2024. november 28., csütörtök

Kérdések és válaszok

Adott napon: 
Keresés:
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
#4037
Törölt tartalom
#4036
Ezzel az új viharriasztási móddal egy probléma azért mégis van. Ha egyáltalán megkapja egy település önkormányzata idõben a riasztást, azt hogyan hozza a lakosság tudtára? Nem hiszem, hogy erre felkészültek.
#4035
Alexa! Animációk:
Link
Link
Link

google..
#4034
Jajj, természetesen: télen vagyunk k ö z e l e b b a Naphoz, kb. 5 millió km-rel... Köszi a kiigazítást (látszik, hogy hat a fájdalomcsillapítóm).
#4033
Nagyon köszönöm Nektek a kielégítõ válaszokat, bár baromira leégek majd otthon. De sajna ezt most be kell vállalnom. (Péntek 13?)
Üdv: Alexa
#4032
Kiegészítés Nyuli (és Alexa):
Télen néhánymillió km-el közelebb vagyunk a Naphoz, ám ez nem sokat számít a 150millió km körüli közepes távolság okán.
Inkább a Föld ekliptikához bezárt 23,5°os szöge számít (döntve van a Föld tengelye), emiatt a Nap körül keringve a hasát hol a Déli féltelke, hol az északi "mutatja meg", értelemszerûen a másik akkor "laposan" kapja a Napsugárzást.
A föld forgása (ami a mi napunkanak megfelelõ 24h) csak napi ritmus tadja meg, K-Ny-i irányban újra ás újra ciklikusan váltva a nappalt-éjszakát, miközben járja a Nap körüli pályáját golyóbisunk, ami épp egy év, ezalatt kapja hol a déli, hol az északi a több Napsugárzást.
#4029
Ja még annyi: télen a Föld pályája a Naptól távol van és a tengelye olyan szöget zár be, hogy a déli félteke több napsütést kap (=meleg van), az északi kevesebbet (= hideg van). Azaz nem a Föld forgása, hanem keringése számít.
#4028
Alexa: ahogy Kenya is írta, ez az egész déli féltekére kb. igaz. Az ottani június-július-augusztus hónapok a téli hónapok, megfelelnek a mi december-január-február hónapjainknak. Az ottani dec-jan-feb. jelenti a nyarat, a hömérséklet valóban magasabb, mint pl. augusztusban. Ausztrália tekintetében pl. augusztusban érdemes sivatagi utakat tenni, a hömérséklet olyan 25 °C körüli, azaz elviselhetö. Decemberben ellenben a T eléri a 40-45 °C-t is és ekkor kezdödik a bozóttüzek idöszaka, azaz a nyár. Ennek analógiájára, amikor nálunk tavasz van ott ösz és fordítva.
#4027
Köszi, de nekem ez így egy kicsit kevés. Próbálkoztam itt a Neten találni valamit, ahol szemléltetik a föld keringését-forgását (mert hogy ebben van a lényeg ugye?) de nem találtam semmit. Esetleg nem tudsz ilyenrõl?
#4026
Alexa: jó közelítéssel tulajdonképpen az egész déli félteke ilyen.
#4025
Sziasztok!
Éppen az elõbb regisztráltam, mert tegnap egy parázs vitába bonyolódtam otthon a családdal, és úgy gondolom, hogy az igazság Nálatok van.
Bocsi mindenkitõl elõre is, ha nagyon bugyuta a kérdés:
Azt szeretném tudni, hogy van-e olyan pontja a földnek, ahol mondjuk az augusztus téli hónapnak számít. Itt nem arra gondolok, hogy hó esik hanem arra, högy hûvösebb van mint mondjuk ugyanott decemberben.
Kérlek Titeket, hogy írjatok valami választ, mert úgy látszik hiányosak az általános iskolai tanulmányaim!

Elõre is köszi: Alexa

#4024
:-( Nem hinném, hogy az OMSZ-nek pont egy Angyalföldi észlelõre lenne szüksége, ráadásul dél felé magasabban vannak a fák, minthogy 45° felett ne legyen semmi a csapimérõ útjában :-(
#4023
Én is: papucikam/kukac/pannongsm.hu
#4022
Én is!
#4021
Nyuli, kösz, csak a szememtõl nem látom! nevet
#4020
Gordonka: Én is küldtem.
#4019
Úgyszintén
#4018
gordonka: küldöm az emailt
lucifer
#4017
Gordonka: témához kapcsolódóan ment e-mail.
#4016
Az OMSZ szeretné bõvíteni ebben az évben az úgynevezett társadalmi észlelõ/csapadékmérõ hálózatát, ami jelenleg 500-600 helyen mûködik az országban. Ez a kézi csapadékmérõ állomásokat jelenti, ahol általában az otthonülõ idõsebb emberek foglalkoznak a csapadékméréssel. Havonta illetve, intenzívebb esõk után akár naponta küldik (nekik ingyen)postai levelezõlapon az adatokat az OMSZ-nak. Ezért a munkáért sajnos csak egy jelképesnek tekinthetõ összeget (havi 1-2 ezer) kapnak a megbízottak, de általában még szívességbõl is vállalják, mert átérzik a fontosságát és örülnek, hogy segíthetnek. Jó lenne olyan szempont szerint bõvíteni ezt a hálózatot, hogy majdnem online adatáramlás lenne a csapadékmérõktõl az OMSZ felé, de olcsón. Az OMSZ adná a csapadékmérõt, a megbízottak meg naponta, illetve csapadék alkalmanként egy kezelhetõ elektronikus formátumban (email) küldenék az adatot a saját eszközükkel. Így kis idõcsúszással egész jó képet kaphat mindenki az országot ért égi áldásról. Ki vállalná közületek a közremûködést ? Én igen és a közvetítést vállalom. A válaszokból kérek szépen egy-egy másolatot a gordons(kukac)t-online.hu címre is.
#4015
Ojmjakon: az észlelési naplóban, jobbra fent van az "Archív" gomb, azon belül tudod kiválasztani a keresett napot.
#4014
Sziasztok! Hol lehet régebbi észlelési naplót nézni?
#4013
Gordonka: köszi
#4012
Brett: küldj egy gyorsüzit, visszaküldöm a dekódoló PHP címét
#4011
Brett: fordulj szerintem Bociuszhoz, ö is Synop-jelentéseket használ az oldalához, talán van valami dekódolója.
#4010
Valaki közületek (aki tud programozni) próbált már SYNOP dekódoló programot írni? Lehet, hogy egy Excel makróval is meg lehet csinálni, csak én nem nagyon értek hozzá. Jó lenne egy ilyen.
#4009
Jaurinum, Cassano: a DNy-i effektus magyarázata a mostani helyzetben az (is) lehet, hogy K felöl helyezödik ránk az Ac, az áramlás is K-i. A nyílt területeken a légtömegek valóban tudnak áramlani és cserélödni, azonban DNy-on, azaz az Alpok "lábainál" ez a légcsere akadályba ütközik, a nedvesség feltorlódik, tartós K-i áramlás esetén gondoskodva az utánpótlásról is. A másik tényezö abban keresendö, hogy DNy-felé haladva az Ac gyengül, így ott nem érvényesül annyira a szárító hatás. Nemrég foglalkozott ezzel egy itteni (!) meteorológiai elöadás.
#4008
soper: tökéletes!
#4007
Kutató, köszi!
#4006
McGyver! 1982-es 1:10.000-es topográfiai térkép. Az enyém.
#4005
Ha tud valaki, kérem segítsen! Olyan internetcímet keresek, ahol 1978 elõtti mûholdfelvételek archívuma található. Elõre is köszönöm!
#4004
Kenya! Nekem is ez volt a problémám. Ha több észlelõ adatatait egymás után megnéztem az elsõ még megjelent, a többedikeknél csak "felugrott" a lap tetejéig a lista, mint Nálad. (És egyébként ott van az, csak a nyitott IE "nagy" ablak mögött. A task bar-on is megjelenik) Ha megnézted egy névnél az adatokat, akkor ezt a kis ablakot csukd be az x-szel, és utána kattints a következõ névre. Remélem ez segít.
#4003
Netscape alatt még úgy se.
#4002
TIB107: IE-t. Az a helyzet, hogy megnyílik, de elég macerásan. Jobb gomb, tulajdonságok, mégse, újra nyit bal gombbal, akkor már jó. Régebben egyszerû bal gombbal mûködött.
#4001
Sõt Lali barátom az egekig magasztaltálnevet
#4000
tolbeni2: "Jogosultsági hiba" velem akkor szokott elõfordulni, mikor a bejelentkezés után sokáig nem voltam aktív az oldalon. Szerintem egyszerûen kiléptetett egy idõ után és megint be kellett lépni.
jaurinum kacsint látod én ennyire sem tudok fogalmazni, mert a leír és körülír szavakat egyformán használom kacsint Bocs majd kárpótollak érte. A Te észlelõi szinted már egy CELSIUS, remélem az összehasonlításért egyikõtöket sem bántalak meg.
#3999
jaurinum: kösz! Honvédségi térképekrõl sok jót hallottam.

soper:úgy gondoltam, ha van akkor természetesen kell (bár nem errõl volt szó), de ha csak az ismerõsöd ismerõsének az ismerõsétõl hallottad, akkor nem szükséges. Egyébként ez milyen térkép pontosan? Mindenesetre CD-n jó lesz.

#3998
halihó mindenki!
ez már párszor elõfordult velem: mért van az, hogy ha észlelek megnyomom az "Elküldés" gombot és ezt írja ki: " Jogosultsági hiba" "
#3997
Köszönöm, Celsius. Ez az elenyészõ hõmérsékletkülönbség (200, 500, 600m-en) tényleg lehetõséget ad a függõleges irányû légcsere beindulására, és ebben szerintem a Budai-hegyeknek nagy szerepe volt. "Leérve" pedig véletlenszerûen áramolhatott szét az enyhébb levegõ, ahova eljutott, ott a Nap is szépen felmelegítette.
Gordonka: kicsit bánt, hogy ezek szerint "csak" körülírni tudtam, a célom a jelenség pontos leírása volt kacsint
#3996
kenya: mit használsz? Opera, Firefox IE?
#3995
Na én ilyen szépen nem tudom körülírni, mint Jaurinum. Saját tapasztalataim vannak, hogy vagy 4 éve június 2-án mikor az ország kezdett belepusztulni a hõgutába, a borsodi Zabar községben rövid idõre a reggeli órákban -2 fok volt. De nem kell olyan messzire mennem a példával, mert adott pillanatban a kertemben is elõadódik több fok különbség, napállástól függõen.
A kérdéses idõszakban én Csobánkán 5,3 fokot mértem, Pestlõrinc meg 5,7 fokot.
Szentendrén egy hibátlanul mûködõ és korrekt módon elhelyezett állomás is produkálhatott még akár nagyobb eltérést is. Ha a mérésbe esetleg belesegített zavaró körülmény, az meg (reméljük) nem fog gyakran elõfordulni.
Szerintem az esetleges hibás mérés mértéke nem volt akkora, hogy ilyen vihart kavarjon. Sokkal többször elõfordul a mínusz kitevõ elfelejtése, vagy kézi leolvasásnál parallaxis, esetleg 5 fokos tévesleolvasás hiba
#3994
Tudna segíteni valaki, technikai jellegû kérdésem van: a naplóban, ha rákattintok egy névre, nem nyitja meg, csak felugrik a név az oldal legtetejére.
#3993
A Dny-effektusban van valami. Én úgy tudom ez nem is olyan ritka dolog. Az idõjárás-jelentésekben is gyakran szokták mondani, hogy fõleg Ék-en és/vagy Dny-on lesznek tartósan ködös vidékek(bár ez lehet inkább a szélcsatorna miatt van). Az is lehet, hogy az ottani helyzetbe bekavar az Alpok is.
Bár errõl Floo tudná elmondani a tapasztalatait...
Mondjuk szerintem minden országrésznek vannak sajátosságai, amelyek bizonyos szituációkban jelentõsen eltérnek a többitõl... Szal lehetne akár Dk, vagy Ény effektusról is beszélni. nevet
#3992
Igen valami hasonló lehetett a déli magaslégköri mérés szerint is volt ugyan inverzió de szinte elhanyagolható mértékben 4 fok volt a talajon 500 méteren 0 fok majd 600-on +2 aztán onnan megint hült tehát nem akadályozta meg a talaj felmelegedését az inverzió..meg persez az alsó szinteken sem volt különösbben nedves levegõ 50-70% ,ami konzervált volna,ezért a napsütés már melegjtette az arcunkatnevetViszont mivel száraz volt a levegõ (50%) a talajon a derek megmaradtak a hüvös ,árnyékos oldalakon és a hófoltok sem olvadtak!
Már ahol még van az összelapátolt és gondosan ápolt havakból..
#3991
Nem lehet, hogy attól melegedett Budapest környéke ennyire fel, mert átmenetileg elvékonyodott, kilyukadt az inverziós réteg, utat engedve lefelé a magasból érkezõ enyhébb léghullámoknak? Ez hegyekkel határolt sík védeken esélyesebb, mint egy síkabb vidéken (Tatabányai-medence vagy Kisalföld). Vagy nagy tévedésben vagyok?
Amúgy meg ha létezik "ÉK-effektus", most van "DNy-effektus" is, ami szintén hasonló, fagykonzerváló tulajdonságú. (Bár kétségtelen, hogy most a hófedettségnek is sok köze van kialakulásához).
#3990
Térkép témában nagyon jók még a honvédségi 1:25000 térképszelvények, amik lefedik az egész országot. Turistaútvonal viszont nincs rajta.
#3989
Emi2: Tudomásom szerint csak az elrontott teszt után kell kb. fél órát várni, regisztráció után nem. Valami más lehet a bibi...

Valaki nevet: Lehet, hogy összefüggés van, ezen dolog, valamint a tegnapi kb. fél órás "elérhetetlenség" között? nevet
#3988
szabtam!
Nekem megjelenik az észlelési teszt ikon, de nem indul.
Van egy bizonyos idõ, aminek ell kell telnie a regisztrációtol?

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-11-28 18:28:35

Tát - Kertváros (106m tszf)

5.2 °C

00000

RH: 94 | P: 1020.9

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

131548

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.