Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Itt egy viszonylag jó segítség, igaz nem ws 2350 hanem ws 3650 de szerintem elég érthetõ Link
Link
Szerintem más jó megoldás nincs. És még párologtat is az amúgy sem jó csapimérõ. Jó ha sacc per kb ra méred a csapadékot.
Szerintem más jó megoldás nincs. És még párologtat is az amúgy sem jó csapimérõ. Jó ha sacc per kb ra méred a csapadékot.
Sziasztok WS 2350 mûszerem van és abba a csapadékmérõ fûtést szeretném megcsinálni, és azt szeretném tudni hogy jó lesz-e a fûtõ fólia? Ha nem jó akkor milyen más megoldás lehet megcsinálni
A választ köszönöm elõre is
A választ köszönöm elõre is
Olyanra gondoltam ahol a viharjelzõt látom és animált. Olyan nincs?
Sziasztok. Tudnátok nekem olyan webkameraképet linkelni a Balatonról, ahol nyomon tudom gépen keresztül nézni a viharjelzõ készüléket? Köszi.
Köszi szépen! Az MKR nekem is beugrott miután irtam (MCS). Az Estofex archivumot böngészve pedig rájöttem, hogy a DLS = Deep Layer Shear, vagyis alacsonyszintû nyirás. Köszi mégegyszer és feltételezem, hogy nem csak nekem segitettél ezzel...
ciklon: low (area of low pressure)
anticiklon: high (area of high pressure)
mediciklon: Mediterranean low
magassági hidegörvény (vagy hidegcsepp): upper level low
sekély ciklon: shallow low pressure area
hidegfront: cold front
melegfront: warm front
okklúzió: occlusion
orográfia: orography
szélnyirás: wind shear
labilitás: Atmospheric instability
MNSZ: warm conveyor belt
MKR: MCS (mesoscale convective system)
MKK: MCC (mesoscale convective complex)
short wave: rövid hullám (short wave trough: kis méretü teknö egy nagyobb teknö területén)
DLS: ??? Milyen szövegkörnyzetben?
upper trough: magassági teknö (500 hPa-os szinten vagy felette)
PWAT: potenciálisan kihullható vizmennyiség (precipitable water)
jet (stream): jet
"És mi a különbség egy ciklon és egy HCS között?"
A ciklon az alacsonyabb szinteken (is) zárt izobárokkal/izohipszákkal rendelkezik, míg a HCS csak a magasabb szinteken. Ezért is nevezik az utóbbit angolul magassági ciklonnak: upper level low.
anticiklon: high (area of high pressure)
mediciklon: Mediterranean low
magassági hidegörvény (vagy hidegcsepp): upper level low
sekély ciklon: shallow low pressure area
hidegfront: cold front
melegfront: warm front
okklúzió: occlusion
orográfia: orography
szélnyirás: wind shear
labilitás: Atmospheric instability
MNSZ: warm conveyor belt
MKR: MCS (mesoscale convective system)
MKK: MCC (mesoscale convective complex)
short wave: rövid hullám (short wave trough: kis méretü teknö egy nagyobb teknö területén)
DLS: ??? Milyen szövegkörnyzetben?
upper trough: magassági teknö (500 hPa-os szinten vagy felette)
PWAT: potenciálisan kihullható vizmennyiség (precipitable water)
jet (stream): jet
"És mi a különbség egy ciklon és egy HCS között?"
A ciklon az alacsonyabb szinteken (is) zárt izobárokkal/izohipszákkal rendelkezik, míg a HCS csak a magasabb szinteken. Ezért is nevezik az utóbbit angolul magassági ciklonnak: upper level low.
Angolul jól tudó szakembereinktõl kérdezném, hogyan mondják angolul a következõ idõjárással kapcsolatos dolgokat: ciklon, anticiklon, mediciklon, magassági hidegörvény (vagy hidegcsepp), sekély ciklon, hidegfront, melegfront, okklúzió, orográfia, szélnyirás, labilitás, MNSZ, MKR, MKK. Illetve mit jelent magyarul a: short wave, DLS, upper through, PWAT, jet (stream)? Ezeket fõleg az Estofex-nél látni...
És mi a különbség egy ciklon és egy HCS között?
Köszi elõre is!
És mi a különbség egy ciklon és egy HCS között?
Köszi elõre is!
0,5 mm-nél biztosan kevesebb, mert ahhoz az 5. rovátkánál kellene lenni a vízszintnek.
Értettem!
Akkor kb. 0,049 mm
Értettem!
Akkor kb. 0,049 mm
A Helltaki mérõhengerének aljában a folyadék magassága nem egyenesen arányos annak térfogatával. Tehát ha a víz szintje az elsõ rovátka és a henger aljának felénél van, akkor az nem 0,5 mm (hanem kevesebb). Nem olyan bonyolult...
Amúgy szívesen
Amúgy szívesen
A Helltaki és a skálázott mérõhenger még erre is képes.
A mérõhenger alja és az elsõ rovátka között pontosan középen állt a csapadékszint.
Nem olyan bonyolult...
Amúgy köszi a választ!
A mérõhenger alja és az elsõ rovátka között pontosan középen állt a csapadékszint.
Nem olyan bonyolult...
Amúgy köszi a választ!
Hát ezt meg mivel mérted ki? Terasztetõ + felespohár együttmûködéssel?
Amúgy csapadéknyom, mert kevesebb, mint 0,1 mm
Amúgy csapadéknyom, mert kevesebb, mint 0,1 mm
0,05 mm csapadékmennyiséget 0,1 mm-ként vagy csapadéknyomként kell rögzíteni az éghajlati naplóban?
Ha szabad kérdeznem ilyen grafikont milyen programmal lehet csinálni?
Igen, ez tökéletes, és ebbõl az 1 éves változása a talajhõmérsékletnek.
Szia! Valami ilyenre gondolsz? Ha lesz idõm, aktualizálom a grafikont. Link
Hát, nem tülöngenek a válaszok...
Módosítanám a kérdésem: mindössze 1, és 2m-en érdekelne a talajhõmérséklet havi alakulása.
Köszönöm
Módosítanám a kérdésem: mindössze 1, és 2m-en érdekelne a talajhõmérséklet havi alakulása.
Köszönöm
Sziasztok!
Talajhõmérsékleti adatsorok érdekelnének, esetleg grafikonok, Magyarországi területrõl, különbözõ mélységekben, pl felszíntõl 1m-ig minél nagyobb felbontásban, pl 10, 20 cm-enként, és ezek havi bontásban hogyan változnak...
Remélem érthetõen fogalmaztam,
szóval vannak ilyen vagy hasonló adatsorok, grafikonok?
Köszönöm,
b
Talajhõmérsékleti adatsorok érdekelnének, esetleg grafikonok, Magyarországi területrõl, különbözõ mélységekben, pl felszíntõl 1m-ig minél nagyobb felbontásban, pl 10, 20 cm-enként, és ezek havi bontásban hogyan változnak...
Remélem érthetõen fogalmaztam,
szóval vannak ilyen vagy hasonló adatsorok, grafikonok?
Köszönöm,
b
opera, nem valamilyen bõvítmény kellene a megjelenítéséhez?
Mert explorer sem viszi...
Mert explorer sem viszi...
Zivatart kell észlelni és megjegyzésben leírni, hogy valójában a zápor egy másik cellából esik.
Sziasztok!
Az OMSZ oldalán az agrometeorológia címszó alatt lévõ térképek, ha rámegyek pl. a csapadékösszegre vagy a talajnedvességre akkor azt írja ki nálam, hogy a prodoktum nem létezik...
Ez csak nálam van így, vagy még fejlesztés alatt van ez a rész?
Az OMSZ oldalán az agrometeorológia címszó alatt lévõ térképek, ha rámegyek pl. a csapadékösszegre vagy a talajnedvességre akkor azt írja ki nálam, hogy a prodoktum nem létezik...
Ez csak nálam van így, vagy még fejlesztés alatt van ez a rész?
Az "orros" megnevezés nyilván az azori "orra" vonatkozik. Ennek értelmében a ciklon hátoldalán, a hidegfront mögött nagyon gyorsan magas nyomás épül ki oly módon, hogy az azori "növeszt" nyúlványt kelet felé: ez az a bizonyos orr. Ilyen esetben az alacsony nyomású teknõt "derékban kettéfûzi" az azori orr, a frontálzóna északi, hidegfronti szakasza nagy sebességgel távozik k-ék felé, mögötte hamar stabilizálódik a légkör. A déli szakaszból fõleg a téli félévben gyakran mediciklon alkul, melynek frontrendszere késõbb fölénk helyezõdhet. Az orr megjelenésében nagy szerepe van az Alpok légáramlásokat módosító hatásának: az azori legtöbbször az Alpokon keresztül "dugja be az orrát" a kontinens centrumába.
Hmm...akkor Ény-on 10-bõl 9 front orrosnak számít, ugyanis az esetek töbségében elõresiet a hûvösebb levegõ.
A szélnyírás definíciója az hogy magassággal változik a szélsebbeség és a szélirány?
Flurries:
A ciklon peremvonalának görbülete (ami egyébként egy orra hasonlít) a meghatározó, mely helyzetben orros (hidegfrontról) beszélünk! Legtöbbször alacsony szintû hideglevegõ elõretörésével jár együtt, mely stabilizálja a légkört.
Flurries:
A ciklon peremvonalának görbülete (ami egyébként egy orra hasonlít) a meghatározó, mely helyzetben orros (hidegfrontról) beszélünk! Legtöbbször alacsony szintû hideglevegõ elõretörésével jár együtt, mely stabilizálja a légkört.
A tegnapi front kapcsán többször elõkerült az "orros" front betörés.Mit jelent ez pontosan?!
A szél siet nagyon elõre a front egy részén?!
Illetve ez miért akadályozza a konvekciót?! (habár tegnap nem nagyon volt hátránya, ha egyátalán orros volt a hidegfront)
A szél siet nagyon elõre a front egy részén?!
Illetve ez miért akadályozza a konvekciót?! (habár tegnap nem nagyon volt hátránya, ha egyátalán orros volt a hidegfront)
Szia Pitom!
Szemmagasság alatt, vagy éppen vele egy vonalban. Mivel mélyebben fekvõ területrõl van szó, úgy két-három méter magasságban volt, a talajtól számítva.
Szemmagasság alatt, vagy éppen vele egy vonalban. Mivel mélyebben fekvõ területrõl van szó, úgy két-három méter magasságban volt, a talajtól számítva.
A 48-ast azt hiszem ma inkább kihagyom :-))), de a 41-es tényleg jónak tûnik. :-) Köszi!
Gondoltam besegítek Amúgy nyilván jogos a felvetés, de én úgy értelmeztem, hogy közel volt hozzá. No, de várjuk meg vele az észlelõt
Nanókám, felfogtam mit írt, de jogos Galervin felvetése Szemmagasság alatt és felett is látni lehet a köd tetejét
Galervin, még 41, és 48-as kódok is számításba jöhetnek, és az általad leírtra én azt hiszem a 41-et választanám...
Galervin, még 41, és 48-as kódok is számításba jöhetnek, és az általad leírtra én azt hiszem a 41-et választanám...
A "látni a ködfelhõzet tetejét" nem feltétlenül jelent sekély ködöt, sõt. Éppen ma reggel volt hasonlóban részem. Jobb kéz felé párásság, bal kéz felé is 1000 méter feletti látás, de - az Ipoly árterén -, úgy 1200-1300 méterre sûrû, vastag ködfalat láttam, melynek magassága 15-20 méter volt. És mintha elvágták volna, tkp. beszorult az ártérre. Mondjuk ez szimplán 40, de ha ezer méter alatti az lt., """szívem szerint""" akkor is inkább 40-et adtam volna, mert észlelési helyemen nem sok köze volt az idõnek a ködhöz. A szabályok alapján itt 1000 méter alatti lt.-nál a 42, 44, 46-os kódokból válogathatnék?
"...nagy kiterjedésû köd képzõdött (lt. 100 m körüli lehet), de látni a ködfelhõzet tetejét..."
Ez még mindig egy apró kiegészítésre szorul, de kérdéssel. Hol volt a köd teteje a te észlelõpontodhoz viszonyítva? Szemmagasság alatt vagy felett? - persze a kérdés Jocikának ment
Helló!!
Valaki elmagyarázná nekem, hogy a 0-2,5 km-es szélnyírási vektor hogyan viszonyul a zivatarrendszer erõsségéhez, illetve élettartamához? (Minél nagyobb a szélnyírási vektorok hossza, ill. irányuk minél merõlegesebb a zivatarrendszer
vonalára, annál hosszabb élettartamú rendszer valószínûsíthetõ. Másképpen
megfogalmazva: a 0-2.5 km-es szélnyírási vektorok vonalra merõleges komponensének (a
vonal-normális nyírásnak) növekedésével feltehetõen a zivatarrendszer élettartama is nagyobb
lesz.) Ezt hogy kell érteni?? Nem tudom mit kell nézni a térképen..minek a hosszát mihez képest?
És honnan lehet tudni azt, hogy egy hidegfront hullámzó lesz?
Köszi
Valaki elmagyarázná nekem, hogy a 0-2,5 km-es szélnyírási vektor hogyan viszonyul a zivatarrendszer erõsségéhez, illetve élettartamához? (Minél nagyobb a szélnyírási vektorok hossza, ill. irányuk minél merõlegesebb a zivatarrendszer
vonalára, annál hosszabb élettartamú rendszer valószínûsíthetõ. Másképpen
megfogalmazva: a 0-2.5 km-es szélnyírási vektorok vonalra merõleges komponensének (a
vonal-normális nyírásnak) növekedésével feltehetõen a zivatarrendszer élettartama is nagyobb
lesz.) Ezt hogy kell érteni?? Nem tudom mit kell nézni a térképen..minek a hosszát mihez képest?
És honnan lehet tudni azt, hogy egy hidegfront hullámzó lesz?
Köszi
Lehet olyan, hogy párásság és köd egyszerre? Mondok rá egy példát, ami épp most aktuális: lakott terület felé nézve 1,5 km körüli a látótáv, szemmel is jól látható a párásság. Ugyanakkor kb. 20 méterre, másik irányba tekintve (lakott területen kívül, mélyebben lévõ területen) elég sûrû és nagy kiterjedésû köd képzõdött (lt. 100 m körüli lehet), de látni a ködfelhõzet tetejét, tehát sekély. Ilyenkor mi a helyes észlelés?
Nincs ilyen mikroklímátok. Ez pusztán szerencse kérdése, ha hosszabb idõszakra, mondjuk 100 évre visszamenõleg össze tudnánk számolni a szegvári és mondjuk a túrkevei zivataros napok számát, valószínûleg nem lenne jelentõs különbség. Most egy peches sorozatban vagytok, de egyszer minden sorozat véget ér.