Meteorológiai esélylatolgatások

21 napja meg én:.. "Viszont nem árt majd figyelni Skandináv Ac hajlam esélyeit, mert ha odafentről valami lentebbi szélességekre akar majd "kéreszkedni" azt abból a magasnyomás előretöréséből.... "
 Teljesen mindegy melyik volt előbb, a lényeg az, hogy élvezzük az saját előrejelzés készítést, mások elemzéseit és modell nézegetéseket, egyéb latolgatásokat. És a végén magát a havat, fagyot az országban, a képeket satöbbi. 
Ami azt illeti jó a tendencia, de még mindig rengeteg a bukó a Kárpát - medence télies és nem téli időjárását illetően. Jó esély van arra hogy a hónap utolsó dekádjában meglehet a szezon első hegyvidéki havazása ne tán pár órás, napos megmaradása.
Síkvidéki hóesélyek sokszor a medi esetén az utolsó pár óra, 24 órára lehet az.
Most csak a makroszinoptikai helyzetkép alakulgat, de Viharkémmel értek egyet semmi nem dőlt még el. 

Pont 15 napja írtam be ECM ENS alapján a várható Skandi AC-t, ez egy-két nap késéssel ki is alakul. Közben az alá becsúszó ciklonális mező/keveredés csapadékosabbra fordíthatja az időt, ez már jól látható. Mennyiség persze kérdés.
Valóban tetszetős képek előkerülnek a folytatásra is, akár már közép-hosszú távon.  Akár sarki és a Skandi AC együtteséből negatív AO-s helyzet, többször csapadékeséllyel Közép-Európàban is. Egyelőre nem ez a többség az ECM tagoknál, de a lehetőség ott van.

Üdv mindenkinek. Nehány napja is már felhívtam a figyelmet a nagytérségi folyamatok kedvező alakulására idén novemberben és tegnap a fórumban is. Meglepő módon,de idén sok éve nem látott hófelhalmozódás volt tapasztalható Szibériában már november elején. Ez a hófelhalmozódás tovább folytatódik és terebélyesedik. Nekem leginkább ami szembetűnő az a következő:

Érdemes megpillantani az északi-hemiszféra 500 hPa geopotenciál térképeket.  Hónap eleje óta folyamatosan darabokra vannak hullva a ciklonokat pörgető geopotenciális "erőforrások". Ez a következő napokban is így marad, nem tud nagy területen összeállni az ami gátolhatná a sarki AC-k kialakulását, jelenlétét. Ettől kezdődően a AC-k szabadabban és könnyebben kialakulnak Szibériában is, illetve a Sarkvidékeken. A másik fontos tényező hogy Grönlandra nem nagyon szakad hideg, hanem inkább azon túl, Kanada belseje felé. Nekünk ez nagyon is jó, hiszen nem rögtön Grönlandról indulnak a mindent elsöprő csigagyárak, plusz van ideje Szibéria és Kanada között az AC hidaknak létrejönni, vagy pl a mostani átalakulásnál is jól látni hogy miből is alakul ki majd a Skandináv AC. A két nagy globál modell egyetért abban hogy Szibériában megvetheti a lábát a magasnyomás és 2 nagyobb darabban fejlődhetnek tovább a hidegmagok. Kanadai és Szibériai hidegmagok. Azt gondolom ha ez a verkli így marad a következő hetekben, esetleg hónapokban, akkor nagyon jó eséllyel, akár az egyik legzordabb felállás is kialakulhat. Ennek példáit számtalanszor behozom a fórumra telente, hisz számomra ez az egyik kuriózum, ezek csinálják meg a legnagyobb hóviharok Magyarországon is, melyek komoly hófúvással is járhatnak és a ciklon hátoldalán rendre zord levegő érkezik a Kárpát-Medencébe. Nagyon bizakodó vagyok hogy ha ciklonosodik is decemberben az idő a sarkkörön, vagy esetleg az óceánon kissé felerősödik az aktivitások és lesz rövid zonális epizód, ez nem fog sokáig tartani. Mindenképp arra számítok (a felvázolt verkli maradását követően!) hogy ez a tél hozhat zordabb hidegbetöréseket, esetleges akár nagyobb havazással, legalább egyszer a tél folyamán. Hangsúlyozom hogy mindez abban az esetben, amennyiben a mostani kilátások szerinti nagytérségi cirkuláció nem fog gyökeresen megváltozni!!! 

Na jöjjenek a térképek:

Bekarikáztam a geopotenciális "magokat", illetve pirossal  a Grönlandra túl szakadó hideg légtömegek, illetve az időközben próbálkozó sarki magasnyomások által nyitva hagyott területeket, ahol a legfontosabb AC hidak, blokkingok kiépülésének marad hely (rés) ezáltal hogy ilyen a nagytérségi cirkuláció... 

A Grönlandon túl bejelölt területet érdemes nézni és az így pörgő ciklonok déli, délkeleti áramlását is, mely nagyban elősegíti a jó blockingok kialakulását. Zord telet még novemberben nem kell várni ettől (bár sosem zárható ki) de a december, január akár ígéretes is lehet!





Ex-Martin megpörgeti majd rendesen az izlandi csigagyárat, így a hétvégi front/mediciklon után minden bizonnyal jön vissza az AC (vagy legalább peremhelyzet), és mivel D-DNy felől közben melegedés is várható a magasban, jó eséllyel visszaállhat a kiterjedtebb "hideg"párna a jövő hét elején.
10-e körültől kezd érdemben növekedni a bizonytalanság, akkor a nagy ciklonális rendszerről leszakadhatnak kisebb peremhullámok, amik vagy elérhetnek minket, vagy olyan pályán mozoghatnak tovább, hogy hatásukra tőlünk északra erősödne meg az AC és így hozzánk száraz hideg jöhetne, de azért van bőven olyan verzió is a GFS ENS tagok között, amik szerint felettünk vagy tőlünk kissé délre erősödni tovább az AC, ami tartós Stratus-os időt is eredményezhetne.

Átlag feletti hőmérséklet üli a (hPa)850-et,
medence alján szutykos köd hempereg.
...

Folytathatnám, de, míg itthon "csend" honol,
addig a közeljövőben másutt Ac esély kóborol? 


Szóval:
November 4-eire (48-72óra múlva), immáron *'mediterrán ciklon latolgatási mércével mérve', történik egy lefűződés az olaszokhoz, ami ezuttal nem felénk, hanem a Földközi - tenger középső és keleti medencéje felé veszi az irányt. Modellek többsége ebben egyetért, ahogyan vele szemben a Kelet-Európai síkságon is kialakul a első immáron környezetéhez képest hidegebb hőmérsékletet forgató anticiklon is. 

Inenntől nyílik az olló, Európa időjárására való jövőbeli tekintettel.

Ecmwf kitart a mellett, hogy tartósnak bizonyulna ki-ki újulna, míg a Gfs élből eltakarítja.(Egyenlőre.)
Indexek házatáján sincs új. Jobbára AO,NAO enyhén pozitív.

Bizonyos tekintetben jelzés értékű a hidegebb Ac kezdemény létrejötte, legalább is én annak veszem.
A nagy "HA"-k ezútt kezdődnek, mert HA tartósabban fennállna a helyzet csúszópályás teknő lefűződéseken át, a mediterrán térség aktivizálódásáig, sőt magasnyomás megerősödésére is esély lehet keleti, északkeleti áramlással. Ez utóbbi HA (keleti) száraz levegőt hozna, az nem igazán kedvezne a ködnek. HA túl távol maradna, de betartana a nyugati frontoknak, akkor tovább ülhetünk a trutymóban (ködben). 

Ellenbe HA szó se lesz ennek Kelet, Ék - Eu.i AC tartósságról, akkor marad az időállás. 

(*'mediterrán ciklon latolgatási mércével mérve': úgy 96-120 órán belül.)

Egyenlőre sajnos semmi extra nem látszik hosszú távú modellekben.. 
Jővőhét vége felé átlag körül vissza eshet a hömérséklet a hidegfront mögött. 
Ha után megint front mentes időjárás lesz, most úgy néz ki, akkor jöhet az 1 szám jegyű érték. 
Valószínűleg hidegebb folytatással ködös idővel és 10 fok alatti hömérséklettel. 

Az utolsó ponthoz északi AC ügyben, egyelőre érdekességnek finn ECM fáklya:
Link

Egyszerűen kirobbanthatatlannak tűnik a jelenlegi makrohelyzet. Pár képpel alátámaszva azért annyi változás várható, hogy 7-10 nap távlatában már nemcsak elgyengülő frontok érkezhetnek, hanem a nyugati ciklonális terület is beljebb hatolhat a kontinensre (clusteren a felső sor főleg).

Nagyobb fordulat azonban egyelőre ettől sem feltétlenül látszik, ráadásul pl ECM ENS átlaga űrtávban megint gerincesít.
Az operatívok, kontrollfutások pedig mindkét nagy modellnél  jobban építik le a gerincet, mint a tagok többsége. Link Link Viszont az ECM-nél az elmúlt napokhoz képest jobban mozgolódnak hosszútávon a csapigörbék is.

Ha marad a nyugodtabb idő, akkor azért lassan egyre makacsabb lehet a köd/St egyre nagyobb területen, ha pedig a ciklonok jobban megközelítik a kontinens belsejét, az átmeneti hátoldalakon azért érkezhet talajon is érezhető lehűlés majd néha. Tehát nagy átlagban így vagy úgy várhatóan lefelé mennek lasan a hőmérsékletek, amíg nagyobb fordulat nem bukkan fel a modelleken. De jelenleg nagyobb az esélye tartósan is az erős pozitív anomáliának.


Szóba került, hogy erősödik a poláris örvény, szerintem ennek most semmi jelentősége, az időnként előforduló, felpörgés közbeni ingadozás része lesz inkább. Sőt a sarkvidék Európa felőli oldalán hosszabb távban létrejövő anomália inkább konzisztens a GFS-ben mutatott Spitzbergák-Grönland körüli AC-vel (ez utóbbi persze csak egy kiragadott futás). 
Link

Nagyon jó összegzés.  Köszönöm/Köszönjük magam és mások nevében is. 
---------
Ebből a "gyenge "örvény" minden szinten"-ből annyit tennék, hozzá, hogy a társalgóban már elhangzott szibériai nagyobb hófelhalmozódás megkezdődött. Nyílván a gyenge örvény miatt. Legalább is én ebből arra következtetek. 
Ami a folytatást illeti, én kifejezetten örülök a jelenlegi melegebb, eseménytelen időnek, ami Kárpát-medence szerte zajlik. Kivéve a tegnap reggeli fagyos etapot. (Meglepetés volt nekem a reggeli -3 körüli minuszok,de annyira nem bántam meg. )
A hosszútáv is hasonló időt ígér, s ha "mázlink van" november első hétvégéig is kihúzhatjuk. 

A gyenge örvény nagyobb meridionális áramlást takarHAT, igy valószínűbb, hogy csapadékosabb tél első felére lehet elméletileg(!) készülni. Ez az október eddig csak "csatasor rendezés volt, Tél tábornagy részéről".  Aztán vagy fixen előoldalon lehetünk vagy épp front front hátán ez még én sem tudom megmondani, s nem igen akarok elveszni a részletekbe. Viszont nem árt majd figyelni Skandináv Ac hajlam esélyeit, mert ha odafentről valami lentebbi szélességekre akar majd "kéreszkedni" azt abból a magasnyomás előretöréséből vagy óceáni teknődöglés miatt kialakult "helyzeti vákumból" helyből fog kifejlődni és odatelepedni. Vannak már űridős jelek november 6-7 körülre. Talán én is odalőném be a jó időnk végét. 
Addig szól a koncert azaz a  vénasszonyok nyara. 
Élvezzük ki ezt a kis időt, míg lehet. 

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#575993)

Akkor jöjjön az évszakos poláris örvény előrejelzés MC Gergö kérésére. Nem latolgatás, inkább csak az értelmezéséről pár  gondolat. Link kiváló példa lesz az ECM és a JMA friss előrejelzése.



Első ránézésre mindegyik az átlagosnál (fekete vonal) gyengébb örvénnyel számol, különösen a tél első felére. Viszont amikor az évszakos anomáliák térképeit készítik, akkor általában nem a megfigyelésekből/reanalízisekből származó átlaghoz viszonyítanak, hanem a modellezett klímához, itt ez a vastag narancssárga vonal. Vagyis abszolút értékben a két modell egészen hasonló átlagokat jelez a tél elejére, de a modellklímához viszonyítva az ECM átlag közeli, a JMA pedig gyenge örvényt vár. Ez az ami a hasznos infó az előréből, meg a nem acélos beválás, amit sejthetünk.

Az is látszik, hogy az ECM-nél a narancs vonal távolabb van a feketétől, mint a JMA-nál, vagyis az októberben indított előréinek nagyobb a szisztematikus hibája, mint a JMA-nak. Decemberi indításnál egyébként az ECM-é is hasonlóan kicsi. Átlagban talán emiatt kicsivel "megbízhatóbb" az akkori modellfutás, ami logikus is a rövidebb időtáv miatt.
Előző két télen decemberben az ECM az anomália irányát egész jól eltalálta, de ebből nagy következtetést nem kell levonni.Ami még modell szempontból érdekes lehet, hogy a friss JMA negatív eltérése szerintem elég markáns, nem meglepő az sem, hogy a leginkább negatív NAO-s kimenetet is ez adja a felszínre is (gyenge "örvény" minden szinten).

Összegezve, ahogy már a fórumban elhangzott, természetesen igen nagy szórásúak ezek a modellezések, de talán a decemberi előrékre érdemes ránéznie annak, akit ez érdekel. Egy plusz infót adhat a latolgatásokhoz.

Igen, ezt olvastam és a cikkben is hivatkoznak rá, de ez Nyugat-Európára szóló prognózis.

Igaz itt "csak" december végéig jósolnak de épp,hogy hidegebbet az átlagnál.:
Link
Link

Október vévén lehet is validálni az első hónapot...

Téli időjárás előrejelzés 7 nemzetközi intézet adata alapján. Link
Tudom, hogy mennyit érnek ezek a hosszútávú modellek, és azt is, de azért érdekes, és elég nagy az összhang.

Friss hóanomáliák elég soványak az Alpokra ECM szerint... Link

Egész jó kis makro képeket dobál a GFS űrtávban.
Finom harmatpontok szivárognának ÉK felől okozva friss reggeleket.
Talán lelassulna tőle a fű növése mert nem győzöm nyírni.

Remélem nem így lesz.

Szibériában a következő  8-10 nap az átlag alatti hömérséklet és gyakori havazás valószínű. 
Ezzel segítve a gyors hófelhalmozodást és a későbbiekben a hidegmag gyors és erőteljes kialakulását. 
Ez hosszú távon egy elég jó előjel a télre nézve, ha megfelelő áramlási viszonyok alakulnak ki Európa be fagy... 

Te már itt  vagy,  ez  az  évszakváltás  biztos  jele 

Ez hol érhető el? 

Válaszul pedig nem lepődnék meg ha most már tényleg beleszaladnánk egy hidegebb télbe, nem úgy mint az elmúlt években. Annak ellenére hogy éleződik a hőkontraszt, eléggé blockingos az óceán Izland térségével együttvéve. Fele annyira nem érvényesül az alacsony nyomás Izlandon most szeptemberben, mint pl 2021-ben... Ez pedig nem rossz, na meg ezek a kora őszi, nagyon mély teknő/hideg leszakadások figyelemre méltóak. Lehet megérik már egy olyan tél amire sokan, évek óta várunk. Egyszer jönnie kell, szokták mondani, de vajon most? 

Én pont úgy tudom, hogy eddig enyhe száraz időjárást jeleztek a télre. 
Lehet akkor változott valami vagy én tudom rosszul, de majd kiderül hamarosan. 
Nagyon szeretem a telet a kedvenc évszakom, de lehet most pont erős lenne egy kemény tél, bár az élet nem kivánság műsor. 

Az ősz második felében és a téli időszakban gyenge poláris örvényt valószínűsítenek és ennek nyomán 65-70% az esélye egy SW-nek a La Nina-ával karöltve. Ami ugye nagyobb eséllyel jelent hideg telet. Per pillanat nem tudom ennek örüljünk-e vagy sem.



Link

Na, közeledik az ősz!
A késő-nyári makroképek egyelőre nem mondhatók rossznak. 
Valamint a sokat tárgyalt sarki jéghelyzet-ami tudjuk nem mindig jelent szoros kapcsolatot hazánk teleinek minőségével-sem olyan rossz,. Sőt, úgy tűnik, mintha az európai hőhullámok sem tudtak volna sokat ártani idén a jégkiterjedtségnek.

Link

Aztán majd még meglátjuk 1 hónap múlva, hogy hol lesz a vége...

Illetve Izland környékén is inkább pozitív nyomás anomáliát vár a modellek többsége aztán majd kiderül mit szól ehhez a csigagyár.

A 8 központ előrejelzése az NCEP-ét kivéve, elég szépen egybevág az Európa középső sávjában előrejelzett pozitív nyomás anomáliával. A poz. anomáliás sáv tengelye nagyrészt közel húzódna a Kárpát-medencéhez, ami nem sok csapadékkal ill. izgalommal kecsegtet, de annál több hidegpárnával. Ha ez a sáv északabbra lenne, mint az ECCC-nél ill. Meteo France-nál, akkor azért több esélye lenne a med.ciklonoknak csapadékot hoznia, ami északkeleti felszínközeli áramlással még szép havas dolgokat is eredményezhetne...

Esélylatolgatás a következő két napra (2022.07.29-07.30, Péntek-Szombat): A következő két nap időjárást összefoglalva egy sekély ciklon és annak hidegfrontja alakítja a Kárpát-medence térségében. A pénteki nap folyamán várhatóan az Alpokban és attól északra egy peremhullám mentén képződik egy sekély ciklon és annak hidegfrontja amely fokozatosan kelet, északkelet felé vándorol. Pénteken a Kárpát-medencében a sekély ciklon elött még igen meleg 32-38 fokos levegő áramláik, mindeközben az Alpokban és Észak-Olaszországban fokozatosan pattannak ki a zivatarok a ciklonnak köszönhetően. Várhatóan péntek délutántól ezzel a forró levegővel párba érkezik egy MNSZ is amely a Dunántúl felett haladhat végig. Az MNSZ-nek köszönhetően várhatóan péntek estétől először a nyugati, északnyugati határmentén majd az éjféli óráktól már a Dunántúlon is egyre több helyen, elszórt jelleggel pattanhatnak ki záporok zivatarok. Azonban van egy-egy modell futtatás amely támogatja már a késő délutáni órákban északnyugaton és az ÉKHG. térségében kipattanó elszórt zivatarokat is. A késő délután illetve késő este a zivatarokat várhatóan nagy mennyiségű csapadék illetve erős esetleg viharos szél kisérheti. Szombat hajnalra ez a sekély ciklon egyre inkább tőlünk északra tolódik, ennek hatására pedig a hidegfront is eléri az országot nyugat felől. A hajnali óráktól kezdődően már egyre jobban megvastagszik a felhőzet a Dunántúl más tájain is illetve a középső országrészben. A hidegfront elött újabb hullámban képződhetnek záporok zivatarok melyek délnyugatról északkelet felé mozognak. Várhatóan már a hajnali-reggeli óráktól jó esély van arra hogy ezek a záporok, zivatarok már rendszerbe szerveződjenek és úgy haladjanak át a Dunántúlon. Ekkor még kicsi az esélye heves zivataroknak azonban nem kizárt rendszerbe szerveződés esetén hogy akár nagyobb területen is felhőszakadás 20-30mm illetve erős, viharos 50-70km/h széllökések is előforduljanak. Várhatóan a hidegfront a reggeli órákban egyre inkább belép az országba és fokozatosan menetel kelet felé. A hidegfront mentén várhatóan a délelőtti órákban a Dunántúlon már újabb hullámban képződhetnek záporok zivatarok melyek szintén gyorsan rendszerbe szerveződhetnek. A délelőtti óráktól azonban bizonytalanná válik a helyzet ugyanis a modellekben van némi nem egyetértés. Vannak olyan modellek amik a fő csapadék rendszereket már a reggeli órákra jelzik a Dunántúlra, azonban vannak olyanok is mi szerint csak a déli, délutáni órákban indul meg a front kelet felé ezzel a csapadék is. Amennyiben reggel indulna meg a front úgy a fő csapadék rendszer(ek), zivatarrendszer(ek) már a délelőtti órákban kifuthatnak a Dunántúlról a középső országrész fölé. Amennyiben csak a déli órákban indul meg a front abban az esetben akár több hullámban és akár hevesebb viharok is kialakulhatnak már a Dunántúli tájakon. A front mentén főként a szombat délelőtti óráktól a Dunántúlon a 0-6km-es szélnyirás akár 15-22m/s értéket is felvehet illetve 30-38 fokos TINDEX-et (a középső és keleti tájakon a déli óráktól 38-43 fokos TINDEX is lehet). A várható CAPE értékeken sem tudnak megegyezni azonban a legmagasabb CAPE értéket az összes modell relativ egy helyre várja ez pedig az ország középső része(DUNA tágabb térsége) illetve délkeletre. Nagy átlagban minden modellt összevetve 400-2900j/kg várható de 200-1000j/kg az ország jelentős részén várható a modellek szerint. Ezek szerint várhatóan a zivatarok, zivatarrendszer(ek) kelet felé fokozatosan erősödni fognak. Heves zivatarokra főként a Dunántúl keleti-északkeleti felén, a középső országrészben és a Duna-Tisza köze délkeleti felén esteleg a Tiszántúlon kell számitani. Várhatóan a Dunántúlon kialakuló reggeli és délelőtti első és második hullám északkelet felé elgyengül és majd a déli, délutáni óráktól az újabb hullámban képződő zivatarokból kell heves eseményekre számitani. Szupercellás konvekcióra is esély nyílhat szintén a fent említett területeken. A középső országrészben alacsony felhőalap illetve a 0-3km-es és 0-1km-es szélnyirás egyes modellek szerint kedvezhet tornádó kialakulásának is de ebben végképp nagy a bizonytalanság. A délelőtti, déli óráktól kialakuló zivatarokat, heves zivatarokat illetve szupercellákat a fent említett területeken akár 70-90km/h szél is kisérheti (nagyobb zivatarrendszer esetleg szupercella esetén lokálisan 100km/h-t elérő vagy meghaladó szél sem kizárt, ez főleg az Alföldi területeken lehet a nagy kiszáradás miatt) illetve jégeső 2-3cm esetleg >3cm továbbá felhőszakadás 20-40mm lokálisan esetleg 50mm-t elérő sem kizárt. A csapadék hullámok között is kialakulhat lokálisan zápor, zivatar. A hidegfront átvonultával nyugat felől egyre jobban megnyugszik a légkör késő délután és egyre többfelé tartós esőbe válthat a csapadék, de a keleti országrészben még szombat késő este is aktív maradhat a légkör.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#565851)

Véget ért az első nagy hőhullám, jön-e a következő? Csak a fáklyákra nézve már akár jövő hét második felétől, és van esélye egy újabb komoly hőhullámnak is. Először a következő hőhullám megjelenő meleg légtömegének útját követném a kontinens nyugati részei felett, miután a kontinens nagyobb részéről kiszorul  a szélsőségesebben meleg légtömeg. Link 
Marokkó környékén ott várakozik azonban a forró levegő egyik legmelegebb része, ami ezután az Ibériai-félsziget nyugati részén elkezd újra észak felé áramlani, az AC déli oldalán megerősödő magassági örvény előoldalán (spanyoloktól nyugatra), illetve az AC-ben tapasztalható adiabatikus melegedés hatására. Link Link Link Közben a hatalmas AC/geric keleti oldala egyre jobban elkezd benyomódni a kontinens belsejébe, ennek majd. Idáig és ebben az ENS nagyrésze elég egységes (jobb oldali ábrák 168 órára): Link Bár a jobb alsőn látszik, hogy az AC északabbra terjed ki, mint  amásik két clusteren. Ez lesz az egyik fontos kérdés, mert azoknál  atagoknál, ahol az AC észak felé kiterjed, könnyebben maradhatunk tovább az AC DK-i peremén, és ezzel valamivel hűvösebb levegő érkezhet továbbra is. A másik fontos kérdés, hogy mi történik az óceánon. Az ENS átlagban is az látszik, hogy az óceánon délen levő HCS bekerülhet a nyugatias áramlási rendszerbe, és ezzel kialakulna a klasszikus hőhullámos felállás, a kontinensen gerinccel, a partoknál teknősödéssel/ciklontevékenységgel. Link Link Feltételezem, hogy ezt sok tag támogatja, hogy ennyire megjelenik az átlagban is. Ha pedig a gerinc súlypontja teljesen bejön a kontinensre, ésazakabbra "kinyúlás nélkül", és a partoknál masszív teknősödés alakul ki, az a legforróbb felállás lehet Közép-Európa számára is. Link Itt a már űridőbe szóló clusterek közül egy másik csoport, a legalsó, a 3-as taghoz hasonló tagok, ami 850-*en ilyen:  Link
Összességében Ny-Európában pl. franciáknál igen valószínű egy újabb hőség, ez a fáklyán is igen magabiztosnak látszik Link nálunk  a gerinc/AC keleti oldalán azért nagyobb a bizonytalanság valamivel, szóval van bőven más lehetőség is, bár az erős gerinc behúzódásakor a Nyugat-Európai meleg légtömeg nagyon gyorsan itt találhatja magát. :Link

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#562796)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#559123)

Kicsit latolgatnék május első hetére, mert kb.ez lehet az utolsó alkalmak egyike, amikor a nyár előtt érdekesek lehetnek a hemiszférikus képek. 
Elsőre furcsa, hogy pl. a GFS fáklyán nem nagyon látunk az időszak végén lobogást, és elég kicsi a szórás, holott könnyen a sarkvidéki és a szubtrópusi légtömegek harcává alakulhat a hónap első hete a térségben. Persze lehet, hogy nem okoz pont nálunk akkora kilengéseket a hőmérsékletben. 
De a GFS mostani futását nem tartom elképzelhetetlennek, amiben bejön a 0-ás izoterma, majd utána hirtelen a meleg is. Link Link
Az ECM előrejelzéseiben pedig kifejezetten komoly szórást látunk úrtávban, berobbanó meleg és kifejezetten fázós idő közt: Link
Röviden az északi féltekén lévő makrohelyzetről, kicsit hasonlít a helyzet a március vége előttire, amikor a sarkvidéki központi hidegmag átvándorolt Amerika irányából Eurázsia felé. Most, mivel a hidegbázis kisebb már gyengébb, ezért kisebb léptékben, de ugyanezt látni. A legalacsonyabb geopotenciálú terület Európától északra, a közelben fog elhelyezkedni, a hónap utolsó pentádjában pedig a sarkvidéken anticiklon megerősödése várható, és több modell szerint ez újra kiújul/tovább erősödik a hónap forduló tájékán. Link Link Ez délebbre "lökheti" a hideg levegőt és a ciklonokat, és vagy az atlanti óceán felé, vagy a kontinens felé vehetik az irányt. Erős valószínűsége lehet egy komolyabb teknősödésnek, csak a helye bizonytalan. Ha a kontinens nyugati peremére érkezik hátoldalán a hideg levegő, akkor előoldalba válthatunk, akár egy lehűlés után, ahogy a GFS-ben is látszik. Fontos lesz annak a szerepe, hogy az amerikai partoknál akár egymás után több cut-off jellegű ciklon is megjelenik, előoldalukon északra felnyúló gerincekkel. A sarkvidéki AC és a gerinc kialakulása egész valószínű, viszont a helyzetük sokmindent meghatározhat. Egy akár  korai fagyosszenteket hozó helyzet pl. ez Link
De mediterrán ciklon is benne lehet a pakliban ismét. Érdemes lesz figyelni a fáklyákat május elejére vonatkozóan, már csak azért is, mert az egyik legnagyobb szórás a 850-es T-ben Európán belül az előzőeknek megfelelően közel lehet hazánkhoz. Link 

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Bioszféra (#35763)

Tényleg, ezt én költöttem hozzá. Mindig a növények jutnak az eszembe, pedig ott vannak az állatok és uralkodójuk az ember na meg a kőzetek,folyók,tavak. Sok helyütt gond a csapadékhiány. De az éghajlatnak az a jellemzője, ha vannak is időjárási kilengések, hosszú távon visszaáll egy bizonyos keretek közé (és átlagokat hozva) a fizikai állapotjelzők sora. Hogy minek lesz ez a heti kb. 40-50 mm (még van két nap a hétből és fog esni) "elég" -  vetéseknek,folyóknak,fáknak,állatoknak stb. az a véleményem : sok mindennek. A zalai 800 és békési 500 mm éves csapadékátlag nem azt jelenti, hogy egy tölgy jól érzi magát 800 mm esőtől az 500 mm esetén egy száraz évben kipusztul mert "hiány van", mert akkor Békésben egy tölgy sem lenne. Viszont Békésben valóban kevesebb a tölgy, mert a sok 500 mm alatti évet (évek kb.fele) nem nagyon díjazza és persze a nagy forróságokat sem(meg a motorfűrészt, sok fa lett kivágva az alföldeken, hogy príma szántók legyenek).

Senki nem írt olyat ebben a topicban, hogy kipusztulhat a növénytakaró. De azért nem ártana, ha a hétvége után nem állna vissza a száraz idő hetekre.
A János-hegy mérőállomás téma pedig nem a hosszútávú fórumba tartozik.

Kivéve ahol már most 50 mm esett. Ott szerintem be kéne fejezni a pánikkeltést. (Miért ennyire kiugró a János hegy adata ? Pesten 15 ott 57 mm-t látok.)
Attól, hogy van hónapok alatt 100 mm csapadékhiány vagyis átlagtól eltérés, az nem azt jelenti, hogy amíg ez nem esik le (csak 48 mm pl.) addig kipusztulhat a növénytakaró. Sosem értem az ilyen:" növényekbe van kódolva a havi átlag" vélekedéseket.

Igen, ez a része bejött, látszottak ennek előjelei, hogy nyugatabbra indul el a hideg, de a blokk mértéke kérdés volt egy ideig. Szerencsére ezzel a medivel a lehető legjobb forgatókönyv jött be.
Viszont, aminek örülök, hogy az első fele nem annyira fog bejönni, mert a legrosszabb, extrém száraz áprilisokra jellemző makrokép eltűnt már egy ideje a hosszabb távú modellekről. A hétvége utáni időszak sem teljesen sivatag, bár a csapadékosság mértéke erősen kérdéses, a hosszú csapiszünet után ez a hétvége önmagában nem elég. 

Hát a legutolsó megállapításod elég jól bejött, még a mediciklon is ott va rajta!

Úgy néz ki száraz márciusbejött, bejön-e a száraz április?
Alapvetően azt gondolom, hogy az előjelek áprilisra továbbra is rosszak, és most már nem csak az évszakos modellek csapadékkimeneteire támaszkodva, hanem bizonyos rossz alapok megjelentek az előrejelzésekben. Itt arra gondolok, hogy az igen száraz közép-európai áprilisok nagyon hasonló hemiszférikus mintázatokra épültek az elmúlt években, miközben a normálisabb csapadékeloszlás kevésbé markáns anomáliákat hozott.
Száraz április kompozit: Link
Az Ural környéki alacsony nyomású terület nagy magasságokig felnyúlt. Egészen a sztratoszférában is felismerhető, vertikálisan a magassággal nem dőlő (barotróp) alacsonyabb nyomású területtel összefüggésben volt az elmúlt száraz áprilisokban. A középső troposzférában pedig az atlanti térség keleti részétől változatos mélységig anticiklon/gerinc nyúlt be Európába, ez egy alapvető jellemzője volt ezeknek az időszakoknak. Jelentős különbség mutatkozik a "sivatagos" és a normálisabb csapadékú áprilisok közt 30 hPa-n is: Link Link
A következőkben a téli helyzetről a sztratoszféra el kezd át állni a nyári állapotára (final warming/SSW-szerű helyzet, azért csak szerű, mert a pontos definíció lehet egyikre sem teljesül majd), ennek végeredménye a hónap végére a száraz április kompozithoz hasonló kép lesz majd odafent. Link
Az évszakos előrékből az ECM áprilisra átlagolva kb. ezt a helyzetet mutatja, valamint az eurázsiai 500 hPa kép is elég lelombozó, az európai magas és a nyugat-szibériai  alacsonyabb geopotenciálú területtel. Link Link CFS furások,hasonló képekkel: Link  Link
Eddig az összehasonlítás az előző évekkel, amiben sok a kérdőjel és feltételezés is természetesen.
Kicsit konkrétabban a közép-távú modellfutásokat megvizsgálva az látszik, hogy a Kanada-Grönland közti hidegmag/troposzférikus "poláris örvény" felhígul, áthelyeződik előbb a pólus köré, majd az utolsó dekádban már Oroszország irányába. Link Link  Link Európa felett pedig megmarad az anticiklonális hajlam,  azzal a különbséggel, hogy amikor az AC-k északabbra húzódnak, vagyis a blocking megerősödik, azok súlypontja a hónap vége felé Skandináviából áthelyeződhet a brit térségbe. Link  Az alacsony geopotenciálú terület tőlünk ÉK-repedig északias áramlással alapvetően továbbra is száraz időt hozhat az AC-k keleti peremén. A kérdés, és a bizonytalanság főleg az, hogy március végén ezzel egy a korábbi száraz áprilisokat jellemző képre állunk be Link vagy pedig az AC az óceánon blokkol, nem nyúlik be a kontinensre, a ciklonok nyugatabbra
szakadnak le az alacsony geopotenciálú területből Ezzel akár pont a hónap vége előtt teljesen átalakulna a kontinens időjárása, és akár csapadékosabbra fordulhat az idő. Link