Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Ezzel az új viharriasztási móddal egy probléma azért mégis van. Ha egyáltalán megkapja egy település önkormányzata idõben a riasztást, azt hogyan hozza a lakosság tudtára? Nem hiszem, hogy erre felkészültek.
Jajj, természetesen: télen vagyunk k ö z e l e b b a Naphoz, kb. 5 millió km-rel... Köszi a kiigazítást (látszik, hogy hat a fájdalomcsillapítóm).
Nagyon köszönöm Nektek a kielégítõ válaszokat, bár baromira leégek majd otthon. De sajna ezt most be kell vállalnom. (Péntek 13?)
Üdv: Alexa
Üdv: Alexa
Kiegészítés Nyuli (és Alexa):
Télen néhánymillió km-el közelebb vagyunk a Naphoz, ám ez nem sokat számít a 150millió km körüli közepes távolság okán.
Inkább a Föld ekliptikához bezárt 23,5°os szöge számít (döntve van a Föld tengelye), emiatt a Nap körül keringve a hasát hol a Déli féltelke, hol az északi "mutatja meg", értelemszerûen a másik akkor "laposan" kapja a Napsugárzást.
A föld forgása (ami a mi napunkanak megfelelõ 24h) csak napi ritmus tadja meg, K-Ny-i irányban újra ás újra ciklikusan váltva a nappalt-éjszakát, miközben járja a Nap körüli pályáját golyóbisunk, ami épp egy év, ezalatt kapja hol a déli, hol az északi a több Napsugárzást.
Télen néhánymillió km-el közelebb vagyunk a Naphoz, ám ez nem sokat számít a 150millió km körüli közepes távolság okán.
Inkább a Föld ekliptikához bezárt 23,5°os szöge számít (döntve van a Föld tengelye), emiatt a Nap körül keringve a hasát hol a Déli féltelke, hol az északi "mutatja meg", értelemszerûen a másik akkor "laposan" kapja a Napsugárzást.
A föld forgása (ami a mi napunkanak megfelelõ 24h) csak napi ritmus tadja meg, K-Ny-i irányban újra ás újra ciklikusan váltva a nappalt-éjszakát, miközben járja a Nap körüli pályáját golyóbisunk, ami épp egy év, ezalatt kapja hol a déli, hol az északi a több Napsugárzást.
Ja még annyi: télen a Föld pályája a Naptól távol van és a tengelye olyan szöget zár be, hogy a déli félteke több napsütést kap (=meleg van), az északi kevesebbet (= hideg van). Azaz nem a Föld forgása, hanem keringése számít.
Alexa: ahogy Kenya is írta, ez az egész déli féltekére kb. igaz. Az ottani június-július-augusztus hónapok a téli hónapok, megfelelnek a mi december-január-február hónapjainknak. Az ottani dec-jan-feb. jelenti a nyarat, a hömérséklet valóban magasabb, mint pl. augusztusban. Ausztrália tekintetében pl. augusztusban érdemes sivatagi utakat tenni, a hömérséklet olyan 25 °C körüli, azaz elviselhetö. Decemberben ellenben a T eléri a 40-45 °C-t is és ekkor kezdödik a bozóttüzek idöszaka, azaz a nyár. Ennek analógiájára, amikor nálunk tavasz van ott ösz és fordítva.
Köszi, de nekem ez így egy kicsit kevés. Próbálkoztam itt a Neten találni valamit, ahol szemléltetik a föld keringését-forgását (mert hogy ebben van a lényeg ugye?) de nem találtam semmit. Esetleg nem tudsz ilyenrõl?
Sziasztok!
Éppen az elõbb regisztráltam, mert tegnap egy parázs vitába bonyolódtam otthon a családdal, és úgy gondolom, hogy az igazság Nálatok van.
Bocsi mindenkitõl elõre is, ha nagyon bugyuta a kérdés:
Azt szeretném tudni, hogy van-e olyan pontja a földnek, ahol mondjuk az augusztus téli hónapnak számít. Itt nem arra gondolok, hogy hó esik hanem arra, högy hûvösebb van mint mondjuk ugyanott decemberben.
Kérlek Titeket, hogy írjatok valami választ, mert úgy látszik hiányosak az általános iskolai tanulmányaim!
Elõre is köszi: Alexa
Éppen az elõbb regisztráltam, mert tegnap egy parázs vitába bonyolódtam otthon a családdal, és úgy gondolom, hogy az igazság Nálatok van.
Bocsi mindenkitõl elõre is, ha nagyon bugyuta a kérdés:
Azt szeretném tudni, hogy van-e olyan pontja a földnek, ahol mondjuk az augusztus téli hónapnak számít. Itt nem arra gondolok, hogy hó esik hanem arra, högy hûvösebb van mint mondjuk ugyanott decemberben.
Kérlek Titeket, hogy írjatok valami választ, mert úgy látszik hiányosak az általános iskolai tanulmányaim!
Elõre is köszi: Alexa
:-( Nem hinném, hogy az OMSZ-nek pont egy Angyalföldi észlelõre lenne szüksége, ráadásul dél felé magasabban vannak a fák, minthogy 45° felett ne legyen semmi a csapimérõ útjában :-(
Az OMSZ szeretné bõvíteni ebben az évben az úgynevezett társadalmi észlelõ/csapadékmérõ hálózatát, ami jelenleg 500-600 helyen mûködik az országban. Ez a kézi csapadékmérõ állomásokat jelenti, ahol általában az otthonülõ idõsebb emberek foglalkoznak a csapadékméréssel. Havonta illetve, intenzívebb esõk után akár naponta küldik (nekik ingyen)postai levelezõlapon az adatokat az OMSZ-nak. Ezért a munkáért sajnos csak egy jelképesnek tekinthetõ összeget (havi 1-2 ezer) kapnak a megbízottak, de általában még szívességbõl is vállalják, mert átérzik a fontosságát és örülnek, hogy segíthetnek. Jó lenne olyan szempont szerint bõvíteni ezt a hálózatot, hogy majdnem online adatáramlás lenne a csapadékmérõktõl az OMSZ felé, de olcsón. Az OMSZ adná a csapadékmérõt, a megbízottak meg naponta, illetve csapadék alkalmanként egy kezelhetõ elektronikus formátumban (email) küldenék az adatot a saját eszközükkel. Így kis idõcsúszással egész jó képet kaphat mindenki az országot ért égi áldásról. Ki vállalná közületek a közremûködést ? Én igen és a közvetítést vállalom. A válaszokból kérek szépen egy-egy másolatot a gordons(kukac)t-online.hu címre is.
Ojmjakon: az észlelési naplóban, jobbra fent van az "Archív" gomb, azon belül tudod kiválasztani a keresett napot.
Brett: fordulj szerintem Bociuszhoz, ö is Synop-jelentéseket használ az oldalához, talán van valami dekódolója.
Valaki közületek (aki tud programozni) próbált már SYNOP dekódoló programot írni? Lehet, hogy egy Excel makróval is meg lehet csinálni, csak én nem nagyon értek hozzá. Jó lenne egy ilyen.
Jaurinum, Cassano: a DNy-i effektus magyarázata a mostani helyzetben az (is) lehet, hogy K felöl helyezödik ránk az Ac, az áramlás is K-i. A nyílt területeken a légtömegek valóban tudnak áramlani és cserélödni, azonban DNy-on, azaz az Alpok "lábainál" ez a légcsere akadályba ütközik, a nedvesség feltorlódik, tartós K-i áramlás esetén gondoskodva az utánpótlásról is. A másik tényezö abban keresendö, hogy DNy-felé haladva az Ac gyengül, így ott nem érvényesül annyira a szárító hatás. Nemrég foglalkozott ezzel egy itteni (!) meteorológiai elöadás.
Ha tud valaki, kérem segítsen! Olyan internetcímet keresek, ahol 1978 elõtti mûholdfelvételek archívuma található. Elõre is köszönöm!
Kenya! Nekem is ez volt a problémám. Ha több észlelõ adatatait egymás után megnéztem az elsõ még megjelent, a többedikeknél csak "felugrott" a lap tetejéig a lista, mint Nálad. (És egyébként ott van az, csak a nyitott IE "nagy" ablak mögött. A task bar-on is megjelenik) Ha megnézted egy névnél az adatokat, akkor ezt a kis ablakot csukd be az x-szel, és utána kattints a következõ névre. Remélem ez segít.
TIB107: IE-t. Az a helyzet, hogy megnyílik, de elég macerásan. Jobb gomb, tulajdonságok, mégse, újra nyit bal gombbal, akkor már jó. Régebben egyszerû bal gombbal mûködött.
tolbeni2: "Jogosultsági hiba" velem akkor szokott elõfordulni, mikor a bejelentkezés után sokáig nem voltam aktív az oldalon. Szerintem egyszerûen kiléptetett egy idõ után és megint be kellett lépni.
jaurinum látod én ennyire sem tudok fogalmazni, mert a leír és körülír szavakat egyformán használom Bocs majd kárpótollak érte. A Te észlelõi szinted már egy CELSIUS, remélem az összehasonlításért egyikõtöket sem bántalak meg.
jaurinum látod én ennyire sem tudok fogalmazni, mert a leír és körülír szavakat egyformán használom Bocs majd kárpótollak érte. A Te észlelõi szinted már egy CELSIUS, remélem az összehasonlításért egyikõtöket sem bántalak meg.
jaurinum: kösz! Honvédségi térképekrõl sok jót hallottam.
soper:úgy gondoltam, ha van akkor természetesen kell (bár nem errõl volt szó), de ha csak az ismerõsöd ismerõsének az ismerõsétõl hallottad, akkor nem szükséges. Egyébként ez milyen térkép pontosan? Mindenesetre CD-n jó lesz.
soper:úgy gondoltam, ha van akkor természetesen kell (bár nem errõl volt szó), de ha csak az ismerõsöd ismerõsének az ismerõsétõl hallottad, akkor nem szükséges. Egyébként ez milyen térkép pontosan? Mindenesetre CD-n jó lesz.
halihó mindenki!
ez már párszor elõfordult velem: mért van az, hogy ha észlelek megnyomom az "Elküldés" gombot és ezt írja ki: " Jogosultsági hiba" "
ez már párszor elõfordult velem: mért van az, hogy ha észlelek megnyomom az "Elküldés" gombot és ezt írja ki: " Jogosultsági hiba" "
Köszönöm, Celsius. Ez az elenyészõ hõmérsékletkülönbség (200, 500, 600m-en) tényleg lehetõséget ad a függõleges irányû légcsere beindulására, és ebben szerintem a Budai-hegyeknek nagy szerepe volt. "Leérve" pedig véletlenszerûen áramolhatott szét az enyhébb levegõ, ahova eljutott, ott a Nap is szépen felmelegítette.
Gordonka: kicsit bánt, hogy ezek szerint "csak" körülírni tudtam, a célom a jelenség pontos leírása volt
Gordonka: kicsit bánt, hogy ezek szerint "csak" körülírni tudtam, a célom a jelenség pontos leírása volt
Na én ilyen szépen nem tudom körülírni, mint Jaurinum. Saját tapasztalataim vannak, hogy vagy 4 éve június 2-án mikor az ország kezdett belepusztulni a hõgutába, a borsodi Zabar községben rövid idõre a reggeli órákban -2 fok volt. De nem kell olyan messzire mennem a példával, mert adott pillanatban a kertemben is elõadódik több fok különbség, napállástól függõen.
A kérdéses idõszakban én Csobánkán 5,3 fokot mértem, Pestlõrinc meg 5,7 fokot.
Szentendrén egy hibátlanul mûködõ és korrekt módon elhelyezett állomás is produkálhatott még akár nagyobb eltérést is. Ha a mérésbe esetleg belesegített zavaró körülmény, az meg (reméljük) nem fog gyakran elõfordulni.
Szerintem az esetleges hibás mérés mértéke nem volt akkora, hogy ilyen vihart kavarjon. Sokkal többször elõfordul a mínusz kitevõ elfelejtése, vagy kézi leolvasásnál parallaxis, esetleg 5 fokos tévesleolvasás hiba
A kérdéses idõszakban én Csobánkán 5,3 fokot mértem, Pestlõrinc meg 5,7 fokot.
Szentendrén egy hibátlanul mûködõ és korrekt módon elhelyezett állomás is produkálhatott még akár nagyobb eltérést is. Ha a mérésbe esetleg belesegített zavaró körülmény, az meg (reméljük) nem fog gyakran elõfordulni.
Szerintem az esetleges hibás mérés mértéke nem volt akkora, hogy ilyen vihart kavarjon. Sokkal többször elõfordul a mínusz kitevõ elfelejtése, vagy kézi leolvasásnál parallaxis, esetleg 5 fokos tévesleolvasás hiba
Tudna segíteni valaki, technikai jellegû kérdésem van: a naplóban, ha rákattintok egy névre, nem nyitja meg, csak felugrik a név az oldal legtetejére.
A Dny-effektusban van valami. Én úgy tudom ez nem is olyan ritka dolog. Az idõjárás-jelentésekben is gyakran szokták mondani, hogy fõleg Ék-en és/vagy Dny-on lesznek tartósan ködös vidékek(bár ez lehet inkább a szélcsatorna miatt van). Az is lehet, hogy az ottani helyzetbe bekavar az Alpok is.
Bár errõl Floo tudná elmondani a tapasztalatait...
Mondjuk szerintem minden országrésznek vannak sajátosságai, amelyek bizonyos szituációkban jelentõsen eltérnek a többitõl... Szal lehetne akár Dk, vagy Ény effektusról is beszélni.
Bár errõl Floo tudná elmondani a tapasztalatait...
Mondjuk szerintem minden országrésznek vannak sajátosságai, amelyek bizonyos szituációkban jelentõsen eltérnek a többitõl... Szal lehetne akár Dk, vagy Ény effektusról is beszélni.
Igen valami hasonló lehetett a déli magaslégköri mérés szerint is volt ugyan inverzió de szinte elhanyagolható mértékben 4 fok volt a talajon 500 méteren 0 fok majd 600-on +2 aztán onnan megint hült tehát nem akadályozta meg a talaj felmelegedését az inverzió..meg persez az alsó szinteken sem volt különösbben nedves levegõ 50-70% ,ami konzervált volna,ezért a napsütés már melegjtette az arcunkatViszont mivel száraz volt a levegõ (50%) a talajon a derek megmaradtak a hüvös ,árnyékos oldalakon és a hófoltok sem olvadtak!
Már ahol még van az összelapátolt és gondosan ápolt havakból..
Már ahol még van az összelapátolt és gondosan ápolt havakból..
Nem lehet, hogy attól melegedett Budapest környéke ennyire fel, mert átmenetileg elvékonyodott, kilyukadt az inverziós réteg, utat engedve lefelé a magasból érkezõ enyhébb léghullámoknak? Ez hegyekkel határolt sík védeken esélyesebb, mint egy síkabb vidéken (Tatabányai-medence vagy Kisalföld). Vagy nagy tévedésben vagyok?
Amúgy meg ha létezik "ÉK-effektus", most van "DNy-effektus" is, ami szintén hasonló, fagykonzerváló tulajdonságú. (Bár kétségtelen, hogy most a hófedettségnek is sok köze van kialakulásához).
Amúgy meg ha létezik "ÉK-effektus", most van "DNy-effektus" is, ami szintén hasonló, fagykonzerváló tulajdonságú. (Bár kétségtelen, hogy most a hófedettségnek is sok köze van kialakulásához).
Térkép témában nagyon jók még a honvédségi 1:25000 térképszelvények, amik lefedik az egész országot. Turistaútvonal viszont nincs rajta.
Emi2: Tudomásom szerint csak az elrontott teszt után kell kb. fél órát várni, regisztráció után nem. Valami más lehet a bibi...
Valaki : Lehet, hogy összefüggés van, ezen dolog, valamint a tegnapi kb. fél órás "elérhetetlenség" között?
Valaki : Lehet, hogy összefüggés van, ezen dolog, valamint a tegnapi kb. fél órás "elérhetetlenség" között?