Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Jah még egy: Miért van az, hogy ha sok a kisebb gomolyfelhõ, akkor nem alakul ki semmi? Miért "hátráltatják" egymást a fejlõdésben??
Helló mindenkinek!! Lenne két kérdésem!?!
1: Mit jelent az, hogy nagytérségi emelés?? Van-e olyan térkép, amin ezt meglehet nézni??
2: Mi az a háttéremelés? És hogyan lehet megnézni??
Köszi )
1: Mit jelent az, hogy nagytérségi emelés?? Van-e olyan térkép, amin ezt meglehet nézni??
2: Mi az a háttéremelés? És hogyan lehet megnézni??
Köszi )
Sziasztok!
A met társalgóban mondták, hogy Püspökszilágyon van OMSZ met állomás:
Link
Nálam ez a link nem mûködik...
Azt szeretném kérdezni hogy ennek az állomásnak hol lehet elérni a mért adatait, illetve ha nem nyilvános, meg tudja nekem szerezni valaki az elmúlt 3 hét csapadékadatait ennek a Püspökszilágyi met. állomásnak?
Köszönöm!
A met társalgóban mondták, hogy Püspökszilágyon van OMSZ met állomás:
Link
Nálam ez a link nem mûködik...
Azt szeretném kérdezni hogy ennek az állomásnak hol lehet elérni a mért adatait, illetve ha nem nyilvános, meg tudja nekem szerezni valaki az elmúlt 3 hét csapadékadatait ennek a Püspökszilágyi met. állomásnak?
Köszönöm!
Az éghajlati napló napja 6UTC-tõl 6UTC-ig tart. Tehát az általad leírt esetben ez 1db zivataros nap, amely június 10-e.
Lenne egy kérdésem,hogy mi számít zivataros napnak,konkrétan arra lennék kíváncsi,hogy pl,ha egy adott napon mondjuk június 10. 22óra 30kor dörög az ég ami eltart mondjuk június 11.hajnal 4-ig akkor az egy zivataros napnak számít vagy kettõnek!?
Bacsó Nándor: Magyarország éghajlata
Rácz Lajos: Magyarország éghajlattörténete az újkor idején
Mersich Iván-Práger Tamás-Ambrózy Pál-Hunkár Márta-Dunkel Zoltán: Magyarország éghajlati atlasza
Rácz Lajos: Magyarország éghajlattörténete az újkor idején
Mersich Iván-Práger Tamás-Ambrózy Pál-Hunkár Márta-Dunkel Zoltán: Magyarország éghajlati atlasza
Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni, hogy Magyarország idõjárásáról nincs valami jó kis könyv? Nyilván nem ilyen általános iskolai szintûre gondolok.
Elõre is köszi.
Azt szeretném kérdezni, hogy Magyarország idõjárásáról nincs valami jó kis könyv? Nyilván nem ilyen általános iskolai szintûre gondolok.
Elõre is köszi.
2008. július 17-én a délutáni órákról (lehetõleg 15-19 óra között) nincs véletlenül valakinek lementett radarképe? Bármilyen jó lenne, amin a nyugati országrész látszik. Visszanéztem ugyanis a korábbi fotóimat, és aznap szupercellagyanús zivatart fényképeztem, de igazából nem nagyon emlékszek rá, hogy pontosan mi is történt aznap, így jó lenne egy radaros megerõsítés/cáfolás.
Nincsenek azért összedobálva annyira, a számok konkrétan jelzik.
Rccw20120605_0030.jpg = 2012.06.05 00:30 UTC, hogy helyi idõ legyen +2h, tehát 02:30.
Rccw20120605_0030.jpg = 2012.06.05 00:30 UTC, hogy helyi idõ legyen +2h, tehát 02:30.
Köszönöm... így össze vissza vannak dobálva a képek, így elég nehéz egy adott idõpontot kikeresni, dehát ajandék lónak... Köszönöm mégegyszer
Sziasztok!
Túrkevétõl északkeletre melyik mérõállomás van? (Túrkeve és Debrecen között)
Köszi
András
Túrkevétõl északkeletre melyik mérõállomás van? (Túrkeve és Debrecen között)
Köszi
András
Köszönöm a válaszokat!
Mi az a downburst? Link Ugye nem csak egy átlagos kifutószél?
Mi az a downburst? Link Ugye nem csak egy átlagos kifutószél?
Szerintem extrém esetben elõfordulhat, hogy egy cella totálisan szembemegy a többivel. Azért ez elég ritka, de kisebb szögû áramlásbeli eltérés viszonylag gyakran létrejön, és ehhez nem feltétlenül kell szupercella.
Ilyenkor valóban az a gyakoribb eset, hogy az egymással szembetalálkozó cellák leáramlásai, ill. azok felszínnel párhuzamos megnyilvánulásai, a kifutószelek alávágják a feláramlásokat. Nincs róla adatom, de az általam eddig látottak alapján ez nagyon gyakran fordul elõ.
De nem 100 %-ban! Simán lehetséges az is, hogy a találkozó cellák/rendszerek áramlásai úgy módosítják a helyi viszonyokat, hogy azok erõsebb zivatar kialakulásához vezetnek.
A marginális szupercellák jelentõs része így jöhet létre. Vannak az alapfeltételek, melyeket a modellek is nagyjából jól mutatnak, aztán bekavar akár csak egy monocellás zivatar és máris változhat a szélnyírás és BUMMMMMMMMMMMM, így lesz a Chocapic!
Ilyenkor valóban az a gyakoribb eset, hogy az egymással szembetalálkozó cellák leáramlásai, ill. azok felszínnel párhuzamos megnyilvánulásai, a kifutószelek alávágják a feláramlásokat. Nincs róla adatom, de az általam eddig látottak alapján ez nagyon gyakran fordul elõ.
De nem 100 %-ban! Simán lehetséges az is, hogy a találkozó cellák/rendszerek áramlásai úgy módosítják a helyi viszonyokat, hogy azok erõsebb zivatar kialakulásához vezetnek.
A marginális szupercellák jelentõs része így jöhet létre. Vannak az alapfeltételek, melyeket a modellek is nagyjából jól mutatnak, aztán bekavar akár csak egy monocellás zivatar és máris változhat a szélnyírás és BUMMMMMMMMMMMM, így lesz a Chocapic!
Na jó, nem frontálisan szembe jön, hanem oldalról! Bár néha mintha ellentétes mozgású cellákat is láttam volna mûholdon... Mondjuk egy jobbra kitérõ szupercella belemehet oldalról egy másik rendszerbe. Ha jól emlékszem, akkor valamikor április végén volt egy SC, amelyik Belgrádot is súrolta, majd átszambázott Romániába. Na, az is jelentõsen eltért az általános áramlási iránytól. Most már engem is érdekelne egy szakember véleménye!
Az áramlással szembe menni? Nem úgy van h az átlagszéltõl jobbra v balra térnek ki, nálunk inkább az jobbra kitérés jellemzõ.
A szupercellák simán tudnak áramlással szemben is menni, nemrég is volt néhány példa erre! Olyat még én sem láttam, hogy egy SC "összefut" egy másik rendszerrel, de simán elképzelhetõ. Szerintem egy bizonyos távolságon belül beleronditanak egymás feláramlási mezejébe, ezért gyengitik egymást (mint amikor kifut a stabilizáló hideg légtömeg). Semmiképp sem nõ egyik, vagy másik cella ereje! Ha mondjuk egy squall line felé halad a szupercella, akkor szerintem a szupercella áldozátul esik a zivatarvonal elõtt gördülõ kifutó légtömeg(ek)nek, igy az instab vonal (squall line) simán "bekebelezi" a szupercellát. Gondolom valamilyen szinten gyengül a zivatarvonal (azon ága) is, de ha elég erõs a rendszer, akkor hamarosan újra erõre kap és tovább robog... Azért én is meghallgatnék egy-két profi szakértõt is!
Egy kérdés: Tegyük fel, hogy ÉK-i az áramlat és futószalagon jönnek a zivatarok Kaposvár felé. Erre a radarképen Dny felõl feltûnik egy vörös paca, ami DNY-ÉK-i mozgást végez. Összetalálkozik a szembe jövõ multicellákkal. Nos, ekkor mi történik? A DNY felõl érkezõ magányos szupercella magával húzza a multicellákat? Vagy feloszlik, mihelyst nekik megy? Vagy butaság ez az egész, ennyire azért nem jöhet másik irányból az SC? Kicsit értelmetlenre sikeredett, de remélem, hogy ki lehet belõle hámozni a kérdést. Köszönöm annak, aki válaszol rá!
Sziasztok! Aki használja elõrejelzéshez ezt a térképet: Link Õ tud nekem segíteni, hogy mennyire pontos? Köszönöm a segítséget!
Kösz !
(Sikerült átverniük, meteorológiai hírek közt kerestem, erre fel ez OMSZ hír.Vajon mi dönti el, hogy egy rekord melyik hírcsoportba kerül ? A melegrekord meteorológiai hír volt még május elején... )
(Sikerült átverniük, meteorológiai hírek közt kerestem, erre fel ez OMSZ hír.Vajon mi dönti el, hogy egy rekord melyik hírcsoportba kerül ? A melegrekord meteorológiai hír volt még május elején... )
A múltkor láttam egy linket, ahol táblázatba szedve szerepeltek az aznapi országos és pesti T rekordok.Tanulmányok és meteorológiai hírek sora foglalkozott a közelmúlt szélsõséges hõmérsékleteivel a met.hu-n. Most semmit nem találok a 18-i hidegrekordról és a szélsõségekre kattintva a régi honlapjuk adatbázisa jön be, ami az idei rekordokat nem mutatja .Én vagyok béna vagy valahol fellelhetõ valami a májusi fagyokról (Idõképen írták ,hogy megdõlt, de a média sem kapta fel-vagy azt sem hallottam-, hogy megyényi területeken fagykárok lettek)...?
Köszi. Az 500 hpa-os szint az csak szupercella.hu oldalon van ugye?
Hát erre nehéz válaszolni.
1. Az észak-atlanti térség mindenképp ütõs, mert ott gyakoriak a viharciklonok.
2. Zivatarok szempontjából viszont nem hinném, hogy hevesség terén el lehetne különíteni térségeket. Viszont vannak szép villámtérképek, amik elárulják, hogy a legtöbb zivatar az Appennini- és a Balkán-félsziget környékén fordul elõ.
1. Az észak-atlanti térség mindenképp ütõs, mert ott gyakoriak a viharciklonok.
2. Zivatarok szempontjából viszont nem hinném, hogy hevesség terén el lehetne különíteni térségeket. Viszont vannak szép villámtérképek, amik elárulják, hogy a legtöbb zivatar az Appennini- és a Balkán-félsziget környékén fordul elõ.
Értem, köszönöm! Még egy kérdés, Európában mely területen szoktak lenni a leghevesebb viharok?
Kezdjük azzal, hogy totálisan értelmetlen összehasonlítani a kettõt.
Magyarország területe: 93 ezer km2.
USA területe: 9+ millió km2
Szóval az USA alig kisebb, mint egész Európa, összehasonlítani kb. így van értelme: amerikai viharok vs. európai viharok.
Persze így is jelentõs a különbség, az pedig azért van, mert... Link
Hozzáteszem azt is, hogy idõnként Európában is elõfordulnak igen erõs tornádók, akár EF5-ös is, sõt kitörések is elõfordulnak!
Link
Link
Link
Vagy éppen a hazai legnagyobb: Link
Magyarország területe: 93 ezer km2.
USA területe: 9+ millió km2
Szóval az USA alig kisebb, mint egész Európa, összehasonlítani kb. így van értelme: amerikai viharok vs. európai viharok.
Persze így is jelentõs a különbség, az pedig azért van, mert... Link
Hozzáteszem azt is, hogy idõnként Európában is elõfordulnak igen erõs tornádók, akár EF5-ös is, sõt kitörések is elõfordulnak!
Link
Link
Link
Vagy éppen a hazai legnagyobb: Link
A jégesõnél melyik szint kiszáradását kell nézni? A 0-3km-es relatív nedvességet kell nézni?
Igen, ezen a térképen a pozitív értékek jelölik ki a konvergenciát.
Ezen Link viszont a negatív értékek (fekete számok) mutatják meg a konvergens területek helyét, a pozitív értékek pedig a divergenciát (plusz a fehér vonalak ugyebár).
Ezen Link viszont a negatív értékek (fekete számok) mutatják meg a konvergens területek helyét, a pozitív értékek pedig a divergenciát (plusz a fehér vonalak ugyebár).
Ezen a térképen Link a konvergenciát a pozitív értékek jelölik ugye? illetve ahol a nyilak össze felé tartanak. Tegnap ezt olvastam valahol Meteorológiai értelmezés szerint a csökkenés mértéke a konvergencia, elõjele negatív.
Adott nyomási szinten (példádban 500 ill. 700 hPa-os szinten) a vertikális mozgást jellemzi, azaz a fel- illetve leáramlás mértékét adja meg. Mivel dp/dt-ként van definiálva, ezért negatív érték esetén jelez adott szinte feláramlást, pozitív érték esetén leáramlást. Abszolút értéke arányos a vertikális mozgás sebességével.
(minél "nagyobb" negatív érték, annal erõsebb feláramlás, minél nagyobb pozitív érték, annál erõsebb a leáramlás)
(minél "nagyobb" negatív érték, annal erõsebb feláramlás, minél nagyobb pozitív érték, annál erõsebb a leáramlás)
Gyakorlatilag az. Bár a "bárikus mocsárhelyzetnél" nincs hangsúlyozva a ciklonális jelleg, azaz a környezetétöl alacsonyabb légnyomás, hanem csak az a tény, hogy gyakorlatilag minimális a légnyomás horizontális változása (a horiz. légnyomásgradiens), ami elvileg elöfordulhat egy nyári anticiklon területén is, vagy a "senkiföljén" a ciklonok és anticiklonok közötti területen. De inkább talán a gyenge ciklonalitás jellemzö rá.
Itt azért elkülöníteném a "sekély ciklon" és a "sekély ciklonális mezö" fogalmát. Az elöbbi egy egyértelmüen azonosítható, jól elkülönülö gyenge ciklont jelöl (pl. a ciklon képzödés legelején vagy éppenséggel a végén, a leépülö fázisban), míg az utóbbi egy nagyobb, gyengén ciklonális területet ált. több lokális légnyomásminimummal, nagyon minimális horiz.nyomásgradienssel, s itt jön képebe a bárikus mocsár...
Itt azért elkülöníteném a "sekély ciklon" és a "sekély ciklonális mezö" fogalmát. Az elöbbi egy egyértelmüen azonosítható, jól elkülönülö gyenge ciklont jelöl (pl. a ciklon képzödés legelején vagy éppenséggel a végén, a leépülö fázisban), míg az utóbbi egy nagyobb, gyengén ciklonális területet ált. több lokális légnyomásminimummal, nagyon minimális horiz.nyomásgradienssel, s itt jön képebe a bárikus mocsár...