Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Én messzebb vagyok, de nálam is 26,1 26,1 és 27,2 volt a max, ami szinte ugyanaz.
Nálam 25,9 26,6 27,6 volt abban a három napban. Alig van eltérés, pár km csak a távolság onnét.
Bp-Lõrinc elmúlt 3 napi maximum-hõmérsékletei, sorban:
26,0
27,0
28,0
Szép kis sorminta. De szerencsére holnap már nem 29,0 következik.
26,0
27,0
28,0
Szép kis sorminta. De szerencsére holnap már nem 29,0 következik.
A modellek által becsült szél felhasználására is gondoltam, csak nem írtam le. Nem biztos, hogy rosszabb e célra, mint a mért széladatok. Úgyis kell némi nagyvonalúság a módszerhez.
Legfõképpen, hogy a kb. 650-bõl kb. 550 állomáson nem is mérnek szelet. 
Najó én is egybõl ilyesmire gondoltam, de ezt nálunk gondolom nem véletlenül nem csinálják, 91 állomásra nem lenne egyszerû feladat. Mindenesetre érdekes téma.
Egyébként igen, a "patakpartok nádasában" nem kellene komoly szorzóval számolni.
Egyébként igen, a "patakpartok nádasában" nem kellene komoly szorzóval számolni.
A legegyszerûbb 
csapadékkorrekciós módszer, ami eszembe jut:
1. A csapadékmérõ helyére (az 1 m-es szintre) szélsebesség becslés a környezõ tereptárgyak és a 10 m-es szint széliránya és szélsebessége alapján.
2. Korrekciós faktor meghatározása a mûszernél lévõ szélsebesség, a csapadék halmazállapota (és esetleg még cseppméret, intenzitás)függvényében.
3. A csapadékhullás idejére alkalmazni az 1 és 2 pontot.
Persze lehet, hogy a módszer nem hozná meg az elvárt eredményt a sok bizonytalansági tényezõ miatt.
Sok országban alkalmazzák ennek egyszerûsített formáját (állomási széladat, napi átlagok és pl. hõmérséklet felhasználásával). Egy kutatás eredményeként az egyik grönlandi állomásra közel 2x-es szorzófaktor jött ki éves csapadékra.
De vigyázz, a gyenge szelû zalai állomások csak kis szorzót kapnának!
csapadékkorrekciós módszer, ami eszembe jut:1. A csapadékmérõ helyére (az 1 m-es szintre) szélsebesség becslés a környezõ tereptárgyak és a 10 m-es szint széliránya és szélsebessége alapján.
2. Korrekciós faktor meghatározása a mûszernél lévõ szélsebesség, a csapadék halmazállapota (és esetleg még cseppméret, intenzitás)függvényében.
3. A csapadékhullás idejére alkalmazni az 1 és 2 pontot.
Persze lehet, hogy a módszer nem hozná meg az elvárt eredményt a sok bizonytalansági tényezõ miatt.
Sok országban alkalmazzák ennek egyszerûsített formáját (állomási széladat, napi átlagok és pl. hõmérséklet felhasználásával). Egy kutatás eredményeként az egyik grönlandi állomásra közel 2x-es szorzófaktor jött ki éves csapadékra.
De vigyázz, a gyenge szelû zalai állomások csak kis szorzót kapnának!
Jajó így már stimm, elbeszéltünk egymás mellett.
Persze önmagában a völgyi állomás nem hiba, mert....mindenki tudja, hogy miért.
...mint ahogyan a napfénymérésnél sincs figyelembe véve, ha egy fa vagy erdõsáv kitakarja a napot, így a mérõ kevesebbet mér.
De hogyan lehetne korrigálni a csapadékot?
Mert ugye nem arról van szó, hogy arra a területre kevesebb csapadék esik, és ezért mérik alá, mint a napfénynél, hanem ahogy írod, tényleges mérési hiba.
Persze minden ami emberhez kötött, hibafaktorral jár, minden mérés hibával terhelt, de amirõl tudjuk hogy hibás, azon lehet változtatni.
Te hogyan vennéd figyelembe?
Persze önmagában a völgyi állomás nem hiba, mert....mindenki tudja, hogy miért.
...mint ahogyan a napfénymérésnél sincs figyelembe véve, ha egy fa vagy erdõsáv kitakarja a napot, így a mérõ kevesebbet mér.
De hogyan lehetne korrigálni a csapadékot?
Mert ugye nem arról van szó, hogy arra a területre kevesebb csapadék esik, és ezért mérik alá, mint a napfénynél, hanem ahogy írod, tényleges mérési hiba.
Persze minden ami emberhez kötött, hibafaktorral jár, minden mérés hibával terhelt, de amirõl tudjuk hogy hibás, azon lehet változtatni.
Te hogyan vennéd figyelembe?
Hatvan elmúlt 9 hónapjának idõjárása számokban.
Hõmérsékletek:
Az elmúlt 9 hónapból csak januárnak sikerült egy gyenge negatív anomáliát hozni -0,2 °C, azóta csak pozitív van.
A három téli hónap nem kiugró, átlagosnak mondható összképet mutat.
Április nagyon durva volt 4 fokot meghaladta a pozitív kilengés.
A nyáron a június volt a legközelebb az átlaghoz, de a többi hónap ismét komoly pozitív mutatókkal büszkélkedhet, akárcsak a szeptember a maga 3 fokával.
Összességében +1,7 fok egyelõre az évi eltérés.
Link
Link
Csapadék:
Januárban, februárban, márciusban jóval több csapadék hullott mint az átlag, majd jött az 58 napos szinte csapadékmentes idõszak, ami alatt 1,5 mm esõ esett. Március 30-május 26.
Május végén beindultak az égi locsolók, így június jelentõset kozmetikázott a helyzeten.
A júniusi sok csapadékot meglátván a július ismét visszaesést produkált, ami azóta is tart.
Összességében csak 6,6 mm csapadék hiányzik a sokéves átlaghoz képest, de ez így magában csalóka adat.
382 mm. esett eddig.
Link
Link
Az "ami nem hiba" zárójeles megjegyzést úgy értem, hogy ebben az esetben nem mérési hibáról van szó, azaz az adott helyen pl. völgyben tényleg olyan hideg van. Az más kérdés, hogy csak kis területre érvényes az adat. Bizonyos szempontból ez nevezhetõ hibás állomáselhelyezésnek, bár szerintem kellenek az ilyen állomások is. Minden tájegységre kellene egy Zabar és egy Miskolc "jellegû" állomás.
Csapadék esetén viszont valós mérési hibáról van szó, ami nincs sehogyan sem figyelembe véve.
Csapadék esetén viszont valós mérési hibáról van szó, ami nincs sehogyan sem figyelembe véve.
Ebben igazad van!
Erre nem gondoltam!
"mint a probléma a hõmérséklet adatok reprezentativitásával (ami nem hiba)."
Viszont ezzel azért nem értek egyet, mert csapadékmérõbõl volt(van) 2-3-szor annyi az országban, mint hõmérõbõl, tehát a hõmérõk telepítésére nagyobb gondot kellene(kellett volna) fordítani.
Amennyiben a reprezentativitás, vagy legalábbis térségi klíma meghatározására alkalmas meteorológiai állomás telepítése a cél (mert elvileg mi más lehetne!?), akkor nem hiszem, hogy nem hiba, ha ezen állomások összevissza vannak ledobálva, mindenféle szakmai megfontolás nélkül.
A probléma az, ha nem az elõbb leírtak szerint telepítik(telepítették) az állomásokat, és ez volt az utolsó szempont.
Reméljük, a most felnövõ meteorológus nemzedék jobban odafigyel ezekre a késõbbiekben, és a most még fiatal szakemberek, akik késõbb döntenek majd ezekrõl a kérdésekrõl, ezt tekintik majd elsõdleges kritériumnak, természetesen a többi kritérium betartása mellett.
Erre nem gondoltam!
"mint a probléma a hõmérséklet adatok reprezentativitásával (ami nem hiba)."
Viszont ezzel azért nem értek egyet, mert csapadékmérõbõl volt(van) 2-3-szor annyi az országban, mint hõmérõbõl, tehát a hõmérõk telepítésére nagyobb gondot kellene(kellett volna) fordítani.
Amennyiben a reprezentativitás, vagy legalábbis térségi klíma meghatározására alkalmas meteorológiai állomás telepítése a cél (mert elvileg mi más lehetne!?), akkor nem hiszem, hogy nem hiba, ha ezen állomások összevissza vannak ledobálva, mindenféle szakmai megfontolás nélkül.
A probléma az, ha nem az elõbb leírtak szerint telepítik(telepítették) az állomásokat, és ez volt az utolsó szempont.
Reméljük, a most felnövõ meteorológus nemzedék jobban odafigyel ezekre a késõbbiekben, és a most még fiatal szakemberek, akik késõbb döntenek majd ezekrõl a kérdésekrõl, ezt tekintik majd elsõdleges kritériumnak, természetesen a többi kritérium betartása mellett.
Az is nehezen képzelhetõ el, hogy egy ideálisan (széltõl) védett csapadékmérõ - ami pontosnak tekinthetõ - kevesebb hócsapadékot mérjen, mint egy erõs szélnek kitett mérõ. Sõt itt a kétszeres szorzó sem ritka. Szélben, esõ esetén is lehet 10% körüli alulmérés.
Floo, én úgy gondolom, hogy a csapadékmérések hibája hasonlóan érdekes téma, mint a probléma a hõmérséklet adatok reprezentativitásával (ami nem hiba).
A teljesen nyitott állomások hõmérséklet adata "jobb", csapadékadata "rosszabb", mint pl. egy zárt udvaré.
Floo, én úgy gondolom, hogy a csapadékmérések hibája hasonlóan érdekes téma, mint a probléma a hõmérséklet adatok reprezentativitásával (ami nem hiba).
A teljesen nyitott állomások hõmérséklet adata "jobb", csapadékadata "rosszabb", mint pl. egy zárt udvaré.
Kötekedik a fene 
, csak óvatosságra intelek, mert én már kaptam érte. Szerintem is bizonyos vonatkozásban helyénvaló.
A vicc az, hogy fogja magát, begorombul, akkor ahogy 10 hónap alatt leesett 300 mm, úgy a maradék 2,5 hónapban leeshet 200 mm, és 500 mm-en zár az év, valaki visszanézi 30 év múlva, hóóó iszen átlagos év volt, közben meg...
, csak óvatosságra intelek, mert én már kaptam érte. Szerintem is bizonyos vonatkozásban helyénvaló.A vicc az, hogy fogja magát, begorombul, akkor ahogy 10 hónap alatt leesett 300 mm, úgy a maradék 2,5 hónapban leeshet 200 mm, és 500 mm-en zár az év, valaki visszanézi 30 év múlva, hóóó iszen átlagos év volt, közben meg...
Tudom érted Te, hogy mire gondolok, csak kötekedsz.
Nem is azt írtam, hogy sivatagban lakom, csak annyit, hogy ez a mennyiség félsivatagi érték. Ez úgy gondolom helyénvaló. Remélem az év hátralévõ része több csapadékot ad mint ez a majd fél évnyi rettenetes mínusz. Szeretném, ha elérnénk szilveszterre a 400 mm-t. Sajnos pesszimista vagyok...
21es: Nálam február igen bõséges 62.7 m-t produkált. Március 15-tõl május 21-ig mindössze 16.4 mm esett. Június 24-tõl a mai napig pedig 43.4 mm. Ez erre az idõszakra alig több mint 0.3 mm-t jelent naponta.
Tudom-tudom, játék a számokkal. De azért elég megdöbbentõ érték jön ki...
Nagyon várom a beígért csapadékot, én már 5-10 mm-el is elégedett lennék a következõ hétre...
Nem is azt írtam, hogy sivatagban lakom, csak annyit, hogy ez a mennyiség félsivatagi érték. Ez úgy gondolom helyénvaló. Remélem az év hátralévõ része több csapadékot ad mint ez a majd fél évnyi rettenetes mínusz. Szeretném, ha elérnénk szilveszterre a 400 mm-t. Sajnos pesszimista vagyok...
21es: Nálam február igen bõséges 62.7 m-t produkált. Március 15-tõl május 21-ig mindössze 16.4 mm esett. Június 24-tõl a mai napig pedig 43.4 mm. Ez erre az idõszakra alig több mint 0.3 mm-t jelent naponta.
Tudom-tudom, játék a számokkal. De azért elég megdöbbentõ érték jön ki...
Nagyon várom a beígért csapadékot, én már 5-10 mm-el is elégedett lennék a következõ hétre...
Najó, nem írhattam azt, hogy azzal sem megyünk semmire
Egyébként a csapadék hosszabb távon talán kiegyenlítheti egymást két különbözõ mérési pont között ilyen kicsi távolságon belül, persze akkor nem, ha az egyik esetében valamilyen formában mérési hiba áll fent, ami az egyik adatsort valamelyik irányban torzítja.
A hõmérsékletnél azért nem tudja kiegyenlíteni 2 millió év alatt sem, mert az egyik mérõhely ilyen, a másik olyan, két külön pozíció, két külön világ lehet 500 méteren belül is, két külön karakterisztika.
Ha az egyik évben 2650 méteren múlik, hogy Téged telibever egy Cb, a repteret meg nem, akkor máris van 30-40 mm difi, de a legközelebbi évben ez fordítva is lehet. Vagy 2 év múlva.
Olyan, hogy egy belváros hidegebbet mérjen, mint egy völgy, vagy egy domb minimumátlaga alacsonyabb legyen, mint egy mélyebb fekvésé, az ugye majdnemhogy kizárt.
(Ezt nem Neked írom, tudom, hogy Te ezt tudod, csak úgy írom )
Egyébként a csapadék hosszabb távon talán kiegyenlítheti egymást két különbözõ mérési pont között ilyen kicsi távolságon belül, persze akkor nem, ha az egyik esetében valamilyen formában mérési hiba áll fent, ami az egyik adatsort valamelyik irányban torzítja.
A hõmérsékletnél azért nem tudja kiegyenlíteni 2 millió év alatt sem, mert az egyik mérõhely ilyen, a másik olyan, két külön pozíció, két külön világ lehet 500 méteren belül is, két külön karakterisztika.
Ha az egyik évben 2650 méteren múlik, hogy Téged telibever egy Cb, a repteret meg nem, akkor máris van 30-40 mm difi, de a legközelebbi évben ez fordítva is lehet. Vagy 2 év múlva.
Olyan, hogy egy belváros hidegebbet mérjen, mint egy völgy, vagy egy domb minimumátlaga alacsonyabb legyen, mint egy mélyebb fekvésé, az ugye majdnemhogy kizárt.
(Ezt nem Neked írom, tudom, hogy Te ezt tudod, csak úgy írom
) 
Felvetõdött már ez korábban is, hogy a reptéri állomás hajlamos az alulmérésre, különösen szilárd halmazállapotú illetve viharos szél melletti csapadék esetében. Felfogják a röppenytûk.
Köszi Neked is!
Nagyon jó, hogy említed ezt a problémát, bizony hozzá tartozik az igazsághoz. Saját mérésem és a reptéri között csak februárban 18 mm van, a többi hónapban pedig további 10. Nálam tehát 291 mm az eddigi összeg, és bár elég kis távolság van a két mérési pont között (légvonalban 2650 m), ez valóban majdnem 30 mm különbség, jól mûködik a saccográfod.
Na már most ez a 291 mm máris "csak" a 12. pozícióra lenne elég a 129 év között, de nyilván csak fenntartásokkal hasonlíthatom saját adatomat a hivatalos idõsorhoz, még ha tudom is, hogy az sem teljesen homogén. Nem csak az automata miatt, egyébként is, bár azt azért jó lenne tudni, mióta szerepel az automata mérése hivatalos adatként.
--------------------------
Szóval Floo, látod ez a csapadékos téma sem fenékig papsajt...
Nagyon jó, hogy említed ezt a problémát, bizony hozzá tartozik az igazsághoz. Saját mérésem és a reptéri között csak februárban 18 mm van, a többi hónapban pedig további 10. Nálam tehát 291 mm az eddigi összeg, és bár elég kis távolság van a két mérési pont között (légvonalban 2650 m), ez valóban majdnem 30 mm különbség, jól mûködik a saccográfod.
Na már most ez a 291 mm máris "csak" a 12. pozícióra lenne elég a 129 év között, de nyilván csak fenntartásokkal hasonlíthatom saját adatomat a hivatalos idõsorhoz, még ha tudom is, hogy az sem teljesen homogén. Nem csak az automata miatt, egyébként is, bár azt azért jó lenne tudni, mióta szerepel az automata mérése hivatalos adatként.
--------------------------
Szóval Floo, látod ez a csapadékos téma sem fenékig papsajt...
Nana, óvatosan ezzel a sivatagos szöveggel, ezért itt harapnak.
Nagyon szép összeállítás, magam is gondolkodtam hasonló íráson, de örülök, hogy megcsináltad.
A teljesség kedvéért azért tegyük hozzá, hogy a nagy februári havazáskor a reptéri automata sajnos csúnyán alámért a csapadéknak. Oda még minimum 30 mm-t be lehetne számolni, de összességében így is látszik a rettenetesen szárazság. Az idei tavasz közepe és a nyár döntõ rész (a bárikus mocsár helyzet után) összesen alig adott félszáz mm-t. Ez a két idõszak majdnem fél évet tett ki!!! Hihetetlen. Nálam 19 napja 300.5 mm-en áll az idei mennyiség. Félsivatagi érték...
A teljesség kedvéért azért tegyük hozzá, hogy a nagy februári havazáskor a reptéri automata sajnos csúnyán alámért a csapadéknak. Oda még minimum 30 mm-t be lehetne számolni, de összességében így is látszik a rettenetesen szárazság. Az idei tavasz közepe és a nyár döntõ rész (a bárikus mocsár helyzet után) összesen alig adott félszáz mm-t. Ez a két idõszak majdnem fél évet tett ki!!! Hihetetlen. Nálam 19 napja 300.5 mm-en áll az idei mennyiség. Félsivatagi érték...
Floo, antibulvár: köszönöm, és örülök ha tetszett. Ha még kedvet is csináltam vele, akkor pláne!
Ejtettem viszont egy hibát a 3. bekezdés szövegében: 1992 jan-szept csapadékösszege természetesen nem 263 (ez az idei mennyiség), hanem 231 mm volt. Elnézést érte.
Folytatás tehát rövidesen, addig pedig várjuk a pesti statisztikát!
Ejtettem viszont egy hibát a 3. bekezdés szövegében: 1992 jan-szept csapadékösszege természetesen nem 263 (ez az idei mennyiség), hanem 231 mm volt. Elnézést érte.
Folytatás tehát rövidesen, addig pedig várjuk a pesti statisztikát!
Én is Lõrincre gondoltam, nem a belvárosra, mert azért Lõrincen is biztosan jobban érezhetõ a városhatás, mint mondjuk 40 évvel ezelõtt.
Ezért jó 21-es csapivizsgálata, mert a hõmérsékletmérés vicc kategória, a csapadékot azért meg tudták mérni.
Ezért jó 21-es csapivizsgálata, mert a hõmérsékletmérés vicc kategória, a csapadékot azért meg tudták mérni.
Na igen, ez problémás lehet...
Viszont vannak ám lõrinci adataim is (Igaz, ott csak 1954 óta.)
Na majd meglátom.
Viszont vannak ám lõrinci adataim is
(Igaz, ott csak 1954 óta.)Na majd meglátom.
Naja, a csapadékot valószínû nem befolyásolta a körbeépítés, legalábbis olyan szinten nem, mint a hõmérsékletet.
Nekem is nagyon tetszik, szép munka!
Kedvet is kaptam hozzá, hogy én is csináljak egy hasonlót Budapestre, az 1781 óta meglévõ adatokból.
Kedvet is kaptam hozzá, hogy én is csináljak egy hasonlót Budapestre, az 1781 óta meglévõ adatokból.
Marhajó, szép munka, bírom az ilyen összehasonlításokat!
Tehát valóban nagyon száraz év ez eddig az ország bizonyos részeiben, nem tûnnek túlzásoknak az Alföldrõl érkezõ hírek sem. 130 évbõl benne lenni a Top 5-ben, nem kis teljesítmény.
Én ennek okát egyértelmûen a nyugati áramlás drasztikus gyengülésében látom.
Várjuk a folytatást!
Tehát valóban nagyon száraz év ez eddig az ország bizonyos részeiben, nem tûnnek túlzásoknak az Alföldrõl érkezõ hírek sem. 130 évbõl benne lenni a Top 5-ben, nem kis teljesítmény.
Én ennek okát egyértelmûen a nyugati áramlás drasztikus gyengülésében látom.
Várjuk a folytatást!
Végéhez közeledvén az idei hosszan tartó száraz idõszak, megihletett egy kis elemezgetésre, számvetésre. Annyi szó esik mostanában a rekordokról, extremitásokról, hogy felébredt bennem a kíváncsiság, vajon hosszabb idõsorok tükrében mennyire szokványos vagy rendkívüli a 2009-es szezon. A következõkben - önzõ módon - debreceni adatokat vizsgáltam, mentségem, hogy csak ebbõl volt elég hosszú adatsorom kéznél, illetve a térség az egyik legszárazabb mostanság. Mindenekelõtt a tények 2009-bõl:
A mai napig 263 mm csapadék hullott a reptéri mérések szerint, az átlagost megközelítõ, elérõ vagy azt meghaladó havi összeg mindössze január, február, március és június hónapokban alakult ki, a többiben messze elmaradt attól. (Jan-82%, febr-106, márc-113, ápr-11, máj-27, jún-141, júl-12, aug-38, szept-30%.)
Valamikor a nyár folyamán emlegettem, "viccesen fog kinézni" mindez grafikonon. Íme a saját méréseim alapján készült T-csapadék diagram eddig meglevõ része: Link
Az 1881-2008-as periódus hasonló idõszakával összehasonlítva az eddigi (I-IX.) mennyiség (1935-tel holtversenyben) az 5. legszárazabb szezont jelenti. A csúcstartó 1934 a maga 230 mm-ével, ezt követi 1992, az emlékezetes nagy aszály éve 263-mal, majd 1961 234 mm-e ér még dobogós helyet. Érdekességképpen az idõszaki maximum 811, az átlag pedig 439 mm volt 1881-2008 között, 1971-2000 esetében a minimum 231, a maximum 592, az átlag pedig 429 mm. A jan-szept idõszakról van tehát még mindig szó.
Év végéig egyébként a "legszárazabb év" titulushoz legfeljebb 59 mm-t "szabad" összeszedni, de akár 79 is dobogót jelenthet még. Azért majd' 130 évbõl harmadik legszárazabbnak lenni is elég nagy szó, az ehhez szükséges max 79 mm begyûjtésére 86 nap áll rendelkezésre.
Az évi összegek sokéves átlagának (1881-2008 átlagában 574, 1971-2000 átlagában 550 mm) eléréséhez 311 illetve 287 mm (!) szükséges, több, mint az eddig lehullott mennyiség, nyilvánvalóan nem reális ennek teljesülése. A papírforma szerint legalábbis éven belül épp az õsz csapadékmennyisége mutatja a legmeredekebb és legbiztosabb - jobban mondva a legkevésbé bizonytalan - csökkenõ trendet. Ebbe viszont most ne menjünk bele, mert hosszú történet.
Ellenben folytatása következik hamarosan.
A mai napig 263 mm csapadék hullott a reptéri mérések szerint, az átlagost megközelítõ, elérõ vagy azt meghaladó havi összeg mindössze január, február, március és június hónapokban alakult ki, a többiben messze elmaradt attól. (Jan-82%, febr-106, márc-113, ápr-11, máj-27, jún-141, júl-12, aug-38, szept-30%.)
Valamikor a nyár folyamán emlegettem, "viccesen fog kinézni" mindez grafikonon. Íme a saját méréseim alapján készült T-csapadék diagram eddig meglevõ része: Link
Az 1881-2008-as periódus hasonló idõszakával összehasonlítva az eddigi (I-IX.) mennyiség (1935-tel holtversenyben) az 5. legszárazabb szezont jelenti. A csúcstartó 1934 a maga 230 mm-ével, ezt követi 1992, az emlékezetes nagy aszály éve 263-mal, majd 1961 234 mm-e ér még dobogós helyet. Érdekességképpen az idõszaki maximum 811, az átlag pedig 439 mm volt 1881-2008 között, 1971-2000 esetében a minimum 231, a maximum 592, az átlag pedig 429 mm. A jan-szept idõszakról van tehát még mindig szó.
Év végéig egyébként a "legszárazabb év" titulushoz legfeljebb 59 mm-t "szabad" összeszedni, de akár 79 is dobogót jelenthet még. Azért majd' 130 évbõl harmadik legszárazabbnak lenni is elég nagy szó, az ehhez szükséges max 79 mm begyûjtésére 86 nap áll rendelkezésre.
Az évi összegek sokéves átlagának (1881-2008 átlagában 574, 1971-2000 átlagában 550 mm) eléréséhez 311 illetve 287 mm (!) szükséges, több, mint az eddig lehullott mennyiség, nyilvánvalóan nem reális ennek teljesülése. A papírforma szerint legalábbis éven belül épp az õsz csapadékmennyisége mutatja a legmeredekebb és legbiztosabb - jobban mondva a legkevésbé bizonytalan - csökkenõ trendet. Ebbe viszont most ne menjünk bele, mert hosszú történet.
Ellenben folytatása következik hamarosan.
Nálam július 10-e óta 43 mm esett - gyakorlatilag teljes 3 hónap alatt, borzasztóan ki van száradva minden. Havi 14 mm-es átlagcsapadék!
szept. 15 mm
aug. 23 mm
Július elsõ felében (10.én) esett utoljára 10mm-t meghaladó esõ. Lassan 3 hónapja.
aug. 23 mm
Július elsõ felében (10.én) esett utoljára 10mm-t meghaladó esõ. Lassan 3 hónapja.
2009.szeptember, Szolnok - belváros:
Átlagok, összegek:
Havi középhõmérséklet: 19,7 °C (+3,4 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól; 4 mérésbõl átlagolva)
Tmin átlag: 14,5 °C
Tmax átlag: 26,3 °C
Havi csapadékmennyiség: 11,2 mm (30%-a a szolnoki sokéves átlagnak)
Légnyomás átlag: 1018,5 hPa
Napsütéses órák száma: 249,2 h (SYNOP) (+47,2 h a szolnoki sokéves átlaghoz képest)
Napsütés átlag: 8,3 h
Uralkodó szélirány: ÉK
UV-B átlag: 4,3
Szélsõértékek:
Tmin: +10,2 °C (27.)
Tmax: +32,6 °C (3.)
Legnagyobb napi hõingás: 16,3 °C (3.)
Pmin: 1005,0 hPa (4.)
Pmax: 1027,7 hPa (27.)
Szélseb. max: 40,3 km/h (4.)
Széllökés max: 70,6 km/h (4.)
Legnagyobb napi csapadék: 6,2 mm (4.)
UV-B max: 5,9 (1.)
Jelzõnapok:
Csapadékos napok: 4
Jelentõs csapadékú napok: 1
Zivataros napok:2
Fagyos napok: 0
Nyári napok: 20
Hõség napok: 2
Forró napok: 0
Ködös napok: 0
Az idei szeptember jóval melegebb volt a sokéves átlagnál. Nagyon kevés csapadék esett, sokat sütött a nap, különösen a hónap második fele volt eseménytelen: szép, csendes, igazi kiránduló idõjárás volt a jellemzõ. A légmozgás általában gyenge volt.
Megjegyzés: A sokéves átlagok értékei az 1961-1990 között mért értékek!
Átlagok, összegek:
Havi középhõmérséklet: 19,7 °C (+3,4 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól; 4 mérésbõl átlagolva)
Tmin átlag: 14,5 °C
Tmax átlag: 26,3 °C
Havi csapadékmennyiség: 11,2 mm (30%-a a szolnoki sokéves átlagnak)
Légnyomás átlag: 1018,5 hPa
Napsütéses órák száma: 249,2 h (SYNOP) (+47,2 h a szolnoki sokéves átlaghoz képest)
Napsütés átlag: 8,3 h
Uralkodó szélirány: ÉK
UV-B átlag: 4,3
Szélsõértékek:
Tmin: +10,2 °C (27.)
Tmax: +32,6 °C (3.)
Legnagyobb napi hõingás: 16,3 °C (3.)
Pmin: 1005,0 hPa (4.)
Pmax: 1027,7 hPa (27.)
Szélseb. max: 40,3 km/h (4.)
Széllökés max: 70,6 km/h (4.)
Legnagyobb napi csapadék: 6,2 mm (4.)
UV-B max: 5,9 (1.)
Jelzõnapok:
Csapadékos napok: 4
Jelentõs csapadékú napok: 1
Zivataros napok:2
Fagyos napok: 0
Nyári napok: 20
Hõség napok: 2
Forró napok: 0
Ködös napok: 0
Az idei szeptember jóval melegebb volt a sokéves átlagnál. Nagyon kevés csapadék esett, sokat sütött a nap, különösen a hónap második fele volt eseménytelen: szép, csendes, igazi kiránduló idõjárás volt a jellemzõ. A légmozgás általában gyenge volt.
Megjegyzés: A sokéves átlagok értékei az 1961-1990 között mért értékek!
Április óta a leghidegebb reggel volt a mai, Tmin +2,6°c. A hétvégét Mátraalmáson töltöttem, ott október 3-án hajnalban 2,0°c-ot mértem.
Szarvas-Mezõtúr között, 2009 Szeptember
Havi középhõmérséklet: 19,5 °C
Havi átlagos minimumhõmérséklet: 13,2 °C
Havi átlagos maximumhõmérséklet: 26,6 °C
Havi legalacsonyabb hõmérséklet: 7,4 °C (27.)
Havi legmagasabb hõmérséklet: 31,9 °C (3.)
Hõségnapok száma: 3
Nyári napok száma: 21
Csapadék: 12 mm
Havi középhõmérséklet: 19,5 °C
Havi átlagos minimumhõmérséklet: 13,2 °C
Havi átlagos maximumhõmérséklet: 26,6 °C
Havi legalacsonyabb hõmérséklet: 7,4 °C (27.)
Havi legmagasabb hõmérséklet: 31,9 °C (3.)
Hõségnapok száma: 3
Nyári napok száma: 21
Csapadék: 12 mm
Nagyatád,szeptember:
Havi középhõmérséklet: 18.9 °C
Havi átlagos minimumhõmérséklet: 13 °C
Havi átlagos maximumhõmérséklet: 24.7 °C
Havi legalacsonyabb hõmérséklet: 9 °C
Havi legmagasabb hõmérséklet: 30 °C
Legnagyobb napi hõingás: 16 °C
Havi összes csapadék: 14.5 mm
Legcsapadékosabb nap: 8.0 mm 4.
Csapadékos napok száma: 11
Jelentõs csapadékú napok száma: 1
Zivataros napok száma: 3
Hõségnapok száma: 1
Nyári napok száma: 18
Ködös napok száma: 2
Havi középhõmérséklet: 18.9 °C
Havi átlagos minimumhõmérséklet: 13 °C
Havi átlagos maximumhõmérséklet: 24.7 °C
Havi legalacsonyabb hõmérséklet: 9 °C
Havi legmagasabb hõmérséklet: 30 °C
Legnagyobb napi hõingás: 16 °C
Havi összes csapadék: 14.5 mm
Legcsapadékosabb nap: 8.0 mm 4.
Csapadékos napok száma: 11
Jelentõs csapadékú napok száma: 1
Zivataros napok száma: 3
Hõségnapok száma: 1
Nyári napok száma: 18
Ködös napok száma: 2
Tegnap és ma is 2,0°C volt a minimum, foltokban gyenge talajmenti fagy nyomait láttam a Bükkbõl dél körül hazaérve.
Nem összegeztem a szeptembert,mert 15-éhez képest semmi sem változott: maradt a 2 fok körüli pozitív anomália,esõ még 1 mm sem nagyon esett,kiugróan meleg vagy hideg értékek már nem voltak sem Pápán, sem Cseszneken.
Az viszont ma meglepõ volt Cseszneken,hogy semmi csapadék nem volt a Hellmannban - immár 17. napja !Pápán elsején ugyan volt egy zápor 0,8 mm-el,de mindkét helyen az utóbbi 30 nap alatt kb. csak 15 mm hullott.Holott szept. 4-én még Cseszneken 30 és Pápán 26 mm lehullása után azt hihettük: a száraz augusztus után csapadékos az õszkezdet, talán lesz egy kis csapadékpótlás.Persze még az õsz így is itt rendkívül csapadékos azokhoz a helyekhez képest,ahol 20 mm sem esett szept.1. óta ...
Az viszont ma meglepõ volt Cseszneken,hogy semmi csapadék nem volt a Hellmannban - immár 17. napja !Pápán elsején ugyan volt egy zápor 0,8 mm-el,de mindkét helyen az utóbbi 30 nap alatt kb. csak 15 mm hullott.Holott szept. 4-én még Cseszneken 30 és Pápán 26 mm lehullása után azt hihettük: a száraz augusztus után csapadékos az õszkezdet, talán lesz egy kis csapadékpótlás.Persze még az õsz így is itt rendkívül csapadékos azokhoz a helyekhez képest,ahol 20 mm sem esett szept.1. óta ...
Az okt 2-ai lehûlés a szezon eddigi leghidegebb 850-ét hozta, ami végül okt. 3-án 12UTC-kor 3.4 fok lett (Az elõzõ szezonrekord 4.8 fokkal, még szept 5-rõl(!) való, ha az okt. 2-án kezdõdõ lehûlést egységként kezeljük). Ez 3-án reggel -3.2 fokos zabari minimumot okozott (ez csak 4 tizeddel maradt el a 3-ai napi rekordtól), ill. Bp-Lõ-en ma (4-én) reggel 4.3 fok lett. Mindhárom érték a legalacsonyabb, ami az eddigi õszi-téli szezonban elõfordult.
Bejegyzem ide is, hogy az "utókornak" itt is megmaradjon...
Csípõs volt a reggel, itthon a Tmin 3,8°C, déli városkapu 4,2°C, északi 0,2°C! Képek: Link
Csípõs volt a reggel, itthon a Tmin 3,8°C, déli városkapu 4,2°C, északi 0,2°C! Képek: Link
Üdv!
Kaposfõ adatai: (hõmérséklet, légnyomás, páratartalom, szélsebesség, csapadék)
Link - Meteorológiai állomásom - Havi adatok - 2009-09
Vagy: Link
Mûszer: WS1600-as megfeleõ árnyékolásban!
További szép napot!
Kaposfõ adatai: (hõmérséklet, légnyomás, páratartalom, szélsebesség, csapadék)
Link - Meteorológiai állomásom - Havi adatok - 2009-09
Vagy: Link
Mûszer: WS1600-as megfeleõ árnyékolásban!
További szép napot!
Ma a várakozásoknak megfelelõen 1 fokkal alacsonyabban alakult a T850 Bp felett, mint szept 5-én. Így ma volt az õszi szezon eddigi legalacsonyabb 850-es hõmérséklete felettünk 3.8 fokkal, de valószínûleg éjfélkor ez alá is benézünk. Meg is volt az eredménye, hisz nálunk 18.7 volt a max, a sok napsütés ellenére, 20 fok alatti Tmax-ra utoljára júniusban volt példa (21-én). Szept 5-én kereken 20 fok volt, akkor is sokat sütött a nap.
A szeptemberi csapadék 38 mm lett. Ez döntõen az 5-ei zivatarok eredménye, amelyek gyakorlatilag telibe kapták a várost, talán az egyik szupercella is volt, bár errõl konkrét elemzés vagy bizonyíték nem született, illetve fotók sem nagyon, lévén már sötétedés után érkezett. Kb. 3 hete érdemleges csapadék nem hullott, az aszály jelei kezdenek mutatkozni. 30 fok feletti maximum hõmérséklet csak az említett zivataros nap elõtt volt, az utóbbi egy hétben pedig a max. már nem haladta meg a 25 fokot.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#62062 - 2009-10-02 14:50:20)
Tegnap este, éjjel végre megérkezett az esõ. Koraeste, amikor már látszódtak a radaron az elsõ Cb-ok Ausztriában, még nem gondoltam volna, hogy 20mm körüli hozamok lesznek a környékemen. Amolyan hegyekbõl kiérõ szétesõ záporokra, zivatarokra számítottam, fõleg a nyugati határszélre vártam a jelentõsebb csapadékot. Ehhez képest, ahogy haladt az ország belseje felé, úgy lett egyre több góc, melyek késöbb egy nagyobb tömböt alkottak. Elõször egy magányos cella haladt át felettem, majd késöbb megérkezett az elõbb említett csapadéktömb. Pontos adatot nem tudok, de ma reggelig kb. 20-25mm csapadék hullott. Egyébként villámtevékenység csak elsõ zivatart jellemezte, melyhez erõs széllökések is társultak. A második hullám inkább csak záporos gócokat hozott.
Tegnap este, éjjel végre megérkezett az esõ. Koraeste, amikor már látszódtak a radaron az elsõ Cb-ok Ausztriában, még nem gondoltam volna, hogy 20mm körüli hozamok lesznek a környékemen. Amolyan hegyekbõl kiérõ szétesõ záporokra, zivatarokra számítottam, fõleg a nyugati határszélre vártam a jelentõsebb csapadékot. Ehhez képest, ahogy haladt az ország belseje felé, úgy lett egyre több góc, melyek késöbb egy nagyobb tömböt alkottak. Elõször egy magányos cella haladt át felettem, majd késöbb megérkezett az elõbb említett csapadéktömb. Pontos adatot nem tudok, de ma reggelig kb. 20-25mm csapadék hullott. Egyébként villámtevékenység csak elsõ zivatart jellemezte, melyhez erõs széllökések is társultak. A második hullám inkább csak záporos gócokat hozott.
Igen, ott a maximumok is kissé alacsonyabbak voltak, a minimumok pedig rendszerint 2-3°C-kal hidegebbek Likócsnál. Gyõr-Likócsét, ha meg tudnád nézni, megosztanád velünk? Köszi elõre is.
Kiváncsi vagyok, ezúttal mennyit számít a péri állomás medence-jellegû fekvése a városszéli homokos síksággal szemben. Szerintem legalább 1°C-ot.
Kiváncsi vagyok, ezúttal mennyit számít a péri állomás medence-jellegû fekvése a városszéli homokos síksággal szemben. Szerintem legalább 1°C-ot.
A szeptemberi középhõmérséklet Sopronban 17,6 fok volt. Ez 2,2 fokkal magasabb a 15,4 fokos átlagnál.
Az elmúlt 109 évben így a következõ sorrend alakult ki:
1: 19,8 fok 1932.
2: 18,6 fok 1947.
3. 18,0 fok 2006.
4. 17.8 fok 1961.
4. 17,8 fok 1975.
6. 17,6 fok 2009.
(A júniusi középhõmérséklet egyébként 17,9 fok sokévi átlagban, így az elmúlt hónapunk csak kicsivel volt hûvösebb mint egy átlagos június)
(A leghidegebb szeptemberek: 10,3 fok 1912 és 11,9 fokkal 1996.)
A hónap során lehullott csapadék 39,9 mm volt, a sokévi átlag 65.4mm, ennek tehát 61% hullott csak le az idei szeptemberben. A 39,9mm es csapadékhoz 51.9 mm-es párolgás társult.
A napfénytartam 229,3 óra volt, ez az átlagosnál több, de nem rekord érték, köszönhetõen annak hogy a hónap elsõ felében volt a több a felhõ, amikor a csillagászatilag lehetséges napfény még több mint szeptember második felében.
Az elmúlt 109 évben így a következõ sorrend alakult ki:
1: 19,8 fok 1932.
2: 18,6 fok 1947.
3. 18,0 fok 2006.
4. 17.8 fok 1961.
4. 17,8 fok 1975.
6. 17,6 fok 2009.
(A júniusi középhõmérséklet egyébként 17,9 fok sokévi átlagban, így az elmúlt hónapunk csak kicsivel volt hûvösebb mint egy átlagos június)
(A leghidegebb szeptemberek: 10,3 fok 1912 és 11,9 fokkal 1996.)
A hónap során lehullott csapadék 39,9 mm volt, a sokévi átlag 65.4mm, ennek tehát 61% hullott csak le az idei szeptemberben. A 39,9mm es csapadékhoz 51.9 mm-es párolgás társult.
A napfénytartam 229,3 óra volt, ez az átlagosnál több, de nem rekord érték, köszönhetõen annak hogy a hónap elsõ felében volt a több a felhõ, amikor a csillagászatilag lehetséges napfény még több mint szeptember második felében.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat