Földtan
Tudom lükén kérdeztem, de olyasmit olvastam pár éve hogy Bp. geológiailag inkább Afrikához tartozik, Szeged Eurázsiához.
Gratula a friss doktorunknak! 
Egyszer talán majd a Pannon-tavas/tengeres költeményét is el tudom olvasni 
Egyszer talán majd a Pannon-tavas/tengeres költeményét is el tudom olvasni 
Köszönöm mindenkinek a gratulációkat, no meg Borkának a téma megemlítését! 
Met4ever: úgy tudom, a cím használatához még a bizottsági döntés sem elég, meg kell várni, hogy a rektor személyesen kezet fogjon a delikvenssel.
Met4ever: úgy tudom, a cím használatához még a bizottsági döntés sem elég, meg kell várni, hogy a rektor személyesen kezet fogjon a delikvenssel.
Gratulálok Usrinnak, isten hozta a doktorok körében 
Persze még meg kell várni, amíg a Doktori Bizottság odaítéli a címet, utána lehet majd használni is. Átlapoztam az angol összefoglalót, nagyon érdekes téma, elismerésem.
Persze még meg kell várni, amíg a Doktori Bizottság odaítéli a címet, utána lehet majd használni is. Átlapoztam az angol összefoglalót, nagyon érdekes téma, elismerésem.
Ezúton is szeretnék gratulálni Usrinnak, aki pénteken több mint 3 órás védésen, élénk szakmai vita közepette, közel 70 fõs hallgatóság elõtt sikeresen (summa cum laude minõsítéssel) eleget tett a geológiai doktori fokozat követelményeinek.
Egy kis érdekesség:
Az elmúlt 1-1,5 hétben jelentõsen megnõtt a földrengések száma kb félúton Kréta és Szantoríni között:
A rengések közt több 5-rönél kicsit nagyobb erõsségû is akadt. A fészekmélységek 10-30km köztiek, és ez nem fekszik a lemezhatártól mért távolság szerint várt fészekmélységekkel, azoknál sekélyebb. Ebben a régióban az Égei-tenger tágulási folyamatban van, hasonlóan az Anatóliai-mikrolemez is, emellett ezek az Afrikai-lemez felé mozognak is, eltérõ sebességgel. (Anatólia 2,5cm/év, az Égei-mikrolemez 4,5 cm/év - ezzel szemben Afrika 1 cm/év sebességgel megy észak felé) Ennek az eredménye egy elforduló terület, voltaképp mikrolemez, ami kb kerek, és a déli Égei-tengert foglalja magában. Több modell is létezik ennek a területnek a leírására, s a mért adatokkal leginkább összhangban lévõ egy olyan, ami a forgás hatására fellépõ feszültségeket a kerek terület középpontjából sugár irányban kialakuló vetõrendszert feltételez, ahol a feszültségek rengések formájában gyakrabban jelentkeznek. Az Égei-mikrolemezke az óra járásával ellentétesen forog amúgy. Ezt a forgó mozgást és az általa a kéregben keletkezõ gyengülési zónákat jól prezentálja a területen fellelhetõ vulkánok kora is, ami híven tükrözi a kerek mikrolemezke délkelet felé tartó mozgását is. A forgás éves sebessége 1,6cm.
Valószínûleg a napokban észlelt gyakoribb rengések ennek a mechanizmusnak az eredményeképp alakultak ki.
Akit bõvebben érdekel a dolog: Link
Az elmúlt 1-1,5 hétben jelentõsen megnõtt a földrengések száma kb félúton Kréta és Szantoríni között:
A rengések közt több 5-rönél kicsit nagyobb erõsségû is akadt. A fészekmélységek 10-30km köztiek, és ez nem fekszik a lemezhatártól mért távolság szerint várt fészekmélységekkel, azoknál sekélyebb. Ebben a régióban az Égei-tenger tágulási folyamatban van, hasonlóan az Anatóliai-mikrolemez is, emellett ezek az Afrikai-lemez felé mozognak is, eltérõ sebességgel. (Anatólia 2,5cm/év, az Égei-mikrolemez 4,5 cm/év - ezzel szemben Afrika 1 cm/év sebességgel megy észak felé) Ennek az eredménye egy elforduló terület, voltaképp mikrolemez, ami kb kerek, és a déli Égei-tengert foglalja magában. Több modell is létezik ennek a területnek a leírására, s a mért adatokkal leginkább összhangban lévõ egy olyan, ami a forgás hatására fellépõ feszültségeket a kerek terület középpontjából sugár irányban kialakuló vetõrendszert feltételez, ahol a feszültségek rengések formájában gyakrabban jelentkeznek. Az Égei-mikrolemezke az óra járásával ellentétesen forog amúgy. Ezt a forgó mozgást és az általa a kéregben keletkezõ gyengülési zónákat jól prezentálja a területen fellelhetõ vulkánok kora is, ami híven tükrözi a kerek mikrolemezke délkelet felé tartó mozgását is. A forgás éves sebessége 1,6cm.
Valószínûleg a napokban észlelt gyakoribb rengések ennek a mechanizmusnak az eredményeképp alakultak ki.
Akit bõvebben érdekel a dolog: Link
Meglehetõsen borzasztó felvétel. :-(( 2:30-nál van egy vízimadár, ami egy raklapon ülve tollászkodik, miközben körülötte sodorja a kocsikat az ár.
Nem tudom, láttátok-e már:
"Egy japán szállító furgonban rutinosan egy HD kamera vette föl a sofõr
munkáját az utakon. Így a március 11-i földrengést megelõzõ néhány
pillanatot is rögzítette az ún. digicam.A rázkódás után a vezetõje
tovább hajtott, nem is sejtve hogy a szökõár perceken belül elkapja õt
is, meg az egész környéket is elárasztja. A sofõr megmenekült, de a
kocsiját az áradat elsüllyesztette. Csak most találták meg az utolsó
néhány percet rögzítõ digikamerát a víz alá süllyedt kocsiból, s
láthatóvá tették számunkra."
Link
"Egy japán szállító furgonban rutinosan egy HD kamera vette föl a sofõr
munkáját az utakon. Így a március 11-i földrengést megelõzõ néhány
pillanatot is rögzítette az ún. digicam.A rázkódás után a vezetõje
tovább hajtott, nem is sejtve hogy a szökõár perceken belül elkapja õt
is, meg az egész környéket is elárasztja. A sofõr megmenekült, de a
kocsiját az áradat elsüllyesztette. Csak most találták meg az utolsó
néhány percet rögzítõ digikamerát a víz alá süllyedt kocsiból, s
láthatóvá tették számunkra."
Link
Köszönöm a jókívánságot neked és Nolinak is! Természetesen a védés nyilvános: nemcsak a hallgatók közül, hanem házon kívülrõl is bárki jöhet (sõt, elvileg hozzá is szólhat), akit érdekel a téma.
Neked pedig a földtan(?) vizsgádhoz kívánok sok sikert!
Neked pedig a földtan(?) vizsgádhoz kívánok sok sikert!
A témavezetõdnél vizsgázom holnap . Ha egyéb dolgaim engedik, elmegyek a védésre (már ha oda hallgatók is bemehetnek). Sok sikert hozzá! .
. Ha egyéb dolgaim engedik, elmegyek a védésre (már ha oda hallgatók is bemehetnek). Sok sikert hozzá! . 
Én innen távolról fogok szerettel és virtuális kíváncsisággal figyelni az elõadásra. Dolgozom. :-(
Engedjétek meg, hogy figyelmetekbe ajánljak egy elõadást és vitát arról, hogy miféle tó vagy tenger töltötte ki a Kárpát-medencét 5-6 millió évvel ezelõttig, és milyen nyomai vannak az üledékekben ennek a víztömegnek, no meg a korabeli éghajlatnak:
Link
Akit érdekel, várom szeretettel. Ígérem, hogy olyan dolgokról fog szólni, amiket máshol még nem írtak le. Én már késõn tudtam meg, hogy a törzsanyagot másolni is lehetett volna, és még késõbb, hogy a következtetéseket is.
Link
Akit érdekel, várom szeretettel.
Ígérem, hogy olyan dolgokról fog szólni, amiket máshol még nem írtak le. Én már késõn tudtam meg, hogy a törzsanyagot másolni is lehetett volna, és még késõbb, hogy a következtetéseket is.
De tutira nem volt zsíros a hajatok )) Gyerekkoromban kénes sampont adtak zsíros hajra és csúnyán megfeketedett tõle az ezüst nyakláncom...
)) Gyerekkoromban kénes sampont adtak zsíros hajra és csúnyán megfeketedett tõle az ezüst nyakláncom... 
1990-ben, tíz évesen a jelölt szigetrõl urgáltunk húgommal a tengerbe. Anyánk pólót adott ránk, hogy ne égjünk le a tûzõ napon. A fehér pólóm estére kénsárga lett...
Szép nagyon! De a látás a légköroptikába illõ dolog, ám azt hiszem, senki se fog megorrolni Rád, hogy ide tetted be a képet.
Talán ebbe a fórumrészbe illik legjobban.
Ma délelõtt, gyönyörû "kristály tiszta" látási
viszonyok voltak, és az ablakból (11.em.) kiválóan lehetett látni a Vác feletti
"Naszály" hegyet, a DCM kõbányával, Látó-heggyel,Naszály-csúccsal.....tõlem kb,40-50 km
légvonalban
néhány kép, elõre is elnézést, de nagyfesz-oszlopok, erõmû kémények vannak, sajnos
másképpen nem látom....
és érdemes "kinagyítva nézni, a "hó födte tájat "
Link
Ma délelõtt, gyönyörû "kristály tiszta" látási
viszonyok voltak, és az ablakból (11.em.) kiválóan lehetett látni a Vác feletti
"Naszály" hegyet, a DCM kõbányával, Látó-heggyel,Naszály-csúccsal.....tõlem kb,40-50 km
légvonalban
néhány kép, elõre is elnézést, de nagyfesz-oszlopok, erõmû kémények vannak, sajnos
másképpen nem látom....
és érdemes "kinagyítva nézni, a "hó födte tájat "
Link
Hehe, most olvasom, hogy január 30-án El Hierrora megy együttérzõ látogatóba a spanyol koronaherceg... Gondolom, a helyiek mennyire örülnek, s mennyivel fontosabbnak vélik ezt, mint a kezdettõl elvárható korrekt tájékoztatást..
Mint írtam, egyszerû embernek így jön le De persze nem látok a dolgok mögé, meg illik általam becsült emberek véleményére adni, ha azt az én virágnyelvemen vissza tudja adni, az meg pluszpont
De persze nem látok a dolgok mögé, meg illik általam becsült emberek véleményére adni, ha azt az én virágnyelvemen vissza tudja adni, az meg pluszpont
Ezeket a helyzeteket inkább úgy kell elképzelni, hogy van egy lepusztult, lakhatatlan házad, amit 5 milliós beruházással rendbehozhatnál. Ha a felújítás sikerül, utána 12 milliót fog érni, de tudod, hogy a munka során 50% eséllyel összedõl az épület. Neked a felújításba esélyed sincs belevágni, mert 500 ezernél többet nem tudsz összekaparni. Aztán egyszer csak jön egy vevõ, aki ígér érte készpénzben 4 milliót, majd nekivág a felújításnak, ha azzal sikerrel jár (nem dõl össze a ház), akkor õ is továbbadja úgy, hogy az akkori árból még téged illet 10%. Eladnád vagy sem?
ÖÖÖÖ kicsit offolok, csak mert beszólási kényszerem van Tudod bratyó vmi ilyesmit hallottam a makói földgáz kapcsán is... vagyis nehéz ezt mind kifejteni, mert egyszerû embernek úgy csöppen le, hogy azért adod el a házad ami ér 10 millkát a piacon, mert szükségét érzed annak, hogy legyen 2 milliód, majd amikor sikerül akciósan megszabadulni 300ezerért, mert nagyon kell a lé, mégiscsak hiányát érzed és havi 60 ezerért visszabéreled, persze a család a háttérben megalkudott a ház tulajával, hogy ugyan 100ezer lesz ez, de te csak 60ról tudj a maradékot õk állják sunyiban, amit utána majd tõled kérnek el. Ha leveszed a cinikusságot és iróniát a mondanivalómból valószínûleg megkapod a sorok közt rejlõ mondanivalóm. És persze ki jár jól?
kicsit offolok, csak mert beszólási kényszerem van Tudod bratyó vmi ilyesmit hallottam a makói földgáz kapcsán is... vagyis nehéz ezt mind kifejteni, mert egyszerû embernek úgy csöppen le, hogy azért adod el a házad ami ér 10 millkát a piacon, mert szükségét érzed annak, hogy legyen 2 milliód, majd amikor sikerül akciósan megszabadulni 300ezerért, mert nagyon kell a lé, mégiscsak hiányát érzed és havi 60 ezerért visszabéreled, persze a család a háttérben megalkudott a ház tulajával, hogy ugyan 100ezer lesz ez, de te csak 60ról tudj a maradékot õk állják sunyiban, amit utána majd tõled kérnek el. Ha leveszed a cinikusságot és iróniát a mondanivalómból valószínûleg megkapod a sorok közt rejlõ mondanivalóm. És persze ki jár jól? 
Már kezdõdik is a bányászati multik érdeklõdése: Link
Szokás szerint nem mi...
Szokás szerint nem mi...
"egyetlen környezetet kímélõ gazdaságos energia van: amit nem fogyasztunk el"
Ez a lényeg!!!!
Csak nem divatos így élni...
Ez a lényeg!!!!
Csak nem divatos így élni...
A 4070-4073. hozzászólások között a kedves kollégák az államhatárok megváltoztatására hívtak fel?
Egy picit árnyaltabban kell a földhõt nézni. Két lehetõség: 1. termál kút. Iszonyú beruházás, többszáz milliós, milliárdos. A jelenlegi elõírás környezetvédelmi okokból (a termálban sok minden van, olajok, fenol, magas sótartalom, stb) a visszasajtolás. A visszasajtolás miatt a költség több, mint duplázódik: a visssazasajtoló kút kilakítása sokkal drágább lehet (ferdefúrásos technológia, vízszintesen elhelyezett, a termelõ kúténál sokkal hosszabb szûrõszakasz lehet szükséges). Évtizedekre elõre ki kell fizetni a magas beruházási költség miatt a fûtésköltséget. Önmagáért létesíteni a teljes termál fûtõrendszert soha meg nem térülõ beruházás. Olyan helyen lehet gazdaságos, ahol a köolajkutatás során olajra meddõ kutak termálvizet adnak. A gond csak az, hogy a kutató fúrásoknál egyáltalán nem szempont település közelsége. Termálvizet a legtöbb meddõ kút adhatna, de hol van a felhasználó? Ráadásul néhány km-re a közelben kellene lennie egy nyelõkútnak is. Érthetõ okokból nem szokták szitává fúrni a meddõ kutatófúrás környékét.
Hõszivattyús rendszer: Általában sekély, néhány 10 m mélységû kutakat fúrnak, itt is érvényes, hogy a nyelõ kutak száma, 2-4-szerese a termelõ kutakénak. Vízhõfok 11-12 oC.
Sokan elfelejtik, hogy egy kút is mûszaki létesítmény, ahhoz, hogy megbízhatóan üzemeljen, karbantartás is szükséges. Hõszivattyú: van néhány egymásnak ellentmondó követelmény: Olcsó legyen, jó hatásfok, tartósság.
Amirõl sokan elfelejtkeznek: Hõcserélõ a hõszivattyú elõtt, hogy a kövesedés ne a legdrágább berendezést tegye tönkre évente. Karbantartás igény.
Ezek után jön a felhasznált energia (áram) költsége.
Ha mindent kiszámolunk, összességében nem biztos, hogy az egyenleg bármilyen szempontból (pénz, CO2) pozitív, sõt a nagyját elõre kell fizetni. Azt is illene néhány embernek figyelembe venni, hogy a támogatásért is dolgozott valaki, sõt annak is van és meglehetõsen magas az átlagos energia és CO2 kibocsátás igénye.
Ha nem lenne támogatás rá, senkinek sem jutna eszébe ilyen dolgokra költeni. Ha támogatás van rá, néhány embert hasba lehet aksztani mindenféle frázisokkal, de a szegényebb emberek általában jól ismerik a négy alapmûveletet.
Én az ilyen "gazdaságos", "környezetet kímélõ" energetikai rendszerekre a tapasztalataim alapján csak egyet tudok mondani: egyetlen környezetet kímélõ gazdaságos energia van: amit nem fogyasztunk el. A probléma csak az, hogy energia fogyasztás csökkentése nem divat, de az általam gazdasági-energetikai bûncselekménynek számított "alternatív energia források" igen. Bocs, a párom már zsörtölõdik, a helyesírási hibák javítására nincs idõm
Hõszivattyús rendszer: Általában sekély, néhány 10 m mélységû kutakat fúrnak, itt is érvényes, hogy a nyelõ kutak száma, 2-4-szerese a termelõ kutakénak. Vízhõfok 11-12 oC.
Sokan elfelejtik, hogy egy kút is mûszaki létesítmény, ahhoz, hogy megbízhatóan üzemeljen, karbantartás is szükséges. Hõszivattyú: van néhány egymásnak ellentmondó követelmény: Olcsó legyen, jó hatásfok, tartósság.
Amirõl sokan elfelejtkeznek: Hõcserélõ a hõszivattyú elõtt, hogy a kövesedés ne a legdrágább berendezést tegye tönkre évente. Karbantartás igény.
Ezek után jön a felhasznált energia (áram) költsége.
Ha mindent kiszámolunk, összességében nem biztos, hogy az egyenleg bármilyen szempontból (pénz, CO2) pozitív, sõt a nagyját elõre kell fizetni. Azt is illene néhány embernek figyelembe venni, hogy a támogatásért is dolgozott valaki, sõt annak is van és meglehetõsen magas az átlagos energia és CO2 kibocsátás igénye.
Ha nem lenne támogatás rá, senkinek sem jutna eszébe ilyen dolgokra költeni. Ha támogatás van rá, néhány embert hasba lehet aksztani mindenféle frázisokkal, de a szegényebb emberek általában jól ismerik a négy alapmûveletet.
Én az ilyen "gazdaságos", "környezetet kímélõ" energetikai rendszerekre a tapasztalataim alapján csak egyet tudok mondani: egyetlen környezetet kímélõ gazdaságos energia van: amit nem fogyasztunk el. A probléma csak az, hogy energia fogyasztás csökkentése nem divat, de az általam gazdasági-energetikai bûncselekménynek számított "alternatív energia források" igen. Bocs, a párom már zsörtölõdik, a helyesírási hibák javítására nincs idõm
A kis méretben, településen, lakóközösségekben hasznosított földhõ jóság, csak nagyon sokba került beindítani a bulit, amire jelenleg igen kevés esély van pénz híján...
Sajnos itt is érvényesül az, ami a családokban: csak az tud spórolni, aki rendelkezik elég tõkével ahhoz, hogy megfizesse a takarékos rendszereket...
Sajnos itt is érvényesül az, ami a családokban: csak az tud spórolni, aki rendelkezik elég tõkével ahhoz, hogy megfizesse a takarékos rendszereket...
Értem, köszönöm!
Ellenben a kitettségünket csökkenti lehetne, a termál-energiát nézve.
Példa erre a tiszaújvárosi önkormányzat elképesztõ ténykedése, az iszonyatos korrupcióval terhelt gázos erõmû-beruházások miatt visszatartott nem kevés termál-energia.
Kistérségi szinten óriási gázenergiát lehetne kiváltani vele, ahogy jelenleg is folynak a beruházások (pl. Mályi).
Ellenben a kitettségünket csökkenti lehetne, a termál-energiát nézve.
Példa erre a tiszaújvárosi önkormányzat elképesztõ ténykedése, az iszonyatos korrupcióval terhelt gázos erõmû-beruházások miatt visszatartott nem kevés termál-energia.
Kistérségi szinten óriási gázenergiát lehetne kiváltani vele, ahogy jelenleg is folynak a beruházások (pl. Mályi).
Ismétlem: épp az általad is hivatkozott szerzõ mai álláspontja, hogy a jelenlegi viszonyok (és a jelenlegi rézárfolyam) mellett szerény nyereséget hozna a vállalkozás, de hosszú távon jelentõs kockázatot hordoz.
Az utolsó mondatodban semmiképpen sincs igazad, éppen a közelmúltben fordultak nagyot a preferenciák e téren. Jómagam az illetékes állami intézménynél dolgozom, ahol tavaly óta gõzerõvel készítjük a hosszútávú nyersanyag-stratégiát megalapozó, ill. a bányászati koncesszióknak az állam számára elõnyös kiadását lehetõvé tévõ elemzéseket. A megelõzõ 10-20 évben ilyen tevékenység tényleg nemigen folyt. Azt viszont muszáj elfogadni, hogy adottságaink folytán nem leszünk sem második Kuvait (olajjal), sem második Chile (rézzel), sõt, még második Izland sem (termálenergiával).
Az utolsó mondatodban semmiképpen sincs igazad, éppen a közelmúltben fordultak nagyot a preferenciák e téren. Jómagam az illetékes állami intézménynél dolgozom, ahol tavaly óta gõzerõvel készítjük a hosszútávú nyersanyag-stratégiát megalapozó, ill. a bányászati koncesszióknak az állam számára elõnyös kiadását lehetõvé tévõ elemzéseket. A megelõzõ 10-20 évben ilyen tevékenység tényleg nemigen folyt. Azt viszont muszáj elfogadni, hogy adottságaink folytán nem leszünk sem második Kuvait (olajjal), sem második Chile (rézzel), sõt, még második Izland sem (termálenergiával).
Igen.
Ez így van.
Ellenben a rézárfolyam is.
Az ország benne ül a kakiba, ahogy 20-25 éve is, sebaj, nem kell nekünk se réz, se termálvíz, se más a föld alól...
Ez így van.
Ellenben a rézárfolyam is.
Az ország benne ül a kakiba, ahogy 20-25 éve is, sebaj, nem kell nekünk se réz, se termálvíz, se más a föld alól...
Köszi Noli, a videókat ismertem, de ezt az anyagot nem. Tanulmányozom.
Gondolom, erre a 2002-es (és részint 1998-as adatokat tartalmazó) írásra utalsz: Link
Az azóta eltelt 10 (14) évben sok minden változott. A dollár is inflálódott, az energia és a bányászati-kohászati technológia ára ezen túl is nagyot nõtt, ráadásul a mai gazdasági helyzetben még egy ércbányász multi is jóval nehezebben, magasabb kamatra kaphat hitelt a beruházáshoz.
Alig két hónapja épp Gagyi-Pálfy András elõadását hallgattam a témáról egy konferencián, ahol (vélhetõen a fenti tényezõk miatt) már 5000-6000 USD/t szerepelt, mint a nullszaldós mûködés feltétele. [megjegyzem: ezek egy bányászati szakember számításai, ezért kétséges, hogy mennyire kalkulálta be a környezet megóvását, ami szintén pénzkérdés... a lehetséges környezeti gondokat a 2002-es anyag említi, de pénzbeli vonzat nélkül!] Persze jelenleg ennél magasabb árszinten járunk - a kérdés "csak" az, hogy mindez így marad-e a mûvelés tervezett, több évtizedes idõtartama alatt. Számos ok miatt megeshet, hogy nem, így a beruházás rögtön kétesélyessé válik.
Az azóta eltelt 10 (14) évben sok minden változott. A dollár is inflálódott, az energia és a bányászati-kohászati technológia ára ezen túl is nagyot nõtt, ráadásul a mai gazdasági helyzetben még egy ércbányász multi is jóval nehezebben, magasabb kamatra kaphat hitelt a beruházáshoz.
Alig két hónapja épp Gagyi-Pálfy András elõadását hallgattam a témáról egy konferencián, ahol (vélhetõen a fenti tényezõk miatt) már 5000-6000 USD/t szerepelt, mint a nullszaldós mûködés feltétele. [megjegyzem: ezek egy bányászati szakember számításai, ezért kétséges, hogy mennyire kalkulálta be a környezet megóvását, ami szintén pénzkérdés... a lehetséges környezeti gondokat a 2002-es anyag említi, de pénzbeli vonzat nélkül!] Persze jelenleg ennél magasabb árszinten járunk - a kérdés "csak" az, hogy mindez így marad-e a mûvelés tervezett, több évtizedes idõtartama alatt. Számos ok miatt megeshet, hogy nem, így a beruházás rögtön kétesélyessé válik.
Köszi Noli, Usrin.
Ezzel az a gondom, hogy belevág e a villám egy olyan testbe, amelynek nincs folyamatos vezetõ összeköttetése a földdel, amelyen keresztül a töltések szabadon áramolhatnak. Illetve szívesen belevág e, vagy inkább választja a közeli fát.
Szerintem a szennyezettség nem akadály. A vezetõképességet érdemben nem befolyásolja, a fulgurit kialakulásakor jelen lévõ több ezer (tízezer) fok eltûntet mindent az útból.
Szóval számít a folyamatos vezetõ összeköttetés vagy sem?
Ezzel az a gondom, hogy belevág e a villám egy olyan testbe, amelynek nincs folyamatos vezetõ összeköttetése a földdel, amelyen keresztül a töltések szabadon áramolhatnak. Illetve szívesen belevág e, vagy inkább választja a közeli fát.
Szerintem a szennyezettség nem akadály. A vezetõképességet érdemben nem befolyásolja, a fulgurit kialakulásakor jelen lévõ több ezer (tízezer) fok eltûntet mindent az útból.
Szóval számít a folyamatos vezetõ összeköttetés vagy sem?
Nem én számítgattam, hanem a Miskolci Egyetem egyik bányászati kötetét Dr. Gagyi Pálffy András tollából, amiben az ércvagyon is nagyobb.
Bizony a politika és a szakmai blõdségek és következetlenségek sorozata és a fontos döntésekkor alacsony világpiaci árak (90-es évek vége, azóta az ércek ára megtöbbszörözõdtek) halálra ítélték a világszinten is kiemelkedõ és a döbbeneten gazdaságosan kitermelhetõ ércvagyont (rézre vonatkoztatva 2200 USD/t feletti ár felett.
Nem véletlen, hogy a három éve igen magas réz ár, ami miatt zörög a haraszt, nem véletlenül.
Annyiban van igazad, hogy a tönkretett bányamûvek miatt új hatástanulmány kellene.
Bizony a politika és a szakmai blõdségek és következetlenségek sorozata és a fontos döntésekkor alacsony világpiaci árak (90-es évek vége, azóta az ércek ára megtöbbszörözõdtek) halálra ítélték a világszinten is kiemelkedõ és a döbbeneten gazdaságosan kitermelhetõ ércvagyont (rézre vonatkoztatva 2200 USD/t feletti ár felett.
Nem véletlen, hogy a három éve igen magas réz ár, ami miatt zörög a haraszt, nem véletlenül.
Annyiban van igazad, hogy a tönkretett bányamûvek miatt új hatástanulmány kellene.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat