Globális jelenségek
A Sarki-jég most viszont egy kicsit már "töketlenkedik" 
Ahhoz képest, hogy 2 hete hol állt, még mindig csak helyben toporog, vagy csökken.
Link
Ahhoz képest, hogy 2 hete hol állt, még mindig csak helyben toporog, vagy csökken.
Link
Szép estét kívánok! 
Nagy a valószínűsége annak, hogy ha lesz is El Nino-jelenség, nem várható erősnek, így az északi félteke időjárására alig lesz hatása. Arra számíthatunk, hogy erősítheti a D-ről, DNY-ról érkező áramlási mezőt, valamelyest enyhítheti az előttünk álló téli időt.
Nagy a valószínűsége annak, hogy ha lesz is El Nino-jelenség, nem várható erősnek, így az északi félteke időjárására alig lesz hatása. Arra számíthatunk, hogy erősítheti a D-ről, DNY-ról érkező áramlási mezőt, valamelyest enyhítheti az előttünk álló téli időt. 
Itt egy grafikon a térfogatra: Link ami nem csak a kiterjedést, hanem a vastagságot is beleszámolja (gondolom, mert máshogy nehéz volume-ot azaz térfogatot számolni).
Link
Jelenleg így áll a sarki jég! Köszöni szépen, sz...l, de büszkén! Mindenesetre idén már talán megússza az elmúlt évek rosszabb helyezéseit...ez is valami!
Jelenleg így áll a sarki jég! Köszöni szépen, sz...l, de büszkén!
Mindenesetre idén már talán megússza az elmúlt évek rosszabb helyezéseit...ez is valami!
Az a bizonyos "JÉGHÍZÁS" nem csak a hőmérséklettel függ össze, hanem nyilván a csapadék mennyiségével is.
Ez igazából majd a júniussal és a júliussal együtt lesz értelmezhető. Nyilván annak is van értelme, amikor önmagában nézzük az augusztust, de ahogy a sarki jég összevetéssel utaltam rá, minél nagyobb összefüggésben nézünk valamit, annál inkább értelmezhető.
Rekordot nem fog hozni, ám jelenleg úgy fest 3-5. legmelegebb lesz az elmúlt 120 évben. Azért az nem olyan rossz.
Azt senki nem vitatja, hogy a forró- és hőségnapok száma kevesebb, mint az eddigi kiemelten meleg nyarakon, ám a lehűlések is elmaradtak heteken keresztül és így az átlag bizony szépen felkúszott.
Link
Szombat reggel meglátjuk.
Azt senki nem vitatja, hogy a forró- és hőségnapok száma kevesebb, mint az eddigi kiemelten meleg nyarakon, ám a lehűlések is elmaradtak heteken keresztül és így az átlag bizony szépen felkúszott.
Link
Szombat reggel meglátjuk.
Nagy tévedés, nem csupán a csapadékosságról szólt a kisjégkorszak. Nézz utána, hogy az 1600-as és 1700-as évek első felében hányszor fagyott be a Temze. Ha a csapadékossággal függött volna össze, akkor ez aligha történik meg.
A gleccserek visszahúzódásával kapcsolatban pedig az a baj, hogy gyakorlatilag nem tudjuk, hogy mekkora kiterjedésűek voltak az Alpokban a középkori klímaoptimum idején. De a gleccser névadó falu létrejötte arra utal, hogy a kisjégkorszak előtt esetleg ugyancsak szűkebb területre korlátozódtak, és azért települtek oda az emberek, akiket a kisjégkorszak hozott abba a helyzetbe, hogy a falu közelébe növekedett a gleccser.
A gleccserek visszahúzódásával kapcsolatban pedig az a baj, hogy gyakorlatilag nem tudjuk, hogy mekkora kiterjedésűek voltak az Alpokban a középkori klímaoptimum idején. De a gleccser névadó falu létrejötte arra utal, hogy a kisjégkorszak előtt esetleg ugyancsak szűkebb területre korlátozódtak, és azért települtek oda az emberek, akiket a kisjégkorszak hozott abba a helyzetbe, hogy a falu közelébe növekedett a gleccser.
Tényleg bődületes az a sok agyament okoskodás,ami itt elhangzik, anélkül, hogy számokkal alá lenne támasztva. Az biztos, hogy
a XX. századi átlagnál melegebb augusztust fogunk zárni, de meg sem közelítjük majd az 1992-est, amikor 26,6 fok volt a budapesti átlaghőmérséklet. A nyár összességében nem tudom, milyen rekordot tud majd hozni Magyarországon vagy Budapesten, mert forró nap nem sok volt, miközben 1992-ben, 2012-ben, 13-ban és 15-ben is több mint 10 ilyen nap volt (Budapesten). 2003-ban 62 hőségnap volt, ezt sem fogjuk elérni.
Azt viszont ez a néhány adat is jól mutatja,hogy a legtöbb pozitív anomáliájú rekord az utóbbi 30 évből származik, bár 1841. július közepével elméletileg semmi nem vetekszik.
Az 1841-es hőhullámról csakannyit, hogy London 41,2 fokot Párizs 42,0 fokot mért július 15-én. Ekkor gyakorlatilag a forró levegő átvonult a kontinensen.
Itthoni adatok 1841 július 17-19 között:
Buda (Gellért-hegy): 39,0°C
Komárom: 40,0°C
Székesfehérvár: 40,0°C
Pécs: 41,0°C
Kecel: 41,0°C
Eger: 41,5°C
Pest: 42,5°C
Pánd: 42,5°C
Csongrád: 43,0°C
Eszék: 43,8°C
Arad: 44,0°C
Gyula: 45,0°C
Mivel ezek az adatok nem tekinthetők hivatalosnak, nem kerülhettek be a statisztikákba, de nem valószínű, hogy mindenhol egyformán hibás adatokat mértek.
Tehát,óvatosan bánjunk a fellengzős kijelentésekkel az idei nyárral vagy az augusztussal kapcsolatban.
Mivel az északi hemiszférában egy-egy meleg évben/nyáron is csupán néhány század az eltérés a megelőző évekhez képest, a nálunk tapasztalt meleg értelemszerűen azt jelenti, hogy máshol hidegebb volt. Érdekes módon idén kevesebb a rémisztgetés az arktiszi jégsapka zsugorodásával kapcsolatban, merthogy várhatóan jelentősen több marad meg a jégből az olvadási időszak végére, mint tavaly, vagy az elmúlt évtized átlagában. Azaz a sarkkör környékén az idén kevésbé volt meleg, de ez nem jelenti azt, hogy hosszabb távon nem dőlnek majd meg a negatív rekordok.
A globális felmelegedést megkérdőjelezni dőreség, ám egyáltalán nincs alátámasztva, hogy az ember okozza(!!!!!!).
Gyakorlatilag a legutolsó jégkorszak mélypontja óta folyamatosan, de nem egyenletesen tart, amit jól mutat, hogy a középkori klímaoptimum idején még a jelenleginél is melegebb volt. Az az igazi baj, hogy fontos tényeket – amelyekre senki nem tudja a magyarázatot – a „tudósok” inkább elhallgatnak. A fórumon rendszeresen felvetődő téma kapcsán többször is belinkelték már azt a grafikát, ami jól mutatja, hogy ciklusosan zajlik a felmelegedés, kb. 25 éven keresztül mintegy 0,2-0,3 fokkal emelkedik a Föld átlaghőmérséklete, majd stagnál. Az 1850-es évek közepe óta 3 ilyen ciklus zajlott le, de ha más grafikonokat megnézzük, akkor az is látszik, hogy valamikor az 1700-as években kezdődhetett a folyamat – a középkori kisjégkorszak végén –, és azóta rendíthetetlenül tart. Mivel a hőmérsékletet egzakt módon csak az 1850-es évek óta tudjuk globálisan mérni a hőmérsékletet, így azokat az adatokat vetjük össze. Viszont azok is jól mutatják, hogy aligha a CO2 kibocsájtással vagy más emberi tevékenységgel függ össze, mert akkor a kibocsájtás ugrásszerű növekedésének meg kellene látszania a grafikonon. (Miért emelkedett az 1850-es éveket követően épp olyan mértékben a Föld átlaghőmérséklete – amikor még töredéke volt napjaink CO2 kibocsájtásának –, mint az utóbbi fél évszázadban.) A ciklikus emelkedés – a maga megtorpanó időszakaival – éppen azt mutatja, hogy a globális felmelegedés okai máshol keresendők, és amíg azt nem értjük meg, azt sem tudjuk megbecsülni, hogy meddig is tart, és valójában az emberiségnek mire is kell felkészülni.
Addig csak riogatás zajlik a 6 méteres tengerszint-emelkedéssel, meg a 2-3 fokos hőmérséklet-emelkedéssel. Már az is sokat elmond a helyzetről, hogy a 10-15 évvel ezelőtt a század végére jósolt 2 fokos globális hőmérséklet-emelkedéssel már csak kevesen számolnak. Elhalkult a „bagolytömeg”, mert nem tűnik reálisnak.
Az is megtévesztő, hogy ilyen gyors emelkedés soha korábban nem volt a Földön. Ha igaz is a megállapítás, akkor is más összefüggésben kell látni, mert soha olyan gyors csökkenés sem játszódott le, mint a középkori klímaoptimum és a középkori kisjégkorszak között. Azaz gyaníthatóan most csak ugyanolyan ütemben helyreáll az az egyensúly, ami akkor megbomlott.
Ettől függetlenül, változatlanul fontos, hogy tegyünk a környezetünk védelmében, mert a környezetszennyezés, környezetátalakítás aggasztó, ám ez nem biztos, hogy a Föld klímájának változásában mutatkozik meg. De addig, amíg a multinacionális cégeket nem vonják kordába, addig az őserdőket irtani fogják gazdasági érdekeik okán, addig zajlik a tengerek túlhalászása, és a földi környezet kirablása.
De próbáljunk tényszerűek maradni, és ne dőljünk be az olcsó közhelyeknek!
a XX. századi átlagnál melegebb augusztust fogunk zárni, de meg sem közelítjük majd az 1992-est, amikor 26,6 fok volt a budapesti átlaghőmérséklet. A nyár összességében nem tudom, milyen rekordot tud majd hozni Magyarországon vagy Budapesten, mert forró nap nem sok volt, miközben 1992-ben, 2012-ben, 13-ban és 15-ben is több mint 10 ilyen nap volt (Budapesten). 2003-ban 62 hőségnap volt, ezt sem fogjuk elérni.
Azt viszont ez a néhány adat is jól mutatja,hogy a legtöbb pozitív anomáliájú rekord az utóbbi 30 évből származik, bár 1841. július közepével elméletileg semmi nem vetekszik.
Az 1841-es hőhullámról csakannyit, hogy London 41,2 fokot Párizs 42,0 fokot mért július 15-én. Ekkor gyakorlatilag a forró levegő átvonult a kontinensen.
Itthoni adatok 1841 július 17-19 között:
Buda (Gellért-hegy): 39,0°C
Komárom: 40,0°C
Székesfehérvár: 40,0°C
Pécs: 41,0°C
Kecel: 41,0°C
Eger: 41,5°C
Pest: 42,5°C
Pánd: 42,5°C
Csongrád: 43,0°C
Eszék: 43,8°C
Arad: 44,0°C
Gyula: 45,0°C
Mivel ezek az adatok nem tekinthetők hivatalosnak, nem kerülhettek be a statisztikákba, de nem valószínű, hogy mindenhol egyformán hibás adatokat mértek.
Tehát,óvatosan bánjunk a fellengzős kijelentésekkel az idei nyárral vagy az augusztussal kapcsolatban.
Mivel az északi hemiszférában egy-egy meleg évben/nyáron is csupán néhány század az eltérés a megelőző évekhez képest, a nálunk tapasztalt meleg értelemszerűen azt jelenti, hogy máshol hidegebb volt. Érdekes módon idén kevesebb a rémisztgetés az arktiszi jégsapka zsugorodásával kapcsolatban, merthogy várhatóan jelentősen több marad meg a jégből az olvadási időszak végére, mint tavaly, vagy az elmúlt évtized átlagában. Azaz a sarkkör környékén az idén kevésbé volt meleg, de ez nem jelenti azt, hogy hosszabb távon nem dőlnek majd meg a negatív rekordok.
A globális felmelegedést megkérdőjelezni dőreség, ám egyáltalán nincs alátámasztva, hogy az ember okozza(!!!!!!).
Gyakorlatilag a legutolsó jégkorszak mélypontja óta folyamatosan, de nem egyenletesen tart, amit jól mutat, hogy a középkori klímaoptimum idején még a jelenleginél is melegebb volt. Az az igazi baj, hogy fontos tényeket – amelyekre senki nem tudja a magyarázatot – a „tudósok” inkább elhallgatnak. A fórumon rendszeresen felvetődő téma kapcsán többször is belinkelték már azt a grafikát, ami jól mutatja, hogy ciklusosan zajlik a felmelegedés, kb. 25 éven keresztül mintegy 0,2-0,3 fokkal emelkedik a Föld átlaghőmérséklete, majd stagnál. Az 1850-es évek közepe óta 3 ilyen ciklus zajlott le, de ha más grafikonokat megnézzük, akkor az is látszik, hogy valamikor az 1700-as években kezdődhetett a folyamat – a középkori kisjégkorszak végén –, és azóta rendíthetetlenül tart. Mivel a hőmérsékletet egzakt módon csak az 1850-es évek óta tudjuk globálisan mérni a hőmérsékletet, így azokat az adatokat vetjük össze. Viszont azok is jól mutatják, hogy aligha a CO2 kibocsájtással vagy más emberi tevékenységgel függ össze, mert akkor a kibocsájtás ugrásszerű növekedésének meg kellene látszania a grafikonon. (Miért emelkedett az 1850-es éveket követően épp olyan mértékben a Föld átlaghőmérséklete – amikor még töredéke volt napjaink CO2 kibocsájtásának –, mint az utóbbi fél évszázadban.) A ciklikus emelkedés – a maga megtorpanó időszakaival – éppen azt mutatja, hogy a globális felmelegedés okai máshol keresendők, és amíg azt nem értjük meg, azt sem tudjuk megbecsülni, hogy meddig is tart, és valójában az emberiségnek mire is kell felkészülni.
Addig csak riogatás zajlik a 6 méteres tengerszint-emelkedéssel, meg a 2-3 fokos hőmérséklet-emelkedéssel. Már az is sokat elmond a helyzetről, hogy a 10-15 évvel ezelőtt a század végére jósolt 2 fokos globális hőmérséklet-emelkedéssel már csak kevesen számolnak. Elhalkult a „bagolytömeg”, mert nem tűnik reálisnak.
Az is megtévesztő, hogy ilyen gyors emelkedés soha korábban nem volt a Földön. Ha igaz is a megállapítás, akkor is más összefüggésben kell látni, mert soha olyan gyors csökkenés sem játszódott le, mint a középkori klímaoptimum és a középkori kisjégkorszak között. Azaz gyaníthatóan most csak ugyanolyan ütemben helyreáll az az egyensúly, ami akkor megbomlott.
Ettől függetlenül, változatlanul fontos, hogy tegyünk a környezetünk védelmében, mert a környezetszennyezés, környezetátalakítás aggasztó, ám ez nem biztos, hogy a Föld klímájának változásában mutatkozik meg. De addig, amíg a multinacionális cégeket nem vonják kordába, addig az őserdőket irtani fogják gazdasági érdekeik okán, addig zajlik a tengerek túlhalászása, és a földi környezet kirablása.
De próbáljunk tényszerűek maradni, és ne dőljünk be az olcsó közhelyeknek!
Bárcsak igaza lenne Szabolcs 72-nek! Én lenék a legboldogabb, ha alulmaradnék ebben a kérdésben. Magam egyes norvégiai, illetve új-zélandi gleccserekről olvastam azt, hogy valamelyest előrenyomulóban vannak. Egyébként még egyszer megerősítem: még melegebb nyarak mellett is lehetőség lenne a gleccserek hízására, ha a hosszú, 8-9 hónapos akkumlációs (felhalmozódási) periódusban ismét olyan mennyiségű hótömeg hullana a hegyekben, mint a kis jégkorszak idején. Rögtön erősödne a firnesedés, majd a gleccserjéggé való átváltozás, és a gravitáció révén a hó-firn- és jégtömeg megindulna a völgyek felé.
Magam úgy gondolom, vannak még előre nem várt csavarok a globális felmelegedés és ezzel a gleccserek olvadásának (Gletscherzurückgang) folyamatában. Pl.: az óriási, eddig jégben tárolt vízmennyiség bejutása a földi vízkörzésbe szinte biztosan előre nem modellezhető folyamat. Ez nem pusztán a tengerek/óceánok vízszintjének emelkedésével fog járni. Előbb-utóbb megjelenik majd ez a nagy mennyiségű víz drasztikus csapadék formájában is, hiszen a légkör és az óceánok T-e is növekszik, így több az energia a légkörben. Nem akarom elhinni, hogy ez egyszer nem csapódik le az Alpokban kitartó havazások formájában, az október-május közötti hosszú akkumlációs periódusban. És akkor...
Még valami: a kis jégkorszak sem inkább a lehűlésről szólt, hanem a a csapadékossá forduló (és ezzel hűvösebbé váló) időjárásról. Persze ez odavert a mezőgazdasági termelésnek, viszont serkentette az új találmányok megjelenését. Kurz und gut: lesznek itt még meglepetések a természet részéről, ha nem is feltétlenül a mi életünkben.
Magam úgy gondolom, vannak még előre nem várt csavarok a globális felmelegedés és ezzel a gleccserek olvadásának (Gletscherzurückgang) folyamatában. Pl.: az óriási, eddig jégben tárolt vízmennyiség bejutása a földi vízkörzésbe szinte biztosan előre nem modellezhető folyamat. Ez nem pusztán a tengerek/óceánok vízszintjének emelkedésével fog járni. Előbb-utóbb megjelenik majd ez a nagy mennyiségű víz drasztikus csapadék formájában is, hiszen a légkör és az óceánok T-e is növekszik, így több az energia a légkörben. Nem akarom elhinni, hogy ez egyszer nem csapódik le az Alpokban kitartó havazások formájában, az október-május közötti hosszú akkumlációs periódusban. És akkor...
Még valami: a kis jégkorszak sem inkább a lehűlésről szólt, hanem a a csapadékossá forduló (és ezzel hűvösebbé váló) időjárásról. Persze ez odavert a mezőgazdasági termelésnek, viszont serkentette az új találmányok megjelenését. Kurz und gut: lesznek itt még meglepetések a természet részéről, ha nem is feltétlenül a mi életünkben. 
Ott a pont!
Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt 6-8 évben hányszor havazott a mediterrán területeken olyan helyeken, ahol 60-80-100 éve nem havazott.
Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt 6-8 évben hányszor havazott a mediterrán területeken olyan helyeken, ahol 60-80-100 éve nem havazott.
"Igaz, növekvő gleccserek is vannak az Alpokban, de erről kevesebb szó esik."
Szabolcs 72 írta nemrégen ezt a hozzászólást. Melyek is ezek a gleccserek amelyekről az a fránya, szántszándékkal tényeket ferdítő, globális felmelegedést hazudó média nem számol be?
Szabolcs 72 írta nemrégen ezt a hozzászólást. Melyek is ezek a gleccserek amelyekről az a fránya, szántszándékkal tényeket ferdítő, globális felmelegedést hazudó média nem számol be?
Néhány adat az ausztriai gleccserek 2016/2017-es szezonbeli változásaiból (mindez egyetlen év alatt történt visszahúzódás minden esetben, méterben):
Ötztaler Alpen
Taschach Ferner: -53,5 m
Sexegerten Ferner: -45,5 m
Seekarles Ferner: -6,2 m
Gepatsch Ferner: -125,0 m
Weissee Ferner: -41,3 m
Diem Ferner: -35,0 m
Hochjoch Ferner: -35,9 m
Hintereis ferner: -22,9 m
Guslar Ferner: -20,5 m
Vernagt Ferner: -25,3 m
Rofenkar Ferner: -9,1 m
Rettenbach ferner: -8,8 m
Zillertaler Alpen:
Horn Kees: -21,0 m
Waxegg Kees: -120,0 m
Glocknergruppe:
Ödenwinkel Kees: -22,3 m
Pasterze: -61,5 m
Wasserfallwinkel Kees: -12,5 m
Freiwand Kees: -89,1 m
Karlinger Kees: -9,0 m
Barenkopf Kees: -13,3 m
Venedigergruppe:
Krimmler Kees: -45,3 m
Umbal Kees: -29,3 m
Simony Kees: 0,0 m (!)
Schlaten Kees: -70,0 m
Viltragen Kees: -28,0 m
Sajnos. És ez minden évben így megy, ha nem is ennyire drasztikusan. Amíg van a jégfolyamokból.
Ötztaler Alpen
Taschach Ferner: -53,5 m
Sexegerten Ferner: -45,5 m
Seekarles Ferner: -6,2 m
Gepatsch Ferner: -125,0 m
Weissee Ferner: -41,3 m
Diem Ferner: -35,0 m
Hochjoch Ferner: -35,9 m
Hintereis ferner: -22,9 m
Guslar Ferner: -20,5 m
Vernagt Ferner: -25,3 m
Rofenkar Ferner: -9,1 m
Rettenbach ferner: -8,8 m
Zillertaler Alpen:
Horn Kees: -21,0 m
Waxegg Kees: -120,0 m
Glocknergruppe:
Ödenwinkel Kees: -22,3 m
Pasterze: -61,5 m
Wasserfallwinkel Kees: -12,5 m
Freiwand Kees: -89,1 m
Karlinger Kees: -9,0 m
Barenkopf Kees: -13,3 m
Venedigergruppe:
Krimmler Kees: -45,3 m
Umbal Kees: -29,3 m
Simony Kees: 0,0 m (!)
Schlaten Kees: -70,0 m
Viltragen Kees: -28,0 m
Sajnos. És ez minden évben így megy, ha nem is ennyire drasztikusan. Amíg van a jégfolyamokból.
Igen-igen, teljesen igazad van. A kis jégkorszak vége óta (kb. 1850) folyamatos a gleccserek visszahúzódása. Sokan nem tudják, de a kis svájci falu a Rhone-gleccser előterében, Gletsch adta magának a jégfolyamoknak a nevét is. Hiszen a falut és templomát folyamatosan fenyegette az előrenyomuló gleccser a XVIII. századtól. Jártam ott 2x is, a leírások szerint nyaranta a kivezényelt parasztokkal verették szét és próbálták eltalicskáztatni az egyre közeledő jégfalat. 21 év alpesi túrázása során összegyűjtöttem némi glaciológiai irodalmat: ebből azt szűröm le, hogy nem is az azóta bekövetkező szűk 1 fokos T emelkedés okozza a legnagyobb bajt, hanem a kellő hómassza utánpótlásának a hiánya. Az akkumlációs periódusban (kb. októbertől májusig) ugyanis nem tud felhalmozódni akkora hómennyiség, ami kitartana nyár végéig. Helyette "aper"-rá olvadnak a gleccserek nyaranta. Többször voltam és online is nyomon követem a webkamerákon a tiroli Sölden feletti Rettenbach-gleccsert. Ezen a nyáron alig maradt rajta érdemi hó, a szomszéd Karles-gleccser nyelvén pedig egyre több a lyuk, vagyis ahol a kőzet már kilátszik a jég alól (amit az előző években is jég borított még). www.soelden.com
Az idei nyárhoz annyit, hogy egész nyáron nem volt az Alpokban egyetlen valamire való kiterjedt nyári hóesés sem, egészen máig. Ez példátlan, az előző (szintén sanyarú) évek után. A tavalyi (szintén vastagon mínuszos) gleccser-év után például augusztus 13-14-én úgy tudtunk menni a Wildspitzére, hogy a Taschach-gleccseren jó fél méter friss nyári hó volt. Ez idén - eddig - elmaradt. A www.gletscherarchiv.de és a Gletscher im Treibhaus könyv mellett ajánlanám még a Bergauf c. újság Gletscherbericht c. éves jelentését a gleccserek állásáról, visszahúzódásáról. Ebben évről-évre nyomon követhető, mennyit vesztenek egyes gleccserek a tömegükből/hosszukból évente (ÖAV-tagoknak ingyenesen küldik!). A 2016/2017-es szezon során pl. a rekordot a tiroli Gepatsch-gleccser viszi, egy év alatti 125 méteres visszahúzódással! De a Pasterze is -61,5 m-t produkált... Plusz-os gleccser évek óta nincs, egyedül a Simony-gleccser hozott az érintett évben egy 0-ás értéket, valamilyen csoda folytán. A legutóbbi - minimális - gleccser-előretörés egyébként 1985-ben volt...
Sajnos minden évben úgy vágunk neki szokásos alpesi expedíciónknak, hogy "így úgysem látjuk viszont az aktuális gleccsert legközelebb". Én lennék a legboldogabb, ha ez nem így lenne. A jégfolyamok (Gletscher, Kees, Ferner, Vedretta, Vadret, Ghiaccaio stb.) sajnos nem jókedvükben fogyatkoznak, hanem 3 dolog miatt: csapadék (hó) hiánya, magas T, sok napsütés. Az utóbbira egy jó példa: a múlt héten, a svájci Fee-gleccseren egy fehér ponyvával letakart rész jó 2 méterrel kiemelkedett a környezetéből a gleccseren...
Kíváncsi voltam, mi maradt az előző téli szezon rekord havazásaiból a hegyekben (emlékeztetőül: Zermattot 2x is evakuálni kellett januárban az óriási hó miatt). Nos, 3300 m felett még nagy hó van a gleccsereken így augusztusban is, és lehet a sípályákat ratrakolni, síverseny is volt 19-én. Lentebb azonban kámforrá vált az egész téli termés, hála a forró, száraz nyárnak. Ez van. Sajnos.
Az idei nyárhoz annyit, hogy egész nyáron nem volt az Alpokban egyetlen valamire való kiterjedt nyári hóesés sem, egészen máig. Ez példátlan, az előző (szintén sanyarú) évek után. A tavalyi (szintén vastagon mínuszos) gleccser-év után például augusztus 13-14-én úgy tudtunk menni a Wildspitzére, hogy a Taschach-gleccseren jó fél méter friss nyári hó volt. Ez idén - eddig - elmaradt. A www.gletscherarchiv.de és a Gletscher im Treibhaus könyv mellett ajánlanám még a Bergauf c. újság Gletscherbericht c. éves jelentését a gleccserek állásáról, visszahúzódásáról. Ebben évről-évre nyomon követhető, mennyit vesztenek egyes gleccserek a tömegükből/hosszukból évente (ÖAV-tagoknak ingyenesen küldik!). A 2016/2017-es szezon során pl. a rekordot a tiroli Gepatsch-gleccser viszi, egy év alatti 125 méteres visszahúzódással! De a Pasterze is -61,5 m-t produkált... Plusz-os gleccser évek óta nincs, egyedül a Simony-gleccser hozott az érintett évben egy 0-ás értéket, valamilyen csoda folytán. A legutóbbi - minimális - gleccser-előretörés egyébként 1985-ben volt...
Sajnos minden évben úgy vágunk neki szokásos alpesi expedíciónknak, hogy "így úgysem látjuk viszont az aktuális gleccsert legközelebb". Én lennék a legboldogabb, ha ez nem így lenne. A jégfolyamok (Gletscher, Kees, Ferner, Vedretta, Vadret, Ghiaccaio stb.) sajnos nem jókedvükben fogyatkoznak, hanem 3 dolog miatt: csapadék (hó) hiánya, magas T, sok napsütés. Az utóbbira egy jó példa: a múlt héten, a svájci Fee-gleccseren egy fehér ponyvával letakart rész jó 2 méterrel kiemelkedett a környezetéből a gleccseren...
Kíváncsi voltam, mi maradt az előző téli szezon rekord havazásaiból a hegyekben (emlékeztetőül: Zermattot 2x is evakuálni kellett januárban az óriási hó miatt). Nos, 3300 m felett még nagy hó van a gleccsereken így augusztusban is, és lehet a sípályákat ratrakolni, síverseny is volt 19-én. Lentebb azonban kámforrá vált az egész téli termés, hála a forró, száraz nyárnak. Ez van. Sajnos.
Itt inkább a nyári forróságokkal, szárazsággal van a baj. Rekord téli hómennyiség az Alpokban az elmúlt évtizedekben többször is volt, kifejezetten esős, hűvös nyár? Hát, alig-alig emlékszem ilyenre.
Egyébként attól, hogy jelenleg melegszik a klíma, nem kéne minden, időjárással foglalkozó írásnak a globális felmelegedésnél kikötni. Akárhány cikket olvasok, akármennyi tv adást nézek a témában, mind érinti ezt a dolgot. Valahol nagyon nyomják a témát, és ezt minden összeesküvés-feltételezés nélkül mondom. Pár évtizede lehetett még az időjárásról úgy olvasni, hogy nem kellett a GW-ről is olvasni. Sőt, néha lehűlés elméletek is felmerültek, nem is olyan rég pl. 2010 környékén. Most meg egyre hisztérikusabban tolják mindenhol a melegedést, gyakorlatilag már minden meleg nyári időszaknál a vízcsapból folyik. Holott a klíma melegedéséről, az alpi gleccserek visszahúzódásáról már a 60-as években írt az Élet és tudomány, csak akkor ezt még nem kapcsolták egyértelműen össze a széndioxid kibocsájtással.
A nagy hisztizés közben jellemző módon semmi újság sincs a GW elleni fronton: széndioxid kvótákat tologatnak, meg ajánlásokat tesznek, milyen határok között kéne(!) tartani a globális átlaghőmérséklet-növekedést. Vagy szidja a média a "buta" Trump-ot, aki nem tudja, vagy nem akarja felfogni a dolgokat... Egyszerűen szörnyű, szörnyű ez az állapot!
Azért azt szívesen megnézném, ha jönne pár hűvösebb, nedves nyarú évtized, megállna-e az Alpok gleccsereinek fogyása. Most olvastam, hogy ezek a kis jégkorszakban annyira előretörtek, hogy falvaknak kellett máshová költözniük.
A nagy hisztizés közben jellemző módon semmi újság sincs a GW elleni fronton: széndioxid kvótákat tologatnak, meg ajánlásokat tesznek, milyen határok között kéne(!) tartani a globális átlaghőmérséklet-növekedést. Vagy szidja a média a "buta" Trump-ot, aki nem tudja, vagy nem akarja felfogni a dolgokat... Egyszerűen szörnyű, szörnyű ez az állapot!
Azért azt szívesen megnézném, ha jönne pár hűvösebb, nedves nyarú évtized, megállna-e az Alpok gleccsereinek fogyása. Most olvastam, hogy ezek a kis jégkorszakban annyira előretörtek, hogy falvaknak kellett máshová költözniük.
Pár éve voltunk, és valóban 5 évente táblákkal jelölték, meddig húzódott vissza, de mostanában már évente jelölik, és a távolságok kb. ugyanakkorák, mint korábban 5 évente...
Azt én is nézegetem egy ideje, hogy az Alpok vidéke gyakran és sokáig beleesik az Észak-Afrikából felnyomuló melegnyelvekbe. Idén nyáron is a forró légtömeg expanziója idején pl. Nyugat-Ausztria volt közel-távoli vidék legmelegebb területe 850 hepán. Az 1600-1700 m tszf. magasságban mért 20, 20+ fokok nyilván nem tesznek jót az örök jégnek, hónak 3000 m felett sem. Az ezzel együtt járó száraz idő, az atlanti frontok bő csapadékának elmaradása ugyancsak rossz. Szegény alpi gleccserek, nagyon sajnálom őket...
Az érdekes egyébként az, hogy a régi T850 térképek szerint a nyári/nyár végi hőmérséklet és annak eloszlása nem mutat semmi drámai változást az utóbbi 20-30 évben. Talán-talán a szubarktikus hideg terület zsugorodott valamennyit, de ez se egyértelmű. Az afrikai melegtömegek évtizedekkel ezelőtt is ugyanolyanok voltak, mint most. A különbség annyi, hogy akkoriban azok a melegtömegek nem nyomultak rá Közép-Európára. Persze, amiről beszélek, az a glóbusznak csak kis szelete és egy bizonyos nyomásnívó. Mindenesetre én is azt tapasztaltam eddigi életemben, hogy tartós d-dny-i forrólevegő-beáramlások a 70-es, 80-as években nem voltak. Az első ilyen 1988 júliusában adódott, máig emlékszem, mennyire csodálkoztam rajta.
Az érdekes egyébként az, hogy a régi T850 térképek szerint a nyári/nyár végi hőmérséklet és annak eloszlása nem mutat semmi drámai változást az utóbbi 20-30 évben. Talán-talán a szubarktikus hideg terület zsugorodott valamennyit, de ez se egyértelmű. Az afrikai melegtömegek évtizedekkel ezelőtt is ugyanolyanok voltak, mint most. A különbség annyi, hogy akkoriban azok a melegtömegek nem nyomultak rá Közép-Európára. Persze, amiről beszélek, az a glóbusznak csak kis szelete és egy bizonyos nyomásnívó. Mindenesetre én is azt tapasztaltam eddigi életemben, hogy tartós d-dny-i forrólevegő-beáramlások a 70-es, 80-as években nem voltak. Az első ilyen 1988 júliusában adódott, máig emlékszem, mennyire csodálkoztam rajta.
Így van, én is nagy Alpok kedvelő/mászó vagyok.
A legjobb példa talán, a Grossglockner alatti Franz Josef Höhe-nál található völgy a Pastersee gleccserrel.
Úgy emlékszem 1980-tól jelölik, hogy 5 évente mennyivel zsugorodik a gleccser tömege. Egészen elképesztő a gleccser fogyása, érdemes megnézni és egy kicsit elgondolkodni. Aztán lehet médiahisztizni, meg összeesküvés elméleteket gyártani.
A legjobb példa talán, a Grossglockner alatti Franz Josef Höhe-nál található völgy a Pastersee gleccserrel.
Úgy emlékszem 1980-tól jelölik, hogy 5 évente mennyivel zsugorodik a gleccser tömege. Egészen elképesztő a gleccser fogyása, érdemes megnézni és egy kicsit elgondolkodni. Aztán lehet médiahisztizni, meg összeesküvés elméleteket gyártani.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#409645 - 2018-08-26 10:01:51)
Hát igen, azért akkor még sem kamu a globális felmelegedés, és nem is a média általi hisztériakeltés. Mi is voltunk Aug. elején az Alpokban, a 2941 m-es Hochkönigen alig látszott 1-2 régi hófolt.
Hát igen, azért akkor még sem kamu a globális felmelegedés, és nem is a média általi hisztériakeltés. Mi is voltunk Aug. elején az Alpokban, a 2941 m-es Hochkönigen alig látszott 1-2 régi hófolt.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#409642 - 2018-08-26 09:21:2
Én is ugyanezt tapasztaltam idén, hogy a tavalyig meglévő, igaz folyamatosan visszahúzódó gleccsernyúlványok idén teljesen eltűntek egyes helyeken (Schareck, Angkogel oldalán) és a túrautak máshol mennek. A Dachstein oldalában a Südwandhüttéhez vezető úton eddig mindig volt Altschnee kupac, amin át kellett kelni, idén egy-egy pici tömb. A szárazság/vízhiány is látszott több helyen, mert egyes tavaknál, pl. a Rippetegg, Schober, Gasselhöhe úton lévő kisebb tavak vagy eltűntek, vagy alig van bennük víz. Helyiek szerint nagyon ritkán van ilyen.
Más:
Itt most épp nem esik, kellemes hűs szellő fúj, 15 fok van. De lassan ideér a következő adag.
Én is ugyanezt tapasztaltam idén, hogy a tavalyig meglévő, igaz folyamatosan visszahúzódó gleccsernyúlványok idén teljesen eltűntek egyes helyeken (Schareck, Angkogel oldalán) és a túrautak máshol mennek. A Dachstein oldalában a Südwandhüttéhez vezető úton eddig mindig volt Altschnee kupac, amin át kellett kelni, idén egy-egy pici tömb. A szárazság/vízhiány is látszott több helyen, mert egyes tavaknál, pl. a Rippetegg, Schober, Gasselhöhe úton lévő kisebb tavak vagy eltűntek, vagy alig van bennük víz. Helyiek szerint nagyon ritkán van ilyen.
Más:
Itt most épp nem esik, kellemes hűs szellő fúj, 15 fok van. De lassan ideér a következő adag.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#409640 - 2018-08-26 09:14:45)
Örömteli, hogy többen is járják az Alpokat az itt jelen lévők közül. Magam 2003. és 2017. augusztusában voltam a Wildspitzén (3772 m). Mondanom sem kell, hogy csak a saját fotóim alapján is egyértelmű a változás. A Rofenkarferner már alig látható az útról a Breslauer Hütte felől (a 2003-as képeimen még jelentős jégfallal ért véget a gleccser), míg a Mitterkarferner gyakorlatilag eltűnt: ahol 2003-ban (őrült meleg, rekordszáraz nyár volt ott is) még gleccseren harántoltunk felfelé a Mitterkarjoch-ig, ott most már vasalt sziklamászás van. Azért a Taschach-gleccser óriási gleccserfelszíne még mindig látványos, de a séreac-ok ott is besimulóban vannak. Kedvenc olvasmányaim a témáról: www.gletscherarchiv.de Illetve: Glescher im Treibhaus c. könyv. Mindkettő látványos összehasonlító fotókkal. Amúgy most jöttem az Allalinhornról (4027 m).
Örömteli, hogy többen is járják az Alpokat az itt jelen lévők közül. Magam 2003. és 2017. augusztusában voltam a Wildspitzén (3772 m). Mondanom sem kell, hogy csak a saját fotóim alapján is egyértelmű a változás. A Rofenkarferner már alig látható az útról a Breslauer Hütte felől (a 2003-as képeimen még jelentős jégfallal ért véget a gleccser), míg a Mitterkarferner gyakorlatilag eltűnt: ahol 2003-ban (őrült meleg, rekordszáraz nyár volt ott is) még gleccseren harántoltunk felfelé a Mitterkarjoch-ig, ott most már vasalt sziklamászás van. Azért a Taschach-gleccser óriási gleccserfelszíne még mindig látványos, de a séreac-ok ott is besimulóban vannak. Kedvenc olvasmányaim a témáról: www.gletscherarchiv.de Illetve: Glescher im Treibhaus c. könyv. Mindkettő látványos összehasonlító fotókkal. Amúgy most jöttem az Allalinhornról (4027 m).
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#409634 - 2018-08-26 08:42:33)
Az a vicces (szomorú?), hogy az Alpokban nagyon látványos a melegedés hatása. Egy időre lezárták a Mont Blanc normálútját, mert a meleg miatt nagyon gyakori lett a kőomlás. Emiatt halt meg egy magyar mászó is egy hónapja. Voltam én is mászni múlt héten, és a hegy, amire mentünk (Wildspitze) legegyszerűbb útja megváltozott, mert eltűnt a gleccser arról az oldalról, ahol mi próbálkoztunk. Vagyis hát itt-ott volt szomorú jég, de látszott, hogy az utóbbi pár évben is nagyon gyorsan változik a táj: az ösvény máshol vezet, a jelzéseket se érdemes követni, hiszen kikerülik a már nem létező gleccsert, az meg pár éve kellett, ma már felesleges kerülő. A csúcsra a másik gleccser után omladozó sziklákon vezet az út, holott 10 évvel ezelőttig a szikla kétharmada nyáron is jó alatt volt. Sokkal több hasadék nyílik ki a gleccsereken, az olvadás miatt sokkal több hely kőhullás-veszélyes, a táj is változik és a nagy esők több kő- és sárlavinát indítanak. Persze nem lesz vége az Alpoknak, de a melegedő klíma ott sokkal látványosabb, mint a síkvidéken, hiszen ott a 0 fok határa mászkál feljebb.
Más: itt Tihanyban éjszaka volt jónéhány heves zápor sok csapadékkal, most is ismét eleredt, 18 fok van, őszies hangulat
Az a vicces (szomorú?), hogy az Alpokban nagyon látványos a melegedés hatása. Egy időre lezárták a Mont Blanc normálútját, mert a meleg miatt nagyon gyakori lett a kőomlás. Emiatt halt meg egy magyar mászó is egy hónapja. Voltam én is mászni múlt héten, és a hegy, amire mentünk (Wildspitze) legegyszerűbb útja megváltozott, mert eltűnt a gleccser arról az oldalról, ahol mi próbálkoztunk. Vagyis hát itt-ott volt szomorú jég, de látszott, hogy az utóbbi pár évben is nagyon gyorsan változik a táj: az ösvény máshol vezet, a jelzéseket se érdemes követni, hiszen kikerülik a már nem létező gleccsert, az meg pár éve kellett, ma már felesleges kerülő. A csúcsra a másik gleccser után omladozó sziklákon vezet az út, holott 10 évvel ezelőttig a szikla kétharmada nyáron is jó alatt volt. Sokkal több hasadék nyílik ki a gleccsereken, az olvadás miatt sokkal több hely kőhullás-veszélyes, a táj is változik és a nagy esők több kő- és sárlavinát indítanak. Persze nem lesz vége az Alpoknak, de a melegedő klíma ott sokkal látványosabb, mint a síkvidéken, hiszen ott a 0 fok határa mászkál feljebb.
Más: itt Tihanyban éjszaka volt jónéhány heves zápor sok csapadékkal, most is ismét eleredt, 18 fok van, őszies hangulat
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#409601 - 2018-08-25 21:49:57)
És egyre inkább ilyen az emberek többsége.
És egyre inkább ilyen az emberek többsége.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#409600 - 2018-08-25 21:44:14)
Igazad van, a 10 %-ot illetően, itt nem figyeltem, gondolkodtam. Sajnos ez is bőven elég. engem a saját környezetemben lévő dolgok is megdöbbentenek. Családonként általában már nem elég 1 autó, az iskolától pár 100m-re lakók is kocsival hozzák a gyerekeiket. Gyorsulási versenyt játszanak naponta a város fő utján. A környezetemben lévő emberek nagy része nemtörődöm, csak a mának él, a saját jólétén, szórakozásán kívül más nem érdekli.
Igazad van, a 10 %-ot illetően, itt nem figyeltem, gondolkodtam. Sajnos ez is bőven elég. engem a saját környezetemben lévő dolgok is megdöbbentenek. Családonként általában már nem elég 1 autó, az iskolától pár 100m-re lakók is kocsival hozzák a gyerekeiket. Gyorsulási versenyt játszanak naponta a város fő utján. A környezetemben lévő emberek nagy része nemtörődöm, csak a mának él, a saját jólétén, szórakozásán kívül más nem érdekli.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#409596 - 2018-08-25 21:24:33)
Sok tény van abban amit írsz, de az emberiség kifejezés kicsit tág. Az emberek 10 % leggazdagabb része többet fogyaszt és birtokol a javakból, mint a fennmaradó 90. Környezetet a szegények is szennyezik, de aki 1 dollárból él Ázsiában vagy Afrikában egy nap, az abból nem sok áramot, szenet, benzint fogyaszt. Aki luxusrepülőjén körberepkedi a világot (vagy hajóján 10 ezer km-t megtesz) az lehet, hogy 100000 afrikainál több energiát zabál és hol van az az anyagmennyiség és energia (a maga szennyezésével), amibe repülője, hajója, kastélya , autóparkja stb. kerül. Ha a felső decilis lemondana a zabálásról (képletesen értve) - amihez Caprio és Gore is tartozik - a környezetszennyezés felére is leesne. Ennyit az ő igazságukról. CO2 helyett meg végre arról is beszélhetnénk (és itt az emberiség szó talán helytálló) hogy a bolygó eredeti növénytakarójának kiirtása és felszínének egyre nagyobb mérvű antropogén beépítése hogyan hat a mikro- és a makroklímára ?
Sok tény van abban amit írsz, de az emberiség kifejezés kicsit tág. Az emberek 10 % leggazdagabb része többet fogyaszt és birtokol a javakból, mint a fennmaradó 90. Környezetet a szegények is szennyezik, de aki 1 dollárból él Ázsiában vagy Afrikában egy nap, az abból nem sok áramot, szenet, benzint fogyaszt. Aki luxusrepülőjén körberepkedi a világot (vagy hajóján 10 ezer km-t megtesz) az lehet, hogy 100000 afrikainál több energiát zabál és hol van az az anyagmennyiség és energia (a maga szennyezésével), amibe repülője, hajója, kastélya , autóparkja stb. kerül. Ha a felső decilis lemondana a zabálásról (képletesen értve) - amihez Caprio és Gore is tartozik - a környezetszennyezés felére is leesne. Ennyit az ő igazságukról. CO2 helyett meg végre arról is beszélhetnénk (és itt az emberiség szó talán helytálló) hogy a bolygó eredeti növénytakarójának kiirtása és felszínének egyre nagyobb mérvű antropogén beépítése hogyan hat a mikro- és a makroklímára ?
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#409589 - 2018-08-25 21:07:06)
Szerinted a gleccserek folyamatos visszahúzódása, a grönlandi és a sarki jég olvadása, zsugorodása, az elmúlt évek döntően pozitív évi hőmérsékleti anomáliái, az egyre kevesebb hó télen az mind média általi hisztériakeltés. Nem, ezek tények. Lehet velük vitatkozni, de a Föld így reagál arra a túlfogyasztásra, mértéktelen energiafelhasználásra, pazarlásra mit az emberiség csinál és csinált a 20. század második felében és a 21. században. Bizony ebben az irgalmatlan augusztusi pozitív anomáliában is vastagon benne van a globális felmelegedés. Mielőtt azt mondanád hogy a média által mondottakat szajkózom, nem szoktam ott nézni ilyesmiket. Ellenben Al Gore, és Leonardo Di Caprio ezzel kapcsolatos filmjei tényeken alapulnak!
Szerinted a gleccserek folyamatos visszahúzódása, a grönlandi és a sarki jég olvadása, zsugorodása, az elmúlt évek döntően pozitív évi hőmérsékleti anomáliái, az egyre kevesebb hó télen az mind média általi hisztériakeltés. Nem, ezek tények. Lehet velük vitatkozni, de a Föld így reagál arra a túlfogyasztásra, mértéktelen energiafelhasználásra, pazarlásra mit az emberiség csinál és csinált a 20. század második felében és a 21. században. Bizony ebben az irgalmatlan augusztusi pozitív anomáliában is vastagon benne van a globális felmelegedés. Mielőtt azt mondanád hogy a média által mondottakat szajkózom, nem szoktam ott nézni ilyesmiket. Ellenben Al Gore, és Leonardo Di Caprio ezzel kapcsolatos filmjei tényeken alapulnak!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#409563 - 2018-08-25 17:34:04)
Bizony, jólesik és ránk fér a biztatás! Mostanában másról sem hallani, mint a hőségről, melegrekordokról. Ráadásul a médiának Móricka módjára mindenről egy jut eszébe: a klímaváltozás... Pedig a meleg nyár apropójából írhatnának a szokatlan időjárási helyzetről (az volt, és nemcsak a meleg miatt) Sajnos, a szakemberek is rögtön a globális felmelegedésnél kötnek ki mostanában a helyzet elemzése helyett (mellett)
Valami bulvárcikknek a címét olvastam a minap: "vége lesz a francia Alpoknak, ha folytatódik a klímaváltozás" A többire már nem voltam kíváncsi...
Bizony, jólesik és ránk fér a biztatás! Mostanában másról sem hallani, mint a hőségről, melegrekordokról. Ráadásul a médiának Móricka módjára mindenről egy jut eszébe: a klímaváltozás... Pedig a meleg nyár apropójából írhatnának a szokatlan időjárási helyzetről (az volt, és nemcsak a meleg miatt) Sajnos, a szakemberek is rögtön a globális felmelegedésnél kötnek ki mostanában a helyzet elemzése helyett (mellett)
Valami bulvárcikknek a címét olvastam a minap: "vége lesz a francia Alpoknak, ha folytatódik a klímaváltozás" A többire már nem voltam kíváncsi...
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#409559 - 2018-08-25 16:34:17)
Viszont erre vártunk régóta! Hajrá hegyek, hajrá gleccserek, hajrá TÉL!
Link
Viszont erre vártunk régóta! Hajrá hegyek, hajrá gleccserek, hajrá TÉL!
Link
Jó lett volna egy választ kapni Zivipötty kollégától erre a bejegyzésemre de talán majd egy másik alkalommal.
Én is egyetértek az autó elmélettel. Mivel túl sok van belőlük, természetesen jelentős a CO2 kibocsátás mértéke.
Azért.....ez nagyon szomorú; így tönkretenni a bolygót.
Azért.....ez nagyon szomorú; így tönkretenni a bolygót.
"Ez meg úgy hülyeség, ahogy van. Egyrészt összességében nem jellemző a forró nyár kitolódása, és a kiemelkedően enyhék mellett jócskán átlag alatti téli hónapokra is bőven volt példa az elmúlt évtizedben is"
Nos akkor a tények:
Az elmúlt tíz év téli hónapjainak megoszlása hőmérsékleti anomália szerint: pozitív:19 hónap, negatív:11 hónap.Ebből 2 hónap -0,01 ( 2016 december ) és -0,2 ( 2010 február ) igen karcsú negatív anomália. Ráadásul ezek az 1971-2000, illetve 1981-2010-es 30 éves átlagokhoz vannak viszonyítva, nem is a 100 éves átlagokéhoz ( javítsatok ki ha tévedek ). Jócskán átlag alatti téli hónap mindössze 2 volt: 2012 február és 2017 január, ennyit a bőven akadt rá példáról. Jó persze kérdés mit számítunk jócskán átlag alattinak, én szubjektíven a 2 fokot meghaladó eltérést vettem ide. Csak úgy mellékesen, 10 olyan téli hónap volt amikor elérte a 2 fokot a pozitív anomália.
Nos akkor a tények:
Az elmúlt tíz év téli hónapjainak megoszlása hőmérsékleti anomália szerint: pozitív:19 hónap, negatív:11 hónap.Ebből 2 hónap -0,01 ( 2016 december ) és -0,2 ( 2010 február ) igen karcsú negatív anomália. Ráadásul ezek az 1971-2000, illetve 1981-2010-es 30 éves átlagokhoz vannak viszonyítva, nem is a 100 éves átlagokéhoz ( javítsatok ki ha tévedek ). Jócskán átlag alatti téli hónap mindössze 2 volt: 2012 február és 2017 január, ennyit a bőven akadt rá példáról. Jó persze kérdés mit számítunk jócskán átlag alattinak, én szubjektíven a 2 fokot meghaladó eltérést vettem ide. Csak úgy mellékesen, 10 olyan téli hónap volt amikor elérte a 2 fokot a pozitív anomália.
Biztos, jobban értesz ezekhez a dolgokhoz, de abban is biztos vagyok, ha mondjuk az utóbbi 20 év nyári pozitív és téli negatív anomáliáit számszerűen összeveted, óriási lesz a pozitív anomáliák fölénye. Mind időtartamban, mind értékben. Egyetértek mzolival, hogy ezt nagy mértékben a borzasztó mennyiségű autó okozza. Nem beszélve a többiről (szén és szénhidrogén tüzelésű erőművek, stb,).
Nekem is a tiédből. Nem is annyira neked szólt az előbbi... Érthet belőle, aki akar, de legalább nem gerjesztem a vitát...
Olyan sok 'okosságot' olvasok itt, hogy kilyukadt tőle az agyam, mint az ózonpajzs, aztán csak ilyen szellemességek szivárognak... Így legalább nem lógok ki a sorból...
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#408848 - 2018-08-19 10:05:21)
Így van. Ez az elmélet már igazából ott megbukik, hogy a legnagyobb forgalom napközben van Budapesten is, a hősziget viszont éjszaka a legerősebb.
---
"Egyértelműen kimondható, hogy klímaváltozás zajlik, kitolódik a forró nyár, a tél enyhe. Csapadék lényegében alig van.
Augusztus 20. körül be szokott robbanni egy hidegfront ami lehűti picit a forróságot, most ez kimaradt.
Kérdés, hogy milyen lesz a szeptember? Ha a tendenciát nézzük nagyon meleg, és kevés csapadék."
Ez meg úgy hülyeség, ahogy van. Egyrészt összességében nem jellemző a forró nyár kitolódása, és a kiemelkedően enyhék mellett jócskán átlag alatti téli hónapokra is bőven volt példa az elmúlt évtizedben is. Másrészt csapadék nem hogy alig van, hanem az elmúlt 1-2 évtizedben növekedett az átlagos csapadékmennyiség az országban. Az augusztus 20. körüli "évszakváltó" hidegfront továbbra is csak mítosz (de amúgy ha bejön a 25-26-ai front, az is simán belefér még az "augusztus 20. körül"-be). Azt pedig épp tegnap írtam, hogy egy meleg augusztus után is jöhet hűvös szeptember, ahogy tavaly jött is.
Így van. Ez az elmélet már igazából ott megbukik, hogy a legnagyobb forgalom napközben van Budapesten is, a hősziget viszont éjszaka a legerősebb.
---
"Egyértelműen kimondható, hogy klímaváltozás zajlik, kitolódik a forró nyár, a tél enyhe. Csapadék lényegében alig van.
Augusztus 20. körül be szokott robbanni egy hidegfront ami lehűti picit a forróságot, most ez kimaradt.
Kérdés, hogy milyen lesz a szeptember? Ha a tendenciát nézzük nagyon meleg, és kevés csapadék."
Ez meg úgy hülyeség, ahogy van. Egyrészt összességében nem jellemző a forró nyár kitolódása, és a kiemelkedően enyhék mellett jócskán átlag alatti téli hónapokra is bőven volt példa az elmúlt évtizedben is. Másrészt csapadék nem hogy alig van, hanem az elmúlt 1-2 évtizedben növekedett az átlagos csapadékmennyiség az országban. Az augusztus 20. körüli "évszakváltó" hidegfront továbbra is csak mítosz (de amúgy ha bejön a 25-26-ai front, az is simán belefér még az "augusztus 20. körül"-be). Azt pedig épp tegnap írtam, hogy egy meleg augusztus után is jöhet hűvös szeptember, ahogy tavaly jött is.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat