Globális jelenségek

Áthelyezve innen: Globális jelenségek (#846 - 2017-09-17 19:06:56)

Ez olyan, mint hogy Sierra Leone csak a 8. legszegényebb ország, így tulajdonképpen örülniük kéne, hogy nem Szomáliában laknak?


Amúgy km2, nem m2

Áthelyezve innen: Globális jelenségek (#845 - 2017-09-17 18:25:04)

Pontosabban a negyedik (2009, 2013 és 2014 mögött).
Azaz a negatív toplistán csak a nyolcadik helyezett az idei minimum.

A tízes toplista (millió m2):
1.: 3,39 - 2012
2.: 4,14 - 2016
3.: 4,15 - 2007
4.: 4,34 - 2011
5.: 4,43-  2015
6.: 4,59-  2008
7.: 4,61 - 2010
8.: 4,64 - 2017
9.: 5,03- 2014
10.: 5,05 - 2013

Áthelyezve innen: Globális jelenségek (#844 - 2017-09-17 18:10:11)

Az Északi-hemiszféra jégborítottsága átlendült a minimumon, közel 0,2 millió m2 növekedést mutatott a 9-i 4,63 millió m2-es minimum óta.
Ez a 4,63 millió m2 az elmúlt 10 év harmadik legmagasabb minimuma.

Áthelyezve innen: Globális jelenségek (#843 - 2017-09-11 18:29:50)

Most volt egy X8.3-as kitörés megint, viszont pont egyidőben nagyon megugrott a protonáradat.
Link
Merem feltételezni, még nincs közöttük ok-okozati kapcsolat? Bár ezt nem értem teljesen, de eszerint mintha lenne?
Link
"This R3 event produced a rapid increase in relativistic proton levels which are currently above the S3 (Strong) threshold."

A K index is alacsony felénk ennek ellenére.

Áthelyezve innen: Globális jelenségek (#842 - 2017-09-09 21:42:19)

Videó róla: Link

Áthelyezve innen: Globális jelenségek (#841 - 2017-09-08 10:11:51)

"Aurora is likely visible north of the approximate line:
southern France - northern Italy - Croatia - Hungary - northern Ukraine"
Link
Elvileg tőlünk északra volt esély látni és Nagy-Britannia északi részén látták is (ld. komment szekció).
K-index: Link

Áthelyezve innen: Globális jelenségek (#840 - 2017-09-08 08:12:54)

Volt is CME, ide is ér, "severe geomagnetic storm" kíséretében, ez igen.
Link
Legutoljára ilyen erős napkitörés 2006-ban volt, ami így a minimumhoz közelítve szép teljesítmény  Egy angol cikk:
Link

Áthelyezve innen: Globális jelenségek (#839 - 2017-09-06 16:52:01)

A 2673. és az ugyancsak hatalmas 2674. számú napfoltok változásait nap mint nap követhetjük friss felvételeken a www.spaceweather.com -on, de a www.solarham.net/regions/map.htm -en is.

Áthelyezve innen: Globális jelenségek (#838 - 2017-09-06 16:51:34)

A jelenlegi napciklus 2673. sorszámú foltcsoportja felől szeptember 4-én este ki is dobódott a Coronal Mass Ejection, akkor az a napfelszíni aktív terület (Active Area=AA) CM-en tartózkodott, bolygónkkal szembefordulva közelít a koronafelhő, kb. péntekre ideér. (Érdekes, hogy ez az "AA" még jóval a CM előtt 24 óra leforgása alatt hatalmas szerkezeti változásokon és terület-növekedésen ment keresztül. Az ilyen jellegű napfoltcsoportok a legalkalmasabbak erősebb napkitörések kipattanására.)

Áthelyezve innen: Globális jelenségek (#837 - 2017-09-06 16:34:06)

Frissítettek:
"Radio emissions suggest a coronal mass ejection (CME) may be associated with the X9.3 flare, but we await SOHO/LASCO coronagraph imagery for confirmation."
Eszerint lehet CME is, majd kiderül.

Áthelyezve innen: Globális jelenségek (#836 - 2017-09-06 16:30:5

Szép napot kívánok!  Az X10-hez közeli erősségű napkitörés gyenge ahhoz, hogy a mi földrajzi szélességünk égbolján (is) északi sarki fényt kelthessen. Két hatalmas napfoltcsoport észlelhető szabad szemmel megfelelő (napfogyatkozás-észlelő) fényszűrőn át, mindkettő lényegében még a Nap É-D középvonala, azaz a centrálmeridián közelében helyezkedik el, épp velünk szemben közeledik a szoláris plazmafelhő és a röntgensugárzás (utóbbi már elérte az egyenlítőt, előbbinek még kell idő, hogy a pólusok fölé megérkezzen).
Ha a közeli jövőben marad a fokozott naptevékenység, lehet esélyünk északi fény megfigyelésére. Megírom, amennyiben célszerűvé válik fokozottan figyelni az északi eget, mert szinte mindenkit érdekelhet/lenyűgözhet a természeti tünemény. (A telehold miatt most amúgy is reménytelen az eset.) A legjobbakat kívánom!
 

