Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Gbond!
A zivatar kialakulásához rengeteg feltétel kell hogy adott legyen,ha egyik hiányzik,viszont egy másik elég erös ahhoz hogy pótolja a hiányzót,akkor még lehet zivi,illetve ha minden adalék megvan tökéletesen,de csak 1 hiányzik,akkor már borul a dolog...
Van hogy van egy záróréteg,ami egy száraz légréteg a magasban,viszont olyan erös a feláramlás hogy át birja szakitani,vagy meg tudja emelni....
Van hogy nagyon gyenge a feláramlás,de annyira kedvezö a légkör rétegzettsége hogy kialakul a zivatar...
Link
Itt tudod nézni a 700 hpa-os relativ nedvességet,valamennyi segitséget nyújthat...
Nálam ez ugy megy,reggel kiszagolok a levegöbe,látom a felhözetet és megmondom mi várható,a felhök sokat segitenek,mintegy jelzik a levegö nedvesség tartalmát minden szinten,a gomolyok ,altocumulosok formája is sokat segit hogy el tudd dönteni,aznap milyen viszonyok vannak,ehhez persze kell egy kis tapasztalat....
A zivatar kialakulásához rengeteg feltétel kell hogy adott legyen,ha egyik hiányzik,viszont egy másik elég erös ahhoz hogy pótolja a hiányzót,akkor még lehet zivi,illetve ha minden adalék megvan tökéletesen,de csak 1 hiányzik,akkor már borul a dolog...
Van hogy van egy záróréteg,ami egy száraz légréteg a magasban,viszont olyan erös a feláramlás hogy át birja szakitani,vagy meg tudja emelni....
Van hogy nagyon gyenge a feláramlás,de annyira kedvezö a légkör rétegzettsége hogy kialakul a zivatar...
Link
Itt tudod nézni a 700 hpa-os relativ nedvességet,valamennyi segitséget nyújthat...
Nálam ez ugy megy,reggel kiszagolok a levegöbe,látom a felhözetet és megmondom mi várható,a felhök sokat segitenek,mintegy jelzik a levegö nedvesség tartalmát minden szinten,a gomolyok ,altocumulosok formája is sokat segit hogy el tudd dönteni,aznap milyen viszonyok vannak,ehhez persze kell egy kis tapasztalat....
gbond: azért fontos, hogy 500-on se legyen túl száraz a levegõ, illetve ne legyen még erõs záróréteg, de annyira igen, hogy csak az erõsebb néhány cella törje át, s akkor lehetnek a szép dolgok
Lenne egy kérdésem: A zivatar szempontjából ugye az a jó, ha alul meleg, nedves levegõ van, felül meg hideg. Mennyiben befolyásolja ezt a fenti(mondjuk 500-hPa-os) hideg levegõ nedvességtartalma(az indexekben általában csak a 850-es nedvesség van benne)?
Húúú, most már kezdek szakértõje lenni a témának. Csak a megértéssel vannak még gondok, de majd igyekszem :-).
Snowhunter: nincs mit.
Közben eszembe jutott, hogy valaha, valahol olvastam a ziv. esély indexeirõl... A Légkör 1995/4. számában megtaláltam a cikket, ami a K-index mellett leírja pl. a CT-indexet:
CT = harmatpont(850hPa) - T(500hPa),
aminek a 24 feletti értékeinél várható zápor, zivatar. (A K-indexhez képest kevésbé kifinomultan, de ebben is egyszerre benne van a potenciál és a vízgõztartalom.) Ill. használható a TT-index:
TT = T(850hPa) - 2 * T(500hPa) + harmatpont(850hPa),
ami 50 feletti értékeknél ad nagy esélyt zivatarra. A Showalter-index képlete már jóval bonyolultabb, a cikk alapján (de nyilvánvalóan HIBÁSAN!):
SSI = 0,746 * [ t(850hpa) - harmatpont(850hpa) ] + T(500hPa) - 1,397 * T(500hPa) + 29,196
Elvileg az SSI negatív értékeinél várható zivatar, de ez bizony a létezõ legdurvább értékeket behelyettesítve is pozitív... tudja valaki, hogy lenne helyesen a képlet, és mennyire használható?
Közben eszembe jutott, hogy valaha, valahol olvastam a ziv. esély indexeirõl... A Légkör 1995/4. számában megtaláltam a cikket, ami a K-index mellett leírja pl. a CT-indexet:
CT = harmatpont(850hPa) - T(500hPa),
aminek a 24 feletti értékeinél várható zápor, zivatar. (A K-indexhez képest kevésbé kifinomultan, de ebben is egyszerre benne van a potenciál és a vízgõztartalom.) Ill. használható a TT-index:
TT = T(850hPa) - 2 * T(500hPa) + harmatpont(850hPa),
ami 50 feletti értékeknél ad nagy esélyt zivatarra. A Showalter-index képlete már jóval bonyolultabb, a cikk alapján (de nyilvánvalóan HIBÁSAN!):
SSI = 0,746 * [ t(850hpa) - harmatpont(850hpa) ] + T(500hPa) - 1,397 * T(500hPa) + 29,196
Elvileg az SSI negatív értékeinél várható zivatar, de ez bizony a létezõ legdurvább értékeket behelyettesítve is pozitív... tudja valaki, hogy lenne helyesen a képlet, és mennyire használható?
Snowhunter: nem LEGFELJEBB 7°C-os különbségre gondoltál a 850 hPa-os hõmérséklet és harmatpont között ziv. esélyhez? (Bocsánat, ha én értettem félre valamit...)
mdávid- mire gondolsz, a tempanalizisre, amiben termik adatok (indulási hõm stb. van) vagy valami másra ?
Hókirály! A meteor április 1-tõl télleg indul? Jó lenne, ugyanis kíváncsi vagyok mikor lesz az elsõ, egész országban 300km-es repülhetõ táv.
Köszönöm Mindenkinek a kielégítõ válaszokat! Már félig meddig értem! A havazásnál mát nagyjából tudtam mit figyeljek, a ziviknél még nem, de most sokat segítettetek!
A CAPE/LI páros a légkör konvektív energiáját ill. feláramlási viszonyait mutatja, ám ezek csupán a légkörbe lévõ potenciált jelzik, a vízgõz konvekciós fõindikátori szerepére nem utalnak, erre a K-index (29 vagy afeletti érték esetén ziv. esély) jól képes, annél még egyszerûbb: A 850hPa-os hõm. (T) és harmatpont (Td) közötti különbség legalább 7°C-nyi legyen.
Snowhunter (Mályi) 2006-03-26 17:17:58
Göbi:
Póbál meg a Wetteronline-t, itt a linkgyûjteményben középkörnyéen megtalálod, ott városra kattintva 10 évre elnagyolt diagrammok, avagy csupán az idõpontot módostíva 3 évre viszamenõleg napi lebontás.
göbi (startlap) 2006-03-26 15:48:57
Üdvözöllek beneteket, a belépésem célja nem a hobby meterológia, szükségem lenne Budapesti hõmérséklet adatokra mindig, vissza menõleg de a neten nem találok havi lebontásokat napokra, illetve akár két három napra vissza menõleg (az oka egyszerû építési naplók pótlásához). Az elõre jelzés az megoldott "sõt", elõre is köszönöm.
Snowhunter (Mályi) 2006-03-26 13:44:55
Gaallia:
Jaurinum és Kenya eme fórumban többszöri nekifutásra leírta a korrekt megídézését az 1987-es zord téli idõszaknak, jórészt a korabeli újságok segítségével, szép munka.
Az oldalamra (az érdekességek közé) ömlesztve feltettem az igényes anyagaikat, egészen addig, amígy a szerzõk ellenvetést nem jelentenek.
Bocsánat Jaurinum és Kenya, hogy elõzetes engedély nélkül cselekedtem, hirtelen ötlet lett Gaallia kérését meglátva.
Link
gaallia (Gyõr) 2006-03-26 12:53:50
Szeretném megtudni, mellyik hónapban voltak a leghidegebb napok 1987-ben,-január vagy február, és hányadikán? Létezik ilyen visszatekintési kimutatás, ha igen, hol találom? Köszö"net"el, én!
Göbi:
Póbál meg a Wetteronline-t, itt a linkgyûjteményben középkörnyéen megtalálod, ott városra kattintva 10 évre elnagyolt diagrammok, avagy csupán az idõpontot módostíva 3 évre viszamenõleg napi lebontás.
göbi (startlap) 2006-03-26 15:48:57
Üdvözöllek beneteket, a belépésem célja nem a hobby meterológia, szükségem lenne Budapesti hõmérséklet adatokra mindig, vissza menõleg de a neten nem találok havi lebontásokat napokra, illetve akár két három napra vissza menõleg (az oka egyszerû építési naplók pótlásához). Az elõre jelzés az megoldott "sõt", elõre is köszönöm.
Snowhunter (Mályi) 2006-03-26 13:44:55
Gaallia:
Jaurinum és Kenya eme fórumban többszöri nekifutásra leírta a korrekt megídézését az 1987-es zord téli idõszaknak, jórészt a korabeli újságok segítségével, szép munka.
Az oldalamra (az érdekességek közé) ömlesztve feltettem az igényes anyagaikat, egészen addig, amígy a szerzõk ellenvetést nem jelentenek.
Bocsánat Jaurinum és Kenya, hogy elõzetes engedély nélkül cselekedtem, hirtelen ötlet lett Gaallia kérését meglátva.
Link
gaallia (Gyõr) 2006-03-26 12:53:50
Szeretném megtudni, mellyik hónapban voltak a leghidegebb napok 1987-ben,-január vagy február, és hányadikán? Létezik ilyen visszatekintési kimutatás, ha igen, hol találom? Köszö"net"el, én!
rothfb, Meteo: a K-index jelentése konvekciós index, maga az index egy zivatar-indikátor, ami az alábbi képlettel számítható ki:
K-Index = T(850hPa) - T(500hPa) + harmatpont(850hPa) - [ t(700hpa) - harmatpont(700hpa) ]
A képlet az alsó és középsö légréteg rétegzési stabilitását vizsgálja a különbözö harmatponti hömérsékletek alapján. 15 alatti K-Index esetén kizárt a zivatar, 40 felett biztos.
(Az már más kérdés, hogy az ember honnan akassza le gyorsana pillanatnyi 850-es harmatpontot... )
K-Index = T(850hPa) - T(500hPa) + harmatpont(850hPa) - [ t(700hpa) - harmatpont(700hpa) ]
A képlet az alsó és középsö légréteg rétegzési stabilitását vizsgálja a különbözö harmatponti hömérsékletek alapján. 15 alatti K-Index esetén kizárt a zivatar, 40 felett biztos.
(Az már más kérdés, hogy az ember honnan akassza le gyorsana pillanatnyi 850-es harmatpontot... )
Rothfb a LI index és a Cape a levegö várható energiáit jelzi,illetve a feláramlás sebességét,minél zöldebb sárgább pirosabb lilább,és minél negativabb a szám,annál nagyob eséllyel várható zivi,pl. sárga felé hajló zöld szerdára és -1-2-es index most márciusban böven elég a zivihez
Nyáron a -10-es index és a lila folt az ár szép
Szerdára GFS papa +2 fokot vár 850-re,-30 fokot 500-ra,vagyis lesz jó kis T különbség,a LI index -1-2 körül lesz,szal lesz móka....
Nyáron a -10-es index és a lila folt az ár szép
Szerdára GFS papa +2 fokot vár 850-re,-30 fokot 500-ra,vagyis lesz jó kis T különbség,a LI index -1-2 körül lesz,szal lesz móka....
Igen ebben az évben volt.
Rothfb ezen kívûl fontos még a K index is, de hogy mit takar azt nem tudom de ezt is kell figyelni, a CAPE = Convective Available Potential Energy, a rendelkezésre álló potenciális konvektív energia.
Rothfb ezen kívûl fontos még a K index is, de hogy mit takar azt nem tudom de ezt is kell figyelni, a CAPE = Convective Available Potential Energy, a rendelkezésre álló potenciális konvektív energia.
Ha vki szeretne kiokosítani a zivatarok keletkezésével kapcsolatban, örömmel veszem! Pl elmondhatná, hogy mi az a Lifted index és CAPE. Elõre is köszönöm!
Enikõ: három túra volt azóta, ha jól számolom. Vagy neked csak az számít, amin te is részt vettél?
rothfb: azóta volt két túra, meg egy nagy számozott találkozó is. És egy csomó regionális, nem is tudom követni :-)
Jannesz: Szeretem a meglepetéseket. A talikkal kapcs meg annyit, hogy 2005 dec. 30.-án regeltem magam.
hókirály: taki nem moderátor véletlenül? Vagy rosszul tudom?
rothfb: szerintem nem annyira titkolom, fõleg amikor valaki Enikõnek szólít :-)
rothfb: szerintem nem annyira titkolom, fõleg amikor valaki Enikõnek szólít :-)
rothfb: gyakrabban kéne látogatnod a Metnet találkozók fórumot, vagy magát a találkozókat. Talán kevesebb meglepetés érne. Esetleg az észlelési naplóban a nevekre kattintva is hasznos információkat tudhatsz meg egyesekrõl.
Lassan azok lesznek innen kimoderálva, akik nem értik a humort, akikben nincs humorérzék.
Taki: Lehetsz Floo-é és Pitomé. Én maradok a Hölgyeknél. Ha én eddig tudtam volna, hogy MacGyver Hölgy, tuti udvaroltam volna neki :-). Jól titkolta, a beírásaiból nem derült ki.
Taki: Lehetsz Floo-é és Pitomé. Én maradok a Hölgyeknél. Ha én eddig tudtam volna, hogy MacGyver Hölgy, tuti udvaroltam volna neki :-). Jól titkolta, a beírásaiból nem derült ki.
Hejj! Mivaaan? Én csak Flooé és Pitomé vagyok! nem csalom meg õket! Floo, nem is mondtad eddig, hogy, szóval izé, a hátsóm bejön neked!
Jan. 22 az igen, az hidegbetörés volt, 21-én éjjel még csak -4 fok volt, reggel 8kor már bömbölt az északkeleti szél és már csak -10 fok volt, ami délre szépen lement -13,3 fokra, este 9kor már -18,7 fok volt erõs széllel viharos széllökésekkel, 23. reggelre a Tmin -20,1 fok lett erõs északkeleti szél mellett, az szép volt.
MacGyver: Szerintem Pitom, õt elõbb szemelte ki Floo. Én maradok pl Nálad :-D :-)!
Hókirály: Igen, itt a meteorokkal is foglalkozunk! Most hallottam, hogy egy közeledik a Föld felé, kb 25 év múlva ér el minket, ha 10 éven belül nem változik a pályája, akkor megkezdik az erõfeszítéseket, hogy kitalálják, hogyan tolják el a pályáját. (nem vicc!) Most olvastam, csak már nem tudom hol.
:-) :-)
Hókirály: Igen, itt a meteorokkal is foglalkozunk! Most hallottam, hogy egy közeledik a Föld felé, kb 25 év múlva ér el minket, ha 10 éven belül nem változik a pályája, akkor megkezdik az erõfeszítéseket, hogy kitalálják, hogyan tolják el a pályáját. (nem vicc!) Most olvastam, csak már nem tudom hol.
:-) :-)
gcsaba: nekem is megy. Ha most sem OK, próbáld meg az ideiglenesen letöltött fájlokat törölni. Már ha Windowsod van (Vezérlõpult-Internetbeállítások). Szokott segíteni.