Meteorológiai esélylatolgatások

Az OMSZ Egerre már 10 fok alatt várja a T maxot péntektõl, továbbá ÉK-i légáramlást. Úgy látszik lesz anticiklon és hidegbeszivárgás.

Bizony eszerint itt akár 10 fok alá is lehûlhet a hõmérséklet 10 nap mulva nappal !

Frissített anomália elõre.
Visszaraktam bele a novembert mert érdekes lehet szerintem, de az átlagban nincs benne. Link

Képek hang nélkül:
Link
Link
Link

Az elkövetkezendõ 2 hétben kétszer is várható,hogy É-Eu. -tól északra hatalmas méretû hidegmag-áthelyezõdés fog történni Grönland felõl..Az elsõ,-néhány nap múlva- csak Ék-K-Eu-át fogja érinteni,hozzánk esetleg Ac peremen fog kevés beszivárogni. A 2.,úgy 10 napon túl még bizonytalan,de már Eu nagy részét-KözépKelet-i részét is elérheti...

Az talán látszik és kijelenthetjük, hogy nobember elsõ felében a hidegfelhalmozódás hatására többszöri hidegleszakadás valószínû Európára, ami azonban nem érinti a teljes kontinenst.
Nagyobb eséllyel kelet európát érhetik el. És most már tényleg azt mondom elérkezett az idõ, hogy ténylegesen leessen az elsõ hó az országban 20.-ig beszárólag azaz az elkövetkezõ 2-3 héten belül. természetesen elsõsorban nyugaton vagy/és északon.

Igazad van 10-12 ig voltak nyári napok utána jött a lehûlés. A hsz-om lényegén azonban nem változtat.

Ez tetszik!
A térképed alapján többek között a Bermuda-háromszög, a Szahara és Alaszka viszonylatában is van "magyarázatra szoruló" korreláció a hazai idõjárással.

Azt megfigyeltem, hogy az elmut években ÉK európai partvonal, a balti tenger-finn öböl környéke nem nagyon jegesedett el - azaz ritkábban, pedig a régebbi atlaszokban be volt jelölve egészen Litvániáig a jég határa. Az ott élõk biztosan tapasztalják saját maguk ezt a változást.

Mivel többen érdeklõdtek ill. kételkedtek a jégborítottság egyik kulcsterületének hatását felröppentõ írásaimra, próbálom minél rövidebben kifejteni.

Annyit elöljáróban mondhatok, hogy a jégborítottság semmilyen összevetésben nem egyeduralkodó befolyásoló tényezõ.
Hiszen elsõ ránézésre vannak erõsebb késõ õszi jégborítottságot követõ enyhe telek, ill. fordítva.

Azonban két dolog bizonyos értelemben erõsebb befolyásoló tényezõvel bír (ám nem egyértelmû, elõsegítheti a hidegebb európai telet, ám nem automatikusan "elõkészíti").
1.: Az egyik, az a jegesedés tendenciája, hogy állandósult, csökkenõ, vagy növekvõ-e.
2.: Másik ennek kiszemelt területe, amit már többször említettem, a Svalbard és Novalja Zemlja közötti/körüli rész.

Az 1. nyilvánvaló, hisz a 2. pontban említett terület ütemesen jegesedése egy folyamat részét jelenti, ám egy állandósult, vagy csökkenõ jég (azaz nem elég nézni méreteket, átlaghoz viszonyítani, dinamikáját kell figyelni, nekem ez nagy tanulság volt, nem értettem 2006-ban a folyamatot, most már igen) egy ellentétes folyamat része.

Arra kell gondolni, hogy borítottság alakulása valamely folyamat okozata.
Például a Golf-áramban foglalt hõmennyiség ill. a felszíni hullámzás (ezt még vizsgálom, egyelõre ott tartok, hogy nem önmagában kell nézni a borítottság változását) változása.

A "kulcsterületem" borítása és annak változása is fontos tényezõ, példák (átmeneti visszatekintést engedjetek itt meg, szükséges eme íráshoz), adott év november 1. és december 15. jégborítottsága:

A hideg telek, vagy hideg téli idõszakok:
1996/1997: Link
2001/2002: Link
2002/2003: Link
2003/2004: Link
2005/2006: Link

Enyhe telek ill. enyhe téli idõszakok:

1993/1994 (ez elsõre egy kakukktojás, bár a télies novemberi jelleg nem véletlen mûve ezek szerint és bizony 1993 Karácsonya a Dunántúlon emlékezetes volt, a kiinduló ok az európai hidegleszakadásból eredõ, felettünk elhúzó med.ciklon): Link
2000/2001: Link
2006/2007: Link

Leolvasható ezekbõl, hogy ha nagy százalékban jelen van egy erõs Svalbardtól keletre kialakuló és Skandinávia felé mutató jégnyelv (az idén is kialakult: Link ), akkor ld. mindjárt.

Ez, ahogy az elején is mondtam, nem kizárólagos feltétel, ám ha a tendencia jegesedést mutat nagy százalékban, akkor bizony a sarki hidegmag egy része eme területen fejti ki hatását, és közvetve kihat a kontinenset elérõ hideg légtömegeket jelölõ idõjárási helyzetekre (erõs blocking-hurkok ill. állandósult északkelet-európai ciklon hátoldali hidegárama, a WZ archívumaiba vissza lehet ezeket keresni).

Összességében nem egyértelmû okozatokat vázoltam, hanem inkább lehetõségeket, befolyásoló faktorokat ill. azok összefüggéseit.

Megmondom õszintén ezzel én sem vagyok teljesen tisztában. Véleményem szerint igen egyrészt könnyebben alakulnak ki az AC a térségben másrészt lehetõvé teszi a nagy mennyiségû hideg levegõ felgyülemlését, és úgy tudom, hogy a nagy hidegbetörések ebbõl vannak ÉK felõl.

Hát, sajnos konkrétan (még mindig) én sem értem miért annyira fontos a jégborítottság..., de ha nagyon ragaszkodunk hozzá, akkor kereshetünk összefüggéseket (persze Derick már utalt a kapcsolat "erõsségére"):

Még mindig inkább a 2006-os állapotokhoz hasonlít a jég kiterjedése, persze hol egy picit kisebb most, hol egy picit nagyobb 2006-ban és fordítva, de az eltérés még mindig nem szignifikáns: Link , szignifikáns eltérés már az elejétõl fogva (3 hete is) a hóborítottság nagyságán mutatkozott be 2006. javára.

Valamint én a szezonális elõrejelzéseknek sem tudok örülni, ugyanis a Met Office igen bús jövõképet festett meg:

Nyomás, csapadék és hõmérséklet elõrejelzés: Link Link Link

Egy 2006-os példa: Link Link

Ez is egy kimenetel..., a modellek szerint a legvalószínûbb.
Az elõrejelzés lényege: Zonális magasnyomású híd Dél-Európa felett, északon erõs ciklonaktivitással, nálunk kevés csapadékkal és eseménytelen idõvel, persze nem biztos, hogy enyhével..., de ködössel.
Mielõtt valaki kiforgatná szavaimat ezen kívül nyílván elõrodulnak majd más makroszinoptikus helyzetek is. Sõt, az is lehet ez nem jön be.

Remélem mielõbb megtudjuk (vagy lehet hogy csak én nem tudom?) mitõl kulcsterület Novalja Zemlja , és jegesedése.(Csak tippelek: Hatással van a jegesedés a kelet európai síkság AC-s helyzeteire, ezáltal a hóborítottságra? Skandinávia idõjárására? Így van esély a Balti tenger befagyására? A Golf áramlást befolyásolná? Elnézést , ha sok hülyeséget kérdeztem.)

Hát a Szerbek igy látják a jövõt,mindenki kezelje úgy ahogy akarja,minden esetre,kisebb figyelmet meg érdemel!

Dom: 7-e után még voltak nyári napok (itt 11-én pl. 28 fok), de 12-e után valóban jött az erõs lehûlés.
Közben a GFS továbbra is azt mutatja, hogy 10-e után lehet némi változás, valószínûleg ciklonok érhetnek el bennünket. Lehûlést is mutat 15-e körül, de ez még nagyon messze van, nem érdemes vele foglalkozni.

Már bocsi,de emlékeim szerint csak szeptember 7-ig volt nagy kánikula.

Összetett a kérdés. Én is inkább a közép-európai "nagytérség" tele és a jégborítottság mértékét vizsgálnám, ok-okozati összefüggést keresve.

A Kárpát-medence csak így "magában" más "állatfajta". Túl sok a helyi tényezõ...

Snowhunter nem feledtem kérdésed, csak ma éppen hogy szemezgetni volt idõm a fórumon. Egy rendesebb összegzésben akarok a témához hozzászólni - többi fórum hozzászólással kapcsolatban is.

Ígértem korábban, hogy készítek egy korrelációs térképet, hogy a magyarországi havi középhõmérsékletek, hogy kapcsolódnak más - pl amerikai vidékek - havi középhõmérsékletével. 1948-2008 között vizsgáltam a januári havi T850-t.
Elkészítettem a január havi 850 hpa-os középhõmérsékletre vonatkozóan egy ilyen térképet:
Link
Azért január mert legmarkánsabban általában ebben a hónapban jelentkeznek meg a kapcsolatok.
A tréképen jól látható, hogy igazából szoros kapcsolat csak a közeli vidékekkel áll fenn, de nincs szignifikáns kapcsolatban pl. Észak-Amerikával, vagy Ázsia belsõ részeivel.
Szignifikánsnak mondható (ez a 61 év miatt ez durván, +/-0,35-nél nagyobb, kisebb érték esetén mondható) kapcsolat Grönland térségével van - fõleg annak déli körzetével, valamint az Arab-félszigettel - ott furcsán magas - -0,5.

"Konkrét szignifikáns kapcsolata a téllel kevéssé merült fel az elmult évek alapján "

Ezt nyílván úgy érted, h a mi picinyke országunk telével kapcsolatban. Sokkal több értelme lenne olyan összevetés(ek)nek amelyek pl. Eurázisa vagy csak Európa teleit és a jégborítottság változását vizsgálják.

A véleményem a sarki jéggel kapcsolatban továbbra is annyi, h jó ha minél több és nagyobb kiterjedésû, de ez még egyáltalán nem elég egy jó télhez a mi kis országocskánkban.

Itt elsõsorban a tavalyelõtti extrém enyhe telet és a tavalyi valamivel hidegebb telet hasonlítgattuk össze. Pedig 2006.-ban jó 1/3-nyival nagyobb volt a jég, mint tavaly.

Egyébként a térképek alapján épp Novaja zemlja területén volt e legintenzívebb a visszahúzódás. Érhetetlen számomra olyan Czelnai elõadásuk után ami az Észak-atlani áramlás lassulásáról szól. Ez így teljesen logikátlan, az ok-okozati összefüggés.

A Hosszabb távú nagy felbontású JMA úgy néz ki 12--e körül határozott lehûléssel számol, eddig a tendencia bejött neki, kíváncsi leszek rá.

Nem tudom használ-e valaki az elõrejelzésekhez WXSIM idõjárás szimulátort én most tesztelem !

Az 1982/83-as tél nagyon enyhe volt, az 1998/99-es pedig átlag alatti sok hóval.Csak viszonyításképpen a dolphy45 által leírtakkal.

A jégborítottságról és annak határásról releváns hozzászólások olvashatóak a : 54552, 54554, 54555, 54557, 54683, 54814, 54816. hozzászólásokban. Konkrét szignifikáns kapcsolata a téllel kevéssé merült fel az elmult évek alapján ld. anarki hozzászólásai

A jégborítottság mértéke nem egyenesen arányos a tél hõmérsékletével, és anomáliáival!

Akkor valóban érdekes lehet az általad jelzett jégborítottság növekedési üteme, ha az nem fog megtorpanni. Nekem most még úgy tûnik a jelenlegi növekedés az átlagostól való lemaradás "ledolgozásának" is betudható. Link "Utolérve" az átlagot félõ lelassul ez a növekedési ütem.
Megnéztem volt-e példa rá, hogy már október végére jelentõs jégborítottság alakuljon ki az Új-föld és a tõle keletre esõ teljes területen (Kara-tenger). Két ilyen évet találtam 1982 és 1998. Link Link Ettõl jelenleg még igencsak elmaradunk. Valószínú a minél nagyobb és közelebbi jégborítottság növeli (legalább) a télbe vetett reményünket, de nekem úgy tûnik a golf áramlat évrõl-évre elég stabilan visszatartja az északi jégmezõk határvonalait É- ÉK Európa felett.

A ködöt nem de a reggeli kisugárzásból adódó hõmérsékletek elõrejelzése, ami a napi átlagba is beszámít sokkal nagyobb szórást mutat, mint a nappali Tmax. Lásd pl. ma reggel 4-8 fok között szóródtak a T-min-ek, tegnap viszont 8-13 fokok voltak. Ennyit tesz a kisugárzás !

Köszönöm(milyen más értelmes segítõ szándékkal). Ezt én is láttam,de konkrét dolog ebben sincs.Akkor várok 2-3 hetet és elõbb-utóbb kiderül.

Bocs Snowhunter, hogy én válaszolok. Az 54800-as hsz-t olvasd el. Majd két-három hét múlva elmondja. Off

Az ECM alapján is 10 fok alatt maradhatnak a maximumok 7.-e után, így a tendencia valóban egyértelmûen látszik.:
Link

Magát a JMA-t is vártam ! Furcsán viselkedik, néhány GFS tag is hasolnót vár, azaz marad a köztes idõ, a hideg messze tõlünk keletre mehet el, viszont a ciklonok is elkerülnek. Ebben az esetben is lehûléssel számolhatuk, csak sokkal folyamatosabb és kisebb mértékûvel.

Örülök neki, hogy többeknek leesett mire is akartam a hozzászólásommal rávilágítani.
Én sem igazán gondolnám, hogy a modellek belekalkulálják az elõrejelzett negatív anomáliába az esetlegesen kialakuló ködöt. Ráadásul a ködhöz valami értelmes, csapadékos idõjárás (netán hó), továbbá hideg szükségeltetik. Szóval véleményem szerint iszonyúan bele kell húzni november 2. felének, ha negatívan akar zárni. Hatalmas brusztolásra lesz szükség, mert az elsõ 10 nap nagyon odavág!

Szerintem inkább most legyen ilyen langymeleg idõ,déli áramlással,minthogy decemberben,januárban vagy februárban.
Amúgy a november simán lehet negatív,lásd.zeptember.

Miért ne lehetne negatív a november? Nem emlékeztek, h szeptember kb. 15-18-ig tombolt a hõség 32-38 fokkkal és úgy lett negatív a szeptember, mert beütött egy tartós hidegcsepp ill. ék-i áramlás és itt ragadt vagy két hétre.

Más: A fáklya ritka szépen mutatja a lehûlést a nov 3-6 közötti csúcsról (t850 8-12), nov 11-14-ra nagy eséllyel legalább (70-80%)0-5 fok közé hûl, ill. vannak vérmesebb versenyzõk is, akik már jóval 0 alá viszik a 850-et.

Az ist nem igazán értem,de kösz a segítséged,kimerítõ-magyarázó válasz volt. Hónapok óta minden hsz-t elolvasok ebben a fórumban,de eddig nem találkoztam vele,ezért bátorkodtam megkérdezni.

Ezt is többször említette hosszasan !

Ezt többször említetted már,hogy ez a kulcsterület.Miért?

Hát legyen. Borítékoljuk.
Szerintem pozitívval zárunk novemberben is.

Na persze de ha jól meggondolod, nemcsak a fáklya, hanem egy jópár metnetes is már a cm-ben számolta a havat a medencére, azaz épp akkor ide számolták a mediciklon központját így okt végére. Nappal +5:+10 fokkal. 25.-e táján valóban volt néhány átlag alatti nap, azonban ez csak átmeneti lehûlés volt. Ráadásul ugyanannak a teknõnek a tengelye helyett épp az elõolfalra kerültünk. Ma pl. Németroszágban jónéhány helyen havazott síkvidéken vagy ott van a londoni 74-éves rekord.
A szeptemberi negatív, októberi pozitív anomália után novemberben pár tizeddel negatív tendenciát és anomáliát várok !

Szerintem hó és köd nélkül nem menne a negatív anomália. Az elsõ egy hetet el lehet felejteni. A következõ héten is legfeljebb átlagosra hûlhet, és valahol 260 óránál körvonalazódik egy markánsabb lehûlés, aminek az elõréje annyit ér jelenleg, mint ennek a mediciklonnak az ugyanilyen idejû elõréje. Marad tehát bõ két hét, hogy negatívra hozzon egy szokatlanul meleg elsõ hetet és egy talán átlagos, de inkább pozitív felé hajló második hetet. Egy olyan váltás mint szeptemberben? Az lenne a nem semmi.
Ráadásul úgy hûti a novembert, hogy nyilván a modell is látja, hogy mit csinált ide ez a mediciklon.

Ami itt negatív anomáliát szülhet, az a hó, az emiatt lekúszó éjszakai T-k, majd egy enyhe melegedés a magasban jó kis konzerváló ködöt hoz. Szóval vagy havazás és hideg, de sürgõsen 20-a után vagy az elõre tévedni fog Éppen ezért egy markáns váltásnak, amivel hóval és hideggel járhat, ugyanolyan esélyt adnék novemberre, mint magának az elõre beválásának.

A kulcsterületen (Svalbard-Novalja Zemlja) a tendencia (tempós jegesedés) változatlan: Link

Érdekes ahogy a GFS ismét a jól megszokott módon kilóg, már nem az elsõ futás ez, régebben itt volt egy vita hogy akkor a fõfutás alkalmazkodik-e, avagy csak "hülyéskedik", igaz ennek a vitának a kimenetelére már nem emlékszem. Mindegy is, a 12Z-s fáklyán már több tag is kezdi követni a fekete bárányt, majd meglátjuk ezúttal hogyan fog alakulni.

Októberre még 7.-én is negatív anomáliát várt, ebbõl sikeredett egy kb. 3 fokos pozitív.

Ez így igaz !

Ezt tudjuk, már napok óta 5-20 % körül mozog ennek a lehetõsége.

Szerintem a December a Január is átlagos körül van nem értem hol látsz pozitívot.

Talán egy blocking szitu lehet kiépülõben november közepe tájékán vagy a hónap második felében.

Ebben teljesen igazad van, én is ezt akartam írni, de megelõztél, viszont belegondoltam, hogy mennyire van realitása annak, hogy ez a modell számol a köd kialakulásával? Én azért nagyot néznék, ha bele tudná számolni az esetleges ködös napok számát, illetve egész nap megmaradó ködök helyét, idejét. Erre elég kicsi az esély azért

Igen ez igaz, sõt most visszanéztem az elõzõ napok futásait, és napról napra hûti novembert.
Érdekes, illetve furcsa.

Elnézve a szezonális elõrejelzést...hát lehet hogy novemberre negatív anomáliát mutat ami még enyhén szólva is bizonytalan,de december,január,február mind pozitív anomáliával büszkélkedhet....szép kis elõjelek

Ezzel egyetértek, mégis a ma frissült modell ezt mutatja. Ez tény !

Megnézegettem a dolgokat.
A következõ egy hét alatt kezdésnek összeszedünk vagy 3-4 fokos pozitív elõnyt.
Az azt követõ helyzet meg jó esetben átlag közelit hozhat, de ez csak jó esetben, az a hét is plusszos lehet.

Így azután igen bele kell húzni a maradék két hétben.

Elsõ hét +4 fok,
Második 0 ( erõs kétségeim vannak )
Harmadik -2
Negyedik -2

Ez akkor éppen átlagra jönne. Persze lehet ez még negatív, de .......

A 850 hpa ilyen helyzetben nem tükrözi a 2 m-es hõmérsékleteket. Ha pl köd van akkor hiába van odafenn +10 fok ha itt lenn nappal is csak +4+7 fok van.