Légköroptika
Gyönyörû, Rafy! Egész jó hangulatom lett a képeidtõl!
Közben Marko és Jari 2 nappal ezelõtti képei felkerültek Les oldalára. Érdemes megnézni a fényoszlopokat meg a markológépeket: Link
Közben Marko és Jari 2 nappal ezelõtti képei felkerültek Les oldalára. Érdemes megnézni a fényoszlopokat meg a markológépeket: Link
Üdv!
Bocsi, hogy félbeszakítom a jégvillámos és jégbuborékos eszmecserét! Tegnap csodás napfelkelte volt Keszthelyen! Csontrepesztõ hidegben fényképeztem ezeket! Link
Bocsi, hogy félbeszakítom a jégvillámos és jégbuborékos eszmecserét! Tegnap csodás napfelkelte volt Keszthelyen! Csontrepesztõ hidegben fényképeztem ezeket! Link
Ákos, zseni vagy! Tök jól látni alul a sötét foltokat, ahonnan kiindulnak az ágacskái a póknak (na ezért a képzavarért beválasztanak az Írószövetségbe, az tuti), némelyiken meg a pókot is már ki lehet venni. A fizikusok tehát bekaphatják a havat, amit kitaláltak az elmélethez. :-))
Részint túl is vagyok rajta, persze szájjal fújva, de volt, ami megfagyott. Ennyire szép jégvirágos nem volt, de érdekesen nézett ki a bubi a tetejére esõ hóval... AZtán a bubi felül kilyukadt, behorpadt és úgy nézett ki, mint egy szottyadt sárgadinnyehéj. Képek majd este, most nincs kedvem már vacakolni vele, aludnom kell mert megyek éccakára melóba.
Ha már bubi, legyen benne egy kis optika is
Link
Fagyott bubik, némi koszorúval (vagy glóriával, nem derül ki, honnan a fény). A titok elektromos buborékfújó, így elkerülhetõ, hogy a szájjal befújt levegõ melege miatt ne fagyjon meg.
Link
Fagyott bubik, némi koszorúval (vagy glóriával, nem derül ki, honnan a fény). A titok elektromos buborékfújó, így elkerülhetõ, hogy a szájjal befújt levegõ melege miatt ne fagyjon meg.
Nü!Voltam lent a tónál,teljesen be van fagyva.Elsõre elég homogén a felszín,de jobban megnézve "pöttyös" 
Kezdõdnek rajtuk a poligonok.Tényleg az alulról meleg bubik lesznek a tettesek,nagyon úgy fest.Elnézve õket,szerintem úgy lesznek a poligonok,hogy a sok kerek kiterjedés összeér,pont mint a szappanbubiknál,csak 2D-ben.
Képek késõbb,vagy este lesznek.
Kezdõdnek rajtuk a poligonok.Tényleg az alulról meleg bubik lesznek a tettesek,nagyon úgy fest.Elnézve õket,szerintem úgy lesznek a poligonok,hogy a sok kerek kiterjedés összeér,pont mint a szappanbubiknál,csak 2D-ben.
Képek késõbb,vagy este lesznek.
Baró téma! (Fõleg itt a légkörös topikban 
)
Megpróbálok fotózni a tónál,most kezd befagyni.Link De holnapra behavazódik(hat).
(Fõleg itt a légkörös topikban )Megpróbálok fotózni a tónál,most kezd befagyni.Link De holnapra behavazódik(hat).
Egyik science blogon, ahol egy biológus csaj vett észre ilyen mintákat, felvetette, hogy esetleg a víz alatti élõlények (hód, pézsmapatkány) fel próbálnak jönni, mikor még vékony a jég s az általuk feltört lyuk a tettes. Persze ez is csak egy felvetés volt.
Elõre is köszi, ha hozzájárulsz a tudomány fejlõdéséhez a megfigyeléseiddel!
Elõre is köszi, ha hozzájárulsz a tudomány fejlõdéséhez a megfigyeléseiddel!
Nem tartom túlságosan helytállónak a havas elméletet. A képeimen sincs hó, a jég a kásás szerkezet miatt ilyen fehér.
Ellenben az "ismeretlen okból lyukak" problémán segíthetek:
Ha egy pl. szarvasbika felslattyog a jégre, belebámul a neplementébe és elvégzi a dolgát, akkor az utána maradó kupac sötét színe miatt mindig melegebb lesz a környezeténél, pláne napsütésben. Szépen beleolvad a jégbe, lyukat képezve maga után. Ha nincs elég hideg, hogy a megolvadt víz visszafagyjon, akkor a lyuk ott is marad. Persze nem csak a szarvasbika tud ilyet, elég akár egy jégre hullott faág.
Na, megígérem, hogy ha a télen lesz ilyen jeges-pókos helyzet, akkor rámegyek (szó szerint) a témára.
Ellenben az "ismeretlen okból lyukak" problémán segíthetek:
Ha egy pl. szarvasbika felslattyog a jégre, belebámul a neplementébe és elvégzi a dolgát, akkor az utána maradó kupac sötét színe miatt mindig melegebb lesz a környezeténél, pláne napsütésben. Szépen beleolvad a jégbe, lyukat képezve maga után. Ha nincs elég hideg, hogy a megolvadt víz visszafagyjon, akkor a lyuk ott is marad. Persze nem csak a szarvasbika tud ilyet, elég akár egy jégre hullott faág.
Na, megígérem, hogy ha a télen lesz ilyen jeges-pókos helyzet, akkor rámegyek (szó szerint) a témára.
Még egy gondolat gyorsan: Ha felülrõl olvadna bele a mintázat, akkor a lékhorgászat esetén is ki kéne alakulnia, de nem találtam errõl képet.
Gyorsan átnéztem ezt a cikket, szetintem hó tuti nem kell hozzá egyáltalán. Ha a példáik ilyet találtak, az szerintem véletlen. Amit összeszedtem a netrõl, ezek a pókok (amiknek NINCS lyuk a közepén!!!) mind állóvízen lévõ jégen keletkeztek, élõ állóvízen, ergo a Zoli féle teória ezzel OK. A vödörön talált képen egy ártéri (a washland tudtommal ezt jelenti) sekély víz jegén fényképezte a pasi,amiket még leltem a neten ugyanilyen pókos mintázattal azok olyan területeken készült képek, ahol pl. van nádas (ergo bomló szerves anyag odalenn).
Áki tavi pókjai se havasak, 21-es pókjai se. 21-es képén a partvonaltól is indulnak ki pókok.
A hónak akkor lenne jelentõsége, ha pl. lehetne kísérletileg létrehozni pókot úgy, hogy mondjuk egy darab fekete követ a sima jégre teszel s a kõ gyûjtötte hõ átadódva a vékony jégnek szépen elõhozná a mintázatot. Biztos vagyok benne, hogy nem a felszínrõl folyik bele az olvadó víz a repedésekbe, hanem alulról olvasztja ki, ahogy Zoli is leírta.
Mindössze amiatt látni fehérnek a jeget, mert vannak benne légbuborékok, a repedések vizében meg nincsenek (vagyis jóval kevesebb), így nem lesz fehér sem ott a jég.
Ezen: Link tök jól látni, hogy alulról olvadt meg. Még az is emellett szól, hogy a repedések áttetszõbb jegében lehet látni belefagyott buborékokat, ami egy fentrõl olvadás esetén nem volna benne.
Igazából a cikk se megfigyelésen alapul, hanem egy laboratóriumi kísérleten, aminek az eredménye nem is hasonlít a természetes mintázatra szeritem. Jó volna valódi megfigyeléseket végezni, ha pl. Áki ráérne kijárni a tavához és naponta feljegyezni a körülményeket, fényképpel támogatva a sorozatot. Ha nekem lenne tavam, akkor mennék, de itt nincs ilyesmi.
Áki tavi pókjai se havasak, 21-es pókjai se. 21-es képén a partvonaltól is indulnak ki pókok.
A hónak akkor lenne jelentõsége, ha pl. lehetne kísérletileg létrehozni pókot úgy, hogy mondjuk egy darab fekete követ a sima jégre teszel s a kõ gyûjtötte hõ átadódva a vékony jégnek szépen elõhozná a mintázatot. Biztos vagyok benne, hogy nem a felszínrõl folyik bele az olvadó víz a repedésekbe, hanem alulról olvasztja ki, ahogy Zoli is leírta.
Mindössze amiatt látni fehérnek a jeget, mert vannak benne légbuborékok, a repedések vizében meg nincsenek (vagyis jóval kevesebb), így nem lesz fehér sem ott a jég.
Ezen: Link tök jól látni, hogy alulról olvadt meg. Még az is emellett szól, hogy a repedések áttetszõbb jegében lehet látni belefagyott buborékokat, ami egy fentrõl olvadás esetén nem volna benne.
Igazából a cikk se megfigyelésen alapul, hanem egy laboratóriumi kísérleten, aminek az eredménye nem is hasonlít a természetes mintázatra szeritem. Jó volna valódi megfigyeléseket végezni, ha pl. Áki ráérne kijárni a tavához és naponta feljegyezni a körülményeket, fényképpel támogatva a sorozatot. Ha nekem lenne tavam, akkor mennék, de itt nincs ilyesmi.
Most olvasom a jégpókos eszmecserét. Van egy angol nyelvû cikk róla: Link
A lényege: hó ráhullik egy tavon a vékony jégfelszínre, valamilyen ismeretlen okból kis lyukak keletkeznek a jégen (na ez a rejtély), majd a tó melegebb vize belefolyik a lyukba, és utána a felette levõ hóba, majd ahol kiolvasztja a havat, csíkokat (pókokat) hagy. Röviden ennyit ír, de érdemes elolvasni. Most sajnos mindjárt jönnek mindjárt sorban a tanítványaim, így nem tudom bõvebben összefoglalni. Mindenesetre ez Zoli magyarázatát támasztja alá.
A lényege: hó ráhullik egy tavon a vékony jégfelszínre, valamilyen ismeretlen okból kis lyukak keletkeznek a jégen (na ez a rejtély), majd a tó melegebb vize belefolyik a lyukba, és utána a felette levõ hóba, majd ahol kiolvasztja a havat, csíkokat (pókokat) hagy. Röviden ennyit ír, de érdemes elolvasni. Most sajnos mindjárt jönnek mindjárt sorban a tanítványaim, így nem tudom bõvebben összefoglalni. Mindenesetre ez Zoli magyarázatát támasztja alá.
Na menjél Te valahova......... :-)))
Nézem a saját oldalán, jó a szövege: "contains not a single halo that could have been identified by a halo expert from a few decades ago"
Nézem a saját oldalán, jó a szövege: "contains not a single halo that could have been identified by a halo expert from a few decades ago"
Még egy kérdés a buborékos ügyben. Pár éve volt sajtószenzáció a Bajkál-tó jegén ûrfelvételen látható kör alakú mintázat, amelyrõl késõbb azt derítették ki, hogy a tó fenekébõl felszabaduló metángáz-buborék okozta. Miért csinált gyûrû alakú mintát a Bajkálon a metán, s miért pókokat máshol?
Link
Link
Hát én olyan sokáig nem bírtam volna fennmaradni. Így reggel viszont frissen és üdén már OK. :-))
A poligonos forma létrejötte (kakaó esetében Sanyinál is) köthetõ valamilyen szinten a vízben lévõ konvenkcióhoz, így a magyarázatoddal ez szépen egybe is illeszthetõ. Ha gázbubik alakulnak ki s azok felfelé áramlanak, akár már fagyáskor is benn lehetnek a kialakuló jég alatt, s mondjuk ennek hatására azon a részen, ahol a bubik jobban melegítik alulról a jeget, az érintkezési pont közelében eleve vékonyabb lesz a jég, a szélein vastagabb, emiatt látható a minta. Hasonló a minta, mint amikor sok szappanbuborékot egy ablakfelületre fújunk, s azok ott öszzekapcsolódnak egymással, a találkozásuk vonalai ugyanilyen sokszögesek lesznek, holott a bubi maga kerek.
Egyúttal arra is magyarázat a magyarázatod, hogy a Balcsin miért nem láttam ilyet soha - nem él eléggé az iszap ahhoz, hogy kellõ mennyiségû szerves anyag kezdjen el gázosodni benne. Sajnos olyan víz nincs felém, legalábbis nem tudok róla, ahol megfelelõ lenne a fenék egy ilyen gázosodáshoz.
Mást is érdekel a téma: Link :-)
Azért azokat a lidércfényeket megnéztem volna egyszer! :-))) Tessen szépen fényképezni, ha lesz lehetõséged!
A poligonos forma létrejötte (kakaó esetében Sanyinál is) köthetõ valamilyen szinten a vízben lévõ konvenkcióhoz, így a magyarázatoddal ez szépen egybe is illeszthetõ. Ha gázbubik alakulnak ki s azok felfelé áramlanak, akár már fagyáskor is benn lehetnek a kialakuló jég alatt, s mondjuk ennek hatására azon a részen, ahol a bubik jobban melegítik alulról a jeget, az érintkezési pont közelében eleve vékonyabb lesz a jég, a szélein vastagabb, emiatt látható a minta. Hasonló a minta, mint amikor sok szappanbuborékot egy ablakfelületre fújunk, s azok ott öszzekapcsolódnak egymással, a találkozásuk vonalai ugyanilyen sokszögesek lesznek, holott a bubi maga kerek.
Egyúttal arra is magyarázat a magyarázatod, hogy a Balcsin miért nem láttam ilyet soha - nem él eléggé az iszap ahhoz, hogy kellõ mennyiségû szerves anyag kezdjen el gázosodni benne. Sajnos olyan víz nincs felém, legalábbis nem tudok róla, ahol megfelelõ lenne a fenék egy ilyen gázosodáshoz.
Mást is érdekel a téma: Link :-)
Azért azokat a lidércfényeket megnéztem volna egyszer! :-))) Tessen szépen fényképezni, ha lesz lehetõséged!
Jé, nekem is van jégvillám. Link
Itt sem olvadt akkor, de elõzõleg sem.
December 17, hinaras, iszapos fenekû Békás-tó, Debrecen.
LinkItt sem olvadt akkor, de elõzõleg sem.
December 17, hinaras, iszapos fenekû Békás-tó, Debrecen.
Teljes mértékben elfogadom az elméletedet, Zoli! Gratulálok! (Most pedig csak hangosan gondolkodom. Az anaerob folyamatok télen erõsebbek, nagyobb a sötétség és erõsebb a hideg: a szerves anyagból iszap lesz, ez megerjed, a belõle keletkezõ/felszabaduló metán a környezeténél melegebb, könnyebb - a szennyviz-deritõtelepeken ki is használják ezt a folyamatot viztisztitásra.)
Hát,nem tudom.A 19-i képek készültéig nem volt olvadás,folyamatosan fagyott,egyre erõsebben.Úgyhogy az,hogy olvadáskor jelennek meg,ebben az esetben nem áll(?).
Másrészt nem állóvíz,duzzasztás,bár felér egy állóvízzel.Biztos rohad az alja,jöhet gáz és melegebb.
Mindenesetre nem vonom kétségbe a dolgot és köszönjük a magyarázatot.Egy timelapse video sokat segítene,de nem találtam a Tecsõn.
Szerk.: Szerintem többféle képpen jöhetnek létre.A Te képeiden nagyon határozottak a közepek,míg az ényéimen nem annyira,bár nem is voltak olyan nagyok.
Másrészt nem állóvíz,duzzasztás,bár felér egy állóvízzel.Biztos rohad az alja,jöhet gáz és melegebb.
Mindenesetre nem vonom kétségbe a dolgot és köszönjük a magyarázatot.Egy timelapse video sokat segítene,de nem találtam a Tecsõn.
Szerk.: Szerintem többféle képpen jöhetnek létre.A Te képeiden nagyon határozottak a közepek,míg az ényéimen nem annyira,bár nem is voltak olyan nagyok.
Ne várjatok tovább:
Eltartott egy ideig, amíg megtaláltam a pókokat, mert rossz dátum volt a gépen beállítva, így a kép dátuma is téves, nem 2005., hanem 2006.
A pókok:
Link
A pókok átmérõje jelen esetben 2-3 méter körül lehet. Gyakorta alakul ki olyan lefûzõdött holtágak jegén, ahol a vízmozgás zéró. A megjelenésük egyértelmûen olvadáskor és nem a fagyáskor jellemzõ. Sõt, felénk úgy tartják, hogy megjelenésük intõ jel lehet: ésszel menni a jégre, mer beszakadhat.
Az elmélet a következõ:
A holtágakra igen jellemzõek a meleg feláramlások és a gázfeláramlások. (utóbbi a megfagyott jég alatt hatalmas buborékot képez, ami egy késsel kiszúrva könnyen meggyújtható. Ifjabbkorunkban nem egyszer sikerült hajunkat, szemöldökünket porrá égetni egy-egy kétméteres lángoszloppal...)
Szóval. Amikor a jég a + hõmérséklet hatására meggyengül, szerkezete porózussá válik és elkezd repedezni. Egy ilyen meleg feláramlásból a melegebb víz beszivárog a repedésekbe és elkezdi olvasztani, tovább repeszteni azt. Egy idõ után a repedések lárványosan kirajzolódnak, mintha középrõl kiinduló villámok lennének. A pókok lassuló ütemben, de egyre nagyobbak lesznek, amíg a jég teljesen el nem olvad, avagy visszafagy.
Nos?
Eltartott egy ideig, amíg megtaláltam a pókokat, mert rossz dátum volt a gépen beállítva, így a kép dátuma is téves, nem 2005., hanem 2006.
A pókok:
Link
A pókok átmérõje jelen esetben 2-3 méter körül lehet. Gyakorta alakul ki olyan lefûzõdött holtágak jegén, ahol a vízmozgás zéró. A megjelenésük egyértelmûen olvadáskor és nem a fagyáskor jellemzõ. Sõt, felénk úgy tartják, hogy megjelenésük intõ jel lehet: ésszel menni a jégre, mer beszakadhat.
Az elmélet a következõ:
A holtágakra igen jellemzõek a meleg feláramlások és a gázfeláramlások. (utóbbi a megfagyott jég alatt hatalmas buborékot képez, ami egy késsel kiszúrva könnyen meggyújtható. Ifjabbkorunkban nem egyszer sikerült hajunkat, szemöldökünket porrá égetni egy-egy kétméteres lángoszloppal...)
Szóval. Amikor a jég a + hõmérséklet hatására meggyengül, szerkezete porózussá válik és elkezd repedezni. Egy ilyen meleg feláramlásból a melegebb víz beszivárog a repedésekbe és elkezdi olvasztani, tovább repeszteni azt. Egy idõ után a repedések lárványosan kirajzolódnak, mintha középrõl kiinduló villámok lennének. A pókok lassuló ütemben, de egyre nagyobbak lesznek, amíg a jég teljesen el nem olvad, avagy visszafagy.
Nos?
Szerintem a fagyás tempójával/ütemével is,de majd jön Zoli és elárulja.
Ervin,köszi.
Ervin,köszi.
A pompás jégvillámból itélve - ilyet a néhai tavunkban gyakrabban láttam - a jelenség a valamivel magasabb hõfokú vizhez, annak jég alatti szétfutásához kötõdhet.
Van abban hatszög is, de öt meg hét is. Alapvetõen szabálytalan sokszögek:
Ilyen ugyanez a Marson:
Ilyen ugyanez a Marson:
Lehet hogy én látom rosszul, de mintha hatszögeket alkotnának a vonalak. (Félméteres vízmolekulák, mekkora poén lenne már. :-))) )
Az alpesi kép különös hangulatú, mintha a Mikulás készítette volna a képet. :-) Nagyon szépek!
A konvekció szerintem, s a tetején kicsapódó hab, vagy zsír. De nem vagyok szakértõ, ilyesmit nem ittam kb 2 éves korom óta. :-))
Igen, látványosak a repedések, de az a mamma nagyon megfogott. A kakóban mi alakítja ki ezt a látványt? 
A kakóban mi alakítja ki ezt a látványt? 
Amit Te mammának nézel, az fagyási poligon és a rendszeres oda-vissza fagyás miatt van. A lényeg a képen a pókhálószerû mintázat, az egy pontból induló kis repedések.
A hatvanas, hetvenes években nagy esõzések után a házunk falát mosta a tó (a hetvenes évek végén lecsapolták... 
), amely télen arasznyi vastagságban befagyott. Emlékszem ezekre a tükörsima jég alatti alakzatokra. A magyarázatot magam is kiemelt érdeklõdéssel várom.
), amely télen arasznyi vastagságban befagyott. Emlékszem ezekre a tükörsima jég alatti alakzatokra. A magyarázatot magam is kiemelt érdeklõdéssel várom.
A lencsék a végén halálosan gyönyörûek! De az egész bámulatos. Köszi a linket!!!
Köfi!
Szerintem azok azok a részek,amerre ment a fagyás.Vagyis foltokban kezd el fagyni és ezek az utoljára befagyott lukak.Szerintem,de nagyon várom Zolit a magyarázattal.
______
Itt meg egy Time Lapse kondenzekrõl,de a legvége fantasztikus.2 db Lenticularis-szal a naplementében van vége.Csodálatos!Link
Szerintem azok azok a részek,amerre ment a fagyás.Vagyis foltokban kezd el fagyni és ezek az utoljára befagyott lukak.Szerintem,de nagyon várom Zolit a magyarázattal.
______
Itt meg egy Time Lapse kondenzekrõl,de a legvége fantasztikus.2 db Lenticularis-szal a naplementében van vége.Csodálatos!Link
Felénk ez gyakori jelenség. Estére hozom a pókjaimat, meg a magyarázatot is.
Contoroll Ági, Vikarel, kiváló naplementétek volt, ezer köszönet érte!!
A holdhalók is elsõ osztályúak, ezekhez is külön gratula, valamint Bluli dunaúji haló-évnyitójához is!
A holdhalók is elsõ osztályúak, ezekhez is külön gratula, valamint Bluli dunaúji haló-évnyitójához is!
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat