Agrometeorológia
Akitől hoztuk azt mondta nekünk, hogy tavasszal mindig vágjuk ki az összeset. Így is tettünk, ezek szerint ezért teremtek ennyire későn. Volt olyan, hogy Mikuláskor még virágzott...
Köszi a választ, meg fogjuk hagyni az egy éves vesszőket.
Köszi a választ, meg fogjuk hagyni az egy éves vesszőket.
A kétéves, elfásodó vesszőket metszd vissza tövig, a zöld vesszőket pedig válogasd ki, csak a legszebb példányokat hagy meg. Ezek a következő év nyár elején teremnek. A nyáron kihajtott új hajtások pedig szelektáld, ezek teremhetnek ősszel. Ezzel a módszerrel erős kora nyári termést kaphatsz, de az őszi termés is meg fog jelenni, mert ez benne van a" folyton termő málna" genetikájában.
Lefagyott a folyton termő málna anyumnál Mihálygergén, pedig még vagy 2-3 kiló lett volna rajta.
Valaki meg tudná mondani mit kell vele csinálni, hogy ne augusztus eleje és január 15 között teremjen?
Valaki meg tudná mondani mit kell vele csinálni, hogy ne augusztus eleje és január 15 között teremjen?
Örömmel jelentem, hogy Hajdúszovát határában az előbb levágásra került az utolsó tábla kukorica is. A sors fintora, hogy ez a tábla, pont a miénk volt. Iszonyat sűrű ködben, és már vaksötétben került rá sor, nagyon magas szemnedvesség mellett, de sajnos ez már hosszú hetek óta elkerülhetetlen volt. A termésátlagok a végre igazán csapadékos tenyészidőszak ellenére sem lettek kiemelkedőek, amit én személy szerint az áprilisi hidegekkel magyarázok. Iszonyatosan fel van ázva föld, rengeteg az elakadás. A búza is csak ezen a héten lett elvetve, ami már nagyon nem egészséges időpont, de egyszerűen eddig nem lehetett megtenni.
Itt a november eleje. Az elvetett búzák szépen fejlődtek, szinte tobzódtak az októberi csapadékos és enyhe időjárásban. Sok izgalom és küzdelem után(98 mm csapadék hullott hullott) így néznek ki a vetéseink.
Szia!
Köszönöm szépen a hozzászólásod! Feltétlen átolvasom majd az ezzel kapcsolatos vitaanyagokat.
Nekem is az a meglátásom, hogy az üveg-rad. min. hőmérő kvázi nedves hőmérőként viselkedik, és a párolgás hőt von el, ahogy írtad is. Ezt használták ki a pszichrométereknél is annak idején anno, amikor még a légnedvességet így mérték. A nedves hőmérő szinte mindig alacsonyabbat mutatott a száraz (állomási) értékhez képest, kivéve, amikor 100% volt a rel. páratartalom, mert ugye akkor mindkét hőmérő azonosat mért jobb esetben.
Nekem mondjuk digitális érzékelőm van a rad. min. méréshez is, itt jóval kisebb a felület, a mérőszonda 3 mm átmérőjű és 10 cm hosszú Pt-1000-es ellenállás-hőmérő. De ettől függetlenül hasonlók az eddigi tapasztalataim, mint Neked a témában. 22-én pl. 3.1 fokot mértem 5 cm magasan és 7,9-et 2 méteren. Ez majdnem 5 fok eltérés! Igaz, egy igen nyílt helyen mérek, nem zárt udvarban, de elvileg ez az optimális mérési hely is.
Tehát még ez a típusú mérőeszköz is túlhűl, ezért gondolkodom, hogy árnyékoló alá teszem...
Köszönöm szépen a hozzászólásod! Feltétlen átolvasom majd az ezzel kapcsolatos vitaanyagokat.
Nekem is az a meglátásom, hogy az üveg-rad. min. hőmérő kvázi nedves hőmérőként viselkedik, és a párolgás hőt von el, ahogy írtad is. Ezt használták ki a pszichrométereknél is annak idején anno, amikor még a légnedvességet így mérték. A nedves hőmérő szinte mindig alacsonyabbat mutatott a száraz (állomási) értékhez képest, kivéve, amikor 100% volt a rel. páratartalom, mert ugye akkor mindkét hőmérő azonosat mért jobb esetben.
Nekem mondjuk digitális érzékelőm van a rad. min. méréshez is, itt jóval kisebb a felület, a mérőszonda 3 mm átmérőjű és 10 cm hosszú Pt-1000-es ellenállás-hőmérő. De ettől függetlenül hasonlók az eddigi tapasztalataim, mint Neked a témában. 22-én pl. 3.1 fokot mértem 5 cm magasan és 7,9-et 2 méteren. Ez majdnem 5 fok eltérés! Igaz, egy igen nyílt helyen mérek, nem zárt udvarban, de elvileg ez az optimális mérési hely is.
Tehát még ez a típusú mérőeszköz is túlhűl, ezért gondolkodom, hogy árnyékoló alá teszem...
Írtam erről a Kérdések és válaszok fórumban Link
Ha bírod a keresőbe a radmin szót, kidobja a diskurzust.
Röviden: a csupasz higanyos radmin mérő a mérő felületéről a kisugárzás miatt fokozottan párolgó nedvesség hőelvonása miatt durván alámér.
Nem léghőmérsékletet mér.
Mint amikor +2 fokban jeges a kocsi teteje.
Ha a met. társalgóba, visszatekintőbe vagy ide az agromet fórumba a keresőbe beírod a radmin szót, ki dobja az erről szóló eszmecseréket.
Ha bírod a keresőbe a radmin szót, kidobja a diskurzust.
Röviden: a csupasz higanyos radmin mérő a mérő felületéről a kisugárzás miatt fokozottan párolgó nedvesség hőelvonása miatt durván alámér.
Nem léghőmérsékletet mér.
Mint amikor +2 fokban jeges a kocsi teteje.
Ha a met. társalgóba, visszatekintőbe vagy ide az agromet fórumba a keresőbe beírod a radmin szót, ki dobja az erről szóló eszmecseréket.
Kedves László!
Köszönöm válaszod!
A növényzet árnyékoló hatása bennem is felmerült (és itt már kicsit áttértünk az állományklíma tárgykörébe), de pl. ritka térállású, alacsony egynyári gyomnövényeken sem tapasztaltam fagykárt.
Szerintem az, hogy egy növény a leveleivel igyekszik magát védeni, csak egy lehetséges alternatíva a sok közül. Hisz számtalan biokémiai folyamat zajlik egy növényen belül, és tucatnyi gén felel a növényt ért stresszhatások csökkentésében, agy egy növény egész másképp reagálhat a fagypont körüli hőmérsékletre, mint egy hőmérő. Viszont persze az is igaz, hogy növényből nem készíthetünk hőmérőt, valamivel pedig mérni kell.
Az OMSZ-nál úgy tudom, technikai okok miatt tértek át a fűszinti hőmérséklet mérésére, hiszen analóg eszközt nem lehet az adatgyűjtőhöz kapcsolni. Az árnyékoló alkalmazásával viszont az adatsor megszakadt, hiszen az árnyékoló alatt mért adatokat nem lehet összevetni a korábban évtizedekig árnyékolás nélkül mértekkel.
Bár az elektronikus mérőszonda nem zárja ki az árnyékolás nélküli mérést, pl. az osztrákok talaj közelében nem tesznek árnyékolót:
Link
Tehát még nemzetközi szinten sem egységes ennek a mérése.
Kicsit kutakodtam, az észrevételem nem egyedi, jó pár éve elég komoly vita alakult ki a témában:
Link
Azt sajnálom, ebben a témában nem nagyon végeztek kutatásokat, nem születtek publikációk. A mostani Légkör újságok matematikai egyenletekkel vannak tele, míg, ha megnézzük pl. a 60-as éveket, rengeteg gyakorlati tudnivalóról olvasni bennük.
Lehet, hogy jövőre beállítok egy, több növényből álló kísérletet...
Köszönöm válaszod!
A növényzet árnyékoló hatása bennem is felmerült (és itt már kicsit áttértünk az állományklíma tárgykörébe), de pl. ritka térállású, alacsony egynyári gyomnövényeken sem tapasztaltam fagykárt.
Szerintem az, hogy egy növény a leveleivel igyekszik magát védeni, csak egy lehetséges alternatíva a sok közül. Hisz számtalan biokémiai folyamat zajlik egy növényen belül, és tucatnyi gén felel a növényt ért stresszhatások csökkentésében, agy egy növény egész másképp reagálhat a fagypont körüli hőmérsékletre, mint egy hőmérő. Viszont persze az is igaz, hogy növényből nem készíthetünk hőmérőt, valamivel pedig mérni kell.
Az OMSZ-nál úgy tudom, technikai okok miatt tértek át a fűszinti hőmérséklet mérésére, hiszen analóg eszközt nem lehet az adatgyűjtőhöz kapcsolni. Az árnyékoló alkalmazásával viszont az adatsor megszakadt, hiszen az árnyékoló alatt mért adatokat nem lehet összevetni a korábban évtizedekig árnyékolás nélkül mértekkel.
Bár az elektronikus mérőszonda nem zárja ki az árnyékolás nélküli mérést, pl. az osztrákok talaj közelében nem tesznek árnyékolót:
Link
Tehát még nemzetközi szinten sem egységes ennek a mérése.
Kicsit kutakodtam, az észrevételem nem egyedi, jó pár éve elég komoly vita alakult ki a témában:
Link
Azt sajnálom, ebben a témában nem nagyon végeztek kutatásokat, nem születtek publikációk. A mostani Légkör újságok matematikai egyenletekkel vannak tele, míg, ha megnézzük pl. a 60-as éveket, rengeteg gyakorlati tudnivalóról olvasni bennük.
Lehet, hogy jövőre beállítok egy, több növényből álló kísérletet...
Pedig elég egyértelmű a válasz. Ha árnyékolod a hőmérődet, akkor nem a tényleges hőmérsékletet méred a talaj közelében (5 cm-en), hanem az árnyékolás miatt a talaj kisugárzását megakadályozva egy magasabb értéket. Gondolj bele, hogy ugyanez játszódik le a két méteren mért hőmérséklet esetén is. Ha derült az égbolt erősebb a lehűlés. Ha borult, akkor nem olyan erős. Már az OMSZ-nél sem beszélnek arról. hogy az árnyékolóban lévő szenzor radiációs minimumot mér, hanem un. fűszinti hőmérsékletet. A radiációs minimum a valós minimum érték. A tök valószínűleg azért nem fagyott el, mert a levelei szintén árnyékolóként működtek, ezáltal megakadályozva az alacsonyabb hőmérsékletet, így fagyásról sem lehet beszélni. És még valamit vegyél figyelembe, a nővény nem csak 5 cm magasságban nő, hanem magasabban is, ahol már melegebb van.
Ez engem is érdekelne, de szerintem ezt a kérdést vagy a met. műszerek csoportba tedd fel, vagy a met.társalgóba.
Tanácsaitokat, tapasztalataitokat szeretném kérni, mivel amatőr vagyok a témában, kevés tudással rendelkezem.
Tavaly tönkrement az automata állomásom, és nem ruháztam be újra, egy kis analóg állomást hoztam létre.
Igaz, a hőmérők digitális kijelzésűek, de olvasni kell őket naponta helyszínen.
Felvetődött az ötlet, mivel mezőgazdasággal, kertészkedéssel foglalkozom, hogy érdemes lenne felszín közelében is minimum-hőmérsékletet mérni.
Viszont nem tudom eldönteni, árnyékoltan mérjem, vagy csupaszon, tehát mint radiációs minimumot. Egy ideje mérem már árnyékolás nélkül, és volt is gyenge fagyunk, de a növényeknek semmi bajuk, nem fagytak el érdekes módon. Az állomás közelében volt sütőtök vetve, hát az nem bír el semmi fagyot, ennek ellenére nem fagyott meg, hiába volt közel -1 fok felszínközelben.
Melyik mérési módot válasszam szerintetek, az árnyékoltat vagy a rad. min.-t?
Előre is nagyon köszönöm segítségetek!
Tavaly tönkrement az automata állomásom, és nem ruháztam be újra, egy kis analóg állomást hoztam létre.
Igaz, a hőmérők digitális kijelzésűek, de olvasni kell őket naponta helyszínen.
Felvetődött az ötlet, mivel mezőgazdasággal, kertészkedéssel foglalkozom, hogy érdemes lenne felszín közelében is minimum-hőmérsékletet mérni.
Viszont nem tudom eldönteni, árnyékoltan mérjem, vagy csupaszon, tehát mint radiációs minimumot. Egy ideje mérem már árnyékolás nélkül, és volt is gyenge fagyunk, de a növényeknek semmi bajuk, nem fagytak el érdekes módon. Az állomás közelében volt sütőtök vetve, hát az nem bír el semmi fagyot, ennek ellenére nem fagyott meg, hiába volt közel -1 fok felszínközelben.
Melyik mérési módot válasszam szerintetek, az árnyékoltat vagy a rad. min.-t?
Előre is nagyon köszönöm segítségetek!
Meg van a tettes a komposztról eltüntetett poloskák ügyében. A tettes egy japán csapat a szomszéd gátőrházból. Beszéltem a gátőrrel. Tavaly csak a pulykák és a gyöngyösök ették a poloskákat, idén már a tyúkok is, nem is akárhogy: egy ponyváról lerázott liternyi mennyiséget kép perc alatt felcsipegettek. A poloskák közben dolgoztak, de a bűz a tyúkokat egyáltalán nem zavarta. A japik meg a gyöngyösökhöz hasonló félvad jószágok, nem csodálom, hogy ők is megeszik a poloskákat.
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Bioszféra (#35292)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Bioszféra (#35290)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Bioszféra (#3528
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Bioszféra (#35280)
Szerintem betett nekik a hosszú csapadékmentes etap. Nálunk a kertben nagyjából februártól nyár elejéig/közepéig nem volt olyan eső, ami be tudott volna jutni egyáltalán talajszintig náluk. Plusz tavaly is voltak már csapadékproblémák.
"A vízhiány miatt az egyedek fiziológiai állapota leromlik, védekezőképességük pedig a jelentősen gátolt gyantaképződés miatt csökken, így az aszályos időszakot a rákövetkező évben rendszerint gyengültségi kórokozók kiterjedt epidémiái követik [lengyel 1961, koltay 1999]" Link
/szomszédunk néhány hektoliter vegyszert szórt a tujáira múlt héten, így ő jövő tavasszal méltán fogja azt gondolni, hogy muszáj vegyszerezni őket, lám milyen szépek lettek tavaszra
/
"A vízhiány miatt az egyedek fiziológiai állapota leromlik, védekezőképességük pedig a jelentősen gátolt gyantaképződés miatt csökken, így az aszályos időszakot a rákövetkező évben rendszerint gyengültségi kórokozók kiterjedt epidémiái követik [lengyel 1961, koltay 1999]" Link
/szomszédunk néhány hektoliter vegyszert szórt a tujáira múlt héten, így ő jövő tavasszal méltán fogja azt gondolni, hogy muszáj vegyszerezni őket, lám milyen szépek lettek tavaszra
/
Sajnos a leylandi kártevői is elkezdték megtalálni az eddig támadhatatlannak hitt leylandi ciprust, nagyon sok helyről hallom hogy szenvednek velük. Egy ismerősöm leylandi sorát atka-féle támadta meg, a legkeményebb vegyszerekkel is alig bírja megmenteni őket...
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Metnet információk, fejlesztések (#18340)
Nálunk szépen kiépített kerítés van 3 irányban. Az utcafrontra értelemszerűen nem kell sövény. A déli szomszéd felől egyszerre nő át vadszőlő, lila akác és borostyán, nekünk már csak alakítani kell Ez direkt jó, mert nem túl nagy a kert, és nem szívesen foglalnék el belőle még 60-80 centit belülről tujával vagy sövénnyel.
Keleti (hátsó) szomszéd felől borostyán szintén jön át. Ott nincs ház, konyhakertnek vette meg a másik utca túloldalán lakó szomszéd, és szépen fásítja be folyamatosan gyümölcsökkel, úgyhogy hangulatos. Északi szomszéd felé meg részben jó minőségű palánk-kerítés van, a ház mögött pedig sima drót, előtte pár érdekes növény - oda gondolkodom a mogyoró ültetésben: egyébként egy különösebben semmire sem használható, nagyon hosszú (12+m) falszakasz és tőle 2 méterre a kerítés, de a talaj erősen lejt, mivel domboldalban lakunk. szóval kissé "elpazarolt" terület, nem nagyon lehet vele mit csinálni azon kívül hogy a gyerek körbe tudja rohangálni a házat.
A fagyal az előkerti, utcafront felőli teraszunkat fogja körbevenni. Szép nagy terasz, de teljes premier plánban az utcára néz. Nem akarunk nagy falakat, már egy jó 1 méteresre megnőtt diszkrét sövény is lehetővé tenné a délutáni napozást kint - DNy-i a fekvés ugyanis, és ott már áprilistól nagyon kellemes meleg van (a rengeteg üvegről visszavert fény miatt is, igazi kis hősziget). Meg ősszel is ott még a hűvös napokon is kellemes meleg tud lenni. Szóval ki szeretnénk használni, ezért kell elé némi takarás.
Csodasövény: egy borzalom. Csak az vegye, aki hetente kétszer tudja nyírni. Még szárazságban is havi 1 métert (de lehet, hogy többet is) nőnek az ágai. Elképesztő. Ja és minden vizet elszív, körülötte ne akarj még füvet sem, kb. a csupasz föld marad meg 1-2 méteren belül.
Senkinek nem ajánlom....
Ez direkt jó, mert nem túl nagy a kert, és nem szívesen foglalnék el belőle még 60-80 centit belülről tujával vagy sövénnyel.Keleti (hátsó) szomszéd felől borostyán szintén jön át. Ott nincs ház, konyhakertnek vette meg a másik utca túloldalán lakó szomszéd, és szépen fásítja be folyamatosan gyümölcsökkel, úgyhogy hangulatos. Északi szomszéd felé meg részben jó minőségű palánk-kerítés van, a ház mögött pedig sima drót, előtte pár érdekes növény - oda gondolkodom a mogyoró ültetésben: egyébként egy különösebben semmire sem használható, nagyon hosszú (12+m) falszakasz és tőle 2 méterre a kerítés, de a talaj erősen lejt, mivel domboldalban lakunk. szóval kissé "elpazarolt" terület, nem nagyon lehet vele mit csinálni azon kívül hogy a gyerek körbe tudja rohangálni a házat.
A fagyal az előkerti, utcafront felőli teraszunkat fogja körbevenni. Szép nagy terasz, de teljes premier plánban az utcára néz. Nem akarunk nagy falakat, már egy jó 1 méteresre megnőtt diszkrét sövény is lehetővé tenné a délutáni napozást kint - DNy-i a fekvés ugyanis, és ott már áprilistól nagyon kellemes meleg van (a rengeteg üvegről visszavert fény miatt is, igazi kis hősziget). Meg ősszel is ott még a hűvös napokon is kellemes meleg tud lenni. Szóval ki szeretnénk használni, ezért kell elé némi takarás.
Csodasövény: egy borzalom. Csak az vegye, aki hetente kétszer tudja nyírni. Még szárazságban is havi 1 métert (de lehet, hogy többet is) nőnek az ágai. Elképesztő. Ja és minden vizet elszív, körülötte ne akarj még füvet sem, kb. a csupasz föld marad meg 1-2 méteren belül.
Senkinek nem ajánlom....
Pedig a Leylandi az egy állat. Nálam a "sövény" egyes részei már elérték a 10 métert. Aki szörnyülködik rajta, annak mindig elmondom, hogy ezek még gyerekek, 25-30 méter is lehet Mindenesetre nálam fügétől 1-1,5 méterre van egy indián banán, meglehetősen jól nő, őt nem zavarja, legfeljebb az árnyék.
Sövény: vadcitrom, illetve nálam még illatos jezsámen, valamint most ültettem téli, vagy tavaszi bangitát is. Másik helyre az ezerszer emlegetett elaeagnus umbellátát. Asszem rendesen kell majd metszegetni (meg eszegetni). Részemről a mályvák is jól néznek ki, van mostmár mindenfajta színben. Amin én még gondolkozok hozzám a kihalt tuják helyett az a nyári orgona. Szépen nyáron virágzik, így jó a rovaroknak is, van több színben és hihetetlen illata van. No persze fentiek csak az én amatőr ötleteim
Vagy ha nem fagymocsár a hely, akkor lehet gránátalmát is, valami jó termő fajtá(ka)t, hogy legyen is értelme (nekem már 2-szer visszafagytak
). Illetve én még ültettem japán törpe meggyet is a sövénybe, tavasszal szépen virágzik és meglehetősen gyorsan nő (a termésnek nincs kocsánya).
Mindenesetre nálam fügétől 1-1,5 méterre van egy indián banán, meglehetősen jól nő, őt nem zavarja, legfeljebb az árnyék.Sövény: vadcitrom
, illetve nálam még illatos jezsámen, valamint most ültettem téli, vagy tavaszi bangitát is. Másik helyre az ezerszer emlegetett elaeagnus umbellátát. Asszem rendesen kell majd metszegetni (meg eszegetni). Részemről a mályvák is jól néznek ki, van mostmár mindenfajta színben. Amin én még gondolkozok hozzám a kihalt tuják helyett az a nyári orgona. Szépen nyáron virágzik, így jó a rovaroknak is, van több színben és hihetetlen illata van. No persze fentiek csak az én amatőr ötleteimVagy ha nem fagymocsár a hely, akkor lehet gránátalmát is, valami jó termő fajtá(ka)t, hogy legyen is értelme (nekem már 2-szer visszafagytak
). Illetve én még ültettem japán törpe meggyet is a sövénybe, tavasszal szépen virágzik és meglehetősen gyorsan nő (a termésnek nincs kocsánya). 
Az a valamilyen szil az turkesztáni szil. Évi 3-4 métert nő. Ha hagyod, 15 méteres fává nő. Amúgy meg egy igénytelen sövénynek való, csak vágni kell, mint a szart. Ahol levágtad, ott 15-20 új hajtást hoz oldalra. Brutál sűrű. Gyorsan nő rettentően, de pont ezért van vele meló is, a visszavágásával. Vagy leszarod, és hagyod megnőni 4-5 méterre, majd októberben visszavágod egyszer 1 méterre vagy még mélyebben. Aztán nő, ahogy az anyatermészet adja.
Kitől, mitől akarsz térelhatárolódni?
Szomszédtól pitbullostól: Gleditsia
Szomszédtól németjuhászostól: Tűztövis
Az előzőek viszonylag lassan alakíthatók ki.
Gyorsan nőjön: Csodasövény, valamilyen szil.
Fagyal: Viszonylag gyorsan, olcsón kialakítható. Ha most lenyesegetsz valahol egy csomó vesszőt és elduggatod, tavasszal kihajt.
Mindnél fontos, hogy kezelni, kialakítani és alakítani kell, különben felkopaszodik.
Szomszédtól pitbullostól: Gleditsia
Szomszédtól németjuhászostól: Tűztövis
Az előzőek viszonylag lassan alakíthatók ki.
Gyorsan nőjön: Csodasövény, valamilyen szil.
Fagyal: Viszonylag gyorsan, olcsón kialakítható. Ha most lenyesegetsz valahol egy csomó vesszőt és elduggatod, tavasszal kihajt.
Mindnél fontos, hogy kezelni, kialakítani és alakítani kell, különben felkopaszodik.
füge alá szomszédasszonyom makacsul palántázza a Leylandi dugványokat. Körben a kert élősövénnyel, 
szépséges Leylandik sora, az ő keze munkáját dícséri. A füge alatt elpusztult 
még az a két nagy (80 cm, 3 cm) fácska is egy év után (!) amit gyökeresen ültettem oda. Gondos locsolás, füge hízik, termés alatt roskadozik, Leylandi kipusztul.
Hallottam allelopátiás hatásáról (F. carica vs. zöldségek, rutin, fenolok) - Nektek van-e tapasztalatotok a témában?
Kis diófa magonc a füge tövében szépséges. 
Tudtok tippet, miből ültessünk sövényt? kb. 12 méterről van szó...
szépséges Leylandik sora, az ő keze munkáját dícséri. A füge alatt elpusztult még az a két nagy (80 cm, 3 cm) fácska is egy év után (!) amit gyökeresen ültettem oda. Gondos locsolás, füge hízik, termés alatt roskadozik, Leylandi kipusztul.Hallottam allelopátiás hatásáról (F. carica vs. zöldségek, rutin, fenolok) - Nektek van-e tapasztalatotok a témában?
Kis diófa
magonc a füge tövében szépséges. Tudtok tippet, miből ültessünk sövényt? kb. 12 méterről van szó... 
Ez bizony velem is megesett. Nem messze levő nyárfák ostorfák győkerei az aszfalt alatt begyökereztek a kertbe a komposztba.
Ásóval, csákánnyal, foggal, körömmel sűrűn káromkodva szétszedtem.
szablya fűrésszel (orrfűrész) esetleg kockára tudod a komposztot vágni? Az a gép a földet is elviszi, a láncfűrésztől eltérően. Sokat tuskóztam vele, jó eredménnyel.
Tegnap szabadságot vettem ki még az özönvíz előtt elvégzendő némi földmunkára.
Előzmények Tavaly egy 80x80x80-as gödörbe ültettem egy Káki (datolyaszilva) csemetét. Az augusztusi száraz időszakban az ültetőgödör szélénél körben, annak mélységéig repedés keletkezett. Majdnem ilyen:
Link
Az ültető gödör földtömbje annyira kiszáradt, hogy a csemete levelei elhervadtak. Utána beöntöztem pár m3 vízzel. Remélem, túléli.
Tegnap felbővítettem az ültető gödröt 1,6x1,6x0,8-ra. A kiszedett levegőtlen földet (szikes öntéstalaj) rendszeresen ásott, trágyázott jobb minőségű földre cseréltem - nem egészen zökkenőmentesen. A csereföldet 3 rész föld - 1 rész komposzt keverékként készítettem - volna, de hát utólag kiderült, hogy nagyüzemben lopták a komposztomat. Ahogy a komposzt dombomat megbontom, porszáraz, pedig volt eső és én is beöntöztem néhányszor. Lapáttal tovább bontani alig tudtam, tele volt sok hüvelykujj vastagságú és nagyon sok ceruza vastagságú gyökérrel, a gyökérbojtokról nem is beszélve. Hát a kb. 10 m-re levő szilfaerdő gyökérzete felfelé növekedve átszőte a komposztomat, kivonva belőle nedvességet, tápanyagot. A fene egye meg. Ha a pálinkafáim gyökerei tették volna, megbocsájtanám, de így? Sehol nem hallottam még, hogy alulról kell megvédeni a komposztot. 5 m3 érett komposzt helyett lett 5 m3 száraz pudvám, ami ha esetleg tüzet fog, elparázslik, mint a cigaretta. Így 1:1 arányú föld - komposzt keveréket készítettem a talajcseréhez. Talán maradt benne valamennyi tápanyag. Napnyugtára végeztem. Reggelre annyi eső esett (a szomszéd gátőrházban 37,6 mm), hogy ásóhoz nyúlni a telken legközelebb a jövő év júniusában lehet.
Előzmények Tavaly egy 80x80x80-as gödörbe ültettem egy Káki (datolyaszilva) csemetét. Az augusztusi száraz időszakban az ültetőgödör szélénél körben, annak mélységéig repedés keletkezett. Majdnem ilyen:
Link
Az ültető gödör földtömbje annyira kiszáradt, hogy a csemete levelei elhervadtak. Utána beöntöztem pár m3 vízzel. Remélem, túléli.
Tegnap felbővítettem az ültető gödröt 1,6x1,6x0,8-ra. A kiszedett levegőtlen földet (szikes öntéstalaj) rendszeresen ásott, trágyázott jobb minőségű földre cseréltem - nem egészen zökkenőmentesen. A csereföldet 3 rész föld - 1 rész komposzt keverékként készítettem - volna, de hát utólag kiderült, hogy nagyüzemben lopták a komposztomat. Ahogy a komposzt dombomat megbontom, porszáraz, pedig volt eső és én is beöntöztem néhányszor. Lapáttal tovább bontani alig tudtam, tele volt sok hüvelykujj vastagságú és nagyon sok ceruza vastagságú gyökérrel, a gyökérbojtokról nem is beszélve. Hát a kb. 10 m-re levő szilfaerdő gyökérzete felfelé növekedve átszőte a komposztomat, kivonva belőle nedvességet, tápanyagot. A fene egye meg. Ha a pálinkafáim gyökerei tették volna, megbocsájtanám, de így? Sehol nem hallottam még, hogy alulról kell megvédeni a komposztot. 5 m3 érett komposzt helyett lett 5 m3 száraz pudvám, ami ha esetleg tüzet fog, elparázslik, mint a cigaretta. Így 1:1 arányú föld - komposzt keveréket készítettem a talajcseréhez. Talán maradt benne valamennyi tápanyag. Napnyugtára végeztem. Reggelre annyi eső esett (a szomszéd gátőrházban 37,6 mm), hogy ásóhoz nyúlni a telken legközelebb a jövő év júniusában lehet.
Hát most lesz hideg is, eső is, kiderül hogy erre van-e vész
Egyszerű. Teszteld le. Néhány tövön hagyd kinn a bogyókat, sokkal könnyebben tudsz dönteni.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat