Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Engem csak az foglalkoztat, egy 30éves idõsorra miért támaszkodik komoly következtetések szintjén oly sok ember?
Nekem egy 30éves éghajlati atlasz is csak tájékoztató az adott idõszakról, semmi több.
Nekem egy 30éves éghajlati atlasz is csak tájékoztató az adott idõszakról, semmi több.
Köszönöm!
Egy gondolatodnak különösen örülök, régóta vártam valakitõl azt a gondolatot, hogy leírja!
A csapadék mérésében szerintem nem voltak problémák, nem azért, mert sokkal több társadalmi észlelõ volt még az állomások mellett, mint hõmérõ, így jobban le tudták fedni a térséget, hanem azért, mert a csapadék szerintem nem annyira változatos eloszlású, mint a hõmérséklet (azzal együtt, hogy a változatos eloszlást a hõmérsékletnél úgy értem, hogy nem káoszelmélet alapján mindenhol más, hanem adott pontok, helyek, területek azonos hõmérsékleti viszonyokat képviselnek). Pedig szerintem korábban a csapadékra gondolták, hogy a legváltozatosabb eloszlású.
Yukival múltkor eszmét cseréltünk ezügyben, hogy a kevésbé szeles állomások több csapadékot mérnek, mert a szél nem fújja ki a mérõbõl az apró permetszerû esõt, vagy a havat, szemben a szeles állomásokkal. Mivel itt a térségben az állomások mind mély fekvésben voltak elhelyezve, fák között, mint pl. egy Pécs-pogányi dombtetõi-fennsíki mérõhellyel szemben, ahol ez a szélkifújós jelenség mûködhetett, így elõfordulhat, hogy valamennyivel a valóságban kevesebb esõ hullik itt, mint amit mértek. Yuki szerint ez 10-20 %-os különbséget is kitehet, ha jól emlékszem, tehát az itteni átlag 800 mm-es átlag esetében 80-160 mm-t tehet ki.
Ha azt a mennyiséget vesszük alapul, ami a felhõkbõl aláhullik, akkor annyi korrekcióra szorul még a dolog, hogy pl. Szentgotthárd 310 méteren, Szeged meg 83 méteren van, tehát a különbség több mint 200 méter. Az omsz honlapján lévõ leírás szerint 100 méterenként 35 mm-el nõ a csapadék felfelé, tehát csak a magasság miatt is 70 mm-el több esik Szentgotthárdon, mint Szegeden.
Nagykanizsán ez a különbség nyilván kevesebb, mindössze 20 mm.
Aztán lehet, vannak visszacsatolási mechanizmusok, amik kompenzálják ezeket a különbségeket, ezen még annyira nem gondolkodtam el.
Ezzel együtt is úgy gondolom, hogy több csapadék hullik itt, sõt, talán legtöbb az országban, tehát az arányok jók.
Ami viszont nem jó (sajna most nem tudom a tanulmányom azon részét képpel együtt bemásolni, de a 143. oldalon a 19. fejezetnél megtalálod), az nem a méréssel, hanem az adatfeldolgozással kapcsolatos. Sokszor olvastam, hogy errefelé a "kevés napsütés, sok felhõ és GYAKORI CSAPADÉK miatt..." ilyen meg olyan a klíma.
A gyakori csapadékkal van a probléma.
Az 1961-1990 közti 30 éves idõszak adatait feldolgozó Magyarország Éghajlati Atlasza tartalmaz egy térképet, miszerint Lenti-Letenye környékén kevesebbszer esik esõ, mint Pécsen, Szegeden vagy Békéscsabán. Tehát a gyakori csapadék nem igaz.
A 10 mm-nél nagyobb csapadékú napok száma már errefelé jóval több, tehát valóban kevesebbszer esik itt, vagy ugyannannyiszor, mint az ország más területein, viszont amikor esik, akkor több esik.
Tehát nem többször.
Ezt a térképet tudtam most elõvenni Link , a szlovén met.szolgálat térképe, látható, hogy Muraszombat után Zala felé közeledve 115 alatt van a csapadékos napok száma.
Ha jól emlékszem, Békéscsabáé 122 nap. Nem biztos, de így rémlik.
Szerintem a legtöbben úgy gondolnák, hogy óóóó itt Zalában sokkal többet esik, mint a dél-délkelet-Alföldön.
Hát nem.
Aztán lehet, vannak még visszacsatolási mechanizmusok, amik kompenzálják
Így gyorsan most ennyi, majd hétfõn leszek újra.
Mégegyszer köszönöm, amit írtál, rendes Tõled!
Egy gondolatodnak különösen örülök, régóta vártam valakitõl azt a gondolatot, hogy leírja!
A csapadék mérésében szerintem nem voltak problémák, nem azért, mert sokkal több társadalmi észlelõ volt még az állomások mellett, mint hõmérõ, így jobban le tudták fedni a térséget, hanem azért, mert a csapadék szerintem nem annyira változatos eloszlású, mint a hõmérséklet (azzal együtt, hogy a változatos eloszlást a hõmérsékletnél úgy értem, hogy nem káoszelmélet alapján mindenhol más, hanem adott pontok, helyek, területek azonos hõmérsékleti viszonyokat képviselnek). Pedig szerintem korábban a csapadékra gondolták, hogy a legváltozatosabb eloszlású.
Yukival múltkor eszmét cseréltünk ezügyben, hogy a kevésbé szeles állomások több csapadékot mérnek, mert a szél nem fújja ki a mérõbõl az apró permetszerû esõt, vagy a havat, szemben a szeles állomásokkal. Mivel itt a térségben az állomások mind mély fekvésben voltak elhelyezve, fák között, mint pl. egy Pécs-pogányi dombtetõi-fennsíki mérõhellyel szemben, ahol ez a szélkifújós jelenség mûködhetett, így elõfordulhat, hogy valamennyivel a valóságban kevesebb esõ hullik itt, mint amit mértek. Yuki szerint ez 10-20 %-os különbséget is kitehet, ha jól emlékszem, tehát az itteni átlag 800 mm-es átlag esetében 80-160 mm-t tehet ki.
Ha azt a mennyiséget vesszük alapul, ami a felhõkbõl aláhullik, akkor annyi korrekcióra szorul még a dolog, hogy pl. Szentgotthárd 310 méteren, Szeged meg 83 méteren van, tehát a különbség több mint 200 méter. Az omsz honlapján lévõ leírás szerint 100 méterenként 35 mm-el nõ a csapadék felfelé, tehát csak a magasság miatt is 70 mm-el több esik Szentgotthárdon, mint Szegeden.
Nagykanizsán ez a különbség nyilván kevesebb, mindössze 20 mm.
Aztán lehet, vannak visszacsatolási mechanizmusok, amik kompenzálják ezeket a különbségeket, ezen még annyira nem gondolkodtam el.
Ezzel együtt is úgy gondolom, hogy több csapadék hullik itt, sõt, talán legtöbb az országban, tehát az arányok jók.
Ami viszont nem jó (sajna most nem tudom a tanulmányom azon részét képpel együtt bemásolni, de a 143. oldalon a 19. fejezetnél megtalálod), az nem a méréssel, hanem az adatfeldolgozással kapcsolatos. Sokszor olvastam, hogy errefelé a "kevés napsütés, sok felhõ és GYAKORI CSAPADÉK miatt..." ilyen meg olyan a klíma.
A gyakori csapadékkal van a probléma.
Az 1961-1990 közti 30 éves idõszak adatait feldolgozó Magyarország Éghajlati Atlasza tartalmaz egy térképet, miszerint Lenti-Letenye környékén kevesebbszer esik esõ, mint Pécsen, Szegeden vagy Békéscsabán. Tehát a gyakori csapadék nem igaz.
A 10 mm-nél nagyobb csapadékú napok száma már errefelé jóval több, tehát valóban kevesebbszer esik itt, vagy ugyannannyiszor, mint az ország más területein, viszont amikor esik, akkor több esik.
Tehát nem többször.
Ezt a térképet tudtam most elõvenni Link , a szlovén met.szolgálat térképe, látható, hogy Muraszombat után Zala felé közeledve 115 alatt van a csapadékos napok száma.
Ha jól emlékszem, Békéscsabáé 122 nap. Nem biztos, de így rémlik.
Szerintem a legtöbben úgy gondolnák, hogy óóóó itt Zalában sokkal többet esik, mint a dél-délkelet-Alföldön.
Hát nem.
Aztán lehet, vannak még visszacsatolási mechanizmusok, amik kompenzálják
Így gyorsan most ennyi, majd hétfõn leszek újra.
Mégegyszer köszönöm, amit írtál, rendes Tõled!
Kicsit fáradt vagyok már, nehezen tudok most véleményt nyilvánítani az ügyben, de röviden és tömören fogalmazva: nekem egyre inkább úgy tûnik, hogy Floo áll az igazság oldalán.
1. A zalai térségben az OMSZ-állomások nagy része mély fekvésû, fagyzugos helyen van? Igen.
2. Eléggé tagolt ahhoz a domborzat, hogy szignifikáns különbségek alakuljanak ki az egyes térszínek meteorológiai jellemzõi között? Igen.
3. Ha az egyik típusú térszínen jóval nagyobb az állomások száma, mint a másikon, lehet-e reális képet festeni a vizsgált terület éghajlatáról? Szerintem nem.
Érdemes idõnként benézni az Agrometeorológia fórumba is. Nekem leesett az állam attól, amiket ott láttam.
Meg a többszöri állomás-pakolgatástól és néhány hivatalos mérõhely felettébb érdekes elhelyezkedésétõl is. Régen ezekrõl a dolgokról nem tudtam semmit, ha nem lenne Floo, lehet hogy még most sem tudnék.
Azért Floo-hoz is van egy kérdésem: "Hûvös, csapadékos Zala" - szoktad írni, mint kritizálandó táj-jellemzést. A csapadékméréssel kapcsolatban is merültek fel problémák a térségben?
1. A zalai térségben az OMSZ-állomások nagy része mély fekvésû, fagyzugos helyen van? Igen.
2. Eléggé tagolt ahhoz a domborzat, hogy szignifikáns különbségek alakuljanak ki az egyes térszínek meteorológiai jellemzõi között? Igen.
3. Ha az egyik típusú térszínen jóval nagyobb az állomások száma, mint a másikon, lehet-e reális képet festeni a vizsgált terület éghajlatáról? Szerintem nem.
Érdemes idõnként benézni az Agrometeorológia fórumba is. Nekem leesett az állam attól, amiket ott láttam.
Meg a többszöri állomás-pakolgatástól és néhány hivatalos mérõhely felettébb érdekes elhelyezkedésétõl is. Régen ezekrõl a dolgokról nem tudtam semmit, ha nem lenne Floo, lehet hogy még most sem tudnék.
Azért Floo-hoz is van egy kérdésem: "Hûvös, csapadékos Zala" - szoktad írni, mint kritizálandó táj-jellemzést. A csapadékméréssel kapcsolatban is merültek fel problémák a térségben?
Gratulálok Floo, ehhez az összefoglalódhoz amit írtál a fagy túrával kapcsolatban. Nagyon tanulságos kis írás és elgondolkodtató, fõként többszöri olvasatra. Minden elismerésem, hogy ennyit foglalkozol ezzel a témával, a mezõgazdaságban dolgozóknak nagy segítség ez és nagyon remélem, hogy itt a metneten az omsz-es szakemberek is olvasgatják az írásaidat. Napi rendszerességgel figyelemmel kísérem a fórumokat, az elõrejelzések és még sok más mellett egyre nagyobb érdeklõdéssel olvasom az ilyen fagyvadászathoz, hõmérséklethez kapcsolódó témákat. 
Erre szokták azt mondani, h nem nyitott ajtón kopogtat, hanem nyitott ajtón taktikai atomfegyverrel lõ be! 
Biztos, h "a Floo-féle cafatjaira tépett gumicsontról" a Visszatekintõben kell vitázni?
Azért a tanulságot, csakúgy mint már x éve, illik levonni nekem is, hogy ne legyen off:
Az alacsonyabban fekvõ részken derült, szélcsendes idõben hidegebb van, mint a relatíve magasabban fekvõ részeken.
Ha kell akkor ezt mindennap leírjuk ide, meg azt is, hogy egy elõrében egy régióra nem lehet minden dimbre-dombra lankára és völygaljra Tmin-t megadni... aki valaha csinált már elõrét az tudja ezt, mint a helyben élõ emberek is tudják, hogy hol gyûlekezik össze a hideg levegõ, még ha csak általános iskolát végeztek akkor is. Hasonlóan köztudott az is, hogy a meleg levegõ fölfelé száll és a padláson melegebb van mint a pincében. De ezt mindennap vagy minden héten nem írogatjuk le, és közben nem sugalmazunk rágalmazva embereket ill. nem hülyézzük le õket...aki érti érti aki nem az nem
Biztos, h "a Floo-féle cafatjaira tépett gumicsontról" a Visszatekintõben kell vitázni?
Azért a tanulságot, csakúgy mint már x éve, illik levonni nekem is, hogy ne legyen off:
Az alacsonyabban fekvõ részken derült, szélcsendes idõben hidegebb van, mint a relatíve magasabban fekvõ részeken.
Ha kell akkor ezt mindennap leírjuk ide, meg azt is, hogy egy elõrében egy régióra nem lehet minden dimbre-dombra lankára és völygaljra Tmin-t megadni... aki valaha csinált már elõrét az tudja ezt, mint a helyben élõ emberek is tudják, hogy hol gyûlekezik össze a hideg levegõ, még ha csak általános iskolát végeztek akkor is. Hasonlóan köztudott az is, hogy a meleg levegõ fölfelé száll és a padláson melegebb van mint a pincében. De ezt mindennap vagy minden héten nem írogatjuk le, és közben nem sugalmazunk rágalmazva embereket ill. nem hülyézzük le õket...aki érti érti aki nem az nem
Marci!
Nem tudnád nekem megszerezni azt a 2008-as irományt a dél-balatoni kutatásokról?
Ma is voltam fagytúrán, de a képeket nem bírom letölteni a fényképezõrõl, valami bibi van, majd hétfõn talán sikerül.
Nem tudnád nekem megszerezni azt a 2008-as irományt a dél-balatoni kutatásokról?
Ma is voltam fagytúrán, de a képeket nem bírom letölteni a fényképezõrõl, valami bibi van, majd hétfõn talán sikerül.
És ezeknek a kutatásoknak az eredményeit lepke vagy bélyeggyûjteményben teszik be?
Bár a 2008-as kutatási eredmény még nem lehetett benne az 1961-1990-ig tartó idõszak adatait tartalmazó Éghajlati Atlaszban. Mindenesetre jobb késõbb, mint soha.
Abban az atlaszban több hibás értelmezés van, a klímaleírásokban azt érzékelem, hogy keverik a szezont a fazonnal.
Idézet egy tanulmányból:
"Sajnálattal állapítható meg, hogy az 1961-tõl 1990-ig terjedõ idõszak adatait feldolgozó, a Szolgálat által kiadott éghajlati atlasz az évi abszolút minimumhõmérsékleti átlagok tárgyalásánál a felszínnek és a terepalakulatoknak erre a klímatényezõre gyakorolt hatását a következõkkel intézi el: „ A területi eloszlásban döntõ a tengerszint feletti magasság és a növényborítottság hatása...” Azaz fõ szempontként a tszf. magasságot abszolút mértékével jellemezve, tévesen értelmezi. A növényborítottságnak pedig nem tudom, milyen szerepet szánhat téli idõszakban, jellemzõen lombhullató növények esetén, különösen hótakaró mellett. Néhány sorral lejjebb a következõket jegyzi meg a terepalakulatokra vonatkozóan: „ A felszínformák is hatnak a kisugárzás nagyságára: a homorú formák csökkentik, a domborúak növelik a felszín kisugárzását”!!
Egy szó sem esik arról, ami a legfontosabb: a légtest kisugárzás által történõ energiavesztésekor a gravitáció hatására végbemenõ, kiülepedésszerû légsûrûség és hõmérsékleti rétegzõdés létrejöttérõl. Azaz egy, a kisugárzásnak, a levegõ, mint gáz, fizikai tulajdonságainak és a gravitációnak köszönhetõ sajátos jelenségrõl. A felszínformák pedig az így rétegzõdött légtestben alakjuk szerint éppen az ott leírtakhoz képest ellentétes empirikus eredményekhez vezetnek, azzal, hogy a domború alakzatokról sûrûségénél fogva „legördül”, a homorú alakzatokban pedig összegyûlik a fent leírt hatások következtében vertikálisan mobilizált légtest leginkább energiavesztett része. Egy szó sem esik arról, hogy a dombokon sokkal magasabbak a minimumok,
mint a gödrökben, vagy egyáltalán a viszonylagosan mélyebben fekvõ területeken. Pedig ezt az evidenciát egy szabadidejét kerékpározással töltõ ember is számtalanszor megtapasztalhatja. De a sportot kevésbé kedvelõk sem esnek el ettõl a tapasztalattól, ma, a hõmérõvel ellátott autók korában. A továbbiakban látni fogjuk, hogy ennek milyen kifejezhetetlen jelentõsége van, akkora, hogy egy ilyen klímaatlaszban akár egy egész, külön fejezetet érdemelne. Megkockáztatom azt a kijelentést, hogy szárazföldi viszonyok között, klimatológiai szempontból ez a jelenség egymagában nagyobb jelentõségû, mint az atlaszban tárgyalt összes többi együtt.
Különösen annak tudatában, hogy azok közül hány klímaelem ugyanennek a jelenségnek a függvénye!
Pedig ebbõl az atlaszból ez TELJESSÉGGEL hiányzik!
A lenti idézett Magyarország éghajlati atlaszában a következõ megállapítás található az abszolút minimumhõmérsékleteknek a hõmérsékleti átlagokra gyakorolt hatására vonatkozóan:
„ Az eloszlás nem felel meg a hõmérsékleti átlagok alapján alkotott képnek, mivel mindkét szélsõérték felhõtlen égbolt mellett jön létre, úgynevezett anticiklonális helyzetben, így az eloszlás egy speciális makrocirkulációs helyzetnek felel meg.”
Az Olvasóra bízom, hogy jelen dolgozat elolvasása után helyesnek vagy helytelennek találja-e ezt az állítást!"
Zala megye állomásait Lenti, Letenye, Nagykanizsa, Iklódbördõce képviselte(képviseli) ebben a térségben. Mind a négy fagyzug. Ennélfogva relatíve alacsony minimumátlag, alacsony éves középhõmérséklet, magas páratartalom adatok származnak ebbõl a térségbõl.
