Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Kedves egészségedre! 
Sajnos eleve nem volt sármelléki adatom, no de Márton már pótolta ezt a hiányosságot.

Sajnos eleve nem volt sármelléki adatom, no de Márton már pótolta ezt a hiányosságot.
25.-ig bezárólag az év:
- Tmin átlag 5.8°C
- Tmax átlag 18.4°C
- Tközép 12.1°C
Link
- RHmin átlag 46%
- RHmax átlag 89%
- RHközép 70%
Link
- Pközép 1015.7hPa
- csapadékmennyiség 325.5mm
Link
- átlagos felhõfedettség 59% /5 okta/
- abszolút minimumhõmérséklet -19.9°C /01.09./
- abszolút maximumhõmérséklet 33.4°C /08.02./
- Tmin átlag 5.8°C
- Tmax átlag 18.4°C
- Tközép 12.1°C
Link
- RHmin átlag 46%
- RHmax átlag 89%
- RHközép 70%
Link
- Pközép 1015.7hPa
- csapadékmennyiség 325.5mm
Link
- átlagos felhõfedettség 59% /5 okta/
- abszolút minimumhõmérséklet -19.9°C /01.09./
- abszolút maximumhõmérséklet 33.4°C /08.02./
Ezt most így nem tudom hirtelen, ennek utána kellene nézni. Majd ha lesz idõm rá, akkor igyekszem errõl is keresni valamit.
Sármelléket majd holnap meg tudom nézni valószínûleg, ha 21es addig nem írja be.
Sármelléket majd holnap meg tudom nézni valószínûleg, ha 21es addig nem írja be.
Köszönöm!
Még egy kérdés: ez a 12 % éves szintre levetítve, vagy ha csak a nyarakat vesszük, mennyire számottevõ emelkedés?
Szerintem például (bár ez másik fórum témája is lehetne) ebben változott valami a klímában, és emiatt lettek számottevõen melegebbek a nyári félévek, hogy több az anticiklon, amennyiben anticiklon helyett ciklon szorul be ide, akkor az rövid ideig tartó kevésbé napos periódust okoz, de összességében a nyári félévben többet süt a nap. Legalábbis szerintem.
Egy sármelléki adattal ki tudnád egészíteni az adatsorokat, amit Te és 21-es gyûjtöttetek ki?
Köszönöm!
Még egy kérdés: ez a 12 % éves szintre levetítve, vagy ha csak a nyarakat vesszük, mennyire számottevõ emelkedés?
Szerintem például (bár ez másik fórum témája is lehetne) ebben változott valami a klímában, és emiatt lettek számottevõen melegebbek a nyári félévek, hogy több az anticiklon, amennyiben anticiklon helyett ciklon szorul be ide, akkor az rövid ideig tartó kevésbé napos periódust okoz, de összességében a nyári félévben többet süt a nap. Legalábbis szerintem.
Egy sármelléki adattal ki tudnád egészíteni az adatsorokat, amit Te és 21-es gyûjtöttetek ki?
Köszönöm!
És akkor még szeptember is ráadásképpen: a tegnapi nappal bezárólag (azaz 1-25. között) 198 óra volt, a teljes havi átlag pedig 192 óra lenne. Azaz ez a hónap is átlag felett fog zárni, mégpedig számításaim szerint kb. 20-25 %-os százalékos plusszal.
A lényeget 21es-tõl már megtudhattuk.
Akkor én most egy kicsit mást írok be: csak Bp. Lõrinc adatait, de érdekességképpen az egész évet feltüntetve.
Tehát akkor a napsütéses órák száma 2009 egyes hónapjaiban, majd mögötte zárójelben az, hogy mennyi lenne a sokéves (1971-2000) átlag, és hogy mekkora a százalékos eltérés ehhez képest.
Január: 59 (63; -6 %)
Február: 78 (97; -19 %)
Március: 117 (144, -19 %)
Április: 291 (186; +56 %)
Május: 293 (241; +22 %)
Június: 242 (254; -5 %)
Július: 356 (275; +29 %)
Augusztus: 275 (263; +5 %)
Azaz az év eddigi 8 lezárt hónapjában mindösszesen:
1711 óra, ami a sokéves átlaghoz (1523 óra) képest +12 %.
Figyelemre méltó, hogy áprilisban 50 órával több volt a napütés, mint júniusban(!!!), és májustól is csak 2 órával marad el.
Ebben a hónapban ez a +56 % egészen elképesztõ: ez tehát azt jelenti, hogy a normálisnak több, mint másfélszeresét sütött a nap.
Abszolút értékben pedig a július kiemelkedõ: 356 óra, ez átlagosan napi 11,4 (!) órányi napsütést jelent.

Akkor én most egy kicsit mást írok be: csak Bp. Lõrinc adatait, de érdekességképpen az egész évet feltüntetve.
Tehát akkor a napsütéses órák száma 2009 egyes hónapjaiban, majd mögötte zárójelben az, hogy mennyi lenne a sokéves (1971-2000) átlag, és hogy mekkora a százalékos eltérés ehhez képest.
Január: 59 (63; -6 %)
Február: 78 (97; -19 %)
Március: 117 (144, -19 %)
Április: 291 (186; +56 %)
Május: 293 (241; +22 %)
Június: 242 (254; -5 %)
Július: 356 (275; +29 %)
Augusztus: 275 (263; +5 %)
Azaz az év eddigi 8 lezárt hónapjában mindösszesen:
1711 óra, ami a sokéves átlaghoz (1523 óra) képest +12 %.
Figyelemre méltó, hogy áprilisban 50 órával több volt a napütés, mint júniusban(!!!), és májustól is csak 2 órával marad el.
Ebben a hónapban ez a +56 % egészen elképesztõ: ez tehát azt jelenti, hogy a normálisnak több, mint másfélszeresét sütött a nap.
Abszolút értékben pedig a július kiemelkedõ: 356 óra, ez átlagosan napi 11,4 (!) órányi napsütést jelent.
Úúúú ez gyors volt, köszönöm!
Az általad leírt normálérték maximumának háromhavi összege 850 óra.
Ennél több állomás is felette van, köztük van olyan, ami több mint 100 órával.
Sármellékre lettem volna igen kíváncsi, azt nem gyûjtötted ki vagy csak kifelejtetted a sorból?
Szóval tényleg többet sütött a nap az átlagnál.
Antibulvár!
Ha van esetleg valamid, akkor jöhet
Az általad leírt normálérték maximumának háromhavi összege 850 óra.
Ennél több állomás is felette van, köztük van olyan, ami több mint 100 órával.
Sármellékre lettem volna igen kíváncsi, azt nem gyûjtötted ki vagy csak kifelejtetted a sorból?
Szóval tényleg többet sütött a nap az átlagnál.
Antibulvár!
Ha van esetleg valamid, akkor jöhet

Míg nem akad bõvebb-jobb, íme néhány állomás adata, épp nemrég gyûjtögettem ki: Link
A normálértékek körülbelül az alábbiak szerint alakulnak az országban:
június: 230-270,
július: 250-300,
augusztus: 230-280 óra
De pl. itt is van egy grafikon az átlagokkal: Link
Tehát június inkább átlag alatti, július messze átlag feletti, és augusztus is többnyire az átlagot meghaladó napfénytartamokat produkált. A három hónap az állomások legtöbbjénél együtt is átlag feletti mérleggel zárt, de legalábbis a normál intervallum felsõ értékeinek megfelelõen alakult.
A normálértékek körülbelül az alábbiak szerint alakulnak az országban:
június: 230-270,
július: 250-300,
augusztus: 230-280 óra
De pl. itt is van egy grafikon az átlagokkal: Link
Tehát június inkább átlag alatti, július messze átlag feletti, és augusztus is többnyire az átlagot meghaladó napfénytartamokat produkált. A három hónap az állomások legtöbbjénél együtt is átlag feletti mérleggel zárt, de legalábbis a normál intervallum felsõ értékeinek megfelelõen alakult.
Így van, jól látod, ez nekem is feltûnt.
Pontosat most nem tudok mondani, de majd elõkerítek valamit errõl.
Pontosat most nem tudok mondani, de majd elõkerítek valamit errõl.
Meg tudná valaki mondani, az idei nyáron mennyit sütött a nap országosan, térségileg vagy akár adott állomáson?
Csak azért kérdem, mert mintha feltûnõen sok napos idõszak lett volna, és kíváncsi lennék ara is, hogy az átlagos nyári napfénytartamhoz képest ez a nyár mit produkált?
Elõre is köszönöm!
Csak azért kérdem, mert mintha feltûnõen sok napos idõszak lett volna, és kíváncsi lennék ara is, hogy az átlagos nyári napfénytartamhoz képest ez a nyár mit produkált?
Elõre is köszönöm!
Zabar, zabar, te mindenem
...megdõlt a szept 20-ai eddig szezonrekord min! Ma reggelre kereken 1 fok lett


Szeptember nagy része eddig döntõen nyárias idõvel telt. 11 nyári nap volt a hónapban és 1 hõségnap. Méréseim kezdete óta ez az idei szeptember a 2006-os szeptemberre hasonlít a hõmérsékletekben, igaz akkor nem volt hõségnap és csak 5 nyári nap volt. 20 fok alatti Tmax-ot utoljára június 24-én mértem.

Ekkor esett, hó vagy havas esõ pl. Bánkúton, meg a NY-i határszélen lévõ hegyekben.
A közelgõ keddi(090929) lehûlésrõl eszembe jutott mikor volt hasonló hõmérsékletû (0 fok körüli) 850 felettünk. Visszanézve a rádiószondás felszállásokat utoljára május végén volt 0-2 fok között a 850, a mélypont május 30-án 00 UTC kor kereken 0.0 fok volt. Ehhez kapcsolódóan 31-én 2-7 fokos minimum, 30-án 8-18 fokos maximum fordult elõ, bár az egy csapadékos helyzet volt.
Itt még a 300 mm-t se érjük el eddig januártól számítva. Van bõven lemaradás. A jelenlegi tempóban ha 400 mm összejön évvégéig. 2003-ban 360 mm körül volt az éves csapadékmennyiség.
Így van, nagyon érdekes, hogy szinte itt esett az országban eddig idén a legkevesebb csapadék, jelenleg mindössze 247,5 mm-nél tartunk, miközben feltûnõen sok, 140 (!) csapadékos napot észleltünk.
Abból adódik ez, hogy a Metnet éghajlati naplója minden olyan napot csapadékosnak tekint, amikor csapadék esemény volt (nyom is). Pont ez a ceglédi példa is jelzi, hogy mennyire csalóka ez az adat. Készítettem egy kis összehasonlítást, hogy az év eddig eltelt hónapjaiban hogyan alakult a csapadékos napok száma különbözõ kritériumok szerint. Elõször az összes csapadékos nap (metnet-es adat), utána a mérhetõ (legalább 0,1 mm) mennyiségû napok, majd a legalább 1 mm mennyiségû, végül az 5 mm-t elérõ, vagy meghaladó (jelentõs) csapadékú napok száma következik, utána még zárójelben odaírtam a havi csapadék mennyiségét is:
Január: 21 – 11 – 7 – 3 (41 mm)
Február: 24 – 16 – 7 – 2 (31 mm)
Március: 20 – 11 – 6 – 2 (27 mm)
Április: 9 – 1 – 0 – 0 (0,8 mm)
Május: 18 – 9 – 3 – 0 (10 mm)
Június: 17 – 11 – 9 – 4 (45 mm)
Július: 13 – 7 – 5 – 3 (35 mm)
Augusztus: 11 – 9 – 5 – 2 (30 mm)
Szeptember: 7 – 4 – 3 – 2 (28 mm)
Csapadékos napok 2009-ben (szept. 20-ig) összesen:
Összes csapadékos nap: 140
Mérhetõ csap. nap: 79
Legalább 1 mm csap. nap: 45
Jelentõs (5 mm) csap. nap: 18
Látható, hogy fõleg a téli, tavaszi hónapokban volt sok az olyan nap, amikor csak nyomnyi mennyiség esett. A rekordszáraz áprilisban 9 napon is esett, de csak 1 napon volt mérhetõ mennyiség, ami azonban még az 1 mm-t sem érte el… A mérhetõ mennyiségû napok száma már jobban jellemzi a valóságot, az 1 mm-t elérõ, vagy meghaladó csapadékú napok száma (45) pedig önmagáért beszél.
Tehát szerintem hasznosabb lenne azokat a napokat csapadékosnak venni, amikor legalább 0,1 mm (tehát mérhetõ mennyiség) hullik, mert az összes csapadékos nap adata eléggé megtévesztõ lehet.
Abból adódik ez, hogy a Metnet éghajlati naplója minden olyan napot csapadékosnak tekint, amikor csapadék esemény volt (nyom is). Pont ez a ceglédi példa is jelzi, hogy mennyire csalóka ez az adat. Készítettem egy kis összehasonlítást, hogy az év eddig eltelt hónapjaiban hogyan alakult a csapadékos napok száma különbözõ kritériumok szerint. Elõször az összes csapadékos nap (metnet-es adat), utána a mérhetõ (legalább 0,1 mm) mennyiségû napok, majd a legalább 1 mm mennyiségû, végül az 5 mm-t elérõ, vagy meghaladó (jelentõs) csapadékú napok száma következik, utána még zárójelben odaírtam a havi csapadék mennyiségét is:
Január: 21 – 11 – 7 – 3 (41 mm)
Február: 24 – 16 – 7 – 2 (31 mm)
Március: 20 – 11 – 6 – 2 (27 mm)
Április: 9 – 1 – 0 – 0 (0,8 mm)
Május: 18 – 9 – 3 – 0 (10 mm)
Június: 17 – 11 – 9 – 4 (45 mm)
Július: 13 – 7 – 5 – 3 (35 mm)
Augusztus: 11 – 9 – 5 – 2 (30 mm)
Szeptember: 7 – 4 – 3 – 2 (28 mm)
Csapadékos napok 2009-ben (szept. 20-ig) összesen:
Összes csapadékos nap: 140
Mérhetõ csap. nap: 79
Legalább 1 mm csap. nap: 45
Jelentõs (5 mm) csap. nap: 18
Látható, hogy fõleg a téli, tavaszi hónapokban volt sok az olyan nap, amikor csak nyomnyi mennyiség esett. A rekordszáraz áprilisban 9 napon is esett, de csak 1 napon volt mérhetõ mennyiség, ami azonban még az 1 mm-t sem érte el… A mérhetõ mennyiségû napok száma már jobban jellemzi a valóságot, az 1 mm-t elérõ, vagy meghaladó csapadékú napok száma (45) pedig önmagáért beszél.
Tehát szerintem hasznosabb lenne azokat a napokat csapadékosnak venni, amikor legalább 0,1 mm (tehát mérhetõ mennyiség) hullik, mert az összes csapadékos nap adata eléggé megtévesztõ lehet.
A mi környékünkön sem jobb a helyzet. A szeptember havi csapadék 6mm, az éves pedig 262.1mm. [forrás: pod]
A 17.-ei melegfronti csapadékból mindössze csapadéknyomok voltak. Gyanítom az elsõ komolyabb egész országot 100%-osan lefedõ csapadékra október-november környékén fog sor kerülni, akkor már úgy is mindegy lesz.
Az átlagos éves csapadék rendkívül szélsõségesen alakul a környéken: Bikazug: 482mm; Szarvas belterület: 520mm; Arborétum: 560mm.
A 17.-ei melegfronti csapadékból mindössze csapadéknyomok voltak. Gyanítom az elsõ komolyabb egész országot 100%-osan lefedõ csapadékra október-november környékén fog sor kerülni, akkor már úgy is mindegy lesz.
Az átlagos éves csapadék rendkívül szélsõségesen alakul a környéken: Bikazug: 482mm; Szarvas belterület: 520mm; Arborétum: 560mm.
Mikor írtam már kicsit "melegebb" volt ennél, de 6:30-ra még lecsökkent ismét 1.9-re, de ez alá már nem ment.
A kiszáradás volt a döntõ sztem, ami éjszaka is zajlott. A 850 9, 10 fok körül volt.

A kiszáradás volt a döntõ sztem, ami éjszaka is zajlott. A 850 9, 10 fok körül volt.
Az éves csapadék itt a környéken az átlagot szépen hozza(Pápa 506 mm, Csesznek 573 mm).Ennek ellenére száraz érzete van az embernek április óta,hisz a sok napsütés,kevés felhõ és köd ill. a rövid ideig tartó inkább konvektív csapadékok valamint az átlagot tartósan és jelentõsen meghaladó T miatt mindig gyors száradás jött az esõk után.Pápán elég sok a csapadékos nap(133),de ez az elsõ negyedévnek köszönhetõ elsõsorban.
A szeptember is majdnem hozta az átlagos( egész szeptember : 57-63 mm) mennyiséget a maga pápai 41,4 és cseszneki 46,6 mm-ével az elsõ 2 dekádban.Persze 2/3-a megint egy napon hullott (4.).
Az Alföldön ehhez képest elképesztõ állapotok lehetnek.Nem elég,hogy a nyár száraz és meleg volt - ott igazán -,de azt látom,hogy Kenderesen 1,Makón 3 mm esett ebben a hónapban kb. 21 fokos középT mellett.
A szeptember is majdnem hozta az átlagos( egész szeptember : 57-63 mm) mennyiséget a maga pápai 41,4 és cseszneki 46,6 mm-ével az elsõ 2 dekádban.Persze 2/3-a megint egy napon hullott (4.).
Az Alföldön ehhez képest elképesztõ állapotok lehetnek.Nem elég,hogy a nyár száraz és meleg volt - ott igazán -,de azt látom,hogy Kenderesen 1,Makón 3 mm esett ebben a hónapban kb. 21 fokos középT mellett.
A "fagyzug-faktor" pedig 8,5 fok lett: a GFS 00z kevéssel 10 fok fölötti minimumot várt Zabar térségére, az állomáson kevéssel 2 fok alatti Tmin lett. Direkt nem 1,9-et írtam, Derick 6:09-kor írta a hsz.-t, nálam 6:30 után állt be a minimum, tehát 1,6-1,7 fok is lehet a tényleges Tmin. Mindenesetre ez a 8,5 fokos difi elég jó, nem gondoltam volna, hogy szeptemberben is lehet már ilyen nagy a különbség, hiszen a nappal még picivel hosszabb, mint az éjszaka

Akkor bevált a szokásos 6fokos "faktor".
Hosszú évek alatt megfigyeltem, a zabari "hidegpólus" és lakhelyem között 6 fok körül van a minimumkülönbség.
A mai példa: nálam 7,8°C, Zabaron 1,9°C lett, ez 6,1°C-os különbség.
Sok-sok példa van még rá, a legszínesebb, 2003 január 12: nálam -24,7°C, Zabaron -31,1°C, a különbség 6,4°C.
Már az elsõ fagy idõpontjára vagyok igazán kíváncsi, nálam 1992 óta a legkorábbi fagy 1994 október 10-én volt.
Hosszú évek alatt megfigyeltem, a zabari "hidegpólus" és lakhelyem között 6 fok körül van a minimumkülönbség.
A mai példa: nálam 7,8°C, Zabaron 1,9°C lett, ez 6,1°C-os különbség.
Sok-sok példa van még rá, a legszínesebb, 2003 január 12: nálam -24,7°C, Zabaron -31,1°C, a különbség 6,4°C.
Már az elsõ fagy idõpontjára vagyok igazán kíváncsi, nálam 1992 óta a legkorábbi fagy 1994 október 10-én volt.
Ma reggelre megdõlt a szept. 8-ai zabari szezoncsúcs, a minimumot illetõen, az új rekord 1.9 fok, az elõzõ 2.7 volt.

Nálunk Sopronban 641,9mm és 110 nap, de a hegyvidéken 500 m felett már a 800 mm-t közelíti.
A ceglédi 140 csapadékos nap/247.5mm-es csapadék sem rossz.
Viszont érdekes hogy egymáshoz közel esõ területeken mekkora eltérések vannak. Vagy nem is eltérések...?
Viszont érdekes hogy egymáshoz közel esõ területeken mekkora eltérések vannak. Vagy nem is eltérések...?
