Meteorológiai esélylatolgatások

Ez a hozzászólásod igencsak érdekes, márcsak azért is, mert az elején és a közepén érveket sorakoztatsz fel amellett, hogy az állatok pontosan jeleznek elõre hosszútávon... Az elején inkább rövidtávról beszélsz, de ezt nem is vitatnám, mert ezzel még egyetértek.

A hozzászólásod közepén pedig leírod, hogy nekünk embereknek fogalmunk sincs semmirõl, tehát elvileg arról se, hogy az állatok mennyire pontosan jeleznek elõre hosszútávon (?)

Az az igazság, hogy a népi megfigyeléseket... semmiféle tudományos magyarázat (sõt még mérés se) támasztja alá. Csupán a lakosság elbeszélései és tapasztalatai...

Az öreg emberek, mondjuk akik reumásak... mennyire megérzik, hogy melegfront vagy hidegfront jön...! Pedig elvileg a mi érzékeink már eléggé visszafejlõdtek ilyen szempontból, ennek ellenére rövidtávon mi is képesek vagyunk elõrejelzésekre, még úgy is ha nem nézünk modelleket...
Egészséges ember nem tudna modellek nélül elõrejelezni, csak beteg?

A problémák ott kezdõdnek, hogy az emberek 99%-a, aki ezeket a megfigyeléseket közzé teszi (és itt most nem az itteni emberekre gondolok), fogalmuk sincs az átlagokról és a pozitív negatív eltérésekrõl...! Ha egy átlagos tél után jön egy hidegebb, akkor az érezhetõen hidegebb lesz, ha a hideg után jön egy nagyon meleg, akkor az érezhetõen melegebb lesz.... és ha vagy 5 meleg tél után jön egy átlagos, akkor az már jóval hidegebbnek fog tünni.

Az állatok szerintem ilyen rövid idõn belül nem tudnak alkalmazkodni ezekhez. Szerintem kevesen számolták még meg, hogy a bundás állatok mennyivel növesztik nagyobbra a szõrüket, ha hideg tél jön, és mennyivel ha melegebb.

A vadonélõ állatok esetében az az érdekes felfogás itt, hogy csak az állatok jelenét és jövõjét vizsgáljátok. Ha kirakunk nekik egy bizonyos mennyiségû szénát, aztán 3 éven keresztül mindig ugyanakkora mennyiséget... egyszer mégse eszik meg az egészet... utána meg megeszik az egészet, abból nem következik rögtön az, hogy a tél hideg vagy meleg lesz-e.
Mellesleg Myloh, mindig ugyanakkora mennyiségû szénát raktatok ki az állatoknak? Változott az állatok száma az erdõben? Csökkent? Nõtt? Kevesebb elfogyasztható táplálék volt nekik évközben, vagy több jutott nekik?

Lehet a múltra vezethetõ vissza az egész, és nincs kapcsolatban a jövõvel...
Az a baj, hogy ez a tény így édeskevés, hogy 4-5 évre visszamenõleg egyszer megették a kirakott szénamennyiséget... egyszer meg nem ették meg teljesen.
Az egész attól is függhet, hogy mennyi téplálkozási lehetõség volt nekik a vadonban, ami meg a múlt rövidtávú klímájának a következménye.

Vélemény?

Állatok, növények, idõjárás.
Nagyon sokan beleesnek abba a hibába, hogy azt hiszik, az állat sem érezhet többet mint mi. Pedig ahogy vki írta, rengeteg bizonyíték van rá, hogy a megérzéseik jóval pontosabbak: rövidtávú idõjárási események, földrengések jelzése, vagy egy megdöbbentõ dolog: az elefánttemetõk. Általában szinte minden elefánt eljut ezekig és ott pusztul el, ha jól tudom. Honnan tudja hogy még odaér? Honnan tudja mikor kell indulnia? Ez már nem rövidtáv, illetve nem mindig.

A tudomány messze nem minden és a világ kb 10%-át képes egyáltalán észlelni és maximum 1%-át megérteni.

Pl fogalmunk sincs mi van az óceánok felszíne alatt 4000 méterrel, pedig nincs olyan messze.

Hogy ne menjek messze: a gravitáció képletében a nevezõben lévõ távolságnégyzet nem is négyzet, de a tudománynak nem igazán sikerült kitalálnia, hogy miért nem, "csak" a mérések ezt igazolják.


Vegyük észre, hogy a dolgok (jelen esetben az állatok elõrejelzõ képessége) nem attól léteznek és lesznek igazak, mert "MI", nagy, okos (és felfuvalkodott) emberek meg tudjuk mérni vagy vmi csoda folytán akár még igazolni is tudjuk.

Gondoljatok bele, jött már számunkra (emberek számára) hirtelen nagyon sok nagyon kemény tél, nyár, sok leírás van októbertõl áprilisig tartó hidegrõl, havakról, januári farügyezésekrõl stb.
Ha az állatok nem érezték volna elõre hogy nem 3 havi hanem 5 havi kaját kell betárazni télre, akkor sokkal nagyobb pusztulások lennének egy-egy szélsõséges tél után, mégsem történik semmi ilyesmi általában (2003-ban sem pusztult el sokkal több állat azért mert kb 6 héttel tovább tartott a tél, mint az elõtte években).

Szerintem addig, amig egy sima, kicsi, vacak mediterrán ciklonról (pedig az egész bolygó idõjáráshoz képest csak vihar a biliben) 6 órára elõre se tudjuk megmondani (mi meg a modelljeink), hogy mit csinál - ellentétben sok állat 1-2 napos elõrejelzõ képességeivel vagy a LAM által leírt huskys-hóviharos-ködös példával - , igen nagyon magunkba kellene szállni és a legmélyebb tisztelettel figyelni a természet minden rezdülését.


Ti tényleg azt hiszitik, hogy ha egy állat csak annyit tudna az idõjárásrõl, mint itt sokan írják, akkor lenne állati élet Alaszkában, a Szaharában és ilyen szélsõséges helyeken?

Pontosan mi is pontosabb a több hónapos modelleknél? Remélem nem az állatok és növények.
A periódusosság nagyléptékben valószínûsíthetõ egyébként, viszont pontosabb feljegyzések nem állnak rendelkezésre errõl: Link

Itt van 1880-ig visszamenõleg, azt látni belõle, hogy az egyik felében negatív anomáliák voltak, aztán 15-20 éve elkezdõdött a tartósan pozitív anomália... legalábbis ami az egész bolygónkat illeti.

Én modellpárti vagyok, és az az igazság... hogy mindenki tud felhozni a másik ellen érveket....
Én kötve hiszem, hogy állatok és növények segítségével pontosabb elõrejelzést lehet készíteni, mint amit egy modell készít. Ez az én véleményem, és az az igazság (most, hogy az egyik kollega nemtetszését fejezte ki az egész témával kapcsolatban, ami már 2 napja folyik itt)...., hogy ilyen ködös tényekkel nem fog közeledni a kialakított álláspontunk egymáshoz.

Szóval errõl el lehetne vitázni még heteket, talán még hónapokat is igénybe venne...

Itt egyetlen hozzászóló sem kérdõjelezte meg a modellek fontosságát, csupán óriási tévedés kizárólag azokra koncentrálni. Sajnos, pillanatnyilag még a modellek nem elég megbízhatóak ahhoz, hogy valóban jó hosszútávú - 2-3 hónapra - vonatkoztatható elõrejelzéseket lehessen készíteni. A már említett amerikai modellek teljesen befürödtek az elmúlt hónapokban, de mondhatunk más példákat is.
Ezért teljesen jogos - ha nem is teljesen tudományos -, hogy más elõjeleket is igyekeznek sokan figyelembe venni.
Amikor 2 éve mertem jelezni, hogy egy ritka hidegperiódus volt az elmúlt 5 éveben (2001 és 2006 között), s ez arra enged következtetni, hogy fordulat várható, sokan leszóltak. Azóta egyértelmûen látszik, hogy bekövetkezett a fordulat. Ennek ellenére a többség továbbra sem hisz a periódikusságban. Nem baj, nem kell ebben hinni, mindenki joga van hozzá. De nekem is ahhoz, hogy számokból, tényekbõl induljak ki, s ebbõl következtessek a jövõre.
Egyelõre pontosabbnak tûnik, mint a több hónapos modellek.

Micsoda fantasztikus gondolat! Akkor azokat se bántsa senki, aki a modellekbõl szeret hosszútávon elõrejelezni.... vagy mindenki próbálja meg átugorni ezeket a hozzászólásokat.
Miért nem szünik meg rögtön a fórum?

Belemelgítésnek bõven elég egy látványhavazás is.Én legalábbis beérném elõszõr ennyivel.Látványhóra viszont nagy esély van.Ne feledjük,hogy "mégcsak" késõ õsz van.Ráérünk még december elején is behavazódni.

Jó lenne, ha többen szem elõtt tartanánk a hallgatás és a bölcsesség összefüggésére vonatkozó közmondásokat. Nem kell feltétlenül leszúrni a másikat, attól nem lesz tudományosabb a fórum, ha 360 órás futásokat elemzünk, amelyeknek 10 százaléka jön be.
Kifejezetten örültem myloh észrevételeinek, több megszívlelendõt olvastam bennük, mint egyes a tudományosnak vélt latolgatásokban. Akinek pedig nem tetszik, hogy valaki más szemszögbõl próbál hosszútávú elõrejelzéseket tenni, az ugorja át a megfigyelésre alapuló bejegyzéseket, de nem kell ledorongolni senkit. Ez már csak azért is veszélyes, mert könnyen arról állít ki bizonyítványt a szerzõ, hogy a butaság üli torát!

Egyelõre télies szituáció nem látszik, sztem a következõ 2 hétben bizonyosan nem várható síkvidéki megmaradó havazás.

