Agrometeorológia

Gondolom csak volt annyi eszük,hogy kizárólag a gazra permetezzék,és nem szeles időben,ha már arra is lusták,hogy lefűnyírózzák a területet. Csak amelyik növénnyel érintkezik,arra hat,a talajból nem szívódik fel.  Én is utálom a gyomirtót,soha nem használok semmilyet. Csak a hagyományos módszert,a kapálást.     De körülöttem egyre többeknek a totális gyomirtózásokban merül ki a "kertművelésük" a telkeiken,amiket már áprilisban elkezdenek.

Sőt,a szupermarketekben kapható almákat 16-szor,de olyat is hallottam,hogy akár 32-szer is lepermetezik egy évben mire leszüretelik a fákról!

A kondenzációs magok  kétfajtájúak,  a csapadékképzők (Ice Forming N.) sajnos csak a meglévő magas  Rh jelenlétében,  már felhővé formálódott  légkörből (cellából)  tudnak kifagyasztani  repülő objektumokat...  ld. hó, jég,  eső...
énnekem a másik típus  (a ködképző,  CCN) jobban hiányzik,  ennek nem  a koromszemcsék / porszemcsék / zuzmók alkotják a lényegét,  hanem a szulfát aeroszol, amit a légkörbe leghatékonyabban az algák és korallok képesek visszajuttatni   (miután a vulkánosság kibocsátotta és békén  leülepedett.)
Itt megint csak az élő Föld ökológiai rendszereihez jutunk vissza...  ha nincs elegendő élet a  tengerben,  ott marad az esőnk a spanyoloknál, ahelyett,  hogy Miskolcig bejönne.  Nem szállítják ide,  és máshová sem,  a rétegfelhők,  akiknek az éjjeli fagyok mérséklése is dolguk lenne.

van viszont  egy  kérdésem is az üggyel kapcsolatban.
Nagyobb mennyiségű  oldott kéngázt tartalmazhatnak bizonyos víztestek is.  Ezekből az egyensúly megváltozása  (fokozott felszíni párolgás, kisebb bejövő  vízhozamok a vízgyűjtőn,  szeizmikus események)  kiszabadíthatnak nagyobb mennyiségű ként  a légkörbe.
Ilyen víztestek a "környéken"  a Fekete-tenger,  illetve a Holt-tenger.
Ti hogyan látjátok,  -esetleg egy erősebb MKR, vagy depresszió, kavarhat föl annyi vizet,  hogy ez a jelenség kisebb léptékben,  bekövetkezzen?

Itt Dél-Budán az Egér út/ Budaörs mellett szokott egy egerészölyv pár keresgélni, a fiaikat a kopárokon röptetik.  Holló legközelebb Mária-remetén,   a Remete-szurdok fölött fészkel,  őket a Nagy-Kevély tetején  többször  is  láttam,  de pl.  Solymáron, az  egyik nagy-havas télen, a cinkéknek kirakott csécsi szalonnát madzagostul elvitték...  nyomot a fa  alatt nem találtam, a ködben hallottam  a hollót, a fejem  fölött, amikor kiraktam...

A vércse egész sok helyen megél, még Budapesten is van
Sasról nem tudok nálunk, de holló biztosan van, mostanában már párban. Az érdekesebb madarak a Kisbalaton környékén lehetnek. Ami nekem érdekes errefelé, az a rengeteg féle bogár, lepke, stb.

A vércséről jut eszembe, szombaton itt Velence kellős közepén (már ha van közepe ennek a félhold alaknak..) egy galamb irdatlan szárcsapkodással felszállt, mondom ennek mi baja..hát 1 mp-en belül jött a vörös vércse...nagyon ritkán, szökőévente látni ilyet itt.

Felétek szerintem még sas is előfordul, nem lennék meglepve, ha a Keszthelyi-hg meredek keleti oldalánál sasok fészkelnének.

Nálunk is a tavaly idekerült macska a gyíkok, stb. legnagyobb ellensége. Bár itt vannak más vendégszereplők is (róka, egerészölyv, bagoly, vércse). Múltkor a macsek fogott egy kis pockot, a gyerekek 2 óráig játszottak vele, aztán elengedték.
Amúgy ilyenek az én gyerekeim is a bogármániájukkal, meg a "de cuki" felkiáltással egy ászkarákra (pincebogár?)

Köszönöm, igen, szerencsére a gyerekek nálam is mindenféle állatot kedvelnek. Pl. 2 éve kiraktam darázscsapdát, hogy a padláson befészkelt darazsakat gyérítsem (sikerült is), de közben a gyerekek ellendolgoztak és a kert másik végében meg cukrot raktak ki más darazsaknak...
Minden állatot megmentenek. Azért hozzátartozik a dologhoz, hogy a poloskákat is menekítik, télen konkrétan volt egy házi poloskánk és a kisebbik lányunk "vele aludt"!!!. Át is telet egyébként több poloska is nálunk bent...

A füvet is pl. nem nyírom le teljesen, én is meghagyok egy dzsungel sarkot, stb., de nyilván van hova fejlődni e téren.... Gyík rengeteg van, a házon futó vadszőlő mögött tökéletes búvóhelyük van, egyfolytában hallom a mozgásukat, és így a macska elől is el tudnak bújni, mert az (volt) a legnagyobb ellenségük szerintem eddig.

Nagyon aggódok a kertemben lévő fák miatt. Ugyanis a szomszéd telken , ami az önkormányzaté ott permetezték a gazt.
Valószínűleg ilyen gyomirtó lehetett. Elég sok fa van a kerítés mellett is és még a szaga is érződött a szernek a kertemben.

Az előző helyen ahol laktunk, sosem permeteztem semmivel. 3 nyár után a fák olyan egészségesek voltak, hogy ihajj. A kajszi makulátlan, de még az alma is hozott egy rakás, csak néhol kukacos termést.
Létezik immunrendszere a növényeknek is, csak hagyni kell(ene) kibontakozni. 
NYILVÁN nem az ebből élőkre célzok, ők ezt nem engedhetik meg maguknak. De kiskertekben szerintem tökéletesen fölösleges a vegyészkedés, és bár lehet, hogy a teljes elhagyásával 1-2 fa nem fogja bírni egyáltalán, de ami megmarad, és megerősödik, abból rengeteg öröm származik.
Ilyen volt előző helyen a kajszink: roskadozó fa, tökéletesen egészséges levelek, ágak, termés. Vagy ilyen a füge.
Vagy egy példa szüleimtől: kivágtak egy nagyra nőtt egykori karácsonyfából kiültetett fenyőt. 2 évre rá megjelent a töve környékén -kb. a semmiből! - egy olyan hihetetlen életerős málna, ami évente 1-2 méteres hajtásokat hoz, azonnal terem, folytontermő májustól októberig, nagyon jó ízű, és iszonyú invazív - vagy 8-10 nm2-en jelentek meg idén friss hajtások mindenholk körülötte, amik úgy nőnek, mintha húznák őket.
Szóval hagyni kell a kertnek kibontakoztatni a saját képességeit - adottságait 
Itt Érden nem sok minden szereti ezt a tömény mészkőszikla talajt, alig 10-50 centis humusszal a tetején, de ami igen (füge, mandula), az nagyon! Az előző helyen ültetett mandulákat első évben majdnem kinyírtam, de másodikban már teremtek, a harmadikban meg iszonyú hatalmas méretű terméseket hoztak. Levéltetű csontig zabálta a friss hajtásokat? Kit érdekel, hoztak második körben még szebbeket! A fülbemászók meg beköltöztek a kertbe, és felzabálták az összes tetvet. Böff

"Kemtrélesek" óvatosan olvassák, maradandó károsodást okozhat

Úgy látom, hogy próbálod a gyerekeidet védeni és vegyszermentesen kertészkedni. Ha még nem hallottál/olvastál utána, akkor ajánlanék 1-2 dolgot (csak nagyon általánosan).

1. Vegyeskultúrák kiskertben (könyv): ez főleg zöldségtermesztésről szól, de van benne szó fűszernövény (gyógynövény), stb. társításról fákkal és még sokminden más hasznos full bio dologról.

2. Permakultúra: szintén teljesen vegyszermentesen (nem bio!) kertészkedés. Azaz a kertben megpróbálni kialakítani egy "komplex ökológiai
rendszert". Gyíkvár a gyíkoknak (kövekből), öreg faanyagból, lemetszett ágakból "sünvár", bogár-hotel, eldugottabb helyeken fűnyírás hanyagolása, növénytársítások, talajtakarás/mulcsolás, biológiai sokféleség növelése, Hüggel-domb, vízgazdálkodás (vízmegtartás) stb-stb.
A cél a biológiai sokféleség növelése, illetve, hogy a kártevők és a kártevők ragadozói között kialakulhasson egy komplex egyensúly, a növények
egészségesebbek/egészségesek legyenek és az immunrendszerük megvédje őket (akkor is, ha hivatalosan ilyenjük nincsen), ettől függetlenül persze termelnek mindenféle védőanyagot.
Amit én 3 évi nem túl nagy ez irányú munkával elértem: levéltetvek sokan voltak pl. szilvafán, most ha meg is jelennek, néhány napon belül eltűnnek (megeszik őket), szaporodnak a gyíkok, egyre többfajta rovar van jelen (idén megjelentek a nünükék is, gyerekek nagy örömére), tafrinás őszibarackok (fiatal csemeték) kezdnek helyrejönni, megjelennek/szaporodnak a helyi növényfajok stb-stb.

Megint egy csapadékmentes 6 nap elé nézhetünk, és még a szerdai zápor is kérdéses...ez kezd durva lenni. Csak én a kis 860 nm-es kertben locsolok el két naponta 4-500 liter vizet (még jó, hogy van kút..).

Olyan méh zsongás van a kertben, amilyet még nem hallottam. Ilyenkor nem értem az aggodalmat a méhek számának drasztikus lecsökkenését taglaló hírek kapcsán, valószínűleg itt is - mint mindenben - a kettő közt van az igazság...

Nagyon köszönöm, akkor ezt kipróbálom!

Igen, ez más elven működik. Még nem késtél el, be tudod szerezni, mert a rajzás szerintem még nem indult el, kb kisdió nagyságú almánál szoktuk a vegyszeres védekezést beindítani, amikor előrejelzésre használjuk nagy felületű gyümölcsösben. Irdatlan mennyiségű almamolyt tud fogni és ez fajspecifikus, semmi más kártevőt nem vonz. A színcsapdák kisebb hatékonyságúak. Egy csapdában 2 db egység van, ez kb 1 fára elégséges egy szezonban. A védelem azért nem teljeskörű, de ha nem akarsz rovarölőt használni a moly ellen akkor alternatíva lehet.

Köszi a választ!  Azért a Mospilan után várnom kéne, vagyis a gyerekeknek, hogy ne érintkezzenek a fával és környékével..nem? Vagy túlzásba viszem?

Úristen, ez komoly? De akkor Az UV index is irdatlan magas kell, hogy legyen

Meg ahogy nézem, Bp. belvárosában sincs aszály..ez jó!!!

Köszönöm. Akkor ez lehet, hogy más csapda, mint a Bálint gazda által reklámozott fehér lapok, amik viszont sajnos botrányos módon, de a méheket is megfogta  Fel is háborodtam rajta.
Ha most virágzik, érdemes még beszerezni ilyet, vagy már lekéstem?

Tegnap elültettem a garázsban teleltetett télálló jukkámat, meg agávémat. Ehhez ÁSNI kellett. Hát kissé szomorú lettem. 40 cm volt a max mélység, addig víznek nyomát sem találtam
Viszont kezdek skizofrén lenni, mert ha erre nézek, akkor minden rendben van nálunk



Az index aszályról szóló cikkének végén a tanulság meg kifejezetten vicces: 
 Link
Az ország időjárását az elmúlt időszakban túlnyomórészt anticiklon alakította, de valószínűleg hozzájárulhat az is, hogy A JÁRVÁNYVESZÉLY MIATT LELASSULT GAZDASÁG KEVESEBB SZENNYEZŐANYAGOT BOCSÁT KI, KEVESEBB AEROSZOL RÉSZECSKE JUT A LÉGKÖRBE, ÉS EZÁLTAL A CSAPADÉKKÉPZŐ MAGVAK HIÁNYÁBAN ESŐ IS KEVESEBB HELYEN ALAKUL KI.

A cikkel kapcsolatban NO COMMENT, mindenesetre érdemes lenne nekik elküldeni Gulyasme kollegina által linkelt zuzmós, gombás aeroszolképző és fagyáspontcsökkentő cikkeket (ami részemről még mindig elképesztő); bár félek nem értenék.

Az alma növényvédelme nem egyszerű dolog. Az szupermarketekben szépen mosolygó almák 8-10 alkalommal kapnak növényvédőszert egy vegetációban. Ha kicsit "biosítani" akarod az molyok elleni védelmet, próbáld ki a szex-feromon csapdákat. Ezeket eredendően a kártevők előrejelzésére használják, de egy-két fát lehet védeni vele úgy, hogy több csapdát is kiraksz a fára. A működési elve: a hím lepkéket megfogja a kis kapszulába itatott női feromon csalogató hatása, rajzó hímek meg felragadnak a ragacsos lapra, így elmarad a nász (almamoly, lombosfa fehérmoly csapdák kaphatók) Azt hiszem a Növényvédelmi Kutatóintézet gyártja és forgalmazza (Csalamon csapdák néven forgalmazzák)

De alapos akarsz lenni! Igen ,az almát többször mosdatni kell, de nem kell olyan illó olajos kénes-foszforsavészteres kölni permet, elég az az általános Mospillan, szaga sincs, de hatékony. A mottó, a rajzások idején ,vagy most ugye a tetvek ellen. 1-2 szer. Hatásosabb mint a kézzel nyomkodás. Az időjárást is hozzá kell hangolni a hatékonysághoz, - tehát nyugis, szélcsendes napnyugta előtt 2-3 órával, és ne essen másnap délig.

Ó köszönöm, hogy ennyire utánajártál 

Arra van valami egészségbarát módszered, hogy az almát megvédjem a moly ellen? Pici gyerek is van és nem akarok durva szert, mert az almafa alatt is szokott "molyolni" a pici, a nagyok meg felmásznak rá. 2 éves periódusa van a fának, idén ismét jó sok virága van, de jó lenne, ha nem lenne mindegyik kukacos (bár túléljük, csak 2 éve elég sok lehullott már idő előtt).

Esetleg valami illóolajos permetezéssel próbálkozni? Tudom, szánalmas a kérdés, mert ha jól tudom az almamoly ellen nem egyszerű és nem elég egyszer (de kétszer sem) védekezni... Mivel azonban csak 1 fa van, hajlandó vagyok többszörös energiabefektetést is alkalmazni, akár mechanikait, ha van rá ilyen módszer... Az őszinél pl. a tetveket kézzel lehúzom.

Köszi mindenkinek a tanácsokat. Meghagyom így ahogy van, nincs szívem rajta megtanulni az oltás mesterfogásait (bár tegnapelőtt gyakoroltam az almafán, nem volt odáig érte ). Nomeg tényleg érdekel, mi lesz belőle.
Mindenesetre ültettem köré mustárt (tőle 20 cm-re körbe), hogy árnyékolja majd nyáron, remélem összebarátkoznak.

Még emlékszem gyerekkoromban mindig az óvoda kertjében növő mogyorót kerestük fel ősszel, az is nagyon jól termett (Bp. XI. Fogócska utca)

Ne add fel ilyen könnyen. A magról kelt gyümölcsfák csak ritkán örökítik a szülő tulajdonságait. De! Néha éppen jobb ízű lesz a termés mint egy nemesített. Apósomnak olyan nektarin kel ki az általam odavitt nemesített gyümölcsből, hogy sokkal finomabb lett mint az enyém. Más: itt Jászberényben a mandula nem igazán díszlik, de kinn a határban találtam olyan magról kelt mandulákat, aminek a termése veri faiskolában vásároltat. Jól el van rejtőzve, rajtam kívül nem ismeri senki. Sajnos idén totál elfagyott, de az elmúlt években sokszor szedtem róla. Szóval én azt tanácsolom érdemes kísérletezni, van valami varázsa annak, amit magad állítasz elő.

Most oltogasd be, ameddig aprócska, jól jársz vele!
ja és a vad mandula képes oszloposra növekedni, korán alakítsd a koronát is.

Köszi a részletes választ. Így már világos, hogy alapos genetikai vizsgálat és nagy szaktudás lenne szükséges a pontos válaszhoz Eszembe is jutott erről egy október végi balatonfüredi nyaralás (nyilván rekord 28 fokos hőmérséklettel ). Volt ott egy parkoló sok mandulafával Arácson, voltak keserű és édes termésű fák is. Ezek szerint valszeg valamikor réges-régen magról nevelve.

Mivel van még néhány másik mandulafám is, helyem is és még remélhetőleg időm is, így meghagyom. Aztán ha rossz lesz a termése, akkor talán beoltogatom a többi fáról.
Mégeccer köszi
Ui.: szabadgyökerű mandulával már jól megjártam, az egyik meghalt, a másik 3 év után kezdett értelmesen nőni, előtte csak vegetált. A többi fával nem volt ilyen problémám. Meg már költeni sem szeretnék rá.

Ha a papa, vagy a mama keserű volt, a magonc is az lesz / lehet. Ha nem az volt, akkor (általában) nem lehet. Az, hogy minőségileg a fa (termőképesség, porzó faj igénye, stb) és a gyümölcse (nagyság, íz, mag-bél arány) milyen lesz, az a természet lottósorsolásának függvénye. Lehet, hogy a világon egyedülálló hiper-szuper fajtád lesz (aminek 1% alatti az esélye), de sokkal valószínűbb, hogy kifejezetten rossz, semmire való fa lesz a magoncodból. 
A gyümölcsfajtákat általában még ivaros szaporítással, fajtakeresztezéssel állítják elő. Ha a szülők nem rendelkeznek a keserű mandula génjeivel, az utód sem fog rendelkezni vele. Ha rendelkeznek a génekkel, előjöhet a rejtett tulajdonság, de hogy milyen valószínűséggel?
Összességében elhanyagolhatónak tartom annak az esélyét, hogy a gyümölcsnemesítés és ezen belül mandula nemesítés genetikai tudorával találkozz itt a MetNeten.
Az viszont nyilvánvaló, hogy az átlag kerttulajdonosoknak sem szaktudása, sem ideje, sem termőterülete, sem energiája nincs szaporítási - nemesítési kísérletekre. Szerintem jobban jársz, ha ősszel veszel néhány mandula csemetét és azt ülteted el a magoncok helyett.

Köszi a választ! Másnak is adtam kis mandulát, aki rögtön rákeresett neten és azt találta, hogy keserű lesz (?!). Ami nem mellesleg nekem is szúrta a szememet, ezért is kérdeztem itt rá Van még a közelében 2-3 mandula, a beporzás talán nem lesz gond, viszont most kelt magról, szóval egy keveset még várnom kell, az biztos.

Miért ne lennének ehetők? A termésre egyébként lehet, hogy hiába vársz, a mandulának mellette porzó fajta is kéne.

Sajnos az én kajszimegmentő tüzeléseim sem jártak sikerrel... Sok volt, hogy 6 éjjelen keresztül is vastagon és sokáig fagyott. A fa alsó részein teljes a pusztulás, talán fentebb majd megmutatja magát pár gyümölcs.

Nem tudja valaki esetleg, hogy magról kelt mandulának ehető lesz a termése, ha valamikor eljut odáig? (próbáltam neten keresgélni, nem jött össze) A mag(ok) természetesen ehető volt

Ennyit  találtam:

Link

Ezek szerint nem a hajtáshervasztó, hanem a barackmoly, vagy a keleti gyümölcsmoly lárvája.
Úgy rémlik, én is találkoztam vele őszibarackon. A hajtásvég megduzzad, az érintett levelek elszáradnak, a hajtásvéget felboncolva látszik a lárva járata. Kárt nemigen okoz, mert nem tavasszal fertőz és az őszit mindig erőteljesen kell metszeni.

Én a fiatal őszinél láttam tavaly ilyen hajtáshervasztó tüneteket. vagy akkor az nem az?

Fehér, vagy sárga ragacsos lapokkal nem lehet befogni ezeket a szerzeteket?

Ahhoz, hogy a hajtáshervasztó ne csináljon nagy kárt, még a virágzás alatt, a sziromhullás vége előtt kell felszívódó szerrel (pl. mospilan) védekezni. A hajtáshervasztó különösen a fiatal fákon, a korona alakítás alatt okozhat nagy kárt.

A hajtáshervasztó darázsról a következőket olvastam: Link
Megszívlelendő a szakember tanácsa.

Módosítanom kell a kajszi termés előrejelzést: Szarvason (külterület) nem nagyon jut a lekvárkommandónak, hiába fagyvédő-öntöztem. A gyerekkommandónak azért jut elég, ha el tudnak jutni Szarvasig. Békéscsabán (belterület) jobb a helyzet, talán lekvár is lehet. Pálesz összesítve is kizárt.
Cseresznye: Szarvason még teljes virágzásban van, kb. 2 m-en ellenőriztem: a bibeszál elfagyott, fekete, a bibe többi része friss zöld, élő. Feljebb nem vizsgáltam. Möglátjuk.

Növényvédelem: Megjelentek a cseresznyén levéltetvek, virágzás ide - oda, valami méhkímélő szerrel permeteznem kell. Ugyancsak permetezni kell a körtét a hajtáshervasztó közeli támadása miatt.

Mázlista!
Nem mindig öröm a hidegrekord...
Azt sejtettem, hogy az ócska tél miatt nem lesz jó a tavasz se és lefagy a barack (10-ből 8x) valamint a szilva és a cseresznye (5-ből 2x) de a körte meglepett. Az elmúlt 10-15 évben erre nem volt példa.

Mihálygergén sokkal rosszabb a helyzet mint gondoltam, gyakorlatilag totális fagykár van, a -7.9 fok megtette a hatását.
Szilva, barack 100%, cseresznye, meggy 95+, körte 100%, az alma még most fejti ki a bimbóit, ott még van remény.
A körtén a virágok közepe fekete Link és sajnos a bimbók közepe is. A bimbókban élnek a porzók, a bibe viszont elfagyott Link Az egyiket szétvágtam, láthatjátok a lilás porzóit.
A fa jó magas, talán a legtetején maradt valami...
A szamócák első virágai is megsemmisültek.

Belterületen sikerült megvédenem a kajszikat a fagytól. Álmomban sem gondoltam volna hogy megmarad a termés egy része legalább. Ma csekkoltam és a két kis kajszin nagyon sok terméskezdeményt találtam.  Két dolognak tudom be a sikert. Az egyik hogy háromszor is megfújtam őket Megafol és Damisol BB Gabona kombójával, a másik pedig hogy a törzsükre raktam egy-egy erősen melegítő lámpát. Igaz többször is fújt a szél és a hőmérséklet is többször ment bőven 0 fok alá, de úgy látszik hogy sikerrel jártam, nagyon boldog vagyok.  

Kis gyerekként a meszes elnyújtott kiáltására, hogy" MEESZEEES" visszakiáltottuk(, amit a nagyobb gyerekek tanítottak be) "VAN-E KENDNEK ESZEEE". A jutalom persze ostorcsapás volt a szekérről.

De régen volt ez már. Én is emlékszem a meszesekre, akik lovaskocsival hozták az égetett meszet Répáshutáról, és mentek végig egész Berekalján. 

Porzik a föld. Holnap várható némi csapadék,ami előcsalogatja veteményt?

Anno, unokatesóm a cukorborsó levelét ette két marokkal.  Keresztanyám fölnéz a gyomlálásból:  Hagydabba,  odaadlak a drótosnak!  -beköszön a drótos   a kerítésen!  Kezit csókolom,  de jó kisinas lesz belőle!  - bejött,  egész délelőtt nálunk dolgozott.
Ezalatt unokatesóm az ágy alatt dekkolt.   mi vittük neki a híreket,  hogy kijöhet-e már...

a meszes meg felborult a kisbolt előtt  (lógott az eső lába, sietett...)  -Féláron adom a meszet!  -vödörrel szaladt mindenki,  mire a zivi odaért, a szekérrakományból tíz kiló ha maradt...  no az ott árválkodott még egy hét múlva is az út közepén.
"Hajt mint a meszes" - nem volt ok nélkül...

Átlag gyerekek (ha nekem azok vannak) általában nem akarnak mindent megenni. A legkisebb (most lesz 3 éves a 2017-es április 19-i havazás 3. évfordulóján) kifejezetten rendes. Még alig beszél, de mindig megkérdezi, mielőtt valaminek nekiáll (tyúkhúrt, mustárt, néha pitypangvirágot szokott enni, ragadós galajt nem szereti).
Amúgy meg van egy csomó másik brutálisan mérgező növény. Pl. a leander, senkit nem érdekel ebből a szempontból, pedig...

Köszönöm szépen az infót!
Igen, tudtam erről szerencsére, de ha nem is tudtam volna, akkor is tisztában lennék vele, mert a piliscsabai kertészetben, ahonnan vettük, felvilágosítottak róla. 
Szóval no para!
Kisgyerek nincs a háznál jelenleg, de ha lenne is akár saját, akár idegen, non - stop figyelnék rá, hiszen felügyelet nélkül egy pillanatra sem hagyunk gyermeket. 

Régen volt a falunak gyümölcsöskertje az egyik dombtetőn "Gergi szőlő" néven. Gyerekként még találtunk ott termő, öreg fákat. Mára csak gaz van a helyén.
Lent a völgyben csak az alma és a körte marad meg nagy biztonsággal. A falu védettebb részein 50-70%-os valószínűséggel a cseresznye és a meggy is megúszhatja.

Lehetséges, hogy akkor felétek nem érdemes ezekkel a ritkán termő növényekkel foglalkozni. Nem vagyok szakértő, de a helyi klimatikus viszonyokra biztos van olyan fajta növény ami terem is. De lehet ezek a gyümölcsök egy széljárta dombtetőn jobban teremének felétek is. 

A tiszafa virágpora betyárul allergén. Fognak örülni a szomszédok...
A begónia eléggé vízigényes,  de a meszes agyagot ez a fajta szereti. Kiültetve jók voltak Solymáron. Ősszel korrektül rommá fagy, nincs vele több gond  egyik napról a másikra.

Mi kajszibarackkal már nem foglalkozunk az 10-ből 9x lefagyott de van valami magról kelt októberben érő mandarin méretűre növő, zöldre érő igénytelen őszibarackunk, az szokott 2-3 évente teremni pár kilót. Nemrég újra kellett kezdeni mert (3 éve?) a -28 fokban tövestül kifagyott...
Sajnos az utóbbi években már a szilva is rendszeresen lefagy. A legutolsó 4 évből 3x... Tavaly csak a cseresznye és a meggy elkésett virágai maradtak meg 95% odaveszett. Múlt héten még épp csak elkezdtek kibomlani a rügyek. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi maradt.
Nagyon messze van még az utolsó fagyosszent addig még akármi is lehet. Pl. olyanra gondolok, hogy "megfázik a termés"!
Pár éve sok ezer 2-3 cm-es kis körte hullott le egy hetes hideg eső hatására...