Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
2000-ben ezen a napon a Balatonnál szlovén instab. vonal tépázta meg a Kék Szalag verseny résztvevõit. Az OMSZ jelezte idõben a veszélyt,ezért emberéletet nem követelt.Ha jól emlékszem,akkor a Légkör valamelyik számában Újváry Katalin elemezte az aznapi balatoni viharokat.
Most érkezett egy záporocska,így elérte a havi csapadékmennyiség a 2 mm-t.Vagy 10 napja nem volt errefelé/hõségek közepette/ rendes zápor sem.
Úgy néz ki a konvektív év ott sem nagyon jön be... Itt most a szupercellából 0,4mm csapadék hullott, az utána lévõ gyenge záporból 0,5mm...
Itt idén eddig 16 hõségnap volt. 
Az elmúlt 30 nap csapadéka országosan itt a legalacsonyabb,illetve a tõlem délre lévõ területeken.
Link
Hiába 2008 nem egy csapadékos év erre.
Az elmúlt 30 nap csapadéka országosan itt a legalacsonyabb,illetve a tõlem délre lévõ területeken.
Link
Hiába 2008 nem egy csapadékos év erre.
A mai elsõ zivatar: Link a hármas határ menti Bezenyén dió nagyságú jégesõvel járt, 15 cm vastagon állt a jég a vihar elvonultával, csutkáig elverte a kukoricát. Mosonmagyaróvár már csak szélvihart és heves záport kapott.
Az imént volt egy viharos széllel érkezõ cella, jó zápor volt belõle, csak sajnos kicsit kevés. Annyira elég volt, hogy jól megázzon a fû, de a tuja árnyékos oldalán a talaj száraz maradt... [esõ]
Nagyon érdekes volt amúgy, ahogy közeledett és láthatóvá vált teljes egészében a horizont felett, hírtelen erõsödött, mire azonban fölém ért már legyengült egy kicsit. Gyanús volt, hogy tele lesz jéggel, mert szürke volt az egész de szerencsére egy szem jég nem esett.
Azért még eshetett volna, de talán éjszaka!
Nagyon érdekes volt amúgy, ahogy közeledett és láthatóvá vált teljes egészében a horizont felett, hírtelen erõsödött, mire azonban fölém ért már legyengült egy kicsit. Gyanús volt, hogy tele lesz jéggel, mert szürke volt az egész de szerencsére egy szem jég nem esett.
Azért még eshetett volna, de talán éjszaka!
Hagyd, én már feladtam, he-he!
A mai Tmax se lett 30°C (29,6°C), így a június végi 3 árva hõségnap az eddigi összes eme éven.
A mai Tmax se lett 30°C (29,6°C), így a június végi 3 árva hõségnap az eddigi összes eme éven.
Általában szoktam tudni mire gondolsz, most nem tudom, fõleg, hogy több állítás is van a hozzászólásban 
Egy idõ után már mindegy hány fekete pont van, akkor meg már legyen minél több!
Fõleg, lehet hogy csak egy szemszögbõl fekete, a másikból lehet hogy pont sincs!
Egy idõ után már mindegy hány fekete pont van, akkor meg már legyen minél több!
Fõleg, lehet hogy csak egy szemszögbõl fekete, a másikból lehet hogy pont sincs!
Eme állításod erõsen cáfolható! Ugye tudod, mire gondolok?!
Közben gyûlnek a fekete pontok...
Közben gyûlnek a fekete pontok...
Lehet a szél ahogy rányomta a külsõket a kicsit beljebb lévõkre, azok már nem bírták a szelet + a külsõk súlyát. Beljebb meg azért nem tört el, mert a szél ereje belül már nem volt elég nagy.
Amúgy szerintem minden ilyen sûrûn egymásmellé növõ növénynél úgy van, hogy a belsõk tartják egymást, és ha egy helyen megbontja valami, akkor azok sérülékenyebbek, mint egy tömbben.
Amúgy szerintem minden ilyen sûrûn egymásmellé növõ növénynél úgy van, hogy a belsõk tartják egymást, és ha egy helyen megbontja valami, akkor azok sérülékenyebbek, mint egy tömbben.
Mint említettem, körös-körül agyonvissza van verve a növényzet jég által, amint a képek is bizonyítják, de itt, ahol ez a sok kidõlt keserûfû van, található egy rész, ahol nincs jégnek nyoma semmin, ezen körön kívül mindenfelé van, és a megdõlt keserûfüvek beletartoznak ebbe a jégmentes körbe!
Ezt sem értem, hogy miért?
Közben ettõl 150-200 méterre Ék felé a diófákról leverte a diót!
