetre, de szerinted egy reprezentatív helyre telepített állomás telepítési és üzemeltetési költsége drágább, mint egy nem reprezentatív helyre tett állomásé?
Pl. az iklódbördõcei állomásnak semmi értelme, hiszen ugyanazt méri, mint a nagykanizsai, ezáltal van két tökugyanolyan állomás egymás mellett. Sõt, volt idõszak, amikor a letenyei, a lenti és a nagykanizsai együtt szerepelt, tök feleslegesen, mert mind a 3 állomás ugyanazt a minimum, maximum és középhõmérsékletet mérte.
Minek 25 km sugarú körön belül 3 tökugyanolyan állomás?
Meg lehetett volna spórolni a telepítési és üzemeltetési költségeket.
Ugyanis ha nincs pénz, pont azért kellene ezt a kevés állomást úgy telepíteni, hogy minél reprezentatívabb adatokat szolgáltassanak adott térségrõl, ha már nem lehet minden tyúkól elé tenni egyet.
Nagyon jól tudom (sajnos), mi van a háttérben.
A hozzászólásod agresszivitása akkor lenne jogos, ha leírtam volna azokat a véletlenül megszerzett információimat is, amik sokkal jobban elborzasztottak, és amik nagyon durvák.
Ezeket pont azért nem teszem, mert nem célom, hogy kárt okozzak.
Sõt!
Neked, Nektek, a fiatal generációnak lesz a feladata ezeken a problémákon változtatni a jövõben.
Az elsõ mondatodra reagálva pedig annyit, hogy tényleg nincs semmiféle összeesküvés a háttérben!
Ha bármikor idõd engedi, gyere le egy napra ide, hozz tollat és papírt, végiglátogatjuk azokat a helyeket, ahova szerintem térségileg sokkal reprezentatívabb állomásokat lehetne tenni, bemegyünk oda, letárgyaljuk, és ha 20 alatt lesz azon intézmények, cégek vagy magánszemélyek száma, akik elfogadnák áram, telefon, úthálózat, biztonság és minden egyéb feltétel mellett, akkor akármit fizetek Neked!
Én teljesen normálisan leírtam, hogy az állomások mért adatai ebben a térségben köszönõ viszonyban sincsenek a valós klímával. Ezt már jobbról-balról bebizonyítottam.
Hogy aztán ez szakmai hozzá nem értés, hanyagság, érdektelenség vagy pénz miatt van-e, az más tészta. Attól még a probléma létezik.
Lehet, hogy az állomástelepítõk úgy állítják be, hogy az állomástelepítés valami egetrengetõ munka, szerintem nem.
Amit írtál, hogy rágalmazás, nos ez több mint sértés. Ugyanis a rágalmazás az, hogy a bírálat, kritika vagy vád jogtalan. Ebben az esetben a vak is látja (ha akarja), hogy jogos.
Persze rá lehet fogni a pénzre, meg az anyagi helyzetre, de szerinted egy reprezentatív helyre telepített állomás telepítési és üzemeltetési költsége drágább, mint egy nem reprezentatív helyre tett állomásé?
Pl. az iklódbördõcei állomásnak semmi értelme, hiszen ugyanazt méri, mint a nagykanizsai, ezáltal van két tökugyanolyan állomás egymás mellett. Sõt, volt idõszak, amikor a letenyei, a lenti és a nagykanizsai együtt szerepelt, tök feleslegesen, mert mind a 3 állomás ugyanazt a minimum, maximum és középhõmérsékletet mérte.
Minek 25 km sugarú körön belül 3 tökugyanolyan állomás?
Meg lehetett volna spórolni a telepítési és üzemeltetési költségeket.
Ugyanis ha nincs pénz, pont azért kellene ezt a kevés állomást úgy telepíteni, hogy minél reprezentatívabb adatokat szolgáltassanak adott térségrõl, ha már nem lehet minden tyúkól elé tenni egyet.
Nagyon jól tudom (sajnos), mi van a háttérben.
A hozzászólásod agresszivitása akkor lenne jogos, ha leírtam volna azokat a véletlenül megszerzett információimat is, amik sokkal jobban elborzasztottak, és amik nagyon durvák.
Ezeket pont azért nem teszem, mert nem célom, hogy kárt okozzak.
Sõt!
Neked, Nektek, a fiatal generációnak lesz a feladata ezeken a problémákon változtatni a jövõben.
Az elsõ mondatodra reagálva pedig annyit, hogy tényleg nincs semmiféle összeesküvés a háttérben!
Ha bármikor idõd engedi, gyere le egy napra ide, hozz tollat és papírt, végiglátogatjuk azokat a helyeket, ahova szerintem térségileg sokkal reprezentatívabb állomásokat lehetne tenni, bemegyünk oda, letárgyaljuk, és ha 20 alatt lesz azon intézmények, cégek vagy magánszemélyek száma, akik elfogadnák áram, telefon, úthálózat, biztonság és minden egyéb feltétel mellett, akkor akármit fizetek Neked!
Kicsit békésebb vizekre evezve, még a hónap elején ígértem, hogy visszajövök a szárazságos-csapadékos téma ( Link ) folytatásával.
Adott tehát a debreceni csapadéksor 1881-tõl, melynek kapcsán szó esett bizonyos tendenciákról. Na igen, ilyen idõtávon nem nagy mûvészet kimutatni vélt vagy valós trendeket, szabályszerûségeket. A statisztika mindenesetre a következõket mutatja:
Az éves összegeket még 5 éves mozgóközepekké simítva is egy eléggé rapszodikus, tág határok között ingadozó görbét kapunk. ( Link ) Ha vizsgáljuk a változások irányát, lineáris helyett legjobban valamelyik többedfokú polinomiális trendfüggvény képes csak kielégítõ illeszkedést adni, én ezúttal az egyszerûség kedvéért csak harmadfokút alkalmaztam. A csapadékadatokra amúgy igen jellemzõ nagy szórás miatt igazán jó illeszkedést nem is lehet elvárni, a 0,34-es r érték itt egy laza-közepes összefüggést mutat a számított trend és a valós adatok között. Amit pedig maga trendfüggvény mutat, magáért beszél, és valószínûleg nem is nagy újság senki számára.
Íme ugyanez évszakos bontásban:
tél: Link
tavasz: Link
nyár: Link
õsz: Link
E két utóbbi megér egy misét, fõleg a nyári amolyan állatorvosi ló, látszik rajta minden, amit egy valamire való "klímaváltozás-hívõ" sem szokott kihagyni a repertoárból: egyre növekvõ amplitúdójú ingadozás rövidebb távon, ugyanakkor hosszú távon eléggé kétséges irányú tendencia, az alkalmazott függvény ez esetben szépen adja a 70-es évektõl a negatív anomáliát (3-nál magasabb fokszámúak mind érzékelik az utolsó egy-másfél évtized növekedését).
Az õszi görbe a legmegbízhatóbb mind közül, szépen követhetõ egy nagyobb skálájú szinuszhullám, mely ráadásul jól is illeszkedik az adatsorra (r=0,6). Érdekességképpen lineáris trendet is viszonylag pontosan tudnánk illeszteni, az egy igen jelentõs (0,3 mm/év) csökkenõ tendenciát hoz ki, de a magasabb fokú polinomok is egyre lejjebb araszoló ciklikusságra mutatnak az õszi hónapok esetében.
A hosszú távú csökkenés vitathatatlan, íme még egy szemléletes ábra ennek mértékérõl: Link A 30 éves átlag alakulása (tehát a sokéves), vagyis a mindenkori viszonyítási alapunk változása az utóbbi majd' 130 év alatt.
Végezetül némi friss információ az aktuális csapadékhelyzetrõl. Legutóbbi elemzésem alkalmával még 263 mm éves összegrõl beszéltem. Akkor még mondhattam, hogy akár eshet 59 is az év végéig a "legszárazabb év" címhez, illetve 79 a dobogóhoz. Nos, azóta a reptéren 89 mm esett, az összeg így 352 mm-re nõtt. Vége hát a dobogós álmoknak is - hála Istennek. Jelen pillanatban a I-X idõszakot tekintve 2009 már csak a 13. helyen szerénykedik, sõt még e hónapban is csúszhat lejjebb. Még 3 mm és beelõzi 2000, újabb egynél 1959, majd még egynél 1947. És ott liheg a nyakán 1990 is...
Adott tehát a debreceni csapadéksor 1881-tõl, melynek kapcsán szó esett bizonyos tendenciákról. Na igen, ilyen idõtávon nem nagy mûvészet kimutatni vélt vagy valós trendeket, szabályszerûségeket. A statisztika mindenesetre a következõket mutatja:
Az éves összegeket még 5 éves mozgóközepekké simítva is egy eléggé rapszodikus, tág határok között ingadozó görbét kapunk. ( Link ) Ha vizsgáljuk a változások irányát, lineáris helyett legjobban valamelyik többedfokú polinomiális trendfüggvény képes csak kielégítõ illeszkedést adni, én ezúttal az egyszerûség kedvéért csak harmadfokút alkalmaztam. A csapadékadatokra amúgy igen jellemzõ nagy szórás miatt igazán jó illeszkedést nem is lehet elvárni, a 0,34-es r érték itt egy laza-közepes összefüggést mutat a számított trend és a valós adatok között. Amit pedig maga trendfüggvény mutat, magáért beszél, és valószínûleg nem is nagy újság senki számára.
Íme ugyanez évszakos bontásban:
tél: Link
tavasz: Link
nyár: Link
õsz: Link
E két utóbbi megér egy misét, fõleg a nyári amolyan állatorvosi ló, látszik rajta minden, amit egy valamire való "klímaváltozás-hívõ" sem szokott kihagyni a repertoárból: egyre növekvõ amplitúdójú ingadozás rövidebb távon, ugyanakkor hosszú távon eléggé kétséges irányú tendencia, az alkalmazott függvény ez esetben szépen adja a 70-es évektõl a negatív anomáliát (3-nál magasabb fokszámúak mind érzékelik az utolsó egy-másfél évtized növekedését).
Az õszi görbe a legmegbízhatóbb mind közül, szépen követhetõ egy nagyobb skálájú szinuszhullám, mely ráadásul jól is illeszkedik az adatsorra (r=0,6). Érdekességképpen lineáris trendet is viszonylag pontosan tudnánk illeszteni, az egy igen jelentõs (0,3 mm/év) csökkenõ tendenciát hoz ki, de a magasabb fokú polinomok is egyre lejjebb araszoló ciklikusságra mutatnak az õszi hónapok esetében.
A hosszú távú csökkenés vitathatatlan, íme még egy szemléletes ábra ennek mértékérõl: Link A 30 éves átlag alakulása (tehát a sokéves), vagyis a mindenkori viszonyítási alapunk változása az utóbbi majd' 130 év alatt.
Végezetül némi friss információ az aktuális csapadékhelyzetrõl. Legutóbbi elemzésem alkalmával még 263 mm éves összegrõl beszéltem. Akkor még mondhattam, hogy akár eshet 59 is az év végéig a "legszárazabb év" címhez, illetve 79 a dobogóhoz. Nos, azóta a reptéren 89 mm esett, az összeg így 352 mm-re nõtt. Vége hát a dobogós álmoknak is - hála Istennek.
Jelen pillanatban a I-X idõszakot tekintve 2009 már csak a 13. helyen szerénykedik, sõt még e hónapban is csúszhat lejjebb. Még 3 mm és beelõzi 2000, újabb egynél 1959, majd még egynél 1947. És ott liheg a nyakán 1990 is...
