Hydroinfo

Emlegettem év elején, hogy tavaly a Balaton óriásit apadt, 2010. dec. végétõl okt. végéig 129-rõl 69 cm-re, ami rekordgyanús, havi 6 cm átlagos apadás 10 hónapig. Utána 69-rõl márc. elejére 84 cm-re emelkedett, ami nem túl vérmes. Aztán azóta 5,5 hónap alatt 35 cm apadás, ma reggel az átlagvízszint 49 cm.Ha marad õsszel is ez az ütem (nem lesz elég csapadék), akkor akár 30 cm-re is süllyedhet, ami 10 cm-re van a LKV-tõl...

A Szamos hazai LKV-jei az alábbiakra módosult (egyelõre)

Csenger: -126 cm
Tunyogmatolcs: -79 cm

Most lassan emelkedik a vízszint




A Tiszán mért -214 cm 1876 óta a 4. legalacsonyabb vízszint. Jelenleg gyenge áradás van a hétvégi kárpátaljai zivatarok miatt

Nem a kút mélysége, hanem a vízszint számít. Az, hogy a meglevõ szivattyú egyáltalán szállít valamennyi vizet, ez azt jelenti, hogy a kút adott vízhozamhoz tartozó üzemi vízszintje a szivattyú adott hozamához tartozó szívási magassága felett van.

Maci01: Az adott szivattyúgyártót nem ismerem. Túl nagy csodát nem lehet tenni a szivattyúzástechnikában (ott is már régen kitalálták a csõben a lyukat), ha megfelelõ anyag- és megmunkálásminõséggel dolgoznak, HÁZI használatra egyenértékû az összes szivattyúgyártó terméke.

Szerintem a kiválasztott szivattyú maximum 9m mélyrõl tud szívni vizet. 30 m mély kúthoz nem lesz jó.

A kutad vízhozama több ok miatt csökkenhet:

-Homoktartalmú vizet adott a kút és elkopott a szivattyú
-Csökkent a vízadó rétegben a nyomás, lecsökkent a kút nyugalmi szintje.
-Eltömõdött a kút szûrõfelülete, emiatt megnõtt a szûrõ ellenállása. Ugyanakkora üzemi szintrõl kevesebbet ad a kút.

Csak az elsõ esetben reménykedhetsz nagyobb vízmennyiségben. Ha egy szakember megnézi a szivattyúdat, lehet, hogy néhány kopó alkatrész cseréjével fel tudja újítani. Pedrollo szivattyúkhoz lehet kapni alkatrészeket. A Q-H görbe és a Q-Hs közötti kapcsolat a következõ oldalon található:

Link vagy nagyobb szivattyúk: Link

'H' (magas nyomású) szivattyút ne vegyél, elég az 'M' (közepes nyomású).

A második esetben a szivattyú lejjebb helyezése (akna építése) a célszerû.
A harmadik esetben egy kútfúró segíthet, ha tud (talpmosás, mert lehet, hogy a szûrõ egy része is fel van töltõdve homokkal, savazás a kiválások eltávolítására, kompresszorozás).

Arra figyelni kell, hogy a kút vízadó képességének és a szivattyú vízszállító képességének összhangban kell lennie. Az általad kiválasztott szivattyú körülbrlül a JSWm 1A-nak felel meg. Ha 20-25 l/perc-nél nem kisebb a kutad kapacitása, megfelelõ.

Nálam JSWm 15mx üzemel egy holtágból, így a szívási mélységgel nem kell foglalkoznom.

Nos,a mi fúrott kutunk is lassan kezdi bedobni az unalmast,vagy legalább is megérett a kút egy nagyobb szivattyúra.
Egy ilyen üzemel már 15 éve Link 38 méter mély a kút,gondolom egyre kevesebb a hozama,így nehezebben szívja fel a vizet,percenként már csak 6-8 litert.
Egy nagyobb teljesítményû kút gondolom jobban dolgozna .

Ezt néztem ki Link

Elpumps szivattyúkról mi a véleményetek ?

Fõnök használ egy nagyobb vízmûvet 7 éve,és eddig nem volt gond vele,pedig napi használatban van,komplet házi vízellátást szolgál ki.
Ha marad az aszályos idõ akkor tavasszal beruházok egyre én is .

Tegnap voltam lent a Tiszán Gergelyiugornyán elképesztõ alacsony a vízszint! Van olyan hely ahol közel 100 m-re besétáltam és ott volt kb 100-120 cm a víz! Illetve tegnap hallottam fél füllel, hogy Tivadarnál már lassan a pancsolás is veszélyben van, annyira nincs víz a folyóban! Szabolcs megyei belvíz csatornák, fõcsatornák nagy része halott! Sose láttam ilyen csapadék hiányt! Közben naponta mérem a saját ásott kutunkban a vízszintet és alig éri el a 150cm-t. Mindez közel 10 méteres mélységben van! Még egy friss hír, Kárpátalján Beregszász környékén az ásott kutak is kiszáradtak már! Elnézést a hosszú szövegért! [esõ]

A Szamos rendkívül alacsony vízállású szinte mindenhol. A magyarországi szakaszon jelenleg Tunyogmatolcsnál 2 cm-rel az eddigi LKV alatt van, Csengernél még 1 centiméterrel felette. Néhány óra múlva ott is új LKV születik

A Holt-Tisza is döglõdik (Szajol, Szandaszõlõs), a víz már rég fel van fordulva, a halak elhullásából származó bûz jelentõs mérteket ölt a környéken . Még szerencse, hogy idáig nem jön le a szag (~6 km)
A Tisza Falvai szakaszán (de, mondhatni akárhol) inkább kacsaúsztatóra, sem mint valamiféle folyóra emlékeztet a vízszint. A parttól 10-15 m-re be lehet menni, úgy, hogy leér a láb. Ilyen sekély vízállásra nem is nagyon emlékszek.

"Vizet a Dunába!"
Link
Most különösen kevés a víz Gyõrnél a Mosoni-Dunában.
Íme egy szemléltetõ videó:
Link

A Rétközi tó vízszintje is kritikus. 120 centiméter szükséges az élõvilág számára, mely vízszint általában október-november tájékára szokott kialakulni. Jelenleg 92cm a vízállás, és kb 2 cm/nap szivárgási és párolgási veszteséggel lehet számolni.

Köszönhetõen a hét eleji hidegcseppnek, jutott némi csapadék a Tisza Namény feletti vízgyûjtõjére. Így mind a Tisza, mind a Szamos kicsit messzebb került az LKV szintektõl, de továbbra is nagyon alacsony vízállásúak.

A Tassi-zsilipnél ennyi a vízszint...:Link
A víz szintje a mércén a 2 m-es jelölésnél van.2006-ban (?) amikor 888 cm volt a szint, a kövezés tetejénél volt a víz...
Duna:Link

Tavaly is veszélyben volt az ivóvíz-ellátás, alighanem most is

-279 az LKV Szolnoknál Link úgy néz ki még egy hét és be is fog állni .
Tiszabecsi vízállás is veszélyben Link

Tivadar Link

V.namény Link

gyakorlatilag az egész felsõ Tiszán Záhonyig.

Tokaj környéke semmi extra,az arra járó emberek mit sem érzékelnek a csapi hiányból Link ,hisz a Tiszalöki duzzasztó hatása érvényesül.
A Tokaji LKV ha jól emlékszek valamikor a 2000-es évek közepén állt be télen,egy szerencsétlen baleset következtében.
Végig be volt fagyva a Tisza,csapadékszegény hetek után,a zsilipkapukkal gond adódott és a jég alól full elengedték a vizet,pár nap alatt métereket csökkent a vízszint.
Ahogy elment a víz a jég alól úgy szakadtak le köves és nem köves partok is,a jég óriási károkat okozott akkor.

Csak gondolom,hogy akkor állhatott be az LKV Tokajba,hisz ott hosszú csapadékmentes hónapok után is 4-500 centi között szokott lenni a vízállás.

Ha jól tévedek negatív rekordvízállás van Szolnoknál - és így itt is. -261 centin áll, és ha jól tévedek, akkor -250 alatt nemigen volt még... Link

A Szamos Csengernél 8 cm-re van az Lkv-tõl! A Tisza is közelíti..

A Kõrösökön és a Berettyón nem egészen 11 m3/s vízmennyiség lép be a határszelvényeken. Még nem értük el a negatív rekordot (kb. 5 m3/s). Ha nem volna a Tiszából vízátvezetés, minden vízminõségi probléma megoldódna: nem lenne víz a Hármas Kõrösben.

A vízügyi oldalak némák, az ok szerintem nyilvánvaló.
Egy (bele)magyarázat: Link

Az, hogy mi van a háttérben, földi halandóknak nem kötik az orrára. Az azért valószínû, hogy a VITUKI nem egy BKV-hez hasonló pénznyelõ automataként mûködött.
A nagy kérdés, hogy mi lesz az egyéb feladataival? A feladatok felelõsei kb. annyit értenek a témához, mint egy átlagos polgármesteri hivatal a nyakába varrt katasztrófavédelemhez.
A gyanúm az, hogy az "átszervezés" után alacsonyabb színvonalon és nagyságrendileg drágábban fogják a feledatait elvégezni.

Örülök, hogy valaki valahol észbe kapott. Az oldalon továbbra is a VITUKI neve szerepel, de arról nem hallottam, hogy õk megmaradnának... Ki készíti valójában a jelentést, és mennyire biztos a jövõ?

Ismét mûködik:
Link

Reméljük!
Képek a fészbúkról Link

Igen, de szerencsére már apad. 23 órakkor már "csak" 429cm volt. Remélhetõleg gyorsan csökken majd, és mire megérkezik a mostani csapadék által generált árhullám, addigra jelentõsen csökken majd a vízszint.

A grazi egyetem 30 mm körül mért ma, a térségben átlagosan 6-12 mm-ek estek, holnap is kapnak még arrafelé, szóval komoly helyzet lehet.

Ma a Rába is jó bõ közepes volt, csak úgy hömpölygött benne a sárga, hordalékos víz. Ég és föld volt a látvány a két héttel ezelõtti Rábához képest Sárvárnál és elõtte Kemenesszentpéternél.

Igen, elég szép víz, ez tény. Komoly helyzet is kialakulhat, de remélhetõleg gyorsan belecsúszik ez a hullám a Drávába, még mielõtt a mostani hulló csapadéknak esélye lenne ráfutni.

A tejóég annak tudatában tejóég, hogy holnap a folyó vízgyûjtõjén komoly zivatarok lesznek, ha lezuttyan ott egy 30-40 mm, az meglökheti a vízszintet.
Nincs tapasztalatom, hogy ez mennyit számíthat, majd meglássuk.
Most 439 centi a vízállás, valószínû meglesz az 500 centi, az meg csak 14 centire lesz a valaha mért legmagasabbtól.
Most is esik arrafelé Link
Régen nem volt már ekkora víz a Murán.

Hát a másodfok azért még nem olyan tejóég kategória. Bár azért az a 823m3/s nem rossz.

428 centi a Mura Letenyénél, te jó ég!

Hát pont ez az!
Tud úgy lenni majdnem rekordárhullám, hogy az árhullámot kiváltó esõzéstõl sehány km-re szárazság van.
Régen, a 60-as 90-es évek közötti blokkban nem volt olyan komoly árhullám, hogy közben itt szárazság van. A hóolvadáskor igen, de ez most más.

A zivataros idõszak érkeztéig lesz minimum 2 t-k csapadékmentes nap, ami alatt le fog futni a fõ árhullám. Az esetleges kiterjedt zivatargócok okozhatnak majd újabb árhullámot, ami a mostanit leszálló ágban éri majd, vagyis várhatóan nem fog ráfutni - utóbbi esetben lenne komolyabb a baj. De majd meglátjuk, mindenesetre elég ritkák a Mura-árvizek, kiváncsi vagyok a tetõzõ vízállásokra.

Természetesen Ausztria-szerte semmilyen szárazság nincs. Vagy ha az itthoni szárazságra gondolsz, annak nem sok köze van az Alpokban lehulló sok csapadéknak.

Sõt, mivel a jövõ héten napokon át itt tekergõ mediterrán ciklon lesz akár heves zivatarokkal, az amúgy is magas vízállás miatt akár katasztrofális árvíz sem kizárt.....
.....úgy, hogy közben komoly szárazság van !!!!!!!!!!

Most hallottam, hogy az osztrákok állítólag Letenyéhez 500 centis vízállást várnak, ami 14 centivel maradhat el az eddigi abszolút rekordtól.

Közben Ausztriában a Mura folyón egyre komolyabb árvízhelyzet kezd elõállni, az elõrejelzések szerint a folyó Bruck és Graz között 1966 óta nem tapasztalt vízszintet érhet el az éjszaka folyamán.
Stájerországban több helyütt földcsuszamlások vannak (melynek már halottja is van).

Talán tudtok Sopronból segíteni. Arra lettem figyelmes a napló alapján, hogy Sopronban volt tegnap a legmelegebb 29,2 fokkal. Megnéztem a Márton nevû feltöltõ további adatait, és olyanok vannak júliusban Balf városrész alatt, hogy havi 22,8 mm csapadék, egy hõségnap, az is 16-án 30,4 fokkal...de nem folytatom. Valami magyarázat ?

Köszönet mindenkinek!

Annyian kérdezgetnek mitõl áll a tökig a sár, mennyi esett ?...

Már tudom.

És még egyszer ( sokadszorra) bocsánat, fõleg K-Magyarországtól...

149,0 mm.

Link

Lónyay-Fõcsatorna Demecsernél elérte a valaha mért legkisebb színtett, eddig 550cm volt az LKV most 547cm, közben a vasúti sínpár alatt áthaladó fõ folyás, Demecsernél már csak hogy nem kiszáradt! ezt se láttam még így!

Az OMSZ napijelentések csapadékadatait hevenyészve összeadva 130 mm körül lehet a mai nap reggeléig.

Szívesem segítettem volna, de hiányosak a 6UTC-s synopok [esõ] (Annyira meg most nem vagyok toppon, hogy 6 óránként visszaszámoljam) De ha te továbbra is vagy olyan kitartó, akkor ajánlom figyelmedbe a hármas fõcsoportot Link

Ezek alapján egyébként 69,3mm a kurucdombi összeg, de ebbõl hiányzik a mai, illetve a 4-i csapadék (ha volt)

Valaki irna nekem egy hivatalos (vagy nem h.) juliusi soproni csapiadatot.... Koszi

Köszönöm a segítségeteket!

Megerõsítve. A geodéziai emelõmagasságon kívül bejátszik még a szivattyú Q-h görbéje, a nyomócsõ hossza, átmérõje, érdessége. Ha a vízszinten kívül minden változatlan, csak az okozhatta a hozam csökkenését.

Mindegy, hogy a szivattyút hová teszed: a víztükör alatt közlekedõedényként mûködik a rendszer, vagyis odáig "magától" felmegy a csõben a víz. Felette kell munkát végeznie a szivattyúnak, aminek a teljesítménye (munka/idõ) adott. Tehát ha alacsonyabb a vízszint, akkor ezzel a teljesítménnyel idõegység alatt kevesebb vizet tud kiemelni.

Van egy kb. 22-23 méter mély kutunk, ki van téglázva az oldala.
Mi lehet az oka annak, hogy már csak nagyon gyengén hozza fel a vizet?
A szivattyút ellenõriztük, másikat is kipróbáltunk, tiszták, elvileg nincs gond velük.
Viszont amikor nem lentrõl, hanem egy hordóból próbáltuk ki, akkor semmi gond nem volt vele, sokkal erõsebben jön a víz.

Okozhatja a lecsökkenõ vízszint a problémát? Lent a kútban most kb. 1 méternyit benne van a vízben a szivattyú.
Azt nyilván tudom, hogy 22-23 méter magasra felhozni a vizet nehezebben megy, mint egy hordóból próbaképp kiszivattyúzni, de hónapokkal ezelõtt a kútból is jobban jött a víz.
Nekem az alacsonyabb vízállás a tippem, de nem jöttem rá, hogy ez fizikailag mért probléma, mert a szivattyú akkor is és most is ugyanolyan mélyen van. A szivattyú felett hiányzó víz nyomásának hiánya lehet a probléma?
Remélem érthetõ ebbõl valami.

Legteljesebb információ a vizadat.hu-n volt elérhetõ.
Nem csak én hiányolom a mûködését.
Link
9-10 nap elég kellene legyen egy kurta válaszra.
Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#117385 - 2012-07-09 14:36:14)

A duzzasztó miatt nem. Szolnok lehet érdekes, ott már csak 40 cm hiányzik a LKV-hez, bár szerintem ott sem fogja eléri.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#117382 - 2012-07-09 14:29:44)

Magyarul 100 centi alá biztosan nem fog menni?

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#117381 - 2012-07-09 14:23:49)

Vízállás adatsorok: Link

A szegedi vízszint egy szerbiai vízlépcsõ hatására ilyen "magas". A minimumot már csak akkor lehetne megközelíteni/alulmúlni, ha egy újabb délszláv háborúban még a duzzasztókat/vízierõmûveket is lebombáznák.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#117377 - 2012-07-09 14:20:39)

Az még a hetvenes évek elõtt lehetett. De nem azért, mert akkor sokkal nagyobb szárazság volt, hanem azóta mûködik a törökbecsei duzzasztó, ami Szegednél nem engedi 100 cm alá a vízállást.