(És hogy mennyire válogatott fagyzugba kerültek az állomások, azt az elõzõ (és a következõ) hozzászólásom bizonyítja.)
Ha tudták korábban a szakemberek, hogy itt fagyzugokban mérnek, és ezért olyanok azok az értékek, amilyenek, akkor miért az óceáni és alpesi hatást, a sok és gyakori(?)csapadékot és a kevés napsütést(?) jelölték meg a hûvösebb(?) klíma okaként?
Másik térségben meg felteszik jobbnál-jobb pozíciókba az állomásokat, és megállapítják róla, hogy ott térségileg milyen meleg a klíma.
Ahelyett, hogy azt mondták volna, hogy nem tudhatjuk se ott se itt, hogy milyen a klíma térségileg, mert ott csak jó helyeken, itt meg csak hidegtavakban mértünk.
Ha visszakeresed a metnet fórumaiban az elmúlt években elkövetett vitákat errõl a témáról, láthatod, mennyire nem volt tiszta ez a dolog akkor, amikor általános értetlenség fogadta az érveléseimet és a bizonyítékaimat.
Az általad említett 2008-as év hidegtókutatásai olyan tapasztalatokat kellett, hogy hozzanak a kutatók részére, amelyek vastagon felülírták az eddigi klímaelemzések hõmérsékletre vonatkozó részét, és nyilvánvalóvá kellett hogy tegyék a jelenlegi állomáshálózat elégtelen és félrevezetõ voltát. Mint ahogy én ezt állítottam évekkel ezelõtt.
Bár a 2008-as kutatási eredmény még nem lehetett benne az 1961-1990-ig tartó idõszak adatait tartalmazó Éghajlati Atlaszban. Mindenesetre jobb késõbb, mint soha.
Abban az atlaszban több hibás értelmezés van, a klímaleírásokban azt érzékelem, hogy keverik a szezont a fazonnal.
Idézet egy tanulmányból:
"Sajnálattal állapítható meg, hogy az 1961-tõl 1990-ig terjedõ idõszak adatait feldolgozó, a Szolgálat által kiadott éghajlati atlasz az évi abszolút minimumhõmérsékleti átlagok tárgyalásánál a felszínnek és a terepalakulatoknak erre a klímatényezõre gyakorolt hatását a következõkkel intézi el: „ A területi eloszlásban döntõ a tengerszint feletti magasság és a növényborítottság hatása...” Azaz fõ szempontként a tszf. magasságot abszolút mértékével jellemezve, tévesen értelmezi. A növényborítottságnak pedig nem tudom, milyen szerepet szánhat téli idõszakban, jellemzõen lombhullató növények esetén, különösen hótakaró mellett. Néhány sorral lejjebb a következõket jegyzi meg a terepalakulatokra vonatkozóan: „ A felszínformák is hatnak a kisugárzás nagyságára: a homorú formák csökkentik, a domborúak növelik a felszín kisugárzását”!!
Egy szó sem esik arról, ami a legfontosabb: a légtest kisugárzás által történõ energiavesztésekor a gravitáció hatására végbemenõ, kiülepedésszerû légsûrûség és hõmérsékleti rétegzõdés létrejöttérõl. Azaz egy, a kisugárzásnak, a levegõ, mint gáz, fizikai tulajdonságainak és a gravitációnak köszönhetõ sajátos jelenségrõl. A felszínformák pedig az így rétegzõdött légtestben alakjuk szerint éppen az ott leírtakhoz képest ellentétes empirikus eredményekhez vezetnek, azzal, hogy a domború alakzatokról sûrûségénél fogva „legördül”, a homorú alakzatokban pedig összegyûlik a fent leírt hatások következtében vertikálisan mobilizált légtest leginkább energiavesztett része. Egy szó sem esik arról, hogy a dombokon sokkal magasabbak a minimumok,
mint a gödrökben, vagy egyáltalán a viszonylagosan mélyebben fekvõ területeken. Pedig ezt az evidenciát egy szabadidejét kerékpározással töltõ ember is számtalanszor megtapasztalhatja. De a sportot kevésbé kedvelõk sem esnek el ettõl a tapasztalattól, ma, a hõmérõvel ellátott autók korában. A továbbiakban látni fogjuk, hogy ennek milyen kifejezhetetlen jelentõsége van, akkora, hogy egy ilyen klímaatlaszban akár egy egész, külön fejezetet érdemelne. Megkockáztatom azt a kijelentést, hogy szárazföldi viszonyok között, klimatológiai szempontból ez a jelenség egymagában nagyobb jelentõségû, mint az atlaszban tárgyalt összes többi együtt.
Különösen annak tudatában, hogy azok közül hány klímaelem ugyanennek a jelenségnek a függvénye!
Pedig ebbõl az atlaszból ez TELJESSÉGGEL hiányzik!
A lenti idézett Magyarország éghajlati atlaszában a következõ megállapítás található az abszolút minimumhõmérsékleteknek a hõmérsékleti átlagokra gyakorolt hatására vonatkozóan:
„ Az eloszlás nem felel meg a hõmérsékleti átlagok alapján alkotott képnek, mivel mindkét szélsõérték felhõtlen égbolt mellett jön létre, úgynevezett anticiklonális helyzetben, így az eloszlás egy speciális makrocirkulációs helyzetnek felel meg.”
Az Olvasóra bízom, hogy jelen dolgozat elolvasása után helyesnek vagy helytelennek találja-e ezt az állítást!"
Zala megye állomásait Lenti, Letenye, Nagykanizsa, Iklódbördõce képviselte(képviseli) ebben a térségben. Mind a négy fagyzug. Ennélfogva relatíve alacsony minimumátlag, alacsony éves középhõmérséklet, magas páratartalom adatok származnak ebbõl a térségbõl.
(És hogy mennyire válogatott fagyzugba kerültek az állomások, azt az elõzõ (és a következõ) hozzászólásom bizonyítja.)
Ha tudták korábban a szakemberek, hogy itt fagyzugokban mérnek, és ezért olyanok azok az értékek, amilyenek, akkor miért az óceáni és alpesi hatást, a sok és gyakori(?)csapadékot és a kevés napsütést(?) jelölték meg a hûvösebb(?) klíma okaként?
Másik térségben meg felteszik jobbnál-jobb pozíciókba az állomásokat, és megállapítják róla, hogy ott térségileg milyen meleg a klíma.
Ahelyett, hogy azt mondták volna, hogy nem tudhatjuk se ott se itt, hogy milyen a klíma térségileg, mert ott csak jó helyeken, itt meg csak hidegtavakban mértünk.
Ha visszakeresed a metnet fórumaiban az elmúlt években elkövetett vitákat errõl a témáról, láthatod, mennyire nem volt tiszta ez a dolog akkor, amikor általános értetlenség fogadta az érveléseimet és a bizonyítékaimat.
Az általad említett 2008-as év hidegtókutatásai olyan tapasztalatokat kellett, hogy hozzanak a kutatók részére, amelyek vastagon felülírták az eddigi klímaelemzések hõmérsékletre vonatkozó részét, és nyilvánvalóvá kellett hogy tegyék a jelenlegi állomáshálózat elégtelen és félrevezetõ voltát. Mint ahogy én ezt állítottam évekkel ezelõtt.
Az OMSZ foglalkozik a fagyzukokkal, a domborzat-hõmérséklet kapcsolatrendszer vizsgálatával, legutóbb 2008-ban jelent meg az Éghajlati és Agrometeorológiai Tanulmányok c. folyóiratban egy 75 oldalas tematikus szám ebben a témában. Itt pl. a Dél-Balatoni dombos-völgyes térséget vizsgálták digitális domborzatmodellekkel a potenciálisan fagyveszélyes területek meghatározására. Itt a Soproni-hegységben mi is fogalkoztunk egy idõben a hideg légtavak vizsgálatával, több expediciós mérést is végezve. 2003. decemberében pl. 18 fokos hõmérsékleti különbséget rögzítettünk pár kilométeren belül. Az állandóan üzemelõ állomások közül Sopron-Kurucdomb és Fertõrákos(mocsár) értékei is jól mutatják az alacsonyabb fekvés hûtõ hatását, még borult (kivétel alacsony szintû felhõzet)ég esetén is, ha kicsit gyengül a szél Fertõrákoson egybõl el kezd süllyedni a hõmérséklet.
Köszönöm a dicséretet!
Bizony, nem csak a metneten lévõ többszáz idõjárás szeretõ észlelõ vagy fórumozó, de adott esetben a szakmában dolgozó profik is sokat tanulhatnának ezekbõl a vizsgálatokból, én omszban lennék illetékes, egészen biztosan szerveznék ilyen kirándulásokat, kutatásokat, mert költségük szinte semmi, és rengeteg információra lehet szert tenni.
Én is nagyon hiányolom a többiektõl az adott térségekbõl az ilyen expedíciókat, országos képet kaphatnánk mindig az adott hõmérsékleti viszonyokról, mert amint látni, az állomásokból nem derül ki a valóság.
Kár, hogy nincs rá lehetõségem, biztosan bejárnám ilyenkor a fél országot.
"csakis arra az adott anyagú, típusú, elhelyezésû, stb. hõmérõre igaz, amelyikkel mérték"
Tehát lényegében semmi értelme mérni és számolni vele, sõt, én odáig merészkedek, hogy a talajmenti fagy fogalma is erõsen kérdõjele ezek után, hiszen pl. ha egy állomás 2 méteren mér +0,5 fokot, vagyis nincs fagy 2 méteren, az árnyékolt mérõ által mért, valós talajközeli hõmérséklet pedig -0,6 fok, tehát elvileg talajmenti fagy van, ebben az esetben egészen biztos, hogy amennyiben a 2 méteren lévõ mérõt 100, 200 méterre vagy 1-2 km-re arrébb viszem, akkor biztosan van olyan pont vagy terület, ahol 2 méteren is lehetne mérni -0,6 fokot, vagyis nem csak talajmenti fagy van abban a térségben, hanem 2 méteren mért is.
Ezért külön kiemelni a talajmenti fagyot nem kell. Persze, amennyiben valósak lennének azok az õrült radiációs minimumok, hogy +2 fokhoz -7 fok tartozik adott esetben, akkor igen, de mivel nem, így nem.
A növények fagyása mint ahogy én is leírtam, biztosan függ sokminden egyébtõl is, nem csak az adott valós hõmérséklettõl, hanem ahogy Te is írod, fajtától egyedtõl stb, viszont amikor végigjárom az említett utat, és szénné feketedett paprikát sehol sem látok, csak a két állomás közelében, akkor azért az mérvadó.
Pláne, ha az adott falut végigjárom, és többtíz fagyérzékeny növényen sem látok fagysérülést, akkor az mérvadó.
A fentelfagyóstalajközelbennemelfagyós dologhoz pedig még annyit, aztán rohanok, hogy múlt õsszel egy közeli fagyzugban lévõ falunál a sekély, alig 0,5-1 méter vastag köd nem engedte lehûlni az alsó 1 méter annyira, hogy elfagyjon a trombitavirág, a köd szintje felett pedig meg volt fagyva.
Köszönöm a hozzászólásodat, természetesen elfogadom az észrevételeidet, sõt, én is tanulok belõlük.
Bizony, nem csak a metneten lévõ többszáz idõjárás szeretõ észlelõ vagy fórumozó, de adott esetben a szakmában dolgozó profik is sokat tanulhatnának ezekbõl a vizsgálatokból, én omszban lennék illetékes, egészen biztosan szerveznék ilyen kirándulásokat, kutatásokat, mert költségük szinte semmi, és rengeteg információra lehet szert tenni.
Én is nagyon hiányolom a többiektõl az adott térségekbõl az ilyen expedíciókat, országos képet kaphatnánk mindig az adott hõmérsékleti viszonyokról, mert amint látni, az állomásokból nem derül ki a valóság.
Kár, hogy nincs rá lehetõségem, biztosan bejárnám ilyenkor a fél országot.
"csakis arra az adott anyagú, típusú, elhelyezésû, stb. hõmérõre igaz, amelyikkel mérték"
Tehát lényegében semmi értelme mérni és számolni vele, sõt, én odáig merészkedek, hogy a talajmenti fagy fogalma is erõsen kérdõjele ezek után, hiszen pl. ha egy állomás 2 méteren mér +0,5 fokot, vagyis nincs fagy 2 méteren, az árnyékolt mérõ által mért, valós talajközeli hõmérséklet pedig -0,6 fok, tehát elvileg talajmenti fagy van, ebben az esetben egészen biztos, hogy amennyiben a 2 méteren lévõ mérõt 100, 200 méterre vagy 1-2 km-re arrébb viszem, akkor biztosan van olyan pont vagy terület, ahol 2 méteren is lehetne mérni -0,6 fokot, vagyis nem csak talajmenti fagy van abban a térségben, hanem 2 méteren mért is.
Ezért külön kiemelni a talajmenti fagyot nem kell. Persze, amennyiben valósak lennének azok az õrült radiációs minimumok, hogy +2 fokhoz -7 fok tartozik adott esetben, akkor igen, de mivel nem, így nem.
A növények fagyása mint ahogy én is leírtam, biztosan függ sokminden egyébtõl is, nem csak az adott valós hõmérséklettõl, hanem ahogy Te is írod, fajtától egyedtõl stb, viszont amikor végigjárom az említett utat, és szénné feketedett paprikát sehol sem látok, csak a két állomás közelében, akkor azért az mérvadó.
Pláne, ha az adott falut végigjárom, és többtíz fagyérzékeny növényen sem látok fagysérülést, akkor az mérvadó.
A fentelfagyóstalajközelbennemelfagyós dologhoz pedig még annyit, aztán rohanok, hogy múlt õsszel egy közeli fagyzugban lévõ falunál a sekély, alig 0,5-1 méter vastag köd nem engedte lehûlni az alsó 1 méter annyira, hogy elfagyjon a trombitavirág, a köd szintje felett pedig meg volt fagyva.
Köszönöm a hozzászólásodat, természetesen elfogadom az észrevételeidet, sõt, én is tanulok belõlük.
Hát érdekes dolog volt ez. Szerdán amikor már a Dunántúl nagy részén 14-15 fokok voltak, délnyugaton meg 16-17 fokok, akkor itt a délutáni hõmérséklet 10 fok alatt maradt.
Reggel köd volt, amely sokáig megmaradt és még délután 1-kor is magas köd volt, ami miatt napsütés nem volt. Fél 2 körül sütött ki a nap. Ez az északnyugati csücsök nem esett bele akkor, a déli, délnyugati szélcsatornába, mert a hegyek leárnyékolták ezt a térséget. Szerda este nem volt felhõ és szél se, így gyorsan tudott zuhanni a hõmérséklet, a tegnapi Tmin 1.1 fok lett. Tegnap fél 12 körül ide is megérkezett a déli szél és pillanatok felugrott a hõmérséklet 16 fokra. Végül a Tmax nálam 18.3 fok lett.
Reggel köd volt, amely sokáig megmaradt és még délután 1-kor is magas köd volt, ami miatt napsütés nem volt. Fél 2 körül sütött ki a nap. Ez az északnyugati csücsök nem esett bele akkor, a déli, délnyugati szélcsatornába, mert a hegyek leárnyékolták ezt a térséget. Szerda este nem volt felhõ és szél se, így gyorsan tudott zuhanni a hõmérséklet, a tegnapi Tmin 1.1 fok lett. Tegnap fél 12 körül ide is megérkezett a déli szél és pillanatok felugrott a hõmérséklet 16 fokra. Végül a Tmax nálam 18.3 fok lett.
Floo, ez egy nagyon jó kis "expedíció" nagyon jó összefoglalója, elismerésem. Példaértékû, és (szerintem) még mindig nem elég gyakori, hogy az elmélkedés mellett valaki vegye a fáradságot egy kiadós gyûjtõmunkához, hogy részletes adatokkal, bizonyítékokkal támaszthassa alá érvelését.
Volna viszont pár észrevételem, ha elfogadod:
Ahogy még valamikor májusban tárgyaltuk is a kérdések és válaszok fórumtémában, elég zavaros a radiációs minimum fogalma mind a köztudatban, mind a mezõgazdák körében, sõt a "szakma" sem mindig különíti el a fûszinti hõmérséklettõl kellõ módon. Írásoddal Te is rávilágítasz a sokszor tárgyalt igazságra, miszerint a radmin értékei bizonyos esetekben irreálisak. Éppen ezért agronómiai témájú okfejtésekbe én nem venném ezt bele, bár tudom, az OMSZ a napijelentésben ezt adja ki, a fûszintit nem. Tudom, hogy tudod, mégis leírom: a radmin nem azonos az 5 cm-es léghõmérséklettel, csakis arra az adott anyagú, típusú, elhelyezésû, stb. hõmérõre igaz, amelyikkel mérték, hiszen annak hõvezetési és -leadási tulajdonságai is megnyilvánulnak benne, s e tulajdonságok egy növény, vagy épp egy árnyékolt hõmérõ esetében is merõben mások lesznek adott szituban, most nem beszélve az egyéb mikroklimatikus hatásokról.
A másik, amit hozzátennék, hogy a növények sem felétlenül bizonyulnak jó és pontos hõmérõnek. Egyrészt rendelkeznek egy korlátozott termoregulációs, illetve adaptációs képességgel, ebbõl következik, hogy egyazon fajta két teljesen hasonló egyede, melyek viszont különbözõ termõhelyen élnek, nem ugyanazon a hõmérsékleten fog fagyhalált szenvedni. Amelyik pl. korábban már többször kapott 0 fokhoz közeli hõmérsékletet, egy gyengébb fagynál nagyobb fagytûrést mutat azon társainál, amelyek azelõtt nem voltak hideghatásnak kitéve. E tolerancia persze nem fokokban mérhetõ, de tudjuk, hogy akár tizedek is milyen sokat számítanak ott a 0 fokhoz közeli tartományban. Innentõl kezdve pedig megtévesztõ lehet a módszer.
Még egy dolog: "...Itt úgy néz ki, megfordult a világ, és a radiációs minimum felkúszott két méterre, a két méteres minimum pedig lemászott a talajra. Egy biztos, a talajközelben lévõ levelek nem fagyottabbak, mint a 2 méteren lévõk. Sõt...." - írod.
Ez egy kissé furcsa, de brilliáns hasonlat! Ilyen esetekben csak annyi történik, hogy a felsõ levelek töltik be az árnyékoló szerepét, maguk fagykárt szenvednek, míg az alsók fölé szinte lombsátort húzva csökkentik azok hõleadóképességét. Nincs tehát lejjebb kevésbé hideg, ha árnyékolt hõmérõkkel rétegenként kiméred. Ez kb. olyan, mintha a növény felsõ részén lenne egy árnyékolatlan (radmin) mérõ, lejjebb pedig egy árnyékolt. Nyilván így is az árnyékolatlan fogja az alacsonyabbat mérni.
Volna viszont pár észrevételem, ha elfogadod:
Ahogy még valamikor májusban tárgyaltuk is a kérdések és válaszok fórumtémában, elég zavaros a radiációs minimum fogalma mind a köztudatban, mind a mezõgazdák körében, sõt a "szakma" sem mindig különíti el a fûszinti hõmérséklettõl kellõ módon. Írásoddal Te is rávilágítasz a sokszor tárgyalt igazságra, miszerint a radmin értékei bizonyos esetekben irreálisak. Éppen ezért agronómiai témájú okfejtésekbe én nem venném ezt bele, bár tudom, az OMSZ a napijelentésben ezt adja ki, a fûszintit nem. Tudom, hogy tudod, mégis leírom: a radmin nem azonos az 5 cm-es léghõmérséklettel, csakis arra az adott anyagú, típusú, elhelyezésû, stb. hõmérõre igaz, amelyikkel mérték, hiszen annak hõvezetési és -leadási tulajdonságai is megnyilvánulnak benne, s e tulajdonságok egy növény, vagy épp egy árnyékolt hõmérõ esetében is merõben mások lesznek adott szituban, most nem beszélve az egyéb mikroklimatikus hatásokról.
A másik, amit hozzátennék, hogy a növények sem felétlenül bizonyulnak jó és pontos hõmérõnek. Egyrészt rendelkeznek egy korlátozott termoregulációs, illetve adaptációs képességgel, ebbõl következik, hogy egyazon fajta két teljesen hasonló egyede, melyek viszont különbözõ termõhelyen élnek, nem ugyanazon a hõmérsékleten fog fagyhalált szenvedni. Amelyik pl. korábban már többször kapott 0 fokhoz közeli hõmérsékletet, egy gyengébb fagynál nagyobb fagytûrést mutat azon társainál, amelyek azelõtt nem voltak hideghatásnak kitéve. E tolerancia persze nem fokokban mérhetõ, de tudjuk, hogy akár tizedek is milyen sokat számítanak ott a 0 fokhoz közeli tartományban. Innentõl kezdve pedig megtévesztõ lehet a módszer.
Még egy dolog: "...Itt úgy néz ki, megfordult a világ, és a radiációs minimum felkúszott két méterre, a két méteres minimum pedig lemászott a talajra. Egy biztos, a talajközelben lévõ levelek nem fagyottabbak, mint a 2 méteren lévõk. Sõt...." - írod.
Ez egy kissé furcsa, de brilliáns hasonlat! Ilyen esetekben csak annyi történik, hogy a felsõ levelek töltik be az árnyékoló szerepét, maguk fagykárt szenvednek, míg az alsók fölé szinte lombsátort húzva csökkentik azok hõleadóképességét. Nincs tehát lejjebb kevésbé hideg, ha árnyékolt hõmérõkkel rétegenként kiméred. Ez kb. olyan, mintha a növény felsõ részén lenne egy árnyékolatlan (radmin) mérõ, lejjebb pedig egy árnyékolt. Nyilván így is az árnyékolatlan fogja az alacsonyabbat mérni.
Sopronban és környékén szélcsend volt kevés felhõvel, míg a Kisalföldön élénk déli szél fújt. 
Nézd vissza az akkori naplót, így kiderül az igazság.
Nézd vissza az akkori naplót, így kiderül az igazság.
Az éjjeli 2 mm záporesõvel a havi csapadékösszeg kereken 60 mm. Ez már egész korrekt, bár van hová esnie, bõven fér még, ha megduplázódna októberben, még az se lenne sok...
Nem gondolom, hogy befolyásolhatta volna az ottani helyek minimumait és ezáltal az elfagyást a víz hõmérséklete. Egyrészt azért, mert a "hosszabb bottal horgászni lehetne" kijelentésem csak képletes, többszáz méter választja el vizet és az adott növényt, csak arra utaltam ezzel, hogy abban a mélységben vannak a helyek, ahol a folyó folyik, tehát a lehetõ legalacsonyabb terepponton. Másrészt ugyanolyan fekvésekben, ahol több kilométerre folyik a folyó, ott sincs elfagyva semmi. Harmadrészt az ezen a képen Link látható paprikák a Principális-csatorna partján vannak, láthatóan szétfagyva. A "Principális-partján" itt most szó szerint értendõ, lehajoltam fényképezni, majd felegyenesedve láttam a csatorna vizét, melynek távolsága a paprikától kb. 6 méter. Igaz, ez a csatorna csak egy csatorna, de 6 méterrõl a 9 fokos víznek azért "lehelnie" kellene egy kicsit.
De a leglényegesebb ok a második, hogy ugyanolyan mély vagy sík fekvésekben kilométerekre a víztõl sem volt elfagyva semmi.
De a leglényegesebb ok a második, hogy ugyanolyan mély vagy sík fekvésekben kilométerekre a víztõl sem volt elfagyva semmi.
Annyit hadd tegyek hozzá, hogy a folyóparti helyeken (ahonnan, mint írtad, hosszabb bottal horgászni lehetne) már a jelenleg 9 fok körüli víz jelenléte is visszafogja a lehûlést. Egyfelõl közvetlen melegítõ hatásával, másfelõl a vízfelület párolgásával, ami miatt a harmatpont egy folyóvölgy alján biztosan magasabb, mint egy olyan mélyedésben, amiben nem folyik víz.
LeviG: Érdekes olvasmányok a forradalom napjának idõjárására vonatkozólag. Napközben kellemes 18, 23 fok, reggel ködös,párás levegõ.
Estére -mikor a Rádiónál lõni kezdtek-
... szemmel láthatóan 10-12 fok volt...
Estére -mikor a Rádiónál lõni kezdtek-
... szemmel láthatóan 10-12 fok volt...
Mivel volt már 1-2 éjszaka, amikor a térségemben a mérõállomások (Nagykanizsa -3 fok, Iklódbördõce -2 fok és Szentgotthárd -3 fok) fagyot mértek, ma délelõtt fagyvadászatra indultunk, a Nagykanizsa-Letenye-Lenti-Lendva-Tornyiszentmiklós kört jártuk be. A pirossal bekarikázott településekrõl vannak fényképek Link Link
Hõmérõként azok a növények szolgáltak, amik egy-két fokos vagy egy-két tizedfokos negatív hõmérsékletnél már látható sérülést szenvednek. Ilyen például a trombitavirág, ami már -0,5 fokon "megzuhan", a dália és a paradicsom is ennyit bír körülbelül, a paprikán és a kannavirág pedig -1 fok alatti hõmérsékletnél már fagyásnyomot látni.
Nyilván fajta és fajta, növény és növény között is lehetnek különbségek, de több növény vizsgálata elég pontos referenciát ad az adott pont, adott hely, adott település eddigi minimumhõmérsékleteinek mértékérõl.
Az eddigi fagyos éjszakák a térség állomásain: október 16-án Link , október 19-én Link és október 21-én, azaz tegnap Link . Ez utóbbi volt az állomások szerint a durvább, fõleg, hogy a radiációs minimumok szerint Link lényegében talajszinten -6-9 fokos értékek születtek, amik már rendesen odavágnak a vegetációnak.
Nézzük, ennek tükrében az említett útvonalon lévõ települések "minimumhõmérõit".
Kannavirág Murarátkán , a piros ponttal Link jelzett helyen Link Link . Látható, hogy a kannavirág teljesen ép, annak ellenére, hogy a Mura partján vagyunk, ennél lejjebb itt már nincs, a legalacsonyabb terepponton vagyunk. A növény sértetlen.
Néhányszáz méterrel odébb a dália önmagáért beszél Link , a képen jobb oldalt látható sárga ház mellett van a Mura holtágának töltése, tehát a lehetõ legalacsonyabb terepponton vagyunk.
Ez a kép Link megint egy kicsivel arrébb pedig bizonyítja, hogy Murarátkán lévõ meteorológiai állomás a mély fekvés ellenére sem mért volna még fagyot.
Dália Muraszemenyén Link , fagyot ez sem látott még, pedig ettõl a növénytõl egy hosszabb bottal már horgászni lehetne a Murában.
A paprika is ép ugyanitt Link , ez a dália-trombitavirág szimbiózis Link pedig biztosan együttes erõvel tartotta távol magától a mínuszokat, láthatóan sikerrel. A folyóparti, tehát mély fekvés ellenére.
Csörnyeföld , távolabb a folyótól, de amint a képen látható, teljesen sík terepen, épülettõl távol Link , a kép alján teljesen ép paprikák Link Link , ezen a képen pedig a teljesen ép paprikavirág Link nem nagyon enged meg negatív hõmérsékletet.
Dália a szomszédos Vörcsök településen Link Link
Tormafölde , a Kerka folyó mellett trombitavirág, fagyot nem látott Link , két házzal odébb paprika, semmi baja Link Link
Iklódbördõce szomszéd faluja, Csömödér egy kicsit van csak jobb fekvésben, a paprika ép Link , a fügén Link sem látni fagyásnyomot, pedig -0,5-1 foknál már a levelek lógnak és olyanok, mintha le lennének forrázva.
A következõ település Iklódbördõce , az itt lévõ omsz meteorológiai állomás tegnap reggel -2,2 fokot mért.
Hogy az eddig általam betett képek mennyire bizonyítják az enyhe hõmérsékleteket, arra itt egy-két példa az iklódbördõcei -2,2 fokos minimumot követõen: füge Link Link , trombitavirág Link . Látható a komoly fagy nyoma, szemben az eddigi képekkel, ahol a haja szála sem görbült semminek. Az agyonfagyott trombitavirág is lent van, mély fekvésben Link . A krizantém elég sokat bír, de ez sok volt neki is, nincs agyonfagyva, de megpörkölõdött Link Link . Végül a meteorológiai állomás "alatt" így néz ki a paprika Link . Szanaszét van fagyva.
A kép bal felsõ sarkában az állomás tányéros árnyékolója Link , továbbnézve a rommá fagyott paprikák.
A következõ település Lenti felé haladva Lenti-Szombathely . A falu egy kis dombon fekszik, ennek megfelelõen a dáliák épek és egészségesek Link Link Link
Ezek a dáliák kint voltak a kerítésnél, a kiskertben egy hölgy dolgozgatott. Kérdezzük, nem lett semminek baja ugye? A hölgy meglepõdve, tanácstalanul, kicsit megijedve kérdi, hogy: "Miért, mi baj van? Mi baj volt?" "Hát nem fagyott el semmi" - mondom én. Erre a hölgy megnyugodott, hogy csak errõl van szó, majd annyit szólt: "Ja isze itt nemigen volt fagy!". Mondjuk neki, hogy Iklódban agyon van fagyva minden, erre meglepõdve: "Tényleg? Iszen itt van a szomszédban!".
Hát igen.
Lenti-Szombathely túlsó felén épek a paprikák Link , sõt, ép a paradicsom is, ami igazán nagy szó, tudva, hogy a paradicsom nagyon fagyérzékeny Link
Az már csak mellékes dolog, hogy ez a paradicsom radiációs minimummérõként is szolgál, hisz a talajon fekszik. Amennyiben az elsõ térképeken látható -1-3 fokokhoz -6-9 fokos radiációs minimumok tartoznak, itt amennyiben 0+1+2(?) fokos 2 méteren mért minimum lehetett, akkor -3-4-5 fokos radiációs minimumot biztosan mért volna egy állomás. Közben pedig a paradicsom ép, -3 fokon írmagja sem maradna. Tehát ezek az õrült radiációs minimumok egyáltalán nem valósak. Sõt...
Amint látjuk, Iklódbördõce 3 szomszédos települése, Tormafölde, Csömödér és Lenti-Szombathely virágai, növényei arról árulkodnak, hogy fagypontközeli érték talán elõfordulhatott, de -2,2 fok nem, sõt, e 3 település nagy részén ezen az õszön még nem volt fagy. Az iklódi -2,2-vel szemben.
Lendván a mérõállomás +1 fokos minimumot mért tegnap reggel, megnéztük, valós lehetett-e az az érték. Olyan településrészeket néztünk meg, ahol hõszennyezés nem jöhet szóba, és próbáltunk házaktól távol esõ növényeket fényképezni. Ez a trombitavirág Link és ez a paradicsom Link Link teljes épsége lent a síkon mindent elárul, egyszersmind hitelesíti is a lendvai állomás +1 fokos minimumát.
Tornyiszentmiklós lendvai értékekrõl árulkodik Link Link Link Link . Ez a néhány kép épülettõl távol készült, látni rajtuk, hogy nem jó fagylefolyási pozícióban vagyunk, sõt, ezek a teljesen ép trombitavirágok és paradicsomok a Kerka folyótól 300 méterre vannak. A piros pont jelöli a helyet Link , a piros vonal pedig a Kerkát, alig vagyunk itt pár méterrel magasabban a Kerka szintjétõl, tehát a legalacsonyabb terepponttól.
Délután Nagykanizsán voltam.
Ezen a képen a meteorológiai állomás látható Link , a lábam alatt pedig szanaszét fagyott paprikák Link , légvonalban sehány méterre az állomástól. A tegnapi hajnalon mért -2,7 fokos minimum láthatóan jobban odavágott a paprikának, mint az iklódi -2,2 fok, ez kiderül a képekbõl Link Link Link
Ilyen paprikát a Nagykanizsa-Letenye-Lenti-Lendva útvonalon sehol sem láttunk, megközelítõt is csak Iklódban.
Sõt, fagykárt szenvedett paprikát is csak ezen a két "zsebkendõnyi" területen láttunk. Ahol a két állomás van.
Például az állomás melletti kertvárosi részben vannak paprikák, amik kaptak, de láthatóan nem -2,7 fokot Link , ez a kép például Link egy ritkásan beépített helyen van, kicsit magasabban, mint az "állomási" paprikák, kicsit megpörkölõdtek, de messze nem -2,7 foktól.
Ez a kannavirág is kapott egy kicsit Link , ez volt az egyetlen az említett útvonalon, amit megfagyva láttam, az állomástól nem messze, épület mellett.
Ez pedig paprika egy udvarban, az állomástól légvonalban 300 méterrel, semmi baja Link , mint ahogy a fügének sem Link .
Sormás település olyan körülbelül Nagykanizsának, mint Pogány Pécsnek, annyira van a falu a várostól, mint a bajai állomás Bajától, a szegedi Szegedtõl, vagy a kaposvári szennyvíztelepi állomás Kaposvártól.
Ha itt lenne a nagykanizsai állomás, magasabb tszf. szinten, völgybõl-síkból kiemelt pozícióban Link , akkor ennyit mért volna Link Link
Kannavirág Sormáson házhoz közel Link és háztól távol Link
Ha pedig Sormás település alsó részén lenne az állomás, akkor ennyit mért volna Link
Itt úgy néz ki, megfordult a világ, és a radiációs minimum felkúszott két méterre, a két méteres minimum pedig lemászott a talajra. Egy biztos, a talajközelben lévõ levelek nem fagyottabbak, mint a 2 méteren lévõk. Sõt.
Egyébként sem fagyott agyon ez a trombitavirág, az iklódi -2,2-ben látottakhoz képest biztosan nem, még ép levél is van rajta.
Tanulság: 1. Nem érzékelhetõ az a drasztikus különbség a növények elfagyásában, mint amit a két méteren mért és a talajközelben mért radiációs minimumok között látni, sõt, lényegében számottevõ különbséget sem látni. Valószínû azért, mert nincs is. 2. A két zalai mérõhely láthatóan a lehetõ legrosszabb pozícióban van, ez alatt nincs. Felette viszont annál több. Az állomások által mért érékekbõl az derülhet ki, ha valaki csak megnézi a mért értéket, hogy Zala megye ezen része le van fagyva, vége a vegetációnak, hiszen -2,-3 fokokat mértek. Közben a képek tanúsága szerint épp fordítva van, az említett vonalon szinte nincs fagykár. És akár még hetekig így lehet, tehát az állomások által "mért" vegetációs idõszak nagyon-nagyon csalóka. Sõt, hamis. 3. A fagyott és nem fagyott területek között nem csak pozícióbeli különbség volt eddig ezen az õszön, hanem térségi is. Eddig pont úgy adódott, hogy a Letenye-Tornyiszentmiklós vonalon rossz fekvésekben sem fagyott még. Közben a térségileg rosszabb Nagykanizsa melletti Sormáson pedig olyan állapotok uralkodnak, mint a jobb térségben. Elõbbi térségi, utóbbi pozícióbeli különbség.
Hõmérõként azok a növények szolgáltak, amik egy-két fokos vagy egy-két tizedfokos negatív hõmérsékletnél már látható sérülést szenvednek. Ilyen például a trombitavirág, ami már -0,5 fokon "megzuhan", a dália és a paradicsom is ennyit bír körülbelül, a paprikán és a kannavirág pedig -1 fok alatti hõmérsékletnél már fagyásnyomot látni.
Nyilván fajta és fajta, növény és növény között is lehetnek különbségek, de több növény vizsgálata elég pontos referenciát ad az adott pont, adott hely, adott település eddigi minimumhõmérsékleteinek mértékérõl.
Az eddigi fagyos éjszakák a térség állomásain: október 16-án Link , október 19-én Link és október 21-én, azaz tegnap Link . Ez utóbbi volt az állomások szerint a durvább, fõleg, hogy a radiációs minimumok szerint Link lényegében talajszinten -6-9 fokos értékek születtek, amik már rendesen odavágnak a vegetációnak.
Nézzük, ennek tükrében az említett útvonalon lévõ települések "minimumhõmérõit".
Kannavirág Murarátkán , a piros ponttal Link jelzett helyen Link Link . Látható, hogy a kannavirág teljesen ép, annak ellenére, hogy a Mura partján vagyunk, ennél lejjebb itt már nincs, a legalacsonyabb terepponton vagyunk. A növény sértetlen.
Néhányszáz méterrel odébb a dália önmagáért beszél Link , a képen jobb oldalt látható sárga ház mellett van a Mura holtágának töltése, tehát a lehetõ legalacsonyabb terepponton vagyunk.
Ez a kép Link megint egy kicsivel arrébb pedig bizonyítja, hogy Murarátkán lévõ meteorológiai állomás a mély fekvés ellenére sem mért volna még fagyot.
Dália Muraszemenyén Link , fagyot ez sem látott még, pedig ettõl a növénytõl egy hosszabb bottal már horgászni lehetne a Murában.
A paprika is ép ugyanitt Link , ez a dália-trombitavirág szimbiózis Link pedig biztosan együttes erõvel tartotta távol magától a mínuszokat, láthatóan sikerrel. A folyóparti, tehát mély fekvés ellenére.
Csörnyeföld , távolabb a folyótól, de amint a képen látható, teljesen sík terepen, épülettõl távol Link , a kép alján teljesen ép paprikák Link Link , ezen a képen pedig a teljesen ép paprikavirág Link nem nagyon enged meg negatív hõmérsékletet.
Dália a szomszédos Vörcsök településen Link Link
Tormafölde , a Kerka folyó mellett trombitavirág, fagyot nem látott Link , két házzal odébb paprika, semmi baja Link Link
Iklódbördõce szomszéd faluja, Csömödér egy kicsit van csak jobb fekvésben, a paprika ép Link , a fügén Link sem látni fagyásnyomot, pedig -0,5-1 foknál már a levelek lógnak és olyanok, mintha le lennének forrázva.
A következõ település Iklódbördõce , az itt lévõ omsz meteorológiai állomás tegnap reggel -2,2 fokot mért.
Hogy az eddig általam betett képek mennyire bizonyítják az enyhe hõmérsékleteket, arra itt egy-két példa az iklódbördõcei -2,2 fokos minimumot követõen: füge Link Link , trombitavirág Link . Látható a komoly fagy nyoma, szemben az eddigi képekkel, ahol a haja szála sem görbült semminek. Az agyonfagyott trombitavirág is lent van, mély fekvésben Link . A krizantém elég sokat bír, de ez sok volt neki is, nincs agyonfagyva, de megpörkölõdött Link Link . Végül a meteorológiai állomás "alatt" így néz ki a paprika Link . Szanaszét van fagyva.
A kép bal felsõ sarkában az állomás tányéros árnyékolója Link , továbbnézve a rommá fagyott paprikák.
A következõ település Lenti felé haladva Lenti-Szombathely . A falu egy kis dombon fekszik, ennek megfelelõen a dáliák épek és egészségesek Link Link Link
Ezek a dáliák kint voltak a kerítésnél, a kiskertben egy hölgy dolgozgatott. Kérdezzük, nem lett semminek baja ugye? A hölgy meglepõdve, tanácstalanul, kicsit megijedve kérdi, hogy: "Miért, mi baj van? Mi baj volt?" "Hát nem fagyott el semmi" - mondom én. Erre a hölgy megnyugodott, hogy csak errõl van szó, majd annyit szólt: "Ja isze itt nemigen volt fagy!". Mondjuk neki, hogy Iklódban agyon van fagyva minden, erre meglepõdve: "Tényleg? Iszen itt van a szomszédban!".
Hát igen.
Lenti-Szombathely túlsó felén épek a paprikák Link , sõt, ép a paradicsom is, ami igazán nagy szó, tudva, hogy a paradicsom nagyon fagyérzékeny Link
Az már csak mellékes dolog, hogy ez a paradicsom radiációs minimummérõként is szolgál, hisz a talajon fekszik. Amennyiben az elsõ térképeken látható -1-3 fokokhoz -6-9 fokos radiációs minimumok tartoznak, itt amennyiben 0+1+2(?) fokos 2 méteren mért minimum lehetett, akkor -3-4-5 fokos radiációs minimumot biztosan mért volna egy állomás. Közben pedig a paradicsom ép, -3 fokon írmagja sem maradna. Tehát ezek az õrült radiációs minimumok egyáltalán nem valósak. Sõt...
Amint látjuk, Iklódbördõce 3 szomszédos települése, Tormafölde, Csömödér és Lenti-Szombathely virágai, növényei arról árulkodnak, hogy fagypontközeli érték talán elõfordulhatott, de -2,2 fok nem, sõt, e 3 település nagy részén ezen az õszön még nem volt fagy. Az iklódi -2,2-vel szemben.
Lendván a mérõállomás +1 fokos minimumot mért tegnap reggel, megnéztük, valós lehetett-e az az érték. Olyan településrészeket néztünk meg, ahol hõszennyezés nem jöhet szóba, és próbáltunk házaktól távol esõ növényeket fényképezni. Ez a trombitavirág Link és ez a paradicsom Link Link teljes épsége lent a síkon mindent elárul, egyszersmind hitelesíti is a lendvai állomás +1 fokos minimumát.
Tornyiszentmiklós lendvai értékekrõl árulkodik Link Link Link Link . Ez a néhány kép épülettõl távol készült, látni rajtuk, hogy nem jó fagylefolyási pozícióban vagyunk, sõt, ezek a teljesen ép trombitavirágok és paradicsomok a Kerka folyótól 300 méterre vannak. A piros pont jelöli a helyet Link , a piros vonal pedig a Kerkát, alig vagyunk itt pár méterrel magasabban a Kerka szintjétõl, tehát a legalacsonyabb terepponttól.
Délután Nagykanizsán voltam.
Ezen a képen a meteorológiai állomás látható Link , a lábam alatt pedig szanaszét fagyott paprikák Link , légvonalban sehány méterre az állomástól. A tegnapi hajnalon mért -2,7 fokos minimum láthatóan jobban odavágott a paprikának, mint az iklódi -2,2 fok, ez kiderül a képekbõl Link Link Link
Ilyen paprikát a Nagykanizsa-Letenye-Lenti-Lendva útvonalon sehol sem láttunk, megközelítõt is csak Iklódban.
Sõt, fagykárt szenvedett paprikát is csak ezen a két "zsebkendõnyi" területen láttunk. Ahol a két állomás van.
Például az állomás melletti kertvárosi részben vannak paprikák, amik kaptak, de láthatóan nem -2,7 fokot Link , ez a kép például Link egy ritkásan beépített helyen van, kicsit magasabban, mint az "állomási" paprikák, kicsit megpörkölõdtek, de messze nem -2,7 foktól.
Ez a kannavirág is kapott egy kicsit Link , ez volt az egyetlen az említett útvonalon, amit megfagyva láttam, az állomástól nem messze, épület mellett.
Ez pedig paprika egy udvarban, az állomástól légvonalban 300 méterrel, semmi baja Link , mint ahogy a fügének sem Link .
Sormás település olyan körülbelül Nagykanizsának, mint Pogány Pécsnek, annyira van a falu a várostól, mint a bajai állomás Bajától, a szegedi Szegedtõl, vagy a kaposvári szennyvíztelepi állomás Kaposvártól.
Ha itt lenne a nagykanizsai állomás, magasabb tszf. szinten, völgybõl-síkból kiemelt pozícióban Link , akkor ennyit mért volna Link Link
Kannavirág Sormáson házhoz közel Link és háztól távol Link
Ha pedig Sormás település alsó részén lenne az állomás, akkor ennyit mért volna Link
Itt úgy néz ki, megfordult a világ, és a radiációs minimum felkúszott két méterre, a két méteres minimum pedig lemászott a talajra. Egy biztos, a talajközelben lévõ levelek nem fagyottabbak, mint a 2 méteren lévõk. Sõt.
Egyébként sem fagyott agyon ez a trombitavirág, az iklódi -2,2-ben látottakhoz képest biztosan nem, még ép levél is van rajta.
Tanulság: 1. Nem érzékelhetõ az a drasztikus különbség a növények elfagyásában, mint amit a két méteren mért és a talajközelben mért radiációs minimumok között látni, sõt, lényegében számottevõ különbséget sem látni. Valószínû azért, mert nincs is. 2. A két zalai mérõhely láthatóan a lehetõ legrosszabb pozícióban van, ez alatt nincs. Felette viszont annál több. Az állomások által mért érékekbõl az derülhet ki, ha valaki csak megnézi a mért értéket, hogy Zala megye ezen része le van fagyva, vége a vegetációnak, hiszen -2,-3 fokokat mértek. Közben a képek tanúsága szerint épp fordítva van, az említett vonalon szinte nincs fagykár. És akár még hetekig így lehet, tehát az állomások által "mért" vegetációs idõszak nagyon-nagyon csalóka. Sõt, hamis. 3. A fagyott és nem fagyott területek között nem csak pozícióbeli különbség volt eddig ezen az õszön, hanem térségi is. Eddig pont úgy adódott, hogy a Letenye-Tornyiszentmiklós vonalon rossz fekvésekben sem fagyott még. Közben a térségileg rosszabb Nagykanizsa melletti Sormáson pedig olyan állapotok uralkodnak, mint a jobb térségben. Elõbbi térségi, utóbbi pozícióbeli különbség.
Bakonyvár, nem is ismertelek eddig a humoros oldaladról 
Nem ismerek rád...
Nem ismerek rád... 
Éppen olyan lett ez a hónap,mint az az ember akit egy hétig szorulás,majd egy hétig hasmenés kínoz,de átlagban éppen jól van... 
Bp. Lõrincen 7 egymást követõ napon (október 14-20.) maradt a maximum-hõmérséklet 10 fok alatt. A mélypont 15-én volt, ekkor mindössze 4,0 °C-ig emelkedett a hõmérséklet. Ezen hideg idõszak alatt megszületett az elsõ fagyos nap is, 18-án reggel -0,3 °C volt a minimum. Természetesen a napi középhõmérsékletekben is igen nagy ugrás történt a megelõzõ hetihez képest: október 7-9. között 18-20 fokos értékek voltak jellemzõk, ezzel szemben a 14-18. közötti 5 napból 4-szer még az 5 fokot sem érte el a napi közép. A leghidegebb nap ebbõl a szempontból 15-e volt, akkor mindössze 3,3 °C volt a 4 mérésbõl számított középhõmérséklet.
A havi közép a mai nappal bezárólag 11,14 °C-on áll, ami az októberi egész havi értéknél már csak 0,4 °C-kal magasabb. Vagyis ez a mögöttünk lévõ késõ õszies, kora télies idõszak a hónap eleji nyárias idõ után szépen helyrebillentette a mérleget - azaz nagyon úgy tûnik, hogy ezekbõl a szélsõségességekbõl végül egy erõsen átlagos-közeli hónap fog kijönni.
A csapadékmennyiség eddig 43,9 mm, ami a teljes havi átlagnál már most magasabb, majdnem 7 mm-rel.
A havi közép a mai nappal bezárólag 11,14 °C-on áll, ami az októberi egész havi értéknél már csak 0,4 °C-kal magasabb. Vagyis ez a mögöttünk lévõ késõ õszies, kora télies idõszak a hónap eleji nyárias idõ után szépen helyrebillentette a mérleget - azaz nagyon úgy tûnik, hogy ezekbõl a szélsõségességekbõl végül egy erõsen átlagos-közeli hónap fog kijönni.
A csapadékmennyiség eddig 43,9 mm, ami a teljes havi átlagnál már most magasabb, majdnem 7 mm-rel.
A minimumhõmérséklettel lõtt eléggé a mért értékek fölé, lehet hogy a talajhõmérséklet volt rossz, és az húzta el, mert elõtte nap még közel volt a reálishoz.
Egy kis érdekesség, azt hiszem leginkább ebbe a topicba tartozik:
1956. október 23.-a idõjárása Budapesten:
Link
Ugyanez részletesen a Kárpát-medencében:
Link
Ez a WRF 10km-es felbontású elõrejelzése az 1956-os forradalom napjára. Az elõrejelzést a 22.-i 00UTC NCEP/NCAR reanalízisbõl indítottuk. Mivel akkoriban nem állt rendelkezésre olyan mennyiségû és minõségû adat, mint manapság, ezért nyilván nem várható el akkora pontosság, de nem tûnik rossznak, sõt. És tényleg, ha megnézitek, az idõ szép volt.
1956. október 23.-a idõjárása Budapesten:
Link
Ugyanez részletesen a Kárpát-medencében:
Link
Ez a WRF 10km-es felbontású elõrejelzése az 1956-os forradalom napjára. Az elõrejelzést a 22.-i 00UTC NCEP/NCAR reanalízisbõl indítottuk. Mivel akkoriban nem állt rendelkezésre olyan mennyiségû és minõségû adat, mint manapság, ezért nyilván nem várható el akkora pontosság, de nem tûnik rossznak, sõt. És tényleg, ha megnézitek, az idõ szép volt.
Tegnap reggeltõl ma délig 19 fokot melegedtünk itt Pápán és 2 heti max alakult ki Tmin(11.1),Tmax(20.4) és Tközép(15, tekintetében.
tekintetében.
Javítok: 9 nap volt 10 fok alatt a max. hõmérséklet nálam (13-21. között). Most átlépte a 10 fokot a T.
Az elsõ dekád szinte csapadék nélkül telt(10-én éjfélkor 2-3 napos esõs idõszak jött 35 mm-el),majd a 2. átlag körülire hozta a csapadékot (Cseszneken 41 mm esett).Ugyanúgy a T is 16,5 fokkal szeptemberi átlagról indult,majd a novemberi idõ 10 nap alatt levitte a T közepet 12 alá,vagyis átlag közelire.Ma beállt az újabb gyökeres fordulat.Bár reggel nem sok kellett volna a fagyhoz,de délután már 14,7 fokkal meghaladtuk az elõzõ teljes dekádot és most is 11 fok van a minimális felhõ ellenére.A 3. dekád már biztosan októberi lesz a "szeptember" és a "november" után,de a csapadék még kérdéses ?
Nálam 9,6°C lett a mai maximum, itt is a nyolcadik 10 fok alatti max. érték sorozatban. Õsszel Tárkányban sem volt még fagy, 1,0°C a minimum eddig, ez tegnapelõtt következett be. A havi maximum 8-án volt, 27,5°C. A legalacsonyabb maximumot 15-én mértem 6,4°C-kal, a legmagasabb minimumot 7-én, 16,0°C-ig süllyedt csak akkor a hõmérséklet. A legnagyobb napi hõingást 4-én tapasztalhattuk, 20,8°C-t (1,6 és 22,4 fok között).
Érdekesség, hogy 5 nap egymás után (13-17. között), 0,1 mm alatti, nyomnyi mennyiségû csapadék hullott. A legnagyobb 24 órás csapadék 12-én esett, 23,5 mm.
Tegnap és ma reggel megjelentek az elsõ õszi ködök, amelyek elég hamar, 9-10 óra között feloszlottak, illetve felemelkedtek.
Érdekesség, hogy 5 nap egymás után (13-17. között), 0,1 mm alatti, nyomnyi mennyiségû csapadék hullott. A legnagyobb 24 órás csapadék 12-én esett, 23,5 mm.
Tegnap és ma reggel megjelentek az elsõ õszi ködök, amelyek elég hamar, 9-10 óra között feloszlottak, illetve felemelkedtek.
A mai épphogy 10°C alatti tmax (9,9°C) a zsinórban nyolcadik 10°C alatti maximum.
A lassan másfél hete tartó november eleji idõ a hónap elsõ dekádja utáni szinte szeptembert idézõ havi közepet lehúzta mára az átlagos körülire.
Érdekesség, hogy eme erõs hideg idõszak a szinte folyamatos borultság miatt nem hozta meg a hónap közepén szokásos elsõ õszi fagyot.
A lassan másfél hete tartó november eleji idõ a hónap elsõ dekádja utáni szinte szeptembert idézõ havi közepet lehúzta mára az átlagos körülire.
Érdekesség, hogy eme erõs hideg idõszak a szinte folyamatos borultság miatt nem hozta meg a hónap közepén szokásos elsõ õszi fagyot.
Nálam ezt 2001. december 13. überelte (remélem pontos a dátum), az a hó majdnem a hónap legvégéig meg is maradt, igaz az a tél elég rövidre is sikeredett.
Na körülbelül ezt körvonalaztam még a múlt heti MetNet-es elõrejelzésemben e hét közepére. Úgy néz ki nagyjából be is jön. Melegedés a magasban = köd illetve stratus.
A környékemen is ez a helyzet.
Melegedés a magasban = köd illetve stratus.A környékemen is ez a helyzet.
A mai reggelen -köszönhetõen a felhõzet csökkenésének és a leálló szélnek- elõször mértem negatív minimumot (-0,1 °C). A tetõk deresek, az autók szélvédõi jegesek voltak: jön a tél.
1995/96 tele? Csak felsõfokban tudok róla nyilatkozni.
1995. december 13., este ... extázis az ablakban.
1995. december 13., este ... extázis az ablakban.
1995/96 telét szerettem de sok kellemetlen meglepetést is tartogatott. Decemberben mindig elolvadt a hó néhány nap alatt, pedig nem volt kevés, csak a végére maradt meg. Az újév olvadással kezdõdött. Januárban a vastag hóra esõt is kaptunk, igaz nem olvadt el. Február is szépen teljesített de sokat is olvadt a hónap végéig. A november is tartogatott szép hóeséseket, de megmaradó hó nem esett.
JoeJack és Snowhunter: Köszönöm a gratulációt!
Azt elfelejtettem írni, hogy a színskála a GFS hõmérséklet-térképérõl van véve, csak a 2 fokos beosztás helyett 0,2 fokos beosztást alkalmaztam, de a 0 fok ugyanúgy a ciánkék/világoskék színátmenetnél van.
Azt elfelejtettem írni, hogy a színskála a GFS hõmérséklet-térképérõl van véve, csak a 2 fokos beosztás helyett 0,2 fokos beosztást alkalmaztam, de a 0 fok ugyanúgy a ciánkék/világoskék színátmenetnél van.
Hát igen, itt 135,5 cm volt a leesett összmennyiség, az elsõ megmaradó hó 1995. november 4-én esett, az utolsót pedig 1996 április 15-én jegyeztem fel, akkor óriáspelyhes, igen intenzív havazásból 1-4 cm összefüggõ hótakaró alakult ki.
Meglátjuk mi lesz idén, valahogy olyan érzésem van hogy ilyen biztos nem.
Meglátjuk mi lesz idén, valahogy olyan érzésem van hogy ilyen biztos nem.
Valóban az egyik legemlékezetesebb tél volt. Nálunk is bõven 1 méter felett volt a leesett hó összmennyisége. December legelejétõl gyakorlatilag március legelejéig folyamatosan hó volt.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat