Kérdések és válaszok

Köszönöm. Közben megtaláltam az árát is. Elektronikusan évi 35.280 HUF

Igen, de fizetõs téma.

Az OMSZ-nál létezik még a Havijelentés?

Alátámasztás a százéves ( Link ) idõsorokból.

Íme Budapestre és Debrecenre az 1929, 1942 és 1987-es hideg-idõszak csúcspontjai, a hozzájuk mutatott legalacsonyabb t850 (1929/42/87: -35/-22/-22):

Napi közepek:
1929.02.10-13.: -19,1/-19,2/-16,6/-10,6 és -22,2/-22,1/-15,3/-9,6
1942.01.22-25.: -16,1/-17,3/-20,6/-11,9 és -18,3/-20,1/-23,9/-9,2
1987.01.12-14.: -16,5/-15,4/-9,1 és -14,3/-17,7/-10,3

Absz. tmin Budapest és Debrecen:
1929.02.11.: -23,4 és 1942.02.10.: -26,0
1942.01.24.: -21,7 és -30,2
1987.01.12.: -18,1 és 1987.01.13.: -24,4

Végezetül napi rekordok listájából (http://snowhunter.hu/index/erd.toplista%20napi.html) az top-minimumok:
1929.02.11.: -33,0 , Kecskemét
1942.01.24.: -34,1 , Baja
1987.01.13.: -30,3 , Paks

Az abszolút rekordlista: Link
Ebben tobzódnak az 1942-es értékek, csak egy-két egyéb idõszaknak helyet adva.

Következtetésem:
Az 1987-es hideget etalonnak nézve az 1942-es analízis is pontatlan, a makro-helyzetet is nézve akkor -25-30 közötti t850 érkezhetett, az 1929-es idõszakkor pedig -25 körüli érkezhetett.

Hali, nekem megint csak az lenne a kérdésem, hogy amit a grafikonok mutattak 20-25.e körüli lehûlést, az még látszik-e? És a tv-be is mondták az RTL Klubbon, hogy már november végén lehetséges újabb havazás. Ti ebbõl mit láttok lehetségesnek?

Igen, a rendelkezésre álló adatokból interpolálják ezeket a térképeket. Ahogy megyünk visszafelé az idõben, egyre kevesebb az adat, ennek megfelelõen a hibalehetõség is nagyobb. A 100 évvel ezelõtti térképeken látott konkrét értékeket (légnyomás vagy hõmérséklet) nem érdemes leolvasni, de a makroszinoptikus helyzetet ettõl még szépen megmutatják.

Egy példa: majdnem biztos vagyok benne, hogy ÉK-Magyarországon 1929 februárjában sem járt -35°C-os 850 hPa, ahogyan ez a térkép mutatja: Link Hiszen az akkorihoz hasonló rekordhidegek eléréséhez máskor elég -20°C környékére benézni, pl.: Link Vagy éppen egy közelebbi (ezért megbízhatóbb) eset: Link

Pontosan erre gondoltam! Nagyon szépen köszönöm!!!

Szerintem a legjobb, parancsolj: Link

Természetesen jó lenne az elmúlt egyórás adatok megtekintése is.

Valamikor már láttam itt linkelve ha jól emlékszem egy sötét majdnem fekete háttér volt és a hõmérsékletek különbözõ színekkel voltak jelölve a tartománynak megfelelõen...

Az aktuális alatt mit értesz? A per-pillanatnyit? Olyan nem nagyon van, max. 1 órás adatok.

Tudna nekem valaki linkelni egy olyan Európa térképet ahol az aktuális T2-es hõmérsékletek szerepelnek fõvárosok szerint?

Gyakran látom, hogy a fórumokban belinkelgetitek a reanalizis (850 hpa-s) térképeket. Ezek hogyan készülnek? Nyilvánvaló, hogy amióta vannak rádiószondás mérések annak archívuma is van+a felszíni állomás hálózat adataiból elõ lehet állítani. De mi a helyzet a rádiószondás idõk elõtti térképekkel? Ezeket már csak felszini mérésekbõl kikövetkeztetve, kiszámolva lehet megrajzolni (hõmérsékleti gradiens figyelmbe vétele stb.) például az 1900-as évek elején még nem volt kiterjedt mérõhálózat, elég kevés a bemenõ adat. Szerintem ezeknek a korai idõszakoknak a reanalízisét fenntartásokkal kell fogadni.

Sajnos a "nép" nem gondolkodik, nem figyel meg semmit, csak valamit hisz, gondol, de utána sosem jár.
Illetve amit megfigyel, azt többségében rosszul.
Még itt a fórumon is többen vannak rendszeresen hozzászólók szerintem, akik azt hiszik, hogy "lehúzza", pedig itt a meteorológia iránt érdeklõdõk vannak.

A tó gátolja, a folyó viszont segíti? Láthatjuk, a Balaton néhány kilométeres szélessége és relatíve sekély volta (=gyors felmelegedés) ellenére sem tud igazán pozitívan ráhatni a konvekcióra. Akkor pont a mi néhány tíz, száz méteres, esetleg alig kilométeres folyónk tudna? Ami hidegebb, ami áramlik, ezért nehezebben párolog...?

Amikor melegebb a víz(felszín közeli része), mint a környezõ levegõ, az meg általában nem "konvektív napokon" van. Ld. tavi pára, köd - inverzió.

A példa annyiban jó, hogy a "xy folyó lehúzza" dolog szerintem arra vonatkozik, hogy a vízfelület segíti a zivatarképzõdést, tehát a folyó odavonzza, odarángatja magához a zivatarokat!
A Balaton épp ellenkezõleg, gátolja a konvekciót ahogy Te is írod, sokszor láttam strandolás közben, hogy a déli vagy az északi parton túl a "szárazföld" felett nõnek a gomolyok, a víz felett meg semmi!

Ne haragudj nem láttam azt a lentebbit ahol említetted! Most már megvan!Nagyon frankó Köszi!

Van.

Lépj be a regisztrációd során megadott felhasználóneveddel ( Benutzername ) ,jelszavaddal ( alatta ) ,majd profikarten , ecmwf és máris láthatod régiónként. Mint írtam lentebb,a Balkan,Rumanien,Bulgarien -t érdemes nézni.


Szerk.: Koczkas ,köszi !

Upsz,ezt nem tudtam ! Ez sajnálatos ! Poprádon van déli mérés?
Én mondjuk,szegediként -támpontként - meg tudom nézni a belgrádit is.

Sajnos már csak 1 budapesti van Éppen ezért kérdeztem, hogy mennyi a költsége, mert nemrég megszûnt a pesti 12UTC-s szonda.

Szívesen !
Gyorsan beszoroztam : napi 1 szegedi ill. 2 budapesti ,az havonta kb. 4 millió ,évente 50 millió Ft...

Köszi mindenkinek! Azon belül olyat nem találok ami az egész országot mutatná vagy legalább régiók által meglehetne nézni. Ilyen közép-európai régió nincs meg például keleti se ami nagyobb felbontású mint pl az Ukrajnai stb.

Köszönöm.

Profikarten - ECMWF

Itt :
Link

Ezen belül ,ha jobb felbontásban akarod látni ,válaszd a Balkan,Romanien,Bulgarien -t.
Picit késõbb frissül,mint "Europe" ,de részletesebb,áttekinthetõbb.

Na megvolt a regisztráció.Mivel nagyon nem tudok németül ezért a következõt szeretném még kérdezni hogy hol találom meg az ECM-es dolgokat?

Regisztrálj itt :

Link

Elég a csillagozott mezõket kitölteni.

Ezt az OMSZ-os térképet nem szeretem mert nem tudom kivenni belõle hova hány fokot mutat...Ezen a színskálán aki felismeri annak mély gratulációm.Nagyobb felbontású pontosabb kellene A wetter 24-re még lehet regisztrálni nem?

A geopotenciál fogalom után majd utánanézek azért!

Az OMSZ oldalán a felhõzeten kívül minden megvan: Link
A wetter24.de-n is van ECMWF, ott van felhõzeti térkép is, de ott regisztrálni kell hozzá.

A geopotenciál tényleges fogalmát szerintem szükségtelen ismerni, persze elméletben érdekes. Gyakorlati haszna viszont abban van, hogy egy jó vastag légréteg átlaghõmérsékletére lehet belõle következtetni.

Valaki tudna linkelni oldalt ahol az ECM hõmérsékleti,felhõfedettségi,csapadék illetve szél térképek elérhetõek??

Aha.Köszi! Most már kezdem kapizsgálni hogy milyen a zonalitás ezeken a térképeken.Mindig láttam hogy geopotenciál van feltüntetve a térképen,de ezt teljesen nem tudtam.Annyira mondjuk így sem tökéletesen értem,de legalább a fogalmat tudni fogom!

Gyuris Feritõl megkérdeztem,íme a válasza :

"Hali! Összesen kb 40-45 ezer Ft, szonda 35 ezer, ballon 8 ezer, hidrogén 1-2ezer, tehát ennyi, + munkaerõ fizetése még nincs is benne "

Vizsgáld meg mindenki kedvenc telét, a 2006/2007-est Link itt bõven találsz zonalitást, ill. hasonló kimenetelû makrohelyzeteket.
Egyébként a tékrép nem az 500 hPa nyomást mutatja, hanem a tengerszintit, 500 hPa-nak a geopotenciálhoz van köze, ami pedig az 1000/500 hPa közötti légrész átlaghõmérsékletének mutatója.

Köszönöm A hosszú nyugat-keleti irányú izobárvonalak utalnak gondolom a zonalitásra.Itt például úgy van.Mindig arról lehet felismerni az 500hPa-s nyomástérképen a zonalitást?

Déli anticiklon - északi zonalitás.

Itt milyen makro helyzetkép van?Sokszor nem tudom felismerni az 500hPa-s hasonló térképeket. Link

Mennyi egy meteorológiai szonda indításának költsége?

Amennyiben ez alatt az enyhébb és nem száraz értendõ, akkor az 1840/41-es, 1928/29-es és 1963/64-es zord tél elõtt volt ilyen.
Leghidegebb hónap ezeken a teleken (Budapest):
1840/41: DEC: -8,9°C
1928/29: FEB: -8,6°C
1963/64: JAN: -7,8°C

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135142 - 2012-11-11 20:47:36)

sziasztok. Melyik kemény tél elõtt volt hasonló novemberi idõjárásunk mint most?

Köszi!

Jelenleg (délután 1-kor) ez volt a helyzet Link Itt látszik, hogy már a ciklon-anticiklon közös áramlási rendszerében vagyunk, ráadásul a ciklon melegfrontja már el is ért minket.

Ezentúl amit nem tudok itt fogom megkérdezni és lehet többet fogok itt lógni!A kérdésem pedig most a következõ...Ezen a képen is ciklon áramlási rendszerben vagyunk?(Én mintha azt látnám hogy itt nem és anticiklonális hatások lennének nálunk.)

Link

A Balaton tavi curkulációját tisztán (a Bakony hatását kiiktatva) a déli parton lehet megfigyelni. A tó fölött az inverzió miatt egy hideg dóm/kupola alakul ki, ami kiterjed a tó közvetlen térségére is. A kupola (hideg) és a környezete (meleg) közt egy frontfelület helyezkedik el. A hideg dóm talajfrontja triggerként viselkedik a nyári idõszakban.
Apropó, ha a víz hideg, akkor a tó fölé besodródó Cb-k legyengülnek. Ellenben ha meleg, akkor bepipulnak, és a fürdõzõk futásnak erednek.

Azért egy több mint 2 millió négyzetkilométeres és átlagban 1-2 ezer méter mély vízteset ne hasonlítsunk össze egy 500 négyzetkilométeres pocsolyával
Lehet triggerelõ hatása, de az szerintem olyan gyenge, hogy szinte kimutathatatlan (besegít ebbe a Bakony közelsége is) és azt is csak stratiform csapadék esetében tartanám inkább elképzelhetõnek.
Szívesen megvizsgálnám amúgy ezt a kérdéskört, ha a kezemben lennének a megfelelõ adatok, de sajnos nincsenek

De õsszel, korai hidegbetöréseknél például lehet triggerelõ hatása is, mivel akkor még viszonylag magas a víz hõmérséklete...mint ahogy a Földközi-tengeren is õsszel jellemzõk a legerõsebb zivatarok.

A folyó "lehúzza" téma nyilvánvaló marhaság. Hihetetlen, hogy ez nem tud kihalni. Nagy, többtíz vagy többszáz négyzetkilométernyi ártéri területeknek akár lehetne is hatása bizonyos zivatarokra, viszont egyrészt ilyenek itthon nincsenek, másrészt ez akkor sem a "lehúzásban" nyilvánulna meg. Azonban a Balatonnal pont rossz példát hoztál fel. A legnagyobb hazai tavunk képes befolyást gyakorolni a zivatarok kialakulására, mégpedig fõleg negatívat. Egy évben többször elõfordul az a felállás, hogy a Balaton áramlással átellenes oldalán stablizálja a légkört a hideg vízfelszín miatt, így egy gomoly sem tud kialakulni, miközben az ezen területen kívül esõ feláramlások már gyártják a congestusokat.

Egy tó semennyire nem befolyásolja a zivatarokat!
Ha így lenne, a Balaton felett lényegesen több zivatarnak kellene lennie, de nincs!
Ezekbõl az iskolában tanított buta rajzokból jönnek ezek a vad elképzelések Link Link Link Link
De szerintem bármelyikõtök megkérdezné a földrajz tanárát, hogy a tavak, folyók befolyásolják-e a zivatarokat, és hogy van-e valami a "Duna, Tisza, Mura lehúzza" típusú dologban, egészen biztos vagyok benne, hogy nem határozott "nem" lesz a válasz, hanem valamennyire biztosan van, meg igen, meg elképzelhetõ, meg ilyen bugyutaságok!

Nem tudom, de talán nyáron a párologtatás segíthet neki. Itt Soltvadkerten a tónál gyakrabban alakul ki zivatar, de hogy ennek van e köze magához a tóhoz, azt nem tudom. Nyilván függ a méretétõl is. Szerintem éles határvonalat nem lehet húzni, hogy na ez a méretû tó befolyásolja, ez viszont meg már nem. Hatása kell, hogy legyen, kérdés mekkora.
Egyébként a környék klímáját biztosan befolyásolják a tavak. Nekem a tó mellett van automatám, és pl. a szélviszonyok más jellegûek, mint a 3-4 km-re lévõ városban. Frontmentes, helyi hatásos idõjárásban gyakran fúj a tó felõl a szél, ezzel gyorsítva az esti lehülést, illetve mérsékelve a délelõtti felmelegedést. A tó közvetlen környezete pedig természetesen szelesebb, párásabb levegõjû.