Akkor egyik galamb hülye az idõjáráshoz, a másik meg meteorológus? Vagy valamelyikük kicsit fázósabb az átlagnál? Én ezeket egyszerûen nem tudom felfogni és elhinni, hogy az állatok tudnak hosszútávon elõrejelezni.
A rövidtávú elõrejelzés az szinte 100%-osan bizonyítottan jól megy 1-2 állatnak, nade a hosszútáv!?
______________________________________________________________
Jópár modellt megnézve, a kötvetkezõ idõszakban az óceánon lévõ anticiklon és az elõoldalán északnyugatról-északról áramló hûvösebb levegõ fogja alakítani idõjárásunk. Bizonyos helyzeteket megnézve bõséges csapadék fog hullani, és jó esélyel alakul ki mediterrán ciklon.
Hogy megjön e az elsõ hó november közepére, ez még igencsak kérdéses... de az esélye meglehetõsen kicsi.

Hú ez jó kis írás

A költözõ galambok , ha enyhe lesz a tél, akkor csak egy részük megy el a többi itt telel, õk valamit tudnak hosszútávon!

Haggyuk már a témát mert nagyon unom....olyan jó hozzászólásokat olvasgattem itt régebben(nem is olyan rég mert ma vetettétek fel ezt a témát)....
Olyanról vitatkoztok hogy mi volt elöbb a tyúk vagy a....
Döntse el vki hogy hol itt az igazság...
Szeretnék már látni vmit a következõ két hét eseményeirõl ...mi mikor következhet be stb...

Egész más a rövidtávú dolog,, ne kavarjuk bele.
A zivatarok érkezésekor a bogarak a légnyomásváltozás miatt lejjebb kényszerülnek, ezért vannak lentebb a fecskék is.
De itt 2-4 hónapos elõrékrõl van szó!!!!!

Igen, ezek tényleg jó megfigyelések! Énis teszek kettõt:

1. Télen valószínûleg várható havazás, egyes helyeken akár 5 cm feletti hótakaró is kialakulhat majd.
2. 2009. nyarán valószínûleg többször elõfordul majd zivatar, többfelé még jégesõ is lehet! (az elõrejelzés bizonytalansága: alacsony ) Én vagyok itt a legnagyobb állat, mert ezt így megéreztem!

A macskám ezek miatt növeszti és hullatja a szõrét, a vándorló madarak meg ezért mennek melegebb éghajlatra, majd jönnek vissza!

Alföld: Mit tudnak a fecskék, amit a többi madár nem tud? Tudják mi az a zivatar?

Ja, a többi kedvenc népi megfigyelésem: amikor egy bizonyos napon esik az esõ vagy fúj a szél, akkor a tél nagyon hideg lesz... vagy fordítva! Hogy ezek min alapulnak?

Engedj meg egy pontosítást ehhez az "állatos" témához: a népi megfigyelés szerint a zivatarok elõtt nem minden madárra igaz az alacsony repülés, csupán egy fajra:a fecskére.És ez az esetek döntõ többségében be is jön..

Azért ha jobban megnézed általában bejönnek ezek a megfigyelések, persze kivételek mindigis voltak és lesznek is. Nálunk is szépen hízik a kutyám és a macskáim is. Egyébként én úgy tudom, hogy a fecskék esõ elõtt repülnek alacsonyan.
--------------------------------------------------------------------------
Jövõt pedig úgy látom, hogy ismét lehet egy ciklon elõoldal, de hátoldal is.
ECMWF is vár egy med. ciklont Link GEM is Link a GFS is Link (GFS még1-et vár késõbbi idõpontra) fáklya is szépen jelzi, hogy változás lesz a hónap közepén Link .
Már csak az a kérdés, hogy hol lesz a ciklon. Kialakulása elég valószínûnek tûnik.

Ha már hosszútáv, akkor leírom, hogy a tél nagy részére nagyon jó elõjelnek tartom ezeket a ciklonokat. Ha marad ez a folyamat akkor szép telünk lesz.

Bezony, ez egy roppant bonyolult hálózat, bonyolultabb, mint gondolnánk. Majdnem minden ok-okozati összefüggésben mûködik.
Felteszem: a kenyér és a benzin esetét. Két, egymástól abszolút elkülönülõ dolog. Ám mégis szoros az összefüggés. Ha a benzin drágul, a kenyér is fog. Miért is? Mert az autó, ami a lisztet viszi, a kenyér alapanyaga. Az autó meg benzinnel megy (kivéve ha diesel ). Ez egyértelmû - mondjuk is rá. Persze, mivel ismerjük, tudjuk. De ha nem tudnánk mi miért van ennél a dolognál? Szkeptikus lennék egybõl az esetleges magyarázat miatt....
TALÁN ez van az élõvilág esetében is, talán...
S attól, hogy nem ismerjük, még nem X-akta.

Én mióta élek és van macskánk, azóta minden összel jól meghízik és sok szõrt növeszt, nem volt kivétel a 2006/2007. tél sem..., pedig az nem volt túl hideg.

Az összes környezetben élõ állatnak genetikailag benne van, hogy mikor kell nagyobb szõrzetet növeszteni, meg mikor hova kell vándorolni. Akármilyen szélsõségek vannak, az õsz az gyakorlatilag mindig õsz lesz... és a téli félév mindig sokkal hidegebb lesz, mint a nyári...
Valószínûleg ezt a minden évben esedékes hülõ tendenciát veszik észre az állatok, és ehhez köthetõen tevékenykednek.

Nagymamám mindig azt mondta, hogy a madarak mindig alacsonyabban szállnak, ha zivatar közeleg vagy éppen zivatar készül. Hát erre sok ellenpéldát láttam..., láttam olyan madarat is, ami közvetlenül zivatar elõtt is nagyon magasan szállt.

Az, hogy a békák mennyire érzik meg az esõ közeledtét... az valószínûleg nem olyan nagy cucc, lazán érezhetik a páratartalom változását meg hasonlók.

Ettõl hosszabbtávú jóslást állatoktól én nem tudok elképzelni! Szerintem genetikailag minden bebizonyítható. A genetika egy kézenfekvõ magyarázat lenne a találgatásokkal és a látszólag összefüggõ dolgokkal szemben.

Milyen az a nem körülöttünk élõ állat?

Én nem szúrós szemmel nézem, de szeretnék valami kapaszkodót, fogást keresni ezen a dolgon, mert ez így magában bármennyire is szépnek tûnhet, hogy ilyet tud a természet, ez igazából azt kell mondjam értelmezhetetlen, magyarázhatatlan, és hacsak nem valami egészen természet feletti dolog ( X akták ), nem tudom jelenleg beépíteni a meteorológia oly kiszámíthatatlan, és kaotikus rendszerébe, ráadásul egy olyan távra amibe belegondolni is borzongató.

Nanó! Bár Jóskának címezted az elsõt, a bioszociális koevolúció fogalmát kapirgáld meg közelrõl,!1-2 ezer év az nem távlat itt.Komoly civilizációk omlottak már össze rég addigra.Közép-Ázsia sivatagai stb.Egy cro-magnoni vagy egy magdalenien kultúra embere és Te közted feszülõ, kódolt tudásbéli különbség a természeti folyamatokról nincs túlmisztifikálva!Ha kiveszlek ebbõl a mûvi civilizált csak inputos ökoszisztémából és kidoblak a Brooks-hegységben kettõtöket, esélyed sincs a túlélésre.Az idõjárás elõrejelzése esetén pl. ebben a szituban a modellek, radarok,villámtérképek és fronanalízisek nélkül totál vak lennél.Állsz a ködfelhõben sehol semmi, csak gomolygás.Nem látsz ki se jobbra, se balra azt se tudod merre a fent és lent.White-out.Nincs a kezedben wap radarkép.Semmi.A husky (de egy puli is akár) szépen be fog állni orral elõre, órákkal elõtte a rád törõ heves hózivatar irányában.És az már egy ezer éves síkon domestikált állat.Az elvesztett ösztöneink, a bejövõ észlelések, információk összeségének értékelésében bizony nem túllihegett dolgok..a tapasztalás ez ügyben odakint a monitorokon túl, a konnektorok kihúzása után simán lemérhetõ...

A csermakknál pont errõl beszéltem!Részekre bontanád az egészt, de rendszerbe gondokodj!Planetológiában otthon lévõnek ez nyilván menni fog.
Rövid távon nem találunk összefüggést valóban, hosszabb távra már nõ a bizonytalanság az összefüggéstelenségrõl.Nincs adatunk 300 éven át egy azon erdõtag makktermési viszonyairól.De az csak egyetlen szeletke semmi több.Önmagában nem mutatna sokat.Azt mondtam, hogy ha az összes biológiai hierarchia szinten tudnánk egyszerre vizsgálódni(pl. a társulás egészében),hosszú távon, az emergens tulajdonságok felfedésével, akkor lehetne esélyünk érteni.
Az a populáció amelyik specialistán csak a csermakk terméstõl függ, akár életciklusban is, az evolúciós halálra lenne itélve.A vaddisznónál pl. ez csak egy szempont, de nézned kéne a talajlakó férgek, giliszták populációjának vagy a csigák szezonális változásait is.Azok esetében már pl. akár kemobaktériumok szintjén is látnod kellene, vagy lebontó szervezeti szinten.Onann már egy ugrás, hogy mehetsz a mikrobiológia 3 Mrd éves biokémaiai rejtelmeibe.Csak egyetlen pannon cseres tölgyes esetén! És sehol nem járnál még, hogy értsd a mûködését és értsd a jeleit, melyeket egészlegesen önmagában hordoz.Akár arra is, hogy az összes szint, összes tulajdonsága és változása tükrében értékeld a várható tél vonatkozásait.Ezért mondom sehol nem vagyunk még!És akkor a recens folyamatok által generált összes változás, összes eredõjét, eredményét is látnod kell, mert dinamikus egyensúly van.
Nincs Gráljuk, csak nem értjük a nyelvet amin a cseres tölgyest alkotó ökoszisztéma lakói kommunikálnak.És ha nem változik a szemléletünk, nem is fogjuk.Ennyi.

Na végigfrissült, 20-a után nem is olyan rossz. Bár ahogy néztem, a hõmérsékletek még éjszaka is túl magasak lennének a hóhoz. Az a baj, hogy az a fránya AC nem nagyon fog eltûnni Kelet-Európából, addig pedig csak nyugatról, északnyugatról kaphatnénk egy-egy gyengébb hidegöblítést, feltéve, hogy a AC pereme keletebbre tolódik, és nem maradunk az elõoldalon. Link

Nálam 138 h-nál tart, mintha igen lassan, de frissülne tovább.
A wetter3.de-n viszotn végigfrissült az egész, csak hát ott meg nincs 180 h-n túli rész.

Jóska, ha a nyakadba hajítok egy siklót milyen érzés? Eltûntek az evolúció rögös útján szerzett ösztönök? 1-2 ezer év alatt? Nem hinném... Én azt mondom, hogy nem kell túllihegni ezt az ösztönös dolgot. Cauchy nagyjából leírta amit én is gondolok errõl
.
Laci, a példádból kiindulva: ha a csermakk termésének mennyiségére/minõségére stb nem írható fel semmilyen összefüggés, akkor hogy a viharba' lehetne következtetni ebbõl a következõ évszakra?! Hát még azon állatok viselkedésbõl, amelyek életciklusa nagyban függ a makkterméstõl is.

Az állatok sem észlelhetnek mást azon kívül ami elõttünk ismeretlenek. A foton foton, a hang hang, a szagok szagok stb. nekik is. Nem emelik le a polcról az elõrejelzõk Szent Gráltját, ami megmondja neki, hogy most enned kell mert jó nagy tél lesz. Jelenleg viszont nem ismerünk olyan idõjárási helyzetet/eseményt, amely az állat által felfogható jeleket "sugározna" arra vonatkozóan, hogy 2-3 hónap múlva milyen lesz huzamosabb ideig az idõjárás.

Azt hiszem az új GFS futás mehet a kukába,ugyanis 108 óránál megállt.

Így van Koczkás, lehet melegebb is, akkor pedig zsákutca a feltételezés vagy legalábbis nem jó oldaláról fogjuk meg az egészet. Hiszen tanulmányozunk, kutatunk, megfigyelünk. Egész életünkben tanulunk.
Hányszor mondott csõdöt pl. a Gfs is 24 órán belül, pedig az direkt modell. Az élõvilág pedig abszolút nem az.
Ne nézd ily" szúrós szemmel az ez irányú megközelítést, még ha szkeptikus is vagy ezzel kapcsolatban.

Valóban nem off e téma a fórum veretes keretei között sem..ráadásul a helyén való változatosság gyönyörködtet.
Egy kissé szélesebb látókör pedig a lelkes "spagetti evés" közben sem árt! Még ha kissé idegenül eltérõ vetületû, látásmódú hosszútávú prognosztizálás is ez, mely kitekint a matematikai modellek törvényszerûségeinek kulisszái közül.Szépen példázva, hogy a meteorológiai folyamatok a jövõben sem szakíthatók ki egy fajta analitikus jelleggel, a földi szférák között zajló végtelen változatosságú feed-back viszonyrendszerekbõl.
Ahogy nézem a szkeptikus logikai kartéziánusság és az empirikus emocionalizmus eszmecseréjének jó példája kerekedett itt ki. Mindkét fél megközelítésében rejlenek , vannak igazságok, ám a holizmus, az egészlegesség felöl közelítés itt is közelebb vihet a tapogatózásban.
A földi bioszféra, melynek csak egy, bár lényegi, szelete az éghajlat és az idõjárás, felfoghatalanul bonyolult rendszerek összessége.Az emberi genom 3 millió bázispárjának megfejtése kisujjgyakorlatnak tûnik ahhoz képest, ha analitikus módon próbáljuk meg részeire szedni az egészt.Ráadásul az örök egyensúlyra törekvés mellett, mely olykor széles skálán mozog,állandó és emberi léptékkel drasztikus méretû dinamikus változások, evolúciós adaptálódások közben.Hiába akarunk kulcsokat kapni hozzá, amikor újra a zárba tennénk egyszerûen nem passzol már bele.Nagyon igaz erre az emergens tulajdonságokra, hogy a részek összege nem azonos az egésszel!És ez a klímára és vele a hosszútávú elõrejelzésekre is igaz.A nagy rendszerek átlátásának próbálkozásai közben épp ennek figyelmenkívül hagyásával esünk mindig hasra a végén!Lám egy földi klíma bonyolultságához képest egyszerû kaotika is, mint egy mediterrán ciklon, rendszeresen példázza ezt.A klímában és a vele összefüggésben lévõ rendszerekben egymásra épülõ szintek vannak, ám elemeire szedve,redukálva e szinteket elvesznek szem elõl az emergens, a rendszerbe saját magában kódolt tulajdonságok.Ezek pedig a valódi szervezõdési erõk.Egyetlen példa:nyilván való, hogy egy tölgyfa makktermése nem hozható összefüggésbe közvetlenül a télre vonatkozó elõrejelzés lehetõségével.A lehullott csermakk mennyiségében ez nincs kódolva.De az is igaz, hogy a biometria, biomatematika szép logikus elméleteinek, törvényeinek felrajzolása közepette sem tudott okoabb lenni egy csertölgynél. Ugyanis a tölgyre írható mátrixban (terem, nem terem és mennyit)a teljes ad hoc jelleg a kulcs.Nem modellezhetõ, mert minden modellt felrúg. Evolúciós értelemben a meg nem becsülhetõség, prognosztizálhatalanság a lényeg.Ezzel az egy módszerrel védekezhet csak a makkárosítók, fogyasztók populációinak gradációjával szemben.Ha ritmusa lenne, alkalmazkodni lehetne hozzá.Viszont az is igaz, hogy nincs olyan hosszútávú 100-200 éves adatsorunk,ciklusunk egy adott helyrõl, adott cser erdõtagról (egy csertölgy alapból simán lehúz 250-300 évet) amire bizton mndhatnánk, nincs a makktermések idõsoraiban rendszer, törvényszerûség.A rálátási képsségünk rövidtávú egy csertölgy élettartamához képest.
Abban érdemes gondolkodni, hogy egy csertölgy nyilván nem jelez elõre hidegpárnás helyzeteket.Egy cser erdõtag sem. De a pannon cserestölgyes, mint bonyolult szövevényû társulás, minden biológiai hierarchia szintjén (a molekluáris szervezetektõl a gerincesekig) egyszerre viszgálva, már bõven tartalmazhat kódolt üzeneteket, amit jobb ha elismerünk már(!) és még(!) nem vagyunk képesek dekódolni.Az összetett rendszerek nem egyenként és egyénenként reagálnak a közös huzalozás miatt. Minden a rendszer emergens tulajdonságainak vetülete és egészlegesen mûködik, amirõl, jobb ha a szívünkre tesszük a kezünket, gõzünk sincs valójában! Vagy csak kis foltokban.Ha majd sikerül a megszabott keretek közül kikukucskálni a másik szakember asztalára is, tovább léphetünk. Akkor meteorológusok, klímakutatók,légkör fizikusok,biológusok,elméleti matematikusok, biomatematikusok és ökológusok egyszerre gondolkodhatnak a rendszer összefüggéseken.És ki tudja, a hoszútávú modellezések terén a légkörfizikai paraméterek stb. mellett megjelennek majd a biológiai, ökológiai megfigyelések, észlelések paraméterei is.Ez lehet a mostani toporgás kulcsa is talán.Ha már a helyünk a bioszférában van..

Remélem senkit nem zavar e pár gondolat..talán elõbbre visz az eszmecserében..én legalább is nem hátráltatásnak szántam..akit mégis igen..az ugorgyon!

Értem.
Akkor ez azt is jelentheti, hogy nem hogy átlagos vagy hidegebb lesz a tél, hanem lehet, hogy melegebb??
De hiszen azok a jelek amik felfedezhetõen mások mint más telek elõtt azok mégiscsak a hidegebb variációt engedik elõhozakodni.

Én úgy gondolom, senki nem állította itt azt, hogy kemény tél lesz, de még azt sem, hogy átlagos...
Csupán latolgattam, latolgattunk...
Tény, az én környezetemben (de ahogy Nyuli írta, máshol is) az élõvilág nem a "megszokott" menetrendjében halad, haladt.
S ebbõl LEHET, hogy LEHET a tél milyenségére következtetni.

Az én hsz.-aimat nyugodtan mentheted!

Ez egy jó kezdete lehet egy komoly adatbázisnak, mert ha ezt minden évben megtesszük és megfigyeléseket is végzünk a természetet illetõen, az már lehet szignifikáns.
Úgy mellesleg eleink sokkal közelebb éltek a természethez és sokkal inkább rá voltak utalva a megfigyeléseikre mint mi, mindenféle modell nélkül. Természetesen akkor sem "jött be" minden, de azért kár lenne lebecsülni a tapasztalataikat.

Elmentek pár hsz.-t ha hozzájárultok és megnézzük tavasszal a kimenetelét a dolgoknak.

Tehát többen is azt állítják, hogy egyértelmû jeleit vélik felfedezni az állatokon, növényeken az átlag alatti télnek, hiszen valószínûleg nem átlagos lesz, mert nagyobb a bundájuk, több a levél, stb stb. mint átlagosan szokott lenni.

A biológiai összefüggések ügyében ajánlom továbbra is elfeledett írásom (ne a körülöttünk, hanem a természetes körülmények között élõ állatokat figyeljük): 55062.

Egyetértek! A természetben "illik" hinni,nem kötelezõ...A tél szerintem sem marad el ,mert tavaly-tavalyelõtt,egy nagy 0 volt.(ezt már szeptemberben megemlítettem-nagy lehurrogást kapva)
Az évek pedig igen ritkán ismételik egymást...Gyökeres fordulat 7-10 nap alatt is simán kialakulhat bármikor,febr. végén is.!
Közeljövõ:1-2 órája megindult a kemény váltás folyamata itt Somogyban,ami úgy 7-8 nap múlva fog igazán megmutatkozni. Az Ék-Eu-i helyzettel kapcsolatban egyelõre zavaros a kép a jövõt illetõen...,igazi nagy hidegbázis ott egyelõre nem fog kialakulni 7-10 napon belül a mostani hidegfelhalmozódás kelet felé húzódik újra.

Halihó! November 12-14 között egységesen lehülést mutat a GFS, JMA, ENS, a fáklya 11-tõl nyílik ám rendesen. Nem mondanám, hogy tél, de télies könnyen lehet belõle. Várom az esti futást.

Vicces. Szeptember végén még azon paráztunk, hogy nem lesz "vénasszonyok nyara". Erre már 1 hónapja az van

Nyilván én is...
És még pár évtizednek el is kell telnie, hogy érdemben tudjak/tudjunk nyilatkozni a témáról bõvebben, bizonyítékokkal, alátámasztásokkal, tapasztalatokkal.

Sztem maradjunk annyiban, h én március 10-én "verifikálom" ezt a telet olyan szempontból, h a természetben végzett megfigyelések alapján jó esélye lehet egy jó átlagos, vagy attól hidegebb télnek, vagy minimum 2-3 kemény téli periódusnak (kb. 8-12 napos)(ami lehet csak száraz hideg ill. havas is).

A jó átlagos telet azért venném bele, mert tavaly nov és dec volt télies, téli, jan feb nem ill. 2007-ben elmaradt a tél.

Mielõtt Cauchy felnyársal Tudom, h egy alkalom a stat-ban nem alkalom, de mégis több a semminél.

De jó!!
Akkor nem csak az én szemem látja a jószágok, szerintem nem véletlenszerû viselkedését!

Én sem azt írtam, hogy Te azt mondtad, hogy nincs, hanem azt, ha nem tudjuk, hogy van-e, attól még lehet!

Szerintem nagyon is helyénvaló volt, hogy felhoztad a témát, a megfigyelések valóban értékesek és érdekesek. A tudomány pedig csak olyan, hogy kizárólg azzal foglalkozik, amit meg tud magyarázni - amit nem tud, az pedig "nem létezik, mert nem létezhet". Szerintem az élõvilág nagyon is tudja, hogyan éljen túl bizonyos idõszakokat. Az evolúciós programozás egy dolog, de a váratlan helyzetekhez való alkalmazkodás ill. az azokra való felkészülés is nagyon fontos. Vadász nagybátyám szintén hasonló tapasztalatokról számolt be a minap, mint Te és õ 60 éve járja az erdõt
Mellesleg a téma egyáltalán nem off, hiszen ez is egyfajta hosszútávú latolgatás, csupán nem modellek alapján

Én nem azt mondtam, hogy nincs, hanem azt, hogy abból, hogy nem lehet, kizárni, hogy nincs, még nem következik az, hogy van.
Sajnos sokan nincsenek tisztában a logika lényegével, mik az ún. szükséges és elégséges feltételek, azaz hogy mûködik a józan paraszti ész. (gyk: a józan paraszti ész az az önkéntelenül alkalmazott helyes logika, nem pedig a megérzés)

Talán nem lenne nálam boldogabb ember, ha valaki, bizonyítottan kijelentené: nincsenek összefüggések, az élõvilág jelzéseibõl semmit sem lehet levonni hosszabb távon; vagy, igenis vannak levonandó konzekvenciák.
Elég nagy merészség lenne kijelenteni bármelyiket is.
Mint már írtam, évek óta figyelem ( a valódi természetben, nem a mesterséges környezetben) az összefüggések lehetõségét, vannak nagyon is pozitív jelek a negatívok mellett.
Inkább csendben is maradok, kutatok tovább, és ezt, mintegy érdekességet kívántam felhozni a modellek és a térképek tömkelege közül.

Én Nolival értek egyet. Sõt.
Szerintem hatalmas belemagyarázások, pszichológiai téveszmék, megfelelési vágy alakítja ki az ilyen "az állatok elõre megérzik" típusú információkat.
Belemagyarázás: Pl kiemeljük, hogy egy adott idõszakban az állatoknak nagy szõre volt és hideg tél lett, pedig nem is volt hideg tél (hideg tél erõsen relatív fogalom)

Pszichológia: 100 esetbõl 50-szer bejön, 50-szer nem, az ember pedig azt jegyzi meg, amikor történik valami extra (nagy hó esik), a másik 50-et elfelejti, így igazolva látja hamisan a jóslás hatékonyságát.

Megfelelés: szeretnénk okosakat mondani, pl hogy mi tapasztaltuk ezt, hogy a mi állatunk, szomszéd állata valóban jósol, ezáltal másik embereket lenyûgözi, azokat, akik nem láttak ilyet. ezért hajlandóak vagyunk ferdíteni, mástól hallott információkat lehetõségeket tényként kezelni, azaz tipikus emberi magatartás.

Nálunk pl minden évben ilyenkor, függetlenül attól, hogy mennyire van meleg a macska meg a kutyák is hatalmas szõrt növesztenek.

Majd este reagálok, ha lehet még egyáltalán és nem tûnik off-nak. Most mennem kell.

Igen.

Ezért feltételezem hogy a hidegpárna kialakulásának létezhet az állatok számára érzékelhetõ elõjele, amit mi még nem fedeztünk fel.

Nincs idõ korlát - legalábbis az én tudásom szerint - lekötve a Vojejkov-tengelyre. Nem az idõ számít, hanem az elrendezõdés, hiszene ez is egy markoszinoptikus helyzet. Lehet, hogy egy-két napra fejlõdik ki, de lehet hogy egy hétre. Egy-egy makroszinoptikus helyzet mondjuk egy hónapig rendkívül ritkán tud fenn állni - téli félévben (ha egyáltalán lehetséges).
Az "azori AC"-t pedig nem kell mindig szószeritn venni, gyakorta van, hogy az "azori AC"-nek mondott AC inkább atlanti (mármint annak délebbi részén elhelyezkedõ, az Azori szigetek környékén lévõ...).
A következõk mondhatók anak, vagy hasonlítanak rá - véleményem szerint:
Link
Ez is jó lenne, csak szibéria felett markánsabb AC lenne jó, de egyébként a többi része olyan:
Link

A legjobb példa viszont ez:
Link
Link

12-14-e táján kinéz egy tisztességesebb hidegfront, átmeneti lehüléssel. Remélem át tud robogni rajtunk vagy legalább felettünk fékezõdik le. Mostanában kicsit hiányolom az ilyen frontokat, folyton csak bénáznak az Alpok táján, a meleg meg ömlik befelé DK-rõl.

Az állatvilághoz annyit, hogy éjszaka még mindig ciripelnek a tücskök, szerintem ez ilyenkor már elég durva. Na persze a mese szerint õk a nagy hedonisták, õket nem zavarja mi lesz holnap....

Én úgy tudom, hogy a vojejkov tartós öngeneráló folyamatként tartja fenn magát, Azaz ÉNY európában igen erõs DNY-i áramlás, európa nagy részén ÉK-i keleti. Amit belinkeltél szinte minden hónapban létrejön, a vojejkov azonban nagyon ritkán, ráadásul erõs ciklonok messze benyúlnak Európába.

Igen, de ha nincs a hidegpárna akkor nem hideg, hanem jóval melegebb idõ van, és azt elõre megérezni, hogy amiatt lesz hideg az idõ, hogy nem hidegleszakadás jön, hanem a magasban meleg na az a tudomány.
Ugye nem azért volt hideg mert hideg volt felettünk a levegõ, hanem a fölénk érkezõ meleg, meg az AC. meg a napfényhiány, tehát igazából azt kellett volna elõre jelezni, hogy melegebb lesz az idõ az átlagostól, mert felettünk is az átlagtól melegebb levegõ volt.

Az idõtartam jogos, de szerintem ehhez elég hasonlóan nézhet ki.

"Az azori és a szibériai anticiklon összekapcsolódását jelenti."

Igaz az atlanti AC központja, nem az Azori-szk. fölött van, hanem attól K-re valamivel, de Közép-Európa fölött szépen összekapcsolódik a szibériai AC-val.

Persze én még nem láttam ilyet soha, szóval, ha tudsz archívumból egy igazán klasszikus Vojejkov-ot berakni, akkor azt megköszönném!!!

Más: a Kislexikonban Voejkov szerepel, de az internet alapján a Vo j ejkov a helyes, mint ahogyan Szibéria írta!

Sokkal nagyobb szórás 12.-e után, mint amit a fáklya jelez.

A gem fõfutás igen hideg szeles és csapadékos idõvel számol:
Link
A JMA szintúgy igaz ez 15.-e után vár nagy lehûlést.Igaz kevesebb csapival és nem annyira szeles idõvel, csak a dunántúlon.
Az ECM gyengébb lehûlést kalkulál:
Link
de nincs messze a keleti kontinentális lábas hideg betöréstõl sem:
Link
Az NGP-ben is benne van mediterrán ciklonális görbület kialakulása:
Link