Délre 50-100 méterrel meg ép a kukorica, majd egy 150-200 méterre már alig van levél a kukoricán, és ez igy van északnyugat felé is!
Ha kanyart csinált volna, és maga a gép döntötte volna meg a keserûfüvet, akkor ha megnézed, a keserûfüvek nagyon messze be vannak dõlve az úttól, ami azt jelenti, hogy ha a gép az útpadkán áll, és olyan messze beért volna a vágólap, a másik irányba is számolja rá ennyit, akkor az jön ki hogy két út széles gép lehett!
Ami nem valószínû, mert akkor nem fért volna el, nem tudott volna idáig sem eljönni!
Egyébként sem nádak!
Ezt sem értem, hogy miért?
Közben ettõl 150-200 méterre Ék felé a diófákról leverte a diót!
Délre 50-100 méterrel meg ép a kukorica, majd egy 150-200 méterre már alig van levél a kukoricán, és ez igy van északnyugat felé is!
Ha kanyart csinált volna, és maga a gép döntötte volna meg a keserûfüvet, akkor ha megnézed, a keserûfüvek nagyon messze be vannak dõlve az úttól, ami azt jelenti, hogy ha a gép az útpadkán áll, és olyan messze beért volna a vágólap, a másik irányba is számolja rá ennyit, akkor az jön ki hogy két út széles gép lehett!
Ami nem valószínû, mert akkor nem fért volna el, nem tudott volna idáig sem eljönni!
Egyébként sem nádak!
Megnéztem szépen kinagyítva a képet, a bokron egyáltalán nincs semmiféle jele a viharnak, amúgy arra nem gondol senki, hogy a kép bal alsó sarkában miért állnak más irányban a nádak, lehet azért, mert a kaszálógép egy kisebb kanyart csinált a bokor miatt, mivel kikerûlte egy kicsit.
Emiatt nem fogja senki utálni Cauchy-t, az meg tökmindegy kit cáfol, ha olyan indokot vagy érvet mond, ami megingathatatlan, akkor neki lesz igaza, és akkor azt elfogadjuk!
.......na a nagy T........
Cauchy, vigyazz az ilyen jellegu kijelentesekkel, mert megcsaphat a kozutalat kifutoszele Kulonosen az nem mindegy, hogy kit cafolsz, mert a lee oldali, fonos tornado meg nyar kozepen is lavinat indithat el
Kulonosen az nem mindegy, hogy kit cafolsz, mert a lee oldali, fonos tornado meg nyar kozepen is lavinat indithat el
Azt, hogy a vágógép szabta meg õket, azt kizárnám, mert láthatóan beljebb is derékba vannak törve, amiket már nem érhetett el a vágógép, hisz ha oda be beért volna, akkor a külsõket el kellett volna vágnia!
A belsõk pedig nem törhettek el a külsõ megvágottak nyomásától, mert akkor a Te másik variációd nem mûködik, amit írtál!
Egyébként Jaurinum ezt írja róla "Én a kesûfüvet egy különösen erõs növésû, szilárd, kemény hajtással rendelkezõ cserjének ismerem, amirõl ezidáig nehéz volt azt elképzelnem, hogy egy szélvihar ennyire tönkretegyen."
Nemhinném, hogy csak azért, mert a külsõk tartották a belsõket, nem erõsödtek volna meg a belsõk, hisz ha igy lenne, akkor nem lenne erõs növésû, szilárd kemény hajtással rendelkezõ növény úgy átlalában!
Mivel rettentõ agresszív gyomcserje ahogy Jaurinum irja, nemhinném, hogy emiatt, mert sûrûn nõ, a belsõk gyengébbek lennének, ha igy lenne, nem lenne agresszív!
ÉS nem vágtak le sokat elõle, csak egy sort, ami végképp nem hinném, hogy befolyásolja az egy sorral arrébb lévõket!
Illetve Wetsom is írja, hogy ha annyira meggyegültek, hogy az elsõ szélroham végzett velük, akkor arrébb 30 centivel miért nem törtek derékba?
A belsõk pedig nem törhettek el a külsõ megvágottak nyomásától, mert akkor a Te másik variációd nem mûködik, amit írtál!
Egyébként Jaurinum ezt írja róla "Én a kesûfüvet egy különösen erõs növésû, szilárd, kemény hajtással rendelkezõ cserjének ismerem, amirõl ezidáig nehéz volt azt elképzelnem, hogy egy szélvihar ennyire tönkretegyen."
Nemhinném, hogy csak azért, mert a külsõk tartották a belsõket, nem erõsödtek volna meg a belsõk, hisz ha igy lenne, akkor nem lenne erõs növésû, szilárd kemény hajtással rendelkezõ növény úgy átlalában!
Mivel rettentõ agresszív gyomcserje ahogy Jaurinum irja, nemhinném, hogy emiatt, mert sûrûn nõ, a belsõk gyengébbek lennének, ha igy lenne, nem lenne agresszív!
ÉS nem vágtak le sokat elõle, csak egy sort, ami végképp nem hinném, hogy befolyásolja az egy sorral arrébb lévõket!
Illetve Wetsom is írja, hogy ha annyira meggyegültek, hogy az elsõ szélroham végzett velük, akkor arrébb 30 centivel miért nem törtek derékba?
Ebbõl a képbõl: Link teljesen kizárható, hogy gépi fûkasza okozta volna az állomány sérülését. Vagy lekaszálják rendesen, vonalban, vagy nem. A japánkeserûfû vitalitását nem befolyásolja saját maga "árnyéka", a tér és fény hiánya, ha összefüggõ állományt alkot, az egységes, tömbszerû megjelenésû.
Csak akkor jön az a probléma, hogy miért csak ott végeztek ilyen alapos munkát:Link
AZ út mentén jó látszik, hogy nemrég vágták az árokpartot. Az egyik lehetõség, hogy a vágógép szabta meg azokat a töveket, a másik az, hogy ugye ameddig nem volt levágva egy része, addig a külsõk tartották a belsõket, így azok nem erõsödtek meg kellõképp, amikor levágták, a belsõ gyengébbekkel elbírt a szél, az elsõ lökés bedöntött egy sort, a többit beljebb nem bántotta, mert a feldõlt külsõk megfogták, megtámasztották õket.
Azon ritka esetek egyike, amikor valakivel való "vitám" vagy nézeteltérésem eredményeképpen elfogadja az illetõ az érveimet, ráadásul el is ismeri, köszönöm
Iiiii és milyen igazad van, a kép innensõ végén a megdõlt keserûfû szálak errefelé dõlnek, észak-északkelet felé, a többi meg kelet-délkelet felé!
Gyáreeeek!
Gyáreeeek!
Szép munka gyerekek! Hogy tudtatok ennyi keserûfüvet meg kukoricát széttördelni ilyen rövid idõ alatt??? Biztosan nem ketten csináltátok!
Hát a keserûfüves képek alapján vagy microburst, vagy "nádó". Utóbbit azért tartom lehetségesnek, mert ezen a képen Link látszik a bal alsó sarokban, hogy a növények nem csak az ároktól elfelé, egyirányban vannak eltörve, hanem a fõirányra merõlegesen is, ami már utalhat forgómozgásra szerintem.
Hát a keserûfüves képek alapján vagy microburst, vagy "nádó". Utóbbit azért tartom lehetségesnek, mert ezen a képen Link látszik a bal alsó sarokban, hogy a növények nem csak az ároktól elfelé, egyirányban vannak eltörve, hanem a fõirányra merõlegesen is, ami már utalhat forgómozgásra szerintem.
A további infóid és a most mutatott szemléletes kép (ezt tegnap nem láttam vagy elsiklottam felette..) elég meggyõzõ, elfogadom, már ami a növény itteni mesterséges kezelésének kizárását illeti. Valóban inkább a vihar okozta kárról lehet szó.
Köszönöm, de csak tanonca vagyok itt néhány profi kollégának!
Igaz szeretnék jó lenni, de a jobb is jó lehet.
Igaz szeretnék jó lenni, de a jobb is jó lehet.
Szép napot!
Tegnapi képek. Pont felettem volt a keletkezés, erõs szél kiséretében, és az, hogy volt is benne valami, az utána fotózott szivárványból gyanitom.
Link
Tegnapi képek. Pont felettem volt a keletkezés, erõs szél kiséretében, és az, hogy volt is benne valami, az utána fotózott szivárványból gyanitom.
Link
Ácsibácsi!
Én a jégre értettem, hogy emellett a "keserûfûdõlés" mellett közvetlenül nem volt jégverés, távolabb meg minden irányba rommá volt verve a kukorica!
Mintha a dõlésnek és a jég hiányának köze lett volna egymáshoz abban a szûk sávban!
Egyébként teljesen logikus az érvelésed, de másfele is vannak keserûfüvek arrafelé, és sehol máshol nincs megdõlve, pedig ha a taranyiak injekciózták volna be, akkor gondolom máshol is beinjekciózták volna!
ÉS rettentõen furcsa, hogy a megdõlt résznek olyan élesen lett vége, hogy a sorban az egyik szál fekszik, a másik meg már áll Link , és onnan az összes többinek kutya baja, nem hinném, hogy ilyen precizen injekcióztak volna
ÉS a másik érved, hogy a terület tulaja, hát a környezet nem éppen arra utal, hogy van tulaja a területnek, vagy foglalkozik valamivel is a tulaj, eléggé elhagyatott, romos épületek vannak mellette!
Én a látottak alapján kizárnám azt, hogy a keserûfû kapott valamit, és attól gyengült meg és tört derékba!
A környéken egyébként sokhelyütt szederindák is el vannak törve, láttnuk egy szederbokrot, úgy nézett ki mintha szétrobbant volna, összevissza vannak kaszabolva, vannak nádszálak eltörve derékban, ettõl a helytõl távol, nem hinném, hogy mindenhol innyekcióztak volna!
Én a jégre értettem, hogy emellett a "keserûfûdõlés" mellett közvetlenül nem volt jégverés, távolabb meg minden irányba rommá volt verve a kukorica!
Mintha a dõlésnek és a jég hiányának köze lett volna egymáshoz abban a szûk sávban!
Egyébként teljesen logikus az érvelésed, de másfele is vannak keserûfüvek arrafelé, és sehol máshol nincs megdõlve, pedig ha a taranyiak injekciózták volna be, akkor gondolom máshol is beinjekciózták volna!
ÉS rettentõen furcsa, hogy a megdõlt résznek olyan élesen lett vége, hogy a sorban az egyik szál fekszik, a másik meg már áll Link , és onnan az összes többinek kutya baja, nem hinném, hogy ilyen precizen injekcióztak volna
ÉS a másik érved, hogy a terület tulaja, hát a környezet nem éppen arra utal, hogy van tulaja a területnek, vagy foglalkozik valamivel is a tulaj, eléggé elhagyatott, romos épületek vannak mellette!
Én a látottak alapján kizárnám azt, hogy a keserûfû kapott valamit, és attól gyengült meg és tört derékba!
A környéken egyébként sokhelyütt szederindák is el vannak törve, láttnuk egy szederbokrot, úgy nézett ki mintha szétrobbant volna, összevissza vannak kaszabolva, vannak nádszálak eltörve derékban, ettõl a helytõl távol, nem hinném, hogy mindenhol innyekcióztak volna!
Éppen ezért írtam, hogy feltételezés. Látni kellene a területet, ismerni az elõzményeket, hogy megismerhessük a valódi okokat. Védekezhet a terület tulaja is, ha kicsit konyít a botanikához, és tudja, miféle veszedelem terjed a földje szélén. Akár Taranyban is, de még Gyanógeregyén, Markotabödögén, Chernelházadamonyán is.
Magad állítottad, és furcsálltad, hogy "a legnagyobb talány", miért ebben a szûk sávban dõlt meg ez a növény, a kukorica miért maradt épen stb. Ebbõl a képbõl: Link én (fenológiai állapotához képest talán már késõn) talajba injektálós vegyszeres kezelésre következtettem, ami konkrét tapasztalat híján csak egy feltételezés . Ezek a mérgek szklerenchima-roncsoló hatásúak, a szállítónyalábokat teszik tönkre, magyarul a kesrûfû vastag, bambusz-szerû szára összeroppan, mint a ropi. Minden növény más és más szívósságú, rugalmasságú hajtással rendelkezik , ezért nem egységes, mennyire sínyli meg egy ilyen szélvihart. Én a kesûfüvet egy különösen erõs növésû, szilárd, kemény hajtással rendelkezõ cserjének ismerem, amirõl ezidáig nehéz volt azt elképzelnem, hogy egy szélvihar ennyire tönkretegyen. Még egyszer hangsúlyozom, részemrõl ez csak egy feltételezés, ötlet a látottakra.
Kösz a választ, lásznak is!
Épp találtam egy újabbat: nem saját gyûjtés, egy Index-es fórumozó írta ki a Képújságból Link június 12-ére hogy "1937: 36,0 fok Debrecen". Az éghajlati adatsor szerint akkor ott csak 33,3°C volt.
Épp találtam egy újabbat: nem saját gyûjtés, egy Index-es fórumozó írta ki a Képújságból Link június 12-ére hogy "1937: 36,0 fok Debrecen". Az éghajlati adatsor szerint akkor ott csak 33,3°C volt.
A probléma az ezzel, hogy 10m-rel beljebb is fekve van, amit nehéz ezzel megmagyarázni.
És törve van, és tele van a mezõ ilyennel, miért csak ott védekeznek.
Ráadásul ez Tarany
És törve van, és tele van a mezõ ilyennel, miért csak ott védekeznek.
Ráadásul ez Tarany
Köszönjük az elismerést!
De nem értem, hogy jön ide a vegyszeres kezelés?
Az meggyengítette a szárukat?
De nem értem, hogy jön ide a vegyszeres kezelés?
Az meggyengítette a szárukat?
Teljesen korrekt, alapos kárfelmérõ túra, lelkesedésbõl példát mutattok.
Floo: a japánkeserûfû ellen minden dunántúli Nemzeti Park védekezik, általában vegyszerrel, mert csak attól veszik ki. Gyanítom, hogy a furcsa elfekvés is ennek a következménye, a helyi természetvédelem "keze" van a dologban. Én ennek igazán örülök, mert különösen agresszív gyomcserjérõl van szó. Bár minden árteret, mezsgyét meg lehetne tisztítani tõle..
Floo: a japánkeserûfû ellen minden dunántúli Nemzeti Park védekezik, általában vegyszerrel, mert csak attól veszik ki. Gyanítom, hogy a furcsa elfekvés is ennek a következménye, a helyi természetvédelem "keze" van a dologban. Én ennek igazán örülök, mert különösen agresszív gyomcserjérõl van szó. Bár minden árteret, mezsgyét meg lehetne tisztítani tõle..
Ma délután Wetsommal bejártuk Nagyatád DNy-i környékét, a tegnapi szupercella nyomati kutatva Link
Tarany településrõl olyan híreket kaptunk, amik szerint heves jégesõ és szél volt!
Elõtte én a Nagyatádtól nyugatra fekvõ Berzence településtõl délre lévõ Bélavár-Somogyudvarhely környékén jártam, és szálkásra vert kukoricát, néhány letört faágat találta, viszont Bélavár településtõl északra egy keskenyebb sávban földig "rombolt" kukoricás és levelektöl zöldellõ út volt, az út melletti árokból pedig még mindig szivatyúzták a vizet, 20 órával az eset után!
Tarany Dny-ra van néhány km-re Nagyatádtól, a településen még nyoma sem volt a viharnak!
Ez a kép Tarany település DNy-i végétõl volt 1 km-re, ott már a kukorica meg volt tépázva Link
Ekkor figyeltünk fel egy szûk sávban arra, hogy az akácfákon nincs levél Link
Ott volt egy szilvafa is, levél nélkül, mintha novemberben lett volna Link
A legdurvább a kérge volt, több elég méretes jég által ütött seb volt rajta Link
Nem kis jég lehet, ami ilyen sebet tud ütni a fán!
Nádszálak voltak derékba törve, pedig a nád nagyon hajlékony, kérdés, a szél vagy a jég okozta-e?! Link
Tovább néhány 100 méterrel dél felé haladva Link Link
A legnagyobb talány itt volt, az elõbbi kukoricaképektõl néhány méterre, az út túloldalán, ahol a japán keserûfû által sûrûn benõtt árok túloldala nézett így ki Link
A képen itt ÉNy felé nézek!
Ez a kép a kocsi mellõl készült déli irányba Link
Látható, hogy csak ebben a szûk sávban volt derékbatörve egy rakat japán keserûfû Link
A sáv mellett teljesen ép volt a növényzet, sõt a kukoricán jégnek sem volt nyoma Link , annak ellenére, hogy az út tulsó felén készültek azok a korábbi képek, ahol szét van verve a kukorica!
Van ott egy lakóház, régen valami mezõgazdasági épület lehetett, az udvaron lévõ szõlõ maradványai Link
Ezen a helyen mehetett át a legdurvább része, a jégre utalhat, hogy a hatalmas diófák legalsó, magának a fának az árnyékában lévõ részein lévõ levelek is szét voltak verve, vagyis a jeget a hatalmas lombkorona sem tudta felfogni!
Aztán néhány elfáradt fa Link Link Link Link Link
És még egy kis kukorica, vagyis ami maradt belõle Link
A beszámolók szerint Tarany faluban cseresznye méretû jég volt, de kárt ott nem láttunk, el lehet képzelni, ha a cseresznye méretû jég nem okozott kárt, mi lehetett ott, ahol a fa kérgét úgy megsebezte és leverte a kukoricát!
Ugyanis ha május lenne, amikor zsenge a kukorica, akkor valószínû nem tudtunk volna kukoricát fotózni, mert nem lenne kukorica!
Most, hogy már július van, a vastag levelek nem sérültek annyira a cseresznye méretû jégtõl, ahhoz, hogy így leverje õket, sokkal nagyobb méretû kellett!
Ahol mi jártunk és vizsgálódtunk, és a szõlõhegyen, ahol végül is a rossz utak miatt nem sikerült érdemi munkát végeznünk, a beszámolók alapján diónyi jég volt!
Tarany településrõl olyan híreket kaptunk, amik szerint heves jégesõ és szél volt!
Elõtte én a Nagyatádtól nyugatra fekvõ Berzence településtõl délre lévõ Bélavár-Somogyudvarhely környékén jártam, és szálkásra vert kukoricát, néhány letört faágat találta, viszont Bélavár településtõl északra egy keskenyebb sávban földig "rombolt" kukoricás és levelektöl zöldellõ út volt, az út melletti árokból pedig még mindig szivatyúzták a vizet, 20 órával az eset után!
Tarany Dny-ra van néhány km-re Nagyatádtól, a településen még nyoma sem volt a viharnak!
Ez a kép Tarany település DNy-i végétõl volt 1 km-re, ott már a kukorica meg volt tépázva Link
Ekkor figyeltünk fel egy szûk sávban arra, hogy az akácfákon nincs levél Link
Ott volt egy szilvafa is, levél nélkül, mintha novemberben lett volna Link
A legdurvább a kérge volt, több elég méretes jég által ütött seb volt rajta Link
Nem kis jég lehet, ami ilyen sebet tud ütni a fán!
Nádszálak voltak derékba törve, pedig a nád nagyon hajlékony, kérdés, a szél vagy a jég okozta-e?! Link
Tovább néhány 100 méterrel dél felé haladva Link Link
A legnagyobb talány itt volt, az elõbbi kukoricaképektõl néhány méterre, az út túloldalán, ahol a japán keserûfû által sûrûn benõtt árok túloldala nézett így ki Link
A képen itt ÉNy felé nézek!
Ez a kép a kocsi mellõl készült déli irányba Link
Látható, hogy csak ebben a szûk sávban volt derékbatörve egy rakat japán keserûfû Link
A sáv mellett teljesen ép volt a növényzet, sõt a kukoricán jégnek sem volt nyoma Link , annak ellenére, hogy az út tulsó felén készültek azok a korábbi képek, ahol szét van verve a kukorica!
Van ott egy lakóház, régen valami mezõgazdasági épület lehetett, az udvaron lévõ szõlõ maradványai Link
Ezen a helyen mehetett át a legdurvább része, a jégre utalhat, hogy a hatalmas diófák legalsó, magának a fának az árnyékában lévõ részein lévõ levelek is szét voltak verve, vagyis a jeget a hatalmas lombkorona sem tudta felfogni!
Aztán néhány elfáradt fa Link Link Link Link Link
És még egy kis kukorica, vagyis ami maradt belõle Link
A beszámolók szerint Tarany faluban cseresznye méretû jég volt, de kárt ott nem láttunk, el lehet képzelni, ha a cseresznye méretû jég nem okozott kárt, mi lehetett ott, ahol a fa kérgét úgy megsebezte és leverte a kukoricát!
Ugyanis ha május lenne, amikor zsenge a kukorica, akkor valószínû nem tudtunk volna kukoricát fotózni, mert nem lenne kukorica!
Most, hogy már július van, a vastag levelek nem sérültek annyira a cseresznye méretû jégtõl, ahhoz, hogy így leverje õket, sokkal nagyobb méretû kellett!
Ahol mi jártunk és vizsgálódtunk, és a szõlõhegyen, ahol végül is a rossz utak miatt nem sikerült érdemi munkát végeznünk, a beszámolók alapján diónyi jég volt!
A txt nem szentírás és én is csak amatõr vagyok de lelkes adat gyûjtõ. Az elsõ oldal a országos napi rekordok a második a budapesti napi rekordok. Mind a kettõ érték arra a napra rekordnak számít és a 39,5°C egyben havi rekord is.
Link
A link alatt már Szeged is fent van, katt az abszolút rekordokra.
Snowhunter Jóskának is van egy remek gyûjteménye a honlapján:
Link
A 36,9°C-ot nem tudom megerõsíteni, mert mint írtam én is amatõr vagyok, de nekem ez tûnik helyes értéknek, az viszont tény, hogy 2003-ban is igen meleg volt abban az idõszakban.
A 41,6°C-os érték is valószínû, hogy helyes mert az OMSZ Magyarország éghajlati atlasza alapján írtam fel.
