Légköroptika
Folytatom. Hét halóelem egyszerre e sorok irásakor (a megjelenés sorrendjében):
1.) 22 fokos haló, teljes, fényes, sárga
2.) felsõ érintõiv, szinte vakitóan fényes, sárga
3.) parhélikus kör, teljes, nagyon fényes, fehér
4.) a parhélikus kör jobb oldali melléknapja, nagyon fényes, fehér
5.) jobb oldali melléknap, nagyon fényes, vörös
6.) a parhélikus kör bal oldali melléknapja, nagyon fényes, fehér
7.) alsõ érintõiv, szinte vakitóan fényes, sárga.
A felhõ Cirrostratus nebulosus nyugatról, homogén szerkezetû.
1.) 22 fokos haló, teljes, fényes, sárga
2.) felsõ érintõiv, szinte vakitóan fényes, sárga
3.) parhélikus kör, teljes, nagyon fényes, fehér
4.) a parhélikus kör jobb oldali melléknapja, nagyon fényes, fehér
5.) jobb oldali melléknap, nagyon fényes, vörös
6.) a parhélikus kör bal oldali melléknapja, nagyon fényes, fehér
7.) alsõ érintõiv, szinte vakitóan fényes, sárga.
A felhõ Cirrostratus nebulosus nyugatról, homogén szerkezetû.
09:40-tõl Cirrostratus fibratus-on 22 fokos haló felsõ kétharmada, fényes, sárga szinû.
Basszuscitera, komolyan mondom, nem szedek, nem szívok semmit, de csurom rózsaszín köd van... Ha ehhez még Hellokitty felhõk is lennének.... :-)
Az amcsiknál még hideg van:
Link
Mike Hollingshead képe :-) Egyre jobban szeretem az ürgét (illetve a fotóit, hogy pontos legyek)
Link
Mike Hollingshead képe :-) Egyre jobban szeretem az ürgét (illetve a fotóit, hogy pontos legyek)
De jók! Jobbra-balra nem fotóztál? Lehet, hogy megvolt máshol is a phc darabka.
Egész héten síeltünk, illetve én egy napot küzdöttem egy kölcsönzõs snowboard-dal is. Majd teszünk fel még képeket (légköroptikával kapcsolatosat is).
Azért csak jobban örültem volna, ha sikerül jelenidõ kódokkal behatárolni 
Ági: 
Peti: :-O
Noli, Te meg hoztad a szokásosat, amit nem lehet megszokni, mert szépek. Grat.!
Peti: :-O
Noli, Te meg hoztad a szokásosat, amit nem lehet megszokni, mert szépek. Grat.!
Uhh, Controll, ez nem semmi!! Gratula!
Ma itt embertelenül fényes volt a 22es meg az uta. Volt a Nappal szemközti résznél parhélikus kör darabka is. Telefonnal azért lefotóztam, de nem hiszem, hogy sokat ér.
Ma itt embertelenül fényes volt a 22es meg az uta. Volt a Nappal szemközti résznél parhélikus kör darabka is. Telefonnal azért lefotóztam, de nem hiszem, hogy sokat ér.
Mire eszembe jutott, el is múlt..mármint a jelenés.. S az erõteljes szentségelés is lassított, az ismert technikai gondok miatt. De dolgozunk az ügyön..
Állat!
Megcsipoghattál vóna.. :/ Igaz, hogy be vagyok zárva a 4fal közé, de kirohantam volna legalább megnézni. [esõ]
Megcsipoghattál vóna.. :/ Igaz, hogy be vagyok zárva a 4fal közé, de kirohantam volna legalább megnézni. [esõ]
Köszi! Azóta itt is eltûntek a masszintû felhõk az égrõl.
Controll: epekedve várjuk az égi csodáidat!
Azóta itt is eltûntek a masszintû felhõk az égrõl.Controll: epekedve várjuk az égi csodáidat!
Kék könyvben a 76-os: Jégtûk (köddel vagy anélkül)
Tehát a jégtûhöz sem kell feltétlen köd,
Mivel ahogy Krisztián is írta, rengeteg féle formában megjelenhet a vízgõz fagypont alatt, ezért csak kellett lennie egy oknak, ami miatt pont az ilyen alakú jégkristályoknak adtak egy jelenidõt és nem egy másiknak.
Szerk: Közben olvasom, hogy már leírták elõttem.
Tehát a jégtûhöz sem kell feltétlen köd,
Mivel ahogy Krisztián is írta, rengeteg féle formában megjelenhet a vízgõz fagypont alatt, ezért csak kellett lennie egy oknak, ami miatt pont az ilyen alakú jégkristályoknak adtak egy jelenidõt és nem egy másiknak.
Szerk: Közben olvasom, hogy már leírták elõttem.
Itt még csak most el oszladozni a felhõtakaró, a nap is kibukkan idõnként.
Figyelek, hátha lesz odafenn valami.
Figyelek, hátha lesz odafenn valami.
Pontosítok, teljes, igen fényes 22-es van körülíróval, ami körbeéri a halot. Az év eddigi legszebb komplexuma!
Nagyon erõs 22-es van felsõ érintõvel! Lehet egyéb is látszik, de nem tudom kivenni napszemüveg nélkül. A 22-es csak úgy világít, annyira erõs!
Kár, hogy nem tudom megörökíteni.:/
Kár, hogy nem tudom megörökíteni.:/
Ez a bágyadtka nemrég jelent meg, gyengusz, vergõdik de kitart
A pipa volt kéznél kitakarásra, a régi zöld szûrõs kitakarót szétszedtem, azóta se raktam össze
A pipa volt kéznél kitakarásra, a régi zöld szûrõs kitakarót szétszedtem, azóta se raktam össze
Nolinak igaza van. (Fénytani kérdésekben érdemes hozzá fordulnunk.) A Déli- és az Északi-sarkkör mentén észlelõk szerint valóban nem csak jégtûk hullanak, hanem lemezek, hasáb és egyéb poligonális alakú jégkristályok. Ezek Stratus-ban éppúgy elõfordulhatnak, mint verõfényes felhõtlen idõben. A különbözõ alakú, nagyon apró jégkristályok nagyon különféle halóelemeket idéznek elõ, a legváltozatosabbakat. Sok szélsõségesen halvány halóelemet a sarkvidékek táján fedeznek fel, és ez nem is csoda.
A szakmeteorológusoknak valóban konzultálniuk kellene a fénytan szakértõivel. (Találkoztam olyan - a fentiek alapján mostmár tudjuk, hogy hibás - szakmai megjegyzésekkel, miszerint a jégtûk halótüneményekkel kapcsolhatók, ez igaz is, de nem teljes. A 76-os számú szinoptikai kódnak halókkal való kapcsolata csak részben igaz.)
A Stratus felhõ hegyeken, alföldön mindenképpen felhõnek tekintendõ (Kékestetõrõl nem véletlenül halljuk ezt: "felhõben van" (Stratus boritja). A levegõben szálldosó jégtû elõbb-utóbb lejut a talajra, tehát csapadék. Ezek is elvitathatatlan tények. (Az már a szakemberek dolga, hogy a jégtû kifejezést igen apró, csillogó jégkristályokra cseréljék.)
A szakmeteorológusoknak valóban konzultálniuk kellene a fénytan szakértõivel. (Találkoztam olyan - a fentiek alapján mostmár tudjuk, hogy hibás - szakmai megjegyzésekkel, miszerint a jégtûk halótüneményekkel kapcsolhatók, ez igaz is, de nem teljes. A 76-os számú szinoptikai kódnak halókkal való kapcsolata csak részben igaz.)
A Stratus felhõ hegyeken, alföldön mindenképpen felhõnek tekintendõ (Kékestetõrõl nem véletlenül halljuk ezt: "felhõben van" (Stratus boritja). A levegõben szálldosó jégtû elõbb-utóbb lejut a talajra, tehát csapadék. Ezek is elvitathatatlan tények. (Az már a szakemberek dolga, hogy a jégtû kifejezést igen apró, csillogó jégkristályokra cseréljék.)
Na ja, de azt is írta, hogy nem biztos, hogy jégtû :-) Na tényleg, a lényeg, hogy a meteorológusok és a légköroptikusok egyáltalán nem egyeztettek ez ügyben.:-)
Gyönyörû képek, nagy élmény lehetett!
Sieltetek is, vagy csak túráztatok?
Sieltetek is, vagy csak túráztatok?
A 76-os, 78-as jelenidõk sem feltételezik a ködöt. Legalábbis tegnap Lõrincen az aktuális észlelõ azt mondta, a kettõ közül az egyik Stratusból, a másik Cirrusból hullik. Antibulvár meg azt írta annak idején, hogy a 76-oshoz nem kell felhõ: Link
A leírásod egyértelmûsíti a gyp jelenségét. Persze, hogy mind csillog, hisz miniatûr, sima felületû kristályok. Nálam a decemberi így hullott (totál derültségnél, kb 50km körzetben nem volt felhõ) Link
A köd is stratus, ugye, csak bokánál. :-) A stratus, ami alulról nézve a hegyen van, ha benne vagy, dettó köd. Kedvezõ körülményekkor ez ki tud fagyni és csinálja a fesztivált odafenn. :-)
Ez a cseh cucc: Link hasonló helyzetet mutat, mint a Te gyp halód. Ott vannak a ködréteg tetején, ezt még egy kicsivel fentebbrõl már simán egy felhõnek látod, nem ködnek, de itt még köd.
Biztos megvernek érte a meteorológusok, de nem fedhetõ a gyp jelenidõkkel. Szerintem. Már csak azért sem, mert a gyp nem biztos, hogy KÖDbõl hull, ami ugye rontja a látótávolságot, egyszerûen csak van elég pára a levegõben, de ez nem kell, hogy köd legyen.
A köd is stratus, ugye, csak bokánál. :-) A stratus, ami alulról nézve a hegyen van, ha benne vagy, dettó köd. Kedvezõ körülményekkor ez ki tud fagyni és csinálja a fesztivált odafenn. :-)
Ez a cseh cucc: Link hasonló helyzetet mutat, mint a Te gyp halód. Ott vannak a ködréteg tetején, ezt még egy kicsivel fentebbrõl már simán egy felhõnek látod, nem ködnek, de itt még köd.
Biztos megvernek érte a meteorológusok, de nem fedhetõ a gyp jelenidõkkel. Szerintem. Már csak azért sem, mert a gyp nem biztos, hogy KÖDbõl hull, ami ugye rontja a látótávolságot, egyszerûen csak van elég pára a levegõben, de ez nem kell, hogy köd legyen.
Szóval szerinted a gyémántpor se nem 76-os, se nem 78-as jelenidõ?
Akkor leírom részletesen, hogy nézett ki a dolog. Hidegpárna, 8 okta Stratus. Alul borult ég, majd köd és hideg, ahogy kiértünk, gyengén felhõs ég (egy-két kondenz és lenticularis).
Felül nem volt semmi extra. A halojelenségeket mindig akkor láttuk, amikor már megközelítettük a felhõt, gyakorlatilag a felhõ tetejében voltunk. Ha tovább haladtunk lefelé, pillanatok alatt beködölt, onnantól nem láttunk semmit. Szóval nagyon úgy tûnt, hogy ezek leginkább felhõelemek.
Egyébként nem is a halókra figyeltünk fel, hanem a csillogó, hulló porra, olyankor mindig megálltunk körülnézni. Szóval nagyon látványos volt a sok-sok csillogó szemcse az ember körül. Tehát nem csak a halótól váltak láthatóvá, ott potyogtak az ember körül.
Akkor leírom részletesen, hogy nézett ki a dolog. Hidegpárna, 8 okta Stratus. Alul borult ég, majd köd és hideg, ahogy kiértünk, gyengén felhõs ég (egy-két kondenz és lenticularis).
Felül nem volt semmi extra. A halojelenségeket mindig akkor láttuk, amikor már megközelítettük a felhõt, gyakorlatilag a felhõ tetejében voltunk. Ha tovább haladtunk lefelé, pillanatok alatt beködölt, onnantól nem láttunk semmit. Szóval nagyon úgy tûnt, hogy ezek leginkább felhõelemek.
Egyébként nem is a halókra figyeltünk fel, hanem a csillogó, hulló porra, olyankor mindig megálltunk körülnézni. Szóval nagyon látványos volt a sok-sok csillogó szemcse az ember körül. Tehát nem csak a halótól váltak láthatóvá, ott potyogtak az ember körül.
Ez egyértelmû gyémántporos haló, gratulálok itt is!
Láttam, hogy a képtárba tett CZAnál kétségeid voltak gyp ügyben.
Tegyük tisztába!
Gyp esetén hideg idõ + magas RH kell, némi kondenzmaggal persze (erre szokták a finn srácok a kaolint használni). A Gyp a felszín közelében képzõdik, ideális esetben itt lenn a medencében is, de általában csak hegyen látni, mindössze a hidegebb miatt. (nem beszélünk a finnekrõl most)
Alapjukat tekintve a gyp kristályai ugyanazok, mint a cirruszokat, cirrosztrátuszokat alkotók, nagyon picik, és ez semmiképp se hó (aminek a jégtûk hullása esetén tanúi vagyunk).
A gyp más, mint a jelenidõkkel meghatározott csapadékhullás, tehát a gyp nem egyenlõ a 76-ossal. A jégtûk láthatóan vastagodó hóréteget adhatnak, a gyp ennél sokkal rövidebb életû jelenség és sokkal kisebb szemcseméretû. Úgy nézzünk rá, mint a csapadékovira, ahol még meg kell nõni a gyerekeknek ahhoz, hogy csapadékká legyenek. Ezek 1-2 tizedmilliméteres kristályok.
Lásd: Link
Nincs az a meteorológus, aki ekkora kristályméretet már 76-tal ír le. :-) Jó esetben nem is látja a kristályokat, max. a ködszerû felhõjüket. (A halósodástól azért válnak egyenként láthatóvá a méretük ellenére, mert csillannak, ez olyan, mint amikor nem tudod élesen fókuszba hozni pl egy fûszál végén ülõ harmatcsepp csillanását és egy kis fényes kör látszik a képen, holott maga a csillanás csak egy fél milliméteres folt a vízcseppen.)
A jégtûk, amelyek hullani tudnak havazásszerûen, 3-5mm nagyok lehetnek és persze, hullhat ködbõl jégtû, hisz a köd is olyan, mint a felhõ, csak alacsonyan van. :-)Ködnél is megfigyelhetõ a vízcseppméret növekedése, ahogy öregszik a köd és összetapadnak a cseppecskék, ez is kb. olyan, mint a felhõben a csapiképzõdésnél.
Szóval ne akard csapadékként besorolni a gyémántport szerintem, hanem kezeld simán gyémántporként. Abban az értelemben csapi, hogy már elkezdõdött a kondenzálódás. :-)
Láttam, hogy a képtárba tett CZAnál kétségeid voltak gyp ügyben.
Tegyük tisztába!
Gyp esetén hideg idõ + magas RH kell, némi kondenzmaggal persze (erre szokták a finn srácok a kaolint használni). A Gyp a felszín közelében képzõdik, ideális esetben itt lenn a medencében is, de általában csak hegyen látni, mindössze a hidegebb miatt. (nem beszélünk a finnekrõl most)
Alapjukat tekintve a gyp kristályai ugyanazok, mint a cirruszokat, cirrosztrátuszokat alkotók, nagyon picik, és ez semmiképp se hó (aminek a jégtûk hullása esetén tanúi vagyunk).
A gyp más, mint a jelenidõkkel meghatározott csapadékhullás, tehát a gyp nem egyenlõ a 76-ossal. A jégtûk láthatóan vastagodó hóréteget adhatnak, a gyp ennél sokkal rövidebb életû jelenség és sokkal kisebb szemcseméretû. Úgy nézzünk rá, mint a csapadékovira, ahol még meg kell nõni a gyerekeknek ahhoz, hogy csapadékká legyenek. Ezek 1-2 tizedmilliméteres kristályok.
Lásd: Link
Nincs az a meteorológus, aki ekkora kristályméretet már 76-tal ír le. :-) Jó esetben nem is látja a kristályokat, max. a ködszerû felhõjüket. (A halósodástól azért válnak egyenként láthatóvá a méretük ellenére, mert csillannak, ez olyan, mint amikor nem tudod élesen fókuszba hozni pl egy fûszál végén ülõ harmatcsepp csillanását és egy kis fényes kör látszik a képen, holott maga a csillanás csak egy fél milliméteres folt a vízcseppen.)
A jégtûk, amelyek hullani tudnak havazásszerûen, 3-5mm nagyok lehetnek és persze, hullhat ködbõl jégtû, hisz a köd is olyan, mint a felhõ, csak alacsonyan van. :-)Ködnél is megfigyelhetõ a vízcseppméret növekedése, ahogy öregszik a köd és összetapadnak a cseppecskék, ez is kb. olyan, mint a felhõben a csapiképzõdésnél.
Szóval ne akard csapadékként besorolni a gyémántport szerintem, hanem kezeld simán gyémántporként. Abban az értelemben csapi, hogy már elkezdõdött a kondenzálódás. :-)
Egészen biztosan 22 fok sugarú gyûrû részlete, bal oldali melléknap és a parhélikus kör kicsi, fehér darabja látszik a melléknapból kiágazódva. Jó hideg lehetett, mert a CZA-val együtt valamennyi halóelem csillogó jégtûkön (jelenidõ: 76), ún. gyémántporon jött létre. Nagyszerû képek! Gratulálok!
Neked és Flurries-nek is köszönöm a gratulációt!
A Marsot fölismertem, mert az elmúlt napokban már többször figyeltem ilyenkor, ha tiszta volt az ég, jól elüt a színével a többi csillagtól. A másik kettõt nem, de az Ikrek csillagkép amúgy is kötõdik hozzám (a horoszkópom révén).
8 óra után készítettem még egy fotót is, ezt 1 perces záridõvel (az elõzõ 30 másodpercessel készült): Link Kicsit jobban megnéztem, és szabad szemmel is látszott a körülírt jelleg, az alsó és felsõ része egyértelmûen vékonyabb volt, mint a két széle.
Maga a halo egyébként még mindig megvan, de már halványodott, változik a felhõzet szerkezete.
A Marsot fölismertem, mert az elmúlt napokban már többször figyeltem ilyenkor, ha tiszta volt az ég, jól elüt a színével a többi csillagtól. A másik kettõt nem, de az Ikrek csillagkép amúgy is kötõdik hozzám (a horoszkópom révén).
8 óra után készítettem még egy fotót is, ezt 1 perces záridõvel (az elõzõ 30 másodpercessel készült): Link Kicsit jobban megnéztem, és szabad szemmel is látszott a körülírt jelleg, az alsó és felsõ része egyértelmûen vékonyabb volt, mint a két széle.
Maga a halo egyébként még mindig megvan, de már halványodott, változik a felhõzet szerkezete.
Sziasztok!
Hoztunk pár fényképet
CZA 1600 méteren: Link
22-es, melléknap: Link
Jannesz szerint kisebb volt, mint 22 fok, az lehet?
Az egész napi galéria itt van: Link
Van benne hidegpárna alulról-felülrõl-belülrõl, néhány síelõs fotó, hõlégballonok, ködbe veszõ fák, stb.
Hoztunk pár fényképet
CZA 1600 méteren: Link
22-es, melléknap: Link
Jannesz szerint kisebb volt, mint 22 fok, az lehet?
Az egész napi galéria itt van: Link
Van benne hidegpárna alulról-felülrõl-belülrõl, néhány síelõs fotó, hõlégballonok, ködbe veszõ fák, stb.
A gyûrûn belül, baloldalt a fényes narancssárga égitest a Mars bolygó! Kissé fölötte - ha nagyitjuk a képet - a Pollux és a Castor csillagok tündökölnek a Gemini (Ikrek) csillagképbõl. Gratulálok!
Szép holdhalo van: Link (A valóságban nem látszik ilyen színesnek, mint a képen.)
Néztem CHA-t is, de azt nem láttam sem élõben, sem a képeken. Késõbb még lehet, hogy készítek egy-két képet, bár elég homogén a felhõzet, így nem nagyon fog változni szerintem.
(A valóságban nem látszik ilyen színesnek, mint a képen.) Néztem CHA-t is, de azt nem láttam sem élõben, sem a képeken. Késõbb még lehet, hogy készítek egy-két képet, bár elég homogén a felhõzet, így nem nagyon fog változni szerintem.
Szép estét! 2003. november 20-án este már sötétedés kezdetekor feltûnt a legutóbbi fényes sarki fény. Felül mély biborlila, alatta piszkosfehér, legalul halványzöld. De közben égõvörös és narancssárga szinben is - szó szerint - lángolt. Szinte mindenütt látszott a Kárpát-medencébõl, ahol derült volt az ég.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat