Meteorológiai esélylatolgatások

Átlagosnál hideg télben nem nagyon reménykedek, hiszen éppen egy melegciklus közepén vagyunk. Ha 2-3 éven belül lezárul, akkor szerencsénk van, de elképzelhetõ hosszabb is, hiszen a ciklusok átlagos idõtartama durván 7 év.
No, persze... ha a szeptemberben még emlegetett napfoltminimum jótékony hatású, akkor lehet szerencsénk. Csakhát errõl elég keveset tudunk.
Egyébként megígérem, hogy márciusig nem hozakodom ezzel a ciklikussággal elõ, mert nem akarok senkit bosszantani. Ráadásul magam is télimádó vagyok.

Te ilyen hosszútávon látsz elõre?
Szerintem rajtad kívül kevesen marnek 2009 októberére prognózist adni!

Hosszútávon ( 10 napon túl ) végig nézve az archív adatokat, illetve a jelenlegi modellfutásokat semmi olyan italást nem látok ami komoly havazásos, fagyos helyzetnek az elõjelét mutatná. Ugyanis szerintem ott kezdõdik egy kimondottan téli idõ, hogy Skandináviától ÉK-re -20 fok és az alatti hideg mag halmozódik fel, ami szerencsés esetben úgy jut Európába, hogy hozzánk meghozza a telet.
Nem vettem túl nagy mintát, csak a 2002-2003-as helyzethez hasonlítottam, és ott is látszik, hogy már november közepétõl folyamatosan gyûlt a hideg levegõ.
Nos, jelenleg egyik modell sem utal arra, hogy ott november közepéig kialakuljon egy ilyen hideg mag.
Persze, sok a változó, hiszen ezek csupán a mostani modellfutások (mégha a fáklya is ezt támasztja alá), bevállásuk sem 100 %, illetve ez egy 10 napos folyamat, ami utánna simán meg is fordulhat, arról nem is beszélve, hogy a 2002-es helyet csupán egy variáció ugyanarra a témára.
Persze ez nem jelenti azt, hogy Mo.-n nem fog hûlni a levegõ, csupán arra gondolok, hogy kifejezett téli idõ nem csak nem várható, de 10 napon belül a feltételeinek kialakulása sem várható.
Szerintem.

akaod mondani november 17-22

Havazás? Egyelõre nem. Tegnap irtam, hogy okt 17-22 között várok egy nagymértékû lehûlést.

Ezt hogy érted hogy érdekes helyzet?Havazást is hozhat akár?hogy látod mikortól jöhet meg az elsõ kemény lehülés?Az az érzésem hogy a hétvégi lehülés nem nagy kaliberû lesz

Ez az AC peremi helyzet meglepetéseket tud okozni már ilyenkor novemberben !
Link

A kelet európai síkságon nagyon stabil a magas nyomás. Moszkvai fáklyán jól látható hogy míg a szem ellát 1010 hpa alá nem is megy a légnyomás, sõt nagy átlagban 1020 hpa fölött marad. Ez biztosítja nálunk a gyenge de kitartó délies áramlásokat a medi ciklon mellett (ezek csak idõnként szipkázzák fel a meleget).

JMA hosszútávú futása és a szezonális elõre kombinációja.
Link

Illetve épp akkor kell végetérnie egy relatív enyhébb ciklusnak.

Én szintén számolok hidegbetöréssel,de hóval nem.Ha lesz csapadék,akkor esõ lesz.Bár a magasabb északi,északnyugati területeken élõk még reménykedhetnek.

Honnét jött most ez a dátum?

Észak-európában megjelent a hótakaró:
Link

Mindössze 2 nap alatt ennyi változott az északi partvidék hótakaró szemponjából. November 17-22 között számítok hidegbetörésre és talán már kisebb hózáporokra havazásra is.

Ritkán látható stabilitással adják a modellek már napok óta a péntektõl jövõ hét közepéig tartó Ac-peremhelyzet okozta lehülést, öt nap alatt 7-8°C-ot csökkenünk 850hPa-on, az átlagos környékére.

Visszavonom az elõbbi meggondolatlan kijelentésemet. .

Hát igen ez kb. +10 fokot jelent,ami november közepéig még átlagos.
E még nem is lenne baj,csak folytatódjon tovább ez a lehülési
tendencia.

Ha bejön neked, és utólag meg is tudod mondani mire alapoztad, meg fognak követni!

A realitás pedig az, hogy a szegény hópehelynek már 850hpa-on szembe kellene néznie az olvadás veszélyével, ha egyáltalán csapadék képzõdne.

A hónap közepéig nem nagyon látszik komoly lehülés, és hozzá kell tenni, hogy naptárban lassan oda lapozhatunk, hogy a 850 hpa-n 0 fok nem valami eget rengetõ jelenség. A télvárók által megálmodottakhoz bizonyosan több kell

Miért zárnának ki?

Csak finoman... De kitartok a feltételezésem mellett? de Ezért nem zárhatnak ki ugye?

Én se merném megkockáztatni, még 1500-1800 m körül sem nemhogy a Kékesen

Szidhatunk?

És szidjatok ha rosszul látom, de ha a hétvégi hidegbetörés bekövetkezik és 10 fok alatti maximumok lesznek, és ha esetleg egy kis csap. is lenni nem merném megkockáztatni, hogy az a Kékesen estleg szilárd halmazállapotú legyen.

Sajnos ennyit tud, ez van A legstabilabban eddig az volt benne, h október és november az átlagostól hidegebb inkább csak a mértékét változtatták. Még az október elején kiadott is átlagostól hidegebbet adott októberre. Bp-en kb. 1,5 fokkal volt melegebb az október, de sztem országos szinten is 1 fok felett volt. Szept-re egyszer hidegebbet, majd jóval melegebbet adott, és végül hidegebb lett.

Ez tényleg csak arra jó, h megnézzük, h van ilyen, de erre bármit is alapozni teljesen felesleges. A halvány lila gõz modellem alapján: nov: +0.5, dec: +1, jan.:+0,5 feb: +1.5 lesz Sajnos manapság még komolytalan az egész.

Amúgy jelzem, igaz a hidegbetörés tõlünk messze Keletre lesz, de alul Az AC-t megkerülve, elég hûvös levegõ szivárog be.
Sok helyen alig lesz 10 fok hétvégén miközben élénk DK-i szél várható.

Hát a tavalyit sem kívánom, mert volt az az egyszem január elseje, oszt jónapot !
Idén remélem folytatódik a javuló tendencia egy átlagos tél formájában. A modellek alapján lehet esély erre, de úgyis minden függõben van még, sztem a világon senki sem tudja megmondani milyen tél lesz. Csak valószínûségek vannak.

Legyen igazad, remélem végre egy átlagos tél jön már ránk férne.

Nem is értem minek nézegetjük ezeket. Múltkor még kicsit mást jelzett. Itt a fáklya Link melyen egyértelmûen látszik a csökkenõ tendencia. Legkorábban a hónap közepe felé ugrálnak a tagok, várhatóan akkor lehet valami. Ennél tovább nem érdemes elõrejelezni és nem is lehet (sõt elõrejelezni 15 napot sem igazán lehet ). Bár igaz ez a fórum pont a hosszútávról szól, de szerintem felesleges idegeskedés és idõpazarlás nézni ezeket a nagyon hosszútávú elõréket...

Holnap meg behûti....szinte naponta váltogat....

Mindig Vissy Károly jut eszembe ilyenkor:
"10 napnál tovább elõrejelezni egyszerûen ésszerûtlen,butaság".

Felmelegítette Novembert és Decembert is.
Link

Hozzátenném, a hóvastagság is szépen alakul, bár azért ez ott nem számít soknak...:
Link
Mostanában azért majd figyelemmel követem, hogyan alakul a szibériai hótakaró, fõleg Ny-on.

Ez csak az én hipotézisem. Remélem majd kíjavítotok, ha marhaság..

Köszönöm!

Üsse kõ! Akkor még az elõttünk lévõ 50 évben(optimista vagyok..hehe..)azt a 100 km-es északra haladást még kibírjuk hóval és faggyal és jet-tel..

Érdekesség: most olvastam, hogy a Polar Jet az utóbbi évtizedekben egyre északabbra vándorol, évi 2 kilométeres átlaggal. (wiki)

Azért az egyértelmû, hogy akkor tud jelentõsebb jegesedés kialakulni, ha a hidegfelhalmozódás is jelentõsebb.
Ok okozat. melyik volt elõbb? A hideg persze, és ennek hatása miatt kezdett hízni a jég.
Minél több a jég annál több a hideg,------ igazából fordítva.
Minél több hideg helmozódik fel annál több a hidegleszakadás egy idõ után, és a nagy számok törvénye alapján nagyobb az esély, hogy jó helyre szakad le.
Persze itt jön be a másik történet, hogy van-e blocking, vagy zonalitás, mert akkor csökken az esély.

Nem értem.

Szóval aki zord teleket akar, az intézzen egy Krakatoa-szintû vulkánt a trópusi övben és várjon 5 évet.

Tehát hogy merrefelé halad az éghajlat változás elsõsorban az egyenlítõ környékén kell a választ keresni.

Igazából a leszakadások száma indiferens. Szerintem minden a futóáramlatok amplitúdójától és sebességétõl függ. Egy kis amplitúdójú, gyors futóáramlat a Ferrel cellában zonalitást eredményez, egy nagy amplitúdójú, ezért belassuló futóáramlás pedig "hagyja" felépülni a masszív anticiklonokat. Hiszen a ciklonok a zonalitást erõsítik azzal, hogy gyorsabb átkeverést tesznek lehetõvé a sarki és a trópusi levegõ közt. Ha valamilyen oknál fogva élesedik a kontraszt a Sarki cella és a Hadley-cella közt, akkor jó eséllyel nõ az átkeverés, a ciklogenezis és a zonalitás. Ha a hõmérsékleti kontraszt csökken a trópusok és a sarkvidékek közt, akkor pedig valószínû, hogy az átkeverés intenzitásával a ciklogenezis is alább hagy és nagyobb gyakorisággal alakulnak ki meridionális helyzetek. A hõmérsékleti kontraszt csökkenésére kiváló példa a trópusi övben a vulkáni tevékenység. Az 1887-88-as igen zord telek egyértelmûen kimutatható, hogy a Szumátra szigetén kitört óriási vulkán által a légkörbe jutó por által okozott besugárzás-veszteség miatt voltak.

Srácok, ez jóóó!

Most már csak azt nem értem, hogy az értékek után miért van pont és a szöveg miért nem az "értéktelen" fekete területre van rakva???

Hát, tartós 1050-es Ac nem igen van. AcN helyzetekben is igen ritka az 1050 és csak egy másfél nap lehet max. A Kisjégkorszakban lehettek tartós 1050-es Skandináv középpontú AcN-es helyzetek. Ezek egyik jó indikátora lehet a Londoni Frost Fair-ek, azaz fagyvásárok, amikor olyan masszív és tartós hideg volt Angliában is, hogy a Temze keményre fagyott. Ilyen 1814-ben volt utoljára, de azelõtt számos alkalommal:

Link

Ma már 320 SYNOP és METAR állomás közül 8 helyen mértek -30°c körüli vagy az alatti Tmin-t Szibériában, ráadásul az ilyen hõmérsékleteket regisztráló állomások többsége a sarkkörön kívül van.

A leghidegebb állomások: Ebelyakh -37°, Ojmjakon -35°, Szejmcsan -35°, Agata -32°

Jó hír, hogy Szibériába jól beköszöntött a hideg. Itt van egy (ugye a Hidegség és jómagam projektje által készített) hõtérkép, T2m-re:
Link
Friss kép, szóval ha jól emlékszem, ott most nappal van

OK!

Köszönöm Laci a választ!

Én is az ilyen (általad is említett) speciális helyzet, és társai (pl. 1050 hPa-s tartós skandináv Ac-k stb.) gyakoriságát vizsgálnám! Na erre kellenének az OK-OKOZATI összefüggések, mint pl. a jegesedés hatása az ilyen "jó" téli helyzetekre.

Na, erre akartam kilyukadni.

Érdekes: 1888 január 12.
Az USA több középsõ államában Blizzard, többszáz ember halott.
Ugyanekkor a légnyomási térkép Közép-Európára is elég kemény idõjárást ad (wz.de, Bodendruckkarten)

A linket még Svadasz mutatta valamikor, európai makroszinoptikus helyzetek vannak benne szemléltetve térképekkel...: Link (kár hogy német, ezért csak sejteni tudok pár elnevezést)

Szerintem is fontos a Kelet-Európai síkságon felhalmozódott hó, ami ugye fõként anticiklonnal jár, a Grönlandi térségben is igen fontos az anticiklonális túlsúly, mert ez ott nyugodt és folyamatosan gyarapodó jégtakarót is jelenthet akár.

A kettõ együttállása pedig tényleg kapcsolatban van a jó téllel, mert a Kelet-Európai síkságon megragadt anticiklonok nem engedik meg a hidegleszakadások túlságosan kelet felé haladását, így viszonylag nagy Észak-Altanti ciklonaktivitás mellett kevésbé csúsznak rá a ciklonok Oroszországra, így hozzánk szakad le a hideg, vagy picit nyugatabbra jó mediterrán ciklonnal.

Remélem a szezonális elõrejelzések ellenére egy hasonló verzió körvonalazódik télen, bár én egy eseméyndús enyhe télbe is bele tudnék egyezni, mint a tavalyi. Viszont eseménytelen anticiklonoknak, vagy csapadékszegény zonális áramlásoknak anticiklonális oldalon nem örülnék.

A tizenkilencedik századból ismertek olyan légnyomási térképek, amelyeken jól látható egy olyan anticiklon, amely skandináv középpontú és egybe van olvadva a Grönlandi magasnyomással. Ez a manapság igen ritka helyzet a tizenkilencedik században még gyakran elõfordult, illetve a "kisjégkorszak"-ot pedig egyöntetûen jellemezte. Ezekben az idõszakokban érdekes módon pölö az Észak-Amerika partjainál kialakuló ciklonok nem Izland felé dzsezzeltek, hanem fölkanyarodtak a Labrador tengerhez. Ez a légnyomási elrendezõdés alapvetõen egy sokkal nagyobb amplitúdójú magaslégköri futóáramlást eredményezett. Amely sokkal nagyobb kanyarulatokat írt le. Ez pedig a zonalitásnak nem kedvezett. A meridionális helyzeteknek annál inkább. A kemény telek, a hótakaró felhalmozódása pedig a meridionális helyzetekben adott.

Az Európai anticiklonok stabilitása és kiterjedése kézenfekvõ módon, fordítottan arányos a Transzatlanti ciklogenezissel. A gigantikus európai anticiklonális helyzeteket a Golf áramlat hõtranszportjának jelentõs csökkenésével magyaráznám.