Meteorológiai esélylatolgatások

4,5 körül van a november.

A 8,7 fokos + anomália is a 7 nap átlagából jött ki, igaz én csak a Tmin/Tmax átlagát tudom venni (ami jelenleg 12,7 fok). És az a havi átlagos 4 fokhoz van viszonyítva. Ez a dekád végére lecsökkenhet 8-ig, de kevesebb szerintem nem nagyon lesz (itt). Persze azt én sem mondtam, hogy ennyi lesz a novemberi eltérés. A 4 fokos átlagot pedig az OMSZ honlapjáról néztem, természetesen a hozzám legközelebb esõ állomást vettem figyelembe (Szombathely). Link

Nem kötekedésnek szánom,de a 8.7-es pozitívum kicsit túlzásnak tûnik..megmondom miért: nov. ,pont az a hónap,amikor az egyes dekádokban igen erõteljes a hõm. csökkenése. Én azt helytelennek tartom,ha a havi átlagot viszonyítjuk az elsõ 7 nap valós adataival,a helyett,hogy az elsõ 7 nap átlagát viszonyítanánk hozzá. Én ez alapján maradok az 5-5.5 °C-os anomáliánál itt Kutason,ami persze sok,de egy -5-6°C-os utlsó hét még ezt nagyjából nullázhatná! Természetesen nem állítom ,hogy így is lesz.(A novemberi átlag tévesen +4°C ,inkább 5.5°C körül szóródik országosan...)

Illetve bocsánat, elnéztem, nem holnaptól, hanem a 2. dekád kezdetétõl számoltam (11-e), de ez a lényegen nem változtat sokat.

Nem fogja ledolgozni, ez nem az a helyzet.

Ha holnaptól kezdve minden nap 0 fok lenne a Tmin és a Tmax is, akkor jönne ki pont átlagosra a hónap. De ez természetesen nem lesz így. Ezért az átlag feletti anomália számomra már biztos, egyedül a mértéke kérdéses még. Jelenleg 8,7 fokos a pozitív anomália, ha a hónap utolsó dekádja is enyhébb lenne, akkor még az is meglehet, hogy novemberben lesz a legnagyobb pozitív anomália (januárban ez 3,7 fok volt).

Érdekes megint az operatívok kilógásai a futásoknál.
Ugye itt már 0,5 foknál járunk, jó alkalom, hogy kifigyeljük az észjárását.
Az utolsó 4 futásból 3-nál egész más lehetõségekkel számol 13.-ától 15-ig.
Link
Link
Link

Meglátjuk a kimenetelét, majd beszámolok az eredményrõl.

Érdekes...a fõfutás masszívan tartja a jellemzõen elõoldali helyzetet, míg a tagok 90%-a inkább hátoldalra tesz minket(legalábbis a Dunántúlt biztosan),ami már-már télies idõt eredményezne 1-2napig..Link Kíváncsian várom,h. az elkövetkezendõ 1-2 futásban vajon elkezd-e a többi tag is felfelé szórni,vagy a fõfutás végre "beadja a derekát" a hidegebb verzió javára...Ritka,hogy ilyen rövid idõtávban ennyire ne legyen összhang a fõfutás és a pertruberált tagok között.Az az átlag 7-8 fok azért elég dúrva szórás..

Nyilván,itt megint csak a várakozásé a fõszerep,a jövõ hét közepéig sokkal okosabbak nem leszünk. Az idõ persze telik,a nov. hónap valóban hozhat pozitív anomáliát,bár az utolsó dekád-még ledolgozhatja egy jó részét a pozitív hõmérsékleti eltérésnek.

Az ECMWF-nek nem látjuk az ensemble tagjait. Lehet ugyanaz, mint a GFS, csak az ECMWF fõfutás valami más alternatívát ragadott ki.

Ezek a 380...h-ás linkek nem sokat érnek ,mert 3-4 nap alatt is képesek gyökeres fordulatot venni...Ami nekem feltûnt,az a GFS és az ECM közötti nagy szórás 180h körül indulva,mely az ECM "javára" elég határozott Atlanti-Izlandi magasnyomásban nyilvánul meg 240 h-nál...
Más: Én is szoktam nézegetni a "Kapcsoljuk Moszkvát" c. nov. 7-i "mûsort" és azért nem egyszer-nagy bánatomra-,de ott sem volt egy szem hópehely sem azon a napon,de sûrû hóesést is láttam természetesen(úgy '78-tól szoktam nézegetni). Ma egyébként úgy tudom 0.5°C volt a T-max,ami azért már nem olyan nagy melegség arrafelé sem.

Hát, akkor még szezonális numerikus elõrejelzések nem voltak (ma is elég gyerekcipõben jár még a dolog), inkább analógiás módszerek.
Utólag azonban lefuttatták arra az idõszakra a cfs-t és az ecm-et is, és azzal korrigálják a mostani elõrejelzéseket, hogy a szisztematikus hibákat valamennyire kiszûrjék.
Mondjuk mostani elõrejelzések sem sokkal megbízhatóbban "csípnék nyakon" szerintem, mert jön a fránya pillangó a szárnyaival, és összeborzolja az ens tagokat.

Közép hosszútávra azért egyelõre összevágnak a dolgok, és egyértelmûen nem a korai tél jeleit lehet felfedezni.
A hideg nagy része teljesen áttevõdik a Kelet-Szibériába Link ezzel egyidejûleg szépen pozitív az eltérés a Kelet-Európai Síkságon Link , tehát ott késésben van már most is az idõ, bár messze még a vége.
Ezek a jelek nekem azt mutatják, amit az elõrék is mutatnak, hogy ebbõl negatív anomáliába átfordulni novemberben semmi esély.

Jó kis kontroll, nem piskóta: Link

reméljük nem 52-õt! Link

Köszönöm.A javulás lassú,állkapocs-csont törés:-(
Visszatérve a fórumhoz,remélem már "normális" november lesz,mert ez a természetnek sem valami jó..
Az elsö havazásra szerintem várni kell még jó pár hetet..

Mielõbbi jobbulást, gyors felépülést kívánok!

Nekem 3 forgatókönyv van a fejemben, ezt leírom ill. azt is, h melyikhez milyen valószínûséget gondolok:

1. 12-13 -a körül Ny-Eu felõl egy nagy kiterjedésû teknõ húzódik ránk, hatására elõbb Ny-Mo-n 1-2 nap múlva keleten is visszaesik a hõmérséklet(850-en 4-6 fokról, -1, -4-re) és az addigi kb. 9-15 fokból 5-12 lesz.
A hideg a magasban tovább áll és marad az ny-i, ény-i irányítás, változékony többször csapadékos idõvel, bár kérdés, h a frontok mennyire érintenek majd. esélye sztem: 60%

2. 12-13-a körül az említett teknõ és a hideg levegõ mediterrán ciklont generál ami esetleg elõbb csak Ny-Mo-t érinti majd keletet is, ez a ciklon tatósan(2-4 napig) itt marad a közelünkben, hideg csapadékos idõvel (maxi 3-10). Gyengülése után ködös, anticiklonális idõ. esélye sztem: 20-30%

3. 12-13-a körül Ny-Eu-t elárasztó hideg leszakadó ciklont generál, amelynek mi az elõoldalán maradunk. Idõnként csapadékos, az elmúlt napokéhoz hasonló, de kevésbé meleg idõvel. (max 13-19) esélye sztem: 10-20%

Én most így látom, több modell és az ens fáklya alapján. Tehát az 1-es verziót "várom". A mostani tartós enyheségnek az volt az oka, h a kitörõ hideg egy leszakadt ciklont generált tartósan egy helyben maradt és hozzánk pumpálta a meleget. Valószínûleg 11-12 körül nem alakul ki a közép-troposzférában ilyen nagy hullámhosszú "tehetetlen" teknõ, amely táptalaja lenne egy ilyen cut-off ciklonnak, de az esélye persze megvan, írtam is a 2-esbe.

Neked -mint profinak-mi a véleményed?Sajnos kórházban vagyok,nincs türelmem mütét után minden modellt átnézni...
Csak a géefes érdekes szitut add,mint tette pár hete.Akkor is esély volt a hidegre,lett 20 fok:-D

Én bízom egy Nagykanizsa - Nyíregyháza tengelyben, ami sanszossá tehetné az Északi-középhelygséget is. Na most tegyük fel, hogy kb. úgy alakulna a különbség, hogy délkeleten 8-10 fok, Nyugati határszélen 2-3 fok, északon pedig 4-5 fok. Ez jó csapadék intenzitás mellett elég lehetne 800 m felett a hóra itt is.

Most én is jobban bízom benne, hogy bejön a hideg levegõ. Több modell is adja, tuti, hogy az elõzõhöz képest keletebbre lesz a pálya. Most azért visszafogottan legfeljebb az országot 24 órán át átszelõ kettõségre tippelnék, mégpedig azért, mert ez nagyon gyakran jellemzõ medciklonnál. Ebbe azután belefér egy sajnálatos nyugatibb pálya és egy síkvidéken is vegyes halmazállapot a hátoldallal.

Nem lesz téli idõ sehol sem, de az esély télies idõre, amikor is fûteni kell és elkél a kabát, egyre nagyobb. A tél szempontjából vannak ígéretes futások utána is, de én mindig fenntartom, hogy a medciklon pályája és feloszlása nagyban befolyásolja, mi lehet utána. Egyben bízom, hogy úgy 10-11-e táján még mindig meglesz az izgalom és nem a pozitív hõmérsékleti rekordok megdõlésével leszünk elfoglalva.

Egyetértek. Reméljük, most nem pakolja 100-200 km-rel arrébb a hideget, mert akkor megint úgy járunk, h nekünk a meleg és esetleg a zivatarok jutnak. Ha ez bejönne, akkor a szezon eddigi legalacsonyabb 850-e lenne fölöttünk...

Valóban nem rossz a helyzet, de a GFS (fõfutás) tényleg nem számol túl erõs hidegbetöréssel. Eszerint a ciklon középpontja túlünk délre lenne, így a nyugati országrész épp a hátoldalon, míg a keleti területek az elõoldalon lennének. Link De ez már elég lenne ahhoz, hogy itt a Kõszegi-hegység magasabb csúcsain havazzon, a GFS már 750 m-ig lehozza a hóhatárt. Link Itt "lent" egyelõre inkább havas esõre lenne esély, a 2-3 fokos hõmérséklet mellett.

Ezen az oldalon elérhetõek az anomáliák visszafelé három hónapos összegzésben: Link

Aggyisten.
A 84/85-ös tél - ha még emlékszik valaki -, elég hideg volt, két hosszan tartó hideg periódussal. Vajon az akkori hosszútávú elõrék mennyire csípték ezt nyakon?

Értem, köszi ez így már kicsit finomítja a dolgot érdemes így nézni ezeket. "Csak" az a kérdés, h mennyire jók az elõrék, pl. ha jól emlékszem szept-okt-nov azért negatívra adták
eddig szept negatív, okt +, novembert pedig meglátjuk...
Anarki: Bocs, én azt hittem Koczkás fáklyáján 4 hónap átlaga van feltüntetve.

Ezt érdemes nézni az egy-két hónappal korábbi vagy késõbbi szezonális anomáliákat is, mert így informácót kaphat az ember, hogy most a nov-feb idõszak eleje a melegebb és a vége hûvösebb, vagyis hogy jön ki a fél fok, stb... (hogy a példádnál maradjunk ).
Maradjunk egy közeli példánál. Legyen szeptember -1 fokos, október 2, november 1, december -1, január 0, február 2, március 3.
Szezonális értékek:
SON: 0,6
OND: 0,6
NDJ: 0
DJF: 0,3
JFM: 1,6

Oké, hogy a DJF közel átlagos, de elõtte lévõ NDJ hidegebb, utána lévõ JFM pedig jóval melegebb. Ebbõl levonható, hogy a tél második fele lesz melegebb mint elsõ fele.
Szóval a lényeg, hogy igen 3 haviban érdemes nézni - mert a kilengések tompítódnak, de közelebb kerülünk a végsõ valósághoz, fõleg ha végig kísréjük a folyamatot amit a modell ad.
A GFS-nél is a fáklyán figyeli az ember, hogy most igen melegedõ tendencia lesz, de utána jó esély van lehûlésre valamikor x idõ környékén. Nem tudjuk, még hogy milyen lesz a lehûlés mértéke és pontos ideje. Majd idõvel odaérve kiderül hogy a lehûlés olyan kicsi, hogy meg sem történik ott, ahol néztük. Valahol máshol valósul meg. Ez ugyanúgy megtörténhet egy szezonális elõrejelzésben.
Ha 240 óra múlva egy hideg leszakadás nem Európa középsõ részét éri el, hanem Európa nyugati részét - ami miatt a Kárpát-medencében máris más lesz a havi közép -, akkor miért ne változhat közeledve a télhez a téli anomália mérétéke a modell szerint. Nem azt mondom, hogy ezek a modellek olyan megbízhatóak mint egy egy-két napos elõrejelzés, de miért várnánk el egy szezonális modelltõl hogy egzaktul pontosan adja 6 hónapon keresztül egy hónap várható anomáliáját, ha elfogadjuk egy elõrejelzõ modellben hogy 2 hét múlva 1000 km-el arrébb megy el a hideg mint ahogy vártuk? Mellesleg a modellek egy Kelet-európai-síkságon végig vonuló hideget mégis jobban fognak meg, mint egy nyugat-európai hideg leszakadást mely hullámzik az Alpokon és mediterrán ciklont generál.

(Ezt persze nem közvetlenül neked írtam Derick, csak gondoltam a Te mondandódhoz fûzöm hozzá - ez egy ilyen általános írás lett volna )

Egyébként a három havi bontás mellett:
Link
Van egy többlet információval szolgáló térkép is és ez a probability térkép:
Link

Koczkás diagramja, és a NCEP anomália se 4 hónapos, hanem csak 3: Link a november nincs az átlagban, a ECMWF szezonálisa se 4 hónapos csak 3: Link

Ez teljesen igaz, csak az a baj, h gyakran 4 hónap átlagát szépen a hajunkra kenhetjük. Hisz az már majdnem egy fél év, magyarán ebbõl pl. szélsõséges esetben(ld szept, bár az csak egy hónap) az is kisülhet, h nov-dec brutál enyhe +2, +6, míg jan-feb viszonylag kemény -1, -5 és akkor ott vagyunk a 4 hónapos +0,5 - +1 körül. Ha elfogadjuk azt, h az egy hónap kevés, akkor vhol talán a 1,5-2 havi anomáliát kellene néznünk, hogy vmi infó értéke is legyen, legalábbis sztem. Az, h egy alapvetõen melegedõ trendben egy szezonális elõre azt mondja, h a tél +0,5 és +1 között lesz, számomra nem sokat mond....de mint írtam elfogadom, h az egyhavi +/- anomália könnyen félrecsúszhat...

Már többször volt ebbõl vita Metneten, még nyelvészeti szinten is. A plusz j az a kiejtés miatt terjedt el (fõként a szláv nyelvekben), ám a nem szláv nyelveknél az elfogadott a Voejkov, ezért alkalmaztuk mi is j nélkül.

Csak annyit teszek hozzá, hogy az átlagnál nincs számolva a november.

Mindenesetre, akik annyira utálják a hosszútávú modelleket, azoknak figyelmébe ajánlom Koczkás grafikonját: Link

A grafikon látszolag össze vissza mutat mindent, pedig nem a hónaponkénti anomáliákat kéne nézni, hanem a téli szezon anomáliáját, ami jó 1 hónapon keresztül 0 és +0,5 fok között ingadozott. Szóval, ahogy a NOAA hivatalosan kiadott szezonális elõrejelzése, ahogy a Met Office ECMWF ensembléje, és ahogy a NCEP szezonális elõrejelzés is mutatja, már több mint 1 hónapja az átlagos vagy picit pozitív anomáliás telet vár!

Ahogy már Svadasz is említette egyszer, nem túl jó konkrét hónapokat figyelni, mert ha az egyik hónapból átcsúszik egy hidegleszakadás a másikba, akkor az egyik hónap anomáliája csökkenni, a másiknak nõni fog!

Magyarán szólva... 1 hónap eltelte óta most fordul elõ elõsször, hogy +0,5 felé emelkedett a tél anomáliája, tehát viszonylag pontosnak mondhatóak a modellek!
Persze pontosságuk csak akkor fog kiderülni, hogyha a tél valóban ilyen anomáliával zár!

Szóval kérem így kezelni a hosszútávú modelleket is, és be lehet vallani, hogy a 0-0,5 közötti ingadozás annyira nem hatalmas nagy eltérés!

Kár belemenni a hasonló dolgokba, egyébként lehet, hogy igazad van... mindenesetre a Kislexikon így említi meg: Link (Voejkov-tengely, lehet a Kislexikon rossz, én onnan tanultam a dolgot szóval azért tudom rosszul)!

Derickel és Veled is egyetértek, ez a hidegleszakadás sokkal több reményre ad okot, mint az október végi.

(Csak zárójelbe jegyzem meg, hogy a 2 napja fennálló makroszinoptikus helyzet nem túl gyakori, jól figyelje meg mindenki: Link , egy anticiklon hátoldalán déli áramlás)

Remélhetõleg tényleg kialakul ! Én most nagyon bizakodó vagyok. A JMA modell elég biztató itt Közép-európára nézve, már hosszabb ideje. És jó esélye van a magasabb hegyekben akár a hózáporoknak is.

Hogy a fenébe terjedt el ez a Voejkov?!?!
Ez egy létezõ ember volt Vojejvov volt e neve. Miért kell elhagyni belõle j-t. Az egyetemeken is J -vel tanítják.
A. I. Vojejkov...mindenhol ez van a neten.
Ennyi erõvel Magyarországot is nevezhetnénk Magarországnak !
Gyanítom, hogy angolszász területekrõl terjedt el ez így, Kubicát is Kubikának mondják. Ne majmoljuk már õket. Ha legalább szláv népekkel és nyelvvel vagyunk körbevéve a neveiket tudjuk rendesen kiejteni.

Ez a 13-ai hidegkitörés, tényleg hasonló az okt végihez, ami végül ny-eu-t kapta el, ott több helyen alacsonyabban lévõ részeken is havat okozva. Most jó esély van rá, a fáklya alapján talán nagyobb mint okt végén, h minket is elkap ez a hidegkitörés amely Grönland térségébõl indul...bár gfs igen csak kilóg...mondhatni egyedüliként...az, h megint 100-200 km-rel nyugatabbra megy a hideg benne van a pakliban.

Ja, "kicsit" eltértünk az eredeti témától. Ráadásul már kupacban állnak a hülyeségek is. Mint mindig... Részemrõl lezárva.
Majd holnap!

Jó Myloh, engem meggyõztetek, megpróbálok nyitott szemmel járni a természetben, megpróbálok rájönni mit kell keresnem, talán majd megtalálom egyszer! Ha meg nem, akkor remélem valaki bebizonyítja.

Marad nekünk ezek után a GFS és társai, arról legalább tudunk érdemben vitázni! Kezdjük is:

Régen azt mondtam, hogy szinte kizárom a következõ idõszakban kontinentális hidegbeáramlás lehetõségét. A GFS alapján ennek esélye még mindig elég alacsony, de az ECMWF-ben már megjelent egy egészen jól kinézõ Voejkov-tengely is. Ezzel most azért nem foglalkozok tovább, mert a GFS pár futását figyelembe véve egy hasonló jellegû hidegleszakadással van dolgunk, mint ami október végén környékezett meg minket.

Ha kialakul egy mediterrán ciklon, legalábbis az ezzel számoló perturbált tagok számítanak az atlanti és kelet-európai anticiklon átmeneti összekapcsolódásával. Ugyan jellegzetesnek néz ki a helyzet: Link de nem tünik valami tartósnak, valamint túlzottan hideget se húz be T850hPa-n, ennek ellenére úgy gondolom, hogy éjszakai talajmenti fagyokhoz mindenképpen elegendõ lesz.

Középtávon tehát az a kérdés, hogy november közepére hogy alakul a hidegleszakadás, pár lehetõségben ismét tartós elõoldal valószínûsíthetõ, de jó esélye van annak, hogy most gyors lefolyással makroszinoptikus váltások jöjjenek egymás után. Úgy néz ki, a jövõben aktív lesz az ézsaknyugati irányítás, ami nagyobb változatossággal fog kecsegtetni, sõt talán még a havazás esélye is meglesz.

Egyetértek, mivel a téma minden szempontól körül lett járva, a szurka-piszka bennmaradása nélkül ITT fejezzük is be, a Meteorológiai társalgóban folytassa az, aki kíváncsi erre.

Tényleg érdemes lenne ezt a témát itt befejezni és esetleg máshol folytatni, szvsz a kezdeti üde színfolt után vonagló erõlködéssé (állóháborúvá) vált.

Igen,értelmetlen már a vita...a tûz és a jég sohasem fogják egymást meggyõzni...egyébként a fekete,az nem fehér...témát részemrõl lezártam(bocs az offért)

Koczkás, ne haragudj, de úgy gondolom, én mindent elmondtam a témával kapcsolatban, amit szerettem volna. Nem folytatnám tovább. Elnézést kérek mindenkitõl!

Ha már itt tartunk, próbáljon valaki érvekkel meggyõzni ennek a dolognak a valóságtartalmáról.
Miként lehetséges, szeptemberben, októberben a következõ 3 hónap idõjárási tendenciáját "megérezni" "megjósolni", amikor ezek meggyõzõdésem, hogy nincsenek elõre megírva egy nagy könyvbe, hiszen (és ez is meggyõzõdésem) ha a mostani bemeneten egy egész pici változtatást végzünk, akkor a következõ hónapokban egy egész más jelegû kimenetel fog bekövetkezni.
Ez is be van kalkulálva?

Akár egy másik fórumban is lehet folytatni, ha ez enm megfelelõ.

Egyetértek veled! Szerintem ,inkább jegeljük a témát,mert idõnként már bosszantó a vita...itt már egyesek az abszolut materializmus határait súrolják...(bocs az offért)

Lassan tényleg el kéne mennem egy börzsönyi túrára.

A kulcsszó valóban ez: senki nem jelentheti ki, hogy az állatok "elõrejelzése" biztos, vagy akárcsak nagy százalékban bejön - ÁMDE az ellenkezõjét sem mondhatjuk ki, hiszen erre sincs bizonyíték.
Még fontosabb az, hogy igenis vannak dolgok (nem feltétlen pont ez), amit a mai tudomány nem képes értelmezni, megfogalmazni, leírni (nemhogy kiszámítani, pláne elõrejelezni!!). Nem attól lesz valami tény, hogy egy képlet/modell záros kereteken belül jó százalékkal alkalmazható rá. Az csak a mi korlátainkon belüli értelmezés....

Az erdõben található biomassza pár év alatt nem változik jelentõsen, sem mennyiségileg, sem minõségileg. Ugyanannyi táplálék volt ebben az évben is az erdõben szabadon fellelhetõ, mint tavaly vagy azelõtt vagy azelõtt.... Az etetõinket nem építjük minden évben újra, tehát méretük állandó, ugyanakkora mennyiségû széna fért el benne tavaly meg azelõtt meg azelõtt..., mint idén.
A vadlétszám nagymértékben nem változott, de ha változott is picit, akkor mínuszba, ellenben a vaddisznónál a tavalyi sertéspestis biztos tizedelt, mégis úgy néz ki az egész hegy, mintha felszántottá volna.
Mit szerettem volna még?
Ja, igen...
Gabi, szívleld meg egy-két ember tanácsát is itt! Most mondjuk azt, hogy nekünk sem tetszik 1-2 ember hozzáállása a témához, mint ahogy Te is mondtad!
Inkább járj nyitott szemmel a természetben, nézd a modelleket és egy idõ után lehet, hogy épp" Te magad fogsz rájönni bizonyos összefüggésekre.
S attól, hogy nem tudsz, nem tudunk róla, nem jelenti azt, hogy nem is létezik! Nem szeretem a struccpolitikát...

Errõl a problémáról beszéltem. Attól, hogy nem tudsz valamit, még létezhet. A modellek hiába logikusak, nem képesek megbízhatóan a hosszútávú elõrejelzésekre. Nem elvetem õket, csupán óvatosan kezelem.
Az állatok pedig még logikusabban cselekednek, legfeljebb nem tanulmányoztad eleget õket. Nem állítom, hogy naprakész elõrejelzések vonhatók le a viselkedésükbõl, de érdemes jobban odafigyelni rájuk. Talán 20 vagy 50 év múlva már a modellek tökéletesebbek lesznek, de egyelõre még gyerekcipõben járnak. Legalábbis az 5 napnál hosszabb idõszakokra.
A hazai telek periódikussága pedig nem annak a kérdése, hogy te hiszel benne vagy sem, hanem, hogy a tények, a számok mit mutatnak. Végy erõt magadon, és számolj! Érdekes összefüggéseket fogsz találni!

"Én nem értek egyet azzal, hogy az élõvilágot bele kellene vonni a hosszútávú elõrejelzésekbe, ugyanis semmi nincs bebizonyítva rajtuk."


A következõ dolgok létezése, milyensége nem bizonyítható, nem levezethetõ a mai tudásunkból, mégis léteznek és mûködnek:

- a gravitáció nem négyzetesen csökken a távolsággal
- soksok érzelem ma semmilyen módon nem detektálható
- lélek
- deja vu
- hipnózis mibenléte
- tüzön járás nem létezhetne mai tudásunk szerint
- a villámok energiamérlege
- gömbvillámok


stb.

Vedd észre: a dolgok nem attól léteznek, mert mi bizonyítani vagy akárcsak mérni tudjuk õket.

"hozzászólásod közepén pedig leírod, hogy nekünk embereknek fogalmunk sincs semmirõl, tehát elvileg arról se, hogy az állatok mennyire pontosan jeleznek elõre hosszútávon (?)"


Pontosan. Ezért nem szabad kijelenteni hogy kizárt hogy az állatok tudják, milyen lesz a tél.

A szélsõséges éghajlatú vidékeken azonban nem hiszem, hogy az állatvilág tartósan fennmaradna hosszútávú megérzések nélkül.

A reuma? Nos igen, az sokszor egy autoimmun betegség által okozott steril gyulladás, ami sok ott (az izületben) jelentkezõ változásra fájdalommal reagál, a frontokat a csontok és légkör nyomásváltozása, illetve az ennek nem egyszerre történése miatti fájdalom jelzi a jelen állás szerint.


Ami a hosszútávot illeti: az a folyamat, amit még a mi IQ-nk is képes felismerni és algoritmizálni (pl mondjuk felfedezzük hogy Mont Blanc csúcsán a csúcstól 23 méterre délre a jég alatt 15 méterrel a hõmérséklet megegyezik Kijev decemberi átlaghõmérsékletével, csak hogy véletlen se reális példa legyen)
kb annyira bonyolult az egész éghajlathoz képest, mint egy dobókocka mondjuk a Cray Red Storm szuperszámítógéphez képest.

Tehát felelõtlenség kijelenteni, hogy nem lehet elõrejelezni, az a helyes mondás hogy a mai számítási kapacitás és tudás szerint nem, pláne mert végtelen kapacitással elvileg tetszõleges pontossággal elõre tudnánk jelezni. DE!! ez nem jelenti azt hogy nincs valami nagyon egyszerû indikátora a dolognak, ami jó korrelanciával mutatja a tél milyenségét. Nem lepne meg, ha egy ilyen korrelációra akadnánk egyszer és hasonló lenne az idióta zárójeles fenti példámhoz.

Lehet hogy az állatok az egészséges csontjaikban is érzik még azt, amit nekünk már csak a törött/reumás/stb csontjaink jeleznek, innen tudják pl 2-3 napra elõre hogy milyen front lesz és milyen erõs.

De érezhetik akár az elektromágnesesség változásait is, hiszen egy izmos villám egy közeledõ frontban már biztosan mérhetõ, ézékelhetõ több 100 vagy akár néhány 1000 kmrõl is. Vagy csak a hirtelen mozgó levegõ elektrosztatikus vagy másféle töltöttségének mozgásából adódó sugárzás. (asszem Maxwell bácsi mondta ki hogy a mozgó töltés sugároz).

Vannak olyan emberek, akik pedig mindig mások véleményével érvelnek. Én a sajátommal, ezért kezdõdik sok mondatom én-el!
Szerintem nincs baj a szemléletemmel.
Valaki az idõjárási modellek ellen van, valaki mellette! Te ellene vagy, és éppen lenntebb írtad, hogy hülyeségnek tartod az ilyen modellekre való támaszkodást.
Én nem értek egyet azzal, hogy az élõvilágot bele kellene vonni a hosszútávú elõrejelzésekbe, ugyanis semmi nincs bebizonyítva rajtuk.

A modelleket lehet verifikálni, az élõvilágot nem lehet! A modellek egy emberek által megírt, logikusan mûködõ rendszerek... az állatoknak megkockáztatom, hogy van személyiségük ezért nem ugyanúgy mûködnek mint a modellek...

Azt hittem, hogy a periódikusságot bolygónkra érted összességében, mert úgy egyetértettem volna veled, de így nem értek egyet!
Ugyanis a Föld pozitív anomáliában van már lassan 30 éve túlnyomórészt, ennek ellenére hazánkban az utóbbi 10 évben elõfordult 3 erõs negatív anomáliás tél. Nagy területen figyelve a változás viszonylag stabilnak tünik, amúgy helyileg vizsgálódva én nem hiszek ilyen dolgokban.

Egyébként ha észrevetted, itt mindenki a saját véleményét írja, durva személyeskedéseket nem vettem észre a fórumban, ezért feltételezem, hogy mindenki tiszteli a másik véleményét... maximum nem ért vele egyet. Ezért nem vagyunk egyformák és ebben semmi baj nincsen.

Ha jobban megnézed a világot, a vélemények ütközése mindenhol úgy folyik, ahogy folyik! Két ember, aki külön véleményen van... az a saját véleményük. Nem hiszem, hogy errõl le kéne szoknom, mert egyáltalán nem rossz dolog... mindenhol így mûködik általában.

Sõt továbbmegyek, a hozzászólásaidból én arra következtetek, hogy Te nem tiszteled az én véleményemet, mert elfogultan véded azt, aki szerint az élõvilágot is bele kéne vonni az elõrejelzések módszeres készítésébe! És miért teszed ezt? Azért mert neked a SAJÁT véleményed ez.
Én tudom, hogy Te tisztelsz engem, és én is téged.... (legalábbis remélem kölcsönös az érzés)!

Egyszerûen más véleményen vagyok, és ez nem ugyanaz... mintha nem tisztelném a másikat.

Amikor az ember lusta számolni, hogy maga vonhasson le következtetéseket, akkor gyorsan elõkap egy mások által, egészen más szempontokra vonatkozó listát, grafikont vagy egyéb adathalmazt.
Nem a Földrõl beszéltem, bár ott is mûködik, csak nagyobb idõintervallumokban. Kis hazánkról beszéltem, hiszen ezen a fórumon elsõsorban azt próbáljuk latolgatni, hogy milyen lesz itt hosszútávon az idõjárás.
A legfõbb baj azonban a szemléleteddel van. Nézd meg az írásod. Rendszeresen "én"-nel kezdõdik. Ha ezt nem tudod mit jelent, kérdezz meg egy szakembert. Ha eljön az ideje, hogy errõl leszokj, jobban tudsz majd olyan véleményt is tisztelni, ami eltér a tiédtõl.

Ja, a másik meg...

Szerencse, hogy egy állat nem úgy mûködik, mint egy hosszútávú idõjárási modell.
Az idõjárási modell néha pár nap alatt képest pozitív hõmérsékleti anomáliát negatívra változtatni, hogyha az idõintervallumból kicsúszik egy belekalkulált hidegleszakadás. Ha jobban megfigyelitek a NOAA változásait, akkor a decemberi felmelegedés valamilyen fordított irányú változással jár mondjuk a novemberrel vagy a januárral.. aztán utána az egész hóbelevancal.

Ebbõl következik, hogy nem érdemes hónapos lebontású szezonális elõrejelzéseket vizsgálni, mert azért ennyire ingadozó az egész! Ha a 3 hónapos szezonális modellt látnátok, akkor észrevehetnétek, hogy beláthatatlan idõ óta az átlagostól kicsit pozitívabb anomáliás telet vár a modell! Magyarul olyan +0,5 környékén! Persze mindkét oldal felé néha kileng kicsit a számítás, de a lényeg ugyanaz.

Ha az állatok is ilyen módon mûködnének, akkor 1 héten 2-szer hullatnák a szõrük... 5-ször pedig növesztenék! De sajnos ez nem lehetséges.... vagy a macskáknak elég ingadozó súlyuk lenne.

Aztán hogy az állatok mennyire jó elõrejelzõk... végülis 33%-os esélyük van, hogy bejöjjön, ami megfigyelhetõ segítségükkel... vagy átlagos, vagy átlag alatti, vagy átlag feletti téli idõ.
Lehet az állat tudja, hogy mi átlagos és mi nem..., de gyanítom ilyen irányú mérésekrõl még senkinek nincs tudomása...