Meteorológiai esélylatolgatások

Kicsit elbeszéltünk egymás mellett.
"10 nap felett" az 240 óra felett van, annyira nem szaladtam elõre, az ECMWF el sem lát addig. Amire pedig írtad, hogy nem zonalitás, nos én is azt írtam, hogy szerintem sem, idézném magam: "már-már zonális képet (mutat)". Nehéz lenne azokat a nyomástérképeket máshoz közelebb hozni, mint a zonalitáshoz, mert se nem azonalitás, se meridionális irányítás nem áll közelebb hozzá.
A (dél-)brit térség erõs ciklonai nem szigorú feltételei egy zonalitásnak, lehet szép zonális tengely ettõl északabbra, sõt nálunk télen talán gyakoribb is. Egy észak-brit fáklya most pl. így fest: Link - és az izlandi térség is jó katalizátora a zonális áramlatoknak. Ott is 990 körül fut az átlag, bár ez "szerencsére" annyira nem alacsony, 970-1010 között ingadozó nyomás azért nem túl acélos arrafelé.
De ha esetleg kapaszkodót, reményeket kéne keresni, akkor én a skandináv térséget nézegetném: Link a blokkoló AC-kat amúgy is szerény tapasztalataim szerint alulbecslik a modellek, így bõven benne lehet a pakliban egy olyan lap is, hogy ez a skandi AC megerõsödik, és az általam linkelt nagy mennyiségû hideg levegõbõl mégis sokkal több tud lekeveredni hozzánk.

Amíg itt nem látszik jele a zonalitásnak, komolyan venni nem fogom... Link

Ráadásul a bárikus folyamatokban azért van egy enyhe "jobb térfeles" jelleg. A légnyomás 1035 hPa közelébõl szállt le, a lehûlés elõtti mélypontja pedig 1007-1008 hPa lesz (igaz, északkeleti határainkra benézhet az 1000 hepa is, a jobb térfelesség most nem tragikus mértékû)
De azért ez nagytérségi léptékben egy (lappangó) zonális hajlamról árulkodhat.
Nagyon nem csodálkozhatunk, ha bejön a hónap második felében egy huzamosabb nyugati, délnyugati áramlásos idõszak. Egyébként is gyakori forgatókönyv dec. második felében a hónap elejének blokkos, hideg anticiklonos arculatának 180 fokos megfordulása.

Egy ilyen téli, hideg AC után mi jöhet? Elõoldal, zóna, legjobb esetben rögtön félblokk.
Egy dolog nem jöhet közvetlenül: teljes blokk, hidegelárasztás, mediciklon. Ahhoz "le kell pörögnie" egy új ciklusnak.
Nagyon nem mindegy, hogy van-e viszonylagos közelségben nagy tömegû, expanzív hajlamú hideg levegõ. Ha igen, gyorsan lezajlik a következõ ciklus, hamar újra meridionálisba fordul a kép.
Ebben a szerencsés esetben talán már ünnepekre kaphatunk újabb, jelentõs hideglöttyöt. Ellenkezõ esetben már csak januárban reménykedhetünk. Ebbõl a szempontból én bízok az északkelet-európai hideg légtömegben.
A tartós hidegpárnában ezúttal nem hiszek. Ahhoz túl dinamikus a cirkuláció (december közepétõl általában az), ráadásul ott van (hál' Isten!) a stabil északkeleti hideg terület.

Szerintem 100%, hogy fog ez még gyökeresen változni - mármint amit a modellek 10 nap fölött mutogatnak.
A visszaenyhülés már régóta megjósolható volt a magasban - ez a természetes ingadozás része is.
A talajon kifejtett hatás (inverzió) várható esetleges bekövetkezte miatt belátható idõn belül még esélyes a téli idõjárás, aztán ha tényleg visszaállna a zonalitás (240 óra felett eddig is gyakran elõvették a modellek, ebben semmi új), akkor persze beenyhülhetünk, de ez még teljességgel kutya vaosorája, lutri, stb.

Egyébként én ezt nem tudnám jó szívvel zonalitásnak hívni, a Svalbard-skandináv gerinc miatt: Link Itt talán még jobban látszik, miért nem: Link
Szóval amíg a csigagyár egyértelmûen be nem indul, addig én nem teszek egy kanyi vasat sem a zonalitás esélyeire 1 hét múlva megnézzük, merre tisztulnak ezek: Link - itt még esetleg, ámde itt: Link - nem sok jele van úgy egyáltalán.

Zonalitásnál a briteknél nemhogy 1010, de 990 alá kellene esnie, rendszeresen.

Ej de rég írtam.
A második körös lehûlés idõszakában vagyunk, tombol a szél, jön a hideg. Ezt ismét egy visszaenyhülés követi AC-peremhelyzet miatt: Link ami le is ránt egy kis hideget. Innentõl én azt is hinném, hogy még bármi lehet, de a modellek nem így gondolják, szerintük jön az enyhülés anticiklon-dominancia miatt: Link hozzánk. Aztán utána az anticiklon délre szorul és egy már-már zonális képet festenek az elõrejelzések: Link és magas T850-nel: Link bár felettünk kavarog egy hidegciklon kitöltve -20as T850-ekkel is. És 200 óra felett vagyunk, ami nagy bizonytalanságot is szór a levesbe. Ha ez így bejön, akkor az átmeneti hidegpárna is felszakadozhat, hiszen élénkül a szél: Link Link a magasban fõleg: Link
Az ECMWF is így látja: Link lehûlés, enyhülés, rövid életû lehûlés, majd erõsödõ anticiklon enyhüléssel, ezt követõen pedig csökkenõ légnyomás, dinamika a légkörben (akár csapadékkal esõ formájában).

A télkedvelõknek egy reménye maradt december közepéig: ez a jövõkép valahol meggyengül és felborul. A NAO sajnos emelkedik, az AO pedig marad 0 körül.

Nem álltam meg, hogy a GFS archívumban át ne fussam a kérdéses évek szeptembereinek és decembereinek szinoptikai térképeit. Azoknak a sorozatban jelentkezõ éveknek az esetében, mikor pozitív szeptemberi észak-atlanti nyomásanomália után mégis enyhe december jött, a következõ benyomásom alakult ki: szeptember és december is eléggé blokkos, zonalitás kifejezetten ritka. Félblokk valamivel gyakoribb, de nem meghatározó.
Szeptemberben sokszor a Skandináv-félsziget, vagy Északkelet-Európa felett kifejlõdõ, erõs AC.
Decemberben is többnyire blokk, de "rossz" helyen felálló: tõlünk keletre, északkeletre AC, melynek az atlanti ciklonokkal közös, délies áramlásában melegadvekció Közép-Európába.
Szóval az látszik, hogy a blokkhajlam fennmaradt (visszatért?) decemberre, de a gerincek és teknõk más helyen jöttek létre.
Azaz: a jet meanderezõ jellege nem változott, de talán a féltekei hõeloszlás átalakulásával a "hullámhegyek és völgyek" máshova kerültek.
Nekem ebbõl is az "jön le", hogy a DAI "mûködéséhez" az alapkondíciók kvázi változatlansága roppant fontos elõfeltétel.
Ez a feltétel nem mindig teljesül, emiatt a decemberi prediktorral kapcsolatban sem árt az óvatosság. Ha a modellek konzekvensen mást mutatnak, mint amit a DAI alapján mutatniuk kellene (tavaly is ez volt a helyzet) akkor ne a modellekre, inkább a prediktorra gyanakodjunk.

Hm, tehát ha gyengélkedik a napfolttevékenység, akkor van kapcsolat, ami aztán vagy egyenes, vagy fordított irányú? Ennek így nem sok értelme van...

Akkoriban is (1900 évek környékén) gyengélkedett a napfolttevékenység, akárcsak mostanában.

Kösz az adatokat, errõl azért nem árt tudnunk! Érdekes, hogy pont egymás melletti években, "zsinórban" jelentkezett ez az "inverz" távkapcsolat.

Egy évtizednyi ellenpélda, hogy ez az egész fordítva is mûködött.

év [1] [2]
1908 -2,1 -1,3
1909 3,7 2,6
1910 3,2 3,2
1911 1,1 2,7
1912 3,6 1,3
1913 2,9 1,6
1914 3,0 2,5
1915 3,6 4,2
1916 1,8 3,7
1917 -1,4 -1,8

[1] szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomália [hpa]
[2] decemberi középhõmérséklet Budapesten [°c]

Nyomáshoz az adatok: Link

Kizárva persze nincs. De tekintve az idei szeptember -2,1 hepás észak-atlanti nyomásanomáliáját, óvatosan kell bánni a decemberi hideg-várakozásokkal.
Hatvan év alatt ugyanis mindössze egyszer(!) fordult elõ olyan, hogy negatív észak-atlanti, szeptemberi nyomásanomáliát átlagosnál lényegesen hidegebb december követett: 1963-ban.

Link

Az alapkondíciók menet közbeni drasztikus megváltozása csak egy hipotézis, igaz, ez az ábra is támogatni látszik:

Link

Figyelemre méltó, hogy 1963-ban is csökkenõ, minimum felé haladó naptevékenység volt, lépcsõszerû lezuhanásokkal. A feltételezés az, hogy akkor is, és esetleg most is, a csökkenõ naptevékenységgel erõsen megnövekvõ blokkhajlam tett be/fog betenni a DAI-nak.

Ui.: 1984-ben volt még egy némileg hasonló december. Negatív szeptemberi nyomásanomáliára jött egy viszonylag jelentõs, -1 fokos decemberi hõanomália. A naptevékenység tendenciája: dettó ugyanaz!

"Azaz kifejezetten enyhe december helyett könnyen lehet egy csak átlagosnál némileg enyhébb,vagy átlagos." Ezek alapján az átlag alatti december ki van zárva?

Annak lehetséges okával, hogy miért csak szeptember-december vonatkozásában áll fenn a DAI alapjául szolgáló távkapcsolat, adósok maradtunk.
Íme, egy elképzelhetõ magyarázat: a Namias-ciklusok a nyár második felében, mikor kicsi a hõkontraszt, igen lassúak, "elkentek", szinte nincsenek is. A hõkontraszt nyár legvégi, õsz eleji, csökkenõ napállás miatti növekedése a ciklusnak mintegy reset-et ad.
Ráadásul a hõeloszlási minta is stabilabb lehet ilyenkor az északi és déli tájak, szárazföldek és óceánok lehûlésének idõszakában, mint pl. napforduló után, mikor az alacsonyabb szélességek is lehûltek, a magasak pedig már nem hûlnek tovább.
Fentiek miatt az elsõ néhány ciklus viszonylag szabályosan "pöröghet" Ezután viszont a ciklusok idõtartamában meglevõ szabálytalanság következtében (a csúszások összeadódnak), már nem lehet ezt az "óraszerû" mûködést elõrejelzésre használni.

Egyébként a modellek alapján úgy néz ki, hogy az erõs blokkhajlam (és a jó helyen felépült blokkok) idén áthúzhatják a DAI számításait. Azaz kifejezetten enyhe december helyett könnyen lehet egy csak átlagosnál némileg enyhébb,vagy átlagos. Nagyon be kéne indulnia a hónap második felében a "csigagyárnak" ahhoz, hogy az igazán pocsék esetekhez hasonló, összességében tavaszias decembert zárjunk.
Úgy hiszem, idén az "alapfeltételek változatlansága" nem teljesült, egyébként ennek lehet megnyilvánulása a szeptemberi referencia-idõszak kis eltolásával kapott nagyon más végeredmény.

Volt is tél 1986/87-ben, ez a dolog másik oldala.

Érdekes, 1987-ben a minimumon volt. Még jó, hogy nem az egyedüli, telet befolyásoló tényezõ

Az elõzõ hsz-hoz:

Link

1. Az a véleményem, hogy a DAI "kutyája" valahol egy stabil õszi-kora téli féltekei hõeloszlás, és a Namias-ciklus táján van "elásva" A jobb érthetõség kedvéért azt az állapotot, mikor blokkhajlam van szeptemberben és decemberben, elneveztem DAI 1.-nek, ennek ellenkezõjét DAI 2.-nek. Úgy sejtem, a DAI 1. akkor következik be, mikor a féltekei nyugati drift nem túl erõs (a jet képes meanderezni), valamint Északnyugat-Eurázsia szubarktikus régiójában jelentõs, és könnyen regenerálódó hidegdepó alakul ki már õsz elején. E két tényezõ hozza meg már szeptemberben az atlanti blokkos idõjárást Közép-Európában, és ez a Namias-ciklus átlagos 4-6 hetes periódusidéjét figyelembe véve október végén/november elején, és decemberben visszatér.
Ennek természetesen az a feltétele, hogy az alap-kondiciók közben ne változzanak meg: azaz, a jet továbbra is meanderezzen, és a hidegdepó is fennmaradjon. Minthogy ezek általában tartós dolgok, ez a feltétel leggyakrabban teljesül is. De azért azt is figyelembe kell venni, hogy ha ritkán is, de az alapfeltételek fordulópont jelleggel megváltozhatnak.

2. Kimutatott dolog, hogy magas naptevékenységben megerõsödik a térítõi AC öv, emiatt a teknõk nehezen tudnak dél felé megnyúlni, a jet "egyenes", nem meanderezik. Alacsony naptevékenységnél ennek ellenkezõje érvényes. (Statisztikailag megfogható, hogy a zord telek napfoltminimumok táján gyakoribbak)

Fel lehet tételezni, hogy az alapfeltételek közül a 2. pont alatti változott meg kora õsszel. Folyamatosan figyelem a napfoltszámot, azidõtájt volt ebben egy "lépcsõ" lefelé.
Természetesen mindez csak játék a gondolatokkal, de nem alaptalan.
Nehézsége viszont az eszmefuttatásnak, hogy a blokknak ciklus szerinti visszatérése október végén/november elején Hari szerint nem jön ki statisztikailag.

Megnéztem a szeptember 11 - október 10-ig tartó, tehát éppen dekáddal eltolt idõszakot, amely az 1981-2010-es átlaggal éppen megegyezõ lett. Azaz éppen 10 nap kellett a "ledolgozáshoz" (az egy héttel elcsúsztatott még negatív anomáliát adna). Másik irányba csúsztatva 10 nappal viszont maradna a durván negatív észak-atlanti légnyomás-anomália. Mindezek miatt továbbra is jóval nagyobb esélyét látom az átlagosnál enyhébb decembernek, a csigagyár-éledésnek vagy a gyakori "fél-blocking"-nak. Ezzel együtt több jel is bizakodásra ad okot akár szép decemberi havas epizódokra, de még inkább a tél késõbbi részét illetõen.

Ha jól emlékszem, egyszer ezen a fórumon, vagy a tarsalgoban említetted, hogy elég volt 10 nappal eltolni a viszonyítási alapot, azaz szeptember 1.-30. helyett szeptember 10.-október 10. között végeztel számítást, és az index értéke alapvetõen megváltozott!
Ugyanis ha jól emlékszem, szeptember elsõ tíz napja, sõt 2 hete, még alapvetõen a nyári légkörzes jegyében telt, es csak utána következett a klasszikus evszakvaltas. Mindez a közelmúlt, viszont mi következhet ebbõl a közeljövõre, azaz decemberre nézve? Nem kevesebb, mint az, hogy itt és most, figyelembe véve az eddigi tendenciákat es a blockingosodasi hajlam tultengeset, en korántsem lennék biztos benne 80%
erejéig, hogy a december a sokévi átlagnál enyhebb lehet majd. Ebbõl következik, hogy amennyiben történetesen mégis az lesz majd, ezt nem a csigagyarnak köszönhetjük majd, hanem annak, hogy a blokk úgymond rossz ágán, egy makacs déli áramlásban találjuk magunkat. Hacsak tisztán a fáklya felõl közelítjük meg a dolgokat, Mikulás utan latszik ugyan egy átmeneti (?), viszonylag erõs enyhülési tendencia, ám elég, ha az AC középpontja ismételten visszahúzódik az óceán irányába, netán észak fele terjeszkedne, és máris egy teljesen más idõjárási alaphelyzet lenne belõle. Mindezzel nem a kákán a csomót kívántam keresni, csak a lehetõségek sokféleségére felhívni a figyelmet. Az idõjárásban az számomra a legszebb, hogy alapvetõen egy a biztos: semmi sem biztos

Nekem -1,9hPa jött ki, elég közel voltam.
Lehet úgy negatívban az anomália, hogy télies lehet a december.
Mert egyelõre az látszik, hogy ciklonaktivitás messze északon, Grönland és a Spitzbergák felett maradhat aktív.

"Hacsak egy igen erõs szibériai-kelet-európai hidegfelhalmozódás nem következik be.
Az csodákra képes. "

Ez a baj, hogy "hacsak". Most itt tartunk hó és jégfelhalmozódásban: Link

A Hari által valószínûsített átlagostól enyhébb december is a lyukas tél középre hajaz. Igaz felemás ízzel szemlélem a helyzetet. Egyrészt azért mert már szeptember végén felvettetem a lyukas közepû tél eshetõségét, meg hogy körül belül december elsõ feléig tarthat az átlagostól hidegebb idõ.
Jó noha most novemberben azért becsúszott egy kis enyhébb periodus, amit most a mai nappal le is zárunk.

Másrészrõl jobban örülnék neki, ha nem jönne be a lyukas télközepû várakozásom.
Jobban örülnék, ha havasabb, csapadékosabb és ha lehet átlagos vagy hidegebb idõt hozna, de mint tudjuk az idõjárás nem kívánságmûsor.
Az indexeket(Ao,Nao) is elnézve egyre inkább felfelé szórnak.

Igy én azt mondom élvezzük ki Thermometer a mostani kb. 1hetes télies idõt. Bár nekem a tél valahol a nappali tmax. 0 és az alattinál kezdõdik. A nappali 0, +5 inkább télies mint téli. -de ez van. Most csak ennyire fussa.

Marad hát a "Hacsak". Vajon tud e majd decemberben a magasnyomással, hideg csorogni északkelet felõl hazánkra. Jó kérdés.

Ahogy néhány napja a társalgóban említettem, legvalószínûbb folytatásként dec. hó elsõ 10 napjára eleinte Ény-ias irányítást, majd egyre inkább ránk húzódó délies AC-t,, vagy AC központot tudok elképzelni, az óceán felett erõsödõ ciklonaktivitással. Felettünk a magasban viszonylagos enyheséget, a talaj közelében ködös-nyirkos, átlagos dec. eleji idõjárást. Én a szeptemberi anomália elõrejelzésben maximálisan hiszek, de mintha idén kicsit másféle hajlam lenne mutatkozóban a nagy légköri rendszerekben. Mégpedig a "váratlanul", viszonylag gyorsan kialakuló Brit, Norvég-tenger környéki Ac-k megmutatkozásában. Ezek pedig anno is, és bízzunk benne, hogy napjainkban is képesek igen gyorsan, pár nap alatt gyökereiben átalakítani Közép-Európa idõjárását. Kérdés, hogy ez mikor fog bekövetkezni?

Sziasztok!

Kertek alatt a december, a légköri háttérhatalmak lassan mozgásba lendítik a távkapcsolati fogaskerekeket.

Csak a rend kedvéért:

A DAI HELYETT immár 2014 márciusa óta
Link

Szintén csak a rend kedvéért:

2013 decembere a szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomália alapján valószínûbb verziónak megfelelõen alakult:
Link

2014 decemberére tett az év október eleji metnetes bejegyzésem:
Link

2014 decembere a szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomália alapján valószínûbb verziónak megfelelõen alakult:
Link

2015 decemberében viszont valóban a szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomália alapján jóval kevésbé valószínûbb verzió következett be.

Végezetül:
2016-ban a szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomália -2,1 hPa, azaz negatív volt, vagyis ez alapján mintegy 80 százalékos eséllyel idén az átlagosnál enyhébb december valószínû. Mindez sajnos a csigagyárnak a blocking-hajlamon való fokozatos felülkerekedését sejteti a hónap során. Hamarosan minden kiderül.

Én is azon gondolkodtam tegnap, hogy az elõreláthatólag 2 hullámban érkezõ lehûlés után a makrokép hideg AC-n keresztül zonálisba fordul majd valamikor decemberben, hacsak...
Hacsak egy igen erõs szibériai-kelet-európai hidegfelhalmozódás nem következik be.
Az csodákra képes. Teljesen átrajzolhatja a hõcsere-ciklusokat.

"kifejezetten "vonzzák" a WACC-t" : Persze csak akkor mikor La - Ninaba vagyunk. Nem(?)

----

-mert ha IGEN azért van távkapcsolati összefüggés a La - Ninába fordulás és az ez idáig tapasztalt õsz kora télies, inkább átlagostól hûvösebb jellegében.
Körülbelül november közepéig, de csak azért addig, mert mostanra más "szereplõk" lásd.korai szibériai hófelhalmazódás, kiterjedt hidegbázis a kontinens felett) torzítják a közlükben lévõ(Ao,Nao) indexeket.

Ha megnézzük a Pacific-North American Pattern ( PNA)-t Link gyakorlatilag Augusztus 19-20tól pozitiv tartományban mozog, ami aktívabb ciklon tevékenységet idéz elõ a térségben, ami enyhébb léghullámokat, velük együtt ciklonokat pumpál az Északi - Sarki területek fölé.
Én ebben látnám a kevesebb jégkiterjedés okát November közepéig.

Valamint azt, hogy a La - Nina a PNA indexekre gyakorolt hatása révén(mivel azért csak közelebb esik az Egyenlítõ azon vidékéhez mint az Ao) jobbára pozitív, ami a Sarki területek hõ és nyomás elrendezõdését befolyásolja. Különösen Szibéria középsõ és nyugati fele felett valamint Észak - Amerika idõjárására bír hatással.
Az elõbb említettnél a több "bepumpált" hõtöbblet korai hó felhalmozódást majd ebbõl kialakulva lassacskán Szibéria középsõ részén állandó hidegmagot produkál(t), addig Észak - Amerika idõjárását a PNA által gerjesztett többségében masszív elõoldal, idõnként Usa-ra szakadó gyenge hidegöblitéseket eredményezett.

Ez közel 1 hónapos tendencia eredményeként ( a korai hó és lassacskán erõre kapó hidegbázis ) az Ao indexet is Link Október 10 után jobbára negatív fázisban van,de szeptember végén mint már tapsztaluk hazazott a Kékes - tetõn.

Mostanra körülbelül November közepétõl az északon végre számottevõen feldúsult hidegbázis és a Nao-ra is hatást gyakorló közelebbi hideg léghullámok a kiélezett hõkontraszt folytán némileg torzítják a képet, s mostanra inkább a léghõmérséklet helyett, inkább a nyomás elrendezõdések rajzolják ki azt mi zajlik jelenleg magasabb szélességeken.

Ami most kinéz várhatóan az Északi - Sarki területek felett az elkövetkezendõ 72 órában egy artikus anticiklon foglal helyet, amit egy Alaszka felöl betüremkedõ alacsony nyomás vesz majd át.
Mondanom sem kell, hogy azért az artikus anticiklon jóvoltából Grönland északkeleti vidékeire és Jeges - tenger(Pl. Ao index korrelációs területe) fölé terelte/tereli a hideg, amibõl nem sokára mi is részesülünk. Link

S ami 72 órán túl zajlik, nem éppen megnyugtató mert csak bepréselõdik oda az alacsony nyomás,de ugyan a modellek még nem mutatják tisztán,de várhatóan Szibéra fölé újabb nagy kiterjedésû anticiklont valószínûsítek, ahogyan tette ezt korábban az ilyen nyomáselrendezõdés õsszel.
Ha PNA elõrejelzését nézem, sajnos ott is megkezdõdnek a masszívabb hidegleszakadások és Amerikára is jut majd a hidegbõl, ami elõvetíti távkapcsolati úton persze egy zonálisabb fordulat közeledét,de az (általam várt) szibériai magasnyomás és a mostanra kialakult hidegfelhalmozódás bizony beleköphet a képbe.
December elsõ fele mint ahogy látjuk blocinkgos, félblockos idõt hozhat és még ugyan nem látszik,de amennyiban északkelet felõl tud teret nyerni a magasnyomás, ahogyan szeptember végén ( skandináviai Ac ) tette, akkor hiába a lassan éledezõ zonalitás. Az itt nem lesz.

Az én gondolatmenetem tökéletesen megegyezik ezzel.
Az erõsen behullámzó jet, szinoptikailag a meridionaltás azt jelenti, hogy észak és dél ellentétes légtömegei kicserélõdnek: a meleg megy a magasabb szélességekre, a hideg az alacsonyabbakra.
Elvben a sarkponton a meridionális áramlás mindenképp melegedést jelent, hiszen itt van a leghidegebb (persze más kérdés, hogy a valóságban az orográfia és a vízrajz erõsen torzítja az ideális hõeloszlást)
Egyébként (ahogy már megírtam), véleményem az, hogy az északi sarkvidéken a kontinensek és a tenger elhelyezkedése (a sarokpontot övezõ Jeges-tengert délrõl koszorúban körülölelõ kontinensek) kifejezetten "vonzzák" a WACC-t. A száraz kontinenseken könnyebben végbemegy a levegõnek az a progresszív kiszáradása (és ezzel együttmûködõ mértéktelen lehûlése), mint egy tengerfelszín felett, legyen bár az befagyva. A nagy hidegmagok szinte mindig a szubarktikus szárazföldek felett, vagy azok közelében láthatók, nem pedig a jeges-tengeri medence középtáján.

Ha már idén Hari nem tette közzé itt az idei DAI értékét, akkor már ott van az ECMWF hosszútávú szezonális elõrejelzése. Pár napja írtam errõl a fórumon, hogy másfél hónapja linkelte nekem valaki ( nem itt a MetNet-en ), hogy az ECM hosszútávú elõrejelzés alapján a decembert átlagnál némileg hidegebbnek várja a Közép -európai térségre, ill. a mediterrán térségre a szokásosnál erõsebb mediterrán ciklon aktivitást vár, ezáltal több csapadékot, amibõl bizonytalan módon, de térségünk is profitálhatna. Mindez erõsen fenntartással kezelhetõ elõrejelzés csak, pusztán az érdekesség kedvéért írtam le.

Sajnos a linkem eltûnt, így nem tudom megint megnézni az elõrejelzést ismét, hátha - sõt szerintem biztosan - változott valamit, kérdeztem is a fórumon, hogy aki esetleg tudja, belinkelhetné nekem, de nem érkezett rá reakció. Sebaj, így legalább még inkább homály fedi a jövõképet.

Én jobban örülnék a zonalitásnak, ami fenntartaná a hideget egy darabig, aztán blokingosodnánk, és leszakadna a hideg a térségünkre is.
Emlékezzünk csak a 2011/2012-es télre. Eleinte javarészt zonalitás volt, aztán hogy bejött a szibériai zimankó.

A WACC nagyjából mindig sokkal keményebb, délebbi részeken is hidegebb, havasabb teleket hozott magával.

De ez logikus is. A sarkvidékre magasan feljutó enyhülés a gyenge, nagyon erõsen behullámzó jet eredménye, ami a magas amplitúdóból fakadóan a hideget is délebbre viszi a hurok másik ágán. Sok csapadék, ami a kontinensek északi részén: erõs kisugárzás, erõsebb hidegdepó, amit a fent említett nagyobb jet-hullámok, vagy akár hurkok szépen visznek délebbre.

Erõs jetnél mindenki marad a helyén, alig van átjárás: észak átfagy, délre meg alig megy le hidegöblítés.

Utóbbira semmi összefüggést nem találtunk az évek alatt, azaz hogy ha sok a sarki jégtakaró, az elõsegítené a hidegebb telet, vagy az ellenkezõje teljesülne.
Lehet van összefüggés, de nem tudom, milyen irányú és erõsségû és itt erre mások se adtak még igazolást vagy találtak kutatást... Könnyen lehet, hogy nincs releváns korreláció

Annyi hozzáfûzni valóm volna, hogy feltehetõleg a WACC nem egy rendkívüli valami. Az arktikus/szubarktikus kontinenseknek és tengereknek olyan elrendezõdése, mely az északi féltekére jellemzõ, eleve magában hordja a WACC hajlamot. A különbség legfeljebb annyi lehet, hogy ez bizonyos években kifejezettebb, más években pedig kevésbé jelentkezik.
Természetesen Cold Continent ide vagy oda, az arktikus nagyfokú pozitív hõanomália nem a legjobb ómen a mi telünk szempontjából. Csak reménykedhetünk, hogy a jégkiterjedés, és azon keresztül a jeges-tengeri hideglevegõ-felhalmozódás a következõ hónapokban "összeszedi magát"

Most csak arra leszek én kíváncsi, hogy a jövõhét elei hidegöblités átmeneti lesz-e vagy a hirtelen zutty után havasabb ény-i irányításos idõszak következik-e!? Az Ecmwf most azt pedzegeti az idõszak végén, igaz ûridõben.

Köszönöm!

Csak azért érdeklõdtem, mert -mint említetted is- az elmúlt évek kudarca a kezdeti lelkesedést teljesen elfojtotta.

Link
Snowhunter számolta ki.
Hát most már 3 éve zsinórban nem vált be, de legalább idén enyhébbet vár, nagyobb az esélye

Elvileg ugye az a homályos elképzelés, hogy a magasabb szibériai nyomás hamarabb felépülõ hidegbázist jelent, ami lenyomja a december átlagát.
Ugyanakkor váratlan fordulat: idén a WACC állt elõ, meleg sarkvidékek (soha nem mért magas értékek és alacsony jégtakaró), ugyanakkor rendkívül korán behavazódott Szibéria, gyorsan felépült a hó- és hidegbázis és ott fenyeget minket, ráadásul ide is nyalt már novemberben.

Hari sehol.

DAI-ról tud valaki valamit?
Az elõzõ években a csapból is ez folyt, most pedig szó sincs róla.

Én tavaly õsszel/télen is kint voltam Skóciában és tényleg teljesen más az idei õsz eddig.Még egyetlen szélvihar sem volt erre és már lassan november vége.Nincsenek azok a dinamikus,erõs ciklonok az óceánon.Viharciklon szinte alig volt még és nem is látszik a közeljövõben sem.Ami fura hogy nagyon erõs az AC hajlam az óceánon és Izland térségében is.Az is meglepõ hogy ekkora északkeleti,keleti AC kialakul már november második felében.Cirka 1060 hPa.Más tél elébe nézhetünk valóban mint az elmúlt 3 évben...

Igen, ezen gondolkodtam én is, hogy tavaly-tavalyelõtt a tél elõtti idõszak is kifejezetten gyenge volt, de akkor próbáltunk annak örülni, hogy de jó, hogy akkor kifut a zonalitás, mire tél lesz. Ugyanakkor mintha a légköri dinamikára nem lennének igazak ezek a drámiai változások, és bár meg tud változni a légkörzés, annyira drámaian csak ritkán, hogy az általános jellege megváltozzon. Remélhetõleg most is kitart ez a fajta légkörzés, a nagy poláris hurkok, a komótos nyugati áramlás, mert bár ez nem garancia, sokkal több esélyt teremthet a késõbbiekben.

Elég gyenge a zonális áramlás, sehol nincsenek az elõzõ két novemberben bitang módon megerõsödõ cikloncsaládok.
Jól jellemzi ezt a helyzetet, hogy az azori Ac is sokkal gyengébb mint az elmúlt két õsszel.
Így a Szibéria felõl Kelet-európai-síkságra jó korán kiterjeszkedõ hideg légtömeg és vastag hótakaró által ki se lehet takarítani onnan az Ac-t, erõsödik a hûtõszekrény-effektus.
Nem véletlen, hogy hol a skandináv térségben, hol a brit-szigetek környékén, vagy az Izland körül Ac-k alakulnak ki idõrõl-idõre a kelet-európai Ac mellé.
Nagyon másként néz ki ez a téli elõmenetel az elõzõ kettõnél.

Az nem olyan rossz arány. Vagy hideg vagy felemás.

Ha csak a jelenlegi elköv. 96 órát nézzük Link Ha kitudna alakulni persze csak HA, ezért az OFF - de csak Tegyük fel c. alapon. Szóval az élénk Északi - sarki ciklontevékenység helyett egy anticiklon foglalná el, az legdélebbi peremén kegyetlen, farkas ordító,brutál száraz hideget öntene Európára. Ettõl még Thermonak is elállna a szava.

És ON is legyen: Az indexek(Nao,Ao) Nov.16-tól már jelentõsen szórnak, s ha azt vesszük az Ecm és a Gfs is végig ott tartja a magasnyomást még 192órán túl is Európa északkeleti részei felett. Jó ez nem készpénz, mint ahogyan szerintem az sem, hogy -jelenleg- ugy áll, hogy az átmenetileg felerõsödõ aktív ciklontevéknység kipucolja a közelünkbõl a számottevõ hideget.

Mindenesetre jól esik ránézni a térképre az Urál túloldalán felgyülemlett hidegre. Rég láttam ilyen térképet. Fõleg nem ilyenkor november elején.

2009/2010-es télen is javarészt La Nina uralkodott.
És igen kemény tél volt az északi féltekén.
Többször is egyszerre 3 kontinensen tomboltak nagyobb területen a hideg, havas, hófúvásos helyzetek.
Észak - Amerikai nagy havazások, hóviharok ( bár ott ez minden télen megszokott ), de nagy területen volt.
Nyugat - Európa többször is nagy havazást kapott, pl. Benelux - államok, Anglia, még a déli részek is.
A francia, német, lengyel, cseh hókáoszok. Ázsiai cudar idõ még délebbi részeken is, Japán hóviharok.

Hazánkban is alapvetõen átlagnál hidegebb, havasabb tél volt.
Helyenként nem is kicsit. A 2009/2010-es volt a legutóbbi nagy területû viszonylag stabilan hideg, havas tél.

Persze ott volt a 2011/2012-es tél, amikor is ott volt a 2012-es februári Vojejkov tengely, elõtte viszont 2 enyhe hónap volt, javarészt esõvel, kevés hóval.

Kíváncsiságból megnéztem, hogy a globális légkörzés La Nina felé fordulása utáni tél nálunk milyen kimenetelt hozott az elmúlt 60 évben.
A 60 év alatt 10 La Nina epizód kiépülést követõ tél akadt, ötször volt keményebb tél, három felemás (mikor vagy december vagy január volt csak kemény), és csupán kétszer jött enyhe tél.

November elsõ dekádjának vége elég jó eséllyel kecsegtet -jelenleg -egy kifejezetten kora télies szituációval. Elég markáns med. ciklon tevékenység mellet É-ról beáramló kellõen hideg hõmérsékletekkel. Ez a látványhavazástól akár a komolyabb hóhelyzetig is (elsõsorban Ny-Dunántúli pozícióval)magában rejtegeti a lehetõségek tárházát!

Megtörve a majdnem 10 napos csendet okosabbak nem hétvégén, hanem ugy keddtõl lettünk, s onnét se túl sokáig (már középtávon) csak elsejéig. A szokásostól is nagyobb a bizonytalanság.Ék-i rácspont: Link Igaz félig már boritékolható ( fõleg az Ecmwf-en ), hogy regionális szinten nov.1-re, Pl. Észak - Alföldön 850pHa-on bizony benéz a -5 fok.

S, hogy érik-e a csattanó?
Meg rá a snassz. Már csak azért is, mert ez az izlandi ciklon nem valószínû, hogy a Jeges -tenger felett terpeszkedõ sarki Ac-t(1040hPa) összetörné.
Ha megnézzük eme kiragadott futást: Link Ha ez Skandináva felé tevödik át, a Brit szk.i Izlandi Ac majd összekapcsolodó.. Nem folytatom. Lásd. Link

Itt nem a blocking leendõ megléte a bizonytalan, hanem a lefûzödõ hideg iránya és mértéke.

Azt tudjuk, hogy az AO a mostani "csúcs" után, a kialakuló sarki anticiklon jóvoltából újra meredek sülyedésbe kezd, amit a NAO vonakodva, de szó nélkül követ. Igy jelen állás alapján 8-10napja van az idõjárásnak arra, hogy valamiféle kora télies "csattanót" produkáljon, kicsiny hazánkban mielött ezeket a kék banánokat "elfújná" keletre az északi zonalitás( és az északi is a legjobb esetbe csak).

Sajnos ezt, hogy hogyan alakul tovább a jövõkép, majd csak utólag a célegyenesbe(Nov.2-3tõl) tudhatom meg, illetve idõnként a hivatalosból(Tv) ugyanis holnaptól vidéken leszek. Netem nem lesz.

Mindenesetre remélem az idei tél nem ilyen 1-3napos helyzetekrõl fog szólni, aztán lemászik rólunk a lényeg. Igaz, ha azt vesszük én lakom regionális szinten pl. síkvidéken az egyik "legjobb helyen". De mégis azért, nem vagyok fukar, Remélem jut majd mindenhova az országban a az idei téli jóból.

"Az elõrejelzési térképek most még a blokk kiújulását, ismételt megerõsödését sugallják..."

Ez jól látszik, viszont a hétvégén Portugáliától nyugatra lefûzödõ magassági (hideg)légörvény alaposan felránt "némi" meleget a Földközi - tenger térségébe. Az ilyes fajta mély lefûzödés(ek) jellemzõen a téli félév második felében különösen februárban jellemzõek. Bár számomra ez nem meglepõ mert ilyen szépen fejlett Skandináv és Kelet-Európai magasnyomás szépen betesz az Atlanti - csigagyárnak. ( Igaz maga az anticiklon ilyen masszívan szintén februári légkörzéseknél fordul elõ leggyakrabban. )
Igy vagy épp csak beszorul az anticiklon alá, ahogyan most a következõ soron következõ lefûzödõ magassági légörvény fogja tenni lásd.: (aktuális GEM 48h) Link vagy megszalad mélyen délnek.

Itt még zizeg a léc hétvégétõl. Vajon hogyan tovább. Én hajazok némi csattanóra mielött a naptárunk novemberre térne át és kissé enyhébb idõjárás köszöntene ránk.

Snaszos, s benne van a pakliban, hogy a magasnyomás súlypontja átmenetileg kiköltözHET az Norvég - tenger fölé. Amolyan Brit-Izlandi-Skandináv Ac vagy valamelyik a három közül formájában. Aztán majd ez is összetörik és jönn az északi zonalitás.. mi meg ködölünk.

Akadt ilyenre is példa: 1983.11.11: Link T850 14-ére: Link 1997.10.25 pedig: Link T850 28-ára: Link a -10.

Összegezve kíváncsi leszek rá mit kezdenek a modellek az Ac további sorsát illetõen. Hétvégére okosabbak leszünk remélem.

Ha a "mások" én akarnék lenni, közlöm, hogy igenis figyelembe veszem az általad említetteket. Valóban, nagyon eltérõ lehet az egyes fázisok hossza, és az is megér egy misét, mikor "rohan át" egy ciklus, és mikor stagnál. Valamint rendkívül érdekes, hogy a z-m váltások ugyan lehetnek egyszeri "aktusok", de ugyanúgy elõfordul, hogy makrováltáskor egy ideig ingadozik a cirkuláció zonalitás, félblokk és blokk között.
Ami viszont kijelenthetõ, hogy a változások egyirányúak, a fázisok egymásutánisága eléggé kötött. Persze, mindez a téli cirkulációs rezsimre jellemzõ igazán, nyáron az egész eléggé elmosódott (de gyakran ekkor is felismerhetõ!)
Abban egyetértünk, hogy a ciklus gyenge "mankó" az elõrejelzéshez, de mégis valami. Ha másra nem, arra jó, hogy az ûrtávlati op. "õrültségeket" nagy biztonsággal egybõl kizárjuk.

"Sokan még most sem ismerik, veszik figyelembe a Namias-ciklusokat, melyek pedig a téli félévben rendszerint szigorú menetrendet, a cirkulációs muszterek meghatározott egymásutániságát idézik elõ."

Mások pedig azt nem veszik figyelembe, hogy egy ciklus akár 1-2 hét alatt is le tud pörögni, vagy több hónapig eltart, mire kifut. Mindkettõre lehet számtalan példát találni, arról nem is beszélve, hogy egy cikluson belül az egyes epizódok hossza-erõssége szintén végtelen számú lehetõséget hordoz magában.

Egyetértek veletek!
Tegnapelõtt ezt írtam egy jó ismerõsömnek:
"Szerintem november elején válthat át a makrohelyzet egy gyengus zonalitásba, majd egy átmeneti északnyugati-ciklus után dec. közepén (esetleg végén) a keleti blokk (skandináv Ac)."

"Kevéssé tartom valószínûnek, hogy a jelenlegi negatív anomáliás idõszakot végül egybõl egy hideg téli helyzet váltsa fel."

Teljes egyetértésem! Akik most a valóban igen tetszetõs, bivalyerõs blokkból arra következtetnek, hogy majd az õsz hátra levõ része, sõt még a tél eleje/közepe is blocking-hajlamos lesz, nagyon nagyot tévednek. Sokan még most sem ismerik, veszik figyelembe a Namias-ciklusokat, melyek pedig a téli félévben rendszerint szigorú menetrendet, a cirkulációs muszterek meghatározott egymásutániságát idézik elõ.
Bizony, a nagy blokk után zonalitás jön majd, ez törvényszerû. Az elõrejelzési térképek most még a blokk kiújulását, ismételt megerõsödését sugallják középtávon. Például ECMWF 216 órától egy észak-atlanti, nagy kiterjedésû AC és egy Jeges-tenger középpontú fejlett ciklon közös áramlási rendszerében masszív hidegleszakadást mutat, ami megvalósulás esetén akár korai telet is hozhat nekünk.
Viszont a Namias-ciklus 4-6 hetes átlagos periódusidejét figyelembe véve, november közepére elég valószínûen elõoldali-zonális jelleget ölthet a cirkuláció. Északi zonalitás esetén,AC centrum közeli helyzetben ez természetesen akkor már hidegpárnával, hûvös/hideg idõvel járhatna -tehát a nagytérségi áramlások ellenkezõ állapotba fordulása sem jelent automatikusan vénasszonyok nyarát nálunk õsz végén. Természetesen azonban elõfordulhat meleg, déli, délnyugati szeles idõszak is novemberben. Ami valószínûleg nem lesz jellemzõ a hónapra, az az advektív hideg.
A decemberrõl egyelõre csak igen óvatosan lehet bármit is mondani. Hogy a következõ etapban esedékes elõoldali-zonális kép meddig tart, több mindentõl függ. Visszatérhet a blokk, a hidegelárasztás már a hónap elején is, de ellenkezõleg az sem kizárt, hogy csak az ünnepekre, vagy csupán január elejére, közepére jön meg a tél. Mindegyik figurára vannak múltbeli példák.
Amit most is leginkább valószínûnek gondolok, az a "lukas közepû" tél. Vagyis a napforduló környékének enyhe, zonális volta, mely éles ellentétben áll a korai hidegekkel.
Az idei októberi maghelyzet a rendkívül stabil észak-európai anticiklonnal engem legjobban 1979 októberére emlékeztet. Nagyon, nagyon hasonló idén ehhez a makroszinoptikai jelleg.
1979-ben is hetekig blokkolva voltak a nyugatias áramlások, állandóan hûvös keleti, északkeleti szelek fújtak. Sõt, a hónap végére olyan hideg sarki-szárazföldi légtömeg ért el, hogy északkeleten -10 fok körüli hõmérsékletekkel dõltek a minimum-rekordok. Csak a mediterrán ciklonok viszonylagos gyengesége mentett meg akkor egy igazi, télnek is becsületére váló havazásos helyzettõl október 3. dekádjában.
Na és mi lett a hatalmas blocking sorsa a késõbbiekben? Nyomtalanul felszámolódott, november közepére helyt adott az igen makacs zonalitásnak, félblokkoknak. Igaz, januárra csõstül jött vissza a hideg.

Megint egy olyasfajta halogatásnak tologatásnak vagyunk tanúi a fáklyán, amelyet nyáron is megtapasztaltunk, július közepén kezdte belengetni, majd tologatni végül a zónális nyári helyzet augusztus végére és szeptember elsõ felére realizálódott. Így az 1-2 hete várt tartós felfelé szórás is megkésett a fáklyán, hog pontosan meddig tart a halogatás azt nehéz megjósolni, de kevéssé tartovm valószínûnek, hogy a jelenlegi negatív anomáliás idõszakot végül egybõl egy hideg téli helyzet váltsa fel.

Azt látnunk kell, hogy a Rex blocking helyzet egy eléggi kitaposott, tartósan fennálló áramlási képet hoz létre, itt ha visszanézek 2008 szeptember közepére, az akkori drasztikus hidegelárasztás csak lassan kezdett engedni, október elsõ hetéig szinte amostanihoz hasonló hõmérsékletek voltak jellemzõek. Majd ezt követõen októberben megjelentek 20fok feletti értékek, november közepéig vissza- vissza köszönt a vénasszonyok nyara, míg végül egy szép havas koratéli helyzettel zártuk a hónapot. Némi hasonlóságot mutat a 2013 as évvel, aminek érdekessége hogy épp december 6 a táján fejlõdött ki az egyik akkor ritka említésre méltó téli helyzet.
Ami érdekes, hogy az ideihez némileg hasonló "lenyomatokat" viselt a 2009 és 2010 es év õszközepe is, az igen erõteljes októberi lehûlés 3-4 hétig maradt meghatározó, majd épp novemberre következett be egy szokatlanul enyhe idõszak, és a december igencsak rapszódikusra sikeredett kemény, de rövid téli helyzetekkel, majd nyári zivatarokkal. Én eddigiek alapján egy az utóbbihoz hasonló folytatást helyeznék kilátásba. (Novemberben viszont az áramlási viszonyoktól függõen egy igen magas (10-15 fok közötti) T850 es helyzet is inverzióba, síkvidéki területeken tartós stratusba és 5 fok körüli max-okba fulladhat. Gyakorta az ezt követõ, nem túl erõs hidegfront hozhat enyhülést, ahogy egyébként már a Dunántúlon ez a hétvége is megmutatta.)

"számomra elég nagy meglepetés lenne, ha a telet ujra hazavágná a zonalitas vagy a ciklon elõoldali meleg délnyugati drift"

Nekem is hidd el.
Mindenesetre semmi sincs még lefutva. Aktuális NAO,AO is Link Link arra enged következtetni, hogy megy a skander. A blocking és a zonalitás között, s a hízó fagyosabb(-15, s alatti 850T) légtömegek csak élezik a hõkontrasztot.