Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
TIB: Nem bántottam, csak ez tény. Ha nem így van megcáfolhatod és elgondolkozom rajta. Nyitott vagyok rá.
rothfb: sztem ne is bántsd, mert automatikusan elküldi a hibakódodat a Moderátor bácsinak:-D
A zápor lényege, hogy konvektív, gomoly felhõzetbõl hull!
Emellett lehet rövid, hosszú, gyenge intenzítású, erõs intenzítású...
Illetve ezek gyorsan váltakozhatnak is!
Emellett lehet rövid, hosszú, gyenge intenzítású, erõs intenzítású...
Illetve ezek gyorsan váltakozhatnak is!
rothfb: Akkor lehet, hogy az OMSZ-nél az éjjeli õr, vagy a takarítónéni küldi az adatokat?
Póni: Ezt ha már itt tartunk én sem értem, szerintem a zápor kis kiterjedésû, rövid ideig tartó, viszonylag erõs esõzés.
Mondjuk a kis, a rövid és az erõs nagyon relatív fogalmak. Nézõpont kérdése. Ma itt nálam több órán keresztül szakadt az esõ, semmiképp nem nevezem zápornak.
Mondjuk a kis, a rövid és az erõs nagyon relatív fogalmak. Nézõpont kérdése. Ma itt nálam több órán keresztül szakadt az esõ, semmiképp nem nevezem zápornak.
Zápor, hózápor
Olvasom itt a kislexikonban is a zápor jelentését, és nem értem, hogyan lehet egy több órája tartó, többezer négyzetkilométer kiterjedésû, front okozta esõt zápornak nevezni.
Az OMSZ megfigyelései szerint Kékesen pl. 6 órája hózápor van, itt Miskolcon meg 4órája (saját megfigyelés alapján már közel 6 órája) zápor.
Most akkor mi a zápor?
Olvasom itt a kislexikonban is a zápor jelentését, és nem értem, hogyan lehet egy több órája tartó, többezer négyzetkilométer kiterjedésû, front okozta esõt zápornak nevezni.
Az OMSZ megfigyelései szerint Kékesen pl. 6 órája hózápor van, itt Miskolcon meg 4órája (saját megfigyelés alapján már közel 6 órája) zápor.
Most akkor mi a zápor?
Kimi: msn-en felvettelek a listámra, remélem valamikor azonos idõben leszünk fenn, s a akkor tudok adni neked azonnal új jelszót, ami biztosan menni fog wapról, addig kis türelem, köszi!
Sziasztok! Lehet,h ezt már sokan kérdezték, de meg tudja nekem mondani vki, hogy igazi, régi, hagyományos higanyos hõmérõt (nem max)hol lehet kapni?
Volna egy kérdésem!Ha az oldalra jövök és bejelentkezem,automatikusan beadja a jelszavamat,nem kell beírnom.
Itt kezdõdik a problemám!Mobilról akarnák Wapról beírni,de nem elfelejtettem a jelszavam???
Mit lehetne tenni???
Itt kezdõdik a problemám!Mobilról akarnák Wapról beírni,de nem elfelejtettem a jelszavam???
Mit lehetne tenni???
30,2 vagy 30,3 m/s volt az eddigi csúcs, most közel jár hozzá!
Na de majd nyáron, ha jön pont arra a tornádó, akkor mérhet jóval többet (persze, ha a torony bírni fogja
Na de majd nyáron, ha jön pont arra a tornádó, akkor mérhet jóval többet (persze, ha a torony bírni fogja
b.dodó:
CG: Cloud-to-Ground, azaz felhö-föld villám
IC: Inter-Cloud, azaz felhön belüli villám
Az elöjel a fövillám fejlödési irányát mutatja. Negatív CG azt jelenti, hogy a felhözet alján felhalmozódott negatív töltések okozzák a kisülést, a villám a felhö (alulról nézett) "közepéböl" indul. Pozitív CG esetén a feljebb elhelyezkedö pozitív töltések okozzák a kisülést, ez a villámfajta a felhözet oldalán lép ki.
CG: Cloud-to-Ground, azaz felhö-föld villám
IC: Inter-Cloud, azaz felhön belüli villám
Az elöjel a fövillám fejlödési irányát mutatja. Negatív CG azt jelenti, hogy a felhözet alján felhalmozódott negatív töltések okozzák a kisülést, a villám a felhö (alulról nézett) "közepéböl" indul. Pozitív CG esetén a feljebb elhelyezkedö pozitív töltések okozzák a kisülést, ez a villámfajta a felhözet oldalán lép ki.
Ezen a villámtérképen szereplõ +CG -CG +IC és -IC milyen villámtípust jelöl, vagy valami mást mást?
Link
Link
Hát TIB most érek csak rá, de most meg már alszol, ha minden igaz. :-) Lassan én is. Na majd holnap, ha leszel, megvitatjuk a ziviket...
rozi: a várható lehetõségekrõl beszéljünk az [email protected] címen, ha Neked megfelelõ
Hypo: a szlovák radar komolyabban meghibásodott, tartós nagyjavítás alatt áll. Hogy meddig tart, arról nincs infó, egyelöre a türelmünket és megértésünket kérik
Lehet, hogy már sokan kérdezték elõttem, csak nem találom, de nagyon érdekelne, hogy nem tud-e valaki valamit a szlovák radarról? Mikor lesz jó kb., vagy lesz-e egyáltalán, vagy hogy miért nincs... Köszi!
Szép estét Mindenkinek! Zorán koncerten voltam, ezért nem reakcióztam ma este sokat. Egy kérdésem lenne:
A K-Indexet hol tudom nyomon követni?
A K-Indexet hol tudom nyomon követni?
Ehangya: ha adsz egy címet, vagy írsz nekem az uhrin-a (kukac) freemail (pont) hu-ra, el tudom küldeni az adatokat. Nem Excelben, hanem sima szövegfájlként vannak meg, de beimportálni már nem nagy ügy. (Nem tudom, milyen paraméterekre lenne szükséged: remélem, meglesz benne, ami kell.)
Gbond!
Nehéz ezt megmondani, hogy mikor erõsebb a feláramlás, bár ha szigorúan termodinamikai alapon nézzük, akkor a nedvesség levegõ labilisabb, mint a száraz, viszont a nagyon erõs feláramlások megkövetelik az erõs besugárzást, ami viszont a túl nedves levegõben, a hamar kialakuló sok gomoly miatt jelentõsen csökken.
A másik kérdés: záróréteg, ez mindkét dologgal kapcsolatban áll, a nedvességgel és a hõmérséklettel is. Sokszor érdekes módon nem a magasban beáramló melegebb vagy szárazabb levegõ hozza létre, hanem egy bizonyos szinten fellépõ lassú leáramlás, ami uyge az adott légrész felmelegedésével és kiszáradásával (a relatív nedvesség csökken) jár.
Összefoglalva: Nagy zivatarcellák akkor jönnek létre, ha elég nagy a nedvesség és a hõmérsékleti gradiens, valamint a kezdeti idõszakban jelenlévõ záróréteg viszonylag sokáig megakadályozza a gomolyképzõdést.
Persze ez kevésbé vonatkozik a frontális zivatarokra, ahol a feláramlást maga a front okozza, s nem a helyi hatások dominálnak.
Nehéz ezt megmondani, hogy mikor erõsebb a feláramlás, bár ha szigorúan termodinamikai alapon nézzük, akkor a nedvesség levegõ labilisabb, mint a száraz, viszont a nagyon erõs feláramlások megkövetelik az erõs besugárzást, ami viszont a túl nedves levegõben, a hamar kialakuló sok gomoly miatt jelentõsen csökken.
A másik kérdés: záróréteg, ez mindkét dologgal kapcsolatban áll, a nedvességgel és a hõmérséklettel is. Sokszor érdekes módon nem a magasban beáramló melegebb vagy szárazabb levegõ hozza létre, hanem egy bizonyos szinten fellépõ lassú leáramlás, ami uyge az adott légrész felmelegedésével és kiszáradásával (a relatív nedvesség csökken) jár.
Összefoglalva: Nagy zivatarcellák akkor jönnek létre, ha elég nagy a nedvesség és a hõmérsékleti gradiens, valamint a kezdeti idõszakban jelenlévõ záróréteg viszonylag sokáig megakadályozza a gomolyképzõdést.
Persze ez kevésbé vonatkozik a frontális zivatarokra, ahol a feláramlást maga a front okozza, s nem a helyi hatások dominálnak.
Floo, Kali: Köszönöm a válaszokat.
Ez azért vetõdött fel bennem, mert pl. a tornádóval kísért viharoknál azt szokták mondani okként(a rotációt elõsegítõ áramlások stb. mellett), hogy a magasban hideg, száraz levegõ érkezett a meleg, nedves levegõ fölé. Tehát az érdekel, akkor nagyobb-e a feláramlás, ha a magasban szárazabb a levegõ, mint hogyha nedvesebb.
A záróréteg az T-inverziót jelent, vagy kiszáradást(nedvességbõl ered)?
Ez azért vetõdött fel bennem, mert pl. a tornádóval kísért viharoknál azt szokták mondani okként(a rotációt elõsegítõ áramlások stb. mellett), hogy a magasban hideg, száraz levegõ érkezett a meleg, nedves levegõ fölé. Tehát az érdekel, akkor nagyobb-e a feláramlás, ha a magasban szárazabb a levegõ, mint hogyha nedvesebb.
A záróréteg az T-inverziót jelent, vagy kiszáradást(nedvességbõl ered)?
Sziasztok!
A Corvinus Egyetem Kertészmérnöki karán írom a diplomamunkámat festõnövények termesztésébõl. Napi meteorológiai adatokra lenne szükségem 2004 jún.-szept. és 2005 jún.-okt. idõszakokban Pestszentlõrincrõl. Tudtok segíteni ebben? Exceles formátumban lennék tõle a legboldogabb.
A Corvinus Egyetem Kertészmérnöki karán írom a diplomamunkámat festõnövények termesztésébõl. Napi meteorológiai adatokra lenne szükségem 2004 jún.-szept. és 2005 jún.-okt. idõszakokban Pestszentlõrincrõl. Tudtok segíteni ebben? Exceles formátumban lennék tõle a legboldogabb.
Tudna nekem vki olyan oldalakat mondani, ahol a villámlási intenzitást tudom Európában nézni?
Usrin:
A Showalter-index képlete: SI = T[500hpa] - Tp[500hpa]
A képletben a T[500hpa] az 500 hPa-on mért környezeti T, Tp[500hpa] pedig az 500 hPa-on mért légtömeg T, amit a légtömeg akkor ér el, ha az 850 hPa-ról száraz-adiabatikus emeléssel a kondenzációs szintig jut, majd onnan nedves-adiabatikus emeléssel 500 hPa-ig.
Gondot okozhat, hogy az SI alulbecsüli a 850 hPa fölé kiterjedö hideg rétegek konvektív potenciálját és nem veszi figyelembe a nappali felmelegedést és a 850 hPa alatti nedvességet.
A Showalter-index képlete: SI = T[500hpa] - Tp[500hpa]
A képletben a T[500hpa] az 500 hPa-on mért környezeti T, Tp[500hpa] pedig az 500 hPa-on mért légtömeg T, amit a légtömeg akkor ér el, ha az 850 hPa-ról száraz-adiabatikus emeléssel a kondenzációs szintig jut, majd onnan nedves-adiabatikus emeléssel 500 hPa-ig.
Gondot okozhat, hogy az SI alulbecsüli a 850 hPa fölé kiterjedö hideg rétegek konvektív potenciálját és nem veszi figyelembe a nappali felmelegedést és a 850 hPa alatti nedvességet.
Igen Hókirály arra gondoltam. Kb leírod mi várható az elkövetkezendõ napokban, területi bontásban. Milyen emelések várhatók, az alap. Indulási magasság, stb.