Áthelyezve innen: Globális jelenségek (#835 - 2017-09-06 14:30:56)

Volt egy X10 közeli napkitörés. Pár napja (szeptember 4 vagy 5) egy sokkal gyengébb napkitörés viszont a Föld felé tart (lesz belőle egy erős mágneses vihar). Azt honnan lehet tudni, hogy ez a mostani esetleg felénk tart-e? Szívesen néznék egy sarki fényt

Áthelyezve innen: Globális jelenségek (#834 - 2017-09-06 10:35:40)

Az árnyék az egyik legfontosabb kelléke a gleccsernek  Különben elolvad.
Szerintem nagyon sok jó feltétel kell egy több száz méter hosszú gleccsernek: ideális völgy, nagyon nagy hógyűjtő felület, óvatos lanka lefelé, nem erős meredek hegyoldal, emellett az is jó, ha nem barázdált, nem mossa ki a víz idővel. Érdekes, hogy az Alpokban is van egy rakás hely, ahol nem érti az ember, miért nincs gleccser, máshol meg miért van. Én a terepviszonyokban keresném a választ. A Tátra északi oldalát elnézve túl meredekek a lejtők, kicsik a völgyek... Talán...

Áthelyezve innen: Globális jelenségek (#833 - 2017-09-05 20:57:55)

A szlovák oldalon elvileg van egy mini gleccser a zöld-tó feletti réz-pad-katlan völgyébe.
Az viszont érdekes szerintem ,hogy a lengyel oldallon ilyen nem alakult ki,pedig ott is van lehetőség ilyen magasságban egy kis gleccsernek,talán az árnyékoltság lehet az oka.

Áthelyezve innen: Globális jelenségek (#832 - 2017-09-05 20:41:1

Lehet benne valami. Egyébként számomra öröm az ilyen, nyitott szemmel járó, gondolkodó emberre valló okfejtéseket olvasni.
Még annyit, hogy a magasan fekvő tátrai völgyek nyár végi havával én is találkoztam, pl. a Csorba-tónál levő felső Wallenberg-völgyben. Látszólag nem sok hiányzik itt sem jégárak kialakulásához.

Áthelyezve innen: Globális jelenségek (#831 - 2017-09-05 18:52:47)

Nem biztos, hogy ide illik, de mivel éghajlati fórum nincs, ezért ide írom.

Ma a Durmitor hegységben meglátogattuk a Debeli namet gleccsert. Szegényke már elég pici, kb. 100 méter széles, 400-500 méter hosszú. Szabad jégfelszín alig van rajta, nagy részét törmelék fedi. Amúgy, ha nem is virul, de él, vannak rajta patakocskák, hasadékok, ahogy az egy rendes gleccseren így kora ősszel.

Az egyik legdélibb gleccser Európában.

És akkor a met. rész. Eszembe jutott, milyen érdekes dolog, hogy a teljesen hasonló magasságú, de sokkal északabbra fekvő Magas-Tátrában még csak egy nyúlfarknyi gleccser sincs. Pedig hát a lengyel oldalon bőven lenne rá lehetőség az északias kitettség okán. És aki járt már arra kora nyáron, bizony elég sok hóval találkozhat még.

Közben itt van Durmitor, az Albán-Alpok még délebbre és tudtommal Olaszország középső részén is vannak jégárak.

Mi lehet a gond?

Nos, elsőre hülyén hangzik, de valószínű, hogy a mediterrán éghajlat sokkal kedvezőbb a gleccsereknek, mint a kontinentális.

Ennek elsődleges oka pedig minden bizonnyal az eltérő csapadékeloszlás.

Közép-Európa: kevesebb hócsapadék télen, sok eső, záporeső nyáron.
Mediterrán térség: mediterrán ciklonok hada a téli félévben, jóval több hó, nyáron viszont szárazság.

Melegebb van ugyan, de az tuti sokkal kevésbé falja a havat, mint az esővíz. Lásd száraz plusz 5 fok1 fokban szitálás.

Hát ennyi, csak hangosan gondolkodtam, talán érdekes lehetett egy-két embernek.

Köszönöm.

Ne ferdítsünk: Floo EREDETILEG állította, hogy a 70-es 80-as években azért voltak hűvös nyarak, mert akkor éveken keresztül zonális nyugati áramlás uralkodott, utána pedig azért lett egyre szélsőségesebb, mert a zonalitás mértéke jelentősen csökkent, a meridionális pedig nőtt.
Az ábrán tökéletesen látszik, hogy ez egy teljesen rossz következtetés pont a következtetés alapfeltevése hamis.

Innentől kezdve az egész csak mellébeszélés, újabb és újabb érvek behozása a EREDETI HIBÁS állítás megsegítésére. 

Légy nyugodt, amikor cáfolatként nem közhelyeket puffogtat, akkor az általa belinkelt oldalak éppen azt erősítik meg, amire utalsz. Nem az az érdekes, amit ír, hanem amire hivatkozik. Ezt persze, tehetné többször, így legalább értenénk, miért nem érti a folyamatokat.

Lehet, hogy azt hiszed, hogy cáfoltad Floot, de valójában megerősítetted. Lefordítom neked Floot. Ő éppen arra utalt, hogy a 80-as évek közepe óta gyengült a nyári zonalitás. Nem a 30-as, nem az 50-es évekről beszélt, hanem a 70-es, 80-as évekhez hasonlított, amit egyébként az általad városi legendának nevezett OMSZ is megerősített. Persze, értelek, nyilván az OMSZ-nál is áltudományos munka folyik, a megállapításaik városi legendák.  

Én konkrétan végignéztem azt az időszakot  a GFS archívumban, meg is írtam ide a fórumba, ha tudja valaki, hogy kell visszakeresni, akkor meg is tudom mutatni. (nem találom, a saját hozzászólásaimat nem tudom kilistázni, a kulcsszavak alapján nem találja a rendszer)
De ha nem lesz meg, ígérem megcsinálom neked még egyszer...
 

Na, de leegyszerűsítve a dolgokat, szeretném akkor a lusták kedvéért kiemelni a lényeget a cikkből. Kezdjük az éves eloszlással:

A képen nagy, vaskos felirattal jelöltem a különböző makroképek esélyét ábrázoló grafikonokat az idő függvényében. 10 éves átlagokról beszélünk. A zöld a MERIDIONÁLIS (Serie 3), a piros a VEGYES (Serie 2) és a kék a ZONÁLIS (Serie 1). Látszik, hogy az 1962-1976 közötti időszakban nagyon kiugró a meridionális képek esélye, utána van egy visszaesés is. A vegyes képek rovására történt mindez, az lecsökkent, míg a zonális maradt kb. ugyanannyi. Nem, nem a zonális évek dominálnak eszerint, ellenben Floo állításával.


Menjünk tovább, nézzük meg a telet, mert nekem az a kedvencem

Mi látszik? A kiugró meridinális hatás megjelenik 1960 körül (10 éves átlag!), majd azóta durván lecsökkent, 1978 óta 50%-ról 20%-ra esett a meridionális képek esélye télen. Ezzel szemben a zonalitás meredekebben nőtt, mint a meridionalitás, 25%-ról 1985-re 40% fölé növelve valószínűségét. Ergó 1960 körül nagy meridionális telek lehettek, 1975-1991 között pedig zonálisak dominálhattak. Be is húztam csúnya, bugyuta két pontos mozgóátlagokat a szemléltetés kedvéért.

Nyáron a legérdekesebb az eltérés és itt lehet kapaszkodót találni a csapadékhoz:

Brutális meridionális hajlam 1961-1981 között, a vegyes rovására, a zonalitás pedig szépen, lassan, de csökkent. És ez lehet Floo számára egy kis plusz bizonyíték: A zonalitásos nyarak esélye 1940 körül 35% volt, azóta többé-kevésbé egyenletesen csökkent, 25% környékére. Itt is behúztam egy ronda mozgóátlagot.

Mennyi hasznos információ van már a weben ezekről az elméletekről és elképzelésekről és milyen kevés "kutatómunkával" mennyi érdekes információhoz lehet jutni...

Tessék??? Megnézted a cikket, amit linkeltem? Nem valószínű! Olvasd végig, amit írtam, tele van számokkal és tényekkel. Floo-tól arra kaptunk számokat és tényeket, hogy miért lenne mégis ZONALITÁS a 61-90-es időszak? Visszaemlékezéseken, néhány szélsőértéken kívül nekem más nem rémlik, de persze lehet, hogy tévedek vagy az emlékezetem csal.
Fontos, hogy most nem Floo-t akarom mindenképp tévedésen fogni, hanem csak egy cikket mutattam be, ami épp az ellenkezőjét igazolja: a 61-90-es évben kiugróan meridionális volt az irányítás, főként nyáron. Erre Cauchy szúrópróba-szerűen igazolást is talált. Floo főként a csapadékeloszlással és szélsőséges hőmérsékletekkel akarta igazolni, hogy a meridionális irányítás teljesen visszaszorult. Ez két ellentétes álláspont, és a cikk minden hónapra, minden időszakra tartalmazza a makroképeket 1880-tól... Lehet, hogy rossz az egész, de azért zsigerből ne zárjuk ki, mert a megérzéseink mások...

Azért se az állítást, se a cáfolatot ne vedd készpénzek, mert kb. egyforma mértékű tényt (számot) tartalmaz. Itt ez a divat. Valaki felvet egy elképzelést, s aztán ugyanolyan megalapozottsággal cáfolják, ledorongolják. Az utóbbit persze szigorúan tudományos alapon.

A választ az utolsó mondatomban találod: utána kellett volna nézni... Csak egyszerűbb mindenféle elméleteket gyártani, főleg olyanokat, amiket nehéz ellenőrizni, mert nem tartalmaznak konkrétumokat.
Ez a népszerűség útja, mert ha valaki megpróbálja megcáfolni, akkor az elmélet előterjesztőjét bevédik a hasonló elméletgyártók. 
Aki pedig az unalmas tényeket közli, az egyből ellenszenves lesz.

Nem a behurcolt harlekin katicára,kukorica bogárra gondoltam az éghajlatváltozás következményeként. Hanem például a tavaly megjelent puszpáng moly délről jött és korábban soha nem volt,most meg mindenhol lerágta idén kétszer is a puszpángokat (bukszus) ahol nem permetezték. A gyümölcs molyokból meg már évek óta rengeteg van,sokkal több,mint régebben-ez lehet részben attól is,hogy rezisztenssé váltak a vegyszerektől,de a melegedés is okozója.

Akkor ezek szerint úgy írta le az elméletét, hogy nem is tájékozódott előtte!? Gondolt egyet megérzés alapján, hogy mi lehetett, és azt írta le!? Mert ez így elég durva ellentét akkor, hogy pont az ellenkezője van, amit állított.

A GFS archívumban én valamikor 1 éve kb végignéztem az ominózus nyarakat (60-80-as évek) , miután Floo azt állította, hogy akkor azért volt hűvös, mert nyugati zonális áramlás állt fent.
Sajnos pont az ellenkezőjét találtam: az állandó blocking és meridionális helyzetek túlsúlya jellemezte azokat, nem pedig a zonalitás. Innentől kezdve a zonalitás= hűvös, meridionalitás = meleg elmélet már meg is bukott.
(2 óra alatt összeszedtem, siettem, mert enm értem rá  )

Jó ötlet, csak tele vagyok egyelőre kérdésekkel.
* Ahogy az előbb felvetettem, ha a viharok hevessége 90-10 időszakban olyan erős volt mint a 30-06-as időszakban, akkor a zonális és meridionális túlsúly jó magyarázat lehet. Ezért nem jó ötlet összevetni e két időszak heves eseményeit, mert azzal az általam firtatott kérdésre, hogy egyre hevesebbek ezek, még nem ad magyarázatot. Persze a két időszak szembeállítására jó lehet (60-90 és manapság). Ebbe az irányba érdekesebb lenne inkább menni.
* Nem tudom, hogy van-e hivatalos definíciója a viharok erősségének, ezt feljegyzik-e 1930 vagy 1960 óta. Értelemszerűen a zivataros napok száma megvan, de ez picit gyenge támpont (erősség nincs). Azt is érezhetjük, hogy a csapadékmennyiség se feltétlen függ össze a vihar erősségével.
* A tornádók/tubák stb. számosságával meg az a baj, hogy manapság sokkal több ilyen eseményt sikerül megörökíteni, tehát ezt csak úgy lehet vizsgálni (gondolom), hogy csak a meglévő állomásol teljes adatsorát elemezzük, az pedig már csak óvatos tippem, hogy ebből annyira kevés van, hogy statisztikára használhatatlan.
* A zivatarok típusai esetén gondolom a következő mondatodra gondoltál, hogy létrejöttük körülményeit kéne megvizsgálni. Az a baj, ehhez nem értek, persze, ismerem a bárikus mocsarat, meg a robogó hidegfrontot, de azt hiszem, ez egyetemi tananyag és sokkal nehezebb a kategorizálás, mint amire én képes vagyok  Ehelyett - ha van ilyen - talán érdemes lenne Péczely- vagy Hess-Brezowsky féle makrohelyzeteket és azok időbeni változásait megvizsgálni, abból talán kiesik ilyesmi. Ha van zonális-meridionális változás, az tuti meg kell jelenjen egy ilyen statisztikában. Ezekkel ilyen szép tudományos cikkeket lehet kihozni: Link
Esetleg ilyen adatbázisról tud valaki? Nahát, találtam is pár perc google-zéssel  :

Ez nagyon ígéretes, csak német, amit alig értek: Link
34. oldaltól válik igazán érdekessé, mert pont Floo kedvenc témáját feszegeti, a zonális, vegyes és meridionális eloszlásokat. Az első ábrán a havi eloszlások vannak - május a legkevésbé zonális, augusztus és a december a leginkább zonális, vicces.  Januárban 35% a meridionális esély, májusban fokozatosan emelkedve már 60%! Utána visszaesik.
Utána 4 atom érdekes eloszlás jön 1880-1990-es időszakra, 4 évszakra, ugyanígy zonális-vegyes-meridionális eloszlásra. Ami szembetűnő, hogy a 60-80-as évek nyara brutálisan meridionális volt (!!!), és ez az egész éves átlagokra jellemző, némi szórással - ld. 5. kép, egész éves átlag. Ezzel ugyan valóban kimutatható egy nagy ellentét, de pont az ellenkező irányban, mint Floo állítja.
10. ábra szintén hatalmas eltérést mutat: 61-től 81-ig erős ciklonáris túlsúly, visszazuhanó anticiklonáris hatások. Mondjuk nem értem, a meridionalitáshoz nem bazi erős AC-k kellenek? Nem vág össze az előző kategorizálással. Pedig a 28-as ábra is azt mondja, hogy nagyon megnőtt a meridionális időszakok hossza 55 és 71 között, az átlagos 7 napról 9-10 napra.
Talán a 2.4-es fejezet alatt írja, hogy hogy végezte a csoportosítást zonális és meridionális között. Kikerestem, segítek:
Zonális 110-113. oldal: stimmel! Ezek tényleg zonális képek.
Meridionális: 127-138. ez is stimmel, persze nem mind a januári álomtél, de ne felejstük: ez egész éves és nem csak a havas meridionálisok

Hoppá! A végén ott az összes adat minden évre, típusra, valószínűségre, napra, hogy melyik típus volt! Na ez alapján lehetne dolgozni  
A leges-legvégén pedig minden típusra ott van a jellemző cirkuláris helyzet.

Na, kicsit ráakadtam erre a cikkre, mert hihetetlenül érdekes, de kicsit a metódus rávilágítására is alkalmas: ilyen irányokba érdemes szerintem elindulni és kutatómunkát végezni, nem érzésekre alapozni az elméleteket. Azok adják a szikrát, ezek átvizsgálása és felhasználása a következő lépés. És ezt megint 20 perc alatt, munkából csináltam. Kutatók meg 4 évig, főállásban ezt kutatják.

Az szerintem nagyon nehéz lenne, hogy egy ilyen időtávra a zivatarok hevességét kivizsgáljuk Magyarországon, nem is merném vállalni. De ezek a makroképek alapján már talán lehet összefüggéseket találni a zivatarok jellegével, sűrűségébel és hevességének esélyével, (konvektív. vs nem konvektív csapadék esélye), ezekre a makroképekre van statisztika: ez már talán járható út.

Valaki, kis segítség?

Sajnos nem nagyon van időm hozzászólni!

Szerintem az elmúlt években, 2 évtizedben sokkal több heves zivatar van, sokkal több a pusztitó jégeső, több a konvektiv csapadék, több az izolált heves zivatar, több a heves szupercella.
Megváltozott a zivatarok típusa, mint a 60-90 közti időszakban.
Más légköri helyzetekben kialakuló zivatarok vannak eltérő jelleggel.
Nézz utánna kérlek, valóban van-e változás a zivatarokat és a csapadék konvektív jellegét illetően!?

Remélem, a kukorica bogár Jugó polgárháború alatti ocsú"segélyszállítmánnyal" történő Európába történő behurcolását nem
magyarázod az éghajlat változással, sem a harlakin katica tudatos betelepítés
utáni európai elterjedését sem.  Jönnek a kártevők mindenhonnan, Olykor
gazdaszervezetet váltanak (krumplibogár), mi meg a növényvédő szerekkel
rezisztenssé neveljük őket. Az éghajlat változásainak jelenlegin mértéke az
elmúlt pár ezer évben nem igazán a Zember megelőző pár évtizedes tevékenységén múlik.

Akkor az a csoda, hogy nem pusztult ki minden a 90-es évek előtt.  Félelmetes viszonyok vannak több helyen, a jelenben.

A 90-es évek előtt sokkal jobban szennyezte az agrárágazat a környezetet-lásd pl. DDT rovarölők.    Az éghajlatváltozás káros hatásai az egyre gyakoribb és hosszabb  hőstressz,szárazságok,majd a hőhullámokat lezáró jégverések,szélviharok pedig kimondottan káros hatással vannak a növények fejlődésére. Aki foglalkozik gyümölcstermesztéssel,vagy vannak gyümölcsfái,tapasztalhatják,mint ahogy azt is,hogy egyre több kártevő van,és megjelentek olyan kártevők is,amik korábban nem voltak -délről is terjednek észak felé (van amiket több ezer km-ről hurcoltak be),és növény betegségekből is  több van (pl. monília).

A csapadékeloszlás súlyozott elemzése már megtörtént? Mert ha nem csal az emlékezetem, akkor az a diskurzus ott futott holtpontra, hogy súlyozott analízis híján kizárni sem lehet a száraz és csapadékos periódusok váltakozásának gyakoriság-növekedését. Ezt maga VáraljaMet is elismerte bő egy éve: Link

Jól látod, volt köztük megerősítés is abban, hogy bizonyos mutatók szerint megfigyelhető egy erősödés a szélsőségek gyakoriságában, ez főként a száraz periódusokra bizonyult igaznak, valamint az extrém hőséget illetően - ezeket azonban, ahogy finoman utaltam is a hozzászólásomban, kicsit erőltetettnek érzem, mintha mindenáron bizonyítani akarná a globális felmelegedés tényét. Ezzel - ahogy azt anno Snowhunterrel sokat tárgyaltuk - önmagában nincs gond, viszont néha kicsit túlzásokba esnek az értékek sarkításával (homogenizáció stb., Hidegség tudna mesélni), viszont egy, a pontosságot kedvelő tudós (és igazából egy tudósnak kedvelnie kell a pontosságot) könnyen kifogást találhat. Utóbbival az a gond, hogy ha egy elméletbe hiba csúszik, akkor jönnek a túlságosan lihegő szenzációhajhász "szkeptikusok" (buták), akik arra az igaz állításra mutatva, hogy az elméletbe hiba csúszott, mindjárt magát az elméletet cáfolják. Persze legtöbbször helytelenül.
Ezért ajánlottam VáraljaMet írását is, amit minden bizonnyal elolvastál a linkelt leírások között. Kiemelte, hogy a mérési módszerek változása néha indokolatlanul szélsőséges értékekkel gazdagította a méréseket, melyek torzítják a (néha erőltetett) eredmények közlését. Gondoljunk csak a mostani rekord hőmérsékletekre: egy tyúkfarmon mérték és itt elég sok kritika érte (ha követted a MetTársalgót az utóbbi időben). Ezek azok, amik egy kis árnyalást visznek a néha túlzásba vitt két pontos lineáris görbe-illesztési mániába, ami a met.hu cikkjében dominál.
Érdekes azt is megfigyelni, hogy a minimum-hőmérsékletek ugyanakkor inkább ritkultak (ez az alap-teóriába, a melegedésbe illeszkedik), viszont a szélsőségek sűrűsödésébe, a meridionális-zonális elméletbe kevésbé, és mivel ez már nem volt a cikk célja, nem is "úgy jött ki". Emiatt azonban felmerül a gyanú: ha a hőmérséklet emelkedik, akkor nem lehet, hogy a maximum-szélsőségek, forró, trópusi stb. értékek növekednek, azt az "ál-látszatot" keltve, hogy sűrűsödnek a szélsőségek, miközben a hidegrekordok sűrűsége csökken (a cikk szerint), kompenzálva a másik irányú rekordok növekedését. A cikkből legalábbis ennyi jön le, ezzel azt is mondhatjuk, hogy nem nyert alátámasztást az állítás, miszerint "nem is vita kérdés" [hogy] "Egyre több és erősebb hőhullám van,egyre pusztítóbb szupercellák,zivatarok vannak" - mer még vitatkoznék vele, ha érted ez alapján, hogy mire gondolok
Ha pedig valami "nem is kérdés", akkor elvileg definiált fogalmakra vonatkoztatunk, nem pedig "erősebb szupercellák" meg "pusztítóbb hőhullámok" üres, látványos, amolyan "Floo-féle" megfogalmazásokat használunk. Nehogy már utólag nekem kelljen ezeket definiálnom, és bizonyítanom, hogy hülyeség a "nem is kérdés", ahogy erre Te is jól rávilágítottál.

Mások véleményét nem lesöpröm, ennyi hülyeséget ne hordjál mán itt össze  Akkor söpröm le, ha butaság, most - ahogy a vitaindító hozzászólásomban is írtam - szívesen láttam volna már egy bizonyítást arra a városi legendára, hogy sűrűsödnek a szélsőségek. A cikk hőmérséklet terén pedig - ld. fentebb - nem győzött egyelőre meg. Fontos megértened ezt az állítást, amit az előbb írtam: mások véleményét cáfolni lehet, ha egyértelmű butaság (egyszerű példa: lapos föld), akkor pedig lesöpörni az asztalról, ha már nem a facebook gagyi blogja vagyunk, hanem a MetNet. Hóviharos pongyola, szenzációhajhász kijelentését is csupán vitattam, előrelendítve a bizonyítás, az értékes vita és tanulás lehetőségét. Sajnos a mai világban ez egyesek szemében máris tagadást, ellenkezést jelent, holott se a szándék, se a cél nem ez.

A csapadék kérdése izgalmasabb, a met.hu-s cikk felhozza az aszályok mértékének a növekedését, a szélsőséges hozamú csapadékok növekedését, érdekes kérdés azonban, hogy (ha igaz az adatsor) akkor most azért történik ez, mert meridionális irányítás van (Floo egyetlen oka), vagy globális felmelegedés kevesebb csapadékkal jár (met.hu cikk fő céljának alátámasztására), esetleg mindkettő, vagy egyik sem? (VáraljaMet kutatásai) Mert bizony VáraljaMet nem talált az adatsorokban gyakoriság-növekedést a száraz és csapadékos periódusok váltakozására, ami egy az egyben cáfolná az aszályos időszakok gyakoriságának növekedését, ha a hirtelen csapadékú napok sűrűségét még nem is. Visszakerested? Nem, mi? Nem baj, megkerestem Neked:
Link
Szóval egyelőre még mindig pár izgalmasabb bizonyítékra nekem szükségem lenne, hogy magabiztosan higgyem: a szélsőségek minden téren növekednek hazánk térségében az elmúlt 100 évben.
Ezek után visszakérdezek: megerősítés? Vagy inkább egy kis izgalmas kutatómunka itt mindenki számára, mellőzve a drámai, szenzációhajhász kijelentéseket? Előbbire még nem látok igazolást  utóbbit pedig hagyjuk rá a bulvármédiára.

Számokkal akkor érvelek, ha kialakítok egy elképzelést és "elméletet". Ez főleg számomra a 7-30 napos előrejelzéseim során szokott előjönni, itt szép számmal szoktam hozni a várható időre és elképzeléseimre a bizonyítékokat. Én akkor kérem számon a bizonyítást, ha más jön elméletekkel, számok vagy térképek stb. nélkül. Persze ezt már nem hiszem, hogy érted, de ekkor se olyan a "számonkérés", mint a tanító bácsi általános iskolában; nem is olyan, mint egyetemen (nem azt a színvonalat várom, nem is értek hozzá); nem is követelőző módon, hogy vagy bizonyítsa, vagy röhögjük ki; hanem egy negyedik módon: jó ötlet, keress rá bizonyítékot, kutasd kicsit, járj utána, nézz körül, figyeld meg, járj nyitott szemmel, keress rá a neten, hátha nem Te gondoltál rá először, kérdezz és érdeklődj itt vagy másutt stb. Ha nekem kéne mindenkinek itt mindenféle összehordott jó és rossz alapokon nyugvó elméletet bizonygatni számokkal, akkor egy hét múlva pénz nélkül éhen dögölnék.

Én pedig nem ezt látom. Nem lett éhínség, nem lett kevesebb az össztermés, az agrárágazat folyamatosan gyarapodik, miközben egyre jobban szennyezi a környezetet.
Még 2010-ben, amikor az izlandi vulkánkitörés eredményeként a hivatalos feljegyzések kezdete óta a legcsapadékosabb év volt Magyarországon, akkor sem omlott össze a mezőgazdaság. Inkább egy kicsit eltúlozzák a problémákat, hogy több kártérítést lehessen felvenni.  

Természetesen a havi és éves átlaghőmérsékletek emelkedése,a hőhullámok gyakoribbá,és hosszabbá válása,a szélsőséges csapadékeloszlás,az egyre nagyobb károkat okozó zivatarok,szupercellák,az egyre gyakoribb aszályok,amikre a rossz irányú éghajlatváltozást értem. Az agrometeorológiában már elég egyértelműen értelmezhető,hogy ezek rosszak.

Csak a megfogalmazásod pongyola, mert a meteorológiában értelmezhetetlen a jó és a rossz.

Jó,hogy belinkelted ezeket az oldalakat.Ezek igazolják,amiket a 9321-es hozzászólásomban írtam,hogy rossz irányba változik a klíma Magyarországon nyaranta (is). Az első link-ben 3.2.4. a szélsőséges csapadékokra is ott a bizonyíték.

Link Akár itt is lehet nézegetni az adatokat a magyarországi rossz irányba menő éghajlatváltozásról.

Nem tudom, olvastad-e a belinkelt oldalakat, mindenesetre köszönöm a megerősítést, még ha szokatlan is tőled.
3.2.4. A csapadékszélsőségek alakulása
"Az országos tendenciákat az indexértékek rácsponti átlagából képzett idősor grafikonjai jellemzik (3.21. ábra). Kevesebb a csapadékos nap országos átlagban, ahogy a jelenhez közelítünk, a 20 mm-t meghaladó csapadékú napok pedig enyhe növekedést mutatnak. ... Az átlagos napi csapadékok vagy a napi intenzitás növekedése arra utal, hogy a csapadék egyre inkább a rövid ideig tartó, intenzív záporok, zivatarok formájában hullik." 

Én csak arra utaltal, hogy hóviharos bejegyzése: "nem is vita kérdés" [hogy] "Egyre több és erősebb hőhullám van,egyre pusztítóbb szupercellák,zivatarok vannak" - nem nevezhető alaptalannak, még ha sommás fogalmazása sántít is, mert pongyola. Mit tekintünk erős hőhullámnak? A szupercellák pusztításának mi is a fokmérője?
Ugyanakkor a szélsősségességre utalás helyén való, és éppen az általad belinkelt oldalak is ezt támasztják alá.
De lesöpörni más véleményét, csak azért, mert nem egyezzik a tiéddel, dőreség. 
Sokkal hitelesebb lennél, ha számokkal érvelnél, amit másokon szoktál számonkérni.
Cauchy Floot akarta kifigurázni lentebb, de akkora erőlködésbe kezdett, hogy kardjába dőlt, mert úgy tűnik, semmit nem értett meg Floo felvetéséből. Floo hajlamos a túlzásokra, a pongyola megfogalmazásokra, a megalapozatlan felvetésekre, de ha minden felvetést gondolkodás nélkül lesöprünk, akkor úgy járunk, mint Cauchy, önmagunk paródiái leszünk. 

Gyors kereséssel (munka...) ezeket találtam, vannak köztük olyanok, amik 300%-os szélsőség-növekedést hoznak, vannak józanabb hangvételűek, melyek 1-3%-os változásról beszélnek valamelyik irányban (általában a melegedést hangsúlyozva), de pl. van cikk VáraljaMet-től is kifejezetten objektív célt kitűzve maga elé.
Link
Link
Link
(letöltés):
Link

... és gondolom ez még csak a keresési lehetőségek közül a jéghegy csúcsa.

Általában illik attól várni a statisztikát, aki bizonyít, bár tudom, néha elég csak úgy a levegőbe mondani a nagy igazságokat

Ezzel látszik, hogy 50-80 és 90-10 között 90-10 sokkal szélsőségesebb volt, mint 50-80. Mi van 20-50 vagy 80-90 esetleg 10-17 időszakával? Egyes időszakokban valóban vannak eltérések, ahogyan pl. Floo kiválóan rámutatott, lehet egy erős meridionális és zonális hajlamokkal megtűzdelt időszak igencsak ellentéte egymásnak: egyikben a szélsőértékek sokkal gyakoribbak, kevesebb a kiegyensúlyozottság. Felmerül a kérdés azonban:
* Korábbi meridionális időszakok voltak?
* Ha voltak, akkor nem volt akkor is hasonlóan szélsőséges az idő? Gondolok itt a 20-50 közötti időszakra, ami sok rekordot őriz.
Ezekkel együtt már teljesebb képet lehetne kapni arról, hogy valóban igaz-e az a népszerű kijelentés, hogy "manapság minden sokkal szélsőségesebb és ez közismert tény". Mert lehet hogy így van (globális klímaváltozás, meridionális időszak stb.), de erről - ahogy korábban írtam - még nem láttam tanulmányt. Sőt az is lehet, hogy van ilyen tanulmány, elismerem, nem néztem utána (más sem).

"A több szélsőségesen meleg pedig növeli a konvektivitás mértékét, hiszen aligha véletlen, hogy a konvektivitás kialakulásakor a feláramlás idején mérjük a legnagyobb meleget. Mindez az izotherma térképeken is nyomon követhető, csak venni kell a fáradtságot, és fel kell jegyezni."
Ebbe is bele lehetne kötni pár ezer helyen, de ezt javítsa ki fejben mindenki maga, mert sarkított féligazságok azért persze vannak benne

Csapadékeloszlásra VáraljaMet-nek kiváló anyagai vannak, korábban eléggé részletes kimutatásokat vezetett le nekünk belőle, érdemes visszakeresned és akkor el sem kell újra készítenem

Nem mindig mástól kell várni a statisztikát, de segítek, ha megint nem volt időd utánanézni, mielőtt írtál volna.
(Budapesti adatok)
1950 és 80 között átlagosan  65 nyári nap volt, 16 hőség nap és 1 forró nap
1990 és 2010 között: 82 nyári nap, 26 hőség nap, 4 forró nap (az utóbbi 10 évben ez a szám 6-ra emelkedett)

A csapadéknál hasonló eltérések vannak, ha a 10 mm alatti, a 10 és 30 mm közötti, illetve a 30 mm feletti csapadékos napokat vizsgáljuk. A pontos adatokkal azért nem segítek, hogy hagyjak lehetőséget a kibontakozásra.

Tehát valóban nem lehet kérdés, hogy szélsőségesebb a klímánk. A több szélsőségesen meleg pedig növeli a konvektivitás mértékét, hiszen aligha véletlen, hogy a konvektivitás kialakulásakor a feláramlás idején mérjük a legnagyobb meleget. Mindez az izotherma térképeken is nyomon követhető, csak venni kell a fáradtságot, és fel kell jegyezni. 

Aztán ez is egy tanulságos ábra: 

Erről a tanulmányról kinek mi a véleménye? A sztori a 3c. ábránál kezd izgi lenni. A 3d. ábránál már forró, a 3f. ábra már süt. A 3j. ábra mutatja igazán jól, hogy a jelenkori felmelegedés - ami tagadhatatlan - egyáltalán nem lóg ki abból a természetes fluktuációból, ami mindig is jellemezte az éghajlatot.
Link

Vészjósló. Igen. Nekem se tetszik. De tegyük fel, hogy igaza van. Még akkor is elbarmolhatják még a mostaninál is jobban a légkört. Arról nem beszélve, hogy ha a jelen felmelegedés egy természetes kilengés, akkor meg teljesen értelmetlen lenne.

Ezek szerint már annyira szétbarmolta az emberiség az ipari forradalom óta az éghajlatot,hogy felmerül,hogy csak valamilyen drasztikus beavatkozással lehet megálljt parancsolni az ember okozta éghajlatváltozásnak,hogy élhető maradjon a Föld.Tehát mire átáll az egész emberiség a környezettudatos szemléletmódra és életvitelre,és minden megújuló energiával működne addigra késő lesz a klímaváltozás,felmelegedés átlépi a kritikus szintet és megállíthatatlan lesz. Szóval elég nagy lehet a baj az éghajlattal,ha már "bolygómérnöki beavatkozások kellenek,akár kőkemény,parancsuralmi rendszerben végrehajtva",hogy lakható maradjon a bolygó.Jó lett volna,ha kifejti,hogyan képzeli el konkrétan!Nagyon vészjóslóan hangzik ez a mondat.

A 32. percnél hangzik el ez a mondat Ferenczi szájából:  "Itt most nagyon komoly bolygómérnöki szintű beavatkozások kellenek, akár kőkemény parancsuralmi rendszerben végrehajtva" Bár ez utóbbinak sokan örülnének, az éghajlat szerintem olyan dolog, amibe nagyon nem kellene beleavatkozni (hasonlóan még egy sor más etikai szempontból aggályos területhez).