2025. augusztus 03., vasárnap

Kérdések és válaszok

Adott napon: 
Keresés:
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
#17572
És ez hogy jön össze azzal, hogy egy adott nyomású légréteg magasságát (dekaméterben) az adott nyomáshoz tartozó geopotenciálnak nevezik a modelltérképeken?
#17571
Köszönöm a segítséget! nevet
#17570
A geopitenciál definíciója: a tömegegység z magasságba való emelésekor a nehézségi erõvel szemben végzett munka. Értéke tengerszinten 0

Az EPS átlag gyakorlatilag az ensemble (ENS) tagok által adott átlag az ECMWF modellben. Az Ensemble Prediction System rövidítése.
#17569
Mit jelent az hogy EPS átlag és geopotential?
#17568
Köszi a választ és a linket is, mondjuk gondolhattam volna, hogy valahol fent van a paraméterek leírása is az oldalon. szegyenlos nevet
#17567
Ezt találtam: Link

Ez alapján a K indexes kérdésre a válasz: IGEN

Az LCLT ill. LCLP mindkettõ az LCL-t (emelési konvekció szintjét) jelöli, de az elsõ annak hõmérsékletét adja meg Kelvinben, a másik pedig a nyomását.

EQLV vs EQTV (egyensúlyi szint)
LFCT vs LFCV (szabad konvekció szintje)

esetén pedig a 2. mindig azt a verziót jelöli, amelyikben a hõmérséklet helyett a virtuális hõmérsékletet használták az index kiszámításához. Ugyanez van a CAPE vs CAPV-nél is. Elvileg ez így pontosabb eredményt (becslést) ad, de ebbe jobban bele kellene gondolnom.... nevet
#17566
A szondaadatokkal (illetve egészen pontosan az ilyen grafikonon feltüntetett értékekkel kapcsolatban: Link ) lenne három kérdésem, ami a készülõ TDK-mhoz kellene.

Elõször is, az EQLC/EQTV, LFCT/LFCV illetve LCLT/LCLP adatok közül melyik jelöli a tényleges EL, LFC és LCL szintet?
Másodszor, jól gondolom, hogy a KINX a K-indexet jelöli?
Végül, mi a különbség pl. a CAPE és a CAPV között?

Elõre is köszönöm a választ! nevet
#17565
Mi történt a szécsényi állomással elseje és negyedike közt, miért van adathiány az idõszakban?
#17564
Tegnapi T min 19 fok volt, T max 30 fok.
Tehát a hõmérséklet ezen két érték között volt egész nap.
19+30=49
Ezt osztom 12-vel= 4,08
Tehát tegnap akkor 4,08 fokos középhõmérséklet volt? laza
A mateknak és amúgy minden másnál is mielõtt valamit csinálsz, számolsz, kijön valami eredmény, vagy ha nem tudsz valamit, gondolkodj utána, csinálj próbát.
A matek tanárom mondta mindig, hogy amikor kijön az eredmény egy feladatnál, mindig nézzem meg, hogy reális-e!?
Ha egy tortát elosztok négy felé, de adok ennek, adok annak, az visszahozza a szelet felét, a másik kér még blablablaba, mennyi torta maradt?
Ha kijön, hogy 138 kg torta maradt, akkor valamit elrontottunk laza
A kérdésed elõtt is ezt keleltt volna tenned, és akkor tudnád, hogy nem úgy kell!

#17563
Elég durva!Köszönömkacsint
#17562
500 hPa geopotential: Link
850 hPa hõmérséklet: Link
#17561
Az 1976 december 2-ai 500HPa-s GFS archívumot hol találhatnám meg?Az is jó ha valaki berakná a képet vagy a linket ide!nevet Érdekelne hogy hogy nézett ki és miként alakult akkor a nyomástérkép mikor a valah mért legalacsonyabb légnyomás volt Magyarországon.Ha valaki tud róla esetleg hogy milyen történés állt a háttérben és Európában akkor mi okozta ezt nálunk(azt én is tudom hogy ciklon)akkor írja megkacsint
#17560
Ráadásul GFS-t nem fogsz tudni futtatni, hisz az egy globálmodell a Föld teljes területére. Ehhez tuti nem lesz elegendõ számítógépes kapacitásod. És fõleg nem tudsz modellt futtatni Grads-szal, amivel a modell eredményeit jelenítheted meg (adott futásból), és nem pedig te magad futtatod a modellt...

