Agrometeorológia

"Büdös szó"?? Nem tudnék erre asszociálni, pont, hogy érzem a bódító illatát, ha kimondom azt, hogy jezsámen. Ormányosbogárhoz nem volt még szerencsém, lehet, hogy nálad van valami, amit kifejezetten szeretnek. Ja, eső jöhetne, bár pár nappal később jobb lenne, mert szerintem nem fogok végezni addig a füvesítés előtti tereprendezéssel, pedig azzal pár locsolást megspórolhatnék.

Igen, jezsámenre gondoltam, csak annyira csúnya/büdös szó, hogy nem szívesen írom le
Fák itt is rendben, egy kis cseresznyére hurcoltak fel pajzstetűt a hangyák, meg a szokásos tafrina az ősziken, amúgy kb rendben vannak a dolgok így permetezés nélkül. Azért remélem fentről kapunk egy kis permetezést (csak ne repülőről) jövő héten, aztán jöhet Medárd Link
Itt nálunk az ormányosbogár volt (idén is) a nagy sláger, nagyjából mostanában levonultak, de megjelent egy 3.0-ás verzió az almafán (fényes fekete). Hihetetlen, hogy mennyi variációjuk van, 3 éve nem volt ennyi.

Kezdem azt hinni, hogy konkrétan itt mutálódnak/dolgozik az evolúció(?), mert a kezdeti 3-4 fajtából mostanra van vagy 10-12. Ha valaki ért ehhez, írhatna róla bővebben (link is jó)

Jezsámenre gondoltál, nem? Azt is szeretik a levéltetvek? Nálam idén a cseresznyén van több a szokásosnál abból a fekete fajtából. A sima zöld viszont idén eddig békén hagyta a szilvafákat, nem is kellet még permeteznem. Talán a szeles időnek és/vagy a jól időzített első permetezésnek köszönhető, de a birsalmán sem jelent meg még se a lisztharmat, se a varasodás. Május végén már 3-4 permetezésen túl szoktam lenni, és az is általában csak fél sikert hoz, vagy még annyit sem.

Ezt láttam most a levéltetvekre :
levéltetvekre kólát használok, a legolcsóbb hulladék is megfelel, tökéletesen megöli őket. Emberi fogyasztásra nem alkalmas a kóla, de erre még jó

Idén nálunk is több van, de főleg a jázminbokrokon, ott meg annyira nem zavar, lesz majd mit enni a katicáknak, akik kezdenek is aktivizálódni

Lehet benne beporzás hiány is mert a megkésett virágok se kötődtek. Főleg Boldogasszony szilváink vannak, a virágok többségét minden bizonnyal a fagy vitte le mert kb. -6 fokot kaptak. A szirmok foltosan barnák voltak, a bibék feketék.
A meggyen a szirmok túlélték a hideget, csak néhány volt foltosan barna, a porzók és a bibék viszont összefonnyadtak. Bizarr látvány volt a virágba borult fa látványa annak tudatában, hogy meddő az egész. Megnéztem vagy 50-100 virágot, egyikben se volt ép porzó és bibe.
Számomra most lett nyilvánvaló, hogy a szirmok jobban bírák a hideget.

Szilva: Nem feltétlen fagykár, bár nem kizárt. Esetleg nem kötött? Szarvason a korábban virágzó fajtán egy szem gyümölcs sincs, a később virágzók tömve vannak gyümölccsel. Cseresznyénél felénk, bár a fákon alacsonyabban közepes volt a fagykár (még a virágzás előtti fagy miatt), a terméshiányt a virágzás elején történt hosszabb lehűlés miatti megporzás hiánya okozta. 

Sok fagyos hely van néha csak pár méteren múlik minden, csak az a gáz, hogy a "felmelegedés" óta 2x annyi tavaszi fagy van mint előtte...

Mi egy völgyben vagyunk és a falu azon részén lakom ahol kB 1,5oraval később jön fel a nap illetve süt ki a nap mint a másik részén ahol korábban sütött ki a nap egyáltalán nincs fagyás ahol mi lakunk szinte az összes burgonya lefagyott mindenkinek, ennyit jelent plussz 1,5ora fagy! 

ÖT BOKOR !!!!! Mihálygergén is lefagyott.
Értitek?
5!
A többinek fél méterrel arrébb semmi baja...

Ami meg a múltkori "100%-os" fagykárokat illeti, a faluban 200 méterre anyum házától tele vannak a fák szilvával, nálunk meg egy se maradt meg.
Szintkülönbség nincs, az egész csak azon múlt, hogy a faluba nem folyt be a házunk előtti rétről érkező hideg levegő.
A cseresznyén is lett végül pár szem a megkésett virágokból, 4 m-es fán 50 szem, a 2 méteres meggyen meg vagy 20...
A körte viselte a legjobban. Csodák csodájára a megfeketedett közepű, barna szirmú virágok kb. 10%-a mégis megfogant.
A nagyon korai virágok még a fagyok előtt beporzódtak!
Így az érdekes helyzet állt elő, hogy a legkorábbi és a legkésőbbi virágokból mégis lesz vmennyi termés, a derékhad pusztult el.

Azok többnyire már áprilisban lefagytak az almafakat kivéve! 

A krumpli újraindul, ne aggódj! A gyümölcsfák hogy viselték?

Szomorú látvány, de győzni fog a burgonya

A burgonya felénk a tegnapi - 2,4fok után így néz ki! 

Tavaly ősszel-télen (nov. vége) ültetett diszfa a Fő utcán. Már fagyok voltak, megfázott a gyökér. Az idei kihajtás törzsből az alvó rügyekből;
Link

Szerencsére nem látni nyomát a fagyásnak. Ott sem, ahol nem volt takarva. Pl. szőlőnek semmi baja, pedig az igencsak érzékeny.

Egy ilyen május végi -3,3 C, mint amilyen ma hajnalban volt Zabaron, milyen kárt tesz a természetben / gyümölcsben / zöldségben? Nálunk az
április fagyok miatt a szilva és a kajszi teljesen lenullázódott, a
diónak a virágai fagytak el (tehát nem kellett újra hajtania, de termés
nem lesz rajta - mondjuk ez mindegy is, mert a dióburoklégy úgyis
tönkretette volna), de egy olyan fagy, ami a mostani vegetációs időszakban érkezik, nem tudom milyen lehet.

Nálam az alma 2020.május 21-én:

 A T minimum 0,1°C, radiációs minimum: -1,5°C. Kimentem a kertbe hajnali fél négykor, akkor még 2 méteren +1 fok volt, talaj közelében -0,5. Vittem magammal egy infrahőmérőt is. Meglepő eredmények születtek. A leveleken -4, -5 fokokat mértem, ugyanakkor a talaj nulla fok körül volt. A fagyás jeleit még nem lehet látni, az majd  csak délután lesz látható.

Paradicsomot, epret, takarjunk ma estére??

Az alma és körte természetes élőhelye jóval északabbra van, mint a kajszié. A kajszi inkább a mediterrán vidéken érzi jól magát. Az alma és körte jóval könnyebben átvészeli a hideget, ennek köszönhető egyébként a Talaci által is írt másodvirágzás. Ami az északon gyakori kései fagyoknál is ad valamilyen termést.

Mennyivel értelmesebb mint a kajszi.

Pedig gyakori. Nálam szinte minden évben tapasztalom. Most is van a körtefáimon virág.

Eddig méd soha nem vettem észre másod virágzást a körtén.

Állítólag ez a legjobb bio szer a levéltetvek ellen: Neemasal.
Egyszer ki kellene próbálnom,hogy igaz-e.

Köszi a tippeket
A magaságyásba más már nem fér sajnos.
A tetvek amúgy kiröhögték a jódos cuccot, de a fenyőolajat is ugyanúgy.
Viszont! Mivel ők mindig felfelé másznak, a magaságyás pereme kifogott rajtuk, ugyanis onnan jó 20 centit lefelé kéne menniük, hogy bejussanak a paradicsomokhoz. Ennyi eszük meg nincs, max pár példány téved oda.
Közben már úton van a jó kis Substral tetűirtó, azt majd csak a magaságyás peremére fújom körbe, nem a parikra. 
Jó lesz az

Ha elfogadsz némi tanácsot.
Nekem az évek folyamán a következő vált be. A megfelelő növénytársítással remekül távol lehet tartani a terveket. Elűzni például a paradicsom mellől őket, ha bazsalikomnal, mentával, büdöskével lehet. Remek ötlet, ha minirózsát nevelsz mellette cserében, mert az viszont vonzza a terveket nálam, és garantáltan azt támadják első körben, főként hogy az előbb említett növények vannak ültetve a paradicsom mellé. És ha elkezd megtelni a rózsa tetüvel, odébb viszem a és lepermetezem tetüírtóval.

Amúgy a minirózsa (ami a lakásban általában pár hét alatt tönkremegy), kiültetve szabadföldbe áttelelő, és szépen egész nagyméretűvé nő. Van egy 3 éves ami már több, mint fél méter magas és vagy 100bimbó van rajta
Beválhat még a csalánlével permetezés is. Én nem próbáltam, de állítólag nagyon jól hat, és full bio

Próbáld meg töményebbel,  lehet h. Lugol oldatra gondoltak,  de a jód nagyon ütős.

Kérdés, hogy mennyiszer permetezel...  a felszívódást nem tudom sajnos.

Arra esetleg tud valamelyikőtök választ írni, hogy már legalább 10 futáson keresztül figyelem a GFS-t Románia tekintetében, méghozzá csapadékra vonatkozóan.

A GFS futások végén az összesített csapadéknál hazánk területére nem volt 2 egyforma! Románia területére meg stabilan adja már vagy 10 futás óta egymás után az igen kiadós összesített csapadékot. Hogyan lehetséges ez? Nem értem. Hozzánk nincs 2 egyforma!

Paradicsomról van szó kizárólag, szóval a 3 év nem értelmezhető . A fákról továbbra is ugyanez a véleményem, azokat nem is szórom semmivel továbbra sem.

Kiskertekben szerintem tökéletesen fölösleges a vegyészkedés, és bár lehet, hogy a teljes elhagyásával 1-2 fa nem fogja bírni egyáltalán, de ami megmarad, és megerősödik, abból rengeteg öröm származik. Biztosan ismerős a szöveg. Nem én írtam, és nem is osztom a véleményedet.
Vagy nincs türelmed kivárni azt a három évet?

Köszi a tippet. A jódosról apámtól hallottam, de szerintem ő is ezen a lenti linken olvasta. Sehol nem találtam más forrást róla, gyanítom hogy kamu...
Közben találtam itthon fenyőolajos bio védekezőszert, na arra már egyből reagáltak a kis rohadédok.
Mivel magaságyás, elég lesz néhány naponta a felső peremét végigfújni, a növényeket ezután már jó eséllyel nem is kell majd.

Megjelentek az első virágbimbók a bolíviai vadparadicsomon, 3 tő is nagyon szép, kezdek izgatott lenni

Az én nagyapáim nem ismerték ezt módszert. De dohánylevélből nikotint áztattak ki azzal mentek szinte minden rovar ellen. A nikotin széles körben használt növényvédőszer volt, a legelőnyösebb tulajdonsága a rendkívül gyors lebomló képessége. 1 napos volt a várakozási ideje. Ma már a neo-nikotinok pótolják. Én ezt javasolnám.

A betadine 10%-osra higított jód.
Azaz 0,5 ml az 0,05 ml jód. Feloldva 1,1L folyadékban.
Az 1:20000 arányú higítás. 
Ennek van egyáltalán bármi értelme?
Nem lehet, hogy 5 ml-re gondoltak? Nemhogy sárga nem lett a tej, meg sem látszik.
A tetvek meg röhögve grasszálnak benne, kipróbáltam....

Köszi a választ! Mennyi idő alatt szívódik fel a növényben? 
Még csak nem is virágzanak.

Nyilván a Betadine vagy a Lugol oldatra gondoltak,  mert "fél ml jód"  betyárul szétégetné a növényt.
Szóval fél milliliter Betadine, tej stb.
Arra is gondolj,  hogy élelmiszereken (paradicsom) a jód túladagolása súlyos pajzsmirigy gondokat hozhat elő...

Na most lett elegem a levéltetvektől, az égvilágon mindent ellepnek. A szuper különleges paradicsomon is megjelentek, ez az utolsó csepp!
Ezt a módszert ismeri valaki? Link
Ha tényleg jó, hol lehet legegyszerűbben jódot szerezni?

Miért van az, hogy 17-27%-os felső 20 centis nedvességtartalmú talajok mellett nincs aszály?
Érti ezt valaki?

Hypót használok én is, de meglehetősen korrozív.

Véleményem szerint a vírusvektorok terjesztik legerősebben a Sharkát. (levéltetű elleni védelem)Egy Hypós lemosást kap a metszőolló és kész

Én tavaly azonosítottam, hogy Sharka vírusos a szilvafám - viszont tavaly volt az eddigi legtöbb termés rajta, fiatal fa, 9-10 éves.
A korábbi években alig volt rajta termés, tavaly a tetűidőszak elején Mospilannal lekezeltem, és látható volt a különbség.
Idén is kb. 1 hete Mospilanoztam, és egyelőre gyönyörű a fa, dús egészséges levélzettel, de nincsenek illúzióim, 1-2 hét, és meg fognak jelenni a Sharka-foltok rajtuk. Sajnos a fajtáját nem ismerem a fának, már itt volt a csemete, amikor ideköltöztünk. Néhol a termésen is azonosítható volt a Sharka, de nagyobb részt egészséges maradt a termés, ami beérett. Idén sajnos kevesebb lesz rajta, a fagyok tettek róla...

Kérdés az eszközökre: mivel kb. mindenből 1-1 fám van, legalábbis kerten belül (őszi, alma, szilva, meggy), szinte sose metszek egyszerre, időm sincs sose annyi egyszerre. Vajon ha metszem a szilvát, ami Sharkás, és utána egy hét múlva mást, akkor is átvihető a fertőzés?

Nekem egy 20 éves Stanley-m van, semmi pénzért nem válnék meg tőle, mert annyit terem. Igaz, a levele foltos, de a gyümölcs az jó. Én bevállaltam az odafigyelést meg a vírusvektorok elleni küzdelmet(jelen esetben pl: levéltetű.)
Egy Debreceni muskotály szilva fajtám volt(a szilvák királya), de az olyan mértékben fogékony a Sharka vírusra, hogy azt sajnos ki kellet vágni.

A monilija:

- Hideg, nyirkos időben virágon keresztül fertőz, ilyenkor behatol az ágakba, és úgy néz ki a fa, mint ha leforrázták volna. Ez a rész rövid idő alatt "csörgősre" szárad. Ilyen "forrázásos" fertőzést szilvánál életemben egyszer tapasztaltam, jelentéktelen kárt okozott. A fa mézgacseppel próbálja elhatárolni a fertőzött részt. Ha ez nem sikerül (meggynél gyakori) az egész fát megöli. Tipikus kép: Link

- Gyümölcsön keresztül fertőz. Pl. szilvamoly lárva behatolási helye és egyéb sérülések. A gyümölcs kocsányán keresztül nem tudja megfertőzni az ágakat, így a levelekre sincs hatása. Link

Amit most tapasztalsz, kizárt, hogy monilija lenne.

A belinkelt képedben a hivatkozott levélen a foltot továbbra is Sharkának nézem.  Lehet esetleg más is, nem elég éles és részletes az adott helyen a kép.

Inspektor52: A fa fertőz, amíg él. Elfelejtkezünk róla és terjesztjük a szerszámokkal. Ezért terjed rohamosan.

Szia! A képek alapján valóban a levéltetű a fő gond. (Mospilanos kezelést javaslok) A monilia valamennyi csonthéjast megtámadja, de a fajok érzékenysége nem egyforma. A meggy a legérzékenyebb, a szilva kevésbé érzékeny. A himlőnél én nem javaslom a fűrészt , mert sok fajta toleráns vele szemben(pl: Stanley) Ez azt jelenti, hogy a gyümölcsön nem jelentkezik a jellegzetes tünete("gumuszilva"), tehát az fogyasztható, csak a levélen mutatja a foltos gyűrűket. Ha a szilvád fertőzött is a vírussal, de a tünetei csak a levélen jelentkeznek, akkor meghagynám őket, persze a Lujó által leírt higénés feltételeket betartva, mert a fa fertőző marad.

Ki tudja?

Valami minden frissen kikelt zöldséget,palántát is  lerág.Napközben nem látok semmilyen kártevőt.Csigaölőt raktam ki ,nem segít. Mi a fene lehet?

Sajnos a monilia minden gyümölcsfát megtámad illetve a hideg idő és a párás idő se kedvez neki utánna lehet olvasni minden hivatalos oldal leírja. Ahogy írtam a hideg éjszakák legyengitik a fákat ezért tud ennyi betegség kialakulni. A szilva himlő pedig így néz ki.

Az is tetű, nem monilija. Monilija ilyen száraz időben nem támad, szilvát általában máskor sem. Második kép, baloldalt középen az első levél alján látható világosabb folt szerintem Sharka (Plumpox, szilvahimlő) vírus. Láncfűrésszel gyógyítható. Ha metszed ezt a fát, mielőtt átmész egy másikra, hipóval fertőtlenítsd az ollót, fűrészt, különben átviszed a fertőzést a másik szilva, kajszi, vagy őszibarack fára.

Sajnos több betegség is támadja őket a két fa egymás mellett van. Igen az első képen levéltetű van a másodikon viszont szerintem monilia illetve itt meg jelent a mézgaképződés. 

Az a szilvafa tele van tetűvel,attól sodródik,konyul a levele. Itt is megjelentek,ma le is rovarölőztem (-Mospilan,-Karate) a szilvafát is többek között.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#473460 - 2020-05-16 19:24:41)

Sajnos az éjszakai fagyok és a hideg éjszakák nemcsak a gyümölcsfák virágzásánál tudnak gondot okozni, hanem virágzás után is elég a hideg éjszakák sorozata ami legyengiti a fákat és így kialakulnak a betegségek pl monilia. Így védekezés hiányában további gyümölcs vesztésre kell számítani. Szárazság ide vagy oda már rengeteg szúnyog van és nem csak vízparton.