Kérlek biztosíts helyet, pénzt, infrastruktúrát azokra a helyekre ahol állomást szeretnél Zalában, vedd fel a kapcsoltaot az állomástelepítõkkel és meglátod lesz, nincs semmi féle összeesküvés a háttérben! Az állomások nemcsak úgy leröpülnek ide-oda, oda mennek ahol fogadják õket(Tudom, h ez neked szörnyû, de ez van.). A domborzati mezõ alapján készült tanulmámyok pedig az omsznál is folynak (ld. Marci írása) tehát az általad írt, és követelt ideális világot próbálják pénz, inrastruktúra stb nélkül is megvalósítani(persze a realitás talaján maradva). Csak TE errõl (mint pl. ahogy én sem) NEM IS TUDTÁL! Veled ellentétben viszont én nem hülyézek és szakmaitalanozok le elemi erõvel naponta, hetente olyanokat akiket nem is ismerek, és nem is tudom, hogy mi van a háttérben, ráadásul mindezt nyílvános fórumokon.
Nincs szükség 100 m-enként meteorológiai állomásra, senki nem írta, hogy erre szükség lenne.
Bõven elég annyi, amennyi van.
A minõség fontosabb, mint a mennyiség.
Melyik információm félinformáció?
Bõven elég annyi, amennyi van.
A minõség fontosabb, mint a mennyiség.
Melyik információm félinformáció?
Egyébként tényleg, Zalában mibõl van több? Dombból, vagy vögybõl? Hehe...mert, ha én domb tetején laknék, akkor lehet, hogy a meleg-rekordokra specializálódhatnék, ha völgyben, akkor a hidegre.
Hagyd úgy se használ semmit, én már automatikusan átugrom, amikor kezdõdik, hogy a könyvekben hûvös, esõs Zala, de bezzeg.. Nem is tudom, hogy nem lehet megunni ezt a témát, nekem már a könyökömön jön ki.. Ott ahol domb van enyhébb van ahol völgy meg hûvösebb, mindegy hogy Zala vagy akárhol, így van, de hogy errõl még regényeket írni, meg állandóan elõhozakodni vele, hogy majd én feltalálom a spanyol viaszt.. már tényleg beteges.
Reloaded "Floo-féle gumicsont":
Én is nagyon jónak találom Floo-képeit a fagy hatásáról ill. azt, hogy ennyire ismeri a növényeket, és kedvelem is Floo-t, de megígértem neki, ha sugalmazva rágalmaz és félinformációk alapján lehülyéz másokat, azt nem fogom szó nélkül hagyni, vagyis most is ez következik.
Õ gyakorlatilag betámad(csúnya szóval) generált és kreált problémák alapján olyanokat, akiknek a döntéseinek hátterérõl halovány lila gõze nincs. Idealista fikciót próbál áterõltetni a magyar rögvalóságon. Hogy jön ez ide?
Nézzük:
Kérdés:
Jó lenne, ha 100m-enként vagy legalább 1 km-enként lennének met állomások az ország miden pontján? Na ná IGEN!
De nincsennek, mert ... ugye nem kell ecsetelnem, hogy miért nincsennek.
Lehet, hogy azért amiért nincs minden házban egy intenzív osztály, ha véletlenül rosszul lenne egy családtagunk....pedig milyen jó lenne ha lenne, ugye? Naná IGEN!
stb stb folytathatnám a demagóg hülyeségeket de talán ennyi elég, pfujj, sicc!
Egy állomás telepítésénél kulcsfontosságú(anélkül írom ezt, hogy én valaha is telepítettem volna állomást, mindazonáltal intenzív osztályt sem üzemeltem be) dologok:
1. Legyen rá pénz.
2. Legyen használható áram.
3. Legyen út amin megközelíthetõ, hóban, sárban is.
4. Legyen olyan területen, ahol védhetõ a vandalizmustól.
5. Legyen aki befogadja. (Hiába lakik Julcsi néni ott, nem lehet csak úgy odamenni, hogy há' csókolom jöttem a kiskertbe a krizantém mellé Vaiselét telepíteni)
Ezek után(!!!) jöhetnek azok a szempontok amiket figyelembe kell venni egy állomás telepítésénél... hú bizony-bizony, ez a magyar rögvalóság kedves idealista barátaim. Mindenki azzal fõz amivel tud, lehet, h az OMSZ jobban csinálja ezt mint Afganisztán, vagy Kongó, de lehet, h rosszabbul mint a németek vagy az USA. Lehet, de a lehetõségek és a realitás nem megkerülhetõ fogalmak.
Kedves JoeJack: Zala megyében van még Zalaegeszeg, Keszthely és Sármellék is, de nem ez a lényeg.
A lényeg ott van, hogy évek óta csak egy félnek van hangja, csak az egyik fél hajtogatja naponta, hetente ugyanazt.
Milyen érdekes, hogy amit Marci írt, az úgy elszállt mindenki mellett...
Korrektség, lehetõségek, realitás csak ezek hiányoznak, egyébként Floo jól beszél, tényleg kéne minden családnak legalább egy int osztály, de ha az nincs egy rohamkocsi csak kijár mindenkinek. [esõ]
Én is nagyon jónak találom Floo-képeit a fagy hatásáról ill. azt, hogy ennyire ismeri a növényeket, és kedvelem is Floo-t, de megígértem neki, ha sugalmazva rágalmaz és félinformációk alapján lehülyéz másokat, azt nem fogom szó nélkül hagyni, vagyis most is ez következik.
Õ gyakorlatilag betámad(csúnya szóval) generált és kreált problémák alapján olyanokat, akiknek a döntéseinek hátterérõl halovány lila gõze nincs. Idealista fikciót próbál áterõltetni a magyar rögvalóságon. Hogy jön ez ide?
Nézzük:
Kérdés:
Jó lenne, ha 100m-enként vagy legalább 1 km-enként lennének met állomások az ország miden pontján? Na ná IGEN!
De nincsennek, mert ... ugye nem kell ecsetelnem, hogy miért nincsennek.
Lehet, hogy azért amiért nincs minden házban egy intenzív osztály, ha véletlenül rosszul lenne egy családtagunk....pedig milyen jó lenne ha lenne, ugye? Naná IGEN!
stb stb folytathatnám a demagóg hülyeségeket de talán ennyi elég, pfujj, sicc!
Egy állomás telepítésénél kulcsfontosságú(anélkül írom ezt, hogy én valaha is telepítettem volna állomást, mindazonáltal intenzív osztályt sem üzemeltem be) dologok:
1. Legyen rá pénz.
2. Legyen használható áram.
3. Legyen út amin megközelíthetõ, hóban, sárban is.
4. Legyen olyan területen, ahol védhetõ a vandalizmustól.
5. Legyen aki befogadja. (Hiába lakik Julcsi néni ott, nem lehet csak úgy odamenni, hogy há' csókolom jöttem a kiskertbe a krizantém mellé Vaiselét telepíteni)
Ezek után(!!!) jöhetnek azok a szempontok amiket figyelembe kell venni egy állomás telepítésénél... hú bizony-bizony, ez a magyar rögvalóság kedves idealista barátaim. Mindenki azzal fõz amivel tud, lehet, h az OMSZ jobban csinálja ezt mint Afganisztán, vagy Kongó, de lehet, h rosszabbul mint a németek vagy az USA. Lehet, de a lehetõségek és a realitás nem megkerülhetõ fogalmak.
Kedves JoeJack: Zala megyében van még Zalaegeszeg, Keszthely és Sármellék is, de nem ez a lényeg.
A lényeg ott van, hogy évek óta csak egy félnek van hangja, csak az egyik fél hajtogatja naponta, hetente ugyanazt.
Milyen érdekes, hogy amit Marci írt, az úgy elszállt mindenki mellett...
Korrektség, lehetõségek, realitás csak ezek hiányoznak, egyébként Floo jól beszél, tényleg kéne minden családnak legalább egy int osztály, de ha az nincs egy rohamkocsi csak kijár mindenkinek. [esõ]
Ez is bizony félrevezetõ, mert a laikus ember rögtön általánosít.
Hát, ha egy könyv ezzel a címmel jelenik meg, hogy "Magyarország Éghajlati Atlasza", ebbõl szerintem egyenesen következik, hogy az emberek nagy része azt gondolja, hogy Magyarország éghajlatával foglalkozó térképeket tanulmányozhat a mûben. Nem pedig azt, hogy "jé, ez csak egy 30 éves meteorológiai adatsorból készített térkép".
Engem csak az foglalkoztat, egy 30éves idõsorra miért támaszkodik komoly következtetések szintjén oly sok ember?
Nekem egy 30éves éghajlati atlasz is csak tájékoztató az adott idõszakról, semmi több.
Nekem egy 30éves éghajlati atlasz is csak tájékoztató az adott idõszakról, semmi több.
Köszönöm!
Egy gondolatodnak különösen örülök, régóta vártam valakitõl azt a gondolatot, hogy leírja!
A csapadék mérésében szerintem nem voltak problémák, nem azért, mert sokkal több társadalmi észlelõ volt még az állomások mellett, mint hõmérõ, így jobban le tudták fedni a térséget, hanem azért, mert a csapadék szerintem nem annyira változatos eloszlású, mint a hõmérséklet (azzal együtt, hogy a változatos eloszlást a hõmérsékletnél úgy értem, hogy nem káoszelmélet alapján mindenhol más, hanem adott pontok, helyek, területek azonos hõmérsékleti viszonyokat képviselnek). Pedig szerintem korábban a csapadékra gondolták, hogy a legváltozatosabb eloszlású.
Yukival múltkor eszmét cseréltünk ezügyben, hogy a kevésbé szeles állomások több csapadékot mérnek, mert a szél nem fújja ki a mérõbõl az apró permetszerû esõt, vagy a havat, szemben a szeles állomásokkal. Mivel itt a térségben az állomások mind mély fekvésben voltak elhelyezve, fák között, mint pl. egy Pécs-pogányi dombtetõi-fennsíki mérõhellyel szemben, ahol ez a szélkifújós jelenség mûködhetett, így elõfordulhat, hogy valamennyivel a valóságban kevesebb esõ hullik itt, mint amit mértek. Yuki szerint ez 10-20 %-os különbséget is kitehet, ha jól emlékszem, tehát az itteni átlag 800 mm-es átlag esetében 80-160 mm-t tehet ki.
Ha azt a mennyiséget vesszük alapul, ami a felhõkbõl aláhullik, akkor annyi korrekcióra szorul még a dolog, hogy pl. Szentgotthárd 310 méteren, Szeged meg 83 méteren van, tehát a különbség több mint 200 méter. Az omsz honlapján lévõ leírás szerint 100 méterenként 35 mm-el nõ a csapadék felfelé, tehát csak a magasság miatt is 70 mm-el több esik Szentgotthárdon, mint Szegeden.
Nagykanizsán ez a különbség nyilván kevesebb, mindössze 20 mm.
Aztán lehet, vannak visszacsatolási mechanizmusok, amik kompenzálják ezeket a különbségeket, ezen még annyira nem gondolkodtam el.
Ezzel együtt is úgy gondolom, hogy több csapadék hullik itt, sõt, talán legtöbb az országban, tehát az arányok jók.
Ami viszont nem jó (sajna most nem tudom a tanulmányom azon részét képpel együtt bemásolni, de a 143. oldalon a 19. fejezetnél megtalálod), az nem a méréssel, hanem az adatfeldolgozással kapcsolatos. Sokszor olvastam, hogy errefelé a "kevés napsütés, sok felhõ és GYAKORI CSAPADÉK miatt..." ilyen meg olyan a klíma.
A gyakori csapadékkal van a probléma.
Az 1961-1990 közti 30 éves idõszak adatait feldolgozó Magyarország Éghajlati Atlasza tartalmaz egy térképet, miszerint Lenti-Letenye környékén kevesebbszer esik esõ, mint Pécsen, Szegeden vagy Békéscsabán. Tehát a gyakori csapadék nem igaz.
A 10 mm-nél nagyobb csapadékú napok száma már errefelé jóval több, tehát valóban kevesebbszer esik itt, vagy ugyannannyiszor, mint az ország más területein, viszont amikor esik, akkor több esik.
Tehát nem többször.
Ezt a térképet tudtam most elõvenni Link , a szlovén met.szolgálat térképe, látható, hogy Muraszombat után Zala felé közeledve 115 alatt van a csapadékos napok száma.
Ha jól emlékszem, Békéscsabáé 122 nap. Nem biztos, de így rémlik.
Szerintem a legtöbben úgy gondolnák, hogy óóóó itt Zalában sokkal többet esik, mint a dél-délkelet-Alföldön.
Hát nem.
Aztán lehet, vannak még visszacsatolási mechanizmusok, amik kompenzálják
Így gyorsan most ennyi, majd hétfõn leszek újra.
Mégegyszer köszönöm, amit írtál, rendes Tõled!
Egy gondolatodnak különösen örülök, régóta vártam valakitõl azt a gondolatot, hogy leírja!
A csapadék mérésében szerintem nem voltak problémák, nem azért, mert sokkal több társadalmi észlelõ volt még az állomások mellett, mint hõmérõ, így jobban le tudták fedni a térséget, hanem azért, mert a csapadék szerintem nem annyira változatos eloszlású, mint a hõmérséklet (azzal együtt, hogy a változatos eloszlást a hõmérsékletnél úgy értem, hogy nem káoszelmélet alapján mindenhol más, hanem adott pontok, helyek, területek azonos hõmérsékleti viszonyokat képviselnek). Pedig szerintem korábban a csapadékra gondolták, hogy a legváltozatosabb eloszlású.
Yukival múltkor eszmét cseréltünk ezügyben, hogy a kevésbé szeles állomások több csapadékot mérnek, mert a szél nem fújja ki a mérõbõl az apró permetszerû esõt, vagy a havat, szemben a szeles állomásokkal. Mivel itt a térségben az állomások mind mély fekvésben voltak elhelyezve, fák között, mint pl. egy Pécs-pogányi dombtetõi-fennsíki mérõhellyel szemben, ahol ez a szélkifújós jelenség mûködhetett, így elõfordulhat, hogy valamennyivel a valóságban kevesebb esõ hullik itt, mint amit mértek. Yuki szerint ez 10-20 %-os különbséget is kitehet, ha jól emlékszem, tehát az itteni átlag 800 mm-es átlag esetében 80-160 mm-t tehet ki.
Ha azt a mennyiséget vesszük alapul, ami a felhõkbõl aláhullik, akkor annyi korrekcióra szorul még a dolog, hogy pl. Szentgotthárd 310 méteren, Szeged meg 83 méteren van, tehát a különbség több mint 200 méter. Az omsz honlapján lévõ leírás szerint 100 méterenként 35 mm-el nõ a csapadék felfelé, tehát csak a magasság miatt is 70 mm-el több esik Szentgotthárdon, mint Szegeden.
Nagykanizsán ez a különbség nyilván kevesebb, mindössze 20 mm.
Aztán lehet, vannak visszacsatolási mechanizmusok, amik kompenzálják ezeket a különbségeket, ezen még annyira nem gondolkodtam el.
Ezzel együtt is úgy gondolom, hogy több csapadék hullik itt, sõt, talán legtöbb az országban, tehát az arányok jók.
Ami viszont nem jó (sajna most nem tudom a tanulmányom azon részét képpel együtt bemásolni, de a 143. oldalon a 19. fejezetnél megtalálod), az nem a méréssel, hanem az adatfeldolgozással kapcsolatos. Sokszor olvastam, hogy errefelé a "kevés napsütés, sok felhõ és GYAKORI CSAPADÉK miatt..." ilyen meg olyan a klíma.
A gyakori csapadékkal van a probléma.
Az 1961-1990 közti 30 éves idõszak adatait feldolgozó Magyarország Éghajlati Atlasza tartalmaz egy térképet, miszerint Lenti-Letenye környékén kevesebbszer esik esõ, mint Pécsen, Szegeden vagy Békéscsabán. Tehát a gyakori csapadék nem igaz.
A 10 mm-nél nagyobb csapadékú napok száma már errefelé jóval több, tehát valóban kevesebbszer esik itt, vagy ugyannannyiszor, mint az ország más területein, viszont amikor esik, akkor több esik.
Tehát nem többször.
Ezt a térképet tudtam most elõvenni Link , a szlovén met.szolgálat térképe, látható, hogy Muraszombat után Zala felé közeledve 115 alatt van a csapadékos napok száma.
Ha jól emlékszem, Békéscsabáé 122 nap. Nem biztos, de így rémlik.
Szerintem a legtöbben úgy gondolnák, hogy óóóó itt Zalában sokkal többet esik, mint a dél-délkelet-Alföldön.
Hát nem.
Aztán lehet, vannak még visszacsatolási mechanizmusok, amik kompenzálják
Így gyorsan most ennyi, majd hétfõn leszek újra.
Mégegyszer köszönöm, amit írtál, rendes Tõled!
Kicsit fáradt vagyok már, nehezen tudok most véleményt nyilvánítani az ügyben, de röviden és tömören fogalmazva: nekem egyre inkább úgy tûnik, hogy Floo áll az igazság oldalán.
1. A zalai térségben az OMSZ-állomások nagy része mély fekvésû, fagyzugos helyen van? Igen.
2. Eléggé tagolt ahhoz a domborzat, hogy szignifikáns különbségek alakuljanak ki az egyes térszínek meteorológiai jellemzõi között? Igen.
3. Ha az egyik típusú térszínen jóval nagyobb az állomások száma, mint a másikon, lehet-e reális képet festeni a vizsgált terület éghajlatáról? Szerintem nem.
Érdemes idõnként benézni az Agrometeorológia fórumba is. Nekem leesett az állam attól, amiket ott láttam.
Meg a többszöri állomás-pakolgatástól és néhány hivatalos mérõhely felettébb érdekes elhelyezkedésétõl is. Régen ezekrõl a dolgokról nem tudtam semmit, ha nem lenne Floo, lehet hogy még most sem tudnék.
Azért Floo-hoz is van egy kérdésem: "Hûvös, csapadékos Zala" - szoktad írni, mint kritizálandó táj-jellemzést. A csapadékméréssel kapcsolatban is merültek fel problémák a térségben?
1. A zalai térségben az OMSZ-állomások nagy része mély fekvésû, fagyzugos helyen van? Igen.
2. Eléggé tagolt ahhoz a domborzat, hogy szignifikáns különbségek alakuljanak ki az egyes térszínek meteorológiai jellemzõi között? Igen.
3. Ha az egyik típusú térszínen jóval nagyobb az állomások száma, mint a másikon, lehet-e reális képet festeni a vizsgált terület éghajlatáról? Szerintem nem.
Érdemes idõnként benézni az Agrometeorológia fórumba is. Nekem leesett az állam attól, amiket ott láttam.
Meg a többszöri állomás-pakolgatástól és néhány hivatalos mérõhely felettébb érdekes elhelyezkedésétõl is. Régen ezekrõl a dolgokról nem tudtam semmit, ha nem lenne Floo, lehet hogy még most sem tudnék.
Azért Floo-hoz is van egy kérdésem: "Hûvös, csapadékos Zala" - szoktad írni, mint kritizálandó táj-jellemzést. A csapadékméréssel kapcsolatban is merültek fel problémák a térségben?
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat