Kérdések és válaszok

Nyuli:
Félreértés elkerülése érdekében mondom:

Mehet, nem tiltás van, csupán a túlzott mértékû önreklám van moderációzva, napi egy (esetleg kettõ) linkajánlat mehet.

én sony dig. kamerával csinálok képeket:
Link
ez kicsinyített kép, az eredeti 2016*1512
elég szép képeket csinál, meg a videói is szépek megfelelõ felbontásban.

Köszi fiúk! Tv-én tökéletes a kép ezt már tapasztaltam is, de naiv fejemmel azt gondoltam hogy a számítógépen is olyan lesz. Tévedtem! És most hála nektek tudom is hogy mi miért van. Nincs más hátra ha jó képeket akarok feltenni a netre muszály lesz vennen egy fényképezõt, pedig azt hittem megúszom..... Már csak pénz kellene hozzá.

deby: saját tapasztalat: hiába van mostanság minden fényképezõben (bár a komoly gépekben, pl a tükörreflexesekben nincs!) videókamera és fordítva, azok inkább csak jelképesek. Jannesznek is igaza van, amit videóval készítesz, TV-n sokkal szebb, amit meg fényképezõvel, az számítógépen.

Deby, nincs mit! Ezek a kamerák tv-n nézéshez készülnek, nem monitorhoz, szerintem, ha a képeket tv-n is megnézed, sokkal jobban fognak mutatni.

Egy kérdés a moderátorokhoz:
lehet-e vagy sem a saját oldal linkjét beírni a naplóba ( naponta kétszer, az elöre frissülésekor ); vagy menjen a fórumba ? Köszi a választ!

jannesz! Köszi! Lehet kéne vennem egy komolyabb digitális fényképezõt, de én azt gondoltam egy digitális kamera azért ennél többet tud.

Deby: szerintem videokamerával csak ilyen képeket lehet csinálni, legalábbis az enyémmel. Az nem fényképezésre lett kitalálva.

Ja a képek:
Link

Ha valaki tud segítsen! Van egy sony digitális kamerám és miért csak ilyen gyenge minõségi képeket tudok készíteni vele? A kamerán valamivel jobb a kép de mire felteszem a netre már csak ilyen. Elõre is köszi!

szeretném megkérni a metnet szerkeztõit, hogy rakják be honlapom linkjét a linkgyûjteménybe. mivel minden nap csinálok elõrejelzést, fárasztó belinkelgetni.
kuzmi, és nyuli esetében is jobb lenne, ha mindig elõ lehetne hívni az oldalukat.

KEVE: Hm?

ht tp://www.metnet.hu -> Link

Micsoda? Miért kéne kitörölni a linkeket?
Ha h t t p-vel írod be a linkedet, a metnet magától kicseréli rákattintható "Link" feliratra.

Köszönöm a segítséget.
Elolvastam (ha eddig nem ettem) és ez alapján kérdezem, hogy miért kell kitörölni a linkeket, ha valaki a mondandóját/elõrejelzsét alátámasztani igyekszik egy-egy hivatkozás beszúrásával?

akaree: kattints a regisztrációra!

Szia!
Engem az érdekelne, hogy hol van a metnet szabályzata? Szeretném elolvasni.

A 14:00 mûholdképen egy viszonlag egyenes vonalként rendezõdtek el a felhõk, délen borult, északon változóan felhõs.
Ez az elrendezõdés mitõl jön létre?
miért nem íves mint ahogy az ember elvárja a ciklonoktól, mint örvényektõl?

Valaki elmondja nekem, hogy a GFS állítólagos "fõfutása" miért lóg ki annyiszor a sorból, azt lehet mondani, hogy mostanában, nagyon sokszor rosszul modellezi a helyzetet.
Ha statisztikát készítenénk akkor semmivel se lenne megbízhatobb mint a többi futás, egyáltalán tudható pontosan honnan, milyen szondaadatokkal dolgozik, és hogy ezek az adatok mindig 100%-osan bevitelre kerülnek-e...
Minenesetre én a különbözõ futások átlagát, és a tendenciát figyelem, de a tegnapi fõfutás alaposan megkevert, bedõltem neki...

Nem megnevezett gimnáziumi tankönyvbõl idézek:
"Azt mondhatjuk tehát, hogy minden csapadékfajta jégkristályként indul útjára. Ha a hõmérséklet a felszín közelében 0 °C feletti, a kristályok elolvadva esõ, ha fagypont alatti, havazás formájában érkeznek talajra."
Ónosesõ?!... Már akkor (tavaly) is zavart...

Ez így van!

Norbi, a leegyszerûsítés nálam azt takarta, hogy a lényegi kérdést nem megválaszolva nem volt helyes a megfogalmazásod abban a 19:45-ös beírásodban.
Ám senmmi gond, azért írtam róla részletesen.
Ha kell, összeállítok egy anyagot róla.

A mostani írásodban hozzá kell tenni, hogy a téli félévben indul majd minden csapadék szilárdként.
A nyári félévben korántsem, hisz akkor átlagban 3000m környékén van a fagyáshatár, a konvekcióst (a Cb-kben is mindhárom halmazállapot megtalálható) nem számítva a lényegi csapadékképzõdés ez alatt van.

A leegyszerûsített megfogalmazás is legyen szakmailag helyes. A felhõ és csapadékkeletkezés okai - nagyon szép téma.

Jannesz! A válaszodva viszont reagálva, sztem minden csapadék hóban vagy jégként indul, ezutóbbi fõként a cumulonimbus-nál igaz, ahol nagyon érdekes, mert az üllõ része felé szemcsés hó is lehet, de alapvetõen víz és jég alkotja. Ezzel Józsit is megerõsítem.

Egyébként nagyon jó ötletet adtok, a következõ elõadás témájához. Csapadékképzõdés vagy valami ilyesmi címmel

Józsi! Persze, hogy leegyszerûsített, pont azért, hogy mások is megértsék, hisz nem mindenki "profi". Persze lehetne még regélni sokáig szakszavakkal meg szakmai nézettel, de egy amatõr lapon nemsokat érne. Ezzel nem Jannesz-t akarom lenézni, szó sincs róla, de ha tömegkommunikációt akarunk folytatni akkor az legyen egyértelmû mindenki számára, ne csak egy kis csoportot ragadjunk ki a sok közül. Nemde?

Az attól függ Rudolfking, hogy jol van a csapadék-képzõdés szintje, elvileg nem lehetséges, ha esõként indul, fagyott esõ lesz belõle.
Ám télen a csapadékképzõdés szintje sokszor nem 850, hanem 850-925hPa között van, az idei télen is volt olyan eset, hogy 850hPa-on +2°C volt, de alatta képzõdött a csapadék, és bizony havazás lett belõle.
Ha eme havazás még áthalad egy meleg-lágszeleten (inverziós rétegen), akkor lehet belõle ónos esõ.

Tehát az nem lehetséges, hogy egy pl. kéthónapos hidegpárnára jön egy +3-mas 850-es T, és esõként indul a csapadék? Csak a hidegpárna miatt túlhûlve megfagy?...

Hóként Jannesz.

Mégegyszer köszönöm a válaszokat Mindenkinek!
Nem gondoltam volna, hogy ekkora különbségek lehetnek a 3-as kérdésben.
Illetve, akkor még egy kérdés: az ónos esõ mindenképpen hóként indul, vagy indulhat esõként is?

Hú Norbi a 19:45-ös beírásod nem volt éppen helytálló, túl leegyszerûsített.

Az ónos esõ speciális eset, mikor hóként induló csapadék egy rövid meleg-légszelet (általában 6-900m-en 1-200m) eredményeképp megolvad, ám túlhûlt cseppént halad tovább az újra fagyos levegõben (ezután hóra nem fog /tud/ visszaalakulni) leérvén a szintén fagyos talajra.
Ha elolvadása nagyobb légszeletben (és magasbban) történik, akkor visszafagyása már fagyott esõként történik.
Ha nem túlhûlt, 0°C feletti esõ lefagy, az már nem ónos esõ, sima esõ, ami lefagy.

A talajközeli T kontra 2m-es T ügyében a különbség a derült (hófelszn borította talajon) éjszakákon a legnagyobb akár 7-8°C-os diff. is lehet, ill. ilyenkor mikor vstagon át van fagyva a talaj és még rajta lévõ hó erõsen hûtve a talajközeli levegõt fagypont környékére, miközben még/már 2m-en akár 6-8°C is lehet.
Borús, csapadákos idõben ez ksiebb, de 1-2 °C ekkor is lehet.

Jannesz: ma este a hõmérõházban 2m-en 2,3°C volt, mikor a radiációs (talaj +5cm) hõmérõm 0°C-t mutatott.

Jannesz! Simán, sõt az esetek 90 %-ában a talaj közelében mindig hidegebb van, mint 2 méteren. Ezért szoktak alkalmazni talajfelszín hõmérséklet mérõt, amit olyan szépen a földbe dugdostak. Emléxel? sztem.

Snowhunter, Metfickó: köszönöm a válaszokat!

Metfickó: szerintem, ha a csapadék egyszer már folyékony halmazállapotú, akkor abból már nem lehet havazás, csak legfeljebb fagyott esõ, de lehet, hogy rosszul tudom.

A 3-as kérdést meg rosszul fogalmaztam meg: arra gondolok, hogy a földközeli T (tehát, amit pl. egy szabályosan elhelyezett hõmérõházban mérnek) és a talajfelszín T-je között mekkora lehet a különbség?
Pl., ha a hõmérõházban +5C van, akkor fagyhat-e alatta a talajon?

A 3. válaszodra írva mondjuk talajfelszín és vegyük 5500 m közötti légréteget, simán lehet 50 fok különbség. De az már extrém labilis.

Jannesz, ha a víz esés közben megfagy akkor havazásról beszélünk. A többi viszont ónosesõ, ha azonnal ha kis idõ után fagy meg akkor is.

Jannesz:
Elsõ kérdésedre az "a" válasz a helyes, a "b" az az esõ esete (kontra fagyos felszín, ám másképpen), a "c" ügyében csak az ónosnál (azaz hóból kialakult cseppek esetén, hisz azok hóként indultak, csak egy átmenenti "meleg"-légszelet olvasztotta õket meg, de T-ük fagypont alatt maradva túlhûltként továbbközlekedve várják a felszínt).
A 2. és 3. kérdésre így hirtelenjében nem tudok (munka közben) válaszolni.

kilométer!

MICImACK0: köszi, majd "kifaggatom" honnan lehet megszerezni

Bociusz! Nem tudsz valamit kezdeni a Balaton környékével a hõtérképen. Valahogy finomítani kellene a kontúrokon, mert az ok, hogy a mérõáll. hidegebbet mér mint én de az nem sugárzik ki kilóméterekre. Ahányszor észlelünk innen mindig átrajzoljuk a térképedet.Üdv!

Nekem az ónosesõ-túlhûlt vízzel kapcsolatban lenne néhány kérdésem:

1.a. Ónosesõrõl csak akkor beszélünk, amikor túlhûlt vízcseppek a becsapódás hatására megfagynak?
b.vagy létezik olyan eset, amikor 0C feletti hõm.vízcseppek a fagyott talajra érve, negatív levegõ hõmérséklet mellett, egy idõ után lehûlnek és megfagynak?
c. vagy a vízcseppek esés közben negatív hõmérsékletû levegõbe érve mindenképpen 0C alá hûlnek?

2. Meddig hûlhet túl a víz, mielõtt megfagy? Egyáltalán mitõl függ, hogy mikor fagy meg?

3. Mekkora lehet a legnagyobb eltérés a talajfelszín és a levegõ hõmérséklete között?

BB: aviedit

Én azzal csinálom az animációkat. Bociusztól kaptam, sajna nem tudom honnan lehet letölteni. Ha kell infó keress meg e-mailen vagy msn-en (requiemkukac freestartpont hu)

Ha ismer valaki ilyet: jpeg képekbõl mpeg animációt milyen progival lehet készíteni?
Köszönöm

Igaz Micimackó.
Mindkettõ alkalmazható, csupán a vesszõ a helyesírásilag elfogadott, ezért válaszoltam így, lehet, kicsit kurtán, még jó, hogy nem vetted le a fejem VectraB, he-he !