Repülés
Az elsõ meghirdetett Eged Kupa idõszakában több a kedvezõtlen idõjárású nap , a maradék napok áramlási viszonyaival is problémák vannak / ÉK-K a jellemzõ/. Jelenleg nem sok jót tudok mondani erre a napokra 24-30. között egyre nagyobb annak az esélye, hogy csúsztatni kell a verseny idõpontját...
Egy hét múlva hazai verseny és nem látok semmi élménybeszámolót a csütörtöki /04.15./távrepülésrõl és a pénteki/04.16./ gyöngyösi gagyizásról.Remélhetõleg a hét közepétõl az idõjárás jellegében alapvetõ változás következik be és akkor.../lehet repülni/
Tudom, gonosz vagyok, de megnyugtat ez a rossz idõ... Nem maradok le semmirõl.. A szólózást még nem eröltetem, eredetileg tandemezni mentem ki, csak így adódott Egyébként csak lecsúszni akartam utánad, de mire bekészültem beindult az idõ A saját cuccommal még nem repültem volna. Egy hét múlva cserélik a gipszet, ha csak az alkaromra kapok (remélem) akkor óvatosan folytatom a rehabilitációt
Holnap azaz pénteken hasonló idõ lesz, helyben repülni szinte biztos lehet, a táv kérdõjeles a nyugati rész felhõzete miatt. Azért csak óvatosan azzal a törött kézzel:-)
Jó volt, ugye Árpi? Szépen elmentél a Mátyás-hegyig Ha nem kölcsönernyõvel lettem volna, valszeg becélzom a Petneházit. Vicces lett volna egy kis táv 2 zápor után, naplemente elött
Sziasztok! Szakértés helyett gyertek inkább repülni óbudára. Szinte tutinak néz ki a dolog, hacsak nem borul be teljesen délben.
Tom Bradbury: Cumulo-Nimbus c. kutatási anyagát cserére ajánlanám meterológiai anyagért. Témája: CB kialakulásának fázisai/ Korai fázisok/Afelhõk közötti kölcsönhatás/A rendelkezésre álló energia/CB magassága/Miért fontos a harmatpont/Zápor szélnyirás, leáramlás/ A multicellás zivatarok fejlödése és mozgása/A CB növekedése szélnyirás esetén/A szupercella/A kifutószél frontja tornádók/ cim [email protected]
Röviden a márc. 17-én mért hõmérsékleti rétegzõdésrõl: hajnalban talajinverzió volt felette 1300m-ig csak gyenge labilitás, kora délután 1000-1100m-ig labilis levegõ felette záróréteg,amely ezen a napon izotermia /a hõmérséklet nem változik a magassággal/ volt 1400m-ig. 1000-1500m között erõteljesebb volt a melegedés mint az alsó rétegekben ezért alakult ki a záróréteg. További általános infók:gradiens értékek: talaj-és inverzió/izotermia között: negativ, izotermiában: nulla, inverzióban: pozitiv Gyenge gradiensû rétegben a termikek/emelések is jelentõsen gyengülnek...
Szevasztok! Ma gyönyörû napunk volt, Vértesszõlõsön repültünk egy nagyot. Sajnos 1000 méternél nem lehetetett feljebb menni, mert a termikek ott véget értek, szétestek. Ennek az inverzió lehetett az oka. Sajnos nem ismerem pontosan ezt a jelenséget de nagyon érdekelne, fel tudna valaki világosítani? Hogyan keletkezik (meleg levegõ becsúszása?), mi a következménye stb. Valami olyasmit hallottam, hogy az inverzió határáig akár pozitív hõmérsékleti gradiens is elõfordulhat, de nem értem, hogy akkor egyáltalán hogyan lehetnek termikek, ha felfelé melegszik a levegõ? Egyébként gyönyörûen látszott tengerszint felett 1000 méterrõl az inverzió teteje, felette szikrázó napsütés és kék ég (még a nap is jobban bántotta a szemem, de komolyan) a horizonton pedig a szürke massza.Elõre is köszi a válaszokat. üdv!
Benéztem / T Keve / OK... Most már indul/t/ egyes napokon a gyakorlati repülés is és a jövõ hónap végén már verseny is lehet a Bükk térségében...
Én T Keve 02.21-i beírásával értek egyet ,T Keve 02.29-i beírásával szemben.A réteges fátyolfelhõt véleményem szerint is másképpen cirrostratusnak hívják,és nem cirrocumulusnak .Tehát melegfrontnál a felhõzet vastagodás sorrendje az alábbi fajták sorrendjében történik az esetek nagy részében:Cirrus,cirrostratus,altostratus végül nimbostratus./A nimbostratusnál már folyamatos a csapadék hullás ,mennyisége 8/8-ad okta./
IDÕJÁRÁSI FRONTOK Az idõjárási frontok hatását a mindennapi életbe érezzük. Ilyenkor a fölöttünk tartózkodó levegõfajta-igen nagy kiterjedésû légtömeg,melyben nagyjából azonos légállapot uralkodik helyét egy másik foglaja el.A két különbözõ tulajdonságú levegõfajta érintkezési felületét FRONTFELÜLETNEK nevezzük. Ahola felület sikja mitszi a földfelszint, ott frontvonalról beszélünk. MELEGFRONT esetében a meleg levegõ egy képzeletbeli felület mentén felsiklik a hideg levegõre, ezért FELSIKLÁSI FRONTNAK is nevezik. A levegõ megemelkedése lehûléssel jár. Bizonyos magasságban a levegõben levõ vizgõz kicsapódik/ kondenzálodik/, igy a fronfelület mentén nagy kiterjedésû néha több km vastag felhõzet keletkezik. A melegfront közeledésekor jellegzetes sorrendben bizonyos fehõfajták jelennek meg az égbolton legfelül kanpós pehelyfelhõk, majd fátyolfelhõk és ezk helyére nyomul a középmagas rétegfelhõ. Végül szitálni kezd az esõ vagy a hó, megérkezett a front esõfelhõje.. felhõk sorrendje Cirrus. cirrocumulus.Altostratus.Nimbostratus
A Polgári Légiközlekedés Biztonsági Szervezet (PoLéBiSz) az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK) Meteorológiai Tanszékével közösen nyílt szakmai fórumot szerveza meteorológia és a repülésbiztonság összefüggéseirõl 2004. március 6. (szombat) 9.30 órai kezdettel Helyszín: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A, Eötvös Terem (az ELTE TTK északi épülete a Petõfi hídnál, földszint, 0.83 terem) PROGRAM Köszöntõ. Dr. Tasnádi Péter, dékánhelyettes, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar Megnyito. Mészáros László igazgató, Polgári Légiközlekedés Biztonsági Szervezet Klímaváltozás, extrém idõjárási események. Dr. Bartholy Judit, tanszékvezetõ egyetemi tanár, Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Meteorológiai Tanszék A meteorológia és a repülés. Sándor Valéria, meteorológus,osztályvezetõ Országos Meteorológiai Szolgálat Alapelõrejelzések és Repülésmeteorológiai Osztály Az idõjárás hatásai a Ferihegyi Nemzetközi Repülõtéren. A fel- és leszállások. Kardos Péter, meteorológus HUNGAROCONTROL, Repülésmeteorológiai Osztály Az idõjárás "ragadozói". A kis- és nagygépes balesetek, események. Sárközi Szilárd, meteorológus HUNGAROCONTROL, Repülésmeteorológiai Osztály Meteorológia és a Flow Management. Törõcsik József, elemzõ, Polgári Légiközlekedés Biztonsági Szervezet Szárnyvég-örvények elmélete. Dr. Gausz Tamás, egyetemi docens, Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Közlekedésmérnöki Kar, Repülõgépek és Hajók Tanszék A részvétel díjtalan! A rendezvény befejezésének várható idõpontja 14.30 hAz elõadók bemutatása a Link honlapon.
Ebben a termik inséges idõkben most már az érdeklõdõk megtanulhatták a fõbb felhõtipusokat T Keve közremûködésével /tájékoztatásul: a reggeli /07-08ó/ észlelésem után kb 48ó-ig, az esti/18-19ó/ után kb 24ó-ig általában nem vagyok net közelben.../
Cirrostratus/Cs/fátyolfelhõ/ vékony,fehér összefüggõ fátyol amely a Napot vagy a Holdat nem takarja el,de körülöttük fehér vagy olykor szines fénygyûrût okoz /Cirus/Ci/pehlyfelhõk/ finom,rostos,fonalas szerkezetü,különálló felhõk, nincsen saját árnyékuk, általában fehér szinüek, gyakran selymes fényüek./Cirrocumulus/Cc/bárányfelhõk/ cirrus-szerü réteg,vagy folt, amelyet egymástól elkülönült fehér,árnyéknélküli pamacsok vagy gomlyok alkotnak: a gomolyok csoportokba vagy sorokba rendezõdnek.
