Csillagászat és űrkutatás
Még annyi segítséget szeretnék kérni, hogy a stellariumban ,ha ki pipálom a fénysebesség szimulálást ,akkor az hogy lehet tesztelni? Mert ha bepipálom ,semmi különbséget ,semmi plusz funkciót nem tapasztaltam.
Sziasztok! Tudnátok ajánlani holdfázist mutató progit asztalra? Nem találok sehol neten ilyesmit. Stellariumot rendszeresen használom, de olyan kéne, ami az asztalra kitehetõ ,mini alkalmazás. Elõre is köszönöm!
"minél nagyobb egy test tömege, annál nagyobb a légellenállása."
Egy test esési határsebessége (amikor a gravitáció és a közegellenállás egyensúlyt tart) négyzetes közegellenállással számolva gyök(r)-rel arányos, mivel ekkor ro_t*V*g=k*A*ro_l*v^2 , és V/A arányos az r testmérettel (mindegy, miféle méretet veszünk, csak hosszúságmérték legyen), az m tömeg pedig ro_t*r^3 -bel. Tehát az esési sebesség a test ro_t sûrûségével is és a méretével is emelkedik. A V/A=C*r-ben a C függ a test alakjától (gömb esetén 1/3, kockánál 1/6, stb. Asszem csepp alaknál a legnagyobb.)
Egy test esési határsebessége (amikor a gravitáció és a közegellenállás egyensúlyt tart) négyzetes közegellenállással számolva gyök(r)-rel arányos, mivel ekkor ro_t*V*g=k*A*ro_l*v^2 , és V/A arányos az r testmérettel (mindegy, miféle méretet veszünk, csak hosszúságmérték legyen), az m tömeg pedig ro_t*r^3 -bel. Tehát az esési sebesség a test ro_t sûrûségével is és a méretével is emelkedik. A V/A=C*r-ben a C függ a test alakjától (gömb esetén 1/3, kockánál 1/6, stb. Asszem csepp alaknál a legnagyobb.)
Igen szép példány volt, nem semmi!
Az én kérdésem az lenne, hogy nem lehet, hogy ilyen "egész gyakran" elõfordul, csak néhány dokumentálatlan marad? Sok a lakatlan terület, sarkvidékek, óceánok stb.
A másik pedig egy reagálás lenne: kizárt, hogy olyan nagy veszélynek lennénk kitéve egy nagyobb becsapódó meteor miatt. Az elmúlt néhány millió évben nem volt túl sok nagyon súlyos becsapódás, ami pl. az élõvilágot veszélyeztette volna, persze egyre érzékenyebbek vagyunk mindenféle hatásra... Régebben pár hûvösebb tél csak több küzdelemmel járt, ma országok gazdasága dõlhetne válságba, emberek szegényedhetnének el, éhhalálok, stb. Ezt az érzékenységet azonban "magunknak teremtjük" azzal, hogy sok helyet belakunk, és csak az elmúlt 50-100 évet nézzük "lakhatóság" és "eltarthatóság" szempontjából. Így a 200 év feletti gyakoriságú események meglephetnek (cunami, földrengés, napfolttevékenység, globális klímaingadozás stb.). A meteor is ilyen lehet.
Az én kérdésem az lenne, hogy nem lehet, hogy ilyen "egész gyakran" elõfordul, csak néhány dokumentálatlan marad? Sok a lakatlan terület, sarkvidékek, óceánok stb.
A másik pedig egy reagálás lenne: kizárt, hogy olyan nagy veszélynek lennénk kitéve egy nagyobb becsapódó meteor miatt. Az elmúlt néhány millió évben nem volt túl sok nagyon súlyos becsapódás, ami pl. az élõvilágot veszélyeztette volna, persze egyre érzékenyebbek vagyunk mindenféle hatásra... Régebben pár hûvösebb tél csak több küzdelemmel járt, ma országok gazdasága dõlhetne válságba, emberek szegényedhetnének el, éhhalálok, stb. Ezt az érzékenységet azonban "magunknak teremtjük" azzal, hogy sok helyet belakunk, és csak az elmúlt 50-100 évet nézzük "lakhatóság" és "eltarthatóság" szempontjából. Így a 200 év feletti gyakoriságú események meglephetnek (cunami, földrengés, napfolttevékenység, globális klímaingadozás stb.). A meteor is ilyen lehet.
Igen, de az a belépési sebesség. Mire földet ért/érhetett, az egyre sûrûbb légkörben jelentõsen lelassult. És mint tudjuk, minél nagyobb egy test tömege, annál nagyobb a légellenállása.
Mivel ez a meteor, a számítások szerint viszonylag elég mélyen bejutott a légkörbe egy darabban, így sebessége a robbanás pillanatában már jelentõsen csökkenhetett.
Mivel ez a meteor, a számítások szerint viszonylag elég mélyen bejutott a légkörbe egy darabban, így sebessége a robbanás pillanatában már jelentõsen csökkenhetett.
Hát nem tudom, 64800 km/óránál szerintem egy szabályos lyuk is keletkezhet. A lökéshullám viszont akkora (mégha csak egy kis darabról van is szó), hogy a víz másutt szétrombolja a jeget, alulról.
Hulló csillag San Francisco közelében: Link
Tegnap Bruce Willisnek hirtelen nagyon sok dolga akadt.
Tegnap Bruce Willisnek hirtelen nagyon sok dolga akadt.
Ezzel egyetértek.
Kicsit gyanús a lék széleinek épsége. Max. akkor nézhetne így ki a lék, ha nagy sebességgel csapódik a jégbe, de a NASA által megállapított 18 km/s szerintem kevés volt ehhez.
Kicsit gyanús a lék széleinek épsége. Max. akkor nézhetne így ki a lék, ha nagy sebességgel csapódik a jégbe, de a NASA által megállapított 18 km/s szerintem kevés volt ehhez.
A NASA szerint durván családiház méretû vas-nikkel meteor lehetett kb 7000 tonnával és 18km/s-al lépett be a föld légkörébe. A magasban 25km-en robbant darabokra.
Azért eléggé beteg, hogy olyan fényes volt mint a nap. Tehát ha 50-100m-es darab érkezett volna... a vakító fény miatt nemsokat láttak volna az emberek... csak a nagy gombafelhõt meg az abból az irányból érkezõ robbanásfrontot.
Érdekes, hogy mennyire más a hang-fényeffekt. Tehát a filmekben azonnal robban, stb. A valóságban meg csak elhúz ez a hatalmas darab és utána percekig némaság, majd megjön a hangrobbanás. Látszik a felvételen ahol vaskosabb a füst, ott lehetett az elsõ nagy csattanás.
Nekem a legjobban ez a hihetetlen fényjelenség tetszik benne. Egy nyamvadt vasgolyó ilyet képes produkálni. Kõzetmeteror elõbb széthullott volna.
Az is érdekes, hogy nem jelezték elõre a becsapódását, tehát feltûnt aztán csatt. Tehát bármikor megjelenhet bárhol egy másik darab.
Sõt, ha a nap felõl érkezne egy nagyobb 50m-es meteor azt akkor vennénk észre mikor belép a Föld légkörébe. Túl kicsi, hogy detektálni lehessen mert elnyomja a nap fénye, de túl sok már, túl nagy kárt csinálna. Sunyi égitestek ezek.
Abba bele se merek gondolni, hogy mi van, ha ez az orosz meteor egy nagyobb város (ahol sok üveg van) fölött robban szét és hullik tovább.
Azért eléggé beteg, hogy olyan fényes volt mint a nap. Tehát ha 50-100m-es darab érkezett volna... a vakító fény miatt nemsokat láttak volna az emberek... csak a nagy gombafelhõt meg az abból az irányból érkezõ robbanásfrontot.