Megnézve az éghajlati napló éves összesítõ adatait kissé meglepetten láttam, hogy az összes adatszolgáltató közül nálam volt a legtöbb csapadékos nap (144) és a legtöbb csapadék (747 mm). Azért lepett meg, mert "érzésre" alapozva jóval kevesebb csapadékra tippeltem. Jobban megnézve az adatokat látszik, hogy a köztes, átlagos mennyiségü napi csapadékok nem jellemzõek; vagy jelentéktelen szöszmörgés van, vagy egybõl 30-50 mm-nyi mennyiség hullik. Érdekes ez az egyenlõtlen eloszlás.
A mai 13 mm-nyi csapadékkal (2 db. zápor) 15 mm-re emelkedett a havi szumma. Nem sok, de egy kicsit kipofoztuk az eddigi nagyon gyér 2 mm-t.
Itt a tegnapi gyenge esõk 1,4 mm-t hoztak,így a szeptember 10,6 mm idáig,az évi csapadék eddig 340,0 mm.
Kicsit több,mint ott Kenderesen,vagy akár Cegléden,meg másutt is néhol,de itt is jelentõs a csapadékhiány. [esõ]
Kicsit több,mint ott Kenderesen,vagy akár Cegléden,meg másutt is néhol,de itt is jelentõs a csapadékhiány. [esõ]
Ez a ciklon sem hozott mérhetõ mennyiségû esõt, így hónap maradt 1 mm, az évi pedig 296,7 mm.
Valami nem stimmel neken a havi középT és anomália térképünkkel.Itt Pápa környékén 15,8 fok helyett 17,9 fokos a szeptember,és ez stimmel is,hisz az anomáliatérkép +2 fokot mutat.Ugyanakkor az ország középsõ és déli részén 20-22 fokos a Tközép méréseink szerint,és ott is ugyanannyi kb. 2 fokos anomáliát mutat a térkép.Ebbõl az következne,hogy ott a szokásos szeptemberi érték 18-20 fok,ami szerintem nem lehetséges.
Nem is azt mondtam hogy az évszaknak nem megfelelõ volt az idõ,csak szokatlan inkább a meleg napok után.
Ennek ellenére ma a napi közép az országban 17-22 fok volt,több fokkal az ilyenkor szokásos(15-16 fok) felett.Az utóbbi évek hûvös szeptemberi idõjárása az idén már nem jellemzõ...
Így van tegnap elértük a 30°C-ot és a szolnoki állomás is,az egész napos napsütést követõen,ehhez képest ma egy perc napsütés nem volt és csak 22°C volt.
Itt is elég meleg volt 27.8-nál állt be a max, ettõl melegebb csak a 4-ei évszakváltó front elõtti nap(ok)on volt, az eddigi havi csúcs is 3-án állt be (31.1), amit valószínûleg legközelebb már csak 2010 májusában érünk el újra.
Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#102969 - 2009-09-16 15:40:24)
Az ország nagyrészén igazi késõ nyári nap volt a mai. Az alföldön többfelé 28-29 fokig emelkedett a hõmérséklet, de pl zagyvarékason elérte a 30 fokot
Az ország nagyrészén igazi késõ nyári nap volt a mai. Az alföldön többfelé 28-29 fokig emelkedett a hõmérséklet, de pl zagyvarékason elérte a 30 fokot

Valóban a 10 több az ötnél,de inkább arra számítottam,hogy az egy hetes eltolódást veted fel.Hisz tavaly 12-én éppen véget árt a nagy meleg(nyolcadikától már ritka volt a kánikula,ha jól emlékszem),míg 47-ben éppen kezdõdött.A cikk persze csak Budapestrõl szól,nem tudni a nagy meleg kiterjedését.Pl.ha nincs is folyamatos kánikula most szeptemberben,de az Alföldön 1-2 nap kivételével 25 fok fölött alakulnak a napi maxok,míg itt Pápán szokatlanul hideg van,negyedike óta alig volt nyári meleg.Míg Ény-on "csak" 17-18 fokos a szeptember elsõ fele(ez sem kevés),addig a déli megyékben 20-21 fokos átlaggal átlagos augusztus van.
Antibulvártól megkaptam a pápai havi átlagokat 1951-2008 idõszakából,így már 109 év átlagai is rendelkezésemre állnak(szépséghiba,hogy nem ugyanarról a pontról,hanem több mérõhelyrõl származnak).
Elsõ közelítésben a legmeglepõbb,hogy 1901-50-hez képest az 1951-2008-as évek Tátlaga minden hónapban inkább nõtt(legtöbbel február 1,1 fokkal),de a szeptember 0,4 fokkal(ez a legnagyobb csökkenés)kevesebb lett:16,2 helyett 15,8 fok ! Ebben 1947 is szerepet játszhatott.Furcsa,hogy az 1971-2000-es átlag(15,
és a 2000-08-as átlag(15,7)szinte megegyezik az 58 évessel.
Még annyit érdekességképpen,hogy az 1901-50-es júliusi 20,7-hez képest 1951-2008 szintén csökkenést mutat 20,5 fokkal,sõt 1971-2000 kimondottan hûvös volt mindössze 20 fokkal.Ugyanakkor a július 2000-08 közt kiugróan magasan produkált(akár 2009 júliusa) a maga 21,5 fokos átlagával.
Antibulvártól megkaptam a pápai havi átlagokat 1951-2008 idõszakából,így már 109 év átlagai is rendelkezésemre állnak(szépséghiba,hogy nem ugyanarról a pontról,hanem több mérõhelyrõl származnak).
Elsõ közelítésben a legmeglepõbb,hogy 1901-50-hez képest az 1951-2008-as évek Tátlaga minden hónapban inkább nõtt(legtöbbel február 1,1 fokkal),de a szeptember 0,4 fokkal(ez a legnagyobb csökkenés)kevesebb lett:16,2 helyett 15,8 fok ! Ebben 1947 is szerepet játszhatott.Furcsa,hogy az 1971-2000-es átlag(15,

Még annyit érdekességképpen,hogy az 1901-50-es júliusi 20,7-hez képest 1951-2008 szintén csökkenést mutat 20,5 fokkal,sõt 1971-2000 kimondottan hûvös volt mindössze 20 fokkal.Ugyanakkor a július 2000-08 közt kiugróan magasan produkált(akár 2009 júliusa) a maga 21,5 fokos átlagával.
Térkép-kedvelõknek egy kis csemege:
Éghajlati térképek az 1901-30-as idõszakról, a bécsi döntések utáni területre vonatkoztatva. Link Link Link
Nem is emlékszem, hogy valaha láttam volna "ezt a Magyarországot" éghajlati térképeken. Remélem nem lesz politikázás belõle, nem annak szánom. Érdekesség, no meg történelem mindössze, nem több.
Éghajlati térképek az 1901-30-as idõszakról, a bécsi döntések utáni területre vonatkoztatva. Link Link Link
Nem is emlékszem, hogy valaha láttam volna "ezt a Magyarországot" éghajlati térképeken. Remélem nem lesz politikázás belõle, nem annak szánom. Érdekesség, no meg történelem mindössze, nem több.
Bizony és nem egy ilyen volt, pl nekem sokkal jobban tetszik az 1935-ös októberi hõhullám ami több mint 1 hétig tartott, több 30 fok feletti mért értékkel, vagy még jobb a 1932-es szintén októberbe átnyúlt hõhullám ami közel 2 hétig tartott szintén 30 fok feletti értékekkel még októberben is.
Ami, még hozzátartozik, hogy 35-ben még október 20-a után szintén visszatéret a meleg nyári idõ 25 fok feletti meleggel, és közbe sem volt olyan hideg, igen akkor október igen meleg volt. Nem egyedi esetek ezek, csak picit utána kell nézni, sõt az utóbbi években a szeptember az a hónap aminek a középhõmérséklete csökkenõ tendenciát mutat egyelõre.
Ami, még hozzátartozik, hogy 35-ben még október 20-a után szintén visszatéret a meleg nyári idõ 25 fok feletti meleggel, és közbe sem volt olyan hideg, igen akkor október igen meleg volt. Nem egyedi esetek ezek, csak picit utána kell nézni, sõt az utóbbi években a szeptember az a hónap aminek a középhõmérséklete csökkenõ tendenciát mutat egyelõre.
Megint nem olvasol figyelmesen...
Nem a meleg mértéke a lényeg, hanem a hossza.
Tavaly öt napos volt a hossz, 1947-ben tíz napos.
Nem a meleg mértéke a lényeg, hanem a hossza.
Tavaly öt napos volt a hossz, 1947-ben tíz napos.