Földtan
Nem én számítgattam, hanem a Miskolci Egyetem egyik bányászati kötetét Dr. Gagyi Pálffy András tollából, amiben az ércvagyon is nagyobb.
Bizony a politika és a szakmai blõdségek és következetlenségek sorozata és a fontos döntésekkor alacsony világpiaci árak (90-es évek vége, azóta az ércek ára megtöbbszörözõdtek) halálra ítélték a világszinten is kiemelkedõ és a döbbeneten gazdaságosan kitermelhetõ ércvagyont (rézre vonatkoztatva 2200 USD/t feletti ár felett.
Nem véletlen, hogy a három éve igen magas réz ár, ami miatt zörög a haraszt, nem véletlenül.
Annyiban van igazad, hogy a tönkretett bányamûvek miatt új hatástanulmány kellene.
Bizony a politika és a szakmai blõdségek és következetlenségek sorozata és a fontos döntésekkor alacsony világpiaci árak (90-es évek vége, azóta az ércek ára megtöbbszörözõdtek) halálra ítélték a világszinten is kiemelkedõ és a döbbeneten gazdaságosan kitermelhetõ ércvagyont (rézre vonatkoztatva 2200 USD/t feletti ár felett.
Nem véletlen, hogy a három éve igen magas réz ár, ami miatt zörög a haraszt, nem véletlenül.
Annyiban van igazad, hogy a tönkretett bányamûvek miatt új hatástanulmány kellene.
Egyetértek Andrissal. Felmerül bennem még egy kérdés: a folyami homok vizessége, szennyezettsége mennyiben akadálya a fulgurit képzõdésének?
Szerintem ha a villámhárító végét a homokba dugod, akkor a végpontból nem egy nagy "föld alatti villám" indul, hanem a szélrózsa minden irányába egyszerre húznak át kisebb szikrák, szétoszlatva az energiát. Az elsõ kérdésedre emiatt a 2. választ adnám...
Sokkal hatékonyabbnak gondolnék egy szigetelõ lábakon álló, pár méterrel a föld felett elvégzõdõ villámhárítót: ennek a végétõl a homokfelszínig az "igazi" villám folytatása üthetne át, így a homokot ugyanaz a hatás érné, mint a természetben. A gond csak az, hogy lábaknak nem egyszerûen szigetelõnek, hanem a levegõnél is jobb szigetelõnek kellene lenniük, ilyen anyagot pedig nem egyszerû találni.
Sokkal hatékonyabbnak gondolnék egy szigetelõ lábakon álló, pár méterrel a föld felett elvégzõdõ villámhárítót: ennek a végétõl a homokfelszínig az "igazi" villám folytatása üthetne át, így a homokot ugyanaz a hatás érné, mint a természetben. A gond csak az, hogy lábaknak nem egyszerûen szigetelõnek, hanem a levegõnél is jobb szigetelõnek kellene lenniük, ilyen anyagot pedig nem egyszerû találni.
Tanulságos lenne, ha a számításaidat megosztanád velünk. Kíváncsi vagyok, hogy a kitermelési lehetõségeket világszerte folyamatosan keresõ bányavállalatok hol követték el azt a hibát, ami miatt nem csaptak le a bomba üzletre.
Persze igaz, hogy ha nekem lenne 30 milliárd dolláros ötletem, amire elõttem még senki nem jött rá, azt én sem egy internetes fórumban fejteném ki.
Persze igaz, hogy ha nekem lenne 30 milliárd dolláros ötletem, amire elõttem még senki nem jött rá, azt én sem egy internetes fórumban fejteném ki.
Itt a Duna középsõ-alsó szakaszán egymást érik a homokzátonyok - már amikor kisebb a víz, mint most. A homokvárépítésen túl több kísérlet is adódik, amit egy kellemes nyári napon elvégezhetünk, pl egyes frakciók szétválasztása. (Sosem gondoltam volna, hogy az egyszerû dunai homokban legalább négyféle mágnesezhetõ ásvány van)
A másik érdekes dolog a fulgurit. Gondolom ebben a fórumban nem kell részleteznem, hogy mi a fulgurit, de röviden: a villámcsapás hatására megüvegesedõ homok. Annak ellenére, hogy a bolygót másodpercenként több villámcsapás is éri, "csak úgy" elkezdeni ásni fulgurit után eléggé hamvába holt ötlet. Tû és szénakazal.
Két éve merült fel bennem, hogy talán érdemes lenne rábírni a villámot, hogy az általam kijelölt területre csapjon. A tervem az volt, hogy az egyik zátonyon felállítok egy villámhárítót és egyszerûen a homokba vezetem. Tavaly neki is álltam a dolognak, egyeztettem több, villámvédelemben jártas szakemberrel, az eredmény egy 9 méter magas szerkezet volt, amely Bajától 6 folyamkilométerre délre került felállításra. Sajnos a szerkezet nem volt elég erõs, egy hónap után egy vihar tönkretette anélkül, hogy találat érte volna.
A projektet idén folytatom felhasználva a tavalyi tapasztalatokat. Azonban máig megválaszolatlan néhány kérdésem, amiket most bedobok ide, sok okos ember közé.
1. Egyáltalán reális az ötlet? A neten kutatva hasonló kísérletek után azt tapasztaltam, hogy kétféle vélemény létezik. 1. mûködik a dolog és keletkezik fulgurit a villámhárító (hülye szó, jobb lenne a villámfogó) alatt. 2. A másik vélemény szerint nem mûködik, csak akkor keletkezik fulgurit, ha közvetlenül a homokba csap a villám.
Szerintem ezt nem lehet ennyivel elintézni, hiszen a villámok között is óriási különbségek vannak. Itt most nem a + és - villámok közötti különbségekre gondolok, hanem a különbözõ energiájú - villámokra (eleve csak - villámokról van szó). Nem kétséges, hogy egy tízszeres lecsapó nemhogy a homokból, hanem a tér-idõbõl is üveget csinál.
Szerintetek?
2. Egy épületre tervezett villámhárítónak az a célja, hogy "befogja" a villámot és a lehetõ leggyorsabban a föld alá vezesse. A föld alatt azonban még nem ér véget a feladat, ugyanis azt a viszonylag nagy mennyiségû elektromos áramot a lehetõlegnagyobb területen el kell oszlassa. Erre való a körföldelés, stb.
Nekem pontosan fordított a célom: pontszerûen vezetem az áramot a homokba, várva, hogy a levezetésre tervezett drótsodrony vége és a homok egyes pontjai között "áthúzzon" a szikra. Azaz lényegében itt egy új villám keletkezik a föld alatt.
Helytálló ez így? Milyen paraméterekben különbözik a föld alatti szikra és az eredeti villám?
3. Amire még nem tudom a választ, hogy villámcsapás esetén az eredeti szerkezet mennyire forrósodik fel. Ha megfelelõ a szerkezet vezetõképessége és nincs rajta túl sok kötés, akkor elvileg csak a csúcsán és a végén forrósodik fel. (az építés miatt ez fontos) Ez azonban nem biztos, hogy így van, hiszen az áram kétféle vezetõn folyik, ionizált levegõben és vasban.
Várom a véleményeket!
A másik érdekes dolog a fulgurit. Gondolom ebben a fórumban nem kell részleteznem, hogy mi a fulgurit, de röviden: a villámcsapás hatására megüvegesedõ homok. Annak ellenére, hogy a bolygót másodpercenként több villámcsapás is éri, "csak úgy" elkezdeni ásni fulgurit után eléggé hamvába holt ötlet. Tû és szénakazal.
Két éve merült fel bennem, hogy talán érdemes lenne rábírni a villámot, hogy az általam kijelölt területre csapjon. A tervem az volt, hogy az egyik zátonyon felállítok egy villámhárítót és egyszerûen a homokba vezetem. Tavaly neki is álltam a dolognak, egyeztettem több, villámvédelemben jártas szakemberrel, az eredmény egy 9 méter magas szerkezet volt, amely Bajától 6 folyamkilométerre délre került felállításra. Sajnos a szerkezet nem volt elég erõs, egy hónap után egy vihar tönkretette anélkül, hogy találat érte volna.
A projektet idén folytatom felhasználva a tavalyi tapasztalatokat. Azonban máig megválaszolatlan néhány kérdésem, amiket most bedobok ide, sok okos ember közé.
1. Egyáltalán reális az ötlet? A neten kutatva hasonló kísérletek után azt tapasztaltam, hogy kétféle vélemény létezik. 1. mûködik a dolog és keletkezik fulgurit a villámhárító (hülye szó, jobb lenne a villámfogó) alatt. 2. A másik vélemény szerint nem mûködik, csak akkor keletkezik fulgurit, ha közvetlenül a homokba csap a villám.
Szerintem ezt nem lehet ennyivel elintézni, hiszen a villámok között is óriási különbségek vannak. Itt most nem a + és - villámok közötti különbségekre gondolok, hanem a különbözõ energiájú - villámokra (eleve csak - villámokról van szó). Nem kétséges, hogy egy tízszeres lecsapó nemhogy a homokból, hanem a tér-idõbõl is üveget csinál.
Szerintetek?
2. Egy épületre tervezett villámhárítónak az a célja, hogy "befogja" a villámot és a lehetõ leggyorsabban a föld alá vezesse. A föld alatt azonban még nem ér véget a feladat, ugyanis azt a viszonylag nagy mennyiségû elektromos áramot a lehetõlegnagyobb területen el kell oszlassa. Erre való a körföldelés, stb.
Nekem pontosan fordított a célom: pontszerûen vezetem az áramot a homokba, várva, hogy a levezetésre tervezett drótsodrony vége és a homok egyes pontjai között "áthúzzon" a szikra. Azaz lényegében itt egy új villám keletkezik a föld alatt.
Helytálló ez így? Milyen paraméterekben különbözik a föld alatti szikra és az eredeti villám?
3. Amire még nem tudom a választ, hogy villámcsapás esetén az eredeti szerkezet mennyire forrósodik fel. Ha megfelelõ a szerkezet vezetõképessége és nincs rajta túl sok kötés, akkor elvileg csak a csúcsán és a végén forrósodik fel. (az építés miatt ez fontos) Ez azonban nem biztos, hogy így van, hiszen az áram kétféle vezetõn folyik, ionizált levegõben és vasban.
Várom a véleményeket!
Érdekes a Santorini kapcsán, hogy nem zárható ki teljesen, hogy a remegések NEM a vulkántól erednek, hanem külsõ hatásra keletkeznek (pl.szél, emberi zavarás). Amikor úgy másfél hete volt egy nagyobb tremorsorozat a szeizmogramon, azzal kezdtem, hogy megnéztem a helyi idõjárást, akkor épp szélcsend volt... A neten elérhetõ szeizmogram egy hegytetõn lévõ állomásé, így itt logikus lehetne, hogy bezavar a szél. Másik állomások nem mutatják az erõteljes remegést.
Ennek ellenére persze a kisebb rengések egyértelmûek, vulkáni eredetûek és mindenképp magmamozgást jelentenek - legfeljebb annak mértéke a kérdéses.
Ennek ellenére persze a kisebb rengések egyértelmûek, vulkáni eredetûek és mindenképp magmamozgást jelentenek - legfeljebb annak mértéke a kérdéses.
Kb 2 éve kezdõdött a gyenge ébredezés, a nyáron kezdett szaporodni a kisebb rengések száma, illetve néha megjelent a harmonikus remegés is. Pár hónapja voltak búvárhajós kutatók a Kolumbusz tenger alatti hidrotermális aktivitását vizsgálva, szerintem linkeltem is itt akkor a búvárhajó élõ kameráját. Sajnos nem követtem, hogy pl. a vett anyagminták elemzése mit hozott, s most nincs idõm utánakutatni sem. 
Amennyiben rám céloztál, legyél bátor és nevezz meg, amennyiben a cikkre, igazad van.
- - - - -
Becko: Ejha, Harangi mester is cikket írt róla, akkor készül valami.
- - - - -
Becko: Ejha, Harangi mester is cikket írt róla, akkor készül valami.
Santorini már egy hete produkál tremort, vélhetõen töltõdik a rendszer.
----------------
Andris: ugyan már, te nem értesz a geológiai dolgokhoz, majd a szakértõk megmondják, mi mennyibe kerül
----------------
Andris: ugyan már, te nem értesz a geológiai dolgokhoz, majd a szakértõk megmondják, mi mennyibe kerül
Brrr...
Köszönöm az SMS-t, ám mire feljöttem a netre, látom, be is linkelted.
Hú: Link
- - - - -
András,
A kitermelés szerény számításaim szerint a 40 milliárd dollár negyede.
A kitermelés nemlétét sok "egyéb" tényezõ is befolyásolta (a termálvíz-vagyonunkhoz hasonlatos).
Köszönöm az SMS-t, ám mire feljöttem a netre, látom, be is linkelted.
Hú: Link
- - - - -
András,
A kitermelés szerény számításaim szerint a 40 milliárd dollár negyede.
A kitermelés nemlétét sok "egyéb" tényezõ is befolyásolta (a termálvíz-vagyonunkhoz hasonlatos).
Bocsi hogy közbevágok, de itt most mi történik?
Link
(Mintha az El-Hierro kitörés elõtt is így kezdõdött volna... (Talán)
Link
(Mintha az El-Hierro kitörés elõtt is így kezdõdött volna... (Talán)
A nagyságrend stimmel, a cikkíró szokás szerint arról feledkezett meg, hogy a réz (arany, olaj, szén, stb.) nem jön fel magától a föld alól. A kitermelési költség ugyanebbe a nagyságrendbe esik, így elég egy kisebb világpiaci áresés, és máris veszteséges a vállalkozás. (Ha nem így lenne, természetesen már rég kitermelték volna a készletet.)
Kérdés, hogy pl. egy kínai befektetõt mennyire fog érdekelni pár olyan csacskaság, mint környezetszennyezés vagy természetkárosítás, ha bányát vesz hazánkban, tudva, hogy ezek mind profitcsökkentõ tényezõk... Abban sem vagyok biztos, hogy egy felmért ércvagyon teljes egészében kibányászható gazdaságosan (persze elõbb-utóbb minden gramm fém gazdaságos lesz, amit a bolygónkon ki lehet termelni). Szóval OK, hogy lehet ilyenekkel integetni most, de gondolkodjunk hosszú távon és mondjuk ne adjuk el a gyerekeink, unokáink egészségét. Arról nem beszélve, hogy mire ezt kibányásszák, az államadósság még bõven hízhat.... :-( Na, én nem vagyok optimista.
Az ország mentõhajója lehetne a bányászat: Link
Csak Recsk 40 milliárd dolláros réz és cink vagyont rejt.
A cím talán túlzó, ám a nagyságrend elgondolkodtató...
Csak Recsk 40 milliárd dolláros réz és cink vagyont rejt.
A cím talán túlzó, ám a nagyságrend elgondolkodtató...
Tényleg gyönyörû!
Egyik legnagyobb élményem volt az Etna megmászása, annak ellenére, hogy sajnos a középsõ lábközépcsontom pár nappal elõtte megrepedt, amit sikerült törésig tornázni az egyik salakfolyáson (és még csak ez után jött a Stromboli )
Egyik legnagyobb élményem volt az Etna megmászása, annak ellenére, hogy sajnos a középsõ lábközépcsontom pár nappal elõtte megrepedt, amit sikerült törésig tornázni az egyik salakfolyáson (és még csak ez után jött a Stromboli
)
Milyen vulkáni kitörés lehetséges a német Eifel térségében?
Link
Illetve a Szantorinin észlelt tremor növekedés minek a következménye, mit jelenthet?
Link
Illetve a Szantorinin észlelt tremor növekedés minek a következménye, mit jelenthet?
Egy Boris Behncke kép: Link
Kinn állt a hegyen a hidegben (fenn volt elég magasan) egész éjjel, végigfagyoskodta, de saját bevallása szerint a leglátványosabb mûsor volt az elmúlt években, amit láthatott (jó ideje dolgozik már az Etnán, szóval hihetünk neki).
Kinn állt a hegyen a hidegben (fenn volt elég magasan) egész éjjel, végigfagyoskodta, de saját bevallása szerint a leglátványosabb mûsor volt az elmúlt években, amit láthatott (jó ideje dolgozik már az Etnán, szóval hihetünk neki).
Egyik német leányzóval mentettünk le webcam képeket az Etna reggeli mûsoráról, átküldte az övéit (õ addig mentett, míg én nem kezdtem el, így pont jól jött ki), animáltam a felvételeket:
Link
Link
Tremor bizony, mozgolódik a kaldera.
Érdekes még, hogy La Palma környéke is aktivizálódni látszik; nemcsak El HIerro alatt van a már ismert aktív tremor, hanem egy ideje La Palma és Teneriffa is produkálja magát, közülük is La Palma az aktívabb.
Érdekes még, hogy La Palma környéke is aktivizálódni látszik; nemcsak El HIerro alatt van a már ismert aktív tremor, hanem egy ideje La Palma és Teneriffa is produkálja magát, közülük is La Palma az aktívabb.
Nándi, köszi szépen :-) Iszonyú jó képdokumentumai voltak a kutatásainak meg a korabeli életnek, szóval élvezet volt turkálni bennük. A szalonnasütõs Griggsnél meg nincs jobb kép a világon, ha egy kutatói, felfedezõi pályát kell vonzóvá tenni. :-)))
Salo: annyira nem vészes a buszjegy, persze spórolni kell rá, de egyszer elmegyek, az biztos. Már csak a sör miatt is. :-)))
Salo: annyira nem vészes a buszjegy, persze spórolni kell rá, de egyszer elmegyek, az biztos. Már csak a sör miatt is. :-)))
Ebbe a fórumba mindig érdemes benézni Vagy tényleges tudást nyer az ember, vagy a változatosság kedvéért jót tud röhögni. Most utóbbi történt
Nándi: ez úgy van, hogy a Novaruptát a kutya sem ismeri (...), a Pinatubo-t meg igen. Ígyhát az volt a legnagyobb, és kész. Ez olyan, mikor a kérdésre, "melyik Európa legmagasabb csúcsa?" az a válasz jön, hogy a Mont Blanc 
Vagy tényleges tudást nyer az ember, vagy a változatosság kedvéért jót tud röhögni. Most utóbbi történt Nándi: ez úgy van, hogy a Novaruptát a kutya sem ismeri (...
), a Pinatubo-t meg igen. Ígyhát az volt a legnagyobb, és kész. Ez olyan, mikor a kérdésre, "melyik Európa legmagasabb csúcsa?" az a válasz jön, hogy a Mont Blanc
A Laacher See-rõl itt egy írás: Link . Egy fél mondatott innen is átvett a cikk szinte betûrõl betûre, tehát legalább utánanézett az cikkíró. Azon kívül, ha jól veszem észre, nagyrészt inkább fordítás a cikk, mint saját gondolat.
Ja, és amúgy szép hely, így képek alapján. Önerõbõl nem menne, de ha "muszájból" kéne odautaznom, nem szomorkodnék .
Ja, és amúgy szép hely, így képek alapján. Önerõbõl nem menne, de ha "muszájból" kéne odautaznom, nem szomorkodnék
. 
Igen. :-) Földtant nem a bulvárból tanulunk. :-)
Ha már Novarupta: Link
Ha már Novarupta: Link
Ja bocs, Pinatubo. De mindegy, mert arra is úgy hasonlít, mint a Merapira 
Ráadásul így akkor két marhaság is van gyors egymásutánban, mert a XX. század legnagyobb kitörése nem a Pinatuboé, mert a Katmai/Trident/Novarupta viszi a pálmát
Ráadásul így akkor két marhaság is van gyors egymásutánban, mert a XX. század legnagyobb kitörése nem a Pinatuboé, mert a Katmai/Trident/Novarupta viszi a pálmát
Hol van ebben a Merapi?
Ja és ha persze a mofetta azt jelzi, h valami ki FOG törni, akkor a mátraderecskeiek csomagolhatnak...
Ja és ha persze a mofetta azt jelzi, h valami ki FOG törni, akkor a mátraderecskeiek csomagolhatnak...
Szupervulkán... LOL Hasonlóság a Merapival... LOL Mert mindkettõ vulkán?
Már vártam, hogy mikor veszik át a Daily Mail írását... 2-án hozta le az angol szennylap ugyanezt. Kész röhej!
:-)
Amúgy célom egyszer elmenni oda, ill. az egész Eifel-t bejárni, már csak emiatt is: Link
Állítólag igen finom a világos és a barna változata is
:-)
Amúgy célom egyszer elmenni oda, ill. az egész Eifel-t bejárni, már csak emiatt is: Link
Állítólag igen finom a világos és a barna változata is
Japán déli részénél az óceán alatt 500 km-re Tokiótól 6,8-as rengés volt ma, nincs cunamiriadó. A rengés 348km fészekmélységû volt.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat