Meteorológiai műszerek otthon

Bocs, egy kis ellentmondás van
Nagy esõnél a mérõedény percek alatt megtelik, aztán túlcsorog
Szemerkélésnél viszont a növelt felület javítja a pontosságot!
Általában a WMR, WS mûszerek bõvíthetõk plusz szenzorokkal, szóval szerintem egy (de költséges) megoldás lehet: 2 esõszenzor (1 normál nagy esõre + 1 növelt felületû szemerkélésre), és mindig a körülményeknek megfelelõ érték figyelése

Köszönjük szépen!
Feltöltöttem, itt is meg lehet nézni:

Benne van a lutri lehetõsége kétségtelen. Viszont ha valami, akkor az Oregon esõmérõje szerintem ezt elviseli. Akitõl az ötlet származik, az nagyon jó tapasztalatokat írt róla. És még mindig lehet mellé tenni ugye egy sima mérõedényt kontrollnak. Engem igazán ami érdekelne, az a felhõszakadásoknál a csapadék intenzitása, azt szerintem jól mutatná, a WD pedig szépen rajzolná a grafikont hozzá.

Pontatlanság: sajnos ebben lehet valami... tényleg nem biztos, hogy nagy esõnél a nagyobb mennyiséget követni tudja
Viszont gyenge esõnél, szemerkélésnél biztos javítja a mérést... szerintem
Én ki fogom próbálni!
De valószínüleg nincs mese: 2 esõszenzor kell! (nagy esõ vs. szemerkélés)

Nincs mese, én már neked tulajdonítottam.
És még egyszer köszi. Akinek még van ötlete, házi praktikája ne tartsa magában.

Nem az én ötletem a konyhai mérleg alkalmazása, többen is használják közülünk.
A befogadó felület növelése nekem is jó ötletnek tûnt valamikor. Sajnos mikor elkezdtem megvalósítani rá kellett jönnöm, hogy bizony még pontatlanabb lett a mérés. Ennek oka valószínûleg az, hogy a kanalak mérete a kis felületrõl érkezõ mennyiséghez lett tervezve. A módosított mérõ pontatlansága a csapadék intezitásával együtt nõtt.

Milyen igazad van, erre nem is gondoltam, hogy befedjük a téglalapot, és hagyunk rajta egy rést, amibe beleszorul a tölcsér. Annyira kell mindössze figyelni, hogy ne egy kis résen zúduljon be a víz, hanem lehetõleg nagyobb darabot vágjunk le a tölcsérbõl, mert a vastag sugárban folyó csapadék nagyon megterheli a billenõkanalakat. De jó ötlet egyébként, köszönjük.
A vásárlás a gond mindenkinél, mert ez a település nekem az Isten háta mögött van, a postaköltség pedig kb. annyi mint maga az áru.

Még egy kicsit egyszerûsítenék Tulajdonképpen a konyhai tölcsérek használatakor mindegy, milyen az esõszenzor alakja (négyszögletes vagy kör), hiszen ha teszünk rá egy megfelelõ alakú fedlapot, aminek a közepébe beleragasztjuk a tölcsér szárát, elvileg kész is van Örülök a 35 centis linkednek, mert ezzel közelítõleg 10x az érzékenység, és igy kényelmesebb a beltéri egységen a leolvasás! már csak az a kérdés, hogyan tudom megvenni...
Küldök Neked e-mailban egy jópofa esõszenzor-animációt... ha tudod, tedd fel ide Üdv

Sziasztok!
Mielõtt elmélkednék a digitális billenõkanalas csapadékmérõkrõl, elõtte mér pár gondolat a konyhai mérleges tömegmérésrõl:
Nagyon jó ötlet az is, hogy az összegyûjtött csapadékot egy precíz, pontos konyhai mérleggel (vagy patikai mérleggel ) megmérjük, és a tömeg ismeretében a térfogat kiszámítható, (a víz sûrûsége jó közelítéssel 1 g/cm3) így megkapjuk hány mm csapadék esett. Amennyiben rendelkezünk ilyen eszközzel, talán ez a leginkább kézen fekvõ, de így azért számolnunk kell azzal, hogy a pontosság rovására is mehet az egész. Részben azért, mert a mérleg tudomásom szerint csak egész grammokat mér, ami eleve kerekített, részben pedig szerintem ezek az olcsóbb eszközök azért nem olyan pontosak. De kísérletezni mindenképpen lehet ezzel is. Köszi boj-nak az ötletért!
A billenõkanalas esõérzékelõrõl:
Nekem fõleg az Oregon-féle csapadékmérõrõl van tapasztalatom, azt használom. Az ötletek egy jelentõs része NEM az én saját leleményességem eredménye, hanem egy másik észlelõ leírása alapján gondolkodtam. Lehet néhányan tudjátok ki az, köszönet neki is az adatokért.
Egy kis elméleti rész jön:
A billenõkanalas esõmérõnél a gyûjtõfelületre lehulló csapadék egy kis résen keresztül a mûszer belsejébe folyik, ahol egy libikókára hasonlító kanálpárba csöpög. Amikor az egyik kanál megtelik esõvel, akkor az lebillen, az esõvíz kifolyik, és a másik kanál kerül a magasba, a továbbiakban abba folyik a víz, amíg az is meg nem telik, majd újra az elsõ kanál veszi át a helyét. Közben a billenések pillanatában egy érzékelõ (ún. Reed relé) halad el egy szenzor elõtt, hasonlóan a kerékpároknál használt kilóméterórához. Ez az érzékelõ továbbítja a jelet a beltéri egység felé, ott egy elõre beállított értékkel növeli a lehullott csapadék mértékét.
Néhány elméleti hibaforrás máris felvetõdik:
Amennyiben nem esik elég esõ ahhoz, hogy a kanál megteljen vízzel, úgy az nem fog lebillenni, és nem fog jelet továbbítani a bázishoz, annyit látunk, hogy bár esik az esõ, de még nem mértünk semmit. A másik lehetséges eset, hogy a kanál már majdnem átbillent (elõzõ esõ maradéka, vagy harmat gyûlt össze benne), de még néhány csepp esõ kellene, amit a csapadékhullás kezdete után szinte egybõl meg is tesz. Ekkor pedig több esõt mérhetünk, mint ami ténylegesen leesett. Nagyon intenzív, felhõszakadás szerû esõzésnél pedig elõfordulhat, hogy a kanál nem tud olyan gyorsan átbillenni, mint amilyen intenzitással folyik bele a csapadék, és valamennyi esõ még a lebillenõ kanál "hátszelét" kihasználva kifolyik. Ilyenkor kevesebb esõt mérünk, mint ami valójában esik. Elõfordulhat az is, hogy a kanál alján megtapad az "esõsalak" ami kimosódott a levegõbõl, ilyenkor kevesebb esõ is elegendõ a kanál megtöltéséhez, azaz többet fogunk mérni, mint ami valójában esik. Amennyiben a Reed relé elmozdul, és túl messze van a szenzortól, vagy valami zavaró tényezõ (pók, falevél, stb.) kerül a két eszköz közé, akkor pedig nem fogja érzékelni az átbillenést a szenzor, és nem küld jelet a beltéri egység felé. Elõfordulhat vezetékes, vagy rádiós zavar is, ilyenkor irreális, vagy semmilyen adatot nem kapunk az esõmérõtõl. Az utóbbi kettõ már inkább technikai gond, nem a mostani mondandómhoz kapcsolódik, csak szerettem volna említést tenni ezekrõl is.
Néhány ötlet adnék arra, hogyan lehet leellenõrizni a csapadékmérõnk pontosságát:
Hasonlóan a hagyományos mérõedényhez, elõször is számoljuk ki a gyûjtõfelület nagyságát, vagy nézzük meg a használati utasításban a méreteit. Az Oregon, Conrad-féle, és a WS-3650 esõérzékelõje kör területû, a WS-ek általában téglalap formájúak. Én leszereltem a mérõ palástját, nulláztam a csapadékot, és 100 billenést csináltam kézzel a kanalakon. Így megkaptam nagy pontossággal, hogy egy billenés mennyi csapadéknak felel meg (WS-nél azt hiszem valamivel 0.5 mm felett van az átlag, Oregonnál 1.1 mm felett). Ezek után a felület és az átlagos billenés ismeretében ki lehet számolni, hogy mennyi víz kell egy billenéshez. Ez elméleti érték, hiszen ezeknél a mûszereknél a páros és páratlan billenések eltérõ mennyiséget jelentenek. Visszatettem a palástot a mûszerre, és felszívtam egy orvosi fecskendõbe annyi vizet, ami 10-10 billenésre elegendõ mindkét kanálnál. Ez nyilván nem fér be egyszerre a fecskendõbe, amikor kifogyott újra szívtam bele. Példaként, ha egy billenéshez átlag 4.8 ml víz kellene, és a végén szinte pontosan 96 ml-nél billen a 20. kanál, akkor a mérõnk igen pontos (szerencsére az Oregon érzékelõje bár nem jó felbontású, de nagyon pontos, erre még visszatérek). Érdemes ezt megismételni apró cseppekben, és nagyobb sugárban is kipréselve, hogy van-e "szivárgás" a billenések között. Amennyiben a kimért víz és a billenések nincsenek szinkronban, akkor bizony a mérõmûszerünk pontatlan. Jegyezzük fel, hogy milyen irányba, és kb. hány százalékban csal a mûszer (5% körüli tartomány még elfogadhat, úgy gondolom, de nézzük meg a dokumentációt is).
A mérõmûszer sajátosságainak ismeretében a következõket tehetjük:
Amennyiben nagyon pontatlan, teljesen megbízhatatlanul csal, vagy össze-vissza mér a mûszer, és még garanciális, akkor szerintem elõször lépjünk kapcsolatba az értékesítõvel, és próbáljuk kicseréltetni az árut.
Állandó mértékû fix alul, vagy felülmérésnél a legegyszerûbb, ha a kijelzõn látott értéket korrigáljuk a hiba nagyságával, akkor elméletben pontosan mérünk. Amit még tehetünk, hogy a hiba mértékének megfelelõen növeljük, vagy csökkentjük a gyûjtõfelület nagyságát. Ez elég körülményes, és nem is biztos, hogy sikerrel járunk. Elméletben járható út lehet a billenõkanalak alatti "pöcök" magasságának állítása is, ezzel a kanálba felgyûlõ víz mennyiségét, és a billenés nagyságát szabályozhatjuk. Ezt viszont én nem ajánlanám senkinek, nem véletlenül van az pl. az Oregonnál leragasztva, ha elállítgatjuk, akkor teljesen összezavarhatjuk a mûszert, kb. olyan, mintha a magnón a fejet csavargatnánk...
Az intenzitástól összefüggõen fellépõ nagyságában nem fix hiba esetén a kanalakba lecsorgó vízsugár féken tartása lehet esetleg segítség. Valamilyen örvénylést lassító, a lyukba zúduló vizet megszûrõ elemet kellene beépíteni, mint például az Oregon esõmérõjének a szûrõje, ami egy finom rostájú szitához hasonlít.
A felbontás növelése:
Ez az a rész, ami nem saját találmány. A kör gyûjtõfelületû és kerek palásttal rendelkezõ esõmérõknél ez nem nagy munka. Keríteni kell, egy tetszõlegesen nagy tölcsért, és annak a kifolyó csövét eltávolítva egy köztes elemmel egybeépítve rácsúsztatjuk az esõmérõ palástjára. Ez a köztes elem lehet egy szellõzõcsõ összekötõ elem (az Oregonhoz az OBI-s szellõzõ összekötõ tökéletes). A köztes elemet és a tölcsért a találkozási pontnál ragasszuk össze, a tölcsér tetejére készíthetünk egy vékony damilból "szõtt" hálót, olyat mint a teniszütõ felülete, csak vékonyabb és ritkább. Ezzel távol tarthatjuk a nagyobb rovarokat és a faleveleket az esõmérõtõl.
A téglalap alakú esõmérõknél sajnos valami olyan köztes elem kellene, ami a két formavilágot összehozza. Ez nem egyszerû eset...
Amire vigyázzunk: a tölcsér lehetõleg kis súlyú mûanyag tölcsér legyen, hogy a szél ne gyakoroljon rá nagy erõt. Legyen pár cm magas pereme, hogy az esõ ne fröcsögjön ki, a jég ne pattogjon ki belõle. A palást és az összekötõ elem legyen elég masszívan "összegyógyulva", hogy a szél ne kapja le róla a tölcsért, de próbáljuk olyan helyre tenni, ahol valamennyire szélvédett, hiszem az egész konstrukciót csak a palást tartja, és az nem túl masszív. Legyen takarítható közelségbe, mert a megnövelt felület bizony több port, koszt, falevelet vonz.
Általános tanácsok: Néhány havonta, és az üzembehelyezés elõtt (hasonlóan a sima mérõedényhez) vékonyan kezeljük le azokat a felületeket víztaszító anyaggal, amivel az esõvíz érintkezik (tölcsér belseje, gyûjtõfelület, kanalak belseje). Lehetõleg még kevesebb anyagot használjunk, mint a mérõedénynél, hogy a por, homok ne tapadjon meg a felületen. Én egy benedvesített papírzsebkendõvel törölgettem meg, nem közvetlen a felületre fújtam. A kanalakat néhány havonta kis ecsettel sepregessük ki, mert bele szokott gyûlni a már említett "esõsalak".
Végül néhány szó:
Ezek a mûszerek végtelenül egyszerû felépítésûek (a mechanikai részük legalábbis biztosan), könnyen karbantarthatóak és strapabíróak. A hibaforrásoknál már leírtam, hogy milyen mérési pontatlanságokra számíthatunk, de azért összességében szerintem jól használhatóak. Én azért ajánlom, hogy mindenkinek legyen a mûszere mellett egy hagyományos csapadékmérõje, és rendszeresen hasonlítsa össze az értékeket.
A tölcsérek beszerzéséhez találtam egy forrást, ahol van sokféle méretben interneten is rendelhetõ (remélem nem minõsül reklámnak, nem annak szánom, csak segítségnek):
Link
Remélem nem aludtatok el a végére, ígérem most egy ideig csendben leszek, de ha valakinek tudok még segíteni kérdezzen nyugodtan.
Üdvözlet!

Csatlakozom Coontachoz, nagyon jó kis leírás Bellone! Köszi. Várom a digitális, billenõkanalas mûszerekkel kapcsolatos ötleteidet is.

Ha van pénz Lambrecht vagy Vaisala ajánlható.
Link

Kösz, két napon keresztül játszottam vele

Kedves kollegák, tanácsot szeretnék kérni. Egyetemi intézmény lévén van lehetõségünk komolyab, drágább meteorológiai mûszert venni. Mit ajánlanátok? A Boreas termékeivel szemezgetünk, nem olcsók, de legalább jók? Jelenleg egy Vantage Pro2 mûködik nálunk, de valami gond van a PC-vel való kommunikációjával, és szeretnénk egy még jobbat. Köszönöm elõre is!

Már majdnem elfelejtettem megkérdezni... Van egy 433MHz-en mûködõ hõmérõm illetve a KW-9015 csapadékmérõ, ami szintén ezen frekvencián kommunikál. A csapadékmérõt ugye csapadékmérésre, a hõmérõt pedig radiációs minimum mérésére szeretném alkalmazni. A csapadékmérõ kb. 15m-re van a belsõ egységtõl. A belsõ egység legközelebb van a külsõhöz, a barkácshelyiségben... Szabad rálátása van, nincs is gond vele. Viszont amikor a hõmérõt odatettem mellé kipróbálni, az nem vette a jelet. A csapadékmérõ hibátlanul veszi, viszont a hõmérõ már 10m után sem veszi. A két belsõ egység egymás mellett van(lenne), a külsõk kb. 6m-re egymástól. Gondolom a belsõ egységet(hõmérõ) kellene más helyre tenni, viszont anyumnak ez szúrja a szemét... Valahogy meg lehet oldani, vagy kirakom ás akkor anyám idegeskedni fog? Végül is az sem baj, csak már párszor lelökte(mert falon volt/lenne csavarra akasztva)... Most csak a radiációs hõmérséklet miatt nem veszek más frekvenciájú hõmérõt, direkt a megmaradó(felesleges) hõmérõnek szántam ezt a feladatot. Meg amúgy is, megzavarná a WS-8035IT-t, mert az meg 868MHz-en megy...

Nagyon komoly kis leírás, statisztika. Szép munka.

Már én is fontolgatom a digitális csapadékmérõm(KW-9015) 0.1mm pontosságúra történõ átalakítását... Csak félek, hogy valami bajt csinálok a palásttal... Meg kellene valami normális, alacsony tölcsér is, mert most nekem itthon jelenleg csak egy olyan van, ami cca. 25cm magas... Ehhez még hozzáadom a csapadékmérõ magasságát(kb. 15cm) az meg már majdnem 40... A szél ezt úgy letudná kapni... Bár még nem igazán néztem szét boltokban tölcsér után.

Meg van az Auchan-os zöldebb fajta, ami elég jónak tûnik ( Link ), akkor volt a Tesco-ban álltólag kritikán aluli változat, meg van aminek egész más formája van, átlátszó, és tartó is jár hozzá. De láttam már olyat is, ami zöld, de alig látszik át.

Természetesen nem éri meg csapadékmérési célra konyhai mérleget vásárolni, viszont ha elõfordul a háztartásban, mégis csak ez az olcsóbb megoldás.
A billenõkanalas csapadékmérés tökéletesítéséhez - WS1600 használóként - érdeklõdéssel várom ötleteidet.

Nem készítek én semmilyen beosztást, vagy skálát, és nem is bátorítok rá senkit. Semmi ilyet nem írtam. Lehet tömeget és térfogatot is mérni, de a digitális konyhai mérleg ára nem vethetõ össze egy 40 Ft-os fecskendõvel.
Természetesen mindkét út járható, de az egyszerûbb, és költséghatékonyabb szerintem az enyém.
Azért kösz a reakciót, valaki legalább elolvasta.
Esetleg ha érdekli a nagyérdemût, akkor majd írok pár tippet, ötletet, praktikát a billenõkanalas digitális esõmérõkrõl is, na nem a technikai részérõl, azt meghagyom másnak, inkább a mérés pontosabbá tételéhez próbálnék segíteni.

Házi mérõeszköz készítésénél kár bajlódni a kalibrálással és skálabeosztás elkészítésével. Manapság már olcsón lehet vásárolni digitális konyhai mérleget. A felfogó edény befogadó átmérõjének és a felfogott csapadék tömegének ismeretében könnyen kiszámítható a hullott csapadék mennyisége.

Elõre elnézést kérek, mert hosszú lesz...
A csapadékmérõkkel kapcsolatban én úgy gondolom, hogy az emberi találékonyság, és fantázia segítségével szinte mindenbõl csinálhatunk mérõedényt, csupán néhány, de fontos elvet kell szem elõtt tartani:
1. Lehetõleg olyan edényt keressünk, aminek a gyûjtõfelülete vízszintes, nincsenek benne lehajlások, lógó kiöntõ bemetszések, legalább 10 cm átmérõjû( a boltban kapható csapadékmérõ edények ezért nem szimpatikusak, mert azoknak kicsi a felülete, és a csapadék felfogásánál nagy a véletlenszerû tényezõ, de ezekrõl késõbb még írok néhány gondolatot...), és a pereme elég magas, hogy nagyobb mennyiségû vizet is össze tudjon gyûjteni, de nem túl vastag, homogén kialakítású, így egyértelmûen kiszámítható mi az az átmérõ, ahonnan a csapadék befelé folyik, és mi az, ahonnan ki, valamint nem fröcsög ki a mérõedénybõl az esõ, amikor belehullik.
2. Én a kör alakú edényeket favorizálom, azok közül is a konyhai mérõedényeket, vagy kisebb ételhordós edényeket, de egy megfelelõen magas peremû tölcsérrel, és egy üdítõs palackkal is jó eredményt érhetünk el.
3. Az edény kiválasztása után annak keresztmetszetének a kiszámítása a fontos. Kör területû gyûjtõedénynél vagy használjunk egy egyszerû tolómérõt, vagy fordítsuk fejjel lefele egy papírlapra, és rajzoljuk pontosan körül. Mindkét esetnél mérjünk több átmérõt, mert a kör sem biztos, hogy teljesen kör, és átlagoljunk. Az edény peremének vastagságát az átmérõnél vegyük figyelembe! Onnan számoljuk az átmérõt, ahonnan úgy gondoljuk, hogy befelé folyik az esõvíz (visszatérnék megint a perem vastagságának, és alakjának a fontosságára). A pontos átmérõ után a felület már könnyen kiszámítható. r négyzet szer pí a képlet, azaz az átmérõ fele szorozva ismét az átmérõ felével, szorozva kb. 3.14-el. Az általam mutatott képen a mérõedény felülete 109 cm2 (beleszámítva a kis csõrét is ami szintén vízszintesen áll).
4. A mérés menete, saját példámon: 109 cm2 felületû edénynél 1 mm csapadéknak megfelelõ víz 10.9 ml folyadék. A csapadékhullás után, vagy a szabályos mérési idõpontban (6:00 UTC) általában egy másik edénybe öntöm az esõvizet, (minden cseppet megpróbálok beleseperni a kezemmel, ami az alján, vagy az oldalán maradhat) és behozom a szobába a csapadékot. Itt orvosi fecskendõkkel ( a csapadék mennyiségének megsaccolása után eldöntöm melyikkel, kisebbel, vagy nagyobbal) felszívom a vizet az utolsó cseppig, és egy másik tálba nyomom ki. A végeredmény, ha tegyük fel 43.8 ml folyadék, akkor ezt elosztom 10.9-el, és megkapom a lehullott csapadékot. Jelen esetben ez kb. 4.02 mm csapadék. Látszik az eredménybõl is, hogy ha elég türelmünk van, akkor igen pontos mérést végezhetünk.
5. Másik mérési mód, hogy egy biztosan pontos skálájú mérõedénybe ötjük a folyadékot, és ott annak a szintjét megfelelõen leolvasva (figyelve a meniszkusz tulajdonságára, és elkerülve a parallaxis hibát) kapjuk meg az eredményt.
Lehet kicsit körülményes, de aki szeret házilag barkácsolt edénykékkel szürcsölni, és van egy kis ideje (10 mm csapadék megmérése kb. 4-5 perc) az olcsón, kvázi 0 forintból csinálhat magának csapadékmérõt.
6. Néhány apróság, tanács, amit jó betartani: A mérõedény elhelyezésénél a már említett 45°-os szabad légtér biztosításán túl próbáljuk teljesen vízszintes felületre helyezni az edényt, lehetõleg legalább 1 méter magasra. A ferde gyûjtõfelület mérete minél inkább dõl, annál kisebb, annál inkább nem felel meg a kiszámított értéknek. Érdemes a mérõedényt használatba vétel elõtt, és rendszeres idõközönként belülrõl nagyon vékonyan befújni valamilyen víztaszító ablakkezelõ anyaggal, vagy mûszerész olajjal, így a vízcseppek nagyobb gyöngyökben gurulnak le a falán, és a kiöntése is könnyebb. Téli idõszakban a mérõedény fagy általi károsodása ellen érdemes nagyon kevés, kb. fél csipet konyhasót szórni az edény aljára, ami meggátolja a csapadék megfagyását, és megkönnyíti a hó olvadását már az edényben, így az nem fog kipúposodni belõle, ami mérési hibát okozhat. Nagyjából a hozzáadott só térfogatát a mérés végén vonjuk ki a végeredménybõl. A mérõedény közepére elhelyezhetünk egy használaton kívüli tölcsért, ami ne lógjon túl a gyûjtõfelületen, és nagyjából töltse ki az edény átmérõjét. Ez segít megelõzni a párolgás által elveszített víz miatti mérési pontatlanságot. Amennyiben ilyenünk nincs, akkor lehetõleg gyorsan az esõ elállta után hozzuk be a vizet, hogy az ne álljon ott sokáig párolgásra várva, fõleg a nagyobb felületû edényeknél. Télen a havat hagyjuk szobahõmérsékletem felolvadni, ha a sózást nem használjuk, vagy nem hatékony, mert a gyors olvasztás is megnöveli a párolgást!
7. Végezetül néhány vásárlási tanács: Az általam használt egyszerû konyhai liszt, cukor, víz mérõedény szinte minden nagyobb bevásárlóközpontban kapható, nem drága, kb. 2-300 Ft. Az orvosi fecskendõbõl teljesen megfelelõ az egyszer használatos mûanyag is, a 2, 5, 10 és 20 ml-es együtt nincs 100 Ft, ezek bármelyik patikában kaphatóak. A nagyobb, 50 ml-es fecskendõ az már állatorvosi méret, ezt gyógyászati segédeszköz, és ellátó boltokban lehet beszerezni, kb 150-200 Ft. Létezik 100 ml-es fecskendõ is, nekem olyan nincs, az már drága, kb 5-600 Ft...
A másik mérõedény, a vegyészetben, kertészetben használt álló finom beosztású "mérõcsõ" az barkácsboltokban, tanszer ellátó boltokban és vegyészeti eszközöket forgalmazó boltokban kapható (árat nem tudok pontosan, de itt is megfelelõ a mûanyag 50, 100, és 200 ml-es edény, lehetõleg 1 ml-es osztással, ez drágább, mint a fecskendõk, több száz, lehet néhány ezer forint gyártótól, anyagtól, kiviteltõl és mérettõl függõen).
A legegyszerûbb megoldás szerintem egy kb. 15-20 cm átmérõjû, megfelelõen magas peremû tölcsér, és egy 2.5 l-es üdítõs palack, ami stabilan rögzítve van, és a tölcsér is vízszintesen állva megszorul a tetején. Itt elég nagy a befogadó képesség (több mint 70 mm) és a párolgási tényezõ is elhanyagolható a szûk palack miatt.
A boltban kapható x mm-ig mérõ elõre beskálázott csapadékgyûjtõ edényekre visszatérve: mindenképpen érdemes legalább egyszer mm-rõl mm-re leellenõrizni a skáláját a felület kiszámításával és egy orvosi fecskendõvel, mert nagyon sokat csalhatnak. Sajnos... Amennyiben a rajtuk lévõ skála szinte teljesen használhatatlan, még mindig mérhetnek vele az elõbb leírt módon, és egyszerûen nem veszik figyelembe a gyári osztást a falán.
Elnézést a hosszáért, de remélem tudtam segíteni másoknak ezzel a kis elemzéssel, és kedvet kaptak olyanok is a csapadék mérésére, akik eddig nem tették. Én október óta mérek így, és jegyzem fel az adatokat, azóta szeretem az esõt.
Két kép zárásként:
Az elsõn a viharvert, repedt, csorbult és így sajnos nyugdíjazott mérõedényem látszik (kb 100 mm-ig tudott volna mérni), a másodikon pedig a fecskendõ hadseregem (2, 5, 10, 20 és 50ml-es). Elnézést a képek minõségéért, telefonnal készültek, de a lényeg remélem látszik rajtuk...

Tényleg szerencséd volt, az enyémen (fehér számos) francia meg angol szöveg van, de kicsit homályos lett a kép, nem látszik.

No igen, ezért írtam, hogy legalább. A két új hsz-t elolvasva már 5 félénél tartunk. Ahogy írtad, valszeg a maszekok ugyanazt az öntõformát használják. A skálázást...hát azt ahogy esik, úgy puffan módon viszik fel.

Lemértem a csapadékmérõmet régebben egyik módszerrel, most egy másikkal. Most azt csináltam, hogy injekciós tûvel 2.6ml-enként feltöltöttem a mérõt és azt állapítottam meg, hogy max 0.5 mm-rel mutat többet, de 35 mm-nél már csak kb 0.3 mm-rel. Mivel valós körülmények között, az edény falára tapad némi csapadék, ezért gyakorlatilag ez a mérõ "teljesen pontos". A többi hozzászólás alapján úgy érzem szerencsém volt a közeli mezõgazdasági boltban.
Itt a kép és a mérés eszközei:

A mérõ felület átmérõje nálam (az az átmérõ ahonnan már szerintem befele megy a csapadék) 81.15mm

Nekem a zöld mérõbõl a bepréselt számskálájú mérõm van, de nem egészen ilyen, mint a képen a jobb oldali!A számok nem a skála mellett vannak, hanem a skálában vannak 5 mm-ként, és kissebbek a számok is.Egyébként németül van valami szöveg rajta.
Ez mellett van egy KW 9015-ös digit. esõmérõm is.
A tapasztalat: kb. 16-17 mm-ig a két mérõ egyformán mér, majd ez fölött a mûanyag elkezd jelentõsen többet mérni.Ha a digitális pl. 22 mm mér, a zöldben 25 mm van.
Én a digitális eredményeit viszem be a naplóba.

Sziasztok!
Hát nem csak 3 fajta van, hanem több is, szerintem a maszekok egymásról másolják. Nekem, alapvetõen olyan van, mint a #8232 hozzászoláson Brett-nek a bal oldali, festett számokkal, de más a festés rajta, és német szöveg van rajta, ami a bal oldalin nincs. Majd felrakok egy képet róla. Helyi mezõgazdasági boltban vettem, járt hozzá még farúd és mûanyag tartó is. Lemérem a pontosságát, és megírom mire jutottam. Ma délutáni esõben 23mm-et mért.

Hali!
kb. mésfél éve vettem neten keresztül egy zöld edényes csapimérõt. Azzal a szándékkal, ha bedöglene a WS3600 csapadékmérõje legyen egy tartalék ill. controll mérõnek. Hamar kiderült azonban, hogy az edényes többet mér, mint a WS3600. Ez a eltérés annál nagyobb volt, minél több csapadék esett. Most melyik a pontatlan? A WS vagy az edény? Akkor itt kértem segítséget a kalibráláshoz, kaptam egy képletet, hogyan lehet ml beosztású mérõedény segítségével ezt megtenni. Valóban nagyobb értékeknél eltérés mutatkozott, rossz a skálabeosztás. Bár csinálhattam volna filctollas uj beosztást, de akkor hagytam a fenébe az egészet. Maradtam a WS-nél, ennek az adait közöltem az éghajlati naplóban is. Annál is inkább, mert Lam észelõtárs írta, hogy az erdészetnél WS3600 hálózatot épitettek ki + Hellmann csapimérõkkel és a Hellmann és a WS3600 által mért értékek közt különösebb eltérés nem mutatkozott, tehát megbíztható, bár kicsit alulmér.
Az itt és a másik metoldalon belinkelt zöld csapimérõs képek alapján feltûnt, hogy legalább 3 féle változata van. Ugyanaz az edény csak más a skálabeosztás. Van fehér számokkal csak mm-ben van fehér számok mm és inch és bepréselt mm-es beosztás. Mindegyik képen látszott, hogy a 35 mm max. máshová esik az edényen. A napokban ujra foglalkoztatott a dolog és elhatároztam az enyém mellé a másik kettõt is beszerzem. (600-700 Ft az ára, mint egy pizza, mondom nem vág földhöz a dolog) Sajnos mm/inches-t nem sikerült, de az OBI-ban kaptam olyant, ami bepréselt számjegyes. Tegnap kitettem mindkettõt. Majd az alant belinkelt képen jól látszik mennyire eltér a beosztás. Az eredmény a következõ lett: WS3600 - 11,9 mm; fehérszámjegyes 16 mm; préselt számjegyes OBI-s pedig 14 mm.

Most már csak a mm/inches-re lennék kiváncsi, ugy rémlik annak a 35 mm-es beosztása e kettõ között van, és úgy gondolom az mutatna legnagyobb egyezést a WS3600-al.

Küldtem üzenetet! Üdv

Biztosan, majd mindjárt megnézem, hátha találok.
Itt szerintem csak komplett állomások tesztje van, valahol lesz a tiédhez is.

Nem láttam a WS-8035IT-rõl illetve a testvéreirõl leírást. Valahol lehet ilyet találni?

Szia!
Jöhet persze, bár nekem Joci régi 100-asa van, de sose árt egy leírás. Igen, 98%-ig mér a mûszer (mindkettõnek azonosak a szenzorai, csak más a "körítés", de ezt már írtam), a felsõ tartományban van némi felülmérés, de nem vészes, alatta meg egy kis alulmérés.
Az biztos viszont, hogy a WMR már régen kiakad a páratartalomra, azt jó gyorsan lereagálja, a WS-ek akkor még valahol 89-90% körül járnak. Ez egyértelmûen az erõssége a WMR-nek. Itt lehet olvasni németül a 100-asról és a 200-asról is, meg sok más mûszerrõl teszteket:
Link
A páratartalomnál ott van az összehasonlítás a referenciával. Nekem nem szokott ekkora eltérés lenni a reptérhez, általában 1-2-3% a jellemzõ, de az simán lehet belváros és puszta között.

Nálam is kiakadt a WMR 98%-on (a leírása szerint is eddig mér...)
UI.
Ha érdekel, van egy nagyon szép, szerkesztett magyar leírásom a WMR-200-ról... szívesen elküldöm Üdv

Akkor jó. Á, ránéztem, és most ment le 91%-ra. Már kezdtem megilyedni...

Nekem fél öt óta 98%-on van kiakadva a WMR. A synop szerint 92% a páratartalom a reptéren. Itt a kertben csöpög mindenrõl a víz, még akár igaz is lehet a mérésem, bár a felsõ tartományban kicsit nagyobbakat jelezhet. Szerintem nem mérsz hülyeséget, nyudodj meg.

Tényleg, majdnem elfelejtettem mondani... Tegnap venni akartam még 5 alátétet az árnyékolóhoz, erre már csak egyel kisebb méretûek vannak... [esõ]
Egyébként így is meg vagyok elégedve, nem gondoltam volna, hogy a festés ennyit számít...
Más: az állomásom már reggel óta 92%-os páratartalmat mutat, azóta nem láttam változást... Igaz, eléggé párás a levegõ, de hogy ennyire? Na midnegy, majd kiderül...

A legegyszerûbb tipp: elemeket megmérted, nem régiek? A leírásod alapján az átvitellel (hatótávolsággal) lehet a baj. Ha meg tudod csinálni, tedd a szenzort a beltéri mellé... hogy akkor mi lesz

Kedves észlelõtársak!

A segítségeteket szeretném kérni! Van egy Ws 1600-am és pár napja nem mûködik jól. A széladatokat és hõmérs.,páratartalmat nem mutatta, gondoltam lemerült benne az elem. Kicseréltem 2 nap után az elemeket, de semmi változás, ugyanúgy csináltam ahogy leírja az útmutató.... Elõszõr betettem az elemet a termo-higro adóba majd az alapkészülékbe, sípolás után próbálta venni a jeleket, de nem ment neki... Mi lehet a probléma, ill. ha lejárt a garanciája a mûszernek kb. mennyibe kerül a javítása? (Conradban vásároltam)

Köszönöm elõre is a segítséget!Remélem sikerül megoldani a problémémat...

Szia Taki! Vagy 3 hónapja van szolgálatban az árnyékolód, azóta semmi gond vele, bevált, a változásokra érezhetõen gyorsabban reagál a szenzor, mint azelõtt a minden oldalán 5 cm vastag hungarocell dobozban. Reméljük, orkán nem lesz a belátható idõn belül. Elem fogytáig nem szeretném babrálni a mûszert.

Én is ezt javaslom.
Szerintem egyébként szemmel "simán" leolvasható a tized is egy nagyobb osztású analóg mûszerrõl (nekem legalábbis nem okoz gondot), az eltérést én is szoktam figyelni. Általában gyors melegedés és lehûlés esetén valamivel 1 °C felett van az eltérés alkoholos ablakhõmérõm a WMR 100 között. Ez nem annyira szörnyû, egyéb esetekben jóval 1 °C alatt van a difi. A WMR-nél a gyári szélmérõre szerelt termo-higro szenzor méri az adatokat, és tölcsérekbõl készült árnyékolás van az eredeti árnyékolás mellett. Az egész rudazat elég masszív, nagy tömegû valami, szerintem ezért is lehet a késés. Kíváncsi lennék, hogy egy kiegészítõ szenzorral, amit Bandibának is ajánlottam változna-e a helyzet. Annak a tömege elenyészõ ehhez képest. A többi mûszer kültéri érzékelõje is viszonylag kis tömegû, ez a WMR 100 ilyen szerencsétlen csak. Valakinek vannak tapasztalatai? Végeztek hasonló összehasonlítást, mint mi?

Valami lehet benne, ám várjuk meg az elsõ komolyabb szelet. Az alsó anyák alá szerintem így is befér az általad említett megoldás, csak meg kell csinálni. Örülök, hogy eddig jól szuperál a cuccos, bárcsak minél többen használnák és akkor sokkal jobbak lennének a mérések is.

OffLine Taki köszönöm az õszinteséget, igazad volt Valszeg minden "ügyeletes" admin vagy modi megtette volna önként vállalt kötelezettségét. Nekem kell jobban vigyáznom a csõrömre, mert jogosan "rákoppint" valaki

Kösz Taki, az árnyékoló tényleg bevált
De azért egy fejlesztési ötlet (amin én is gondolkodok...):
a központi M8 menet erõs, de amihez csatlakozik a mûanyag tányér! Sajnos szerintem (már csak az árnyékoló felülete miatt is!) egy rendes szél bizony elvinné (ráadásul a szenzorral együtt... ami az igazán gond!)
Szóval arra gondoltam, hogy a 3 menetes szár hosszabb lehetne (alul vagy felül? persze távtartókkal) és laposvasból összehegesztett 3 szögletû tartóra csatlakozna, így 3 ponton lenne rögzítve és azon egy ráhegesztett átkötõn lenne a középponti M8 csatlakozási lehetõsége...
Bocs, csak 1 ötlet... egyelõre még megvan, de jöhet még aug. 20 Üdv.

Bellone, nem az "észt osztom" senki félre ne értse. "Drótos" üzemben 8 másodpercenként küld jelet a szenzor, én a saját tervezésú megjelenítõ szoftveremhez 1 perces közökben kérek adatot, bár ez felesleges, a kihelyezett profi automaták többsége tudomásom szerint 10 perces adatokat küld. Én így tenném: ha galervin93 ideje megengedi, a mûszer mellé helyezne "csupaszon" egy gyors reagálású hõmérõt, ott kellene állnia és WS észlelési idõközökben felirni a "kontrollhõmérõrõl" leolvasott értéket. Ha a kontrollhõmérõ nem tizedfokos osztású, lehetõleg a két egész fok közötti tizedeket jól "megsaccolva". "Házi" eszköznél két egész fok beosztását merõlegesen nézve, "szemre" elfelezve, majd azt is elfelezve, elvileg 0,25°C-t lehet megbecsülni. Jól becsülve, lépésköze 0,25 0,5 0,75°C lehet, ennél pontosabb semmiképpen. A kapott pár órás két adatsort Excel grafikonra viszed és összehasonlítod a két görbe futását. Valszeg kiugrik a reagálási különbség, bár sztem "nem lõnek vele verebet" Persze közel lakó jóismerõs jól kalibrált WS-e, burkolatlan szenzorral, könnyítene tán a dolgon.
Ui: ha valaki egyéni megjelenító felütet akar barkácsolni a WS meglehetõsen puritán felületéhez és grafikonos megjelenítéséhez képest, a CURRDAT.LST fájlt keresse a Heavy Weather könyvtárban. Az simán olvasható textfájlban (a history fájlból körülményes kiolvasni valami sajátos indexálás miatt) rögzíti az öszes adatot, percenként felülírva a beérkezõ friss adatokkal. A WS mûszer közvetlen adatkiolvasásához a memóriatérképet még mindíg böngészem, többször fejreállítottam a mûszert, ezért a háttérben fut a WS saját szoftvere és a currdat.lst fájlt olvasom ki amig meg nem töröm a memóriatérképet. "Perces adatok" rögzítésénél a history fájl mérete igen hamar megnõ, célszerû gyakran cserélni.
Ui.II. megszûnt a "szöveg elszállás", köszönet a fejlesztõknek Viszont megint hosszan locsogtam... bocs

Én félek a sok vastól én M5 menetes szárat használtam.

Bõven elég a hatos menetes szár és az M6-os anya. Egy csomó súlyt tudsz így megspórolni és olcsóbb is. Sokkal szebb, ha zárt anyákat (horganyzott, vagy krómozott makkanyákat) veszel, bár ebben az esetben jó ki kell számolnod a menetesszárak hosszát a zárt anyák miatt.

Spray-t vettem, akryl is... Képet is dobhatok. Az alátéteken egyszer áthúztam rajta valamilyen puha csiszolópapírt. Csak azért egyszer, mert egyáltalán nem csillogott, sõt... Már-már sokkalltam hogy nem csillog egy kicsit sem. Egyelõre nem akar lejönni a festék.
Akkor valószínûleg veszek még két M8-as menetet, meg vagy 5 tányért... Köszönöm a tanácsokat, holnap már megyek is a boltba... Legalábbis ha lesz még ilyen alátét... Menetesszár az lesz.

Az nagyon jó, már-már elempocséklóan feleslegesen sûrû szerintem. A KW9008 az 5 perces, ha jól tudom, na az szerintem semmire nem való...

Szia!
Nem tudom, milyen festéket vettél, spray-t, van ecsetelhetõt? Pár jótanács, ha nem haragszol meg....
Elõször is a teteje dupla legyen, tehát vagy tégy be még egy kivágatlan tányért, vagy egy kivágottat cserélj telire. A tányérok távolsága jónak tûnik, a belsõ átmérõvel sincs gond, a tányérok számát keveslem egy kicsit. A 160 mm-es belsõ hengerátmérõ legalább 12 db-ból álló árnyékolót kérne, hogy meglegyen a belsõ, kellõen nagy légtér. Mûanyag festésére mindenképpen akril alapú festéket ajánlanék. Nagyon fontos, hogy a felületet csiszold meg, mert általában a mûa. tányérok "csillogóan" simák, nincs az a festék, amely megállna rajtuk. Ehhez 100-120-as (így kérd a bótban) csiszolóvásznat ajánlanék, csiszolás nélkül hamar lepereg a festék. A csiszolás után kötelezõ a portalanítás és zsírtalanítás.(Vigyázat! A nitrohigító egyes mûanyagokat felold, használj inkább szintetikus higítót, lakkbenzint semmiképp!) Én is így csinálom, csak géppel. Akrilból, ha spray-t veszel, 1-1 doboz alapozó (mindkét oldalára 1x), matt fekete (belülre 2x), kristályfehér (nem matt! 2x kívülre) elég lesz. Én nem ezt használom, mert iszonyat drága a spray festék, az enyémeket autófényezõ mûhelyben festik spec. mûanyagfestékkel. De ez csak a sorozatgyártásnál olcsóbb, 20-25x12 db tányért fújnak egyszerre. Ha bárkinek segítségre van szüksége árnyékoló ügyben, nagyon szívesen segítek.
Lord!
Örülök a pozitív gondolatoknak, az utolsó áthelyezõ én voltam, jelentem.

Lehet hogy a közeljövöben meg tudom csinálni...
Még annyit kérdeznék(a WS-8035IT-hez kapcsolódva) hogy a 4mp-es mérési ráta az mennyire "használható"? Mert nekem eddig egy - belegondolni is rossz - 5 perces(!) hõmérõm volt...

Akkor csak 20 deka színvas.
Az eltérés nem lesz nagy a környezethez képest, azok a mûszerek is késnek, de ha megnézed egy gyors reagálású alkoholoshoz, akkor igencsak meglepõdhetsz. Azzal hasonlítsd össze, majd a hónap végén a 40 °C utáni estéken.