Kérdések és válaszok

Más logikus ok nem jut eszembe. Igen, midenképp!

Viszont én is kérdeznék:

A modelleket mennyire "tanítják meg" a különbözõ cirkulációs korszakokra? Vangenheim például az 1910-30 közötti idõszakot egyértelmûen zonális korszakként jellemzi, míg az 1940-60 közötti idõszakot meridionális cirkulációs korszaknak tartja.

A modellekbe be van-e építve a cirkulációs korszakot jellemzõ változó?

más: Valakinek megvan a Hess-Brezowsky féle makroszinoptikus skála (30 típus)?

Köszönöm a gyors választ, valószínûleg igazad lehet.
Az orográfián kívül ezek szerint fontos tényezõ lehet az enyhe és a hideg légtömegek ütközése.

Szerintem azért, mert a Dinári hegység fölött gyakrabban húzódik a kontinentális hideg levegõ és a mediterrán enyhe/meleg levegõ határa, mint az Appenninek fölött.

Nekem egy egyszerû kérdésem lenne.
Miért hull átlagosan több csapadék a Dinári-hegységben, mint az Appenninekben?
A Dinári-hegység csak az Adriai-tenger felõl kaphat csapadékot, míg az Appenninek keletrõl az Adriai, valamint nyugatról a Tirrén és a Jón tenger felõl is.
A segítséget elõre is köszönöm!

Elvileg egyidejûleg lép fel a zonális és a meridionális fázis az egész féltekén. Talán Te is olvastál arról, hogy a légkör mozgásait un. forgókáddal modellezik. Ez sekély folyadékkal töltött edény, melyet bizonyos (és változtatható) sebességgel megforgatnak. A forgáspontra (pólus) jéggel töltött edénykét helyeznek, ez reprezentálja a sarki hideget. A forgó edény szélét ellenben melegítik, ahogy a hemiszférának is a legnagyobb kerületû része (az egyenlítõ) a legmelegebb. Az edényben a folyadékot megfestik, hogy a kialakuló áramlások jól láthatók legyenek. Kezdetben a forgókádban körgyûrû-szerû folyadékáramlások jönnek létre (zonális fázis), majd az egész körív mentén az áramlások egyszerre beörvényesednek (meridionális fázis) Aztán újra a körgyûrû jön, majd ismét örvényesedés -a kádban is kialakulnak a Namias-ciklusok. Jól megfigyelhetõ a forgási sebesség, és a pólus-ekvator hõdifferencia hatása az áramlások milyenségére, és a ciklus periódusidejére. Úgy tudom, a numerikus globálmodellek alapját éppen az ilyen forgókádas modellezés vetette meg. A net-en "Hõtranszport forgó rendszerben" cím alatt találhatsz nagyon jó képeket a kísérleti berendezésrõl.
A valóságban persze nem feltétlenül egyszerre lép fel a meridionalitás és a zonalitás az egész féltekén, ennek oka az, hogy túl azon, hogy fõleg az északi hemiszférán és télen nem feltétlenül a pólus környéke a leghidegebb (hanem Észak-Eurázsia, Szibéria), az orográfia és az óceánok is erõsen beleszólnak a hemiszférikus cirkulációba (Pl. az Atlanti-óceánon gyakori a zonális áramlás, az eurázsiai kontinens felett a légmozgás rendszerint meridionálisabbá válik) A déli féltekén sokkal közelebb áll a valós helyzet a forgókádas modell viszonyaihoz. Ennek ellenére egy általam olvasott szakkönyv szerint az északi hemiszférán is felfedezhetõ hajlam az egyszerre fellépõ vonal szerinti légáramlásokra, és örvényesedésre (pl. Európa és Észak-Amerika viszonylatában)
Amit az egyes fázisok hosszának, és az é-d-i hõkontrasztnak összefüggésérõl írtál, azzal 100%-ig egyetértek, én is pontosan így gondolom a dolgot.
Hideg teleinken, mikor kiterjedt és erõs a hidegbázis, a zonális idõszakok mindössze 1-2 hétig tartanak, a többi blocking. Enyhe teleken, mikor a hidegbázis csenevész, a viszonyok fordítottak: a blocking idõszakok tartanak 1-2 hétig, a zonálisok több hétig. Maga a hullámzás azonban szinte kivétel nélkül minden télen megfigyelhetõ.
A Namias ciklus fázisainak hossza különbözõ, de egymással ezek sohasem cserélõdnek fel, ez elvileg is lehetetlen. Ezért hosszútávú és egyéb latolgatásainkban -a modellek mellett- nagyon nagy hasznunkra van, ha tudjuk, éppen milyen fázisban vagyunk. Én ezt általában számon tartom, ahogy a Hosszútávúban utaltam is rá -eddig még nem csalatkoztam benne. Fõleg télen van ennek jelentõsége, mikor a kiélezett hõkontraszt miatt a fázisok sokkal szabályosabban követik egymást, mint nyáron. Véleményem szerint nyáron, elsõsorban is annak második felében a kis hõkontraszt miatt a ciklus a meridionális fázis végén megáll, és sokáig ott vesztegel. Talán ez az a helyzet, amit bárikus mocsárnak nevezünk.

Szép napot kivánok! Nagyon örülök, hogy a felvetett kérdéseidre végül is rájöttél és megadtad a választ (az 17829. számú hsz-ra utalok: nekem ugyanaz a véleményem).

Sziasztok!

Az ún. lábas hideggel kapcsolatban kérdeznék. Hogyan lehet elõrejelezni? Mi a definíciója? Meg úgy általában mit lehet tudni róla?

Neked is köszönöm!

Na, ez az a részlet, ami nekem hiányzott, és ezzel már minden világos: a troposzférában jelenlévõ Rossby-hullámok (...) terjeszkedésüket a sztratoszférában is folytatják (azon kevés hullámmozgás közé tartozik, mely nem csak horizontálisan, hanem vertikálisan is terjed).

Végsõ fokon kijelenthetõ, hogy az extrém meridionalitás (és az ezáltal a sokak által kedvelt télies idõjárás) oka az alacsony és magas szélességek légtömegei közt viszonylagosan megnövekedõ hõmérsékleti különbség eredménye. Tehát elvileg az átlagosnál jobban lehûlõ sarkvidék, vagy felmelegedõ trópusok a nagyobb meridionális hõcsere felé tolják a légkört, azaz csökkentik a zonális áramlást.

Átnyálazva a vonatkozó oldalakat a következõkre jutottam: A Namias ciklus logikus, azonban van néhány felmerülõ kérdés:

- vajon az egyes fázisok (Namias 4-et különböztet meg de szerintem 2 alapfázis van és a harmadik a köztes állapotok) egyidejûleg lépnek fel a féltekén?

- a fázisok hossza egymáshoz képest aránytalanul eltolódhat. Gondoljunk itt a 90-es évek zonális teleire, amikor is a zonális fázis heteken, vagy az egész télen át tartott és a meridionális fázis illetve az abba átforduló fázisok egyszerûen nem jelentkeztek.

Véleményem szerint a heteken-hónapokon át tartó erõs zonális fázis akkor léphet fel, ha sarkvidék valamilyen oknál fogva bemelegszik (vagy a trópusi öv hûl le valamelyest). Emiatt tompul a hõmérsékleti kontraszt a sarkvidék és a trópusi öv között. Melynek hatására a zonális áramlás lassul. A lassulás eredménye lehet, hogy csökken a zonális áramlás széleinél a szélnyírás. Ennek következtében pedig nem alakulnak ki azok az örvények, turbulenciák, amelyek egyébként növelnék a zonális áramlás hullámainak amplitúdóját és beindítanák a meridionális hõcserét.

Ellenben ha az alacsony és magas szélességek közti hõkontraszt nõ, akkor valószínû az is, hogy a zonális áramlás gyorsabban örvényesedik és hamarabb fordul át a légkör a Namias ciklus meridionális fázisába.

Végsõ soron a Namias-ciklus fázisai bár egymáshoz képest valóban sorban következnek, az egyes fázisok idõben jelentõsen elnyúlhatnak. De vajon mi okozhatja a sarkok bemelegedését? Vagy a trópusok lehûlését?

Hát azért ez elég jelentõs befolyás...
A sztratoszférikus örvény állapotáról van elérhetõ térkép?

Nekem is már csak a kiegészítõ szerep jut
A sztratoszférikus melegedés lényeges eleme az ózonkoncentráció, mely 10 hPa környékén, azaz az elõrejelzésekben is gyakran elõforduló kb. 30 km-es magasságban éri el a maximumot; 50 km magasan általában ismét 0 °C körül van a hõmérséklet. Ezt a hõmérséketi eloszlást az ózonréteg okozza, mely ismert módon elnyeli a napsugarzás rövidhullámú összetevõit.
A hirtelen melegedés oka: a troposzférában idõnként nagy számban jelenlévõ Rossby-hullámok, melyek terjeszkedésüket a sztratoszférában is folytatják (azon kevés hullámmozgás közé tartozik, melyek nem csak horizontálisan, hanem vertikálisan is terjed). Hatásukra akár 70-80 fokos hõmérsékletváltozás is bekövetkezhet. A meridionális áramlás megváltozik, emiatt a leszálló légtömegek adiabatikusan felmelegszenek; ezzel egyidõben a sztratopauza is felmelegszik, majd szinte rögtön alacsonyabb magasságokba helyezõdik át. A sztratoszféra melegedése a sztratoszférikus örvény gyengülését okozza, ez pedig alapvetõ hatással van a troposzférikus nyomás- és szélviszonyokra. Minél gyengébb az örvény, annál gyengébb az Atlanti-óceán feletti nyugati áramlás. Erõs Ny-i áramláskor (ezt megfigyelhettük) a hidegbetörések jobbára az USA K-i partvidékét érintik; gyenge Ny-i áramlás esetén Közép-Európában a kontinens belsejébõl DK felé kitörõ hideg légtömegek dominálhatnak. Azaz a sztratoszférikus melegedés csak közvetetten, a nyomás- és szélviszonyok "szabályozása" útján hat az idõjárásunkra, nem pedig a hõmérsékleti kölcsönhatással.

Köszönöm a válaszokat! Egyértelmû, hogy a sztratoszférában is van be- és kisugárzás, ill. némi légcsere is a troposzféra felé, viszont hiányzik sok tényezõ, ami a troposzférában a változékonyságért felel. (Labilitás, orográfia, felszínborítottság...) Emiatt gondoltam, hogy térben nagyobb léptékû képzõdmények, idõben pedig hosszabb távú változások uralják a sztratoszférát. A troposzférához képest ez persze igaz, de mégsem annyira, mint gondoltam.

Szép napot kivánok! Annyit kivánok hozzáfûzni az elõttem elhangzottakhoz, hogy a sztratoszféra legalsó, 18-22 kilométeres szintjén kelet-nyugati irányú a(z egyébként igen heves) légmozgás, afölött viszont épp ellenkezõ, nyugat-keleti irányú. Ez a nagy vulkánkitörések aeroszolfelhõjének lidarral mért megfigyeléseibõl derült ki. Olvastam, hogy a sztratoszféra alsóbb részeiben örvényeket észleltek, amelyek kapcsolódnak a troposzférikus ciklonokhoz. A hõmérsékleti és nyomásátvitel a tropopauzán keresztül történik. Remélem, találok szakirodalmat, amit meg is osztok.

(
Én annyit tudok, hogy a sztratoszférában ugye csak horizontális áramlások vannak, mivel ott a magassággal nõ a hõmérséklet. Másrészt a sztratoszférában az ózon jelenléte miatt jelentõs (bár mihez képest?) energiabevétel van, ami ugye nem egyenletesen oszlik el benne. Ilyen formában ott is kialakul egyfajta idõjárás, ugyanúgy, mint a troposzférában. Gondolom, a sztratoszférikus éghajlati rendszer más, de bizonyos mozgásrendszerek hasonlóak lehetnek, mint a troposzférában (ezt pontosan nem tudom). Itt arra is gondolok pl, hogy ugyanúgy végbe kell mennie a hõtranszportnak, ami ugyanúgy kinetikus áramlásokkal jár, ez pedig az impulzus, impulzusmomentum megmaradását is megbontaná, így azok szállítása is megtörténik. Ugyanúgy, mint a troposzférában. (De a konkrét folyamatokat nem ismerem igazán.)

Ennek úgy lehet hatása a troposzférára, hogy a sztratoszférikus áramlások során ott bekövetkezõ sûrûségeloszlás-változások a troposzféra nyomás-eloszlásába beleszólnak. Vagyis: ha pl. a sztratoszféra valahol hidegebbé, és ezért sûrûbbé/"nehezebbé" válik, ott a légnyomásnak (az egész troposzférában, a felszínen is) növekednie kéne (akkor is, ha a troposzférában éppen "nem lenne idõjárás").
Valami ilyesmirõl lehet szó.
)

A tél hátralévõ részére szóló latolgatások között elõkerült a sztratoszféra melegedése és annak hatása. Attól tartok, ebben a témában nem haladtam a korral... Milyen mechanizmus okoz a sztratoszférában (ráadásul annak is a felsõ részén) több 10 fokos hõmérséklet-változásokat pár nap alatt, ill. hasonlóan nagy térbeli különbségeket 1000 km-en belül? Lásd pl. Link

A másik kérdés: hogyan tudnak az odafenti változások visszahatni a troposzféra idõjárására, annak ellenére, hogy a troposzféra és a sztratoszféra között alig-alig van légtömegcsere?

Ha ismertek mindezekrõl cikket, könyvet, azt se tartsátok titokban.

Szép estét kivánok! Dr. Koppány Györgynek (a Szegedi József Attila Tudományegyetem Éghajlati Tanszékének cimzetes, nyugalmazott docense) rendkivül érdekes könyve jelent meg még 1984-ben a Magvetõ könyvkiadó Gyorsuló idõ sorozatában. A cime: Az idõjárás hosszútávú elõrejelzése. A szerzõ foglalkozik a légáramlások modellezésével - ez egy hosszabb fejezet -, igy a nyugat-keleti zonális, illetve a délkör menti, meridionális áramlás ciklikus változásaival (egy szemléletes ábra eredetijét maga Jerome Namias készitette). Biztos vagyok benne, hogy könyvtárban fellelhetõ az emlitett munka. Nekem egy példányom van, amit egy barátomtól kaptam dedikálva.

Jó kérdés. Elvileg ilyen esetben a minket érintõ ciklus zonális fázisa idõben megnyúlik. A hõtranszport sokáig gátolt lesz. Innen újra kétfelé ágazik az út: vagy intenzívbbé válik a hõcsere a ritkább, rövidebb meridionális fázisokban, vagy pedig hemiszférikus léptékben tartósan
kiélezõdik az é-d-i hõdifferencia.
De, mivel NAO-ról van szó, mely speciálisan az Észak-Atlantikum viszonyait mutatja, könnyen lehet, hogy az itteni csökkent é-d-i hõtranszportot a hemiszféra más részeinek megnövekedett transzportja kompenzálja.
Egyébként épp tegnap jutott az eszembe nekem is, hogy a Namias-ciklus zonális-meridionális ingadozásait a NAO indexnek elvileg szépen le kell követnie.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68879 - 2013-01-05 10:22:16)

A Namias ciklussal mi történik, ha a NAO extrém pozitív fázisba lép? Mint pl a 90-es ével elsõ fele?

Kedves Troostit! Szívesen!

Még annyit tennék hozzá, hogy nem minden óceánon (illetve annak egy-egy részén) használják pl az ABC sorrendet (a fõníciai származású betûk hiánya miatt ez éthetõ is), hanem egy elõre kiadott lista alapján. Így pl az a helyzet fordul elõ, hogy bár az elõzõ hozzászólásomban kissé elhamarkodottan 6 évet írtam a rögzítés idõtartamára, de a trópusi ciklonok számától függõen a lista hamarabb is elfogyhat, illetve tovább is kitarthat

Tisztelt Nanovich ! Köszönöm válaszodat !
Üdvözöl : Troostit.

Minden hurrikánt (sõt, trópusi vihart) elkeresztelnek. Ez fõleg a potenciálisan érintett lakosság miatt van, mert egy nevet könnyebb megjegyezni, mint egy betûkbõl és számokból álló kódot. Ráadásul így befogadóbbak a figyelmeztetésekre, plussz ha névvel illetik, még több év múlva is emlékszik rá, és akár fel lehet használni az elõrejelzés segítõjeként. Pl "ugyanazon az úton fog haladni, mint Charley" stb A pusztító, vagy valamibem "maradandót alkotó" ciklonok neveit visszavonultatják. Éppen ezért pl nem lesz többé Katrina hurrikán sem, és Tip tájfun sem.
A Meteorológiai Világszervezet megfelelõ bizottságai (5 bitottság) tesznek javaslatot a nevekre, amelyeket 6 évre elõre rögzítenek. A névadásnak semmi különös szabálya nincs, csak annyi, hogy nem lehet nyugdíjazott név, és a fentiek miatt a helyi társadalmak névadási szokásainak feleljen meg, ismerõs legyen bárki számára.
Egyébként nincs kõbe vésve ez a szabály, így a helyi szolgálatok el is térhetnek. Így tesz a PAGASA (Fülöp-szigeteki met. szolg.), aki a WMO javaslataitól eltérõen nevezi el a viharokat.

A pusztitásokról elhiresült hurrikánokat névre keresztelik.Kérdésem az, hogy ki vagy kik döntenek a hurrikánok elnevezésérõl ? Vannak ennek szabályai ?
A választ elõre is köszönöm !

Köszi a választ! A felsõbb szinteket nem néztem, de a térkép alapján igazad lehet.

Magassági sekély örvényre gyanakszom, de nem túl magasra

850 hPa-os örvényesség és szél aznap 12 UTC-kor: Link
Meg van a kis örvény pozitív (ciklonális) örvényességgel ezen a szinten, ami közelítheti a mûholdképen látható felhõk szintjét.

Az ilyen felhõörvények hogyan alakulnak ki: Link
A mûholdképek nézegetése közben találtam rá, december 31-én volt az Atlanti-óceánon Marokkó partjainál, de csak ezen a napon létezett, sem elõtte, sem utána. Én valami helyi szélhatásra vagy egy sekély ciklonra gondoltam, de az analízis szerint akkor ott anticiklon volt: Link A széltérképen csak annyi látszik, hogy a part közelében elvileg gyengébb és északnyugati irányú volt a szél. Link

Tudja valaki, hogy miért változik meg utólag az OMSZ hõtérkép? Késõbb beérkezõ adatok miatti újragenerálás?

Mai példa: a 12:30-as térkép teljesen máshogy nézett ki 1-kor, mint ahogy most, utólag visszakeresve látható.

Kisugárzás okozta párolgás?? A hõmérõ anyagáról a nedvesség erõsebben párolog?? Miért is?
A hõveszteség a kisugárzás következménye, hiszen energiát ad le a test, jónéhány tényezõtõl függõ intenzitással. Párolgás is van, ha nedves a felület, de ha nedves, lecsapódásnak is lenni kell, ami meg pont ugyanannyi hõt közöl, tehát a mérleg e tekintetben 0. Vagy szerinted nem?

Nem lehet, hanem biztosan.
Ha nincs árnyékolva a hõmérõ, több fokkal alacsonyabbat mérne.
Ez többek között a kisugárzás okozta párolgástól is van, ugyanis a hõmérõ anyagáról a nedvesség erõsebben párolog, ez pedig hõt von el.
Ezért van az, hogy +2 fokban jeges tud lenni az autó, miközben mellette egy fából készült tereptárgy még nem.
Többek között ezért is voltak fából a hõmérõházak.

Köszi a választ!
Érdekes ez a negatív sugárzás. Volt már rá példa, hogy a hõmérõ javában a pozitív tartományban volt, miközben az árnyékoló házikójának a tetején keményre fagyott jég volt. Lehet, hogyha nem árnyékolnám a hõmérõt pár fokkal még hidegebbeket mérnék?

Itt felvetõdik újabb kérdésként, hogy a szabályos méréshez a negatív sugárzás ellen is védeni kell a hõmérõt?
Láthatjuk, hogy pl. még a lombját vesztett fák alatt is mennyivel melegebb szokott lenni a talaj.

Miért van az ,hogy mást ad az Osztrák Inca mint a Magyar?
Link
Link

Errõl már gyakran szó esett!
Egyrészt derült idõben alacsonyabb a páratartalom, tehát a hóval vagy jéggel érintkezõ levegõ ritka közeg, ami kevésbé olvaszt.
Szemben a borult ég magasabb páratartalmával, ami a száraz levegõhöz képest olyan, mintha víz érintkezne a hóval vagy jéggel.
Gyakori, hogy egész napos borult, ködös idõ után ha kiderül délután az ég, és elkezd sütni a nap, akkor hidegebbet érzünk, alacsonyabb lesz a hõérzet, mert kiszáradt a levegõ, és sok esetben még a valódi hõmérséklet is csökken valamelyest.
A másik pedig az, hogy télen olyan alacsony a nap beesési szöge, hogy derült ég és szélcsend mellett képes a reggeli, délelõtti és a késõ délutáni órákban napsütés mellett kisugárzás elindulni.
Ez pedig pillantok alatt elkezdi hûteni a felszínt.
Ezért tud +1 fokos ködös idõ jobban olvasztani, mint akár egy melegebb, napos, de nagyon száraz levegõjû idõ.
És emiatt van az, hogy nyáron, egy front utáni, napos 25 fokos száraz levegõben az árnyékban fázunk, miközben egy felhõs, fülledt 22 fokban árnyékban is ugyanolyan meleg van, mint nem árnyékban.

Egy régi megfigyelésem szeretném megosztani veletek.
Úgy tapasztalom, hogy a talajon vagy akár a tereptárgyakon lévõ hó vagy jég olvadása a léghõmérsékleten túl igen jelentõs mértékben függ a felhõzettõl is.
Mégpedig derült idõben +3-4 foknál is még keményen fagyhat (természetesen nem a napsütötte déli felszínre gondolok), míg borús idõben -2 fok körül már olvad.
Gondolom magyarázat lehet, hogy a léghõmérsékleten kívül a sugárzás is jelentõs hatással van a folyamatokra. Bonyolítja ugyanakkor a helyzetet, hogy a hõmérõ sem a levegõ, hanem a hõmérõ hõmérsékletét méri.

Szívesen fogadom az esetleges észrevételeket a témával kapcsolatban.
(ui.: A hõmérõt nem éri a nap. Az nem magyarázat.)

Köszönöm, akkor marad az 5cm mára.

Szerintem mindenképpen..vagyis nálunk ez a gyakorlat.

Az éghajlati napló töltésével kapcsolatban lenne egy kérdés. Ha hóra ónos esõ esett, akkor a jeget a hóvastagsághoz hozzászámoljuk? Ez jelen pillanatban nálam pont nem mindegy, a 4mm jéggel együtt 4,6cm az átlag hóvastagság. (Én úgy tudom, hozzá kell, de nem vagyok biztos benne.)
Köszönöm elõre is!

Nem "fogják meg jobban" Vagy legalábbis nem lehet olyan jelentõs a különbség, mint amit sokan sugallnak

Köszönöm szépen!

Az enyhüléseket miért "fogják meg" jobban a modellek mint a hidegbetöréseket?

Szép napot kivánok! A köd egészen apró viz- vagy túlhûlt cseppecskék állandóan mozgásban levõ halmazából áll. Ha a földfelszinen, földi tereptárgyakon nem tapasztalunk nedvesedést vagy jegesedést, akkor eltekintünk a csapadékról. Ködszitálásról vagy ónos ködszitálásról akkor teszünk emlitést vagy feljegyzést, ha a földfelszint vagy a földi tereptárgyakat vékony viz- vagy jégréteg kezdi beboritani. (Pozitiv hõmérsékleten a nedves felszint vizfilmnek hivjuk, negativ hõmérsékleten egyszerûen csak jegesedésrõl beszélünk.)

Vagy.
Link

Esetleg itt:
Link

Pont hóvastagság azt hiszem nincs benne: Link meg kérdés hová szeretnéd.

Sziasztok!

Bocs, ha volt már a kérdés, nem tudtok olyan netes elérhetõséget, ahol az OMSZ napijelentések (met.hu és eumet.hu-n kívül) nagy bizonyossággal elérhetõek a 80-as évektõl napjainkig?

Más alternatív ötletnek is örülnék, konkrétan a hóvastagság adatok érdekelnének.

Köszi elõre is a segítséget!

Üdv,
zol

Sziasztok!
Elnézést kérek, de egy nagyon elemi szintû kérdésem lenne.
Jelenleg viszonylag sûrû köd van. Ha a kinti lámpát felkapcsolom, nagyon jól lehet látni, ahogy a ködöt alkotó vízcseppek gomolyognak. A ködtõl a talaj nedves, és a fákról is csepeg a rácsapódott köd.
A kérdésem az: ez ugye nem minõsül ködszitálásnak? Ha kimegyek, nem érzem a bõrömön, hogy bármi esne, de a fényben látni a ködszemcsék gomolygását.
(Mégegyszer elnézést az amatõr kérdésért!)

Köszönöm a gyors választ !

Szia!

Noli: több mint fél éve nem jelentkezett be. Õ döntött úgy, hogy itt hagy minket.
Taki: ma is járt az oldalon, él és virul.
Lord: nem túl régen járt az oldalon, tehát látogat bennünket.

Nem szakmai kérdésem volna : Tudjátok mi van Nolival, Takival meg a Lord Akelával ?

Köszi ezt ismerem, de rendkívül hiányos az országból.