Érdekes, hogy mennyire más a hang-fényeffekt. Tehát a filmekben azonnal robban, stb. A valóságban meg csak elhúz ez a hatalmas darab és utána percekig némaság, majd megjön a hangrobbanás. Látszik a felvételen ahol vaskosabb a füst, ott lehetett az elsõ nagy csattanás.
Nekem a legjobban ez a hihetetlen fényjelenség tetszik benne. Egy nyamvadt vasgolyó ilyet képes produkálni. Kõzetmeteror elõbb széthullott volna.
Az is érdekes, hogy nem jelezték elõre a becsapódását, tehát feltûnt aztán csatt. Tehát bármikor megjelenhet bárhol egy másik darab.
Sõt, ha a nap felõl érkezne egy nagyobb 50m-es meteor azt akkor vennénk észre mikor belép a Föld légkörébe. Túl kicsi, hogy detektálni lehessen mert elnyomja a nap fénye, de túl sok már, túl nagy kárt csinálna. Sunyi égitestek ezek.
Abba bele se merek gondolni, hogy mi van, ha ez az orosz meteor egy nagyobb város (ahol sok üveg van) fölött robban szét és hullik tovább.
Felrobbant, de a darabjai szétszóródtak, a környéken számtalan kisebb "kavicsot" szedtek össze belõle. Nem kizárt, hogy egy nagyobbacska törmeléknek volt annyi ereje, hogy pár méteres krátert vágjon, vagy pláne a jégen lyukat üssön.
Mondjuk az a lék nekem is furcsa... ha lehulló tárgy üti, akkor szerintem nem szép, szabályos kör lesz belõle, körülötte érintetlen jéggel, hanem a jégmezõ össze-vissza repedezik (mint egy kõvel bedobott ablaküveg).
Mondjuk az a lék nekem is furcsa... ha lehulló tárgy üti, akkor szerintem nem szép, szabályos kör lesz belõle, körülötte érintetlen jéggel, hanem a jégmezõ össze-vissza repedezik (mint egy kõvel bedobott ablaküveg).
Mennyi ilyen futkozhat a kozelunkben realisan nezve? Ja es mennyit ismerhetunk?
Több mindentõl függ. Függ az összetételétõl, a sebességétõl, illetve a becsapódás szögétõl, de utóbbi szerepe elhanyagolható.
Tekintve, hogy a Tunguz-meteor átmérõje becslések szerint 50-100 m között lehetett, így véleményem szerint egy 3-400m átmérõjû meteor már komoly gondot okozna világszerte.
Tekintve, hogy a Tunguz-meteor átmérõje becslések szerint 50-100 m között lehetett, így véleményem szerint egy 3-400m átmérõjû meteor már komoly gondot okozna világszerte.
Egyebkent mi az a kritikus hatar egy ilyen meteornal meretben ami mar globalis katasztrofat okozna?
Persze, bármikor becsapódhat, hiszen ekkora méretû test nem elõrejelezhetõ, de én azt sokkal szomorúbbnak látom, hogy amit az ember elkerülhetne/megelõzhetne, az ellen sem tesz semmit.
Nem az a szomorú, hogy bármikor belehalhatunk egy megjósolhatatlan eseménybe, hanem az, hogy tudjuk, hogy miben fogunk meghalni és mikor.
Nem az a szomorú, hogy bármikor belehalhatunk egy megjósolhatatlan eseménybe, hanem az, hogy tudjuk, hogy miben fogunk meghalni és mikor.
Bármikor becsapódhat egy ilyen vagy még nagyobb ez a szomorú igazság.
Ez kamu!
Több kilométer magasan robbant, azt a lyukat horgászok vágták, nem hinném hogy földet érhetett belõle egy darab is!
Több kilométer magasan robbant, azt a lyukat horgászok vágták, nem hinném hogy földet érhetett belõle egy darab is!
Köszi!
Mennyire sérülékeny a Föld az valami hihetetlen. Mennyi ilyen és ennél nagyobb járkálhat a közelünkben amirõl gõzünk nincs. Egyszer úgyis ez lesz az emberiség veszte szerintem.
Mennyire sérülékeny a Föld az valami hihetetlen. Mennyi ilyen és ennél nagyobb járkálhat a közelünkben amirõl gõzünk nincs. Egyszer úgyis ez lesz az emberiség veszte szerintem.
Értem, én utánaolvasás elõtt írtam még be, logikusan erre gondoltam. Fura egybeesés különben.
Ez nem stimmel, a 2012DA14 D-É-irányban húz majd el, az orosz meteorit(ok) haladási iránya egészen más volt, nincs kapcsolat közöttük.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#169553 - 2013-02-15 12:03:03)
Több száz sérült az orosz meteor miatt:
Link
Több száz sérült az orosz meteor miatt:
Link
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#169513 - 2013-02-15 09:22:5
Igen és is akartam már linkelni, nagoyn durva. Ma halad el 27ezer km-re egy kisbolygó, annak az elõfutárai voltak...
Egyébként miért van az, hogy semmi esemény nincs akkor kihal a fórum?? A jövõ hétrõl lenne mit találgatni-beszélgetni...

Igen és is akartam már linkelni, nagoyn durva. Ma halad el 27ezer km-re egy kisbolygó, annak az elõfutárai voltak...
Egyébként miért van az, hogy semmi esemény nincs akkor kihal a fórum?? A jövõ hétrõl lenne mit találgatni-beszélgetni...
A sérültek száma már 400 felett van, akik leginkább a lezuhanó üvegcserepektõl sérültek meg.
Állítólag nincs köze a 2012 DA 14 jelû kisbolygóhoz, ami ma 27.000 km-re közelíti meg a földet, ugyanis más irányból érkezett. Még nem hivatalos.
Állítólag nincs köze a 2012 DA 14 jelû kisbolygóhoz, ami ma 27.000 km-re közelíti meg a földet, ugyanis más irányból érkezett. Még nem hivatalos.
Szintén Nolitól:
Még egy kis hír róla:
Moszkvai idõ (GMT+4) szerint reggel 7:23-kor történt az eset, egy
cinkfeldolgozó üzemcsarnokát eltalálta egy lezuhanó darab, beomlott a
tetõzet. Cseljabinszkban hazaküldték a hivatalok dolgozóit, s az
iskolásokat (-18 fok van és a betört ablakok miatt nem túl egészséges
ilyenben ücsörögni). Kb 100 fõ a betört üvegek miatt megsérült és orvosi
ellátásban részesült.
Még egy kis hír róla:
Moszkvai idõ (GMT+4) szerint reggel 7:23-kor történt az eset, egy
cinkfeldolgozó üzemcsarnokát eltalálta egy lezuhanó darab, beomlott a
tetõzet. Cseljabinszkban hazaküldték a hivatalok dolgozóit, s az
iskolásokat (-18 fok van és a betört ablakok miatt nem túl egészséges
ilyenben ücsörögni). Kb 100 fõ a betört üvegek miatt megsérült és orvosi
ellátásban részesült.
Bezzeg nyári hajnalokon hiába kelek háromkor horgászni, akkor meg egykor vonul. Buta mûhold! :-)))
Legújabb idõpont;
"SpotTheStation! Time: Thu Jan 17 5:19 AM, Visible: 3 min, Max Height: 52 degrees, Appears: NNE, Disappears: ENE"
"SpotTheStation! Time: Thu Jan 17 5:19 AM, Visible: 3 min, Max Height: 52 degrees, Appears: NNE, Disappears: ENE"
Már december óta regisztráltam a Nasa.gov lapon a ISS átvonulási paramétereit, de sajnos mostanáig se sikerült látni. Küldik rendszeresen,de mindig rossz az idõjárás. (akartam beírni,és észlelni a szilveszteri idõpontot,de ugye egész országban ködös volt az idõ).
Most se különb; várni kell a száraz égboltra,tetejében meg hajnali, 5-4 órás az idõpont.
"SpotTheStation! Time: Wed Jan 16 6:07 AM, Visible: 5 min, Max Height: 42 degrees, Appears: W, Disappears: ENE"
Amúgy szegedi az észlelési helyszín.Az ország más helyén lenne eltérés a fokokban.
Most se különb; várni kell a száraz égboltra,tetejében meg hajnali, 5-4 órás az idõpont.
"SpotTheStation! Time: Wed Jan 16 6:07 AM, Visible: 5 min, Max Height: 42 degrees, Appears: W, Disappears: ENE"

Amúgy szegedi az észlelési helyszín.Az ország más helyén lenne eltérés a fokokban.
Bár "Privát videó" jelzéssel hozzáférhetetlen annak aki nem regisztrált a Youtube-ra, de végül csak sikerült megnéznem a csatolást. Ugyanis- a videó megkezdte "vándorútját", terjed szépecskén mexikói, hindi, stb. egzotikus oldalakon "UFO over Veszprém 2013" labellel. Legkorábbi felbukkanása egy weboldalon 2013.01.03. 15:45 Nem ismerem a felvétel körülményeit, de ellentmondásos hogy a "kockásodó" és aránylag elmosódott környezetben mozgó folt kontúrjai és pereme, környezetétõl elütõen végig határozottabb. A "rázoomolás" elõtt még vannak hirtelen kis törések is mozgásában melyek eredhetnek a folt utólagos beillesztése esetén pozicionálási hibából is (az elhírhedt "sas vs. kisgyerek" videón gondosabban ügyeltek a játszogató kisgyerek videójára montírozott madár pozicionálására, de ott az árnyékok vetülése árulkodó mert nem tudták minden részében jól korrigálni). Másik érdekesség a felvillanást-eltûnést kísérõ hangjelenség. "Szakavatottak" közlései szerint ezek a foltok hangtalanul mozognak és tûnnek el (bár talaj közelében esetleg elektromos jellegû zizegésszerû hang hallható). Viszont a "csattanásos eltûnés" (kis pukkanástól hatalmas villámcsapásig terjedõen) a gömbvillámok egyes fajtáira jellemzõ (csak megbízható, valóban tudományos intézmények kutatásainak "gömbvillám-szakirodalmát" szoktam olvasgatni)
Amennyiben csak ugratás-misztifikáció, azt mondanám "kevesebb több lett volna". Ettõl függetlenül sikere van mert a videó immár önálló életre kelt, "elszabadult" a Youtube-ról és szépen terjed a netes világban...

Amennyiben csak ugratás-misztifikáció, azt mondanám "kevesebb több lett volna". Ettõl függetlenül sikere van mert a videó immár önálló életre kelt, "elszabadult" a Youtube-ról és szépen terjed a netes világban...
Sajnálom, Arcus csatolása már nem érhetõ el de a fórumkollegák tapasztaltságában bízva elhiszem hogy "kamu" mert sajnos egyre több az ilyesmi pld. a sas "elviszi" a kisgyereket)
Ugyanakkor a kérdés felvetésére: "Ha belegondolsz, az idióta videós mi a francért ment volna ki videózni a nagy semmit, félhomályban?" - úgy gondolom, talán mégsem abszolút lehetetlen
Saját példámból kiindulva makróztam ködcseppeket késõ esti sûrû ködbe vakuzva; éjszakai vihar után rendszeresen videózom az eget szabad szemmel alig látható "futófényekre" vadászva (GIF animjaikat unalomig mutogattam a fórumon); távoli viharoknál "kiballagok a határba" vörös lidérceket fotózni Szolnok-Debrecen íven. Aki látja ugyanígy nem értheti hogy mi a fészkes fenét fotózok-videózok vaksötét felhõs késõ éjszakán...
Tapasztalt okos embernek ismerlek benneteket évek óta, tehát bízom a kritikátokban.
Csupán azt nem zárom ki kategorikusan hogy valaki képes lehet "a nagy semmit videózni" mert ösztöne súgja hogy "ott van valami" amit egy fényerõs jó optika és egy jó eszköz ESETLEG megmutathat
Ezzel élnek vissza a csalók, komolytalanná téve egyes ritka és rövid életû jelenségek valós észleléseit. Nem láttam a csatolást, de úgy vélem- alapos rostálás után a félhomályos gyenge amatõr felvételek hasznosak is lehetnek néha. Jó példa rá a "vörös lidérc" mely nagyon sokáig csak szóbeszédben forgott, késõbb elmosódott alig látható B/W felvételeken mutatták be, ezért követte sok kétkedés után az alapos és megbízható tanulmányozás.

Ugyanakkor a kérdés felvetésére: "Ha belegondolsz, az idióta videós mi a francért ment volna ki videózni a nagy semmit, félhomályban?" - úgy gondolom, talán mégsem abszolút lehetetlen

Saját példámból kiindulva makróztam ködcseppeket késõ esti sûrû ködbe vakuzva; éjszakai vihar után rendszeresen videózom az eget szabad szemmel alig látható "futófényekre" vadászva (GIF animjaikat unalomig mutogattam a fórumon); távoli viharoknál "kiballagok a határba" vörös lidérceket fotózni Szolnok-Debrecen íven. Aki látja ugyanígy nem értheti hogy mi a fészkes fenét fotózok-videózok vaksötét felhõs késõ éjszakán...

Tapasztalt okos embernek ismerlek benneteket évek óta, tehát bízom a kritikátokban.
Csupán azt nem zárom ki kategorikusan hogy valaki képes lehet "a nagy semmit videózni" mert ösztöne súgja hogy "ott van valami" amit egy fényerõs jó optika és egy jó eszköz ESETLEG megmutathat

Ezzel élnek vissza a csalók, komolytalanná téve egyes ritka és rövid életû jelenségek valós észleléseit. Nem láttam a csatolást, de úgy vélem- alapos rostálás után a félhomályos gyenge amatõr felvételek hasznosak is lehetnek néha. Jó példa rá a "vörös lidérc" mely nagyon sokáig csak szóbeszédben forgott, késõbb elmosódott alig látható B/W felvételeken mutatták be, ezért követte sok kétkedés után az alapos és megbízható tanulmányozás.
Ha belegondolsz, az idióta videós mi a francért ment volna ki videózni a nagy semmit, félhomályban? - Csak gondolj bele.
A másik meg, hogy annyira látszik a felvételen az amatõrség.
Ezt a pár sort is kár volt rászánnom.
A másik meg, hogy annyira látszik a felvételen az amatõrség.
Ezt a pár sort is kár volt rászánnom.
Ez akkora kamu, hogy azt a marsi Olympus Mons méretével is nehéz kifejezni. Bármikor összerakok neked ilyet Adobe After Effects segítségével.

Mondani itt nem mondtál, de biztos van.
Konkretizálom az elõzõ kérdést: ha itt 14-en azt fogjuk mondani, hogy a felvétel kamu (még csak nem is az ügyesebb fajtából) akkor nem fogod-e továbbra is azt hinni, hogy Xenu jött el megvizsgálni minket?
Konkretizálom az elõzõ kérdést: ha itt 14-en azt fogjuk mondani, hogy a felvétel kamu (még csak nem is az ügyesebb fajtából) akkor nem fogod-e továbbra is azt hinni, hogy Xenu jött el megvizsgálni minket?