Bioszféra

Ezen én is gondolkodtam, hogy ahol megtalálható vadon, ott milyen "birtok" lehetett, de talán sokszor nincs nyoma, akár az írások hiánya miatt, akár azért, mert pl. nincs kellõ régészeti lelet a közelben. Az aszófõi állomány lehetett talán a tihanyi barátoké? Elég sok dolgot telepítettek be, bár nem Tihanyon kívül, de Aszófõ mégis csak a szomszédban van és ha jól tudom, az apátság birtoka is volt. De egy ilyen szépséget miért nem oda ültettek, ahol csodálhatták is?
Az viszont fura, hogy egy növény, amelyet kertinek ültetnek, nem biztos, hogy a legideálisabb élõhelyre, gondolom, eredetileg nem üde erdõbe, hogy "mászik" át olyan helyre, ahol egyébként természeténél fogva is elõfordulna? Ebbõl a szempontból sokkal inkább gondolnám szükségesnek a megjelenését, gondolnám pl. a bakonybéli kolostorkertbe valónak, ott jobb helyen is lett volna. Tudtommal viszont ott egy szál sincs.
Másrészt OK, mérgezõ, s mint ilyen talán valamire gyógynövényként is használhatták, bár el nem tudom képzelni, mire... Ha meg csak dísznövénynek hozzák, akkor megint felmerül, hogy miért nem oda ültetik, ahol élnek? Én se a tõlünk 4 háztömbnyire lakók erkélyeit ültetem teli, hanem a sajátomat.

De lakhatnak, a #21235. alatt le is írtad, miért. Az "erõsen védett" kifejezés talán túlzás, mindenesetre jó példa rá, miért kell a feltûnõen szép kora tavaszi növényeket védeni (lásd pl. kökörcsinek, tavaszi hérics).
Tekintettel a faj valóban homályos eredetére, és honi státusára, tulajdonképpen kivételes helyzetben van (még néhány más, feltehetõen középkori kultúrreliktummal együtt), hiszen állományai többségének pontos eredete nem tisztázott. Az élõhelybõl általában lehet következtetni, nyilván ha egy közkedvelt parkban vagy régi uradalmi birtokon, erdõben él, ott ültetés eredménye. Némi élõhelyismeret, vegetációs szemlélet és tájtörténeti feltárás nem árt az õshonosság megállapításához, de sokszor ez is kevés.

Amikor egy növényhatározóban vagy más szakkiadványban a virágzási idõpontokról olvasol, ott mindig az országosanjellemzõ periódust jelölik meg, rendszerint így is tág intervallumú tól-ig formában. Ez sosem jelent kizárólagos idõszakot, a legkülönfélébb abiotikus és élettani hatások (betegségek) is eredményezhetnek "rendellenes" virágzást, fejlõdést, amelynek elõfordulási gyakorisága az adott faj tûrõképésségének is függvénye.
Emberek között is van, aki télvíz idején pulóverben, sapka-sál nélkül rohangál, míg mások a nyári melegben vastag ruhában sétálnak a parkban.

Meddig etessük a madarakat? (MME): Link

Igen, 4 napja még összefüggõ hótakaró volt. Valami csoda a természet ébredése.

Friss pókfonalak tegnap napnyugtakor a Jutasi úton a gyöpön:
Link

Ha jól sejtem, pár napja még itt is havas volt minden.

Vagy elbújt vedleni.

Az uram szülei buszmegálló mellett laknak, náluk egyszer róka volt a kerítésen. ;-)

Meg nekem két sör!

Köszi Taki!
Az eredeti ketrec ülõfái olyanok, - vastagabbak-- Csak hát a lányom rakott be + fákat, ami persze vékonyabb.
Nagyon köszi a leírást, vigyázok rájuk, cserélem a fát.(Madárboltban kb.300/db. a fészer alatt kifaragva 0 Ft/+alkotói élmény!

Csak pár sor A History HD csatin nemrég vetített filmben (a Fekete-tenger keletkezése és számos mondában, pld. a Gilgames-eposzban - Bibliában megörökített Özönvíz kapcsolatát elemezték) elhangzott egy figyelemre méltó mondat:
A TERMÉSZETET NEM LEGYÕZNI HANEM TISZTELNI KELL!

Erõsen hullik, de mintha látnék új, apró szálakat.

A mi kaszáspókunk meg néhány napja eltûnt a fürdõszobából! Jön a tavasz???

---------
Apropó! Taki: a halak bundájával mi a helyzet?

Bubu!
A második képen, a papagájoknál lenne észrevételem. Olyan ülõfát kell nekik készíteni, hogy a lábukkal csak az 1/3-át érjék át. Akkor nem nõ meg olyan nagyra körmük, mint pl. a tieidnek. Ez azért veszélyes, mert elõbb-utóbb letörik, és mivel a körömben majdnem végig fut egy kis ér, erõs vérzést okozhat a fertõzés pedig elviheti a madarat. Persze, vágni is lehet, de jobb, ha természetes úton kopik le. Ajánlom a mogyoróágat, egyenes, hosszú és kellõképpen vastag. A mogyoróágról beszélek.

Épp a kutyát terveztem kicsit megfuttatni a kertben, erre mit látok, egy õz turkál a kerítés tövében, amit még 2 másik is követett késõbb.
Szeretek itt élni.

Link

Link

Link

Szervusztok!
Most már harapok, ha kell. Az új avatarom, egyben kutyusom; Luca.

Már ez a 4.-ik kutyusom, mióta elköltöztünk a Béke-téri társasháztól.(1992)

Szeretném szép dolgokra tanítani, tisztelni a természetet, a növényeket, a többi állatokat, és az embereket.

Noli, mióta "összeházasodtak" mindenhová együtt mennek, együtt esznek, repüléskor szerteszét csaponganak de közös cél felé tartanak
Nem tudom szavakba önteni a ma reggeli jelenetet Reggelente nincsenek itt, mivel a "házirigó" elköltözött a megszokott bokorból, amióta párja lett. Szinte meghatódtam tõlük, ahogy kitelepültem a teraszra a laptoppal, hirtelen erõs csiviteléssel száguldva megjöttek a Duna-part felõl és mindketten letelepedtek a megszokott közeli bokorra. Szórtam nekik falatot, gyorsan felcsipkedték és mintha elköszönnének, erõs csiviteléssel mindketten elrepültek valamerre a dolgukra
Tegnap este megint elcsíptem egy "napéneket" (tiszta, kissé párás, derült idõ volt hajnalig). Az énekest nem láttam ráadásul elhallgatott ahogy egy zöldike megjelent az egyik magas fa "éneklõ csúcsán". Ornitológusoknak az ismeretlen énekes hangja szûrve: Link
Elfogadom az éneklésre késztetõ okok magyarázatát, de érdekes, ilyenkor megfigyelhetõ, ha többen vannak együtt, egyszerre csak egy "énekel a Napnak" a többi hallgat
Ui: tegnap megjelent pár szárnyas rovar. A ház falán legyek sütkéreztek, egy kistestû (számomra) ismeretlen szárnyas pedig a kávémba fulladt

Áki, jó gazdája voltál! :-)


Tegnap már láttam vadászó denevéreket is, illetve friss pókhálókat, amelyek még aranyhidat is csináltak:
Link
Most az imént meg az ácsi webkamerán a feléledt "kamerapókot" láttam mocorogni a holdfényben.

Örömmel jelentem, hogy túlélte a telet és elõbújt a "garázspók": Link

Tavaszodik, naná, hogy már ketten vannak. :-)

Jó megközelítés.

THX Noli, logikus Egyúttal örömmel jelenthetem hogy két rigóm van immár véglegesen Említettem hogy a "házirigóm" mellé csapódott egy másik, együtt repkednek mindenhová most éppen a közelemben alig egy méterre csücsülnek egy bokron és nézik ahogy kalapálok a laptopon Frissen idecsapódott párja eleinte riadozott tõlem, de most már bizalmas, úgy néz ki elfogadott, bár a hangos csettintést õ nem kedveli, de a halk cuppogásra odafigyel, a közelbe reppen és várja a falatkát

Nincs evolúciós ranglétra, minden élõlény, ami most létezik, egyenló rangot kapott, hiszen túlélte az eddigieket. Antropomorf megközelítés minden létra.
Vannak egyszerûbb összetételõû szervezetek meg bonyolultabbak, de mind egyenrangú. Ha lenne ranglétra, akkor ma csak fõemlõsõk élnének. :-)

Csak fél mondat, rohanok Vénuszt fogni.
A madáréneket a fény határozza meg, illetve a melatonintermelés, ettõl indul be vagy áll le. Bizonyos fénymennyiség után olyan agyi hormonok kezdenek mûködni, ami éneklésre készteti õket. A rigók szürkület körül kezdik reggel, illetve alkonyatkor este, ennek az az oka, hogy ilyenkor viszonylag csendes már a világ, s hallani is lehet így õket.

Visszavonom az elõbbi kérésemet. Elsõ felindulásomban történt. Jól van ez így kitalálva. (Egyébként sehol máshol nem láttam ilyen elszürkítést) Minden elismerésem a fejlesztõknek. Kimásolom a szöveget, úgy teszek, mintha válaszolnék, bemásolom és már látom is. (Ha véletlenül el is megy, akkor gáz van)

Bocs ha kellemetlenséget okoztam Neked vagy bárkinek, eredetileg "teljes" hsz-nek szántam, de ilyenkor, különösen ha szöveghosszban elszalad velem a ló, eszembe jut hátha nem tetszik valakinek filózásom, OFF-ba szürkítem azzal a szándékkal, ha valakinek felkeltette a figyelmét, csak kiböngészi
Ui: a diótörõ varjú esete érdekes... látható, nem olyan "hülyék" azért õk se

OFF: Nagyon érdekes gondolatok. Az emlõsök feljebb vannak az evolúciós ranglétrán, nem tudom ilyen szempontból van-e különbség a madarakkal szemben, de Lessie (jól írom?) nem lét- vagy fajfentartás miatt ment haza nem tudom hány száz mérföldet. Akinek volt kutyája, macskája, lova az tudja, ha ránéz egy állatra, hogy vannak érzelmei, (persze ez összefügghet az általad is említett komfortérzéssel) örül, szomorú, féltékeny stb. A másik: Én már láttam Varjat (nem csak TV-ben), hogy az autó elé dobta a diót, hogy majd az megtöri. Automatizmus?
Az éneklõ madár meg a naplemente...ehhez madárnak kéne lennem. Lord! Ha ilyen hosszú szöveget írsz "off"-ban, írd ki az elejére, hogy "off", azt jól van. Lehet, hogy a jószemûeknek nem probléma olvasni ezt a halvány szöveget, de nekem kigúvad a szemem.

Noli ismételten köszönöm (Kérésed parancs, avatart cserélek)
Felmerült bennem egy jó ideje motoszkáló kérdés, igaz teljesen szubjektív észrevételen alapul. Ez a kis tollas is akkor énekelt, amikor a Nap már a látóhatár alá kezdett süllyedni, a Nap felé fordulva, csivitelõ nem cifrázott dalával kísérte lenyugvását. Két másik énekesmadárnál is megfigyeltem (az egyik rigó volt, a másikat nem ismertem fel) amint a Nap lenyugvását ki-ki tudása szerint kicifrázott "Nap-himnusszal" kíséri Lehet persze hogy egyszerû túlzó emberi beleérzés, de a véletlennél gyakoribb látvány. Minden esetben egyedül teszik, a környéken nem látni nem hallani más madarat és egyértelmûen a Nap felé fordulva énekelnek amíg az el nem tûnik a horizont alatt. Érdekes és nem találok rá objektív magyarázatot, csak költõi/emberi hasonlatokat A madarak éneke elvileg terület-/párkeresõ jelzés, de ez a fajta napnyugtát kísérõ ének olybá tûnik számomra mintha a Napnak énekelnének. Fizikailag, az alkonyatban a legszebb hangú jelenlévõ énekes rákezdi, a hallókörzetben lévõ többi madár elhallgat (felvételen is csak a széllökés, kutyaköröm-kopogás és ebbõl eredõen fojtott káromkodás hallható). Ahogy megfigyeltem, amint horizontot érinti a Nap, az "ügyeletes énekes" rákezdi és csivitel, fütyül amíg a napkorong eltûnik a horizont alatt.
Ornithológusok van vélemény avagy az egész csak túlzott empátia? Elvégre a primitív élõvilágot nem irányítják elvont érzelmek-gondolatok, csak a fizikai ingerekre adott automatikus válaszokkal reagálnak a külvilágra Bizonyára van valamiféle komfortérzetük (melyet tán "életérzésnek" is lehet tekinteni) mely cselekedeteiket befolyásolja (éhes/magot keres fázik/elbújik) de pld. a legutóbb látott "dróthajlítás" is automata cselekvés? Ez persze messzebbre is elvezethet. Nem mondom hogy testvéreink az állatok (bár törzsfejlõdési értelemben mégis azok) de kérdés hol kell megvonni a határvonalat emberre jellemzõ tudatos és a reflexszerû "automatikus válaszadó" állati cselekvés között? Az állat/ember kategorizálás nagyon emlékeztet az aktuális korszakok etalonjai alapján rögzített primitív_vadember/civilizált_ember behatárolásához. Végül is miben különbözik az emberi tanulási folyamat az állatidomítástól? Tán annyi hogy az ember tudatosan vállalja az "idomítást" és felhasználja szerzett/bevésett ismereteit problémamegoldáshoz és képes addig nem létezõ újat is alkotni. De hány olyan embert ismerhettek Ti is, aki szerzett ismereteivel nem képes újat alkotni pusztán elõdei bonyolultabb/egyszerûbb magatartásmintáját utánozza gépiesen, ami nevezhetõ automatizmusnak is. Hol a határ? Korábban említettem, sztem minden élõlénynek van a maga idegi szervezõdésének bonyolultságához mért, "komfortérzeten" alapuló "éntudata" ha mégoly halvány is. Erre utalnak az olyan állattól szokatlan "újat alkotó" cselekedetek melyek nehezen magyarázhatók átörökítéssel. Felvetõdik, rendben, az ilyesmi pusztán az átörökítés reflexszerû automatikus ismételgetése - de a sor elején álló lény vélhetõen "magától jött rá" arra amit átörökített utódaira. Persze bizonyára véletlen (akár a villámcsapás okozta tûz felhasználása) de egy "tehetséges állat" felismerte és megtanulta a folyamatot, majd írásbeliség hiányában génjeiben õrizte meg és adta tovább. DE az ilyen véletlen miben különbözik pld. az emberi kísérletezéstõl? Azért emberi mert az megtervezett és bonyolultabb szinten zajlik? A kiemelt védelem alá helyezett delfinekrõl azt rebesgetik intelligenciájuk megközelíti az emberekét, de sok helyen megeszik. Nézzük le az egyszerû élõlényt, irtsuk/tapossuk el mert primitív, nincs fennkölt emberi tudata? De ez tabu, mert évezredes hagyományokat/beidegzõdéseket borogat és könnyen elvezet az emberi párhuzamhoz... A szellemileg/testileg erõsebb lénynek joga van a gyengébb adottságú lények felett korlátlanul uralkodnia? Ez csak a dzsungel törvénye, halált szenvedést és pusztulást hoz, értelmes emberhez méltatlan Ideje lenne változtatni ezen a szemléleten, talán elõbb-utóbb felnõ hozzá az embernek nevezett csúcsragadozó Bocs a "kávé+pipa" filóért

Ez miért volt off??? :-)
Tegyél már tavaszi kabátos képet az avatarodba :-)))

Szép Én is elég régóta dédelgetem magamban, egyszer csak elkövetek ilyesmi felvételt

Link
Virágnyílós timelapse

A védett növényeket nemcsak leszedni tilos, hanem átültetni is, így a kertben nem szabadna lenni. Persze, a hóvirágok nagy része is a védetté nyilvánítás elõtt került be, illetve vannak neki is botanikai hibrid változatai, amelyeket lehet venni kertészetben (anyósnál ilyen van, jóval nagyobb virágú, mint a "vad"). Téltemetõbõl is van ilyen ma már, de sztem még nem jellemzõ a vásároltak terjedése.
Az eredetérõl annyit, hogy valószínûleg sokszáz éve kivadult állományból származnak a vadon élõ téltemetõink, de az biztos, hogy van vad és védett. Sajnos nem tudom megmondani, hogy hol a géncentruma, már ha egyáltalán kutatták már, de Kisázsia és Délkelet-Európa felé tippelem.

Védett növény nem lehet kertben? Hóvirágos udvar még több van, de azok már akkor ott voltak, mikor még nem volt védett. Jaurinum azt mondta (írta), hogy a Téltemetõ kerti dísznövény, de szabadban is elõfordul.

Le is rajzolják a friss hajtásokat minden évben.

Kõszegen vagy 270 éve jegyzik a szõlõ Szent György napi állapotát a Szõlõ jövésének könyvébe - más növényekkel ne lehetne? Annak, aki kinn él a földön, annak nem jelent plusz terhet feljegyezni ilyesmit, ahogy tették is ezt eleink.

A kérdés komoly volt, csak siettem, és nem tudtam kellõen jól megfogalmazni.
Szóval, adott növényfajok virágzási idõpontját hogyan határozzák meg pl.?
Minden tavasszal valaki bejárja az országot és megvizsgálja?
Vagy megkérdezik a helyi illetékeseket?
Megint sietek, csak lehet, legközelebb jövõ héten leszek net elõtt, így gyorsan összecsapom.

Az igaz, amit írsz, de egy falusi kertben lévõ ültetett növény, vagy egy gyümölcsfa azért lehet mérvadó.
Persze külön kell venni a talajból, vagy idõjárásból fakadó elõnyöket és hátrányokat, vagy legalábbis ezek milyenségébõl adódó eltéréseket helyén kell kezelni.

Helyesbíteném, nem csíz, hanem zöldike (közeli rokon). A képrõl továbbra sem azonosítható, bármennyire is mindent megtettél :-(

Elég furi, hogy kertben láttad, elvileg ugye nem szabadna ott lakniuk, lévén erõsen védettek. Viszont nagyon szépek!

Szinte fáj ez a hihetetlen de nagyon is jellemzõ gyakori, unalomig ismétlõdõ probléma Link
Bocs az OFF-ért

Madárfészek 3 fiókával Link
(A The IT Crowd sorozatból, bocs-bocs-bocs. Pár éve láttam, most épp újranézem és jókat derülök, azt ne mondjam röhögök Asszem sokaknak ismerõs a szöveg akár baráti akár munkaköri szinten: "Újraindította a gépet és nem indul újra? Nem lazult ki a csatlakozó? Bedugta és mûködik? Szívesen!"

Több udvarban is láttam ezeket a Téltemetõ virágokat itt Sárbogárdon. Jaurinumot kérdeztem meg, mi a neve, mifelénk nem láttam (Oroszlány) Link Elnézést a minõségért!

A kérdést gondolom komolynak szántad, de én mégsem tudom annak venni.
A "tavaszodás" teljesen relatív fogalom, az átlagemberben fõként az õt ért vizuális élmények és nagy idõjárási események hatására alakul ki az érzete. Definíciószerûen meghatározni az idõpontját nem lehet.
Erõsen élõhelyfüggõ a "tavaszodás": a természetet elõbb látjuk "ébredni" pl. egy zalai lomberdõben, melynek alját a fák kilombosodása elõtt tömegével borítják el a geofitonok, markáns tavasz-érzetet keltve. Máshol, pl. egy kultúrsivatagban vagy ártereken, száraz gyepes vidékeken ilyenkor még nyomát sem látni az "életnek", a zöldellõ gyepnek, virágoknak, a nép nem látja a kitavaszodás jeleit, esetleg el is könyveli, hogy "nálunk késõbb tavaszodik". Holott csak más táji és vegetációs környezetben él, mint az ugyanazon éghajlati adottságokban élõ honfitárs.

Még egy fraktálokkal és a káosszal kapcsolatos gondolatsor -
Lorentz 1964-ben (Feigenbaum nemlineáris egyenletei nyomán) vizsgálta, létezik-e éghajlat illetve az idõjárás sosem tart valamilyen átlaghoz? A parabola egyenletét vizsgálta, az eredményt grafikusan ábrázolta. A kimenet egy számsor, mely két érték között ingadozott, majd káoszba fordult. A fluktuációknak kellene, hogy átlaguk legyen de az egyenletek nem lineárisak. Maga az átlag is instabil módon ingadozik, elég a paraméter parányi változása, a földi éghajlat sosem igazodik valamilyen hosszútávú átlagos viselkedéshez. Jelentkezhet olyan állapot is, mely hosszú idõn át átlagos, majd minden látható ok nélkül áttér egy másfajta viselkedésre. Lorenz is eljutott az egyenlettel az iterációkon keresztül a káoszhoz.
DE: de bármilyen rendezetlenség néhány közös alapelv révén mintázatokba szorítható Bocs a filóért KV+pipa idõ van

Valamiféle "zenei fraktálok" ismerhetõk fel a madárénekben, melyek bár nem nem teljesen azonosan, de ismétlik önmagukat. Elvégre a világ minden jelenségében ott lappanganak a fraktálok, még az idõjárásban, a felhõképzõdésben akár hókristályok kialakulásában is

Köszönöm Noli
Kis reggeli filó - a madárka, általában az énekes-madarak füttysorozatának további "résztrillákra" bontató (majd ismét tovább bontható) egyedi füttyei hallatán a Mandelbrot-halmaz ismétlõdõ ábrái jutnak eszembe

Hang alapján talán csíz

Link

Megjött az elsõ gólya, Tüskevárra, most beszél Vasuta Gábor a rádióban. :-))))