Kérdések és válaszok

Rothbf: ha elképzelsz egy izlandi központú anticiklont és egy azori kp-ú ciklont, és tudod, hogy azok körül milyen irányú az áramlás, már érted is a negatív NAO hatását. Aztán pedig izlandi alacsony nyomást (ami körül óramutató járásával ellentétes az áramlás) és azori központú magasnyomást véve (ami körül meg óramutató járásával egyezõ az áramlás), meg lehet érteni, hogy pozitív NAO esetén miért van óceáni irányítás.
Ez persze így pongyola, de a NAO hatásának megértéséhez jó.

Jajjj Kuzmiii, ezt kicsit egyszerûbben nem lehetett volna???
:-D :-)
De köszi. Igaz a felét sem értettem. :-)
Majd alaposan áttanulmányozom, amit írtál. Kell pár száz év
:-).

Csak így fejbõl ?

Csak egy kis kiegészítés: Észak-Atlanti ingás/ingadozás(NAO)

Csak egy kis kiegészítés: maga a NAO jelentése Észak-Atlanti Oszcilláció (North-Atlantic Oscillation).

A NAO intenzitását a NAO index-szel mérjük. A NAO index két olyan állomás tengerszinti légnyomásának a különbsége, amelyek közel vannak az izlandi alacsony nyomású és az azori magas nyomású légköri képzõdmény centrumaihoz. Stykkisholmur (Izland) az északi állomás, míg vagy Ponta Delgada (Azori-szigetek), vagy Lisszabon, vagy Gibraltár a déli állomás. Egy ilyen egyszerû index nyilvánvalóan nem veszi figyelembe, hogy az aktuálisan kialakult képzõdmény esetleg nem ezek felett a helyek felett helyezkedik el, és a NAO évszakos változékonyságát sem tudják pontosan leírni. Azonban az index alapvetõ jó tulajdonsága, hogy az éghajlati feljegyzések alapján legalább 1864-ig visszamenõleg ki tudjuk számítani. Ha az index jó kapcsolatban van a rácspontokban levõ felszíni légnyomási adatokkal, akkor a kialakuló észak-déli dipólus határozza meg az adott NAO-hoz tartozó térbeli képet.

A pozitív NAO index az átlagnál nagyobb szubtrópusi magas nyomású központot jelent, az átlagnál alacsonyabb nyomású izlandi ciklonnal. A növekvõ nyomáskülönbség több és nagyobb téli vihart eredményez az Atlanti-óceánon át, amelyek pályája északabbra van. Ennek hatásaként meleg és nedves a tél Európában, de hideg és száraz a tél Észak-Kanadában és Grönlandon. Kelet-Amerikában ilyenkor enyhe és meleg tél uralkodik. Például magas index volt 1989, 1990 és 1995 telén és tavaszán, amikor a légtömegek az arktikus és az izlandi régióból áthelyezõdtek a szubtrópusi övbe, közel az Azori-szigetekhez és az Ibériai-félszigethez, illetve megerõsödtek a nyugati szelek az Atlanti-óceán északi területein. Az erõsebb nyugati szelek több meleg és nedves levegõt szállítanak Európa fölé, ezáltal óceáni jellegû, enyhe telet okoznak.

A negatíve NAO index gyenge szubtrópusi anticiklont és izlandi ciklont jelez. A nyomáskülönbség kicsi, ezért a kelet-nyugat irányú mozgás legyengül. Ez inkább a mediterrán területekre visz nedves levegõt, jellemzõek a hideg levegõ kitörések és ezért a havas idõjárás. Grönlandon azonban enyhébb a tél. Az alacsony index volt 1917, 1936, 1963 és 1969 telén és tavaszán, amikor a gyenge nyugati szelek uralkodtak az Atlanti-óceán északi fele felett, ami megfelel az átlagnál hidegebb európai télnek.

Akkor most elmondhatod, hogy mi is az a NAO, vagy mit jelent ez a három betû.

Egyébként Te a NAO-ról beszélsz
Azaz erõs pozitív NAO esetén DNY-ÉK irányultságú, erõs ócáni áramlatok határozzák meg Európa idõjárását. Ilyenkor a ciklonok is ezen a pályán mozognak, általában tõlünk É-ra húznak el. Míg negatív NAO esetén a Földközi-tengerrel "azonos vonalban" Ny-K irányultsággal mediciklonok tõlünk D-re, vagy rajtunk keresztül is vonulhatnak. Ekkor elõtérbe kerül az északi áramlás, ami szintén mediterrán ciklonokat generál a Földközi-tengeren.

Oké Kuzmi, erre emlékszem! Csak ahhoz, hogy ezek a ciklonok "bejöjjenek" a szárazföld belsejébe, ahhoz kell vmi északon, mondjuk Skandináviában, ami "mozgatja õket, aminek a határán mozognak. Hiszen ez határozzam meg a pályájukat.

Köszi Taki!

Soper!
Ez így ebben a formában csak részben igaz. Ugyanis a csillagászati tavasz kezdetét és egyben a tavszi napéjegyenlõség idõpontját is is egy idõpillanat határozza meg. Ez az, amikor a Nap a felszálló csomóban tartózkodik, azaz az ekliptika (a Nap látszólagos pályája az égen) és az égi egyenlítõ metszéspontjában. Ezért nem helytálló az a kijelentés hogy a Nap azon a napon amikor ez bekövetkezik, az egyenltõn mindenhol a zenitben delel.. Ez csak egyetlen földrajzi helyre igaz, nevezetesen ott ahol ebben az idõpontban éppen a meridiánon (délkörön) tartózkodik (delel). Értelem szerûen az õszire is ez igaz, persze mások a nevezetes pontok.
Egyébként épp ma este lesz a tavaszi napéjegyenlõség helyi idõ szerint 19:19-kor. Tehát valahol a Csendes-óceén felett fog a zenitben delelni.

rothfb (Oroszlány) 2006-03-20 12:23:05
Ferri: Nem hiszem, hogy egy meteorológust is meg lehet nevezni, hogy Õ a legjobb.

Ferri (Pozsony) 2006-03-20 12:18:54
Figyelem! Egy kis korkerdes: szerintetek ma Magyarorszagon ki a legjobb meteorologus - vagyis megbizhato elorejelzesei vannak rovid, es kozeptavra (kb. 5 napra elore)? En a regi gardabol nagyon tisztelem Vissy Karolyt, bar neha olyan volt, mint egy veszmadar - eleg gyakran rosszabb idot josolt elore, mint ami vegul bejott, egyszer augusztus kozepen meg egy nyari hidegfront-betores utan bejelentette, hogy "vege a nyarnak" - ehhez kepest szeptemberben aztan napokig 30 fokos kanikula uralkodott :-)

Kedves Management

Mikor lesz kiértékelve az elõrejelzési verseny?

Üdv.

Ja és Dávid Mihály eltérései gyakrabban 100%, mint 2%. Enyhén szólva.

Na jó, de a Gfs nem is jelez elõre 1 évre! Pedig kicsit felszereltebb eszközökben és berendezésekben, mint Dávid Mihály.

Usrin, rothfb:

Természetesen nem mondom én sem, hogy tudományos alapon készültek az elõrejelzések.

És igen, sikerként értékelték az 1 hetes csúszást is (ami 2%-on belül van), amit itt mindenki leszól, hogy persze, belemagyarázás. Én ilyenkor mindig arra gondolok, hogy a GFS mekkorákat tud tévedni 6 órára is. Bárcsak 2%-on (12 perc) belül tévedne...

Lehet lehülyeségezni

Köszi Nanovich! Gondolkodtam rajta, mert ebben még nem igazán vagyok otthon, hogy csillagászati vagy meteorológiai.

A nappalok és az éjszakák a Föld minden pontján csak az ekvinokciumok (napéjegyenlõségek) idején egyenlõ hosszúak, azaz minden év március 20.-án ill. 21-.-én és szeptember 22.-én ill. 23.-án. Ezeken a napokon az Egyenlítõ mentén mindenütt a zeniten delel a Nap. Ez a nullás zenittávolság a csillagászati év folyamán északabbi ill. délebbi szélességekre tolódik el. Június 21.-én ill. 22.-én a Nap a Ráktérítõ fölött, december 21.-én ill. 22.én a Baktérítõ fölött delel a zeniten. Ez a négy idõpont határolja el egymástól a négy csillagászati évszakot. A tropikus és a naptári év eltérõ hossza miatt, e négy dátum ingadozik.

mdávid!
Csak még annyit hogy nem a meteorologiai tavasz kezdete lesz most hanem a csillagászatié.

vár= már

Köszi Bociusz, így vár világos ,mint a sötét éjszaka!

Meglehet-e nézni valahol az omsz automata mérõállomásainak méréseit?Vagy ezek rejtett dolgok?

mdávid: egészen pontosan az órát átállítani március és október utolsó szombatra következõ vasárnap hajnalban kell (vagyis a vasárnap már eshet áprilisra vagy novemberre), tavasszal elõre, õsszel visszaállítani egy órával. remélem így világos

Link

Ennek nagyon örülök.

Fél 8 akar lenni!

1 hét múlva,Vasárnap.Hajnal 2-rõl 3-ra,ha jól tudom!
Reggel megint sötét lesz,de délután 7-1/28-ig meg világos!

Egész véletlenül nem tudja valaki mikor várható az óraállítás? Azt tudom, hogy 2 nap és itt a meteorológiai tavasz. Azért lenne fontos, mert már idegesít a 6 órakor fellépõ félhomály. Nagyon feldobná a hangulatomat ha csak este 7 után kapcsolnának a lámpák.

nem nem ,itt az igazság :Link
A Légállapotjelzõk és analízisük utolsó bekezdése.

Valami rendelkezésre álló,vagy felszabadítható?? légköri energia,sztem zivik elõréjénél van jelentõsége.

Gyáárekek! Nem tudja véletlenül valaki a geopotential meghatározását?

Cauchy: bingó. Tényleg nem voltam bejelentkezve, megoldódott a rejtély, erre az egyszerû dologra nem gondoltam. Köszönöm.

Nola: próbálj meg bejelntkezni, utána nézd meg. Ha nem vagy bejelentkezve, akkor nem látszik az archívum.

Szia Jaurinum, köszi! Egyszerûen IE-ben nincs ott az áttekintõ térkép mellett az archívum ikon, tehát rá sem tudok menni. Mindegy, végül is nem fontos.

Az OMSZ oldalát már próbáltam,de mivel mobilon keresztül netezek nem tudtam adatokhoz hozzáférni.

Link

Egy feladat megoldásához keresek meteorológiai adatokat.1980-tól hazánkra vonatkozóan bármely év havi középhõmérsékleti és csapadék értékeit.Segítséget elõre is köszönöm. Sz.A.

Szia Nola, nálunk Explorer van, s eddig mindig tudtam nézegetni régi észleléseket - tehát megy.

Mindig úgy volt, hogy IE-ben nem lehet elérni az archívumot? Én Mozillát használok, azzal mûködik, csak kíváncsiságból kérdem.

Mdávid: így is megy

BB! Biztos? Én úgy csináltam ahogy B.hópihe írta és nekem mûködik. Szélcsend és DNY-i

soper: köszi, ilyen mûszerem sajna nincs.
Szélcsend: változót és szélcsendet választasz, és úgy is berakja.

Dexion: Kolumbusz elérte Amerikát, de az éves elõrejelzések valahogy nem akarnak beválni. Persze, ha "sikeres" prognózisként elfogadjuk azt is, ha egy front 1-2 héttel elõbb vagy késõbb érkezett, és a megadottnál kisebb vagy nagyobb csapadékot ill. hõmérsékletváltozást hozott, akkor igen... de ilyen feltételekkel mindenki elõrejelezhet a hasára ütve is, ha tisztában van az éghajlat alapvetõ jellemzõivel! Ráadáasul ha tényleg érnének valamit ezek a prognózisok, akkor rég nem újságosbódékban, pár száz forintért árulnák õket... Egy máködö 1 éves elõrejelzõ módszer bármelyik meteorológiai intézet vagy cég számára sokkal nagyobb üzletet jelentene. Hülyék lennének kihagyni...

B.hópihe! Köszönöm szépen a segítségedet!

soper: délnyugatira katt és szélcsendre katt.