Meteorológiai esélylatolgatások
A skandináv-brit anticiklon minden modellfutásban ott van hétvégétől, jövő hét elejétől.
Az meg nem jelent jót....mármint tél szempontjából!
Az meg nem jelent jót....mármint tél szempontjából!
Egy kis gyors infógyűjtés, elnézést a sok hozzászólásért. A legjobb ez a hosszú ismertető:
Link
Február végére egy kis nyomásanomália: Link ami az időtáv okán inkább csak jelzésértékű, de az izlandi pozitív nyomásanomália eléggé acélos. Ezért is a negatív AO és NAO. Plusz egy kis T2m anomália: Link fagyi
Illetve kiváló példa a WACC-ra: Link (WACC: warm Arctic, cold continents, azaz meleg sarkvidék, hideg kontinensek).
Egy biztos, ritkán tapasztalható időjárási anomália zajlik éppen, GFS meghülyült kb., meteorológusok egynémelyike totál odavan ettől a ritka jelenségtől, Tmax rekord dőlhet 10hPa-n, azonális szélrekord dőlt 10hPa-on, stb. Izgalmas figyelemmel követni is amúgy.
Végezetül az első hosszú ismertetőből egy acélos mondat:
"Recent research has shown that regional anomalies are important and the sea ice region most highly correlated with the winter AO is the Barents-Kara Seas region where low Arctic sea ice favors a negative winter AO and a cold Eurasia. Continued below normal sea ice in this region may be contributing to more active WAFz/poleward heat transport predicted in the models that eventually could result in a stratospheric PV disruption."
Gyors, pontatlan fordításban: kutatások megmutatták, hogy a regionális anomáliák fontosak (az északi-sarki jeget illetően), és a tengerjég főleg az AO index értékével korrelál, méghozzá úgy, hogy a Barents-Kara-tenger alacsonyabb jégborítottsága negatív téli AO indexet és hideg Eurázsiát jelent. Folytonos átlagosnál alacsonyabb jégborítottság ebben a régióban aktívabb Wave Activity Flux (sarki irányú hőtranszportot) jelezhet előre, ami pedig előrevetíthet egy sztratoszférikus PV-zavart (polar vortex zavarokat, akár splitet).
Még egyszerűbbre véve: elvileg vannak kutatások, amik a negatív jégborítottsági anomáliához negatív AO-t, polar vortex zavarokat, azon keresztül pedig hidegebb eurázsiai teleket vetítenek előre. Negatív pont, hogy az elmúlt 5 tél extra kevés jég mellett volt nálunk elég harmatos és pozitív AO indexes, bár tegyük gyorsan hozzá, hogy a masszív hideg tavaly adott volt.
Link
Február végére egy kis nyomásanomália: Link ami az időtáv okán inkább csak jelzésértékű, de az izlandi pozitív nyomásanomália eléggé acélos. Ezért is a negatív AO és NAO. Plusz egy kis T2m anomália: Link fagyi
Illetve kiváló példa a WACC-ra: Link (WACC: warm Arctic, cold continents, azaz meleg sarkvidék, hideg kontinensek). Egy biztos, ritkán tapasztalható időjárási anomália zajlik éppen, GFS meghülyült kb., meteorológusok egynémelyike totál odavan ettől a ritka jelenségtől, Tmax rekord dőlhet 10hPa-n, azonális szélrekord dőlt 10hPa-on, stb. Izgalmas figyelemmel követni is amúgy.
Végezetül az első hosszú ismertetőből egy acélos mondat:
"Recent research has shown that regional anomalies are important and the sea ice region most highly correlated with the winter AO is the Barents-Kara Seas region where low Arctic sea ice favors a negative winter AO and a cold Eurasia. Continued below normal sea ice in this region may be contributing to more active WAFz/poleward heat transport predicted in the models that eventually could result in a stratospheric PV disruption."
Gyors, pontatlan fordításban: kutatások megmutatták, hogy a regionális anomáliák fontosak (az északi-sarki jeget illetően), és a tengerjég főleg az AO index értékével korrelál, méghozzá úgy, hogy a Barents-Kara-tenger alacsonyabb jégborítottsága negatív téli AO indexet és hideg Eurázsiát jelent. Folytonos átlagosnál alacsonyabb jégborítottság ebben a régióban aktívabb Wave Activity Flux (sarki irányú hőtranszportot) jelezhet előre, ami pedig előrevetíthet egy sztratoszférikus PV-zavart (polar vortex zavarokat, akár splitet).
Még egyszerűbbre véve: elvileg vannak kutatások, amik a negatív jégborítottsági anomáliához negatív AO-t, polar vortex zavarokat, azon keresztül pedig hidegebb eurázsiai teleket vetítenek előre. Negatív pont, hogy az elmúlt 5 tél extra kevés jég mellett volt nálunk elég harmatos és pozitív AO indexes, bár tegyük gyorsan hozzá, hogy a masszív hideg tavaly adott volt.
Köszi a korrekciókat, igen, néha kevertem a légrétegeket, amik nem keverednek
1-2 napja egész merészeket húz a GFS a hosszútávban, nem is az a lényeg, hogy milyen kék szín ér el minket, hanem hogy mekkora blokkosodás tapasztalható, mennyire nincs meg a megszokott nyugati lendülete a futásoknak. Nem tudom biztosan, ez a split miatt van-e, de mindenesetre kifejezetten látványos, egész merészeket húz minden futásban
1-2 napja egész merészeket húz a GFS a hosszútávban, nem is az a lényeg, hogy milyen kék szín ér el minket, hanem hogy mekkora blokkosodás tapasztalható, mennyire nincs meg a megszokott nyugati lendülete a futásoknak. Nem tudom biztosan, ez a split miatt van-e, de mindenesetre kifejezetten látványos, egész merészeket húz minden futásban
Ezt annyival egészíteném csak ki, hogy valójában legalább kétfajta poláris örvényt értenek röviden polar vortex alatt. Az egyik a sztratoszféra örvénye, ami csak ősztől tavaszig létezik, és a sarki éjszaka befejeződése után feloszlik. A másik a troposzféra poláris örvénye, gyakorlatilag ez az, amit a szokásos 300 hPa környékén tanyázó poláris jettel jellemezhetünk.
Viszont a kettő örvény között van kölcsönhatás, ami ilyenkor a sztratoszféra felmelegedése után megmutatkozhat erősebben. Ez pedig az, amit leírtál. A sztratoszféra örvénye ilyenkor legyengül, és eltávolodik a pólustól, vagy szétszakad, ahogy most is. A sarki területek felett kialakul egy anticiklonális forgású terület, emiatt pl. a 60. szélesség környékén nyugatiasból keleties irányúvá válik a szél. Majd ez a hatás a sztratoszférából elindul lefelé a troposzféra irányába, vagyis a magas szélességeken átlagosan magasabb nyomás illetve geopotenciál értékek lépnek fel, blokkoló AC-k alakulnak ki. Ez azt is jelenti, hogy az AO index negatív irányba mozdul el.
És ide linkelek egy ábrát a lefelé irányuló hatásról, amit pl. a NAM (Northern Annular Mode) index-el fejeznek ki. Ez az AO--hoz hasonló dolog, viszont ki van számítva nem csak a felszínre, hanem a többi magassági szintre is. Látszik, hogy a sztratoszférában megjelennek a negatív értékek, majd picit késleltetve terjednek lefelé, de közben egyre gyengülve:
Link
Ezért figyelik a vertikális metszeteket is ilyenkor, hogy egyáltalán mennyire jelentkezik ez a kapcsolat a sztratoszféra és a troposzféra közt. Szóval van amikor csak gyengébb összefüggés van, máskor meg erősebb. A modellek meg nem mindig a legjobbak ennek előrejelzésében.
Ezért végül az is lehet, hogy a split-nek nem lesz komolyabb hatása. a felszínen a nagytérségű folyamatokra.
Viszont a kettő örvény között van kölcsönhatás, ami ilyenkor a sztratoszféra felmelegedése után megmutatkozhat erősebben. Ez pedig az, amit leírtál. A sztratoszféra örvénye ilyenkor legyengül, és eltávolodik a pólustól, vagy szétszakad, ahogy most is. A sarki területek felett kialakul egy anticiklonális forgású terület, emiatt pl. a 60. szélesség környékén nyugatiasból keleties irányúvá válik a szél. Majd ez a hatás a sztratoszférából elindul lefelé a troposzféra irányába, vagyis a magas szélességeken átlagosan magasabb nyomás illetve geopotenciál értékek lépnek fel, blokkoló AC-k alakulnak ki. Ez azt is jelenti, hogy az AO index negatív irányba mozdul el.
És ide linkelek egy ábrát a lefelé irányuló hatásról, amit pl. a NAM (Northern Annular Mode) index-el fejeznek ki. Ez az AO--hoz hasonló dolog, viszont ki van számítva nem csak a felszínre, hanem a többi magassági szintre is. Látszik, hogy a sztratoszférában megjelennek a negatív értékek, majd picit késleltetve terjednek lefelé, de közben egyre gyengülve:
Link
Ezért figyelik a vertikális metszeteket is ilyenkor, hogy egyáltalán mennyire jelentkezik ez a kapcsolat a sztratoszféra és a troposzféra közt. Szóval van amikor csak gyengébb összefüggés van, máskor meg erősebb. A modellek meg nem mindig a legjobbak ennek előrejelzésében.
Ezért végül az is lehet, hogy a split-nek nem lesz komolyabb hatása. a felszínen a nagytérségű folyamatokra.
Na arra én is... Lehet 48 óra múlva nagyon mást fognak mutatni a modellek.
Lehet 48 óra múlva nagyon mást fognak mutatni a modellek. 
Köszi! 
Érdekes és látványos volt. Mondjuk kíváncsi lennék mennyire zavarja be ez a modelleket hosszabb távon.
Érdekes és látványos volt. Mondjuk kíváncsi lennék mennyire zavarja be ez a modelleket hosszabb távon.
Pedig az az igazi De itt egy jó kis rövid, látványos kép:
Link
A polar vortex egy szinte mindig létező dolog, a sarki pólus körül nyugati irányban gyors áramlás igen nagy magasságban: ezt a nyomáskülönbség, egy hideg, mély "ciklon" szerű dolog tartja fent a sarkok felett (lehet hülyeség ez így, de valahogy így képzelem el). Ezzel együtt a sarkoktól kissé délre erős, egyenletes jet stream alakul ki, ami fenntartja a zonális, nyugati áramlás dominanciáját, ciklonok jönnek mennek nyugatról keletre, de persze ebbe a stabil felállásba is belefér nagy blocking, havas helyzet stb., szóval ez nem kizáró ok továbbra sem. Ha ez a polar vortex gyengül, akkor a jet stream is gyengül, behullámozhat, ezzel pedig ahol a jet hurkot alkot, ott megnő a meridionális irányítás esélye, ami ugye egyszerűbben nálunk irdatlan blokkot és ezért extrém enyhe, előoldalat, vagy hátoldalas hideg szituációt jelent.
Ha a polar vortex (tehát a megszokott áramlás) annyira legyengül, hogy teljesen szétszakad, akkor kis önálló polar vortexek keletkeznek, és a sarkvidék fölé a magasban meleg, magasabb nyomású levegő áramlik. A jet pedig annyira behullámzik, hogy helyenként megszűnik a zonális áramlás a 60. szélességi fok környékén és akár azonálissá, azaz kelet-nyugativá válik fent az áramlás. Ez persze NEM jelenti azt, hogy lent a talaj közelében, vagy akár 500 hPa nyomáson is megfordulnak a szelek, mert azért nehéz legyőzni (gondolom) a Föld forgását. Csak azt jelenti, hogy a zonális irányítás lassulhat, és megnő az erős anticiklonok kialakulása, akár szokatlan helyeken, ha jól gondolom.
A polar split pedig azért split, mert splittelődik a jet, itt egy-két jó ábra:
Link Link
Január 29: Link
USA előtérben: Link
Hőmérséklet alapján ÉPP EZ történik, tök izgalmas: Link animáld is
Jet-streamek: Link Ezek egyelőre szép szabályosak, na erről szakadhatnak le örvények, hullámzások, drámai gyengülések stb.
GFS, 10hPa szél, itt látszik, hogy szakad: Link
De 200hPa-n pl. már alig van nyoma: Link
Ezek annyira nagytérségi, nagy léptékű folyamatok, hogy ebből telet várni hazánkra enyhén erős... Az esélye lehet, hogy nő pár tized százalékkal A hatás pedig 1-2 hónapig eltarthat.
Hozzátenném, full laikus vagyok a témában, sok helyen mondhatok rosszat vagy pontatlant.
De itt egy jó kis rövid, látványos kép:Link
A polar vortex egy szinte mindig létező dolog, a sarki pólus körül nyugati irányban gyors áramlás igen nagy magasságban: ezt a nyomáskülönbség, egy hideg, mély "ciklon" szerű dolog tartja fent a sarkok felett (lehet hülyeség ez így, de valahogy így képzelem el). Ezzel együtt a sarkoktól kissé délre erős, egyenletes jet stream alakul ki, ami fenntartja a zonális, nyugati áramlás dominanciáját, ciklonok jönnek mennek nyugatról keletre, de persze ebbe a stabil felállásba is belefér nagy blocking, havas helyzet stb., szóval ez nem kizáró ok továbbra sem. Ha ez a polar vortex gyengül, akkor a jet stream is gyengül, behullámozhat, ezzel pedig ahol a jet hurkot alkot, ott megnő a meridionális irányítás esélye, ami ugye egyszerűbben nálunk irdatlan blokkot és ezért extrém enyhe, előoldalat, vagy hátoldalas hideg szituációt jelent.
Ha a polar vortex (tehát a megszokott áramlás) annyira legyengül, hogy teljesen szétszakad, akkor kis önálló polar vortexek keletkeznek, és a sarkvidék fölé a magasban meleg, magasabb nyomású levegő áramlik. A jet pedig annyira behullámzik, hogy helyenként megszűnik a zonális áramlás a 60. szélességi fok környékén és akár azonálissá, azaz kelet-nyugativá válik fent az áramlás. Ez persze NEM jelenti azt, hogy lent a talaj közelében, vagy akár 500 hPa nyomáson is megfordulnak a szelek, mert azért nehéz legyőzni (gondolom) a Föld forgását. Csak azt jelenti, hogy a zonális irányítás lassulhat, és megnő az erős anticiklonok kialakulása, akár szokatlan helyeken, ha jól gondolom.
A polar split pedig azért split, mert splittelődik a jet, itt egy-két jó ábra:
Link Link
Január 29: Link
USA előtérben: Link
Hőmérséklet alapján ÉPP EZ történik, tök izgalmas: Link animáld is
Jet-streamek: Link Ezek egyelőre szép szabályosak, na erről szakadhatnak le örvények, hullámzások, drámai gyengülések stb.
GFS, 10hPa szél, itt látszik, hogy szakad: Link
De 200hPa-n pl. már alig van nyoma: Link
Ezek annyira nagytérségi, nagy léptékű folyamatok, hogy ebből telet várni hazánkra enyhén erős... Az esélye lehet, hogy nő pár tized százalékkal
A hatás pedig 1-2 hónapig eltarthat. Hozzátenném, full laikus vagyok a témában, sok helyen mondhatok rosszat vagy pontatlant.
Valaki magyarázza már el röviden mi ez a split. Tudom nem itt kéne kérdezni, de csak sok oldalas angol leírást találtam az meg nem nyerő.
Tudom nem itt kéne kérdezni, de csak sok oldalas angol leírást találtam az meg nem nyerő.
A következő 48 órában splittel Kíváncsi vagyok, hogy ez mennyiben változtatja meg a hosszútávú előrejelzéseket... Na nem ide Budapestre, hanem az északi feltékére.
Kíváncsi vagyok, hogy ez mennyiben változtatja meg a hosszútávú előrejelzéseket... Na nem ide Budapestre, hanem az északi feltékére.
Meglátjuk mi lesz, friss ECM és GFS is mutatja blokkoló AC-k kialakulását hosszabb távon. Az egész sztratoszférás dolognak egyébként a kialakulása után bő 1,5 hónapig lehetnek hatásai elvileg. Aztán, hogy ez hogyan realizálódik, az egy nagy kérdés.
AO-n egyre jobban látszik, hogy mélyrepülésben van, zuhan. NAO egyelőre meg se moccan az erősen plusszos tartományból. GFS jó nagy negatív anomáliát vár az oroszokhoz, Európára nem egetrengető egyelőre. Szép kis hideg márciusra? Link
Most már látszik pár érdekes dolog a modelleken az örvény szakadás után.
AO: a friss előrejelzésben zuhanásnak indulnak a tagok: Link De hozzá kell tenni, hogy az előző frissítésben nem ez volt a helyzet.
ECMWF 15 napos AO előre hasonlóan negatívba megy: Link (forrás: Twitter)
Érdekes kérdés, hogy hogyan terjed lefelé a keletiesre forduló áramlási kép a sztratoszférából a felszín felé az örvény szakadása után. Ehhez a friss GFS-ből egy ábra arról, hogy a 60. szélességi kör mentén átlagosan nyugatias vagy keleties-e az áramlás. A lilás színek (negatív értékek) a keleties szelet jelentik: Link
Látszik, ahogy 11-e után a sztratoszférában megtörténik a szélfordulás, és ez utána végig keleties lesz. Lejjebb megvan a pár napos késleltetés: 18-a után fordul a szél.
Itt pedig egy animálható szélesség-magasság metszet: Link Ezen az is látszik, hogy már az örvény szakadással egy időben megjelenik a magas szélességeken a keleties komponens (ábra jobb oldala). De a sztratoszféra felmelegedése kapcsán inkább késleltetett hatásokról van szó, a 17-e utáni megerősödő keleties szelekben ez a hatás már benne lehet. Ez az amit Donnie is linkelt, ekkorra látszódik a mostani futás térképein a szibériai AC-val egyesülő Skandináv AC.
Aztán majd kiderül, merre mozdulnak el a modellek...
AO: a friss előrejelzésben zuhanásnak indulnak a tagok: Link De hozzá kell tenni, hogy az előző frissítésben nem ez volt a helyzet.
ECMWF 15 napos AO előre hasonlóan negatívba megy: Link (forrás: Twitter)
Érdekes kérdés, hogy hogyan terjed lefelé a keletiesre forduló áramlási kép a sztratoszférából a felszín felé az örvény szakadása után. Ehhez a friss GFS-ből egy ábra arról, hogy a 60. szélességi kör mentén átlagosan nyugatias vagy keleties-e az áramlás. A lilás színek (negatív értékek) a keleties szelet jelentik: Link
Látszik, ahogy 11-e után a sztratoszférában megtörténik a szélfordulás, és ez utána végig keleties lesz. Lejjebb megvan a pár napos késleltetés: 18-a után fordul a szél.
Itt pedig egy animálható szélesség-magasság metszet: Link Ezen az is látszik, hogy már az örvény szakadással egy időben megjelenik a magas szélességeken a keleties komponens (ábra jobb oldala). De a sztratoszféra felmelegedése kapcsán inkább késleltetett hatásokról van szó, a 17-e utáni megerősödő keleties szelekben ez a hatás már benne lehet. Ez az amit Donnie is linkelt, ekkorra látszódik a mostani futás térképein a szibériai AC-val egyesülő Skandináv AC.
Aztán majd kiderül, merre mozdulnak el a modellek...
Én sem vagyok az unalmas időjárás barátja, de azért a túl sok olyan izgalom se hiányzik, mint amit annyian átéltek itt idén: napokig havas idő esélye, ami 24 órán belül bukik el. Idén eddig ezekből múlt szombat kivételével jól jöttem ki, nekem nincs túl sok panaszom az idei télre.
Tavaly viszont... rémálom volt, na.
De a 4-5 fokos, borús, nyálkás időt baromira nem szeretem én sem. Ha már nem esik fagyban a hó, akkor jöjjön a 10+ fok, már nézegetem a krókusz és hóvirág-ágyást, még pár hét és rügyezik a mézbogyó is (ha túlélte a tavalyi hőgutás aszályt...)
Tavaly viszont... rémálom volt, na.
De a 4-5 fokos, borús, nyálkás időt baromira nem szeretem én sem. Ha már nem esik fagyban a hó, akkor jöjjön a 10+ fok, már nézegetem a krókusz és hóvirág-ágyást, még pár hét és rügyezik a mézbogyó is
(ha túlélte a tavalyi hőgutás aszályt...)
Azért kezdtem úgy a hozzászólásom, hogy ugye nem a havas budai időre gondolsz, mert egy jó polar jet hullámzásból juthat nekünk déli hullám is, tavaszias meleggel, vagy totál átlagos idő is. Csak én gyakran kilépek ebből a lakásom és 1 km-es környezete dologból és az egész világon figyelem a szélsőségeket, ami most sok helyen sokkal nagyobb valószínűséggel jöhet össze És persze nálunk is nő az esélye az extrém időnek, ami csak jó lehet.
És persze nálunk is nő az esélye az extrém időnek, ami csak jó lehet.
Na jó, de mint tudjuk, az erős meridionalitás sem jár mindig ÉPPEN pont hozzánk télies idővel...
Most se sokon múlt, ha ez a nyugat-mediterrán ciklon kicsit gyengébb lenne, akkor nem tudná visszanyomni holnap úgy a hideget, ahogy vissza fogja.... na persze a feléledő csigagyár amúgy is véget vet a bulinak, a Voejkov-esélyt csírájában pisálja szét
Ez egy jóféle WACC, nemde?
Wetsom: mi ez az úristenezés? Kérdés volt...
Most se sokon múlt, ha ez a nyugat-mediterrán ciklon kicsit gyengébb lenne, akkor nem tudná visszanyomni holnap úgy a hideget, ahogy vissza fogja.... na persze a feléledő csigagyár amúgy is véget vet a bulinak, a Voejkov-esélyt csírájában pisálja szét
Ez egy jóféle WACC, nemde?
Wetsom: mi ez az úristenezés? Kérdés volt...
Persze! (Remélem a kérdés nem a havas budai időre vonatkozik )
Egy hosszú ismertető:
Link
(lustáknak a képek megnézése is elég lehet)
Egy kis ismertető, hogy mi is az a polar vortex (ez mindig van, állandóan létező jelenség, csak néha eltolódik, kettészakad):
Link
Egy kis látványos ismertető:
Link
Ahonnan ezeket az infókat szedem, az twitter, #polarvortex hash: Link
MetNet nyelven ez mit jelent? 1-2 hét múlva makrováltás esélye, főleg erősen meridionális irányba. Ez viszont 150 órán túl van ám
)Egy hosszú ismertető:
Link
(lustáknak a képek megnézése is elég lehet)
Egy kis ismertető, hogy mi is az a polar vortex (ez mindig van, állandóan létező jelenség, csak néha eltolódik, kettészakad):
Link
Egy kis látványos ismertető:
Link
Ahonnan ezeket az infókat szedem, az twitter, #polarvortex hash: Link
MetNet nyelven ez mit jelent? 1-2 hét múlva makrováltás esélye, főleg erősen meridionális irányba. Ez viszont 150 órán túl van ám
ÚrIsten.
Tényleg kicsit későn jönne, de lehet komolyabb mínuszok lesznek magas nap állás mellett, mint alacsonynál, már, ha tényleg jó helyre megy a hideg.
Tényleg kicsit későn jönne, de lehet komolyabb mínuszok lesznek magas nap állás mellett, mint alacsonynál, már, ha tényleg jó helyre megy a hideg.
És ebből a bazi nagy keleties áramlásból odafent lesz valami hatás is idelent?
Nagyon látványos, ahogy elnyúlik, majd kettészakad a poláris örvény, és végül egy nagy anticiklonális örvény jön létre.
Link
Link
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#382497)
Igen, most is írnak ilyeneket:
Link
A linked is érdekes Még az is lehet, hogy megint egy 2013 márciusi helyzet áll fel, oltári azonalitással (a havazást nem idekeverve, az mák volt). Februárra már lehet késő ez a split?
Link
A linked is érdekes
Még az is lehet, hogy megint egy 2013 márciusi helyzet áll fel, oltári azonalitással (a havazást nem idekeverve, az mák volt). Februárra már lehet késő ez a split?
Egyébként általában igaz, hogy az SSW események hatását tekintve Eurázsia jobban érintett, mint Amerika.
Aztán az európai rész végül lehet az átlagosnál melegebb idővel jön ki ebből.
Érdekességképpen, ha valakinek van kedve ilyeneket nézegetni, ezen az oldalon vissza lehet keresni, hogy az egyes felmelegedéseket mi követte: Link Pl. a lap alján a lat-lon events résznél a hőmérséklet anomáliákat.
Aztán az európai rész végül lehet az átlagosnál melegebb idővel jön ki ebből.
Érdekességképpen, ha valakinek van kedve ilyeneket nézegetni, ezen az oldalon vissza lehet keresni, hogy az egyes felmelegedéseket mi követte: Link Pl. a lap alján a lat-lon events résznél a hőmérséklet anomáliákat.
Másik polar split: 1985 január...
Valamint 360 órára (khm) a GFS és ECM T2m anomáliája:
Link
Egyre valószínűbb, hogy valahová Eurázsiába hoz ez a split durva negatív anomáliát, de Eurázsia elég nagy...
Valamint 360 órára (khm) a GFS és ECM T2m anomáliája:
Link
Egyre valószínűbb, hogy valahová Eurázsiába hoz ez a split durva negatív anomáliát, de Eurázsia elég nagy...
Itt a február mérsékelten hideg volt, és nagyon havas, többször is volt hófúvás a hónap során.
A hónap elején elájultam kora reggel a vonaton suliba menet, és kórházba kerültem néhány napra.
Asszem február 9-e volt.
Akkor volt a viharos ény szél, és az észak - Dunántúli hóba fulladás, asszem a Quinteen viharciklon hatása miatt. Emlékszem, hogy sajnáltam a kórházba, hogy milyen jól vagyok, semmi bajom, de bent tartottak.
Emlékszem, 9-14-e között majd 1 hétig dühöngő ény szél volt.
Március csapadékos, hűvös volt, gyakran szeles, néha hózápor és havas esőkkel.
A hónap elején elájultam kora reggel a vonaton suliba menet, és kórházba kerültem néhány napra.
Asszem február 9-e volt.
Akkor volt a viharos ény szél, és az észak - Dunántúli hóba fulladás, asszem a Quinteen viharciklon hatása miatt. Emlékszem, hogy sajnáltam a kórházba, hogy milyen jól vagyok, semmi bajom, de bent tartottak.
Emlékszem, 9-14-e között majd 1 hétig dühöngő ény szél volt.
Március csapadékos, hűvös volt, gyakran szeles, néha hózápor és havas esőkkel.
Vettem a fáradságot, és végig pörgettem a GFS archívumban a szinoptikai térképeket 2009 január végétől március elejéig. Hát, sok volt a blocking-helyzet, azonális helyzet, sokszor nagyon hasonló ék-i blokk, mint ami most kinéz középtávon. Emlékszem is, hogy változékony, gyakran hóeséses, kora tavaszba kihúzódó télutó volt. Persze ez a cirkulációs állapot amúgy is nagyon jellemző februárra.
Nekem 403 Forbiddent ad sajnos az első 3 linked
De ez a warming és split tényleg durva, én még nem láttam ilyen előrejelzést, pedig néhány évente gyakran nézem:
Link
De ez a warming és split tényleg durva, én még nem láttam ilyen előrejelzést, pedig néhány évente gyakran nézem:
Link
A sztratoszférában egy SSW (hirtelen felmelegedés) eseményt jeleznek előre a modellek most már elég következetesen, a poláris örvény kettészakadásával (polar vortex split).
GFS: Link
ECMWF: Link
Úgy néz ki, talán major SSW besorolást is elérheti, mivel a sztratoszférikus szelek átfordulhatnak keletiesre (negatív értékek) Link
Általában azt lehet mondani, hogy major SSW után az AO inkább negatív irányba tolódhat. Az átlagtól való nyomási, hőmérséklet és csap eltérések átlagosan ilyenek a sztratoszféra felmelegedését követően: Link
Viszont az ezzel foglalkozó egyik amerikai kutató is felhívja a figyelmet arra, hogy az egyes események utáni hatások nagyon eltérőek lehetnek. Két hasonló szitut emelnek ki az amcsik, 1999 és 2009-ben voltak ezek, és Európára nézve teljesen más hőmérsékleti elrendeződés volt a két SSW után:
1999: Link
2009: Link
Szóval talán a február 2. fele, és március hozhat majd az átlagnál hűvösebb időszakokat.
GFS: Link
ECMWF: Link
Úgy néz ki, talán major SSW besorolást is elérheti, mivel a sztratoszférikus szelek átfordulhatnak keletiesre (negatív értékek) Link
Általában azt lehet mondani, hogy major SSW után az AO inkább negatív irányba tolódhat. Az átlagtól való nyomási, hőmérséklet és csap eltérések átlagosan ilyenek a sztratoszféra felmelegedését követően: Link
Viszont az ezzel foglalkozó egyik amerikai kutató is felhívja a figyelmet arra, hogy az egyes események utáni hatások nagyon eltérőek lehetnek. Két hasonló szitut emelnek ki az amcsik, 1999 és 2009-ben voltak ezek, és Európára nézve teljesen más hőmérsékleti elrendeződés volt a két SSW után:
1999: Link
2009: Link
Szóval talán a február 2. fele, és március hozhat majd az átlagnál hűvösebb időszakokat.
Na a GFS berakott február 6-9 közé (aztán ki tudja, utána mi lesz, esetleg hidegpárna?..) egy barátságos helyzetet, talán amire várunk sokan. Néhol akár 15-20 cm hóval is.
Kíváncsi vagyok, mikor veszik ki, hogy aztán zonalitásba csapjon át... bár idén mi már kétszer is szánkóztunk, ami nálam fontos mérce a télnek (természetesen a "síkvidéki" természetes hó számít csak!!)
Kíváncsi vagyok, mikor veszik ki, hogy aztán zonalitásba csapjon át... bár idén mi már kétszer is szánkóztunk, ami nálam fontos mérce a télnek (természetesen a "síkvidéki" természetes hó számít csak!!)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#379827)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#379823)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#379822)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#379820)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#379819)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#37981
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#379817)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#379816)
Ehhez nem nagyon van mit hozzátenni, komplett, kerek egész a helyzetelemzésed. Legfeljebb arra tudok ismét rámutatni, hogy ebben a képletben döntő tényező lehet a nyugati áramlási szalag sima, vagy behullámzó volta az atlanti térségben, ill. Nyugat-Eurázsiában. Ha ugyanis nem hullámzik be ez a nagytérségi áramlás, úgy a sarki AC peremén nyugat felé mozgó kelet-szibériai hideg az utóbbi helyeken sehol sem tud délre fordulni, leszakadni. Erre először valóban az atlanti ciklonfészek mögött elhelyezkedő Észak-Amerikában lesz lehetősége.
Ha viszont behullámzik, gubancosodik az atlanti szalag, a hideg le fog szakadni, pl. Európára. A délnyugati AC-t kell figyelni: az azori térségben marad, vagy felnyúlik a brit-izlandi térségbe? Illetve a grönlandi magasnyomást: erős-e, összekapcsolódik-e a brit-azori anticiklonnal?
Létrejön teljes blokk az óceánon? A NAO viselkedése ezúttal döntő lesz véleményem szerint.
Mindenesetre a nagyon negatív AO értékek általános hidegleszakadási hajlamra mutathatnak, ez minden télszeretőnek jó hír. Viszont ha a NAO marad a pozitív tartományban, ahol dec. legeleje óta folyamatosan tartózkodik, akkor Eurázsiában a hidegleszakadás csak messze keleten tud megvalósulni. Az ilyen szibériai hideget csupán nagyon szerencsés, hosszú AC peremi légpálya hozhatja a közelünkbe. Ráadásul valahogy le kéne győznie a nyugati "ellenáramlást"
Negatívba menő NAO esetén viszont Európa közvetlen környezetében is leszakadhat a hideg, hozzánk érkezése jóval valószínűbb.
Ha viszont behullámzik, gubancosodik az atlanti szalag, a hideg le fog szakadni, pl. Európára. A délnyugati AC-t kell figyelni: az azori térségben marad, vagy felnyúlik a brit-izlandi térségbe? Illetve a grönlandi magasnyomást: erős-e, összekapcsolódik-e a brit-azori anticiklonnal?
Létrejön teljes blokk az óceánon? A NAO viselkedése ezúttal döntő lesz véleményem szerint.
Mindenesetre a nagyon negatív AO értékek általános hidegleszakadási hajlamra mutathatnak, ez minden télszeretőnek jó hír. Viszont ha a NAO marad a pozitív tartományban, ahol dec. legeleje óta folyamatosan tartózkodik, akkor Eurázsiában a hidegleszakadás csak messze keleten tud megvalósulni. Az ilyen szibériai hideget csupán nagyon szerencsés, hosszú AC peremi légpálya hozhatja a közelünkbe. Ráadásul valahogy le kéne győznie a nyugati "ellenáramlást"
Negatívba menő NAO esetén viszont Európa közvetlen környezetében is leszakadhat a hideg, hozzánk érkezése jóval valószínűbb.
Érdekes dolog ez a mélyrepülésben lévő AO. Ha pedig hozzá vizsgáljuk azt is, hogy a NAO nem igazán akar december óta tartós negatív értéket felvenni, akkor még elgondolkodtatóbb, hogy mi folyik a környéken. Az AO-ra nézve mindenki örülhetne, hiszen mélyrepülésben van a tagok 80%-a (a maradék 20% viszont erről ebben a futásban nem vesz tudomást és megmaradnak 0 érték közelében). Hurrá! Megindulhat az É-D irányú hőcsere sok helyen, hidegleszakadások, előoldalak és minden földi jó, sok lesz a ciklon mérsékelt szélességeken, szépen különülnek egymástól a hidegmagok és némiképp megindulnak délebbi szélességekre is.
VISZONT! A negatív AO mellett - szerintem - kicsit szokatlanul alakul majd az anticiklonok élete az Északi-Félgömbön. Gondolok itt a középtávon kialakuló gyenge teknő utáni északi zonalitásra Európa környezetében, illetve arra, hogy a jelenlegi amerikai hidegleszakadás mögött kelet felé suhanó anticiklon szépen összekapcsolódik majd az Azorival... ami megindul Dél-Európa felé (európai É zonalitás)... és a Szibéria felett lévő anticiklon is D-DK felé kenődik le... gyakorlatilag 150 óra körüli térképen úgy látszik, mintha a Karib tengertől Dél-Európán át egészen Dél-Ázsiáig egy nagy magasnyomású zóna alakulna ki, ami felett dübörögnek a ciklonok... átmenetileg beáll egy viszonylag erős nyugatias áramlás nagyon hosszan... viszont nem túl déli szélességeken. Link
Merül fel a kérdés, hogy ebből hogy lesz negatív AO? Szokatlan az ilyen negatív AO idején. A Bering-tengeren is alakulgat egy anticiklon és a modellek azt számolják, hogy az azt közrefogó két ciklon annyira erős lesz (főleg amit a kelet-szibériai nagy hidegmag generál), hogy a magasnyomás felnyomódik az Arktiszra. Ezzel pedig úgy néz ki elindul egy olyan folyamat, ami minden télszerető rémálma szokott lenni..., ugyanis a hidegmagok visszarendeződése elindul a decemberi kiinduló állapotra és felveheti ismét az É-Amerika - Kelet-Szibéria tengelyt méghozzá úgy, hogy ismét É-Amerika felé várható az erősebb hidegmag és nem fordítva. Az Izlandi és Skandináv térségben lévő ciklonok és a Bering-tengerről felkenődő anticiklon szépen lopja majd a fagyos levegőt Szibériából és erősíti majd az É-Amerikai "szörnyet". Végignézve az ECMWF és GFS perturbált tagjait... némelyik sokkal extrémebbre duzzadó hidegmaggal számol, mint ami az előző hónapban sújtotta Amerikát. Persze merészség lenne kijelenteni, hogy így is lesz, viszont a folyamatban a modellek jelenleg egész szépen egyetértenek.
Ettől függetlenül Európára nézve egyáltalán nem mindegy mi történik. Északkeletre azért még marad némi hideg, ami kedvező anticiklon elhelyezkedésnél még lecsoroghat hozzánk. Amiben a GFS és ECMWF nem ért egyet, hogy az átmeneti északi zonalitás után az azori anticiklon mennyire akar stabil lenni. Az ECMWF szerint az izlandi és skandináv alacsony nyomás egyenletesen stabil marad, így az azori anticiklon marad a helyén az óceánon és jöhetnek a félblockingok v. előoldalak, amíg a GFS Grönland környékén is magasabb nyomással számol, illetve azzal, hogy egymástól jobban elkülönülve helyezkednek majd el a ciklonok északon, így az azori "M" képes lenne előbb a brit szigetek térségébe feltörni, majd onnan irány Skandinávia. Ebben az esetben megkaphatjuk azt a hideget, ami megmaradt elérhető távolságban északkeleten, aminek a mértékét sajnos még nem tudni.
Egy biztos, hogy szárazabb és kicsit eseménytelenebb korszak tör ránk az időjárásban. Középtávon beüt az uborkaszezon, remélem azért túlságosan tartósan nem ködölünk majd be. Aztán bármelyik variáció is jöjjön be ... félblocking vagy É-ÉK hidegleszakadás... onnantól ismét történhet valami. Télies idő még nyilván lehet, de ahogy elnézem... É-Amerikát szereti jobban Tél Tábornok... és ha beigazolódik a hidegmagok visszarendeződése, akkor február második felében ismét csökkenhet egy esetleges téli intermezzó esélye. Viszont ez huhh, de messze van! A remény hal meg utoljára!
VISZONT! A negatív AO mellett - szerintem - kicsit szokatlanul alakul majd az anticiklonok élete az Északi-Félgömbön. Gondolok itt a középtávon kialakuló gyenge teknő utáni északi zonalitásra Európa környezetében, illetve arra, hogy a jelenlegi amerikai hidegleszakadás mögött kelet felé suhanó anticiklon szépen összekapcsolódik majd az Azorival... ami megindul Dél-Európa felé (európai É zonalitás)... és a Szibéria felett lévő anticiklon is D-DK felé kenődik le... gyakorlatilag 150 óra körüli térképen úgy látszik, mintha a Karib tengertől Dél-Európán át egészen Dél-Ázsiáig egy nagy magasnyomású zóna alakulna ki, ami felett dübörögnek a ciklonok... átmenetileg beáll egy viszonylag erős nyugatias áramlás nagyon hosszan... viszont nem túl déli szélességeken. Link
Merül fel a kérdés, hogy ebből hogy lesz negatív AO? Szokatlan az ilyen negatív AO idején. A Bering-tengeren is alakulgat egy anticiklon és a modellek azt számolják, hogy az azt közrefogó két ciklon annyira erős lesz (főleg amit a kelet-szibériai nagy hidegmag generál), hogy a magasnyomás felnyomódik az Arktiszra. Ezzel pedig úgy néz ki elindul egy olyan folyamat, ami minden télszerető rémálma szokott lenni..., ugyanis a hidegmagok visszarendeződése elindul a decemberi kiinduló állapotra és felveheti ismét az É-Amerika - Kelet-Szibéria tengelyt méghozzá úgy, hogy ismét É-Amerika felé várható az erősebb hidegmag és nem fordítva. Az Izlandi és Skandináv térségben lévő ciklonok és a Bering-tengerről felkenődő anticiklon szépen lopja majd a fagyos levegőt Szibériából és erősíti majd az É-Amerikai "szörnyet". Végignézve az ECMWF és GFS perturbált tagjait... némelyik sokkal extrémebbre duzzadó hidegmaggal számol, mint ami az előző hónapban sújtotta Amerikát. Persze merészség lenne kijelenteni, hogy így is lesz, viszont a folyamatban a modellek jelenleg egész szépen egyetértenek.
Ettől függetlenül Európára nézve egyáltalán nem mindegy mi történik. Északkeletre azért még marad némi hideg, ami kedvező anticiklon elhelyezkedésnél még lecsoroghat hozzánk. Amiben a GFS és ECMWF nem ért egyet, hogy az átmeneti északi zonalitás után az azori anticiklon mennyire akar stabil lenni. Az ECMWF szerint az izlandi és skandináv alacsony nyomás egyenletesen stabil marad, így az azori anticiklon marad a helyén az óceánon és jöhetnek a félblockingok v. előoldalak, amíg a GFS Grönland környékén is magasabb nyomással számol, illetve azzal, hogy egymástól jobban elkülönülve helyezkednek majd el a ciklonok északon, így az azori "M" képes lenne előbb a brit szigetek térségébe feltörni, majd onnan irány Skandinávia. Ebben az esetben megkaphatjuk azt a hideget, ami megmaradt elérhető távolságban északkeleten, aminek a mértékét sajnos még nem tudni.
Egy biztos, hogy szárazabb és kicsit eseménytelenebb korszak tör ránk az időjárásban. Középtávon beüt az uborkaszezon, remélem azért túlságosan tartósan nem ködölünk majd be. Aztán bármelyik variáció is jöjjön be ... félblocking vagy É-ÉK hidegleszakadás... onnantól ismét történhet valami. Télies idő még nyilván lehet, de ahogy elnézem... É-Amerikát szereti jobban Tél Tábornok... és ha beigazolódik a hidegmagok visszarendeződése, akkor február második felében ismét csökkenhet egy esetleges téli intermezzó esélye. Viszont ez huhh, de messze van! A remény hal meg utoljára!
AO:
Link
NAO
Link
Ez a két diagram lesz a "szamárvezető" a hosszabb távú latolgatásnál. Az tény, hogy a negatívba futó AO nem jelenti automatikusan azt, hogy térségünkben megnő a hidegleszakadási hajlam. A lokalizációról az AO nem ad felvilágosítást, ezért lehet, hogy a félteke egy másik szegmensében rettentően leszakad a hideg, a mienkben pedig nem. Az előbbi magában foglalhatja pl. Észak-Amerika középső és keleti részeit.
Ez annál valószínűbb, mert a stacionárius teknők és gerincek igen sokáig megtarthatják konfigurációjukat, így lehetnek helyek, melyek ismételt, erős hidegelárasztásokat kapnak hosszú ideig, míg mások ugyanolyan hosszú ideig semmi ilyesmit se látnak. Ezt még a győri tűzifa-telepes ember is észrevette, aki "hivatalból" figyelte a téli időjárást. Azt mondta, hogy ahova a tél elején a hideg megy, a későbbiekben is oda fog menni. Lehet, van ebben naiv általánosítás, de nagy vonalakban igaz. Szóval, kézenfekvő a gondolat, hogy a lefutó AO az újabb észak-amerikai hidegelárasztás előjele. Annál is inkább hihetjük ezt, mivel ugyanakkor a NAO enyhén pozitív marad. Ez pedig arról árulkodik, hogy Nyugat és Közép-Európa térségében továbbra is nagyjából zonális marad az áramlási kép, és nem alakul ki hidegleszakadás, tartós, dinamikus északias áramlás (ez eddig is feltűnően hiányzott)
Röviden: térségünkben és Európa nagy részén a következő hetekben folytatódik az általában enyhe, nyugati, délnyugati áramlású időjárás.
Ez ilyen EGYSZERŰ. Viszont, mikor Dr. Watson a homlokára csap: 'ez ilyen egyszerű!' legfőbb ideje, hogy gyanút fogjunk. A remek szimplifikációk remek tévutakra vezethetnek.
Mert mi van akkor, ha a bődülten negatív AO mégiscsak mutat valamekkora leszakadási hajlamra, pl. az Ural vidékén, vagy Nyugat-Szibériában is?
Egyik kollégánk nagyon ötletesen megállapította, hogy az erősen negatív AO enyhén pozitív NAO mellett szárazföldi, keleti hidegelárasztások lehetőségére hívja fel a figyelmet. Én inkább azt mondanám, ilyen indexértékek mellett direkt északi légpálya nemigen kerülhet fölénk, és hideget csak ilyen kerülőúton, északkeleti AC peremén kaphatunk. De ez is csak akkor lehetséges, ha tényleg előfordul hidegleszakadás tőlünk keletre, valamint nem túlzottan erős a nyugatias légáramlás Európában, ennek megfelelően nem túlságosan vaskosan pozitív a NAO.
Úgy tűnik, ezt a két tényezőt kell most figyelemmel kísérnünk, ha meg akarjuk tippelni január végének, februárnak az időjárási jellegét. Jelenleg úgy tűnik, az igen fejlett északkelet-európai AC legalább átmenetileg délkeletre kenődik, és kissé gyengül is. Ez enyhén szólva nem támogatja a tőlünk keletre, elérhető távolságban történő hidegleszakadást. A nyugati áramlások gyengülése, északnyugatira fordulása a kontinens túlfelén viszont komolyan felmerül. A megelőző futásban a NAO fáklya tagjainak mintegy a fele nulla alá ment. Az izobár térképeken pedig többször feltűnt egy fejlett brit/nyugat-európai AC. Ebből lehet félblokk felállás, sőt, az északkeleti hideg expanzív volta mellett Vojejkov-féle szinoptikai képek is. Ez a két AC lesz a kulcs a mi télvégi időjárásunkhoz. Érdemes lesz figyelni a sorsukat, ezzel összefüggésben a londoni, oslói-stockholmi, moszkvai nyomásfáklyákat.
Link
NAO
Link
Ez a két diagram lesz a "szamárvezető" a hosszabb távú latolgatásnál. Az tény, hogy a negatívba futó AO nem jelenti automatikusan azt, hogy térségünkben megnő a hidegleszakadási hajlam. A lokalizációról az AO nem ad felvilágosítást, ezért lehet, hogy a félteke egy másik szegmensében rettentően leszakad a hideg, a mienkben pedig nem. Az előbbi magában foglalhatja pl. Észak-Amerika középső és keleti részeit.
Ez annál valószínűbb, mert a stacionárius teknők és gerincek igen sokáig megtarthatják konfigurációjukat, így lehetnek helyek, melyek ismételt, erős hidegelárasztásokat kapnak hosszú ideig, míg mások ugyanolyan hosszú ideig semmi ilyesmit se látnak. Ezt még a győri tűzifa-telepes ember is észrevette, aki "hivatalból" figyelte a téli időjárást. Azt mondta, hogy ahova a tél elején a hideg megy, a későbbiekben is oda fog menni. Lehet, van ebben naiv általánosítás, de nagy vonalakban igaz. Szóval, kézenfekvő a gondolat, hogy a lefutó AO az újabb észak-amerikai hidegelárasztás előjele. Annál is inkább hihetjük ezt, mivel ugyanakkor a NAO enyhén pozitív marad. Ez pedig arról árulkodik, hogy Nyugat és Közép-Európa térségében továbbra is nagyjából zonális marad az áramlási kép, és nem alakul ki hidegleszakadás, tartós, dinamikus északias áramlás (ez eddig is feltűnően hiányzott)
Röviden: térségünkben és Európa nagy részén a következő hetekben folytatódik az általában enyhe, nyugati, délnyugati áramlású időjárás.
Ez ilyen EGYSZERŰ. Viszont, mikor Dr. Watson a homlokára csap: 'ez ilyen egyszerű!' legfőbb ideje, hogy gyanút fogjunk. A remek szimplifikációk remek tévutakra vezethetnek.
Mert mi van akkor, ha a bődülten negatív AO mégiscsak mutat valamekkora leszakadási hajlamra, pl. az Ural vidékén, vagy Nyugat-Szibériában is?
Egyik kollégánk nagyon ötletesen megállapította, hogy az erősen negatív AO enyhén pozitív NAO mellett szárazföldi, keleti hidegelárasztások lehetőségére hívja fel a figyelmet. Én inkább azt mondanám, ilyen indexértékek mellett direkt északi légpálya nemigen kerülhet fölénk, és hideget csak ilyen kerülőúton, északkeleti AC peremén kaphatunk. De ez is csak akkor lehetséges, ha tényleg előfordul hidegleszakadás tőlünk keletre, valamint nem túlzottan erős a nyugatias légáramlás Európában, ennek megfelelően nem túlságosan vaskosan pozitív a NAO.
Úgy tűnik, ezt a két tényezőt kell most figyelemmel kísérnünk, ha meg akarjuk tippelni január végének, februárnak az időjárási jellegét. Jelenleg úgy tűnik, az igen fejlett északkelet-európai AC legalább átmenetileg délkeletre kenődik, és kissé gyengül is. Ez enyhén szólva nem támogatja a tőlünk keletre, elérhető távolságban történő hidegleszakadást. A nyugati áramlások gyengülése, északnyugatira fordulása a kontinens túlfelén viszont komolyan felmerül. A megelőző futásban a NAO fáklya tagjainak mintegy a fele nulla alá ment. Az izobár térképeken pedig többször feltűnt egy fejlett brit/nyugat-európai AC. Ebből lehet félblokk felállás, sőt, az északkeleti hideg expanzív volta mellett Vojejkov-féle szinoptikai képek is. Ez a két AC lesz a kulcs a mi télvégi időjárásunkhoz. Érdemes lesz figyelni a sorsukat, ezzel összefüggésben a londoni, oslói-stockholmi, moszkvai nyomásfáklyákat.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Melegfront hoz havazást, ónos esőt, fagyott esőt és enyhülést is
Időjárás-változás | 2026-01-11 10:28
Szabályzat