Időjárási visszatekintő

2009. szeptember Cegléden

Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) 18,3°C (30 éves átlag 16,7°C)
max. 32,5°C (3-án), min. 5,3°C (27-én).
Az évtized legmelegebb szeptembere volt az idei. Legutóbb 10 éve, 1999-ben volt kb. hasonló meleg (18,7°C) ez a hónap. (De pl. az 1994-es 19,6°C-os volt.)

A március óta tartó szárazság szeptemberben is folytatódott:
Csapadék: 27,9 mm (átlag 39 mm, tavaly 50,0 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 12,0 mm (13-án).
Részletes napi adatok: Link
Az éves csapadék csupán 247,5 mm!
Az 1928-ig visszanyúló ceglédi csapadék adatsorban a jan.-szept. közötti 9 hónapos összegeket tekintve az idei év az 5. legszárazabb.
Íme a rangsor:
1. 199 mm 1992
2. 230 mm 1962
3. 239 mm 1993
4. 239 mm 1961
5. 247,5 mm 2009
A rendkívüli szárazságot jól jellemzi, hogy néhány hete teljesen kiszáradt a várost érintõ Gerje patak. Ilyenre legutóbb (ha jól emlékszem) 2003-ban volt példa.

BP. LÕRINC, 2009. SZEPTEMBER (Továbbra is csupán tájékoztató jelleggel. )

Hõmérsékleti alapadatok
- havi középhõmérséklet napi 4 mérésbõl: 19,0 °C (a sokéves átlaghoz képest: + 2,7 °C)
- a legmagasabb napi középhõmérséklet: 23,7 °C (3.)
- a legalacsonyabb napi középhõmérséklet: 16,0 °C (5.)
- abszolút maximum: 31,6 °C (3.)
- abszolút minimum: 10,0 °C (28.)

Hõmérsékleti küszöbnapok
- nyári napok száma: 18 (a sokéves átlag 8 nap lenne)
- hõségnapok száma: 2 (a sokéves átlag 1 nap lenne)
- túl meleg éjjelek száma: 1 (4.)

Csapadékadatok
- havi összeg: 20,9 mm (a sokéves átlag 49 %-a)
- mérhetõ csapadékú napok száma: 5
- 5 mm-t elérõ csapadékú napok száma: 2
- 10 mm-t elérõ csapadékú napok száma: 1
- a napi csapadék maximális összege: 12,0 mm (4.)

Napfénytartam
- 234,1 óra (a sokéves átlag 122 %-a)

Egyéb adatok
- zivataros napok száma: 1
- ködös napok száma: 1

A hónap tehát itt is igen melegnek bizonyult, ez a +2,7 fokos anomália az év eddig eltelt részében a második legnagyobb (csak április volt ennél is jobban kiugró). A 18 nyári nap igen sok, de ami még meglepõbb, hogy még túl meleg éjszaka is elõfordult a hónapban.
A csapadék kevés volt, és az is 5 napon hullott le, vagyis nagy részt száraz idõ volt. A napsütéses órák száma - az utóbbi hónapokhoz hasonlóan - jócskán meghaladta a szokásosat. Egy napon volt zivatar, és egy napon köd - azaz tényleg nem túl sok minden történt szeptemberben.

Köszi. Most akkor hogyan bezzegezzünk a továbbiakban..
1929 ezek szerint kitett magáért.. Februárban alighanem elfogadtak volna néhány fokot a jövendõ júliustól, csak hogy reggelenként ne a folyók jegén kelljen hóban-fagyban útnak indulni a városi piacokra..

Álljon itt eme bejegyzés annak tanulságaként, hogy eleink idejében míly kemény nyarak is elõfordultak

1950. július - havi absz. max.:
Szombathely 38,3
Pápa 39,8
Gyõr 38,5
Pannonhalma 38,7
Keszthely 38,9
Zalaegerszeg 40
Lenti 39
Kaposvár 39,5
Nagykanizsa 38,5
Siklós 40,5
Pécs 41,3
Lengyel 39,6
Székesfehérvár 39,2
Vác 38
Kunszentmiklós 40
Kalocsa 39
Baja 39,4
Királyhalom 41,1
Szeged 38,7
Kecskemét 39
Eger 39,3
Debrecen 40
Túrkeve 39,8
Békéscsaba 39,6
Mezõhegyes 40

1943. augusztus
Zenta 40,2
Kompolt 39,4
Békéscsaba 39,2

1929. július
Szerep 40,9
Kaposvár 39,9

Forrás: OMSZ, havi jelentések

Itt is a hûvösebb hajnaloknak köszönhetõen lett alacsonyabb a középhõmérséklet, illetve kiemelkedõ még a ködös napok száma, gyõri viszonylatban persze.

Szekszárd - szeptember

Szeptemberben folytatódott a trend, ismét egy száraz és átlag feletti hõmérsékletû idõszakot zártunk. 2,3°C -os pozitív hõmérsékleti anomália illetve az átlagos csapadékmennyiség fele sem realizálódott. A napsütéses órák száma meghaladta az ilyenkor szokásos értéket.
Részletek, egyéb összehasonlító adatokkal: Link Link Link

A saját lakóhelyem szeptemberi égh. adatsora sajnos nem lett teljes, de az észlelõtársak által regisztrált adatok alapján Gyõrben 18.9-19.2°C közötti lett a havi átlag, ami 3°C-kal haladja meg a sokévi gyõri átlagot.

A hivatalos likócsi adatot még nem tudjuk (a hûvösebb hajnalok miatt 18.5°C körülire számítok), de biztosnak látszik, hogy a korábbi reptéri mérések kezdete óta (1950) nem volt ilyen meleg szeptember a városban. Az eddigi rekorder 1982 és 1999 volt 18.3°C-kal.
Szembetûnõ még, hogy csak egyetlen 20°C alatti napi maximum alakult ki (19.5°C).
A csapadék mennyisége mérõhelyemen 36.8mm, ami a sokévi átlag 67%-a.

Sopron, Jereván Lakótelep

Havi középhõmérséklet: 18.7 °C
Havi átlagos minimumhõmérséklet: 13.5 °C
Havi átlagos maximumhõmérséklet: 23.9 °C
Havi legalacsonyabb hõmérséklet: 9.6 °C (27.)
Havi legmagasabb hõmérséklet: 30.3 °C (3.)
Legnagyobb napi hõingás: 14.5 °C (28.)
Csapadékos napok száma: 5
Zivataros napok száma: 2
Forró napok száma: 0
Hõségnapok száma: 1
Nyári napok száma: 11
Fagyos napok száma: 0
Ködös napok száma: 0

Az idei szeptember Tmin/Tmax adatokból számolva, mindössze 2 tized fokkal hidegebb, mint az idei június, Tmax-ok átlaga pedig 0.1 fokkal magasabb. Tulajdonképpen szinte az egész hónapban inkább nyárias idõ volt, mint õszies. Méréseim kezdete óta ez szeptember leginkább a 2006-osra hasonlít leginkább. Akkor is kevés volt csapadékos napok száma, csak akkor nem volt hõségnap és ennyi nyári nap. 20 fok alatti Tmax sem volt, utoljára június 24-én volt.

Mályi, 2009 Szeptember:

Havi középhõm.: 18,0°C
Havi csapadék: 35,5mm

Részletek: Link és Link

Érdekesség, tegnap 16 csapadékmentes nap után újra esett, 0,4mm.

2009 Szeptember Gyöngyös

Havi középhõmérséklet: 18.6°C
Havi legalacsonyabb hõmérséklet: 8.7 °C
Havi legmagasabb hõmérséklet: 30.3 °C
Havi összes csapadék: 21.4 mm
Zivataros napok: 3
Ködös napok: 0

A hónap meleg és csapadékszegényre sikeredett.

Szeptemberi csapadék kemény 1 mm, siralmas.

Szalánta: 2009 Szeptember

Havi középhõmérséklet: 19.6 °C
Havi átlagos minimumhõmérséklet: 13 °C
Havi átlagos maximumhõmérséklet: 26.2 °C
Havi legalacsonyabb hõmérséklet: 9.6 °C 7.
Havi legmagasabb hõmérséklet: 32.3 °C 3.
Legnagyobb napi hõingás: 18.1 °C 2.
Havi összes csapadék: 17.8 mm
Legcsapadékosabb nap: 17.4 mm 13.
Csapadékos napok száma: 2
Jelentõs csapadékú napok száma: 1
Zivataros napok száma: 3
Forró napok száma: 0
Hõségnapok száma: 3
Nyári napok száma: 22
Fagyos napok száma: 0
Téli napok száma: 0
Zord napok száma: 0
Ködös napok száma: 0

Kiemelendõ a nyári napok száma valamint a havi középhõmérséklet.

2009. szeptember:
Havi közép: 19,6
Legalacsonyabb hõmérséklet: 8,8
Legmagasabb hõmérséklet: 32,6
Legnagyobb hõingás: 19,4
4 hõségnap, 21 nyári nap
Csapadék: 10,5mm!

Szeptember (Kunszentmiklós):
Absz. Tmax: 30.4°C
Absz.Tmin: 7.1°C
Tá: 18.9°C (2 adat átlagából, Tmin/Tmax),( a mai nem ezt nem fogja jelentõsen befolyásolni).
Havi csapadék: 9.5 mm... (éves: 272.2 mm)
1 hõségnap, 18 nyári nap.
Max W: 54.2 km/h (15 m/s)
Legnagyobb havi hõingás: 18.5°C

Itt 53,5 mm-rel zár a hónap, de ebbõl 40 mm 4-én esett (illetve még 4,5 mm elõtte nap), vagyis ha ezt (ezeket) kivesszük, összességében itt is elég száraz volt a hónap, fõleg a második fele, hisz 18-a óta egyáltalán nem hullott csapadék.
A két napi adatból számolt havi középhõmérséklet 17,95 fok lett, az átlagos minimum 11,42 fok, az átlagos maximum pedig 24,49 fok. Köd 5 napon fordult elõ, de egyszer sem volt az egész falut beterít, sûrû köd, általában csak itt a falu alacsonyabb részén voltak ködfoltok, amik miatt néha 1km alá esett nálunk a látótávolság. A leghidegebb hõmérséklet 6,1 fok volt, ennél azért hûvösebb szokott lenni, az utóbbi években elõfordult 2-3 fokos abszolút Tmin is. A legmagasabb hõmérséklet pedig 30,3 fok volt, ami viszont magasabb az elmúlt években mérthez képest (tavaly ugyan szintén volt 30 fok szeptemberben, de csak kerekítve).

Sajnos pontos, éves csapadékadattal én nem szolgálhatok, viszont a helyi állomás és környékbeli mérések adataiból kiindulva valószínûsíthetõ, hogy mi, legalábbis a városban, 300 mm alatt vagyunk még most is.
Még egyszer mondom, ez nem pontos, de nagyot biztos nem tévedek. A ti 340-es adatotokat viszont biztosan nem érjük el.

Mi,ha nem esik holnap reggelig valamiféle esõ,akkor 10,6 mm-rel zárunk,e mögött idén csak április van a maga 5,4 milliméterével.2009 idáig kereken 340 mm-nél tart

15 mm csapadékkal zárjuk a szeptembert. Ha minden igaz, az év legszárazabb hónapját tudjuk ezzel magunk mögött.
Õrületes a szárazság errefelé és még nehogy az október erre is rátromfoljon...

Legalábbis '92 óta.

Az egész évet jellemzõ aszály ellenére 2009 egyelõre csak az 5. helyen áll, rosszabb volt a helyzet 1992-ben, 1993-ban, 1997-ben és 2003-ban is. Legalábbis Pestlõrincen.

Az elmúlt 14 nap csapadékösszege országunk egészét nézve elég siralmas. Link

Röviden, tömören az átlagosnál melegebb és jóval szárazabb volt szeptember.
Átl. min 15,4 fok
Átl. max 26,5 fok
Abs. min 12,3 fok
Abs. max 32 fok
Havi csapadék: 14,1 mm

A többi adatom itt: Link

Igen. A neve pedig Balaton. A nyári félévben a tó környékén gyakran nem indulnak be a talaj-alapú gomolyok a hidegebb víz által hûtött parti részeken.

Eléggé furcsa Siófok állomás kiugró adata; 9 év átlagában 2. -alig lemaradva Békéscsabától- Szegedet, Szolnokot, Pécset pedig magasan veri... 2002ben meg egyeduralkodó... hát mi van ott felhõoszlató berendezés?

Köszönöm, ha nem csak nekem szólt, akkor is
Félig alszok és alig látok, így majd csak késõbb reagálok rá.

Akkor az áhított nyári napfénytartam adatok az utóbbi tíz (2000-2009) évbõl (nem csak Floo-nak ):
Nem pakoltam fel az összeset táblázatos formában, készítettem viszont egy rövid feldolgozást, hátha így egyszerûbben és könnyebben értelmezhetõk az adatok.

Kezdetnek mindjárt itt a tíz esztendõ összefoglalója állomásonkénti bontásban. Link Az utolsó oszlopban tüntettem fel az idõszakot, amibõl az adott állomásról adat volt elérhetõ. Színnel kiemelve látható az a néhány, ahol nem volt meg a 10 év, ezek az átlagértékben nem szerepelnek.
Meglepõ módon a kapott átlag egyedül a június hónap esetében haladja meg a harmic éves átlagot (ami pl. ezen a Link -en is szerepel a lap legalján), a másik kettõnél nemhogy nem éri el, de annál számottevõen alacsonyabban alakul.

Mindez kíváncsivá tett arra nézve, hogy vajon hogyan alakultak az egyes évek napfénytartamai a sokéves átlagokhoz képest az utóbbi években, látható-e bármilyen trend, vagy szélsõség. A következõ három diagram külön-külön mutatja a nyári hónapok évenkénti anomáliáit a szokásoshoz képest.
Június: Link
Július: Link
Augusztus: Link
Nos, a kép elég érdekes, akár még tendenciákat is felfedezhetnénk, ha nem vennénk figyelembe, hogy ilyen rövid idõtávon mindez nem épp a legkorrektebb eljárás. Mindazonáltal június esetében egy mérsékeltebb és kevésbé egyértelmû csökkenõ, júliusnál viszont egy elég határozott növekvõ trend figyelhetõ meg. Lineáris regresszióval megnézve ráadásul egész rendes korrelációs együttható (r=0,74) erõsíti meg a növekedés tendenciózus voltát. Augusztusnál efféle összefüggés nem látható, itt még legjobban másodfokú függvény írhatná le a változás irányát, vagyis egy 2005 környékén elért mélypont és környéke fedezhetõ fel, ha nagyon akarjuk. Ennek illeszkedése viszont elég pocsék ahhoz, hogy belássuk, nem sok értelme van következtetést levonni ilyen rövid adatsorból. Személy szerint a július esetére is azt mondanám, nagy valószínûséggel téves a trend feltételezése, különösen, hogy itt ugye országos átlagokról beszélünk, melyek igen nagy szélsõségeket moshatnak el.

Ha már itt tartunk, csak pár adat a szélsõ értékekbõl: Országosan 2003 produkálta a leghosszabb össznyári napfényes idõtartamot (904,8 óra), míg a legkisebb átlagos nyári napfénytartam 2005-ben alakult ki (721,8 óra). Állomásszinten a három havi maximum 997, a minimum pedig 646 óra volt, elõbbi Békéscsabáról, 2007-bõl, utóbbi pedig Szentgotthárd-Farkasfáról és Szombathelyrõl származik a 2005-ös évbõl. Természetesen csak a fenti táblázatban is szereplõ adatai alapján számítva az összegeket.

Végül a kért 2002-es adatok:
Link

Én jártam.
Átküldök egy képet róla e-mailen, annak alapján eldöntheted.

Hidegség: tõled pedig továbbra is kérdezném, hogy hogyan áll a ferihegyi Tközép szeptemberben? Hátha a múltkor nem olvastad.

Sajnos (még sosem jártam a repülõtéren) ott is lehet a beton szélén,egy laktanyaépülettõl 6 m-re és egy füves pusztán,esetleg egy facsoport árnyékában...nem tudom.

Nekem az a gyanúm, hogy az OMSZ pápai adatai az utóbbi néhány évben a reptérrõl származnak, és nem Nyarádról...

Az 1975-ös Kincses Kalendáriumban találtam néhány érdekes idõjárási adatot. (Egy 3 oldalas cikkben foglalják össze az azt megelõzõ év idõjárási extrémumait)

1974. június 12-én például Úrkút környékén hózáport észleltek.
Másnap megdõlt a max. hõm akkori hidegrekordja (9-13°C-ot ír a könyv)
Erdélyben ezen a napon (június 13-án) egy óra alatt 18 fokot csökkent a hõmérséklet és 20 centi hó is esett 120 km/h-s szél mellett.

Egy erõteljes ÉK-i (gondolom Szibériai eredetû) hidegbetörés alkalmával 1974. január 19-én reggel Debrecenben -15°c-ig lement a hõmérõ higanyszála, míg ugyanekkor Sopronban még +5°C fok volt.

Hát, nem tudom, lehet suttyomban be-besegít a Hold is
A korábbi évtizedek adatait nagyvonalakban ugye már ismerjük a sokéves átlagokból, ami pedig a közelmúltat illeti, 06, 07-est tudok majd mutatni a héten, ennél korábbiakra nem esküszöm, de lehet elõ tudom kaparni. Egyedül a debreceni adatsor van meg tutira bármely évbõl.

Napos idõket élünk, ez fix.
Bár nem tudom, a korábbi évtizedekben mennyit sütött, de ebben az évben eddig szinte mintha éjjel is sütne

Azzal együtt ugye, hogy ezek a mérések bizonyos térségekben inkább félrevezetõek a valódi napfénymennyiséget illetõen, mintsem irányadóak.

A 2002-es év ugyanilyen lebontásban nincs meg véletlenül, vagy bármely korábbi, 2007 elõtti?

Mostanában a hõmérõm nem mér többet,mint a reptéri vagy a nyárádi patakparti mélyedésben lévõ.Sokat számít,hogy erõs napsütésben(mint mostanában)alacsonyabb napállásnál az enyémet reggel és délután már a közeli ház és fák árnyékolják.A kisugárzás viszont elég nagy a kertvárosban.Sokszor a városi hõmérõk sem mérnek a pusztaságnál többet,mert sokat enyhít a hõsziget effektuson a tereptárgyak árnyéka.Nyáron ez nem befolyásol negatív irányba,inkább a téli félévben és napsütésben.

Csapadékügyileg továbbra is 300 mm közelében tartunk éves szinten, 1997-et már biztos megelõzzük (kb. 280 mm).

Bezony, nem kicsit izgalmasak ezek az éjszakák, amik meglepõen nagy számban vannak jelen egy adott évben.
Szerintem nem a mennyiség számít, hanem sokkal inkább a minõség, a hitelesség és a térségi érvényû reprezentativitás.

Csak még egyet a napfénytartamos témához. A minap Link -elt 2009-es adatok mellé itt a 2008-as is: Link
Annyiban érdekes mindez, hogy sok helyen -leginkább a nyugati és déli országrészeket leszámítva- egy árnyalattal még az ideinél is nagyobb összegeket mértek 2008 nyarán. Akkor augusztus vitte a prímet, a normálértékekhez képest még nagyobb pozitív kilengést produkálva, mint az idei július.

Magyarán olyan középhõmérsékletet mér a makói adatgyûjtõ, mint Leo Pécs belvárosában erõs hõszennyezés mellett. Sõt, augusztusban Makón magasabb volt a mért középhõmérséklet, mint Pécs belvárosában 170 000-es lakosú település hõszennyezésének támogatása mellett.
Ne feledd, ha Te beviszed a mérõdet Pápa fõterére egy ablakba, vagy esetleg a nappalidba, akkor 2-3 fokot akár rá is tudsz verni Makóra. Ha a makóit kiviszik a pusztába valami kis mélyedésbe, akkor meg pláne.

Elképesztõ amit Makó 28 napja produkál:14 fok feletti min. átlag,27 fok feletti max. átlag és 20,9 fokos havi közép...22 nyári nap + 3 hõségnap.
Pápán ez egy erõs július lenne,hisz az 1951-2008-as átlagunk júliusban 20,5 fok !
A szárazság is elképesztõ: 2 csapadékos nap havi 3 mm-el !

A térképed is mutatja,hogy tegnap is 25 fok volt Zabaron,míg 0,6 fok volt a minimum ott(akárcsak ma).Vagyis tizedeken múlott,hogy fagyos és nyári nap legyen egyszerre !
Az elmúlt telekre visszaemlékezve:ugyan nem voltak "igazi telek",mégis vannak emlékeim gázkorlátozásról,megfagyott emberekrõl,fagyszünetet bevezetõ iskolákról,napokig áram nélüli zalai falvakról, kényszerszabadságoló üzemekrõl.Pedig a hóviharok és -10 fokos napok egy hétig sem tartottak.Ilyen idõ lenne 1-2 hónapig : belegondoltam tegnap...
A közlekedésrõl meg annyit,hogy idén márciusra a cseszneki szerpentinút(82-es fõút) egyszerûen tönkrement a szokásosnál több hó nyomán.Az egészet újra aszfaltozták, mert a gödör több volt mint az út...Jövõre már semmire sem lesz pénz(már az iskolásgyerekek szájából is kivennék a falatot),kivéve a parlament fizetését,még szerencse,hogy elkészült.Ja... és felmelegedés idején is tönkre van az ország,egy -10-es tél az utolsó kenet lenne.

Nagyon izgalmasra sikeredett a mai legalacsonyabb hõmérséklet térkép.
Link
1 és 15°C közötti értékek.
Csodálatos, hogy micsoda különbségek vannak két szomszédos állomás által mért érték között.

szerk.: és milyen szép lenne a térkép, ha 2-szer ennyi adat lenne rajta......

Az ide szeptemberi idõjárás jól jellemzi a napsütéses mivoltját és a csendes anticiklon dominanciát. A maximum hõmérsékletek nem mentek 20 fok alá, a leghûvösebb nappal 20,7°C volt, még júliusban is volt alacsonyabb maximum érték, ugyan augusztusban nem. Most 2 értékbõl a hónap kerek 20 fokon áll, 4 értékbõl természetesen alacsonyabb a közép. Valamint még mindig nem volt 10 fok alatti mért minimum értékem, talajon is 9,0°C volt a legalacsonyabb. Szóval igazi nyárias idõt hozott az õsz elsõ hava:-)

Az "ócsó" kínai import megmentene minket Ha belegondolunk idén jan-ban is volt egy 4-6 napos -7, -10 fok körüli idõszak, nem iagazán volt gond, pedig orosz elvtársaink megtettek mindent, hogy legyen. Még segíteni is tudtunk a szerb és vajdasági magyar testvéreinknek. Erõs nép vagyunk mi, csak magunktól mentsen meg minket az ég A 99-es ék-i hóvihart is megoldottuk! Jöjjön hát a zimankó!!

Látszik,hogy nem emlékeztek 1987-re,pedig az eltörpül 1929 mellett...

Hú, Bakonyvár,még csoda, hogy nem kértek fel egy magyar katasztrófafilm rendezésére...

Ennyire azért nem kell túldimenzionálni.
Valóban lenne gond bõven, ám közel sem annyira, amennyire Te lefestetted.

Egy ilyen tél ma gazdasági káoszt okozna,amihez képest a mostani válság csak bakfitty...
Infrastruktúránk és úthálózatunk romokban heverne,fõleg ha finom kis hóviharok is lennének a hideg mellett. Szeméthegyek borítanák el a városokat,az iskolák és gyárak leállnának,az egészségügy csak életmentéssel foglalkozna.Az áruházak konganának az ürességtõl,minden alapvetõ élelmiszer elfogyna a felvásárlási láz miatt.Egy évig csak azzal foglalkoznánk,hogy kijavítsuk,ami szétfagyott. A mg.nem termelné meg a szokásos élelemmennyiséget,méregdrága importra szorulnánk.Az oroszoknak nem kéne a gáz és olajcsapot elzárni,mert befagyna.Energiahiány lépne fel,az emberek a parkok és közeli erdõk fáit vágnák ki és szánkón húznák haza ,hogy fûtessenek stb.stb...
Inkább a globális felmelegedés és a langyibangy tél...

Egyik ismerõsöm, aki Vasvárról származik, említette, hogy ezt a telet arrafelé az idõsek mindig csak úgy emlegették, mint "A nagy tél".

1929 februárja országszerte,de fõként a Dunántúlon volt rekordhideg.Már valamikor volt róla szó alighanem a visszatekintõben.Néhány havi középhõmérséklet még(zároljelben a havi absz.minimum) :
Ásotthalom : -9,3
Bábolna : -10,8
Balatonarács : -8,8
Bóly : -8,8
Budapest: -7,6 (-23,4)
Debrecen : -8 (-26)
Hõgyész : -9,4
Kaposvár : -9,1
Kecskemét : -9,7 (-32,2)
Keszthely : -9,3 (-22,5)
Magyaróvár : -10,7 (-28,5)
Nagykanizsa . -8,9
Pécs : -8,6
Siófok: -9,5
Sopron : -10 (-29,9)
Szeged : -8,2
Szombathely : -9,9 (-29,3)
Zalaegerszeg : -10,1

Szerintetek milyen feltételek játszanak szerepet a Baltikum felett kialakuló, masszív anticiklonok kialakulásában? Makroszinoptikus helyzetét tekintve úgy látom, hogy a pápai 1929 februári -10.5-ös átlag egy tartós és masszív anticiklonnak köszönhetõ , melynek középpontja a Baltikum felett tartózkodott 5-és 20-a közt. Emiatt az áramlás tartósan keleti, vagy északkeleti volt hazánk felett.Véleményem szerint a Balti tenger erõteljes jegesedése lehet egy ilyen elõfeltétel. A 18. század elején például a Finn öböl, a Rigai öböl és a Bothniai öböl befagyott, a Dán szorosokkal együtt.

Köszönöm szépen!
Az a 876 óra nem is rossz teljesítmény, fõleg nyáron.