Tkeve,mellõzhetnéd a helyesírási hibáid. Mikor észleltél Ns-t 1200 m-en? A napokban ezen felhõtípus nem volt megfigyelhetõ /szerintem/.Amúgy nem túl sportszerû gúnyolódni velem /Tkeve/ mert lehet,hogy nem én vagyok az aki nem ismeri fel helyesen a Ns-t.
A szakmai hibák a fejlõdés mérföldkõvei lehetnek és aki a hibákból nem tud tanulni, s késõbbiekben azokat hasznosítani azzal nem érdemes vitázni, sajnálom...
VÁlaszom:/Egy részt nem ismerjük egymást,csak nehogy a szakszolgálati engedélyed véletlenül a kezembe kerüljön, mert akkor én mutatok fel piros vagy sárga lapot, a viták mehetnek tovább egy bizonyos szinten, ha megsértettelek, akkor elnézést kérek. A következõ vita az instabilitási index!????
Könnyített észlelést javaslok neked- T Keve- bízva abban, hogy a Cu-k felismerése könnyebb lesz, a többi felhõtipus elmaradhat... A repült órák száma vagy a szakmában eltöltött évek hosszú sora egyes esetekben nem bizonyít semmit...
HOR /Kõszõnõm én kitartok a véleményem mellet 1200 repûlt ora mellet talán megisnerem KK -Ns et
T Keve- az Ns jellemzõit leírtad, de ilyen idõkép mostanság nem fordult elõ. Egy légkörben repülõ ember ilyen felhõtipus hibát ne kövessen el- a következõ hasonló eset "szakmai sárga lapot" érdemel...
Alégnyomáskülönbség hozza tehát létre a légáramlást, a szelet. Minél nagyobb két hely légnyomásának különbsége,annál erõsebb a a légáramlás. Már1-2hpa nyomáskülönbség esetén is erõs szél keletkezhet,ha a különbözö nyomású helyek közel vannak egymáshoz. A légnyomás térbeli eloszlását térképen lehet ábrázolni.Az azonos nyomású izobárikus/ helyek folyamatos vonallal/izobárvonal/köthetõk õssze.Általában 5hpa onként húzzák meg õket./pl 990 995 1000 hpa/Ha nagy a nyomáskülönbség, akkor sûrûek az izobárok s erõs a kiegyenlitõdés. Igy az idõjárási térképen elsõ ránézésre is leolvashato, van-eaz adott területen légáramlás s ha igen milyen RTL/////---
Termik volt /17-én kedden/, de a légállapot 1000m-tõl nagyon gagyi volt, bezzeg elõzõ nap...
Örömmel jelenthetem, hogy ma volt az idei év elsõ termikrepülése a Hármas-Határ-Hegyen. 700 méter magasra sikerült felmenni (400 ról). Éljen a tavasz, csak így tovább!!!
Cumulus humilis/Cu hum/ lapos gomolyfelhõ/ mindössze néhány száz méter vastagságu lehet. Akondenzációs szint felett a levegõ nedvességtartalma kicsi,a felhõ szétpárolog mielõtt nagyobb függõleges kifejlõdést ért volna el. / Cumulus humilis/általában akkor képzõdik, amikor a konvkciós réteget inverzió zárja le. Jellegzetessége, hogy elszórtan, kevés mennyiségben képzõdik ///1/2
1/1- Felhõk / Afeláramló levegõ hõmérséklete a magassággal egyre csökken.Ennek következtében relativ nedvességtartalma egyre nõ, folyamatosan közeledik a 100%-hoz.Amikor hõmérséklete a harmatpontig csökken, a levegõ telitõdik,a nedvesség kicsapodik megjelenik az égen a gomolyfelhõ. A kondenzációs/kicsapodási/ szint felett aztán a feláramlás sebesség ugrásszerûen megnövekszik,a felhõ intenziven növekedni kezd felfelé. Ha azonban a kondenzációs szint felett inverzió/ melegebb levegõréteg/ van,amelyben a levegõ relativ páratartalma általában kicsi,a felhõ függõlegesen csak néhány száz méter vastag és a gyors párolgás miatt igen hamar/ mindössze 10-15 perc alatt feloszlik JÕN AZ 1/2
...csak így tovább, és áprilisban vizsga lesz az anyagból, aki bukik nem repülhet átmenetileg...
A repüléshez fontos az is ,hogy ismerjük a levegõ nedvességtartalmát. A levegõben lévõ vizgõz szintelen,szagtalan, gáz halmazállapotú vizmolekuláinak milliárdnyi tömege akkor látható,ha köd vagy felhõ formájában kicsapódik. A vizgõz párolgás útján jut a légkörben a vizfelületekõl és a növényzetbõl. mennyiségének jellemzésére a meteorológiában több fogalmat is bevezettek az /abszolút nedvességet,a páranyomást és a relativ nedvességet./A repülõket legjobban az a hõmérsékleti érték érdekli, amelyen a levegõ vizgõze telitetté válik. Ez a harmatpont.H a levegõ hõmérséklete a harmatpont alá hûl, nem bir el tõbb párát, megkezdõdik a kicsapódás/ a kondenzácio. Azt a magasságot, amelyen a feláramló levegõ hõmérséklete a harmatpontig csökken,konenzácios szintnek nevezzök
A továbbképzés hasznos dolog, de a forrást is illene megemlíteni / T Keve/, mint pl. a múltkori köd meghatározások esetén a 94.o aljáról és a 95.o felsõ részérõl...
A hõmérséklet a lágkörben felfelé haladva általában csökken.Változást a meteorológiában a hõmérsékleti gradienssel, a 100 méterenkénti hõmérsékletváltozással jellemzik/°C/100m/ Olyankor,ha a hõmérséklet a magasság növekedésével állandó marad,sõt emelkedik, izoterm a vagy inverziós rétegrõl beszélünk.
Altocumulus castellanus/Ac cast/tornyos alltocumulus/fejlett függõleges felépitése van/ Altostratus/As/lepelfelhõ/rostos vagy sávos szerkezetû réteg,szürkés.vagy kékes szinû a nap vagy a Hold legfeljebb csak elmosódottan látszik benne.
Árpi: sajna nem tudok menni MC-be, kifogytam a lóvéból, mert az év elején Tenerifén voltam :-) Nagyon jó volt, repültem 16 órát 5 nap alatt... Tegnap újlaki lejtõzés közben (nagy ingát lehetett tolni) minden fordulónál ide oda zizegett a homok a kupolában (az utolsó napon a tengerparton szálltam le)üdv
Erõs szél s megfelelõ hõmérsékleti gradiens esetén azonban a hegyen átemelkedõ légtömeg ( leszámítva a kis magasságban örvénylõ levegõt) lengésbe, hullámmozgásba kezdhet. A hullámmozgás révén az áramlás felfelé halad.Felhõk fajtái: Altocumulus lenticularis /Ac lent/: lencse alaku altocumulusRétegfelhõk: általában zárt, sima lepelszerû, néha rostos szerkezetû, nagy területre kiterjedõ és ritkán nagy vastagságúak. A rétegfelhõk speciális fajtáját alkotják a hullámfelhõk. A hullámfelhõk lencsére vagy repülõgép szárnyprofiljára emlékeztetõ, vízszintes irányban elterjedõ felhõk, amelyek gyakran egymás fölött lépcsõzetesen elrendezve képzõdnek.
Be kell valljam õszintén hogy ez a hullám-dolog a mai napig kissé rejtélyes számomra és nem egészen értem a jelenséget, csak halvány fogalmaim vannak róla. Ráadásul nem is voltam jelen az adott napon, csak Verec mesélte hogy mi volt, hogy volt, amit tõle hallottam, azt leírtam, de további adatokkal most sajnos nem tudok szolgálni. Majd ha legközelebb lesz ilyen, ígérem jobban figyelek! :-)
Kérdésem a hullámrepüléssel kapcsolatba az emelõtér rendelkezett-e rotorfelhõvel vagy magassági felhõvel? Az irányítás milyen standar magasságot adott ki az napra a Hármashatár-hegyen?
Az idõjárási-repülési tapasztalatok hasznosításához fontos a pontos idõpont ismerete. Az örvényes áramlásokhoz hozzájárulhatott a termikeken kivül a normális hegyvidéki turbulencia is. A lejtõszél emelhette az ernyõket a hullámtérbe, mivel a hullám nem jön le a talajra. Mindenesetre a tapasztaltak alapján veszélyes ilyen jellegû repüléseket végrehajtani. TMA - jelenre gondoltam nem a múltra, mázlitok hogy 31es maradt a pályairány...
Igen, valószínûleg akkor lehetett...Olyan lejtõszélrõl még nemigen hallottam a Csúcshegyen, ami 1100-ig emelt volna, ráadásul talajközelben ilyen nagy átmérõjû és ilyen sokáig tartó termikek még nyáron se nagyon fordulnak elõ arrafelé, úgyhogy sztem marad a hullám... A turbulenciát talán a hullámhoz társuló gyenge termikek okozhatták, meg az, hogy ez nem a hullám eleje lehetett hanem elõtte már végigbukdácsolt a fél Budai hegységen és ezért megkavarodott vagy mifene...TMA zavarás: akikrõl név szerint tudom, hogy akkor ott repültek, azok tuti nem szándékosan másztak bele a TMA-ba, sõt, általában igyekeztek mihamarább leszállni.
A leirtakból jan. 16. péntek 11-16óra közti idõszakra tippelnék- tavasziasan enyhe idõ / 7 fok körüli max. hõm./, élénk 5-8m/s, 500m felett erõs 9-12m/s Dny-i /220-240 fok/ áramlás valamint kb 1500m-ig 0.9-es gradiens, 1500-1800m között gyenge inverzió és eleinte közepesen majd erõsen felhõs ég/fõként fátyol/ 1/8 inverziós/hegyvidéki hullámfelhõ jellemezte ezt az idõszakot. Lehetséges jelenségek: száraz termik, lejtõszél, hullám- ennyi röviden. Egyébként hullámban a "legsimább" a repülés-5300m-ig felvittek... A jövõben figyelni kell a hasonló helyzetekre csak igy lehet egyértelmûen meghatározni a történéseket /TMA zavarása nélkül/.
Hullámrepülés siklóernyõvel 15-e környékén egy DNy szeles napon Verec haverom (akitõl az infók származnak) meg még pár emberke kiment repülni HHH-ra. Verec a szélirány miatt Csúcshegyre ment fel, ahol még gyengének is tûnt neki a szél, futnia kellett sokat a starthoz. Start után elindult a leszálló felé, de szinte azonnal 3m/s körüli emelésbe került, ami ugyebár január közepén eléggé ritkaságszámba megy kis hazánkban. A szél kezdett erõsödni, ezért csak nagyon lassan utazott kifelé. Majdnem a házakig elõrement, végig 3-as emelésben, amiben 4-es rúgások is voltak, turbulens volt, kapott is csukásokat az Aspennal(DHV2). Nagy nehezen sikerült leevickélnie 650m-es magasságból, ahova felkerült, de még talajközelben is 1,5-es emelés volt. Örült, hogy végre leszállhatott. A többiek viszont csak azt látták, hogy "hû, de jó magasra kiemelkedett" és gyorsan elstartoltak, mikor Verec már leszálláshoz készülõdött. Hasonló sorsra jutottak õk is: folyamatos emelés (ill. a hegy egyik csücskénél volt némi igen turbulens leáramlás tapasztalható, sokan ezt használták ki a lejjebb kerüléshez) és csukások voltak jellemzõek. Volt, aki 1100m-re felkerült, pedig nagyon szívesen lejött volna már... A repülést követõ földi szakértések során arra jutottak a srácok, hogy valószínûleg a hullámjelenséget tapasztalták meg a saját bõrükön, erre utaltak az idõközben megjelent hullámfelhõk is.Ha ez igaz, akkor ez lehetett az elsõ ernyõs hullámrepülés itthon! :-D De állítólag a résztvevõk inkább kihagyták volna...