Kérdések és válaszok

Köszönöm! Kipróbálom mind a kettõt.

A legjobb iylenre a Teleport Pro! Azzal egész könyvtárakat le tudsz tölteni. Keress rá a guglén

jannesz: flashget egész jó progi erre, a Link -en megtalálható!

Nem tud valaki ajánlani valami letöltés manager-t, amivel a radar archívumban lévõ file-okat lehetne egyszerûbben letölteni?

Sõt az utolsó linken 1880-tól is!

1876-tól találhatsz adatokat:
Link
1948-tól:
Link
1906-tól:
Link

Wetterzentrale.de-n régen sok ilyesmi volt, nézd meg hátha.

Meg tudná valaki mondani, hogy olyan grafikonhoz, táblázathoz hol lehet hozzájutni, amelyen az elmúlt évtizedek vagy évszázad teleinek csapadék és hõmérsékletadatai szerepelnek? Országos, európai szinten esetleg egy-egy helyre vonatkozóan érdekelne. Ezen kívül a téli és nyári félév csapadék- és hõmérsékletstatisztikái is érdekelnének. Elõre is köszönöm a segítséget.

Brett: ha látom Szolnokról a Kékestetõt, én általában beírom a 80 km-es látástávolságot (légvonalban ennyire van). Kivétel az az eset, ha pl. dél felé érezhetõen halványabb az ég kékje, mint a Mátra irányában. Ugyanis hivatalosan annak az iránynak a látástávolságát kell adni, amerre a leggyengébb a látás. Ha minden irányban egyformán tiszta a levegõ, és északon látom a Kékest, akkor joggal feltételezem, hogy máshol is látszana egy 80 km-re lévõ objektum (ha lenne ilyen), tehát megadom ezt az értéket. Ha délen egy kicsit homályosabb az ég, akkor viszont már arrafelé kellene becsülni, ami viszont szinte lehetetlen - ilyenkor inkább nem írok semmit.

Szintén nem írok látástávolságot akkor (ezt Lord Akela-nak is címzem) akkor, ha a Kékes már eltûnik, de az 5 km-re lévõ fák, épületek még élesen látszanak. 80 és 5 km között ugyanis nincs semmi, ami alapján becsülhetnék. Ha erre 5 km-t adnék, az viszont teljesen félrevezetõ lenne. Lehet, hogy a repülés szempontjából ez nem veszélyes tévedés, de az olvasónak teljesen más jellegû idõjárásra utal, mint mondjuk az 50 km! Ha egy olyan szûk völgyben laknék, ahol tõlem 500 m-re lezárják a hegyek a látóhatárt, és ezt venném látástávolságnak, akkor ezzel az erõvel mindig ködöt kellene észlelnem - ami nyilván képtelenség...

"Az észlelésben pedig rég megszokott gyakorlat hogy bizonytalan helyzetben mindig a rosszabbat adjuk."
Igen, emiatt van az a szabály, hogy mindig az éppen leggyengébb látótávolságú irányban kell becsülni. De ha ebbe a tereptárgyak korlátait is belevennénk, az már olyan lenne, mintha pl. egy ablakból az égbolt 50%-át látva lazán megadnád a 8 okta felhõt csak azért, mert a látható rész épp felhõvel fedett... Szerintem ahogy ilyen helyrõl nem érdemes felhõzetet észlelni, úgy nem érdemes látástávolságot becsülni akkor, ha nincs mihez viszonyítani.

Én is mostanság akartam hozzászolni a látástávolság témához.
Nos látástávolságot a következõ szabály szerint kell megadni:
"Az a legnagyobb távolság, amelyrõl egy megfelelõ nagyságú, fekete tárgyat egy átlagos észlelõ felismer. Az észlelést talajon szemmagasságban végezzük."
Például a múlt hétvégén tisztán látszott innen a Mátra hegyvonulata, (kint voltam a határban kerékpározni) amely kb. 100 km-re van légvonalban. Akkor a látástávnak meg lehet adni 100 km-t? Akkor, hogy is van ez?
A hivatalos jelentésekben nem nagyon látni 40 km-nél nagyobb lt.-t (pl. wetteronline) Mit mondanak pontosan a szabályok? Milyen max. értéket lehet megadni?
A METAR-ban nagyon jó látásviszonyoknál INF (infinity=végtelen) van megadva.
Ime a mostani:

Call, Name LHSN, SZOLNOK
Visibility (m) INF
QNH (hPa) 1016
Winds 09005MPS
Temp/Dewpoint (C) 24/10
Clouds_1
Clouds_2
Clouds_3
Clouds_4
METAR LHSN 150915Z 09005MPS CAVOK 24/10 Q1016 NOSIG RMK BLU=

Mellesleg én a lt.-t nem szoktam megadni, csak ködös, a közlekedést befolyásoló mértékû látástávolság esetén. Én személy szerint tök fölöslegesnek tartom beírni, hogy 20 km-re vagy 15-re lehet ellátni.

Lord Akela Ráckeve - S (Pest)

T. MetNet társak!

Több alkalommal, több MetNet észlelõtõl kaptam barátságos és/vagy udvarias korrekciót a megadott látástávolságaimra. A hangnem mindig kedves volt, ergo, nem személyes sértõdöttség késztet nyilttéri válaszra. Korábban több alkalommal leirtam, most megismétlem - gyakorlatilag nincs nagy távolságra esõ távolsági azonosító tereppontom. Ameddig ellátok az DK-ÉNY között nem haladja meg az 5 km-t, É felé is csak max 8-10 km. Véleményem szerint pusztán az idõjárás jellege alapján becsülve NEM mondhatom hogy ennyi vagy annyi AZ, AMIT NEM LÁTOK.
Az észlelésben pedig rég megszokott gyakorlat hogy bizonytalan helyzetben mindig a rosszabbat adjuk. Ha pedig a látástávolságot ki lehet következtetni pusztán az idõjárásból, akkor nem is szükséges emberi észlelés, mert az automaták egy megfelelõ algoritmus alapján kikövetkeztetnék - mint ahogy a mobil, állvánnyal kitelepithetõ automaták teszik, amelyek két érzékelõje egy hajlitott csõ végén a közéjük esõ kb. 50 cm-es levegõréteg fénytörésébõl kalkulálnak látást. Lényegében az olyan észlelõ sem tesz mást akkor, amikor jól látható távoli tereppontok hiján az idõjárás jellegébõl leszûrve helyi látástávolságként közöl adatot és az esetleges helyi anomáliákkal már nem is számol. Ma déltájt pld. amikor a szél a Duna felõl fújt, enyhe párásság jelent meg, abban az irányban jól érzékelhetõ volt az én szintemen a talajon a látáscsökkenés. Arról nem is beszélve, ha a be nem látható 25 km-es körzetben leszállást akadályozó helyi köd képzõdik - mégis 25 km-es látást adok? Tehát én úgy véltem, helyesen teszem, ha a SAJÁT mikroklimám észlelt adatait adom le és nem azt amit egy 40 km-es körzetre saccolok pusztán azért mert hidegfront esetén akár a Kékestetõ is látható az OMSZ Kitaibel u. teraszáról - amit volt szerencsém látni több alkalommal is onnan amikor ott voltam szolgálatban. De ha úgy itélitek, helytelen hogy azt adom, amit én itt HELYBEN durván 6-8 km sugarú belátható körzetben látok, hát akkor ezentúl csak az automata adatait adom le látástávolság nélkül ha az látókörömön kivül eshet - avagy egyáltalán nem adok látástávolságot, csak az automata mért adatait. A régi minimumszabály szerint 300 m-es felhõalap, 3 m/s szél és 3 km-es látás repülésbiztonsági szempontból még elfogadható, úgy véltem, az általam becsült (maximálisan 8 km-es látókörben) 6-8 km nem megtévesztõ kockázati tényezõ. Egyúttal utalok a METAR-ban a "sokkilences" látásra. ha metárt adnék, ugyan ki vetné a szememre hogy miért nem 25 vagy 40 km-t adok látásra? Ha pld. egy szûk és mély völgyben laknék, akkor az idõjárási helyzetbõl következtetve adjak látást? Csak az igazat, a szintiszta igazat. De azért köszönet a jószándékú kiigazitásokért

Nincs. - majd lesz

Itt nincs olyan, hogy szerkeszt?

Vagy ismer moderátort

Ezek szerint moderátor vagy?

Dejó, akkor gyors voltam

Ja azt én nem láttam, mert mire el akartam olvasni már nem volt meg

Ja értem, kissé teleszórtam hibával

Semmi, csak arra gondoltam, hogy eltûnt a beírásod, és azt kerestem. Persze sejtettem, hogy épp átírod/ javítod / pontosítod.

Astral: hogy érted ?

Itt valami turpisság volt Nyuli

Na még egyszer:

Cumulustorm: van egy olyan menüpont zölddel írva, hogy "Saját napi adatok", itt tudod a napi adataidat beírni. A "Napi adatok" menüpontban pedig a sokak által beírt napi adatok táblázatos összesítése látható.

Tehát a lényeg, hogy neked kell kitölteni, és nem automatikusan az észleléseidbõl jönnek össze az adatok.

Talán mert nem töltöd azokat?

Kérdés:Én miért nem vagyok ott a napi adatok közt???

MInden méréshez pedig csatolni kell a lehetséges mérési hibákat és a mért adatok szórását.

Cackovich: Helyi idõ.
Geológus: Így van, azért írtam, hogy kényszermegoldás a két mérés átlagolása.

Geológós!
Én ezt sörrel ismere, és had jegyezem meg, hogy a harmadik mérés az mérés akkor megint itt vagyunk az elején, hogy egy mérés nem mérés
De amúgy tényleg így van minél több mérésed van annál jobban közelítesz a valósághoz.
Bocs a kötözködésért!

Tavaly egyik tanárom mondta: egy mérés az nem mérés, két mérés az sem mérés, három mérés az már mérés. Sõt azt is, hogy pontos mérés nincs, csak közelítés.

Mordok még 2 kérdés:
-Hova szoktad rakni a kinti mérõeszközt/hogyan lehet felfüggeszteni valahova?
-Kb meddig bírja a készülék egy friss elemmel?

Nincs több kérdésem...

A 7-14-21h UTC vagy helyi?

Szabolcs: A napi három adat (7-14-21h) átlagolása az elfogadott.
A min/max kettõse kényszermegoldás, ám éves szintem kiegyenlítõdnek az eltérések (télen hidegebb, nyárom melegebb átlagok a min/max-os megoldással).

Sziasztok! A napi középhõmérsékletet,hogy helyesebb számolni? A minimumot és a maximumot osztom kettõvel ,vagy napi 3 adatot(min.,max.+egy esti(21-22h-ás)adatot is hozzáadva osztom hárommal? Igy 1-1.5°C-kal kevesebb szokott kijönni a nálunk gyakori gyorsan hûlõ esték miatt. .Valaki válaszoljon ,köszönöm.

Mélyen a zsebedke kell majd nyúlni, ha ennyire szeretnéd õket, fõleg gyorsan

Ha sürgõsen kellenek, akkor gyorsan kell keresni.

Nekem a 2004-es év július 22. napjának 14.00-17.00-ig kellenének radarképek, sürgõsen.

"egyenletet" helyett "egyenlet"

Ez a hidrosztatikus közelítéssel jön ki, a barometrikus magassági formulából:
Link
A legutolsó egyenletet T-re rendezésével.

GBond írta a grafikonjainál, hogy az 500 és 1000 hPa távolsága megadja a légkör alsó felének átlaghõmérsékletét. Hogyan?

Tegnap sikeresen feltörték a gépemet. Telepítettek, vagy próbáltak telepíteni valamit Internetes oldalakól. Ha valaki tudna segíteni, hogyan lehetne megfejteni, mit garázdálkodtak, kérem privátban jelentkezzen. Néhány tanácsot szeretnék kérni.

szentigaz

Kezd már unalmas lenni ez a mások mérésével való foglalkozás.
Ha kétségeid vannak, menj el Romhányba és gyõzõdj meg róla. A többi csak üres duma...

Olvastam, figyeltem Most az alulmérés kérdése foglalkoztat.

Írtam azt is elõzõleg, hogy ha kint van a szabadban a mérõ, akkor a rákerülõ harmat párolgása is hûtheti, nappal meg a szórt fény melegítheti

Ok, de azt gondolom Öccsi nem a talajon mér, ezért próbálkozom most az egyik hõmérõvel a kerti asztalon, esetleg lehet õ is ilyesmin tárolja a sajátját. Fene tudja.

talajon 4-5 fokkal hidegebb lehet mint 2 méteren

Szóval: 90 cm-en 2 fokkal hidegebb van, mint 2 méteren. Reális-e ez most? (Gondoltam kipróbálom, mi lehet az oka a romhányi csodának.)