Agrometeorológia
Az ilyen pasit be kéne festeni pirosra, hogy messzirõl észrevegyék mások, hogy veszélyes állat... :-((((((((((((((
Ma egész nap kint dolgoztunk, kukoricamorzsolás után kapálógépezés, veteményezés ültetgetés volt soron, utána pedig a hegyi gyümölcsfákat kertelgettük be!
A föld elképesztõen jó, az elmúlt napok-hetek kisebb-nagyobb esõi miatt tökéletes a nedvességi állapota!
A föld elképesztõen jó, az elmúlt napok-hetek kisebb-nagyobb esõi miatt tökéletes a nedvességi állapota!
Sajna a kártérítés nem tud pótolni többéves gyümölcsültetvényt, helyette annyi kellett volna, hogy a fószer benyálazza a mutatóujját, felemeli a feje fölé, és megállapítja a szél irányát!
Szerencséje, hogy nem voltam pont ott, biztos ráborítom a traktort!
Szerencséje, hogy nem voltam pont ott, biztos ráborítom a traktort!
A száraz április okozta aszályos elõjelek látható jegyei a gyepen: Link
A kertrõl is csinálta, két fotót:
Az elvetett dolgokat szinte folyamatos locsolással kell normális életvitel alatt tartani.
A fákon nem látszik még a szárazság, hisz a csapadékos tél okán a mélyebb rétegek (kb. 40-50cm mélyig száradt át a talaj errefelé) még nem veszették el a víztartalmukat.
A kertrõl is csinálta, két fotót:
Az elvetett dolgokat szinte folyamatos locsolással kell normális életvitel alatt tartani.
A fákon nem látszik még a szárazság, hisz a csapadékos tél okán a mélyebb rétegek (kb. 40-50cm mélyig száradt át a talaj errefelé) még nem veszették el a víztartalmukat.
Lehet említettem már, hogy Fityeházon, Nagykanizsa mellett van egy szõlõoltványtelep!
Ezen kívül kisebb barack, illetve körte, káki és kivi ültetvény van itt, részben kísérleti céllal!
A területtõl déli irányban egy szántóföld van, múlt éven repce volt benne, tegnap pedig kukorica került bele!
Sajnos!
Ugyanis a szép szavakkal nem jellemezhetõ gazda tegnap elvetette a kukoricát, elég jó kis délies szél mellett!
Aztán rányomatott egy valag gyomírtót, amit a szél természetesen áttvitt a szõlõoltványtelepre, valószínûleg óriási kárt okozva a gyümölcsültetvényekben!
Nem kizárt, hogy több év munkáját sikerült neki tönkretenni pillanatok alatt!
Elképesztõ!
Ekkora felelõtlenséget hogy lehet elkövetni??
Az a permetezést északi szél mellett is el lehet végezni, de nem, kijelölnek egy napot, oszt hogy akkor hova-merre viszi a gyomirtót a szél, arra nem gondolnak, vagy nem tudnak gondolni!
Az elmúlt években több alkalommal is tapasztaltam már, hogy a nép nincs tisztában azzal, hogy a gyomirtó nem csak gyomot irt!
Mintha azt gondolnák, hogy mivel gyomirtó a neve, igy csak a gyomot írtja ki, mintha a patkányméreg is csak patkányt írtana, illetve a kacsázó puska is csak a kacsát nyírná ki, a szomszéd gyerekét már nem, nyugodtan lehetne rá lövöldözni, mivel az nem kacsa!
Láttam olyat, hogy a szõlõben lévõ epret körbepermetezték gyomirtóval, az eper körül a fû elsárgult annak rendje és módja szerint, az epret meg szépen megették!
A kukoricaföldre is rányomatták, gondolták mivel õk oda szánják, a szél biztos nem viszi át a 15-20 méterrel arrébb lévõ kiviültetvényre!
Ha meg átviszi, mivel azok nem gyomok, hanem gyümölcsök, igy biztos nem árt nekik!
Közben meg képes elpusztítani az azévi termést, rosszabb esetben a növényt is!
Döbbenet!
A mai északias irányú szél mellett már biztos nem lehetett volna elvégezni a vetés-gyomirtást!
Hihetetlen!
Ezen kívül kisebb barack, illetve körte, káki és kivi ültetvény van itt, részben kísérleti céllal!
A területtõl déli irányban egy szántóföld van, múlt éven repce volt benne, tegnap pedig kukorica került bele!
Sajnos!
Ugyanis a szép szavakkal nem jellemezhetõ gazda tegnap elvetette a kukoricát, elég jó kis délies szél mellett!
Aztán rányomatott egy valag gyomírtót, amit a szél természetesen áttvitt a szõlõoltványtelepre, valószínûleg óriási kárt okozva a gyümölcsültetvényekben!
Nem kizárt, hogy több év munkáját sikerült neki tönkretenni pillanatok alatt!
Elképesztõ!
Ekkora felelõtlenséget hogy lehet elkövetni??
Az a permetezést északi szél mellett is el lehet végezni, de nem, kijelölnek egy napot, oszt hogy akkor hova-merre viszi a gyomirtót a szél, arra nem gondolnak, vagy nem tudnak gondolni!
Az elmúlt években több alkalommal is tapasztaltam már, hogy a nép nincs tisztában azzal, hogy a gyomirtó nem csak gyomot irt!
Mintha azt gondolnák, hogy mivel gyomirtó a neve, igy csak a gyomot írtja ki, mintha a patkányméreg is csak patkányt írtana, illetve a kacsázó puska is csak a kacsát nyírná ki, a szomszéd gyerekét már nem, nyugodtan lehetne rá lövöldözni, mivel az nem kacsa!
Láttam olyat, hogy a szõlõben lévõ epret körbepermetezték gyomirtóval, az eper körül a fû elsárgult annak rendje és módja szerint, az epret meg szépen megették!
A kukoricaföldre is rányomatták, gondolták mivel õk oda szánják, a szél biztos nem viszi át a 15-20 méterrel arrébb lévõ kiviültetvényre!
Ha meg átviszi, mivel azok nem gyomok, hanem gyümölcsök, igy biztos nem árt nekik!
Közben meg képes elpusztítani az azévi termést, rosszabb esetben a növényt is!
Döbbenet!
A mai északias irányú szél mellett már biztos nem lehetett volna elvégezni a vetés-gyomirtást!
Hihetetlen!
Itt semmi esõ, csak viharos keleti szél,borult égkép mellett.Az új háti permetezõmet csak tiszta vízzel tudtam kipróbálni, jött a viharos keleti szél.Zom.vederben elõkészítve a konc. szer, majd tán hajnaltájt kiszórom. 
Szegény embert a szél is.. lenyomja. 
Szegény embert a szél is.. lenyomja. 
Épp az esõ elõtt hamar elszórtuk a mûtrágyát a birtokon, lesz ami lesz alapon, hát szerencsénk lett, a lehulló 3,8 mm szépen bele is mosta a földbe.
Egyre aggasztóbb a szárazság, ugyan van jó kutam, locsolási lehetõségem, de ez ahogy engem nem, szerintem senki hasonló lehetõségekkel rendelkezõt ne vígasztaljon. Az egész a néhány évvel ezelõtti rémes, hamar beköszöntött meleg idõre, és az igen korai aszályra emlékeztet, bár abban az évben április végén a búzában nem tudott a nyúl elbújni, most felénk legalábbis jobb a helyzet....Ha így folytatódik mondhatjuk, egyenlõre.
Láttam tegnap egy híradórészletet, ahol bosszankodtak és aggályaikat fejezték ki az alföldi gazdák az aszályt illetõen, mutattak képeket, hát siralmas volt a vetés, az Alföldet ahogy tankönyvbõl, leírásokból ismerjük, a ringó búzamezõk helyett kiszáradt, kiégett pusztára hasonlított inkább, a vetés két sora össze sem ért, csökött, nyeszlett volt a gabona, a sorokat mély repedések szabdalták!
Közben itt felénk olyan a vetés, hogy egy fél hadosztály elrejtõzhetne benne!
Közben itt felénk olyan a vetés, hogy egy fél hadosztály elrejtõzhetne benne!
Sajnos elmarad a hét közepére várt csapadék így a hétvégén újra kell kezdeni az öntözést,rég nem látott szárazság van erre felé is és erre még az erõs néha viharos szél is rá tesz egy lapáttal,a patakban is egyre vékonyabban folyik a víz ha 2 héten belül nem lesz esõ akkor már öntözni se lehet. 
Jónás!
"Olyan finomságokat már végképp nem várhatunk az említett, díjnyertes tanulmánytól, hogy azt is figyelembe vegye, hogy például a fejlettebb mezõgazdasággal rendelkezõ országok a legnagyobb nyári aszályos idõszak idején is vegetációban lévõ kukoricánál már réges-régen mesterséges öntözést alkalmaznak, mert csak így biztosítható a megfelelõ terméshozam.. Ezért sokkal több értelme lenne a jövõ vízkészleteinek változásait prognosztizálni, mint beleveszni az egymással összefüggésben úgysem álló paraméterekbe. Egy éves átlagban magas csapadékmennyiséget mutató év is lehet egy növényi kultúra számára a legkritikusabb fenológiai fázisokban végzetes aszályt jelentõ és katasztrofális terméskiesést okozó, különösen akkor, ha az éves csapadék nagyobbik része teljességgel az érdekelt vegetációs idõszakon kívül esik, míg a kritikus idõszakokban aszály van. Semmiképp nem tárgyalhatóak különbözõ növényfajok azonos paraméterekhez rendelve, lévén, hogy például a kukorica és a napraforgó számára a tél lefolyása teljesen közömbös, a búza esetében pedig egy feltételezett hótakaró az évszázad leghidegebb telén is nagyobb védettséget jelent, mint egy viszonylag enyhének nevezhetõ, de folyamatosan hó nélküli, átfagyott talajt eredményezõ körülmény. Ezért a középhõmérsékletek még szezonálisan sem vonhatók korrelációba a terméshozamokkal, a fenológiai fázisok eltérõ csapadékigénye miatt pedig a vegetációs idõszakban sem lehet csapadékátlagokkal operálni, mert ezek semmilyen támpontot nem adnak, különösen nem százéves idõtávra."
Innen 15-30 km-re, Horvátországban, a Mura-közben is (ahol úgymond csapadékosabb a klíma) az ember bármerre jár, esõztetõ öntözõberendezéssel van ellátva szinte minden kukoricatábla!
Zala megye térségében szántóföldön még nem láttam öntözõberendezést, pedig nem egyszer fordult elõ, hogy a vegetációs idõszakban 2-3 hónapig egyfolytában nem volt esõ (pedig ugye itt úgymond "gyakori és bõ a csapadék")!
Svájcban 1600 mm-es évi csapadékmennyiség mellett a gyümölcsösökben csepegtetõ öntözõberendezéssel vannak ellátva, mert ott is vannak szárazabb periódusok!
Az éves csapadékmennyiség ugyanis semmit nem jelent, amint feljebb is írtam!
"Olyan finomságokat már végképp nem várhatunk az említett, díjnyertes tanulmánytól, hogy azt is figyelembe vegye, hogy például a fejlettebb mezõgazdasággal rendelkezõ országok a legnagyobb nyári aszályos idõszak idején is vegetációban lévõ kukoricánál már réges-régen mesterséges öntözést alkalmaznak, mert csak így biztosítható a megfelelõ terméshozam.. Ezért sokkal több értelme lenne a jövõ vízkészleteinek változásait prognosztizálni, mint beleveszni az egymással összefüggésben úgysem álló paraméterekbe. Egy éves átlagban magas csapadékmennyiséget mutató év is lehet egy növényi kultúra számára a legkritikusabb fenológiai fázisokban végzetes aszályt jelentõ és katasztrofális terméskiesést okozó, különösen akkor, ha az éves csapadék nagyobbik része teljességgel az érdekelt vegetációs idõszakon kívül esik, míg a kritikus idõszakokban aszály van. Semmiképp nem tárgyalhatóak különbözõ növényfajok azonos paraméterekhez rendelve, lévén, hogy például a kukorica és a napraforgó számára a tél lefolyása teljesen közömbös, a búza esetében pedig egy feltételezett hótakaró az évszázad leghidegebb telén is nagyobb védettséget jelent, mint egy viszonylag enyhének nevezhetõ, de folyamatosan hó nélküli, átfagyott talajt eredményezõ körülmény. Ezért a középhõmérsékletek még szezonálisan sem vonhatók korrelációba a terméshozamokkal, a fenológiai fázisok eltérõ csapadékigénye miatt pedig a vegetációs idõszakban sem lehet csapadékátlagokkal operálni, mert ezek semmilyen támpontot nem adnak, különösen nem százéves idõtávra."
Innen 15-30 km-re, Horvátországban, a Mura-közben is (ahol úgymond csapadékosabb a klíma) az ember bármerre jár, esõztetõ öntözõberendezéssel van ellátva szinte minden kukoricatábla!
Zala megye térségében szántóföldön még nem láttam öntözõberendezést, pedig nem egyszer fordult elõ, hogy a vegetációs idõszakban 2-3 hónapig egyfolytában nem volt esõ (pedig ugye itt úgymond "gyakori és bõ a csapadék")!
Svájcban 1600 mm-es évi csapadékmennyiség mellett a gyümölcsösökben csepegtetõ öntözõberendezéssel vannak ellátva, mert ott is vannak szárazabb periódusok!
Az éves csapadékmennyiség ugyanis semmit nem jelent, amint feljebb is írtam!
A következõ egy hétben biztosan folytatódik a szárazság az ország nagy részén. Ha hasonlóan alakul a következõ hónap idõjárása is, akkor ugrott az idei jó búzatermés, és a az egyéb kerti növényeknek sincs esélye az életbenmaradásra folyamatos locsolás nélkül...
Tegnap Lenti környékén járva azt tapasztaltam, hogy vannak még olyan földek, ahol nemhogy még nem vetették el a kukoricát, de még meg sincsenek dolgozva a földek!
Miközben van olyan terület, ahol már a 10 centis a kis kukorica!
Nagyszüleim adott dátumhoz kötik az ültetést-vetést, ha elõtte fél méteres hó volt, akkor is elvetik, ha meg elõtte már 1 hónapja adottak a feltételek hozzá, akkor sem vetik korábban és ragaszkodnak az adott dátumhoz!
Nálunk itthon egy hete el van vetve a kukorica, viszont annyira kicsi a térség gépparkja, annyira lassan haladnak a munkákkal, hogy lesz olyan kukoricaföld, amibe csak 2 hét múlva vagy mégkésõbb kerül bele a mag, pláne ha most jön egy esõ, akkor mégkésõbbre tolódik!
Így a legkorábban elvetett és a legkésõbb elvetett kukorica között lesz több mint egy hónapos differencia, és nyilván az átlagos vagy közepes vetésidõ is késõbbre tolódik...
Miközben van olyan terület, ahol már a 10 centis a kis kukorica!
Nagyszüleim adott dátumhoz kötik az ültetést-vetést, ha elõtte fél méteres hó volt, akkor is elvetik, ha meg elõtte már 1 hónapja adottak a feltételek hozzá, akkor sem vetik korábban és ragaszkodnak az adott dátumhoz!
Nálunk itthon egy hete el van vetve a kukorica, viszont annyira kicsi a térség gépparkja, annyira lassan haladnak a munkákkal, hogy lesz olyan kukoricaföld, amibe csak 2 hét múlva vagy mégkésõbb kerül bele a mag, pláne ha most jön egy esõ, akkor mégkésõbbre tolódik!
Így a legkorábban elvetett és a legkésõbb elvetett kukorica között lesz több mint egy hónapos differencia, és nyilván az átlagos vagy közepes vetésidõ is késõbbre tolódik...
A hét közepén várható esõ miatt holnaptól mûtrágyázás,reméljük legalább egy 5-7mm összejön, a mûtrágya elolvadásához most annyi is elég lenne. 
Épp most néztem a birtokot, kel a kukorica, itt szerencsére nincs annyira szárazság, a minirétünk is szépen zöldell, lassan kaszálnom is kell majd, minden esetre a jövõ heti esõket megvárom még.
A két napja elültetett császárfám sem kókad, igaz minden nap öntök rá egy kis vizet.
A két napja elültetett császárfám sem kókad, igaz minden nap öntök rá egy kis vizet.
Tegnap a hétközi kiadós esõ (20 mm) után a nõk bikiniben, a férfiak rövidnaciban dolgoztak a földeken, jó volt látni, hogy minden kertben emberek sürögtek forogtak a kellemes melegben!
A szárazságról annyit, hogy itt a környéken több helyen betárcsázták az õszi vetés, annyira semmire nem ment. Rengeteg víz hiányzik. Kellene 3-4 napos áztató esõ!
Kezd egyre gázosabb lenni a szárazság erre is. Az idén még nem kellett füvet sem nyírnom, mert megállt a növésben. Ha most ezt lenyírnám, ki is száradna.
A veteményes meg össze sem hasonlítható a tavalyival. Az elvetett magoknak csak egy része tud kikelni a locsolás ellenére is. A salátából egy árva nyüzüge darab sem kelt ki...
Néztem a búzát a határban, gyönyörû zöld még, de kéne az esõ neki, mert 15 cm-esen fog bekalászosodni, és gyatra termés lesz. A kukorica is már jó ideje el van vetve a határban de esélye sincs a kikelésre esõ nélkül. Amúgy a földutakat több cm-nyi por borítja, szinte elsüllyed a biciklim kereke...
A veteményes meg össze sem hasonlítható a tavalyival. Az elvetett magoknak csak egy része tud kikelni a locsolás ellenére is. A salátából egy árva nyüzüge darab sem kelt ki...
Néztem a búzát a határban, gyönyörû zöld még, de kéne az esõ neki, mert 15 cm-esen fog bekalászosodni, és gyatra termés lesz. A kukorica is már jó ideje el van vetve a határban de esélye sincs a kikelésre esõ nélkül. Amúgy a földutakat több cm-nyi por borítja, szinte elsüllyed a biciklim kereke...
A kertekben nagyon porhanyós a föld. Nagyon száraz föld. Így nem biztos hogy a palánták és az elvetett magok, dughagymák túlélik a szárazat.
Keddtõl csütörtökig várható csapadék, megnedvesítheti a földet.
Keddtõl csütörtökig várható csapadék, megnedvesítheti a földet.
Reménykedjünk hogy ezt a hétvégét megússzuk komolyabb fagykár nélkül.
Elvileg locsolással lehetne védekezni.
Elvileg locsolással lehetne védekezni.
Apa használta tavaly vagy tavaly elõtt, ritkította õket, de mindig voltak túrások.
No a vakonddal volt bajom tavaly elég....(az idióták nem hálózták be füvet). Gondolom idén is lesz....
Vakond, he-he!
Komolyra fordítva, szerencsére nem volt még nagyon gondunk ilyennel.
Egyébként az Arvalin-t ( Link ) sokfelé ajánlják lótetû ellen.
Komolyra fordítva, szerencsére nem volt még nagyon gondunk ilyennel.
Egyébként az Arvalin-t ( Link ) sokfelé ajánlják lótetû ellen.
Egér! 
Nálunk is elõfordul 1-2 lyuk és természetesen a veteményesbe vagy a krumplisorban akar családot alapítani.
Nálunk is elõfordul 1-2 lyuk és természetesen a veteményesbe vagy a krumplisorban akar családot alapítani.
Lehet, hogy bioszféra inkább, de ide teszem fel a kérdést, aztán ha nem kapok választ, akkor utána ott....
Szóval: a kertben néhány helyen jelentkezett valamilyen állat járata. Kb. 2 cm átmérõjû, de nem vakondtúrás. A veteményesben is megjelent, ott a lyuk mellett a növények közt az ismeretlen élõlény követlenül a földfelszín alatti járása is látszott.
Segítséget kérnék: mi lehet ez?
(ha nem jó helyen vagyok, akkor tegyétek át a bioszférába! Köszi!)
Szóval: a kertben néhány helyen jelentkezett valamilyen állat járata. Kb. 2 cm átmérõjû, de nem vakondtúrás. A veteményesben is megjelent, ott a lyuk mellett a növények közt az ismeretlen élõlény követlenül a földfelszín alatti járása is látszott.
Segítséget kérnék: mi lehet ez?
(ha nem jó helyen vagyok, akkor tegyétek át a bioszférába! Köszi!)
Délután elültettem egy császárfát, 15-20 cm-es hajtások vannak már rajta, remélem nem sínyli meg a helyváltoztatást...
Ezekben a percekben értünk haza a locsolásból,nagy nehezen sikerült az egész terület öntözésével végezni,kedden az Ék-i,szerdán a Dk-i,ma pedig sötétedésig a Dny-i amikor besötétedett már az Ény-i szél hátráltatott,egyfolytában variálni kellet hogy melyik területre nyitjuk meg a szórófejeket mert vagy az egyik vagy a másik oldalon maradt le vagy 4-5 sor.
A sorok közt sok helyen már állt a víz,szerintem egy 40mm-t biztos kapott.
Most már be kéne szerezni valami fejlámpa félét mert a csillagokon és a Kékesi világítótornyon kívül semmit nem látni.
A sorok közt sok helyen már állt a víz,szerintem egy 40mm-t biztos kapott.
Most már be kéne szerezni valami fejlámpa félét mert a csillagokon és a Kékesi világítótornyon kívül semmit nem látni.
Sikerült, 3,5óra locsolás után olyan a krumpliföld, mint egy jó kis áztató esõ után, 20-30mm közé saccolom.
7 kisebb bálványfát (kb. 1 m magasak voltak) tettem ki a birtokra az õsszel, vissza is száradtak rendesen, viszont úgy 3-4 cm-es magasságban a tõnél 4-5 hajtást hoz, van amelyik 5 cm-nél is hosszabb, kíváncsi leszek hogy bírják majd a 4 éves akácok között.
A helyi templomkertben tavaly kivágott 50 éves császárfának is nõnek új gyökérhajtásai, megpróbálok egyet a hétvégén elhozni, még talán nem késõ kiültetni.
A helyi templomkertben tavaly kivágott 50 éves császárfának is nõnek új gyökérhajtásai, megpróbálok egyet a hétvégén elhozni, még talán nem késõ kiültetni.
Mivel esélye sincs környékemnek a csapadékra, megvártam az elmúlt napok szeles idõjárása után a mai kevésbé szeles idõt, mikor is a forgós locsolót üzembe helyezhettem a krumplira, az imént helyeztem mûködésbe.
Ahogy a krumplit nagyüzemben termesztõ Dr.zivatar is írta, a jó magas bakhátak miatt a sötétedésig tervezem a mûködtetését (erõs három órán át).
Ahogy a krumplit nagyüzemben termesztõ Dr.zivatar is írta, a jó magas bakhátak miatt a sötétedésig tervezem a mûködtetését (erõs három órán át).
A bálványfa elvitathatatlanul városi réslakó-bajnok. A szil talán kevésbé hajlamos ilyen élettér benépesítésére, viszont az utóbbi években az egyébként igen szép virágú császárfa (Paulownia tomentosa) kezdte meg hasonló helyeken pályafutását.
Az adventív fafajok térhódításának, kiszökésének egyik legjobb megfigyelési terepe a Budai Vár. A falain és a vár környékén több tucatnyi fafaj nõ olyan helyeken, ahol senki sem ültette, egyszerûen jól érzik magukat a konkurenciamentes élettérben, ami ráadásul meleg, tehát általában számukra kedvezõ mikrokörnyezetet is biztosít.
Az adventív fafajok térhódításának, kiszökésének egyik legjobb megfigyelési terepe a Budai Vár. A falain és a vár környékén több tucatnyi fafaj nõ olyan helyeken, ahol senki sem ültette, egyszerûen jól érzik magukat a konkurenciamentes élettérben, ami ráadásul meleg, tehát általában számukra kedvezõ mikrokörnyezetet is biztosít.
Ez a Gleditsia triacanthos, szintén veszélyes gyomfa.
Ugyanez elmondható az akácról, a bálványfáról, a turkesztáni szilrõl, a zöld juharról, ezüstfáról, fekete- és erdeifenyõrõl stb. is. Nem hazánk eredeti fajkészletébe való fásszárúak ezek, csupán fájukért, díszükért ültetett, telepített haszonfák, melyek károsak a honi élõvilágra nézve.
Ugyanez elmondható a kanadai nyárról, vagy az ún. euramerikai nemesnyár-hibridekrõl is, melyekek fõleg árterekre ültetnek. Meg lehet nézni mi van alattuk: 2-3 lágyszárúból álló dzsungel és szúnyogtömeg. Míg a kivágott fûzligetek, szil-kõris-tölgy ligeterdõk meseszép, fajgazdag életterek voltak, hóvirággal, tõzikével, stb.
Valamennyi fenti adventív (özön)fafajjal az a probléma, hogy kizárólag az ember lát hasznot belõle, a Kárpát-medence õshonos élõvilága óriási károkat szenved(ett) tõle. Az eredetileg a Duna-Tisza-közi homokkötést célzó akáctelepítések eltüntették a fajgazdag homokpusztai vegetációt, semlyékekkel, mozgó homokdûnékkel, homoki fehér nyaras-borókásokkal együtt. A sebek jó 20 éve gyógyulnak (többé-kevésbé céltudatosan, de megannyi kellemetlen buktatóval, kiskapus törvénnyel).
Lehetne még mesélni hosszan és sokat a témáról.
Ugyanez elmondható az akácról, a bálványfáról, a turkesztáni szilrõl, a zöld juharról, ezüstfáról, fekete- és erdeifenyõrõl stb. is. Nem hazánk eredeti fajkészletébe való fásszárúak ezek, csupán fájukért, díszükért ültetett, telepített haszonfák, melyek károsak a honi élõvilágra nézve.
Ugyanez elmondható a kanadai nyárról, vagy az ún. euramerikai nemesnyár-hibridekrõl is, melyekek fõleg árterekre ültetnek. Meg lehet nézni mi van alattuk: 2-3 lágyszárúból álló dzsungel és szúnyogtömeg. Míg a kivágott fûzligetek, szil-kõris-tölgy ligeterdõk meseszép, fajgazdag életterek voltak, hóvirággal, tõzikével, stb.
Valamennyi fenti adventív (özön)fafajjal az a probléma, hogy kizárólag az ember lát hasznot belõle, a Kárpát-medence õshonos élõvilága óriási károkat szenved(ett) tõle. Az eredetileg a Duna-Tisza-közi homokkötést célzó akáctelepítések eltüntették a fajgazdag homokpusztai vegetációt, semlyékekkel, mozgó homokdûnékkel, homoki fehér nyaras-borókásokkal együtt. A sebek jó 20 éve gyógyulnak (többé-kevésbé céltudatosan, de megannyi kellemetlen buktatóval, kiskapus törvénnyel).
Lehetne még mesélni hosszan és sokat a témáról.
Nemtudom ismeritek-e a koronaakácot? Csomókban állanak rajta a 10-15 cm hosszúságú tüskék. Itt melettünk a temetõ csak olyanokkal volt tele, de kivágták az összeset Pedig nemsok helyen látni belõle példányát. Végülis lehet a különösen veszélyes "szúróeszközei" miatt. 
Régen egyik barátommal a temetõben barangoltunk és egy ilyen tüske jó 3-5 cm mélyen beleállt a talpába.
Link
Pedig nemsok helyen látni belõle példányát. Végülis lehet a különösen veszélyes "szúróeszközei" miatt. Régen egyik barátommal a temetõben barangoltunk és egy ilyen tüske jó 3-5 cm mélyen beleállt a talpába.
Link
Hú, én nagyon szeretem a nyárfát (jöhetnek a kövek... ), hatalmas, dús lomb, ezüstös levelek...
Az ÁNTSZ közleménye a nyárfáról: Link (2. oldal)
Viszont az akácot úgy, de úgy nem kitiltanám!
Annyira "rendetlen" egy akácerdõ: semmi aljnövényzet, keszekusza, már akkor is szemetesnek néz ki, ha még egyetlen kidobott mosógép, akkumulátor és világoskék nejlonzacskó sincs benne.
Tudom-tudom, hogy megköti a futóhomokot, de erre más növény is képes. És még az akácmézet sem szeretem.
Másik ilyen "kedvencem" a bálványfa ( Link )... Ha egy felmérést készítenének arról,hogy Budapesten melyik fafajtát láthatunk a legtöbbször ereszcsatornából, vakolatból, házfalak repedésébõl kibújni, a bálványfa kapná az aranyérmet.
Õt Kínából kaptuk...
Szerintem a következõ ilyen növény a "csadsövény" néven futó turkesztáni szil lesz (http://soveny.orgnet.hu/ )
A nyárfa pihéje viszont tényleg jól ég... gimiben a srácok mindig ezzel szórakoztak tavasztájt...
), hatalmas, dús lomb, ezüstös levelek... Az ÁNTSZ közleménye a nyárfáról: Link (2. oldal)
Viszont az akácot úgy, de úgy nem kitiltanám!
Annyira "rendetlen" egy akácerdõ: semmi aljnövényzet, keszekusza, már akkor is szemetesnek néz ki, ha még egyetlen kidobott mosógép, akkumulátor és világoskék nejlonzacskó sincs benne.
Tudom-tudom, hogy megköti a futóhomokot, de erre más növény is képes. És még az akácmézet sem szeretem. Másik ilyen "kedvencem" a bálványfa ( Link )...
Ha egy felmérést készítenének arról,hogy Budapesten melyik fafajtát láthatunk a legtöbbször ereszcsatornából, vakolatból, házfalak repedésébõl kibújni, a bálványfa kapná az aranyérmet. Õt Kínából kaptuk...
Szerintem a következõ ilyen növény a "csadsövény" néven futó turkesztáni szil lesz (http://soveny.orgnet.hu/ )
A nyárfa pihéje viszont tényleg jól ég... gimiben a srácok mindig ezzel szórakoztak tavasztájt...
A nyárfák közül a kanadai nyár az, amely ezt a kellemetlen jelenséget okozza. A kanadai nyárra jellemzõ, hogy kétlakiak, azaz egyik fán csak termés, másikon csak porzós virágok fejlõdnek. Csupasz, barkavirágzatba tömörülõ porzós virágai tavasszal nagy mennyiségû, jellegtelen virágporszemet szórnak a levegõbe. A pollen nem, vagy alig allergén. A május elején érõ termések vattaszerû repítõkészülékei azonban allergiás tüneteket válthatnak ki, egyrészt az érzékeny nyálkahártya mechanikai ingerlésével, másrészt a pehelybe ragadt egyéb allergén pollenszemek, illetve más allergének közvetítésével.
forrás: Link
Egyébként sem a kanadai nyár, sem az akácfa nem õshonos fajta, mindkettõ Amerikából került hazánkba.
forrás: Link
Egyébként sem a kanadai nyár, sem az akácfa nem õshonos fajta, mindkettõ Amerikából került hazánkba.
Ma elkezdtük a locsolást de már este 9 óra után félbe kellet szakítani mert az élénk Ék-i szél miatt lehetetlen helyzet volt az egész.
Hajnalban ha nem fúj a szél folyt. köv.
Hajnalban ha nem fúj a szél folyt. köv.
Ma elvetettük az uborkát, a patiszont, cukkinit, fejes salátát, de elõtte ismét megmozgattam a földet, jól is tettem.
6 lótücsök és 1 csimasz lett a termés, a tücskök jó kövérek voltak, látszott hogy elég idõs példányok, 3-5 cm-es hosszuk tekintélyt parancsoló...
Úgy néz ki vakond is van a kertben, nem is baj, legalább ritkítja õket.
6 lótücsök és 1 csimasz lett a termés, a tücskök jó kövérek voltak, látszott hogy elég idõs példányok, 3-5 cm-es hosszuk tekintélyt parancsoló...
Úgy néz ki vakond is van a kertben, nem is baj, legalább ritkítja õket.
Úgy észlelem, hogy a páratartalom Rh.,megint lezuhant 30 alá.Most 24%.Megértem a tûzgyújtási tilalmat, pláne ebbe az élénk keleti szélben.
A szárazság nem kedvez a gombabetegségeknek, de még a levéltetveknek sem,ez jó.De azért meg kellene egy 20-30 mm.esõ,éjszaka,hogy legyen kikelõ mag.A locsolótömlõk elõnyt élveznek, a permetezõkkel szemben.
A szárazság nem kedvez a gombabetegségeknek, de még a levéltetveknek sem,ez jó.De azért meg kellene egy 20-30 mm.esõ,éjszaka,hogy legyen kikelõ mag.A locsolótömlõk elõnyt élveznek, a permetezõkkel szemben.
Állítólag egy kifejlett 20-25 m-es nyárfa egy nap alatt 400l vizet is eltud párologtatni. Gondolom nyáron a nagy forróságokban Ezek szerint jó kizsigerelni a talajban lévõ víztartalékokat
Ezek szerint jó kizsigerelni a talajban lévõ víztartalékokat
Az udvarunkban volt egy kb 25 méter magas nyárfa, szemetelt, mint a veszedelem, minden létezõ vizet elszívott a környékrõl. 3 éve lesz, hogy kivágattuk (ja a telken mi vagyunk az elsõ lakók), az egyik szomszéd, mikor látta, hogy mi készül, kicsit leteremtett: "minek vágja ki azt a szép zöld fát".
A favágók (tizen voltak, két géppel, így is két óra volt, mire végeztek) azt mondták, jókor hívtuk õket, lehet, hogy egy közepes vihar már kiszedte volna. Akkor pedig a mi házunknak, vagy valamelyik szomszéd házának annyi! Az átmérõje kb 1m volt, közepén 50-60 centis üreggel! Vigyázni kell a nyárfával!
Helyén most gyümölcsfa van...
A favágók (tizen voltak, két géppel, így is két óra volt, mire végeztek) azt mondták, jókor hívtuk õket, lehet, hogy egy közepes vihar már kiszedte volna. Akkor pedig a mi házunknak, vagy valamelyik szomszéd házának annyi! Az átmérõje kb 1m volt, közepén 50-60 centis üreggel! Vigyázni kell a nyárfával!
Helyén most gyümölcsfa van...
Erre is volt sok, fõként az országutak mentén, de kezdik kivágni,mert tényleg nagyon szemetel ilyenkor tavasszal.Idénytelen fa faj, gyorsan nõ, ez volt a múltban elfogadott.
Most inkább vissza kanyarodnék a jó,többhasznú akácfához.Kicsit lassabban növekszik,de kettõs haszna is van,; a méheknek kíválló legelõ,jó illatú nem szemetel annyira,és szárazságtûrõ,igénytelen.az Alföld fája.Meg a nyári viharok nem törik le gyorsan, mint a nyárfát.
Most inkább vissza kanyarodnék a jó,többhasznú akácfához.Kicsit lassabban növekszik,de kettõs haszna is van,; a méheknek kíválló legelõ,jó illatú nem szemetel annyira,és szárazságtûrõ,igénytelen.az Alföld fája.Meg a nyári viharok nem törik le gyorsan, mint a nyárfát.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat