Időjárási visszatekintő

Pozsony - reptér tegnap de. 11 órától ma reggel 7 óráig: 37,5 mm. A front órákon keresztül vesztegelt felettünk, meg is lett az eredménye. Ha hozzáadjuk a március elsõ 11 napja alatt leesett 28 mm-t, valamint az azóta eltelt idõszakban leesett kb. 20 mm-t, rekordgyanús 85 mm-t kapunk (már ami a márciusi csapi összeget illeti). A webrõl le van mentve egy 1981-2003-as idõszakot felölelõ havi csapi összeget felölelõ adatsorozatom, ott márciusnál átlagosan 40 mm szerepel, és a csaknem 280 hónapot felölelõ statisztikában csupán 19-szer fordult elõ nagyobb havi csapi összeg a pozsonyi reptéren, mint idén márciusban. (A 23 éves csúcsot egyébként ´98. augusztusa tartja, 153 mm-rel).

A csapadékrendszer 10mm esõt hozott, a java az éjszakai órákban jött le.
Március eddig 57mm-nél tart,és valószínû hogy ez is lesz a végleges.
Éves mennyiség 169mm.

Nálam 10,2mm esõ hullott, ezzel a hónap 40,2mm-re tornázta fel magát, ez az éghajlati átlagot is felülmúlja.
Ahogy az eddigiek is, azaz az év elsõ három hónapja mind az átlag feletti csapadékot adott, ez már 40mm pluszt jelent.

Ma 18,6 fokkal újabb idei rekord született Pápán.
Most már pontos idei csapadék adatom van Csesznekrõl:200,8 mm az idei csapadék,ebbõl március 42,7 mm.Lehet,hogy ez utóbbi sem végleges...?

Tegnap Budapest-Lõrincen 15,0 °C-ig emelkedett a hõmérséklet, ezzel igen-igen hosszú sorozat végére értünk: legutóbb ugyanis november 7-én fordult elõ 15 °C vagy azt meghaladó érték. Ami érdekesség, hogy a legutolsó 20 °C fölötti nap sem sokkal korábban, november 2-án volt.

Nem csoda, hogy nem jártál fel azokban napokban...még egy Hi-Luxnak is sok lett volna ...szerintem, aki látott már LKT-t közelrõl az azért képet alkothat a szerény kis viszonyokról, aki meg nem annak egy kis segítség, ahhoz,hogy milyen ha már ez az erdészeti erõgép is elakad
Link
Ja novemberben mintha nem errõl beszéltél volna még! Ezek szerint elég szépen hozta a formát az idei tél,kedves kis hegységünkben..

No meg hogy miit küzdöttünk akkoriban a terepjárókkal...., azok a fincsi 140-150 cm-es hófúvások, ahol az LKT is leadta a rendszámot..., nem volt piskóta! Én másik oldalról közelítem meg: hú, de jó, hogy vége van...

Szerk.: A komolyan havas idõszakokban sajnos némi anyagi okok folytán nem tudtam rendszeresen feljárni NHH-re hóvastagságot mérni. Nem titkolom, az 50-60 cm-es hóban, a nem takarított erdészeti úton bezony benyalt negyed tank benyát oda-vissza a Terrano. Nos, az két hét alatt egy tank benzint jelent, 70 literjével....., nos egy kicsit erõs lett volna....

Hivatalos börzsönyi hóvastagság adatokkal talán az OMSZ hóadatmérõje, Myloh bácsi szolgálhatna az NNH-ról, arról a csodálatos február közepi idõszakról.Esteleg, ha Pitomka utána szagolna.Ott, ha jól vagyok dezinformálva simán meg volt a 80 cm-es vastagság is, de szerintem a bûvös 100 cm környékén is járt egy-két nap erejéig.Késõbb a hatalmas hófúvások hegység szerte lehetetlenné tették az egzakt méréseket.Az biztos, hogy a 110-120, helyenként 150-es hóátfúvások gyakoriak voltak a szélnek kitett oldalakon.Én magam egy sífutásos bejárás során 550 méteren, a szélvédett teljesen sík Verebes-kaszálón, 20-25 cm mély(!) lécnyomokat hagytam a hóban.Kicsvel korábban, gyalog a Lóégésnél combtõig szakadtam be az erdõben lévõ bolygatatlan hópaplanba...errõl fénykép is van, majd igyekszem kinyerni a telefonból..ejjj de szép volt!

12. hét, Balassagyarmat
Heti középhõmérséklet: 2,7°C
Heti csapadékmennyiség: 4,3mm
Abszolút minimumhõmérséklet: -6,1°C (22.)
Abszolút maximumhõmérséklet: 11,6°C (23.)
Átlagos relatív páratartalom: 64%
Abszolút minimum relatív páratartalom: 29%
Abszolút maximum relatív páratartalom: 87%
Átlagos relatív légnyomás: 1012,7hPa
Átlagos felhõfedettség: 5 okta (59%)

Link

Köszi! Várható volt, hogy a Bakony frontoknak kitett oldala alaposan behavazódik illetve elázik februárban. Annyi bizonyos, hogy a legnagyobb hóvastagság Fenyõfõ-Kisszépalmapusztán (néhány km-re a Kõrishegytõl K-re) alakult ki február 18-án, nem hivatalos mérés szerint 70-75cm. Magán a Kõrishegyen lehetetlen volt rendesen hóvastagságot mérni, mert az állandó szélviharok miatt ott 10-120cm-es magasságok voltak.

B. koppány mindenesetre érdekes, hogy a Kõrishegy fölött zárt, hiszen itt valóban a faluban (~250m-en) folynak a mérések.

Viszont 50-100 km-rel keletebbre -17 -18 fokok voltak.

A hõtérképet visszanézve olyan -8, -9 fok lehetett Zabar, Nyírlugos térségében, valószínû ismét nem volt rekord. Eddig -9,7°C Szécsény 1998, azért még bizakodom egy picit benne, hogy 2 idõpont közt leszaladt addig, vagy az alá. Azért kérünk egy pontos értéket:-) Köszönöm.

Jaurinum majdnem bingó találatot ért el, mindössze 0.8mm-t tévedett De hogy milyen irányban, az még adjon dilemmát nektek

DE mértek ennél többet is: Bakonykoppányban, ahol 120 mm felett zárt a havi összeg
Így már a dilemma is eldõlt

Szerintem is meg fog dõlni!
És a globális felmelegedés jegyében nem pozitív, hanem negatív irányban!

Jaja, én is erre számítok

Köszi szépen! Az idei év elsõ rekordja csak nem akar megszületni:-) Na majd holnap reggel, remélem Zabar, Pátyod, Nyírlugos, Milota, valamelyik településünk hoz valami szépet:-)-)

06 UTC-ig sajnos csak -9,6 °C volt...Talán még lemászott pár tizedet utána, de szerintem erre kicsi az esély.

Az R1-es csak csapadékot mér, as S-esek a fõállomások, a K4 és K2-esek különbözõ klímaállomások.

Az általad megadott koordináta Ménfõcsanak környékét jelenti, vagyis, gondolom, a mérõhelyedet. A gyõri OMSz-os társadalmi csapadékmérések a közelmúltig nem ott folytak, hanem a város belsõ kerületében, így a táblázatban szereplõ adat még azt jelöli.

Várható volt északkeletre ma hajnalra hóesés, a ténye nem lepett meg, ám az igen, hogy környékemen megmaradó hó esett.
Sajna pont hajnalban, a havazás közben kellett elindulnom dolgozni (rengeteg baleset volt az utakon a sok, immáron nyári gumi miatt, nekem is nagyon óvatosan kellett vezetnem), így lemaradtam a csodás, télies hangulatú Napkeltérõl.

Nálam szûk 1cm hó esett, a tegnapi csapadék 0,5mm lett.

Így 2006 után (2006.03.17.), bõ 3év kellett újra ahhoz, hogy centiméterben mérhetõ, megmaradó hó hulljon márciusban (eme hónapban esett már 13. és 18-án is, ám nem nagyon maradt meg).

Mit jelentenek az állomástípusok a táblázatban? Konkrétan az R1 érdekelne (persze a többi is), mert ha az csapadékészlelõ helyet jelent, akkor a helyes gyõri: 47°38'; 17°36' . Ha számít neked Ez légvonalban kb 5km-t jelent

Pontosan ma egy éve is mozgalmas napunk volt; egymást követték az intenzív hózáporok! Ha jól emlékszem, volt olyan hózápor az országban, ami be is dörrent!
Pár kép:
Ahogy érkezett:
Link
Késõbb szép lepelt hagyott maga mögött:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link

Aki kíváncsi még több képre, látogasson el az oldalamra!
Jó böngészést!

És azt nem lehet még tudni mennyi csapadékot mértek februárban ott?(Elõtte a dec. és jan. is érdekes lehet,én Cseszneken 177-et mértem abban a 2 hónapban)

Az éjszaka itt is volt valami havazás/hózápor, mert a kocsik tetején pár ráfagyott hópehely látszik.

Kékestetõ -10°C, ez hidegrekordnak látszik. Eddig -9,9°C Szécsény 1998 a mai napra. Majd kiderül mennyi lesz a hivatalos minimum.

Az OMSZ állomáslistája alapján tényleg a Kõris-hegy csúcsán van a bakonyszûcsi mérõhely: Link

Igaz, a lista nem tökéletes, több pontatlanságra is fény derült már benne, de a "Bakonyszûcs, Kõrishegy: 704 m" csak nem véletlenül került oda.

Ja igen, bocsánat, igazad van 1 tized!
Tényleg érdekes volt ez a tél, és kész csoda, hogy nem lettek -20-25 fokos minimumok kiterjedt területeken, mert amikor derült volt akkor hó nem volt, amikor meg hó volt, akkor nem derült ki!

A mai hózápor érkezése:
Link

Most vettem észre,hogy azt írtam,hogy kétszer csapadékosabb volt a február az átlagnál,és nem szoroztam meg a növekményt kettõvel,vagyis 2x18=36 mm-el kellett volna elméletileg több csapadéknak hullani a Kõris-hegyen az Aranyos-völgynél.Így a tippem a Kõris hegyre 118mm-re módosítom február hónapra.

Szerintem csak egy tized a télbõl.
Valójában jogos,hogy hidegebbnek érezhetõ tél volt ez a valóságosnál,mert rengeteg volt a felhõ,front,csapadék,szél stb.napsütés meg derült idõ meg hiánycikk volt.Igazából a talajon nem alakult ki a csapadékos periódusokban(ezek voltak többségben)erõs lehûlés,pl. én februárban nem mértem -7 foknál hidegebbet,holott átlag közeli volt a havi T.Ugyanakkor az ilyen ciklonos-frontos helyzetekbõl a hegyek jönnek ki jobban a hideget illetõen(ott tartós hótakaró volt,sokszor komoly havazások)ellentétben az AC-s,hidegpárnás szitukkal.Valószínûleg hegyeinkben komoly hideganomália lehetett,míg a lavór alján volt olyan hely,ahol egész télen hótakaró sem bírt kialakulni és nem bírt -10 alá lemenni a T egész télen.Ugyanakkor a lavórban sem volt túl magas a nappali felmelegedés,ami az én egész télen ritka 10 fok feletti T-jeimet is magyarázza.Igazából országosan nem is emlékszem hideg vagy melegrekordra(ez nagy szó az utóbbi éveket tekintve)mert a sok felhõ megakadályozta a szélsõséges hõmérsékletek kialakulását.Kivétel ÉK és a fagyzugok,ahol a havas helyeken le bírt menni -20-ig is.

Ha már itt tartunk, a kíváncsiság képpen a met.hu-s adatokból kiszámoltam a 2001/2002-es téltõl a 2007/2008-as télig tartó 6 tél átlagát, ami 0,276-al tér el az átlagtól!
A nyarak ugyanebben a 6 évben 1,466 fokkal lettek melegebbek az átlagnál!

2008 december +2,2 Link
Így a télbõl 3 tized máris lejött!
Közeledünk az átlagoshoz!

Mindenesetre érdekes, hogy a 2002/2003-as tél enyhébb, de legalábbis közel ugyanolyan volt a magasban, mint a 2008/2009-es, a talajon mégis a 2002/2003-as 2,4 fokkal volt az átlag alatt!

A téli hõmérsékletrõl:nyugodtan megkérdõjelezhetjük észlelõtársaink hitelességét és a havi közép számításának metnetes pontosságát - elismerem.
De hogyan mér az OMSZ? Megkérdõjelezhetjük a met.hu havi összesítéseit és átlagszámítását is ? Egy kicsit elemezve az Õ anomáliatérképüket a következõre jutottam a téli anomáliákat illetõenec: +2,5 fok,Jan.-1 fok,Febr.+0,5 fok,Tél +0,66 fok.Valóban nincs 2 fok pluszban,de ez már országos és nem helyi anomália!

Reggel 7-ig 4mm, délelõtt további 1mm, majd az esti heves, de rövid záporból újabb 2mm esett.
Március így már 42mm-nél tart. Év összes: 145mm.

A bakonyi csapadékadatokhoz hozzátenném,hogy Cseszneken az Aranyos völgyben úgy 246-7 m magasan van egy Hellmann mérõm,amivel 82 mm-t mértem februárban(pontos márciusi és éves adatot még nem tudok,mert az utóbbi hét csapadékát még nem mértem meg sajnos,így saccra 200 mm lehet az év,ebbõl 187 mm már mérve).
Anno a 80-as évek közepén kiszámítottam az addigi csapadékadatokból,hogy milyen mérvû a csapadék növekedése a magassággal a Bakonyban.Ez a havi átlagokat 100 m-enként télen kb. 3,5 mm-el emeli meg,de az ény-i lejtõn kb. 15 %-al nagyobb mérvû.Mivel a február havi átlagnál kétszer csapadékosabb volt,így a Kõris hegyen(450 m-el magasabb a mérõhelyemnél) 4,5x3,5x1,15=18 mm csapadéktöbblet lehetett minimum,vagyis 100 mm legalább eshetett februárban.Ugyanakkor az ilyen drasztikus ény-i hóvihar idején,mint ami februárban volt még nagyobb többlet is volt,hisz az átlag a délies szelekkel érkezõ mediterrán csapadékot is mutatja,ami kevésbé okoz nagy többletet a csúcson,ugyanakkor most nem ez volt a jellemzõ februárban.
1901-50 csapadékadataiból egyébként 1083mm,19041-70 adataiból 969mm-es évi átlagcsapadékot számoltam a mérõhely nélküli Kõris-hegyre.
Mindig úgy gondoltam,hogy a radar telepítése óta mérnek csapadékot a hegyen,hisz már nem kietlen hely.Amikor azt olvasom,hogy a legtöbb csapadék Bakonyszücsön esett az országban,én mindig a Kõris-hegyre és nem a kb. 220 m magasan lévõ falura gondoltam.Ennek a falunak,az általam annak idején vizsgált 1901-80 közti idõszakban nem volt csapadékadata,pedig 89 bakonyi állomás adatait is korrelációvizsgálatba vontam.Közigazgatásilag a csúcs a faluhoz tartozik,és úgy asszociáltam,hogy a 80-as évek óta a radarállomás menti mérõhelyet nevezik Bakonyszücsnek.

A két hegység vonatkozó (vagyis a Börzsöny Ny-i, a Bakony ÉNy-i) részérõl, valamint a felsõ 2-300m-es régióikról valóban elmondható, hogy az ÉNy-i ciklonok közvetlen útjában helyezkednek el, melyek elõtt több 100km, t-k lapos Duna-teraszok és egyéb folyók síkjai húzódnak.
Csapadék tekintetében egyértelmûnek látszik bizonyos szintû kiegyenlítõdés a tszf. magassági különbség (a Börzsöny javára) illetve a frontok Dévényi-kapun való átjutását követõ megérkezésének idejében (a Bakony javára), hiszen mindkét "elõny" csapadéktöbblettel jár - fontos hozzátenni: ideális átvonulás esetében, vagyis "egyéb" légköri képzõdmények jelentõs befolyása nélkül. Ami tulajdonképpen nem is létezik, és akkor még nem számítottuk bele a sohasem tökéletesen egyforma ciklonpályát, és a rengeteg egyéb, helyi topográfiai hatásra változó légköri paramétert.

Úgy-úgy nem kontrázunk..hóógyisne.. és bizony milyen kevéssé ismertek mélyebb részleteiben a bakonyi viszonyok..kb. ugyanannyira mint a Börzsöny rejtettebb bérceinek, völgyeinek, gerinceinek topoklimatikus világa...lásd börzsönyi hófaló, patakárasztó, fadöntõ dk-i bukószél a nyugati oldalon

Húúú, ha 120 mm lenne, nagyon bebuknám a söröcskét...

Persze poénból "kontráztam"...

Bár lenne kitûnõen "megmérve"...., sok munka kell még ahhoz..., de nem titkolt célunk valóban ez lenne. Nem kell más hozzá, mint: pénz, pénz és pénz. A hozzáállással sem Laci, sem az én oldalamról nincs probléma, úgy gondolom.

Óó nem, Milán, nincs itt semmilyen kontrázás.
Részemrõl, próbálom az általatok kitûnõen "megmért" Börzsönyt összevetni a terjedelméhez képest klimatikusan alig ismert Bakony éghajlati sajátosságaival, különös tekintettel az idei télre vonatkozóan. Szép is lenne, ha ebbõl "versenyt" sejtene valaki..
Pitom várva várt ismételt színre lépéséig (és adatközléséig) megtenném a februárra vonatkozó tippemet: Bakonyszücs (Kõrishegy): 120mm

Bakony kontra Börzsöny...
Jaurinum kontra LAM....

Minden bizonnyal mindkét hegységünknek megvannak a sajátosságai.
Annyi igaz: ezen a télen a Bakony felvette a kesztyût a Börzsönnyel, sõt alighanem "hóvastagabb" napokkal is porrá verte az országot szép Bakonyunk.
Bár még Pitom nem írta meg az eredményt, azért lefogadom egy pofa sörbe: nem nagy diffivel verték meg történelmi uralkodóink kedvenc vadászterületét.

Szerk.: Metnet-es mérõhelyek közül ebben a pillanatban Királyrét a 2. helyen áll az éves csapadékösszegzésben.

Ezért volt ott, hogy országos szinten is jelentõs, de az ugye nem a legjelentõsebb ...volt egy belsõ sugalmam, hogy a Bakony viszi majd a prímet, bár az ez évi összegben még mindig elõkelõ dobogós helyen lehetünk! De majd Pitom jól megsúgja nekünk..

Dávid:ez így igaz ..de azt a szerkezet-topográfiai tényt se felejtsük el, hogy a Börzsöny ugyanazon az ÉK-DNy-i szerkezeti tengely mentén, linemanesen emelkedik a páratelt légtömegek és csapadékmezõk útjában, mint a Bakony némileg délebbre.Vagyis ÉNy-ra szintén a Kisalföld "síkjára" nyitott, arra tekintenek le ebben az irányban az Ipoly völgyébõl felszökkenõ Nyugati-gerinc meredek hegyoldalai.Határok ide vagy oda és még ha azt Mátyusföldnek,Garam-menti hátnak stb,stb.is hívják.

Már a február is döntõen a zonalitás jegyében telt, a Ny-ÉNy-i frontoknál pedig éppen a Bakony-vidék, ezen belül leghangsúlyosabban a Magas-Bakony szokta kapni a legnagyobb összegeket. Különösen a nem átrobogó, záporos jellegû (mint ezekben a hetekben), hanem a hazánkba érve hullámot vetõ, okkludálódó fajtáknál van ez így, és ne felejtsük, hogy volt mediterrán ciklon is, ami szintén kedvezõbb Közép-Dunántúlnak.
A kisalföldi 70-80mm-ekbõl az sejteném, hogy Bakonyszücs-Kõrishegy, Bakonybél, esetleg Lókút, Hárskút 100mm fölé jutott.

Ezeket a hófüggönyöket rángató, lélegzetelállító felhõképeket produkáló hidegfrontokat talán a legizgalmasabb a Kõris-hegyrõl szemlélni, mely teljesen nyitott a Kisalföld síkjára. Ugyan itt nincs (hivatalos!) met. mérõállomás, de biztos, hogy Kab-hegynél is viharosabb szelek "járnak" ilyenkor ott.

Ne csigázz....!!
Komolyan, én is azt hittem. Ki mennyivel viszi a prímet?

Myloh, a rendkívüliséghez még annyit, hogy azt hittem tõled fog beérkezni a legnagyobb havi csapadékmennyiség-jelentõ lap februárban Tévedtem, míg meg nem láttam bakonyi állomásokét...

Sajna semmi nem látszik rajta, ócska ilyen téren S.E. Ellenben késõbbi hózáporos képek vannak a met. társalgóba linkelve, de az az 5-ös skálán csak kettest kaphat a hegyben lévõ élményemhez viszonyítva.

A mai termés is elég szép lesz.Sokadik góc vándorol át a hegységen.Szerintem országos szinten is jelentõs a börzsönyi csapadékmennyiség, ha a többi Hellmannos mérõhelyünket is nézem a területen.Királyrét ezek között is vezet.A Cserhátiaknál viszont ilyenkor gyönyörûen rajzolódik a hegység mögötti csapadékárnyék.

Telefonos fotókat hol lehet nézni a mai hózáporokról?

A 23.-i csapadékösszegem 20.1 mm lett, rendkívüli (az országos méréseket nézve), mint ahogy rendkívüli 2009 eddig csapadék-téren.

Ismét szólok: a mi átlagunk a (min+max)/2-bõl télen fél-egy fokkal magasabb (sõt), mint az, amihez viszonyítunk.

Sokan elszoktak már a téltõl Nekem a +/-1 fokos téli anomália az átlagos, persze az elmúlt években inkább a +1 fok feletti volt a jellemzõ.

Tudom,lehet a tizedeken lovagolni,de aki a mi anomáliatérképeinket nézi,azok nem az mutatják januárt kivéve,hogy hidegebb volt az átlagnál egészen október óta.Esetleg oda kéne írni,hogy valójában ami meleg az hidegnek értendõ?
Sajnos egyre többen úgy emlékeznek a téli félévre a valóban hideg háromhetes periódus miatt(ill. hogy hó is volt két év után!),hogy valami überbrutál telünk volt,de minimum hidegebb az átlagnál.Sokan már a jégkorról kezdtek értekezni...

"Enyhe télen vagyunk túl" Ezt kijelenteni valószínûleg elég szubjektív dolog, mert nálam az enyhe az leglább 2 fokkal a sokévi átlag fölötti telet jelent. Én talán azt mondtam volna, h az átlagostól kissé enyhébb télen vagyunk túl, persze ezt is csak szigorúan Pápára vonatkoztatva. Mindent összevetve ez a tél országos szinten egy jó átlagos volt.