Globális jelenségek

Ezek szerint a bulvárcikk két cikk összefésülése.Itt nem a félrefordításról van szó (víznehezítő / nehézvíz,stb).Tedd a szívedre a kezed: egy szakmán kívüli valakiközépiskolai matematikai – fizikai – kémiai tananyag hiányos ismerete mellett mi a fészkes fenét értelmez az előbbi bulvárcikkből? Aki ugyan nem ért semmit, de „környezettudatosan” él? Nem várhatod az előbbiektől, hogy egy ilyen bulvárcikk állításait bármilyen szinten ellenőrizzék. Az általad megadott link meg kínai az előbbiek számára. Ez a bulvárcikk a klímapornó része. 

Átfutottam a cikk google fordítását. Az elején, a fordítástegy kicsit „magyarítva”:Miután befejeződött a világgazdaság jelenlegi átmenete aszén-dioxid-semleges energiaforrásokhoz, a negatív emissziós technológiák,amelyek a (már) kibocsátott CO2-t tárolásra alkalmas szilárd termékké alakítják, várhatóan kulcsszerepet játszanak a globális éghajlatstabilizálásában.A cikk folyékony gallium – indium – ón ötvözet elektródájú,abban lebegő cérium nanorészecskék által katalizált redukciót tárgyalja, ahol a katalízis hatékonyságát nem rontják a katalizátor felületén kirakódó szén szemcsék, a kokszosodás.Keletkező termékek: CO és elemi C, szén-monoxid és elemiszén, magyarul korom.A cikk szerint a becsült éves antropogén CO2 kibocsátás 40 Gt,ennek C tartalma kb. 10,9 Gt, 10,9 milliárd tonna. A CO-t a vegyipar használhatja, kérdés, milyen mennyiségben, ekkora mennyiségű koromra (ami földgázból fillérekért előállítható) pedig garantáltan nincs szükség, el lehet ásni jó mélyre. Ha pusztán az iparilag felhasználható korom környezettudatos előállítása a cél, adunk a sz…nak egy pofont, iszonyú drágán vonunk ki elhanyagolható mennyiségű C-t a légkörből, ha meg érdemi mennyiséget, a világ összes megújuló és CO2 semleges energiaforrása sem elég. Összességében ez a cikk pusztán érdekesség: a kutatókörültek, mint majom a farkának, hogy találtak egy szobahőmérsékleten működő CO2->C katalízis folyamatot, ahol a katalízist nem rontja le a katalizátor kokszosodása. A gyakorlatban az iszonyú energia igénye miatt ipari méretekben használhatatlan.

Ui: A bulvárcikk első része is megérne egy misét, van benne zöldség bőven.

Már az egyszerűsített origós kifejezést, hogy "folyékonyfém használatával szénné alakították vissza a szén-dioxidot" azt nem találtam meg.

A folyékony fém még a címében is szerepel és többször is a cikkben. 

Nagyon rossz stratégia bulvársajtóból hitelesen tájékozódni a tudományos eredményekről, mert nem csak ferdítéseket, hanem félrefordításokat, hamis adatokat, tévedéseket is tartalmazhatnak a kutatáshoz képest. Ezt azért nekünk illik tudni és merem feltételezni, hogy Te is tudod, hogy nem origóból meg ilyen helyekről szedjük ki a tudományos kutatások eredményét, mert akkor kiderül, hogy a nap pár év alatt 2.5%-ot hűl, meg ilyesmik  Itt az eredeti tudományos cikk:
Link
és ebben (nagyon gyors beletekeréssel) már nem is találtam meg azt a folyékony fémes dolgot. Ebben már sokkal menőbb, ha találsz hibát, én legalábbis nagyon kíváncsi lennék  (mert a tudásom megtorpant egyetemi fizika 1-2 szinten).

Tippem szerint azért volt peer review és egyéb átnézések, mielőtt a cikk a Nature-be került, ledöbbennék, ha egyszerű energiamegmaradási törvényeket benéznének. Az, hogy a bulvársajtó hogy tálalja? Szomorú

Messze van.  Sokadik áttételen és csillapításon keresztül. Az észak-Atlanti hőmérséklet-anomáliának nagyobb a hatása és az direkt, bár annak neve sincs. 

Egy újabb, a bulvársajtónak készített "tanulmány":

Link
A legnagyobb zöldség az utolsó bekezdés:
"folyékonyfém használatával szénné alakították vissza a szén-dioxidot"

Ezt nyilván oxigén jelenléte nélkül, mert különben az uristennek ( (c) Nano ) sem sikerülhet - redukció.

Energia mérleg:
- CO2 kivonása a levegőből
- CO2 redukálása szénné. Ez utóbbi a ténylegesen nem létező 100 %-os energia hatékonyságú átalakítás mellett pontosan ugyanannyi energiát igényel, mint amennyi felszabadul, amikor a szenet eltüzeljük. 
Azér tüzeljük el, hogy felszabaduljon. Aztán lényegesen több energiát ráfordítunk, hogy kivonjuk a CO2-t. És ezt valami pasadenai Kaliforniai Műszaki Egyetem kutatója írta le. 

Hát azér mán csak kéne ismernie egy mezei amerikai doktorandusznak is az Európában középiskolában oktatott anyag- és energiamegmaradási törvényeket. Egyébként egy mezei európai újságírónak is.

Az összes f...om kivan. 

Szerk: A kiakadás nagyságrendjét jelző mondatot NE moderáljátok ki!

Látható, hogy az El Nino milyen hatással van Ausztráliára. A légköri jelenség hatással van vagy hatással lesz valamilyen módon a Kárpát-medencére a következőkben?

Na, Floo! Rossz az elemzés, vagy hibásak a következtetéseim? Kíváncsi lennék a reflektálásodra a kutakodásomat illetően

Ez az adatsor 1991-ig van, és én csak annak akartam utánajárni, hogy igaz-e az állításod, hogy 61-90 között tombolt a zonalitás, és épp az ellenkezőjére találtam néhány tanulmányban.
100%, hogy ott az interneten a '91 utáni adatsor is, csak miért én végezzem el a házi feladatodat?  
Varga János előtt is tuti pár ezren észrevették ezeket a dolgokat, csak ha nem kutakodsz a neten utána a dolgoknak, akkor úgy tűnhet, mintha valami újdonság lenne, sőt mi több, még akár tévedhetsz is, amit aztán egész könnyű cáfolni utána a kutatómunka elvégzésével.

Azt nem tagadom, hogy régen a MetNet sok állításod jogtalanul tagadta, vagy sok más újszerű infót nehezen fogadott be, sőt mi több, cáfolt, akár szakmai körökből is. Ez azonban a konzervatív társaságok szokásos hátránya, hogy kicsit nehezebben nyitnak az újra, az elfogadott közhelyes tényeknek nehezen mondanak ellent, és harapnak arra, aki igen. Hány ilyen példa van... Globális felmelegedés, sarkvidék elolvadása, sivatagosodás, konstans melegedő magyar trend, mérőhelyek megbízhatósága stb... Hosszú lenne a lista.
A kutakodásaid viszont szerintem nagyon felületesek, személyes tapasztalatra épülők, holott ma már nem csak Te méred a hőmérsékletet és a légnyomást a világban, ezért rengeteg adatból lehet egész kevés idő alatt dolgozni (angol tudás előny). Épp ezért elég nagy támadási felületet hagytál régen a társaság részéről a pontatlanságaiddal vagy egyenest hibás elméleteiddel.
Ha nem dolgoznék épp, hanem lenne 20 percem, ezeket pörgetném át friss adatokért, sajna tuti forrást nem tudok így hirtelen: Link

Még egyszer: nem kötözködni akarok, csak meggyőződni arról, hogy '61-'90 között zonális etapot éltünk-e, mert az adatok ennek az ellenkezőjét mondják. Azt se vitatom (de nem is támogatom, mert nem tudom), hogy akkor milyen volt a csapadék- és a hőmérséklet-eloszlás, csak azt vitatom, hogy zonális volt akkor a jellemző irányítás.

Még csak nem is én vettem észre
Varga János vette észre már 1992-ben.
Nem arról szólt a hozzászólásom, hogy ki vette észre, hanem hogy amikor ezt a fórumokon leírtam, senki sem hitte el és nem is értette, miről beszélek, pedig itt mindenki az időjárással foglalkozott, voltak közöttünk meteorológusok is!
Az elmúlt 15-20-25 évre vonatkozóan hogyan mutatkoznak ezek a százalékok, amiket leírtál a múltbéli időszakról?

Lehet úgy beállítani, mintha csak és kizárólag Te vetted volna észre, de egyrészt sok-sok kutató folglalkozott és foglalkozik ezzel, legfeljebb nem voltak jelen a MetNet-en, amikor Te felvetetted ezeket. Plusz eléggé pontatlan dolgokat is állítasz, amit annó itt eléggé részletesen kielemeztem:
Link
Ezekre jutottam:

Látszik, hogy az 1962-1976 közötti időszakban nagyon kiugró a meridionális képek esélye, utána van egy visszaesés is. A vegyes képek rovására történt mindez, az lecsökkent, míg a zonális maradt kb. ugyanannyi. Nem, nem a zonális évek dominálnak eszerint, ellenben Floo állításával.

(Télen) A kiugró meridinális hatás megjelenik 1960 körül (10 éves átlag!), majd azóta durván lecsökkent, 1978 óta 50%-ról 20%-ra esett a meridionális képek esélye télen. Ezzel szemben a zonalitás meredekebben nőtt, mint a meridionalitás, 25%-ról 1985-re 40% fölé növelve valószínűségét. Ergó 1960 körül nagy meridionális telek lehettek, 1975-1991 között pedig zonálisak dominálhattak.

(Nyáron) Brutális meridionális hajlam 1961-1981 között, a vegyes rovására, a zonalitás pedig szépen, lassan, de csökkent. És ez lehet Floo számára egy kis plusz bizonyíték: A zonalitásos nyarak esélye 1940 körül 35% volt, azóta többé-kevésbé egyenletesen csökkent, 25% környékére.

Persze csak egy kutatómunka alapján, gyorsan, kevés energiával, de számokra és adatokra támaszkodva. Persze lehet tévedek, rosszul értelmezem az adatokat, nem ismerek összefüggéseket, de nem kaptam még cáfolatot a gondolatmenetre...

Források: Link

Most már nincs újdonság benne, de már 10-15 éve tartott a meridionális korszak, amikor én leírtam itt a fórumon, és sokan nekem estek és
lehülyéztek, hogy miről beszélek?!
Akkor még újdonság volt, holott már 10-15 éve tartott!!!!
Amit tudsz 5 éve, 10 éve, azt úgy éled meg, mintha mindig is tudtad volna,
holott előtte Te sem tudtad, mint ahogy van, akinek ez most is újdonság,
mivel még nem tudja.
Van aki az elejétől kezdve észrevette, meg van, aki 20 év múlva sem!
Valóban voltak ilyen időszakok régebben is, a kérdés csupán az, hogy szabálytalan módon váltakoznak össze-vissza azok az időszakok, amikben zonális vagy meridionális túlsúly van, vagy pedig meghatározott időszakonként, szabályosan váltakoznak!?

Semmi újdonság nincs abban, hogy meridionalis uralmú időszakot élünk. A huszadik században, és azt megelőző századokban is voltak ilyen időszakok. Valószínűleg ez egy természetes ingadozás,. 

Ahogy Floo-t idézzem: ...."globális felmelegedésről akkor beszélhetnénk, ha a régebbi nyugati áramlás maradt volna, csak 0,6-0,8 fokos átlaghőmérséklettel magasabb tartományban zajlana.
Ehelyett a zonalitás drasztikusan visszaesett, a nyári teljesen, télen néha-néha 1-1 hétre előjön, de 
rendkívül durva dolognak tartom, hogy egy régebben gyakori áramlási kép 
szinte teljességgel megszűnjön!
Helyette lett meridionális áramlás, ami azt eredményezi, hogy a hideg délebbi szélességekre, a meleg pedig 
északabbi szélességekre el tud jutni.
Ezek a dolgok jelentik véleményem szerint a nekünk súlyosabb problémákat, mint hogy az átlaghőmérséklet 8 tizeddel magasabb. ..." - Forrás: Link 

Én vele értek egyet. 
Persze ez lehet a magassági szél erőségének megváltozása. Hülye kérdés, amire magam sem tudom a választ, esetleg kulcspontok mentén irányának megváltozása?! Ne talán a légkörből gyorsan kiürülő, viszont a magasabb pár tizedes átlag miatt nagyobb párolgás hatására légkörbe jutó vízgőz? Ráadásul a légkörbe kerülő kondenz alapanyagok por,korom, egyéb csak növelik a légtömeg párabefogadó képességét. 

-----------------------------------------------------------------------------
Nem idevaló téma! - de azért külön bejegyzést érdemelne,de mivel nem tudom hova való leírom.
Tehát:
- Tavaly rekord sok volt a villámtevékenység Mo-on, legalább is valami ilyesmit olvastam még őszön. Nekem fejben az állami jégelhárító rendszer jutott eszembe a kondenz képző anyagával, hogy nem csak csökkenti a jégméretet és növeli a lokálisan lehulló csapadék mennyiségét, hanem a sürűbb apróbb jégszemek nagyobb potenciális energia felszabadításra, elektoromos kisülésre képesek. A lokálisan előfoduló csapadékról még annyit, hogy ugyan az a cella pár kilométerrel arrébb legyengülve már nem ad annyi csapadékot mint normál esetben adott volna emberi tevékenység nélkül. Szerintem indokolatlan jégeső elhárítás esetén sor negatív hatása van annak, ha agyba főbe kondenz alapanyaggal szórjuk tele a légkört. Mondjuk arra kíváncsi lennék készült -e eset tanulmány ( esetleg magyar nyelvű  ) vagy dokumentáció arról, hogy milyen hatásai lehetnek a tartósabb jégeső elhárításnak. Pozitív ugye nincs jég, ha van is kicsi. Negatív hatása mi? Növeli-e a hektikusabb csapadékeloszlást az adott térségben? A légkör elektromos kisüléseinek gyakoriságát növeli vagy csökkenti e? Valamint annak CC vagy CG aránya milyen arányban változik e? Vagy egy sor egyéb más körülménytől függ, s nincs két ugyan olyan helyzet..? ...stb? 

Azért az tényleg jópofa, hogy most is nemsokára ilyen brutális hidegmag Link néz farkasszemet Európával beterítvén az északi hemiszféra felénk eső térfelének jó részét, de a "tudósok" közt már pár hete megy a disputa, hogy a globális felmelegedés és az El Niño együttes hatása miatt ez lehet az eddigi legforróbb nyár... Komolyan kezd most már szánalmas lenni ez az egész handa-banda. 
Tényleg annyira eltávolodtunk volna a természettől, hogy nem vesszük észre azt, ami valóban a szemünk előtt zajlik, ill. jelen esetben nem is zajlik?

Végre egy klíma - cikk, ami nem füstfelhővel kezdődik.
A Wiki is korrekt:
Link
Van benne egy nagyon fontos a "A jégkorszak kialakulásának okai" címszó alatt:
- a kontinensek elhelyezkedése
Egy szép ábra, nyilván a legtöbben ismerik:
Link
Felvet néhány kérdést, pl: 
Kb. 3,5 millió évvel ezelőttig az ilyen-olyan csillagászati, vagy akármilyen ciklusok kb. 2 °C amplitúdójú kilengéseket okoztak a globális hőmérsékletben, Mi kezdődött kb. 3,5 millió éve, mi történt az elmúlt 3,5 millió évben, hogy ugyanazon hatások következtébeni globális hőmérséklet változásának az amplitúdója 2 °C-ról 9 °C-ra nőtt? 

Igen, én sem értek benne mindent, de végre nem a szenzációhajhászást érzem mögötte. 

Nem rossz, bár én a végén kétszer is meglepődtem:

- egyrészt, hogy már vége, azt hittem kb. a közepén járok;
- másrészt az utolsó, mezőgazdaságos mondattal nehéz egyetérteni.

Floo-val teljes mértékben egyetértek a tekintetben, hogy amíg van a poláris, szubpoláris térségben a téli félévben (sőt, augusztustól májusig) hideghalmozódás, addig semmi értelme új növényekről, kedvezőbb feltételekről beszélni. Még nálunk sem, nemhogy az említett térségekben.

Úgy tűnik, ez eléggé objektív cikkre sikeredett. 
Link

Csak az első másfél oldalról, amit a gugli a "kis jégkorszak"-ra kiadott. Utána indultam Békéscsabáról Szarvasra, nem vesződtem vele többet. Ha a zember tudatosan akarná összeválogatni a világban a hülyeséget, sem tudná azt olyan precízen megoldani, mint amit a gugli tized másodperc alatt. Nyilván ezek szponzorált bulvár találatok. A rideg reklámmentes tényeket kivadászni profi kereső progi ismeret kell, ha lehet egyáltalán. Ha például a magyarországi vérszívó rovarok között a laikus által leírt kinézet és az okozott tünetek alapján a guglin a rovarirtó cégek és rovarriasztók reklámján átjutva valaki beazonosítja a kolumbácsi legyet, annak fizetek három láda sört (ha már majdnem negyven éve mindent sör-egyenértékben számolok).

Szép válogatás! 

A zöldséges bolt kínálatából:
Link
Link
Link
Link
Link
Link 

Nem rossz, de van itt még egyéb szenzáció is: Link

Mórickának mindenről ugyanaz jut az eszébe:
Link

Szia,

Az a szomorú, hogy már benned és sok-sok emberben is elültették, hogy egy OMSZ-t ilyen-olyan érdekek vezérelnek, és aszerint nyilatkoznak 20-30 éves tippjük megfogalmazásakor. Meg a média, meg mindenki, aki a felmelegedéssel foglalkozik. Persze, nyilván a globális lobbi okozza, hogy a gleccserek folyamatosan és egyre gyorsabb ütemben tűnnek el, hogy a pólusokon negatív rekordokat döntögetnek a minimum és maximum jégborítottsági adatok, hogy a növények, rovarok melegebb éghajlathoz való alkalmazkodását már lassan-lassan tetten lehet érni, és vándorlásuk iránya nem éppen jégkorszak eljövetelét jövendölik. Örülhetünk annak, hogy a felmelegedés dinamikája még nem érte el azt mértéket, amitől kezdve már nem biztos hogy kényelmesen internetezgetünk és üzengetünk egymásnak, hanem egy keményebb világ jöhet. A mostani 10-20 évet még a nap működése megmentheti nekünk, de utána mi lesz vajon?

Persze ettől még Trump írogathatja a félbolond üzeneteit és viccelődhet, meg tapsikolhat neki pár millió kevésbé strukturált ember, de a folyamatok, a mérések eléggé egy irányba mutatnak. És még egy szót sem említettem az emberi tényezőről, csak a felmelegedésről.

Gondolom az adatokat is hekkelik, nyilván :-)

A tudomány nem ismeri a szerénységet, nem érdekli, engem sem érdekel, a légkört sem érdekli, engem csak a természet törvénye érdekel.
Én a természet, a légkör felé vagyok alázattal, nem az omsz felé!

Minek kellene történnie ahhoz, hogy ne jöjjenek le időnként azok a hidegek onnan?
Csak egy dolognak: nem lenne szabad az északi szélességeken -10,-15,-20,-25 fokos 850-nek lennie!
El tudod képzelni ezt?
A mérések kezdete óta legmelegebb évet éltük 2018-ban, és február végén ez volt Link
A második legmelegebb év 2014 volt, abban az évben december végén Link
2017 január Link
Meg most is ott a hideg északon.
És ha ott van, időről időre le is szakad!
El tudod képzelni, hogy nem lesz ott fent hideg?
2012-t nem is linkelem, emlékszel mi volt akkor!
Látsz bármiféle tendenciát, hogy ezek a hidegek eltűnnek?
Kizárt!
Én inkább azt látom, hogy majdnem minden télen meglátogat bennünket a -15,-20-as 850, maximum kis szerencsével kerüljük el őket.
Akkor mi a csudától változna ez meg?
Még a zonálisabb években is voltak, 1963, 1969, 1978, 1985, 1987, most is vannak, mindig voltak.
A hideg ott van, ha arra alkalmas áramlási elrendeződés van, akkor jön.

"Az omsz azon véleményét, miszerint 20-30-50 év múlva ezek a sarki téli hidegbetörések meg fognak szűnni.....ez meg vagy totális homályról árulkodik, vagy érdekről!
Vagy mindkettőről!
Mindkettő a tudomány teljes megszégyenítése!"

Ez egy elég szerény vélemény.   Gondolom az OMSZ-nél teljesen amatőrök dolgoznak, vagy a kemtrél lobbi pénzeli őket. 

Honnét tudod biztosan, hogy homály vagy hülyeség az amit mondanak? 

Most annyit látni, hogy nagy területeken érintően főleg a nyári félévben drasztikus meleg anomália uralkodik. Nem jellemző a zonalitás tényleg, de az, hogy jön ahhoz, hogy csak emiatt magasabb az átlag T. " Ha minden rendben lenne", télen meg kéne kapnunk azt az adag hidege amit nyáron melegben, nem? Arról nem beszélve, hogy a Kárpát-medence a mikroklímájával még erősen rásegítene arra, hogy a földrajzi fekvésünkhöz képest is keményebb tél legyen, ennek ellenére még ezen a látszólag "normális-havas telünkön is" az évszak felénél pozitív anomáliás volt... (Külön érdekes mi lehet annak az oka, hogy eltűnt a zonalitás). A sarki jégtakaró rendszeresen (ahogy most is) negatív csúcsokat dönt kiterjedésre, vastagsága már egészen katasztrófális, igaz egyelőre szezonálisan aktuálisan itt még nem látszott direkt hatás ránk, de ha elfogy vagy kritikus szint alá csökken az biztos valamilyen változást okoz akár negatív akár pozitív irányba. Nekem tippem sincs mi lesz 20-30 év múlva, de az elmúlt 20-30 év tendenciái az erős melegedés irányába mutattak.

Szó szerinti globális felmelegedésről akkor beszélhetnénk, ha a régebbi nyugati áramlás maradt volna, csak 0,6-0,8 fokos átlaghőmérséklettel magasabb tartományban zajlana.
Ehelyett a zonalitás drasztikusan visszaesett, a nyári teljesen, télen néha-néha 1-1 hétre előjön, de
rendkívül durva dolognak tartom, hogy egy régebben gyakori áramlási kép
szinte teljességgel megszűnjön!
Helyette lett meridionális áramlás, ami azt eredményezi, hogy a hideg délebbi szélességekre, a meleg pedig
északabbi szélességekre el tud jutni.
Ezek a dolgok jelentik véleményem szerint a nekünk súlyosabb problémákat, mint hogy az átlaghőmérséklet 8 tizeddel magasabb.

Régen is voltak évek, amikor két egymást követő év között 1-1,5 fokos középhőmérséklet eltérés volt.
Közép és Dél-Olaszországban az elmúlt években évente esik annyi hó, mint máskor 10-20-30 év alatt.

Az elmúlt 5-7 évben nálunk sok télen két-három egymást követő derült éjszaka hiánya mentett meg a -25,-30 fokoktól.
Ez a meridionális időszak a nyári melegeknek kedvez, a nyári magas középhőmérsékletnek.
Miközben 2014-ben az addigi legmagasabb középhőmérsékletű évben nem érett meg a szőlő ! ! !
Erre a variációra szerintem előzetesen senki nem tett volna 1 Ft-ot sem!
Szóval kicsit árnyaltabb a kép, mint ahogy a tudósok lefestették.
Az omsz azon véleményét, miszerint 20-30-50 év múlva ezek a sarki téli hidegbetörések meg fognak szűnni.....ez meg vagy totális homályról árulkodik, vagy érdekről!
Vagy mindkettőről!
Mindkettő a tudomány teljes megszégyenítése!

Negatív visszacsatolás?
Igen hosszú apitudójú erősebb hidegöblitések és megváltozott légköri muszterek hatására?

Globális felmelegedés Link ?

A Maunder-minimum-féle mini-jégkorszak bekövetkezési esélye manapság alig több. mint nulla egész valahány tized százalék. Szép estét! 

A 2019. esztendőt a jelenlegi és az előttünk álló új napciklus közötti választóvonalnak tekintik. (Noha már fel-felbukkan egy-egy új ciklusbeli napfolt vagy napfoltcsort a megfelőlen magas naprajzi szélességen, a (ciklus)váltás majd jóval később következik be.) Szép estét, kellemes hétvégéte kívánok!  

Áthelyezve innen: Meteorológiai esélylatolgatások (#71794 - 2019-01-11 13:38:42)

Miután a Maunder-minimumhoz hasonlították, így gondolom, hogy az eddigi ciklusok leggyengébbikének vélik. 

Áthelyezve innen: Meteorológiai esélylatolgatások (#71793 - 2019-01-11 13:38:10)

Na igen, hozzánk pont ennyire meleget.
Link

Egyébként 4. legmelegebb évként emlegetik a tavalyit globális értelemben.

Áthelyezve innen: Meteorológiai esélylatolgatások (#71792 - 2019-01-11 13:21:1

Ehhez képest elég nagy melegrekordot hozott 2018...
2019 amúgy a 11 éves gyenge napfolttevékenységek leggyengébbike, vagy a mostani 11 éves ciklus végén a leggyengébb 1 év? Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai esélylatolgatások (#71791 - 2019-01-11 09:52:06)

Pár napja olvastam egy érdekes, 2016-ban készült tanulmányt a napfolttevékenységről. Eszerint az akkor már folyamatban lévő csökkenő napfolttevékenység 2019-re érheti el a minimumát, melynek mértékét és hatását a Maunder-minimuméhoz hasonlították. Az akkori hatás ugye ismert; a tanulmány célja nem szenzációhajhászás volt, így végső konklúzióként legalábbis hideg(ebb) telet vezettek le (OK, leírták azt is, hogy akár egy a Maunder-minimuméhoz hasonló mini-jégkorszak sem kizárt). 

őőőőőő.....
Várj egy 27000 évet, és kiolvad majd egy a kertedben a Normafai-gleccserből

Nem tudjátok esetleg, hol lehet cirbolyafenyőt kapni?  A kék atlaszcédrus és a kaukázusi jegenye szépen fejlődik Solymáron a kertben...   Köszönet!

Jah, dehogy tartom fent, én csak a tudósokra gondoltam. Az, hogy felettük a politika mit rendel meg, vagy milyen érdekek mentén ferdíti el a kutatásaikat, az teljesen más tészta. Egy politikusnak nem is dolga tudni ezeket, bár nem ártana, hogy ha akkor ami viszont a dolga, azt végezné, és nem lobbi érdekek mentén persze.

Félreértés ne essék, az 1860 - as években "csak" aszályos évek voltak, az 1866 - os hírhedt alföldi aszállyal tetézve.
A jégkorszaki áramláskép témát Szeke karcolgatta anno, sajnos ő is "eltűnt" a fórumról. Nem igazán lehet összehasonlitasi alapunk, hiszen Grönlandot, vagy a déli sarkot, a most létező szárazföldi állandó jeget óceánok (tengerek) veszik körül. Szerintem volt őrület bőven, a szinte állandó nagy mennyiségű, nagy magasságig kiterjedő fagyos legtomeg dühödt keveredési zónát produkálhatott a mi szélességi körünkön. Erre enged következtetni a jégkorszaki fedőkőzet is. 
Nehezen tudom elképzelni, hogy az USA, vagy Kína érdemben változtatni fog belathato időn belül a fosszilis energia felhasználásán. Innettől kezdve a kérdés el is dőlt.... 

Ha valaki nagyon "unatkozik", s kellően elszánt a WZ archívumát fellapozva áttudja magát rágni szinpotikailag az általad említett éveken. Hogy körülbelül milyen időjárás volt akkor tájt Kaunertalban.
Google: Link
WZ: Link
Én az általad bejegyzett erdőhatárt vettem górcső alá, hogy milyen áramlási képek voltak azokban az években a leggyakoribbak.
"Erdőhatár a Kaunertalban:
1850: ~2180 m
1920: ~2210 m
1980: ~2245 m
2018: ~2270 m (műholdkép alapján)" 

-Nos mivel ezt egy sor egyéb más tényező is jelentősen befolyásolja, csak általánosságban mondhatom el, hogy fellapozva az említett évek közötti jan.1 és aug.3 közötti makroszinoptikai felállásokat egy párhuzamot véltem felfedezni mind a 4 évben.
Az, hogy nőt a hosszúampitudojú hidegöblitések mélysége(délebbi szélességek felé) valamint irányukban is eltérés mutatkozik.
Sajnos a wz csak 1851-től ad térképeket kerestem a neved alapján varaljamet.eoldal.hu / cikkek / climate_budapest című htm-re de jelszót kér sajnos.  Pedig tudomásom szerint ezen az oldalon Éghajlati adatsorok vannak - Climate Data Series Budapest 1780-2015-ig. Utánna néztem volna annak is hogy Rossmann  #9741 számú bejegyézében a "...mondjuk az 1860 - as években, vagy az 1700 évek azon időszakban, amikor a fertő, és velencei tó kiszáradt?" -hogy is volt? Lehet egy sokáig fennálló déli, délnyugat eu.-i anticiklon volt a felelős?

1850-es képet nem add de egy évvel későbbit igen a WZ.
Az 1851-es kép javában télen ék-i Ac, hozzánk(Kárpát-medencébe)belógó északkeleti áramlás,de Alpokat nem érintő, valamint nyugaton izlandi ciklongyár jellemezte.

Nyáron ha volt is nyugati front a német alföldön vonult be európa középső vidékei felé. Alpok vonalától délre nem igen volt ciklon s ha volt is akkor is elég kis mennyiségű hideg füződőtt le arra. Ahogy fellapoztam(ezt körülbelül napi tagolásban tettem egy konkért 12z-re nézve.)  1920-ban megnőt a lefűződések száma és éki eu ac és gyakrabban nyúlt a kárpát-medencén túl a mediterrán térségbe. Okozott gyakoribb csapadékot(télen). 1980-as kép is ezt adja. De összegezve én a nagyobb volumenű hidegöblitéseket olvastam ki belöle. 
Ha csak az 1851-es nyári uralkodó képet veszem, amikor az Azori szk.i anticiklon az Alpokra rácsücsülve "megvédi" a délebbi területeket a hűsitő hf-től ahhoz képest a meredekebb blokok alkalmával egyenesen nyugat - eu.-ra szakadó hidegek "über brutálak" az akkori áramlási viszonyokhoz képest.

Lapozzátok fel a WZ-t. 

Ha én fejbe fejtegetnék mi volt akkor gyakoribb, azt mondanám nem nyúltak ennyire délebbre a mérsékelt övi ciklonok frontjai mint most.

Még is jó pár ezer évvel ezelött valami teljesen más 1851-től is eltérő áramlási kép volt meghatározó. Kíváncsi lennék egy jégkorszaki áramlásiképre hogy azt mély meridionális áramlás jellemezte zonalási képek nélkül vagy más abnormális kulcsterület felelt( pl. egy tartós anciklon a skandinávoknál) egy kontinens eljegesedéséért. 
Ha nem tudnám hogy (elvileg) "melegszünk", azt mondanám gyakoribb meridionális hajlam miatt újabb lehűlés felé 'sántikálunk'. De mivel nem tudom mi volt pl. a kis jégkorszak uralkodó makroszinoptikai helyzetképe, gyakorlatilag nem tudok párhuzamot vonni.  

A klíma csúcsból kilépett USA hozzáállása ,de lehet csak Trump gazdasági hozzállása jól tükrözi azt az álláspontot amit gazdasági és politikai okból a lobby képvisel. Nem érdeke a fosszilis tűzelőanyagokról lemondania. Se az olajról vagy másról. A gazdaságának egyik alappillére. S hogy vezető szerepet próbáljon ill. játszon, nem adja fel szándékosan. Érthető. (((Az már spekuláció lenne részemről, ha ebbe megpróbálnék belelátni egy olyat, hogy lehet ezek tudják "takaréklángon ég a Naptevékenység"-igy örüljünk hogy még nem csúsztunk bele egy újabb jégkorszakba. Maradjunk ezen a szinten(értsd. további foszilis tűz.any. égetés) és néhány tizedfok eltéréssel,de pár száz évig marad jelenlegi klíma. ))))

Nem akartam Karácsony szentségét mindenféle ostobasággal megzavarni, de már kiélhetem magam 3 cent kökénykivonat társaságában. 

A 23 ezer fős ENSZ klímacsúcs résztvevőinek szerintem 1%-a sem lehet meteorológus, klimatológus még kevesebb. A döntéshozatalban, a  szavazásokon politikusok, gondolom, az ENSZ-be delegált nagykövetek, vagy a fene tudja kik, milyen megbízással vehettek részt.

Egy politikusnak van egy adott eseménynél:

-  Egy szakértő gárdája (jobb esetben), de ez nem feltétlenül fontos. Elég egy kinyilatkoztatásnak minősített anyag, amit képviselnie kell. Jelen esetben a szakértők legkisebb része klimatológiai szakértő, nagyobb része pénzügyi, gazdasági ipari szakértő, akik a lehetséges döntések következményeit figyelembe véve képviselik az őket  megbízó állam (?) érdekeit. A szakértők feladata ilyen szinten nem az alapadatok megkérdőjelezése.
- Egy őt körbe udvarló lobbista gárdája, akik ellátják mindenféle tanácsokkal nem feltétlenül pártatlanul a megbízóik érdekeinek érvényesítése céljából, akik fizetnek sok mindent (rossz, aki rosszra gondol).
- A saját sleppje, udvartartása a titkártól kezdve a szakácsnőn keresztül a társalkodónőig (rossz, aki rosszra gondol).

Így kijöhet a 23.000. fő, számomra 1800 tonna résztvevő. Az, hogy ezek közül arányaiban mennyien hallottak a gleccser szállította cirbolya fenyőkről, egyéni fantáziára bízom. 

Volt - ismétlem - egy előzetesen elfogadott klíma prognózis, extrapoláció. Az extrapolációtól 30 évvel ezelőtt is óvtak tanáraim (különösen a "mérnöki érzékkel" szabad kézzel behúzott görbéktől), azóta a tapasztalataim is csak ezt erősítették. Egy nem kellőképpen verifikált modellel készült előrejelzés alapján levont következtetések halmozott hibákkal terheltek.

Az úgynevezett klímacsúcson az előre jelzett éghajlatváltozás következményeit előrejelzett határokon belül tartó intézkedésekről, kötelezettség vállalásokról ment az egyezkedés és szavazás. Nem tartom valószínűnek, hogy ott a helyszínen fogadták el a vizsgálati módszert, a vizsgálati eredményeket és az eredmények alapján kidolgozott klímavédő intézkedéseket. 

Rodolfkirály, tényleg tartod véleményedben a klímacsúcson megforduló 23.000. ember 90 %-ának cirbolya fenyő korismeretét? 

Egy totális OFF téma, politikával egy kicsit szennyezett, de már történelem:  Csak poénból írom le, napjainkban az ilyen teljességgel elképzelhetetlen   :
35 - 40 éve olykor kötelezően választható módon behajtottak minket mindenféle politikai előadásokra. Egy előadáson elhangzott, hogy sajnos a szükségesnél sokkal kevesebb ország van a Földön. Akkoriban olykor szokás volt, hogy azokat az elvtársakat, akik nagyonjóelvtársak voltak, de olyan sötétek, hogy egy fekete lyuk szupernóva robbanás volt hozzájuk képest, kineveztek ide - oda - amoda nagykövetnek. A hátsó szándék az volt, hogy a messzi-távolban csak ellesznek valahogy, de legalább itthon nem csinálnak kárt a legjobb szándékkal a legjobb képességeik szerint. Sajnos nem volt a Földön elegendő ország és nagyköveti pozíció.

Nyilván ilyesmi már 1990 óta véletlen sem fordulhat elő Magyarországon   .

Szerk: Elfelejtettem a résztvevő újságírókat. Szakértelmük olyan, amilyen általában egy újságírónak szokott lenni: Beszélgetni tudnak a témáról. Egyébként egy ilyen konferencián eget verő esemény nem történhet, elég a záró közleményt elolvasni és a téma szűkített szókincsével (mint Ilf & Petrov Osztap Bendere párttitkárok részére írt általános felszólalása) egy összefoglalót írni.

Gondolod? Ezen juhagyúak jó része kap egy vagon tanulmányt, paksust napi szinten, majd biztos átokvassák. Leosztják a beoknak, azok meg lusták olyan dolgokat olvasni, ami úgyis mindegy. Hiszen globális felmelegedés/éghajlatváltizás van, ez a mainstream, a többi nem számít. Ezen elemek jó része semmi másban, csakis a bizniszben érdekelt. A "látóemberek" jó része, főleg azon része nem érdekelt abban, hogy ezt a fülükbe duruzsolják, akik valami oknál fogva szintén ebben a dologban érdekeltek. Lehet vádolni összeesküvés elmélettel, de előbb javaslom olvasaatok kicsit utána, hogyan működött a döntéshozatal a történelem folyamán 
Ahogy most működik.... Azt inkább ne is olvassátok. 
Tehát én ezt a százalékot erősen túlzónak vélem. Az is érdekes kérdés lenne, hogy aki tud róla közülük, vajon mit kezd ezzel az infóval. 

Szerintem meg 90% feletti.

Köszönöm az infót! Ezek meglehetősen elhallgatott adatok. Valamikor, majdnem 10 éve láttam (sajnos csak filmen) egy gleccser szállította fatörzsekből való láncfűrészes mintavételt. Azóta semmi infóm. Nagyon fontos adatok, mert év pontossággal meg lehet határozni C14 és relatív évgyűrű adatokból az évgyűrű kifejlődésének idejét. A cirbolya fenyőről, Wiki: Link
"Olyan helyeken él, ahol az évi középhőmérséklet a fagypont alatt van, és évente csak 60–70 fagymentes nap van."
Ezt meg is lehet fordítani, klímaigénye évi 60 - 70 fagymentes nap.  ha kevesebb, havasi rétek, ha több, más fenyőfélék. Ez meghatározza a jéghordta fatörzsek származási helyének klímáját, alulról és felülről nagyon jó pontossággal.

Kíváncsi vagyok, hogy a fatörzsek által szolgáltatott adatok és az abból levonható következtetések a katowicei Ensz klímacsúcs naggyábul 23,000, darabszámú, súlyban 1800 - 2000 tonna résztvevőjének hány %-ának voltak a birtokában ezek a közelmúltbeli európai klímainformációk? Tippem: 1 ezrelék, de lehet, hogy ez alatti. Abból, amit leírtál, annyit lehet következtetni, hogy finoman fogalmazva nem tisztázott okok miatt a lokális klímában az átlagos hőmérséklet legalább is több évszázados hullámokban ingadozott az elmúlt évezredekben. A fatörzsekből az általuk szolgáltatott egyedi időpontok helyi klímája, átlaghőmérséklete határozható meg, ami a fák életének idejében a jelenlegi átlagos lokális hőmérsékletet érdemben meghaladja.

Azoktól, akik behúzogatják az elmúlt akárhány év T adataira a lineáris trendet, ezeknek az adatoknak említését nem tapasztaltam.
                               
Akármilyen adatokba botlok bele, nem a megoldás, hanem a kérdések szaporodásának irányába mozdul minden.

Az előkerülő fák minden évezredből megtalálhatók 3500-9500 évvel ezelőttig, nagyobb számban 4, 6, 7 és 9 ezer év környékéről. Valamikor kb. 3500 évvel ezelőtt nagyon rövid idő alatt (pár száz éven belül) jelentősen leromlott az időjárás és azóta a pl. 6-7 ezer évvel ezelőtti klímát meg se közelítettük, még most se.

Nyilván én se úgy gondolom, hogy egy-két évtized alatt bekövetkezett jelentős melegedés esetén holnap már 200 m-rel magasabban lesz az erdőhatár. Előbb még maga az alpesi rét kell feljebb vánszorogjon, amit követ az erdő. Kedvező feltételek esetén (a nyári időszak melegedése a kulcsfontosságú) azért viszonylag "gyorsan" képes terjeszkedni az erdő felfelé a hegyeken.
Az Alpokban az erdőhatár 1850 óta pl. a Kaunertalban mára ~90 m-rel ment feljebb, tehát 5-6 m/évtizedes sebességről beszélhetünk.
Erdőhatár a Kaunertalban:
1850: ~2180 m
1920: ~2210 m
1980: ~2245 m
2018: ~2270 m (műholdkép alapján)

Az erdőhatár 4-9 ezer évvel ezelőtt ebben a völgyben a mainál mintegy 100-150 m-rel magasabban volt legalább. Ha a mostani melegedés nem folytatódna tovább és a jelenlegi hőmérsékleti szint hosszútávon állandósulna, 2400-2450 m-re akkor se tudna felkúszni az erdő, mert még mindig túl hideg van azokon a szinteken. Nyáron mindenképp további legalább 2, de inkább 3 fokos melegedésre lenne szükség, valamint annak a melegebb állapotnak a tartós fennállására és akkor 300-400 év múlva talán elérhető lenne a 6-7 ezer évvel ezelőtti állapot.

Kapcsolódó tanulmány: Link

Konkrétan milyen idősek ezek a gleccser-szállította fatörzsek? A múltkori hsz-od kiegészítéseként: A jelenleginél lényegesen melegebb időszak időtartama jóval hosszabb, mint a fatörzsek felnövekedési időtartama. Egy havasi rét nem erdősödik be pillanatok alatt a hirtelen drasztikus felmelegedés hatására sem. Az beerdősödésnek van egy bizonyos kúszási sebessége. A pár ezer évvel ezelőtti mostaninál lényegesen melegebb periódus lényegesen hosszabb ideig tartott, mint az adott gleccser
-hordta fenyők élettartama. Az erdőnek fel kellett másznia a hegyre. Meg is tette érdemi emberi CO2 kibocsátás nélkül. Aztán a jég hozta le az erdőt. 

Ez van, xy hangoztatja magamögé rakva egy bibliányi referenciával, hogy már Isten tudja hány ezer éve nem volt ilyen meleg stb. és már a patás ördögöt festi a falra, miközben arról nem szándékozik tudomást venni, hogy esetleg valamelyik olvadozó glecccser kihány magából egy ötezer éves fenyőfát és esetleg át kellene gondolni, hogy talán nem minden úgy volt, ahogy azt gondolja.

Általánosan a bádogárnyékoló az első emelet magasságában (3-4 m-en), északi falon volt elhelyezve, nem 160 cm-en.

Csak megjegyzem, hogy Jelenleg pl. az USA-ban 150, Ausztráliában 120 cm-en mérnek.

Vajon hogy alakultak volna ezek az "éghajlati körzetek" mondjuk az 1860 - as években, vagy az 1700 évek azon időszakban, amikor a fertő, és velencei tó kiszáradt? Nem lehet az, hogy folyamatosan változóban vannak ? A logika ezt diktálja... Egyáltalán, mihez képest vannak változóban szerintük? A kanonizált 20. századi adatok alapján? Miért nem lehet a korábbi mereseket kanonizálni?  Mert 160 cm magasan mérték, bádog arnyekolassal? Miközben a mammutszar zuzmomaradvány köbgyök százalékából, a több tízezer éves gleccserek jegmintáiból "perdöntő" adatokat nyernek ki. Valami bűzlik itt, legalábbis számomra, egy laikus számára....