Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Lenne egy lehet hogy hülye kérdésem,de nekem csak most lesz aktuális ez.A csapadékot ugye téli idõszámítás szerint este 7-tõl reggel 7-ig mérjük az adott napra igaz?Reggel 7-kor végeredmény az adott napra...Ma pl szerda van és ha reggel megkapok egy összeget ami csütörtök reggelre nyúlik át akkor az a szerdai napi csapadékösszeg lesz??A csütörtöki pedig onnantól másnap reggel 7-ig igaz?
Valaki tudna információt az 1987-es télrõl hogy mik voltak városok szerint a minimum hõmérsékletek?Hol lehetne ezt megtalálni mert nem találom sehol Elõre is köszi!
A tegnapi naphoz Sopronban 10, Söptén 5 cm-es hóadat került. Ha jól tudom a reggeli hóréteget mérjük a csapadékkal együtt, a csapadékot az elõzõ, a havat a tárgynapra írjuk. Nem történt ez másként az Alpokalján ?
Köszi szépen!
Akkor a mai napon tegnap este 20:00-tól ma este 19:00-ig. (helyi idõ)
Akkor a mai napon tegnap este 20:00-tól ma este 19:00-ig. (helyi idõ)
Amíg nem történt meg az óraállítás (azaz a mai "elsõ" hajnal 3-ig), addig a mérési idõpont sem változott, azaz a hõmérõt tegnap este 8-kor kellett nullázni. A csapadék és jelenidõ már reggel 7-kor nullázódott, mivel addigra megtörtént az óraállítás. És ugye ma este már 7-kor kell a hõmérsékleti szélsõértékeket stornózni. Ez így is marad a tavaszi óraállításig. Azaz amíg nem állítasz órát addig az elõzõ idõszak rutinját követed, utána meg a következõ óraállításig a megváltozottat.
De még egyszerûbb, hogyha UTC-ben gondolkozol és azt tartod nullázási pontnak, ott nincs "mászkálás". Az reggel és este 6 óra UTC-ben.
De még egyszerûbb, hogyha UTC-ben gondolkozol és azt tartod nullázási pontnak, ott nincs "mászkálás". Az reggel és este 6 óra UTC-ben.
Sziasztok, lenne egy kérdésem.
A mai hõmérsékleti szélsõ érték kezdete a tegnapi nap 20:00 vagy 19:00?
Most ez egyáltalán nem mindegy, hiszen pl. nálunk éppen ebben az idõszakban is zajlott a hideg betörés, erõteljes lehûlés.
A mai hõmérsékleti szélsõ érték kezdete a tegnapi nap 20:00 vagy 19:00?
Most ez egyáltalán nem mindegy, hiszen pl. nálunk éppen ebben az idõszakban is zajlott a hideg betörés, erõteljes lehûlés.
Kösz, tehát akkor nem arról van szó, hogy a metnet elõbb állította vissza az órát. Csak az a bibi, hogy van aki reggel 7-kot mérte a csapadékot, itt meg 7-8 közt esett 2-3 mm még...
Az lenne a kérdésem, hogy ma reggel 7 vagy 8 a csapadékmérés ideje? Éppen esik és azt látom, hogy már elkészült a tegnapi csapadéktérkép 7-kor. Nem mindegy, mert sokfelé esik az esõ, pl. itt is.
Olvastam hogy a rekord magas légnyomás 1080Hpa felett volt Kelet-Szibériában...Ekkor milyen idõ lehetett nálunk???1968-ban volt.Tudna esetleg valaki az AC-ról nyomástérképet linkelni és egy GFS térképet hogy nálunk mi volt akkor esetleg 850Hpa és 500Hpa térképeket.Mi válthat ki egy ilyen bivaly erõs AC-t???
Norvégiai nappalok hosszát ábrázoló táblázatot, adatot vagy bármilyen infót tud valaki? Nyugati része illetve északi érdekelne SOS-ben mostantól november végéig kb. Ha valaki tud segítsen, köszönöm!
A Lomnici-csúcs aktuális idõjárását hol találom meg? Korább érkeztek onnan METAR-adatok, de már jó ideje nem.
Köszi, majd átböngészem õket.
Hidegcseppnek is köszönöm a választ, oda sajnos nem tudok elmenni.
Hidegcseppnek is köszönöm a választ, oda sajnos nem tudok elmenni.
Meteorman diplomamunkája az ELTE Kari Könyvtárban helyben olvsásra elérhetõ ebben a témában.
A külföldi észleléseknél az égképet nem lehet beállítani? Pl. itt tûz a nap, de holdat rak ki (gondolom otthon már sötét van).
Sziasztok!
Tudna valaki olyan honlapot, ahol elérhetõk archív frontanalízis térképek? 1952. okt. 31-re lenne szükségem.
Elõre is köszönöm a segítséget!
Tudna valaki olyan honlapot, ahol elérhetõk archív frontanalízis térképek? 1952. okt. 31-re lenne szükségem.
Elõre is köszönöm a segítséget!
Tud valaki olyan, lehetõleg magyar nyelvû könyvrõl (lehet egyetemi tankönyv is), ami szakmai módon, esetleg fizikai magyarázatokkal megspékelve foglalkozik a szupercellákkal? Vagy magyarul csak a szupercella.hu-n elérhetõ anyagok ( Link ) léteznek?
Sziasztok! Azt szeretném megkérdezni, hogy nem tudtok-e esetleg olyan "készüléket" amellyel Pl: 3 helység hõmérsékletét lehet mérni egyszerre és össze lehet kötni számítógéppel, hogy távolból is lehessen figyelni az adatokat?
Az lenne a kérdésem hogy tudott ilyen magas labilitás felhalmozódni Októberben?
Crows: Köszi
Crows: Köszi
Sziasztok!
Hobbiszinten készítek saját magamnak elõrejelzést, amelyet aztán verifikálok az automatám mérései segítségével. Tmin-Tmax értékekeket, napi csapadék mennyiséget, és az adott nap szél maximumát firkantom le. No most ezt utólag hogyan verifikáljam, ha például százalékos beválást akarok kiszámolni? OMSZ szakemberei ezt hogyan csinálják? Mondjuk nem biztos, hogy számomra is megfelelõek azok a kritériumok.
Hobbiszinten készítek saját magamnak elõrejelzést, amelyet aztán verifikálok az automatám mérései segítségével. Tmin-Tmax értékekeket, napi csapadék mennyiséget, és az adott nap szél maximumát firkantom le. No most ezt utólag hogyan verifikáljam, ha például százalékos beválást akarok kiszámolni? OMSZ szakemberei ezt hogyan csinálják? Mondjuk nem biztos, hogy számomra is megfelelõek azok a kritériumok.
Lenne pár kérdésem.
A Bulk shear 0-6km az a sima szélnyírás akarna lenni?
A BRN shear az mi?
Az SRW 500hpa( storm relative winds) és SRW Anvil level az mire használható?
A Bulk shear 0-6km az a sima szélnyírás akarna lenni?
A BRN shear az mi?
Az SRW 500hpa( storm relative winds) és SRW Anvil level az mire használható?
Köszönöm a választ mindkettõtöknek. Esetleg 1999. júliusa? A Börzsöny -fogalmam sincs miféle állomás- 12 nap alatt termelt 374 mm-t.
Eszméletlen térképek, adatok....
"...a délelõtti óráktól kezdve jóformán az ország egész területén szakadt a zivataros esõ..."
Ritka nagy kiterjedésû nagy csapadék, Budapest környéki középponttal. Egy hasonló, szintén zivataros tartós esõs eset jut errõl eszembe, valamivel alacsonyabb csap. értékekkel és kevésbé kiterjedt nagy csapadékkel. Valamikor a 2000-es évek elején lehetett...
"...a délelõtti óráktól kezdve jóformán az ország egész területén szakadt a zivataros esõ..."
Ritka nagy kiterjedésû nagy csapadék, Budapest környéki középponttal. Egy hasonló, szintén zivataros tartós esõs eset jut errõl eszembe, valamivel alacsonyabb csap. értékekkel és kevésbé kiterjedt nagy csapadékkel. Valamikor a 2000-es évek elején lehetett...
Ez kérdés a kérdésben. Valójában a 850 hPa-os légnyomási szint magasságára vagy kíváncsi. Ez hozzávetõleg 1500 méter magasan van. Persze sok dologtól függ. A légkör állapotától és a földrajzi helytõl is, de jó közelítéssel az 1500 m használható.
1010 hPa-os, lassan mozgó sekély ciklon fészkelödött be a Kárpát-medencébe egy kis hidegcseppes támogatással: Link és Link
Meleg, nedves, feltehetöen a hidegcsepp miatt eléggé lebilis levegöböl sem volt hiány: Link és Link
Meleg, nedves, feltehetöen a hidegcsepp miatt eléggé lebilis levegöböl sem volt hiány: Link és Link
Még az az 1963. szeeptember 8. érdekelne. Hogy a rossebbe tudott 203 mm leesni egy nap alatt Gyömrõn?
Valami szinoptikus rajz azért nem ártana.
Valami szinoptikus rajz azért nem ártana.
Sajnos elég ritkás a régebbi adatbázis, ráadásul ezt a lapot 25-énél találtam meg...
Köszönöm! Sejtettem, hogy keleten néhol dörrenhetett. Sajnos az eumetet egy kicsit elfelejtettem, most hasznos lett volna, nem is tudtam, hogy ilyen adatok vannak ott.
Az lenne a kérdésem, hogy 1996. szeptember 23-án volt-e zivatar az országban? És ha igen, akkor van valakinek képe róla? Itt olyan 70 mm körül esett, de dörgés-villámlás nem volt.
Északkelet-európai AC dél-délnyugati peremén fújó hideg, sokszor kifejezetten fagyos délkeleti szél egyáltalán nem ritka nálunk sem télen. Az Al-Duna völgye éppen a Kárpát-medence irányába vezeti ezt a légáramlást, ami nyugat felé általában a Bécsi-medencéig jut el. Legfeljebb annyi a különbség, hogy nálunk általában nem erõsödik viharrá, mint Szerbiában a kossava. Ennek oka a medence viszonylagos zártsága mellett az, hogy a terület, ahol kossava elõfordul, közelebb van a déli alacsony nyomás centrumához, melynek az említett anticiklonnal közös áramlási rendszerében a hideglevegõ mozog.
Ennek ellenére többször láttam már az erõs fokozatot elérõ fagyos délkeleti szelet.
Ennek ellenére többször láttam már az erõs fokozatot elérõ fagyos délkeleti szelet.