Kérdések és válaszok

Déli anticiklon - északi zonalitás.

Itt milyen makro helyzetkép van?Sokszor nem tudom felismerni az 500hPa-s hasonló térképeket. Link

Mennyi egy meteorológiai szonda indításának költsége?

Amennyiben ez alatt az enyhébb és nem száraz értendõ, akkor az 1840/41-es, 1928/29-es és 1963/64-es zord tél elõtt volt ilyen.
Leghidegebb hónap ezeken a teleken (Budapest):
1840/41: DEC: -8,9°C
1928/29: FEB: -8,6°C
1963/64: JAN: -7,8°C

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135142 - 2012-11-11 20:47:36)

sziasztok. Melyik kemény tél elõtt volt hasonló novemberi idõjárásunk mint most?

Köszi!

Jelenleg (délután 1-kor) ez volt a helyzet Link Itt látszik, hogy már a ciklon-anticiklon közös áramlási rendszerében vagyunk, ráadásul a ciklon melegfrontja már el is ért minket.

Ezentúl amit nem tudok itt fogom megkérdezni és lehet többet fogok itt lógni!A kérdésem pedig most a következõ...Ezen a képen is ciklon áramlási rendszerben vagyunk?(Én mintha azt látnám hogy itt nem és anticiklonális hatások lennének nálunk.)

Link

A Balaton tavi curkulációját tisztán (a Bakony hatását kiiktatva) a déli parton lehet megfigyelni. A tó fölött az inverzió miatt egy hideg dóm/kupola alakul ki, ami kiterjed a tó közvetlen térségére is. A kupola (hideg) és a környezete (meleg) közt egy frontfelület helyezkedik el. A hideg dóm talajfrontja triggerként viselkedik a nyári idõszakban.
Apropó, ha a víz hideg, akkor a tó fölé besodródó Cb-k legyengülnek. Ellenben ha meleg, akkor bepipulnak, és a fürdõzõk futásnak erednek.

Azért egy több mint 2 millió négyzetkilométeres és átlagban 1-2 ezer méter mély vízteset ne hasonlítsunk össze egy 500 négyzetkilométeres pocsolyával
Lehet triggerelõ hatása, de az szerintem olyan gyenge, hogy szinte kimutathatatlan (besegít ebbe a Bakony közelsége is) és azt is csak stratiform csapadék esetében tartanám inkább elképzelhetõnek.
Szívesen megvizsgálnám amúgy ezt a kérdéskört, ha a kezemben lennének a megfelelõ adatok, de sajnos nincsenek

De õsszel, korai hidegbetöréseknél például lehet triggerelõ hatása is, mivel akkor még viszonylag magas a víz hõmérséklete...mint ahogy a Földközi-tengeren is õsszel jellemzõk a legerõsebb zivatarok.

A folyó "lehúzza" téma nyilvánvaló marhaság. Hihetetlen, hogy ez nem tud kihalni. Nagy, többtíz vagy többszáz négyzetkilométernyi ártéri területeknek akár lehetne is hatása bizonyos zivatarokra, viszont egyrészt ilyenek itthon nincsenek, másrészt ez akkor sem a "lehúzásban" nyilvánulna meg. Azonban a Balatonnal pont rossz példát hoztál fel. A legnagyobb hazai tavunk képes befolyást gyakorolni a zivatarok kialakulására, mégpedig fõleg negatívat. Egy évben többször elõfordul az a felállás, hogy a Balaton áramlással átellenes oldalán stablizálja a légkört a hideg vízfelszín miatt, így egy gomoly sem tud kialakulni, miközben az ezen területen kívül esõ feláramlások már gyártják a congestusokat.

Egy tó semennyire nem befolyásolja a zivatarokat!
Ha így lenne, a Balaton felett lényegesen több zivatarnak kellene lennie, de nincs!
Ezekbõl az iskolában tanított buta rajzokból jönnek ezek a vad elképzelések Link Link Link Link
De szerintem bármelyikõtök megkérdezné a földrajz tanárát, hogy a tavak, folyók befolyásolják-e a zivatarokat, és hogy van-e valami a "Duna, Tisza, Mura lehúzza" típusú dologban, egészen biztos vagyok benne, hogy nem határozott "nem" lesz a válasz, hanem valamennyire biztosan van, meg igen, meg elképzelhetõ, meg ilyen bugyutaságok!

Nem tudom, de talán nyáron a párologtatás segíthet neki. Itt Soltvadkerten a tónál gyakrabban alakul ki zivatar, de hogy ennek van e köze magához a tóhoz, azt nem tudom. Nyilván függ a méretétõl is. Szerintem éles határvonalat nem lehet húzni, hogy na ez a méretû tó befolyásolja, ez viszont meg már nem. Hatása kell, hogy legyen, kérdés mekkora.
Egyébként a környék klímáját biztosan befolyásolják a tavak. Nekem a tó mellett van automatám, és pl. a szélviszonyok más jellegûek, mint a 3-4 km-re lévõ városban. Frontmentes, helyi hatásos idõjárásban gyakran fúj a tó felõl a szél, ezzel gyorsítva az esti lehülést, illetve mérsékelve a délelõtti felmelegedést. A tó közvetlen környezete pedig természetesen szelesebb, párásabb levegõjû.

Láttad hogy írtam ilyet hogy nem lehet?Nem mondtam hogy nem lehet,de az a ritkábbik verzió!Persze egy olyan helyzet amit sokat emlegetünk mindegy melyik téli hónap,mind ritkák.Meglátjuk mi lesz!

Folyó mellet lakunk közvetlen, de nem vettem észre olyasmit.. Egész bent vagyunk a kanyarnyál Link beljebb a többi városnál, igy dny áramlásnál elõfordul többször h minket csak súról v el se ér az zivatar, még kijebb lévõ városokat igen.

Decemberben nem lehet farkasordító hideg és nagy havazás? Mindig csak január és február van emlegetve, de simán elképzelhetõ egy brutális télkezdet amely aztán szépen lassan szelídül...

Na ez a mondás erre is divat...én azért azt szoktam észrevenni hogy a nyugatról jövõ zivatarok jelentõsen meggyengülnek elég sokszor a Duna vonalában Baja környékén...engem meg gyengén érnek el és mire sokszor ide is érne kimúlnak Valami befolyása picit van szerintem...

Ez a lehúzosdi sokáig vita tárgya volt a met. társalgóban is, természetesen semmi valóságalapja. Olyan gyorsan egy folyónk sem folyik, hogy erre képes legyen.

Értem. Meg azt állította h több zivatar van folyok és tavak közelében. Van egy itteni hülye mondás mi szerint a folyok lehúzzák a zivatarokat, de ez is hülyeség szerintem.

Attól függ, mekkora az a tó. Az amerikai Nagy-Tavak már biztosan befolyásolják a klímát, de például egy bányató nem nagyon szól bele az idõjárásba, ahogyan a folyók sem.

Azon vitázunk egy ismerõssel h folyok vagy tavak mellet könnyeben ki tud e alakulni zivatar. Õ erõlteti h igen. Szerintem semmi alapja nincs nincs ennek.

Ha novemberben lenne 1-2 télies periódus mondjuk erõsebb hidegleszakadással és a december is az átlagosnál hidegebb,havasabb lenne akkor utána a tél már általában nem dob egy olyan helyzetet mint a sokat emlegetett nagy,országos havazások és brutális hidegek.Nézd vissza a GFS archívumot mi volt 86 novemberében,decemberében.A november szinte ugyanígy ment ki ahogy most is állunk és most látszik a fáklya.Ez december 20-ig így ment és mi lett az eredménye?Durvulat! Igaz ez nagyon ritka szitu volt meg 100 másfajta verzió is lehet ezen a télen is.Mindenesetre az elõjelek ebbõl a szempontból jónak tûnnek.Aztán majd meglátjuk

Szerintem, annyiban jó, hogy halmozódik a hideg, és utána puff leszakad. Olyan februári idõjárásra gondolok, ha belegondolsz elõtte január enyhe volt, utána meg február bitang hideg lett.

"Gyanús lehet az hogy a modelleken ameddig a szem el lát nem látszik még Európa környékén sem komoly hideg???" - Nem!!!

"Döntõen befolyásolhatja ez az enyheség a téli periódusok milyenségét ha sokáig folytatódik az átlagos vagy annál enyhébb idõ Európa nagy részén vagy nem???" - Csak akkor, ha márciusig tart!!!

Gyanús lehet az hogy a modelleken ameddig a szem el lát nem látszik még Európa környékén sem komoly hideg???Mert nekem ez nagyon is az!Döntõen befolyásolhatja ez az enyheség a téli periódusok milyenségét ha sokáig folytatódik az átlagos vagy annál enyhébb idõ Európa nagy részén vagy nem????Ez a kérdésem...

Úgy, ahogy mondod, kizárt a következõ 1 hétben, hogy havazzon.

É-ÉK egy kicsit ez is, és egy kicsit az is.

A következõ 1 hétben meg gondolom kizárt.

Ózd , szerintem inkább Észak-Magyarországhoz tartozik. A kérdésedre a válasz: Egyenlõre ezt lehetetlen megmondani. Sajnos nem lehet tudni ilyen idõtávban már. Nagyon max. 1 hétig lehet valamit sejteni, de hogy egy egész hónapra elõre az kizárt. Sajnos mi nem vagyunk megáldva olya mérhetetlen nagy tehetséggel, mint a Dávid naptár készítõje!

Sziasztok. Én azt szeretném megkérdezni, hogy még Novemberbe számíthatunk-e újabb havazásra, illetve abból adódóan megmaradó hóra.

ÉK-Magyarország (ÓZD)

Köszi a választ elõre is

Szerintem az éghajlatira. Sokéves átlag alapján, hogy hogyan csökken a hónap folyamán.

Az éghajlati átlag vagy az idei?

Szia.
November 1-tõl November 20-ig.Ide északkeletre gondoltam.

Szia!

Ez így nagyon hiányos, nem valószínû, hogy ebben fogok tudni neked segíteni. Ahhoz viszont, hogy mást tudjon, valamekkora idõintervallumot adj meg illetve helyszínt.
Nem mindegy, hogy Magyarország leghidegebb pontjára gondolsz, vagy éppen a legmelegebbre, illetve november 1-tõl november 20-ig, vagy éppen június 1-tõl november 20-ig.
Szép estét!
Tomka

Sziasztok, azt szeretném megkérdezni, hogy november 20-ig mennyi az átlag maximum hõmérséklet t2m-en?

Gondolom a szorzás, összeadás megy, a ^ jel a hatványozás jele, ezt lehet, hogy még nem tanultad. Legegyszerübben számológéppel tudod kiszámolni, pl. Google keresõbe beírod a képletet: 1018*e^(-1000/((6.3+273.15)*29.263)) és már meg is van!

És ha jól látom, 1-1 hPa-lal általában ki is lóg felfelé az országos képbõl.

Így van, pontosan ezért nem kell átszámítani, mert magasabb szintekrõl számolva egyre pontatlanabbá válik az átszámított érték.

Leírnád nekem szavakkal is mert kicsit lassú a felfogásom fõleg ilyen képleteknél. Köszi

Köszönöm, ezt nem tudtam!

Itt Link mindig ott van a tengerszintre számított nyomás Kékesnél is, de gondolom azért nincs megadva hivatalosan, mert a számítás felfelé haladva (ill. minél magasabbról lefelé) kissé pontatlanná válik.(?)

Kell a tengerszint feletti magasság is! Gondolom Kékestetõre vonatkoznak az adatok, úgyhogy legyen az 1000m
Mûszerszinti légnyomás=1018*e^-1000/([6,3+273,15]*29,263)=900,8 hPa

Illetve még egy kis kiegészítés: Kékesen - legalábbis hivatalosan - egyáltalán nem számolják a tengerszintit.

500 méter felett ugyanis a szabályok szerint nem számítják át, a SYNOP-ban is a 4-es csoportban nem a tengerszinti légnyomás szerepel, hanem a legközelebbi fõizobárszint (jelen esetben a 925 hPa-s szint) magassága gpm-ben.

Pl.
12851 41281 42108 10037 20009 38964 42761 53004 70300 83832 333 82806 82613 444 17051 26064 555 10082 55141=

Ebben az esetben a 2-es szám azt jelenti, hogy a 925 hPa-s szint magasságát adják meg, az érték pedig 761 gpm.

Egyébként be van kategorizálva, hogy milyen magasságon melyik szintet kell megadni (a magasabb hegységekben természetesen rendre a 850, 700, 500 hPa stb. következik).

Szia! Leírnád nekem számítással ha megadok adatokat? Köszi. Hõmérséklet: 6.3°C, 1018hPa a légnyomás. Köszi. Légyszi írd le a számítás menetét is.

Igaz, ezt kifelejtettem.
Mûszerszintibõl a tengerszinti kiszámítása:
TL=ML/e^-tszfm/(T*29.263)

Ehhez annyit kiegészítésnek, hogy minden bizonnyal a tengerszintit számítják a mûszerszintibõl Kékesen és máshol is, hiszen azt tudják megmérni.

Szia! Az a mûszerszinti légnyomás, amit tengerszintibõl szertnél kiszámítani, a mértékegysége hPa.
Mûszerszinti légnyomás kiszámítása tengerszintibõl:
ML=TL*e^-tszfm/(T*29.263), ahol
ML-mûszerszinti légnyomás
TL-tengerszinti légnyomás
e-Euler-féle szám, értéke: kb. e=2.71828
tszfm-tengerszint feletti magasság (negatív elõjellel!)
T-hõmérséklet Kelvinben T(Kelvin)=T(Celsius)+273,15
29.263-konstans, mértékegysége m/K

pl. Ma 17h-kor Kékestetõn a tengerszinti légnyomás 1018hPa, a hõmérséklet +6°C (279,15K) volt és 1000 m-es magassággal számoltam, akkor a mûszerszinti légnyomás 900,7 hPa.

Sziasztok! Szeretném megkérdezni, hogy hogyan tudom kiszámolni a tengerszintre átszámított légnyomás más mértékegységre. Mert voltam ma fent az OMSZ-nál Kékesen és 1017hPa-ra 897.5 valamit kaptak. Ezt a mértékegységet hogyan tudom kiszámolni a tengerszintre átszámított légnyomásból? Bocsánatot kérek a fogalmazásért de nem tudom annak a mértékegységnek a nevét, és köszönöm a segítséget.

Mivel többen tévesztik, kiegészítésképp még annyit hozzá, hogy a mért havat viszont arra a napra írjuk, amelyik nap reggel 7-kor a mérést végeztük. Alattunk pár hsz-szel már szerepel, de nem lehet elégszer reklámozni.

Bocsánat félremondtam! Ezt akartam én is kérdezni... Így már értem köszönöm a válaszod!

Igen, de az este 7-et ne keverd bele a napi csapadékösszegbe.

Szerda reggel 7 - csüt. reggel 7 = szerdai csapadék
Csüt. reggel 7 - péntek reggel 7 = csütörtök napi csapadék

Nyáron ugyanez volt, csak 8 - 8-ig.
(UTC-ben mindkettõ 06 - 06 UTC)