Idézem: "Az eddigi Magyarországon mért abszolút maximum-hõmérséklet, 41,7°C-ot Békéscsabán mérték, azonban 2000-ben. A másodmaximumot 1950-ben Csongrádom mérték, ez 41,6°C volt". A Pécsen mért érték is helyes lesz met itt van szintén egy remek lap itt találod a Föld országaiban mért rekordjait fent van a 41,9°C Kiskunhalas, 41,7° Békéscsaba, 41,6 Csongrád, és a 41,3°C Pécs is. Valamint a tavaly mért budapesti abszolút rekordjai is:
Link
Link
A link alatt már Szeged is fent van, katt az abszolút rekordokra.
Snowhunter Jóskának is van egy remek gyûjteménye a honlapján:
Link
A 36,9°C-ot nem tudom megerõsíteni, mert mint írtam én is amatõr vagyok, de nekem ez tûnik helyes értéknek, az viszont tény, hogy 2003-ban is igen meleg volt abban az idõszakban.
A 41,6°C-os érték is valószínû, hogy helyes mert az OMSZ Magyarország éghajlati atlasza alapján írtam fel.
Idézem: "Az eddigi Magyarországon mért abszolút maximum-hõmérséklet, 41,7°C-ot Békéscsabán mérték, azonban 2000-ben. A másodmaximumot 1950-ben Csongrádom mérték, ez 41,6°C volt". A Pécsen mért érték is helyes lesz met itt van szintén egy remek lap itt találod a Föld országaiban mért rekordjait fent van a 41,9°C Kiskunhalas, 41,7° Békéscsaba, 41,6 Csongrád, és a 41,3°C Pécs is. Valamint a tavaly mért budapesti abszolút rekordjai is:
Link
Na akkor rakjuk rendbe kissé ezeket a rekordokat!
Elõször is - sajnos - a teletext nem mindig mérvadó, annak ellenére sem, hogy ez az egyetlen hivatalosan elérhetõ forrás.
(1): az országos rekord mindig a budapestit is magába foglalva szerepel a txt-n!!!; ha ezúttal tényleg 38,8 volt kiírva, akkor az hiba (ettõl még lehetett aznap Szegeden 38,8, de még egyszer mondom, nem veszik külön a Budapesten kívülieket)
(2): így van, 2000-bõl származik az a rekord valóban, mint ahogy a június 14-i is (38,8, szintén Kecskemét); ellenben a 12-i már 2003-as (35,8, és ez is Kecskemét)
(3): ha figyelmesen nézegeted a txt-t, bizony idõnként rátalálsz majd ilyen hibákra; a valós rekord 41,6, Csongrád, azonban errõl valahogy sokszor megfeledkeznek, és a pécsit tüntetik fel (pl. 2000-ig a középiskolai földrajzi atlaszokban is az szerepelt abszolút rekordként, és nem a csongrádi)
(hogy mást ne mondjak, a txt-n az abszolút hidegrekord sem szokott szerepelni február 16-án)
Elõször is - sajnos - a teletext nem mindig mérvadó, annak ellenére sem, hogy ez az egyetlen hivatalosan elérhetõ forrás.
(1): az országos rekord mindig a budapestit is magába foglalva szerepel a txt-n!!!; ha ezúttal tényleg 38,8 volt kiírva, akkor az hiba (ettõl még lehetett aznap Szegeden 38,8, de még egyszer mondom, nem veszik külön a Budapesten kívülieket)
(2): így van, 2000-bõl származik az a rekord valóban, mint ahogy a június 14-i is (38,8, szintén Kecskemét); ellenben a 12-i már 2003-as (35,8, és ez is Kecskemét)
(3): ha figyelmesen nézegeted a txt-t, bizony idõnként rátalálsz majd ilyen hibákra; a valós rekord 41,6, Csongrád, azonban errõl valahogy sokszor megfeledkeznek, és a pécsit tüntetik fel (pl. 2000-ig a középiskolai földrajzi atlaszokban is az szerepelt abszolút rekordként, és nem a csongrádi)
(hogy mást ne mondjak, a txt-n az abszolút hidegrekord sem szokott szerepelni február 16-án)
Júniusi visszatekintés (zárójelben a 2007-es adatok):
Havi adatok:
Tátl: 21,0°C (21,3°C)
Tmin átl.: 15,3°C (15,2°C)
Tmax átl.: 27,4°C (27,8°C)
Pmin átl.: 1013,2hPa
Pmax átl.: 1016,6hPa
RHmin átl.: 46%
RHmax átl: 89%
Csap: 109mm
Nyári napok száma: 11 (16)
Hõség napok száma: 10 (
Forró napok száma: 0 (1)
Csapadékos napok száma: 17 (ebbõl nem mérhetõ:3)
Zivataros napok száma: 11
Napi adatok:
Max. Tátl: 27,1°C (23.) (26,0°C)
Min Tátl: 15,4°C (15.) (16,8°C)
Tmax: 34,2°C (23.) (35,0°C)
Tmin: 8,9°C (16.) (10,5°C)
Pmax: 1021hPa (10.21.22.26.27.)
Pmin: 1007hPa (13.)
RHmax: 94% (9.10.19.)
RHmin: 29% (2.)
Max. csap: 22,9mm (5.)
Legnagyobb napi hõingás: 17,1°C (22.) (17,5°C)
Legkisebb napi hõingás: 6,1°C (18.) (4,5°C)
Legnagyobb napi RH vált: 53% (20.25.)
Legkisebb napi RH vált: 23% (18.)
Legnagyobb napi P vált: 7hPa (27.)
Legkisebb napi P vált: 2hPa (6.12.14.15.16.19.21.)
Egyébb havi adatok(csak érdekességképpen):
Szeles idõszak: 45,3%
Jellemzõ szélirány: ÉNy 32% Ny 22%
Felhõfedettség:
Derült:25% Gyengén f.:22% Közepesen. f.:17% Erõsen f.:20% Borult:17%
23.-án és 24.-én a napi Tmin 20°C felett volt - tavaly összesen 5 ilyen nap volt, mind júliusban.
Havi adatok:
Tátl: 21,0°C (21,3°C)
Tmin átl.: 15,3°C (15,2°C)
Tmax átl.: 27,4°C (27,8°C)
Pmin átl.: 1013,2hPa
Pmax átl.: 1016,6hPa
RHmin átl.: 46%
RHmax átl: 89%
Csap: 109mm
Nyári napok száma: 11 (16)
Hõség napok száma: 10 (
Forró napok száma: 0 (1)
Csapadékos napok száma: 17 (ebbõl nem mérhetõ:3)
Zivataros napok száma: 11
Napi adatok:
Max. Tátl: 27,1°C (23.) (26,0°C)
Min Tátl: 15,4°C (15.) (16,8°C)
Tmax: 34,2°C (23.) (35,0°C)
Tmin: 8,9°C (16.) (10,5°C)
Pmax: 1021hPa (10.21.22.26.27.)
Pmin: 1007hPa (13.)
RHmax: 94% (9.10.19.)
RHmin: 29% (2.)
Max. csap: 22,9mm (5.)
Legnagyobb napi hõingás: 17,1°C (22.) (17,5°C)
Legkisebb napi hõingás: 6,1°C (18.) (4,5°C)
Legnagyobb napi RH vált: 53% (20.25.)
Legkisebb napi RH vált: 23% (18.)
Legnagyobb napi P vált: 7hPa (27.)
Legkisebb napi P vált: 2hPa (6.12.14.15.16.19.21.)
Egyébb havi adatok(csak érdekességképpen):
Szeles idõszak: 45,3%
Jellemzõ szélirány: ÉNy 32% Ny 22%
Felhõfedettség:
Derült:25% Gyengén f.:22% Közepesen. f.:17% Erõsen f.:20% Borult:17%
23.-án és 24.-én a napi Tmin 20°C felett volt - tavaly összesen 5 ilyen nap volt, mind júliusban.
Nem sok változást okozott itt a tegnap átvonult hidegfront. Mérhetõ mennyiségû csapadék nem volt, alig hûlt le a levegõ, a szél is csak átmenetileg volt erõs.
Úgy értsem, hogy (1) a szegedi 38,8°C is stimmel 1935.06.28-ára, és azért adták meg egy hete a Képújságban mert ott a budapesten kívüli rekord szerepel "országos rekord"-ként; (2) megerõsíted hogy Kecskeméten a június 13-ai 36,9°C-t valóban 2000-ben mérték?
Közben ma újabb eltérést vettem észre: a Képújság szerint a mai országos rekord "41.3 fok Pécs_külterület 1950", pedig minden más forrás (Te is) egy magasabbat ad meg: Csongrád, 41,6°C. (Törölték, bizonytalan?)
Közben ma újabb eltérést vettem észre: a Képújság szerint a mai országos rekord "41.3 fok Pécs_külterület 1950", pedig minden más forrás (Te is) egy magasabbat ad meg: Csongrád, 41,6°C. (Törölték, bizonytalan?)
Igen mind a kettõ valószínû, hogy rekord lesz. A budapesti azon a napon mért legmagasabb és helyes a 39,5°C, és még mindig is havi rekord is egyben. A második kérdésed (esetleg ha törölték, akkor nem, de nem valószínû) a 13-án mért rekord, a 36,9°C Kecskemét lesz.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Hétvégén újabb hidegfront érkezik
Időjárás-változás | 2025-07-31 10:46
Szabályzat