Elõbb inkább javaslom pár alapfogalom áttanulmányozását a témában, aztán jöhet a Grads, mint megjelenítõ rendszer használata... (ehhez le kell töltened majd modell kimeneteket, azaz eredményeket a hozzáférhetõ paraméterekre)
#17559
Ahhoz elég komoly gép kell h te modellt tudj futtatni, ha ez nincs anélkül nem is érdemes belevágni.
#17558
Sziasztok!
A T850 és a T2m kapcsoalata érdekelne. Ugye nyarakon láthatjuk, hogy akár 17-18 fokos különbség is lehet, aztán õsszel és télen ez több fokkal is kevesebb. (A hidegpárna most nem érdekes) Az érdekelne, hogy ezt a gyakorlatban hogyan lehet meghatározni? Nyilván figyelembe kell venni a felhõborítottságot is, de napos idõben mégis mi a menete ennek? Télen gyakran csak 10 fokos különbség van, de gondolom van valami módja, hogy ezt hogyan lehet jól meghatározni.
Elõre is köszi.
#17557
Valaki tudna segíteni hogy a GrADS nevû programmal hogyan tudok GFS-t futtatni a weboldalamon?
#17556
A 850 hektopascalos szinten lévõ ekvipotenciális hõmérsékletet jelenti
#17555
Sziasztok! Szeretném megkérdezni, hogy mit jelent ez? ThetaE 850hPa. Köszi.
#17554
Ahh értem.Köszi.
Régen tanultuk is a suliba, még kb 5. be, és azóta már elfelejtettem..szomoru
#17553
Szia!

Nem, de ez attól függ hány adatból dolgozol.
Mivel, ha a Tmin + Tmax = X ezt osztod kettõvel.
De, ha 00UTC + 06UTC + 12 UTC + 18 UTC = X ezt ekkor már 4-el kell osztani.
Minél több mérésbõl csinálod a középhõmérsékleti értéket, annál pontosabb eredményed fog születni. nevet

Tomka
#17552
Rég csináltam ilyet, és már elfelejtettem.A napi középhõmérsékletet úgy kell kiszámolni, hogy összeadom a T.min és a T.max-ot és azt elosztom 12-vel?
#17551
Köszönöm mindenkinek!nevet
#17550
Igen, igazad van...
Pontosan úgy helyes, ahogy írtad. Vagyis 6 UTC-kor mérjük le a csapit. nevet

Kicsit off vagyok ma, 6 órás buszozás és a szél miatti fejfájás kicsit kidöntött...
#17549
Tehát:
"Nyári idõszámítás szerint reggel 8, téli idõszámítás szerint reggel 7 órakor".
nevet
#17548
Szia!

A zivatarral nagy valószínûséggel konvektív csapadék esett, tehát zápor ikont kell pipálnod.
Igen, mivel ugyebár a csapadékmennyiséget reggel 7-kor mérjük.

Szabályzat alapján:

" A napi csapadékmennyiség mérését a Közép-Európai-Zónaidõ (CET) szerinti reggel 7 órakor végezzük el az elõzõ 24 órás idõszakra, így az aktuális napi csapadékösszeg az aktuális nap 7 órájától a rákövetkezõ nap 7 órájáig tartó idõszak csapadéka."

Szép estét! nevet
#17547
12-ére (Csak hagyd el a pontokat a kötõjel elõl nevet )
#17546
Jó reggelt!
Csapadéknapló esetén, ha pl. ma volt egy zivatar 12.-én és esett 5mm belõle, akkor a zivatart/csapadék fajtája/ 12. ére jegyzem, ellenben 13.-án reggel mérem meg ugye az elõzõ napi csapadékmennyiséget.
Ezt a megmért mennyiséget 13.-ára írom, vagy egy nappal korábbra amikor esett 12.-ére?

Már kijöttem a gyakorlatból...nevet
#17545
Link
#17544
Sziasztok! Magyarországra keresek villámtérképet ezen az oldalon, de nem találom. Valaki tud nekem linkelni? Köszi nevet Link
#17543
Ó, az alakra, illetve szélnyírásra nem is gondoltam, pedig logikus.
Köszi!
#17542
A dörgés emberi fül számára hallható hangját (infra tartományban, néhány Hz alatt is van dörgés) sokminden befolyásolja. Az egyik legfontosabb a forrás, azaz a villámcsatorna hossza és természetesen az alakja és magassága. A levegõ hõmérséklete, rétegzettsége és a horizontális szálnyírás szintén fontos tényezõ. Nem mindegy, hogy milyen távolságra vagy a forrástól és a legközelebbi pontja a forrás melyik részén található, de az egymásra futó hullámfrontok miatt még az sem mindegy, hogy milyen szögben helyezkedik el hozzád képest a villámcsatorna. Természetesen nem ugyanolyan a hangprofil a külünbözõ villámfajták (felcsapó/lecsapó/IC/CC/stb) esetében, a csúcsáramról nem is beszélve. És akkor még nem említettük a visszhangot, orográfiát stb Általánosan ennyi nevet
#17541
Mitõl függ, mi határozza meg egy dörgés hosszát? Pl. egyes dörgések pár másodperc után szinte úgy maradnak abba, mintha elvágták volna õket, másokat pedig akár több tíz másodpercig is hallani lehet. Lecsapó és felhõ villám közt még oké a különbség, de mondjuk két hasonló "küllemû" lecsapónál miért van idõnként az elõbb is említett különbség? Illetve egy másik hasonló kérdés, hogy mitõl lesz egy dörgés szép "sima", folytonosan halkuló, míg mások "recsegõsek", többszöri erõsödéssel, gyengüléssel? Terepviszonyok, felhõzet, csapadék vagy mi az oka ennek?
#17540
Kérdés, hogy miért kell az idözítõ? Miért nem termosztátot használ az illetõ?
#17539
Ment pü. letöltheted az .xls.
#17538
Annyit tudok hogy a hullámmagasság elõrejelzéséhez a WRF-et alapul.
#17537
Ez a Balatoni elõrejelzés melyik modellbõl készül? Link
#17536
Itt egy viszonylag jó segítség, igaz nem ws 2350 hanem ws 3650 de szerintem elég érthetõ Link
#17535
Link
Szerintem más jó megoldás nincs. És még párologtat is az amúgy sem jó csapimérõ. Jó ha sacc per kb ra méred a csapadékot.
#17534
Sziasztok WS 2350 mûszerem van és abba a csapadékmérõ fûtést szeretném megcsinálni, és azt szeretném tudni hogy jó lesz-e a fûtõ fólia? Ha nem jó akkor milyen más megoldás lehet megcsinálni
A választ köszönöm elõre is nevet
#17533
Vagy ez Link
#17532
Link nevet
#17531
Olyanra gondoltam ahol a viharjelzõt látom és animált. Olyan nincs?
#17530
Link
Link Ennyit lehet szerintem segíteni. laza
#17529
Sziasztok. Tudnátok nekem olyan webkameraképet linkelni a Balatonról, ahol nyomon tudom gépen keresztül nézni a viharjelzõ készüléket? Köszi. kacsint
#17528
Aaaa...tényleg nevet

Oberleitung: szívesen.
#17527
A jet-et szokták futóáramlásnak is nevezni nevet
#17526
Köszi szépen! kacsint Az MKR nekem is beugrott miután irtam (MCS). Az Estofex archivumot böngészve pedig rájöttem, hogy a DLS = Deep Layer Shear, vagyis alacsonyszintû nyirás. Köszi mégegyszer és feltételezem, hogy nem csak nekem segitettél ezzel... nevet
#17525
ciklon: low (area of low pressure)
anticiklon: high (area of high pressure)
mediciklon: Mediterranean low
magassági hidegörvény (vagy hidegcsepp): upper level low
sekély ciklon: shallow low pressure area
hidegfront: cold front
melegfront: warm front
okklúzió: occlusion
orográfia: orography
szélnyirás: wind shear
labilitás: Atmospheric instability
MNSZ: warm conveyor belt
MKR: MCS (mesoscale convective system)
MKK: MCC (mesoscale convective complex)

short wave: rövid hullám (short wave trough: kis méretü teknö egy nagyobb teknö területén)
DLS: ??? Milyen szövegkörnyzetben?
upper trough: magassági teknö (500 hPa-os szinten vagy felette)
PWAT: potenciálisan kihullható vizmennyiség (precipitable water)
jet (stream): jet nevet

"És mi a különbség egy ciklon és egy HCS között?"

A ciklon az alacsonyabb szinteken (is) zárt izobárokkal/izohipszákkal rendelkezik, míg a HCS csak a magasabb szinteken. Ezért is nevezik az utóbbit angolul magassági ciklonnak: upper level low.
#17524
Angolul jól tudó szakembereinktõl kérdezném, hogyan mondják angolul a következõ idõjárással kapcsolatos dolgokat: ciklon, anticiklon, mediciklon, magassági hidegörvény (vagy hidegcsepp), sekély ciklon, hidegfront, melegfront, okklúzió, orográfia, szélnyirás, labilitás, MNSZ, MKR, MKK. Illetve mit jelent magyarul a: short wave, DLS, upper through, PWAT, jet (stream)? Ezeket fõleg az Estofex-nél látni...

És mi a különbség egy ciklon és egy HCS között?

Köszi elõre is! kacsint
#17523
0,5 mm-nél biztosan kevesebb, mert ahhoz az 5. rovátkánál kellene lenni a vízszintnek.
kacsint
Értettem!
Akkor kb. 0,049 mm

Utolsó észlelés

2025-08-03 07:50:35

Romhány - Dózsa György út.

16.2 °C

00000

RH: 93 | P: 1014.4

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

144085

Hírek, események

Hétvégén újabb hidegfront érkezik

Időjárás-változás | 2025-07-31 10:46

pic
Ismét hétvégén romlik el az idő, északnyugat felől egy hidegfront éri el hazánkat, ami meglehetősen lomhán vonul át, plusz hétfőre egy hidegcsepp is érkezhet.