Időjárási visszatekintő

Itt 4 mm/56 napnál járunk...
Elképesztõ, de február 3.-án esett utoljára 10 mm feletti csapadék egy nap.
5 mm felett március 5.-ém...
Éves csapadék 106 mm.

A tegnap esti zivatar elkerült, a havi csapadék változatlanul 6,9 mm. Május 10-én meglett az év elsõ nyári napja: Tmax=26,1°C

Nálam tegnap este esett 2!!! mm!

Május elsõ dekádjának két értéke:
Középhõm.: 15,0°C
Csapadék: 0,0mm

A tegnapi 27,1°C-os Tmax az év elsõ nyári napját jelentette.
Az elmúlt hét évet nézve az a harmadik legkésõbbi elõfordulása.

A tegnapi napon sem esett mérhetõ csapadék, így már 23 napja tart a csapadékmentes idõszak!
Ami még szembetûnõbb, hogy az 5mm-et meghaladó csapadék 43napja esett legutóbb (az április kétrészletes 3,9mm-e vicc)!

Gyakorlatilag nem kéne panaszkodnom, mivel több zivatar kialakulását figyelhettem meg(7, viszonylag külön álló Cb!) tegnap(05.10.), csak épp egyik sem adott le itt semmit, illetve elkerült. 22:00 után figyeltem meg az utolsót, mely Békéscsaba(Déli) határában alakult ki, összesen 3 villámot "generált", de a hold fényében még a csapadéksávot is sikerült észrevenni, majd aztán 20 perccel ezután bedöglött, mivel elérte városunk határát is.

Május elsõ dekádja Pápán 15,6 fokos átlaghõmérsékletet hozott,ami ugyan egyezik a májusi sokévi átlaggal,de az elsõ dekádban 1-2 fokkal hidegebb dukálna,vagyis ennyivel megint pozitív az anomália,ahogy már a tavasz minden hónapja pozitív eddig.A csapadék negatív anomáliájáról már írtam,sajnos a 0,2 mm nem enyhített a bajokon,de Cseszneken a 27,1 mm adott egy kis sanszot a kókadozó növényzetnek [esõ] .

A mai napon kb.1 fokkal megdõlt a még áprilisi min.maximuma,napi max. és napi középT idei rekordja Pápán.A Tmin 13,a Tmax 27,7 a közép 20,4 fok volt.Elõször került 20 fok fölé az idén.Egy miskolci mérés 32 fokról szólt ma.Ha igaz lenne,megdõlt volna a mai 31,5 fokos abszolút rekord... .

Taglaltam annak idején,hogy az év milyen ,60 éve nem látott csapadékkal indult ill.a tél csapadéka is utoljára 60 éve volt ennyi,mint most.
Pápán a tavasz eddig csak 58 mm-t hozott,de az utóbbi 42 napra csak 8 mm jutott.A 40 napos csapadéktalanságot hozó 2007-hez képest milyen is az állás ?Akkor is sok csapadék volt a tél végén és tavasz elején.Erre jött 40 nap csapadékszünet és kiadós csapadékú május.A nyári hõségkárok ezt követõen jöttek.Akkor,2007-ben a februártól mért csapadékaim a következõk voltak:
Febr:59mm
Márc:89mm
Ápr: 1 mm
Máj.1.dekád:52mm.Febr.1-máj.10.:201 mm

Most ugyanez 2009-ben:
Febr:71mm
Márc:50 mm
Ápr: 8 mm
Máj.1.dekád:0 mm.Összesen 129mm

Tehát most 72 mm-el rosszabb az állás és semmi biztosíték nincs,hogy az akkori 76 mm májusi csapadék meglesz.Így a nyár kezdete még rosszabb is lehet,az akkorinál,de ha május végétõl hideg és esõs idõ jönne is,az ország felén késõ lenne,mert a gabona,burgonya,kukorica,napraforgó stb. addigra már visszavonhatatlan károkat szenved,hisz a mostani meleg már a vegetációt jún.eleji állapotba hozta(kivéve,ahol eleve nem kelt ki a vetés).

Ugyanezt másik mérõhelyemen,Cseszneken így néz ki:
2007:51+93+0+60=204 mm
2009:82+66+2+27=179 mm
Itt nem annyira nagy a hiány,de az eloszlás sokkal rosszabb,hisz ápr-máj eddig csak 29 mm az akkori 60-nal szemben+a nagy meleg.Elég sok esõ kéne az elkövetkezõ 3 hétben,hogy az akkori május 104 mm-ét elérjük...

13 mm eddig a május, a Bakonyban néhány helyen valamint tõlem 3-5 km-re D-Dny-ra jóval több. Panaszra nem lehet okom.

Nálam utoljára március 29-én volt normális mennyiségû csapadék. Akkor 17,9 mm esõ esett. Azóta összesen 5,9 mm hullott. Májusban még mérhetõ mennyiség nem volt.
Ha az év elsõ 3 hónapjában nem lett volna az átlagosnál több csapadék (188,4 mm), akkor most komoly gondok lennének a mezõgazdaságban.
Így is kezd kisülni a fû, ami júliusban és augusztusban jellemzõ.

Nálam pedig utoljára április 23.-án volt csapadék,akkor 45.7 mm esõ hullott felhõszakadás formájában.Én nem panaszkodhatok,még mindig szép zöld minden ,még a fû is.Ma kellett idén ötödik alkalommal füvet nyírnom

Nálam utoljára április 17-én volt mérhetõ mennyiségû csapadék, 3,6 mm. Egyben az az áprilisi szumma. Azóta kétszer csapadéknyom.

Errefelé a hónap elején folyamatosan felhõs idõ volt.

Aha, akkor nálad kb. 20 órával kevesebbet sütött, mint az átlag!

Jé isze télleg, hülye kérdés volt
Most már csak össze kéne adni a napiból a napfényeket, de már annyit adtam össze mostanában, hogy már nincs hozzá idegem

Szia Floo!
Áprilistól mérek szolárt.

Áprilisi átlag (Pécs-Pogánytól származtatva): 182 h
2009. április nálam (Szekszárd): 163,5 h

2009. május (10-én 13:10-ig): 48 h. Idõarányosan számolva az átlagnál ez is kevesebb. Hatodikán egyáltalán nem volt napsütés, elsején, másodikán, harmadikán csak 2-3 óra.

Link

Elképesztõ mennyiségû napsütés van az utóbbi 1,5 hónapban, ha jól érzékelem, kis túlzással szinte éjjel-nappal süt a nap!
Tud valaki mondani egy átlagos napos órák számát áprilisra-májusra?
És ehhez képest az idei év április és az eddig eltelt májusi átlagot is?!
Köszönöm!
Kíváncsi vagyok, normál napfénymennyiség-e ez a sok?!

Csapadék nálunk eddig májusban :
0.0 !! mm .

Május, a mai napig bezárólag (csapadék kivételével, de ma nem hullott mérhetõ mennyiségû):
Tmin átlag: 5,4°C
Tmax átlag: 22,0°C
Csapadék: 0,4mm

Tmin és Tmax szélsõértékek: 1,8°C illetve 26,0°C
Legmagasabb Tmin: 8,4°C
Legalacsonyabb Tmax: 14,5°C

És még annyit, hogy ez azt jelenti, mint hogy Pécs térségében az elmúlt 190(!) évbõl mindössze 14-ben mértek olyan típusú helyen hõmérsékletet, mint például zömmel Zala megyében a meteorológiai mérések történelmének kezdetétõl a mai napig!
Ugyanakkor Pécs környékén 178 éve csupán dombi fekvésbõl, sõt sokszor durván hõszennyezett területrõl származnak adatok!
Ráadásul ehhez az is hozzátartozik, hogy az abszolút minimumok nem merülnek ki abban, hogy a lehûlés éjjel egy alacsonyabb ponton áll meg, hanem azt jelenti, hogy az egész éjszakai hõmérsékleti adatsor mélyen alacsonyabb értékeket mutat, mint egy jó fagylefolyású helyen, ezáltal a középhõmérséklet is lényegesen alacsonyabb!
Viccesen úgy képzelném el, hogy 178(!) évvel ezelõtt, látva ezt, Pécs környékén bizonyos helyekre vonatkozóan (a medence alja, a környék bombatölcsérszerû mélyedései, de egyáltalán az alacsonyan fekvõ területek) örökös mérési, sõt hõmérõbeviteli tilalmat rendeltek el, katonák védték a mélyebben fekvõ helyeket, nehogy még egyszer valaki hasonlóan alacsony hõmérsékletekkel rombolja a város hírnevét és ne legyen beadható egy egész nemzetnek a "szubmediterrán" maszlag!

Elköltözik a mezõgazdaságunk a csapadékosabb vidékekre.....pl. az Egyenlítõ mellé

Az áprilisi csapiadatok is nagyon kevesek, bizonyára voltak olyan helyek, ahol 0 mm esõ volt. Az OMSZ-os márciusi és áprilisi térkép alapján én nem tartozok a legszárazabb helyek közé, de Soltvadkert is a az aszályos helyek között van jócskán. Hogy mi lesz így a mezõgazdasággal...

A hétfõi felettem kialakult zivatar: Link Link Link
Persze itt csak 1 mm-t produkált...

Hát hogy HÓmérséklet nem volt -17, azt el is hiszem

Nálam sem volt -17°C-nál alacsonyabb hómérséklet amióta 1990-ben elkezdtem mérni.

Pécs-Pogányban pl. az elmúlt 13 évben -22 fok volt azt hiszem a legalacsonyabb, talán szállított fagy lehetett, mert Pakson is -22 volt, az évre nem emlékszem biztosan, de talán 1996 volt!
Azóta -16,9 volt a leghidegebb, közben körbe a mélyebben fekvõ részeken -25 alatti értékek is voltak!
A Pécsi Szõlészeti Kutatólaborról nem találtál adatokat vagy feljegyzéseket, hogy ott miket mértek!
Az 1950-es években már volt ott mérés, a Mecsek déli oldalában a város felett!

Még egy kis kiegészítés:

Pécsett a meteorológiai mérések 1819-ben(!) kezdõdtek, Dr. Patkovich József fizikus folytatott 1819-34 között folyamatos megfigyeléseket. Sajnos az utolsó két év adatai elvesztek, azonban az 1819-32 közötti adatokat az 1850-ben kiadott bécsi meteorológiai évkönyv egy több oldalas táblázatban közli.

A Pécsi Tudományegyetem könyvtárának honlapjáról: "Bécsben, a Csillagvizsgálóban 1775-ben indultak meg a rendszeres meteorológiai megfigyelések. Lehet, hogy Bécsbõl kérték meg, talán õ ajánlkozott, [...] mindenesetre 1819. január 1-jétõl kezdve végezte ezeket a bécsi elõírások szerint. Bécsbõl kapott mûszereket és megfelelõ nyomtatványokat..."

Amiért ezek a mérések külön figyelmet érdemelnek, hogy a felölelt 14 év alatt a Patkovich-féle állomáson nem egy alkalommal elõfordult -20°c, sõt -24°c alatti hõmérsékleti érték , miközben a feljegyzett legmagasabb hõmérséklet 40-41°c körül volt. Az 1880-as években nem egy télen mértek az országban többfelé (Gyõr, Debrecen, Szeged, Szolnok, Kecskemét, Tokaj, stb.) -25°c körüli értékeket, azonban ekkor Pécsett a szõlõhegyi állomáson még -20°c sem fordult elõ. Ellenben 1819-32 között nem egy alkalommal volt példa erre, ráadásul akkor, amikor Budán vagy Sopronban jóval magasabb havi abszolút minimumokat észleltek.

Ha nem csak a szélsõséges értékeket vizsgáljuk, akkor teljesen egyértelmûvé válik, hogy a Pécsen mért havi abszolút minimumok rendre alacsonyabbak voltak, mint Budán vagy Sopronban. Késõbb (1871-tõl) ilyen sohasem fordult elõ. Hogyan lehetséges ez? Egyetlen magyarázat létezik: a Patkovich-féle állomás valahol a történelmi városrész déli peremén helyezkedhetett el, völgyi pozícióban. Mást nemigen tudok elképzelni...

Cseszneken megszûnt a súlyos szárazság(az esõ hatására még van remény némi termésre),de Pápa környéke az Alfölddel kezd vetekedni.Ma 41. napjába lép a szárazság.Ennyi idõ alatt 8 mm esett sok részletben,a legnagyobb napi adag 3 mm volt.2007-ben csak 40 napig tartott az esõmentes idõszak és hidegebb volt.

Én sem tudtam, akkor az is valami dombféle hely lehetett, erre utaltál egy korábbi hozzászólásodban, amikor az 1900-as évek elsõ évei közül elõbányásztad a kanizsai állomás adatait???
A 240 méter és a Szõlõhegy az erõsen dombinak tûnik!
Bár errõl Cauchy tud pontosan infókat!

Ezt nem is tudtam, köszönöm, hogy leírtad!

Cauchy lényegében ott mér, ahol a hivatalos pécsi állomás mûködött 1871 és 1914 között. Ebben az idõszakban Vasastól valamivel Ny-ra, a Szõlõhegyen mértek 240m-es magasságban. A 19. század utolsó éveiben alapították az egyetemen lévõ állomást, 1914-tõl kb. 1957-ig (a pogányi állomás alapításáig) ez volt az egyetlen meteorológiai állomás Pécsen.

Hozzám és Leohoz képest.

Hogy érted, hogy kedvezõ helyen mér ebbõl a szempontból?
Leoéhoz képest, vagy úgy amúgy?

Cauchy elég kedvezõ helyen tud mérni ilyen szempontból, már régóta követem a méréseit. Fõleg azért is, mert nincs messze Martonfától.

15 nappal több, mint Leonál!

Na azé, az a 46 már barátságosabb!

Úgy mértem, hogy nem volt kritérium a 0,1 mm, ezért is lehet megtévesztõ a szám.

Idén már külön írom mind a 2 elv alapján a csapadékos napok számát. Tehát ez alapján idén eddig 73 napon fordul elõ csapadék, ebbõl pedig 46 alkalommal esett legalább 0,1 mm.

Itt 61 csapadékos nap volt eddig >=0,1mm kritériummal.
205,1 mm az összcsapadék.

164?
Az kegyetlen sok!
Úgy mérted, mint a szabvány, vagyis hogy a 0,1 mm-t meghaladó csapadékú napok számát jegyezted fel, és az lett 167?

Május 4-én 27 mm esett Cseszneken.A zirci 47 mérési körülményeit nem ismerem,de elképzelhetõ,a még most is vizes,sáros talaj(helyenként még áll a víz)miatt.Ma Zircen is jártam.

Úgy lesz, ha addig nem felejtem el.

Egyébként tavaly 164 csapadékos napot regisztráltam, ami szintén nagy szám, gyakorlatilag szinte minden 2. nap volt csapadék, amirõl az ember egyenlítõi klímát gondolhatna.

Azért ez borzasztó: Link
90 napnyi összegek, több helyen egyhavi szummával egyenlõek, vagy az alattiak

126 napból 73 nap csapadékos nap az kemény!
A sokéves átlag valamennyivel 100 nap felett van felétek, idõarányosan eddig az idõszak több mint a felén csapadékos napotok volt!
Éves átlagban ez jóval 100 fölé fog kijönni elvileg, majd írjad be december második felében is, kíváncsi vagyok!
Bár nyáron eleve ritkább a csapi szerintem, mint az eddig eltelt idõszakban!

Még mindig nem volt idõm áprilist összegezni, most sem errõl írok...


A 2009-es év eltelt 126 napjából eddig 73-on volt csapadék a város ezen részén, ezzel elõkelõ helyen állunk a többi helyszín között, míg az éves csapadék kerekítve 5 mm híján 200 mm.


A rendszeres adatfeltöltõk közül Pécsett volt eddig a legmagasabb abszolút T min: -8,5 és -10 fok között.


A zivataros napok számában is elõl állhatunk - 5 db(ezt nehezen tudnám ellenõrizni), a zivatarok számában akár még jobban - 9 db.


A többi paraméterben is a legek közelében vagyunk, jó ez a pécsi klíma.

"A lõrinci sorban (1954 óta) biztosan elsõ, de miért? Erre próbáltam volna a figyelmet felhívni. A Ferihegyen mért 14,7°c már nem."

A ferihegyi 14,7 °C is elsõ lenne a lõrinci adatsorban...

Amúgy persze, értem én teljes mértékben, hogy mire akarsz kilyukadni, és félig-meddig igazad is van. Légy szíves olvasd végig a 14149., 14157., 14159., 14161.-es hsz-eket ezzel kapcsolatban, ott sok szó esett errõl.

keddi zápor Egerben Link és Verpeléten Link

A tegnapi volt zsinórban tizennyolcadik csapadékmentes nap.
Amennyiben délután nem szerencsétlenkedik le néhány tized mm, akkor utána bõven 20 felé nõhet és akkor a 24 nap is veszélybe kerülhet.
Ez a 24 nap a nyolcadik éve tartó csapadékmérésem leghosszabb csapadékmentes periódusa (2002 nyár illetve 2005 tavasz).

2009 áprilisa Cegléden

Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) 14,9°C (30 éves átlag 11,5°C)
max. 26,6°C (9-én), min. 2,2°C (26-án).

Csapadék: 0,8 mm (átlag 41 mm, tavaly 26,9 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 0,8 mm (17-én).

Részletek: Link

Éves csapadék: 100,3 mm, ez 29 mm-el kevesebb az átlagosnál.

A múlt hónap rendkívül magas középhõmérséklete és igen kevés csapadéka egyaránt új rekord a rendelkezésemre álló ceglédi adatsorokban is:
Csapadékadataim szerint az elsõ 5 legszárazabb április 1928 óta:
1. 0,8 mm 2009
2. 3,1 mm 2007
3. 3,1 mm 1949
4. 5 mm 1992
5. 5,1 mm 1946

Hõmérsékleti adataimban az elsõ 5 legmelegebb április 1956 óta:
1. 14,9°C 2009
2. 14,0°C 2000
3. 13,6°C 1983
4. 13,5°C 1989
5. 13,5°C 1961

Értem, a szövegezésbõl elsõre nem tûnt ki, hogy arra utaltál.

A lõrinci sorban (1954 óta) biztosan elsõ, de miért? Erre próbáltam volna a figyelmet felhívni. A Ferihegyen mért 14,7°c már nem. Az 1970-es években lényegében Ferihegy és Lõrinc egymáshoz közel azonos értékeket mért, mára azonban közel 0,8-0,9°c különbség van közöttük.