Meteorológiai esélylatolgatások
Nektek semmi sem jó! 
Javított változat, csak dec. jan. és februárral, közben lesz majd "long version" is! Link
Javított változat, csak dec. jan. és februárral, közben lesz majd "long version" is! Link
Nagyon szépen összefoglaltad, mint mindig, köszönjük!
Paraszti logikával hasonló módon próbáltam értelmezni délután (54767).
Paraszti logikával hasonló módon próbáltam értelmezni délután (54767).
Az amerikai NCEP CFS modell nem statisztikus modell, hanem bizony dinamikus modell, ahogy ezt maguk a szerzõk is írják:
"The Climate Forecast System (CFS), the fully coupled ocean–land–atmosphere dynamical seasonal prediction system, which became operational at NCEP in August 2004..."
"The atmospheric component of the CFS is a lower-resolution version of the Global Forecast System (GFS) that was the operational global weather prediction model at NCEP during 2003. The ocean component is the GFDL Modular Ocean Model version 3 (MOM3)."
S. Saha, S. Nadiga, C. Thiaw, J. Wang, W. Wang, Q. Zhang, H. M. van den Dool, H.-L. Pan, S. Moorthi, D. Behringer, D. Stokes, M. Pena, S. Lord, G. White, W. Ebisuzaki, P. Peng, P. Xie , 2006 : The NCEP Climate Forecast System. Journal of Climate, Vol. 19, No. 15, pages 3483-3517.
A cikk a modellrõl itt letölthetõ:
Link
A cikkben szép összegzõ leírást lehet kapni hogyan és mint épül fel a modell - milyen felbontás a légkörre és óceánra vonatkozóan.
Szóval röviden a CFS egy kapcsolt óceán-szárazföld-légkör szezonális elõrejelzõ rendszer. A légköri folyamatok elrõejelzésére - a GFS egy más fajta verzióját, az óceáni folyamatok elõrejelzésére pedig egy GFDL MOM v3.-as modell.
"Four forecast runs are produced each day for 9 target months. Initial conditions are from the NCEP/DOE Reanalysis-2 (R2) for the atmosphere and from NCEP global ocean data assimilation system (GODAS) for the ocean. The forecast displayed here is ensemble mean of 40 forecast members from initial conditions of the last 10 days. All anomalies are with respect to 1981-2006 hindcast climatology"
Link
A CFS-t 4-szer futtatják egy nap 9 hónapra elõre. A bemenõ légköri adatok a megelõzõ 10 nap adatai az NCEP/DOE reanalízisekbõl (R2) és hasonlóan az óceánra a GODAS-ból.
40 darab ensemble futás készül, amelyek átlaga látható itt. Nagyon fontos tudni, hogy nem a megfigyelt klímához vonatkoztatva kerül megjelenítésre, hanem a modell által 1981-2006-re elõállított hindcast klímához képest vizualizálják az anomáliákat - mondhatni a modell klímához. Ezért is van többek között, hogy pontos hõmérsékleti értékkel nem fogja reprezentálni a hónapok hõméréskleti anomáliáját - meg ugye mégis 40 ENS tag átlaga. Szóval ami a modellnél pl. +0.5 fok az a valóságos megfigyelt mérésekkel kalkulálva akár 1, 1,5 fok is lett és másik irányba is.
Többek között azt is érdemes megemlíteni - amit már korábban is megtettem, hogy havi szinten változhat nyugodtan napról napra - annak megfelelõen, hogy egy-egy esemény hogyan tolódik. Viszont szezonális szinten (3 havi átlagot nézve) ezek az ingadozások elsimulnak és pontosabb képet kaphatunk az elõttünk álló hónapok folyamatairól. Persze három havi szinten is lehetnek egy hónap alatt akár számottevõ változások is, mint ahogy most is a következõ 9 hónapot tekintve.
Október elejei futás:
Link
Most pedig:
Link
Hó elején a Kárpát-medence térségét durván +0,5-0,6 fokos anomáliában látta, ám most alig +0,25 fok.
Szeptemberben egyébként ugyanezen idõszak ugyanezen részen ~ -0,25 fok
Augusztusban, júliusban szintén ~ -0,25 fok
Júniusban pedig 0 fok körül.
Amit levonhatunk, hogy egy jó ideje átlagos körülinek sejteti a térségünket. Azt azonban tudni kell, hogy a modell felbontása durván 200 km-es Gaussian rácstávolságnak felel meg - továbbá szigma koordináta-rendszert használ (64 szint, legmagasabb szint 0,2 hPa).
Illetve nem felejtendõ, hogy a modell a régebbi amerikai operatív szezonális modellt váltotta és a cél az ottani szezonális elõrejelzések javítása - így ne csodálkozzunk esetleg, ha pl Észak-Amerika régiójára jobb, mint pl. a Kárpát-medencére.
Egyébként az ECMWF szezonálisa is elérhetõ - persze három havi bontásban:
Link
Pl. azt mutatta, hogy a júl-aug-szept idõszak az átlagosnál melegebb lesz azért bõ 1 fokkal:
Link
ehhez képest inkább átlagos lett majdnem.
A CFS legalább inkább átlaghoz közelinek adta:
Link
és még a Skandináv-félsziget északkeleti részét érintõ negatív anomáliát is sejtette - ott 1, 1,5 fokkal maradt el ezen idõszak átlaga a megszokottól.
Tudom egyszeri kiragadás, de nem is az volt a mondandóm, hogy a CFS jobb, mint az ECMWF féle... ahhoz bõven 2-3 éve minden egyes szezonális - három havi - elõrejelzését verifikálni kéne, hogyan is valósult meg. Csupán azt szerettem volna kifejezni, hogy lehet egy modell amerikai, európai még nem nem biztos hogy mert ez vagy amaz csinálja jobb vagy kevésbé. Nagy mértékû kutatások vannak ezek hátterében is, hogy ezeket javítsák fejlesszék. Két nagy szezonális elõrejelzést készítõ rendszer van és több éve - már évtizede - hogy ezeket folyamatosan fejlesztik a jobb eredmény elérése érdekében. Szerintem jó ez, hogy ezeket készítgetik, tesztelgetik és nem kis csapat van ennek fejlesztésére. Ráadásul igazából operatív használat a végsõ próbára tétele egy modellnek és akár egy-két évig is mehet operatívan, hogy kiderüljön mennyire jól és hol mit kell javítani benne.
Lehet, hogy néhányan utáltok már ezért, hogy itt kvázi mintha kardoskodnék amellett, hogy hú szezonális elõrejelzések milyen klafák - pedig magam is tudom, hogy nem klafák, sõt, van hogy egy idõszakban nem hogy 60%-os megbízhatósága de még talán 20-30%-os sincs. Mindösszesen csak szerintem egy szezonális elõrejelzéstõl nem érdemes és nem lehet elvárni hogy úgy mûködjön, mint egy napi idõjárás elõrejelzés, vagy úgy tekinteni hogy ez is az. Más egy napi idõjárás elõrejelzés, más egy szezonális elõrejelzés - nem hiába nem szezonális idõjárás elõrejelzésnek nevezik - és más egy éghajlati elõrejelzés ... utóbbiról inkább nem is beszélnék.
Befejezem mert még szétesik miattam a fórum. Ha még mindig van helyesírási hiba bocsi, de enyhén szólva fáradt vagyok.... most látom, hogy van off gomb
Cool.
"The Climate Forecast System (CFS), the fully coupled ocean–land–atmosphere dynamical seasonal prediction system, which became operational at NCEP in August 2004..."
"The atmospheric component of the CFS is a lower-resolution version of the Global Forecast System (GFS) that was the operational global weather prediction model at NCEP during 2003. The ocean component is the GFDL Modular Ocean Model version 3 (MOM3)."
S. Saha, S. Nadiga, C. Thiaw, J. Wang, W. Wang, Q. Zhang, H. M. van den Dool, H.-L. Pan, S. Moorthi, D. Behringer, D. Stokes, M. Pena, S. Lord, G. White, W. Ebisuzaki, P. Peng, P. Xie , 2006 : The NCEP Climate Forecast System. Journal of Climate, Vol. 19, No. 15, pages 3483-3517.
A cikk a modellrõl itt letölthetõ:
Link
A cikkben szép összegzõ leírást lehet kapni hogyan és mint épül fel a modell - milyen felbontás a légkörre és óceánra vonatkozóan.
Szóval röviden a CFS egy kapcsolt óceán-szárazföld-légkör szezonális elõrejelzõ rendszer. A légköri folyamatok elrõejelzésére - a GFS egy más fajta verzióját, az óceáni folyamatok elõrejelzésére pedig egy GFDL MOM v3.-as modell.
"Four forecast runs are produced each day for 9 target months. Initial conditions are from the NCEP/DOE Reanalysis-2 (R2) for the atmosphere and from NCEP global ocean data assimilation system (GODAS) for the ocean. The forecast displayed here is ensemble mean of 40 forecast members from initial conditions of the last 10 days. All anomalies are with respect to 1981-2006 hindcast climatology"
Link
A CFS-t 4-szer futtatják egy nap 9 hónapra elõre. A bemenõ légköri adatok a megelõzõ 10 nap adatai az NCEP/DOE reanalízisekbõl (R2) és hasonlóan az óceánra a GODAS-ból.
40 darab ensemble futás készül, amelyek átlaga látható itt. Nagyon fontos tudni, hogy nem a megfigyelt klímához vonatkoztatva kerül megjelenítésre, hanem a modell által 1981-2006-re elõállított hindcast klímához képest vizualizálják az anomáliákat - mondhatni a modell klímához. Ezért is van többek között, hogy pontos hõmérsékleti értékkel nem fogja reprezentálni a hónapok hõméréskleti anomáliáját - meg ugye mégis 40 ENS tag átlaga. Szóval ami a modellnél pl. +0.5 fok az a valóságos megfigyelt mérésekkel kalkulálva akár 1, 1,5 fok is lett és másik irányba is.
Többek között azt is érdemes megemlíteni - amit már korábban is megtettem, hogy havi szinten változhat nyugodtan napról napra - annak megfelelõen, hogy egy-egy esemény hogyan tolódik. Viszont szezonális szinten (3 havi átlagot nézve) ezek az ingadozások elsimulnak és pontosabb képet kaphatunk az elõttünk álló hónapok folyamatairól. Persze három havi szinten is lehetnek egy hónap alatt akár számottevõ változások is, mint ahogy most is a következõ 9 hónapot tekintve.
Október elejei futás:
Link
Most pedig:
Link
Hó elején a Kárpát-medence térségét durván +0,5-0,6 fokos anomáliában látta, ám most alig +0,25 fok.
Szeptemberben egyébként ugyanezen idõszak ugyanezen részen ~ -0,25 fok
Augusztusban, júliusban szintén ~ -0,25 fok
Júniusban pedig 0 fok körül.
Amit levonhatunk, hogy egy jó ideje átlagos körülinek sejteti a térségünket. Azt azonban tudni kell, hogy a modell felbontása durván 200 km-es Gaussian rácstávolságnak felel meg - továbbá szigma koordináta-rendszert használ (64 szint, legmagasabb szint 0,2 hPa).
Illetve nem felejtendõ, hogy a modell a régebbi amerikai operatív szezonális modellt váltotta és a cél az ottani szezonális elõrejelzések javítása - így ne csodálkozzunk esetleg, ha pl Észak-Amerika régiójára jobb, mint pl. a Kárpát-medencére.
Egyébként az ECMWF szezonálisa is elérhetõ - persze három havi bontásban:
Link
Pl. azt mutatta, hogy a júl-aug-szept idõszak az átlagosnál melegebb lesz azért bõ 1 fokkal:
Link
ehhez képest inkább átlagos lett majdnem.
A CFS legalább inkább átlaghoz közelinek adta:
Link
és még a Skandináv-félsziget északkeleti részét érintõ negatív anomáliát is sejtette - ott 1, 1,5 fokkal maradt el ezen idõszak átlaga a megszokottól.
Tudom egyszeri kiragadás, de nem is az volt a mondandóm, hogy a CFS jobb, mint az ECMWF féle... ahhoz bõven 2-3 éve minden egyes szezonális - három havi - elõrejelzését verifikálni kéne, hogyan is valósult meg. Csupán azt szerettem volna kifejezni, hogy lehet egy modell amerikai, európai még nem nem biztos hogy mert ez vagy amaz csinálja jobb vagy kevésbé. Nagy mértékû kutatások vannak ezek hátterében is, hogy ezeket javítsák fejlesszék. Két nagy szezonális elõrejelzést készítõ rendszer van és több éve - már évtizede - hogy ezeket folyamatosan fejlesztik a jobb eredmény elérése érdekében. Szerintem jó ez, hogy ezeket készítgetik, tesztelgetik és nem kis csapat van ennek fejlesztésére. Ráadásul igazából operatív használat a végsõ próbára tétele egy modellnek és akár egy-két évig is mehet operatívan, hogy kiderüljön mennyire jól és hol mit kell javítani benne.
Lehet, hogy néhányan utáltok már ezért, hogy itt kvázi mintha kardoskodnék amellett, hogy hú szezonális elõrejelzések milyen klafák - pedig magam is tudom, hogy nem klafák, sõt, van hogy egy idõszakban nem hogy 60%-os megbízhatósága de még talán 20-30%-os sincs. Mindösszesen csak szerintem egy szezonális elõrejelzéstõl nem érdemes és nem lehet elvárni hogy úgy mûködjön, mint egy napi idõjárás elõrejelzés, vagy úgy tekinteni hogy ez is az. Más egy napi idõjárás elõrejelzés, más egy szezonális elõrejelzés - nem hiába nem szezonális idõjárás elõrejelzésnek nevezik - és más egy éghajlati elõrejelzés ... utóbbiról inkább nem is beszélnék.
Befejezem mert még szétesik miattam a fórum. Ha még mindig van helyesírási hiba bocsi, de enyhén szólva fáradt vagyok.... most látom, hogy van off gomb
Cool. 
Szerintem szerencsésebb lenne, ha az októbert, novembert és márciust kivennéd a diagramból, mert azok torzítják az átlagot. Sokkal jobb lenne, ha csak a december-január-február lenne benne... és akkor az átlag se lenne annyira torz.
Persze, ha nem lehetséges akkor jó így is... csak ez így nem is a tél átlagát adja, csak féligmeddig.
Persze, ha nem lehetséges akkor jó így is... csak ez így nem is a tél átlagát adja, csak féligmeddig.
Egyébként az idõ elõrehaladtával ez alapján a modellnek vagy 0-hoz kéne tartania, vagy "elszaladnia" valamerre. Viszont, ha egy adott idõszakra (fõleg a közelebbi jövõre) tartósabban átlag körül marad (akár +-1°C-n belül ugrál), akkor nagy valószínûséggel mondható, hogy az adott idõszak kb. átlagos lesz (ez nem jelenti azt, hogy nem lesznek szélsõségek, csak azt, hogy egyformán lesz hideg-meleg). Én ezt látom már régóta tél elejére, és szerintem a mostani melegebb idõszak után inkább kicsit hidegebb idõszakra lehet kilátás decemberben. Aztán majd meglátjuk.
Én augusztus, szeptember környékén nézegettem gyakran ezt a modellt. Akkor emlékeim szerint több fokos eltérések is voltak futások között, így utána már csak ritkábban foglalkoztam ezzel. Plusz-mínusz néhány tized fok változás tényleg nem sok és ha ez így marad akkor valóban nem rossz! Kíváncsi vagyok mi lesz belõle!
A jövõ hét 2. felében talán egy Skandináv Ac kiépülhet,valamint egy masszív ciklon eljuthat a Kelet.-Eu-i Síkság fölé,az ottani tartós magasnyomást váltva. Kérdés,hogy Közép-Eu.-ban ,illetve délebbre -délkeletebbre lévõ szélességeken mennyire fog a légnyomás csökkeni,,meg fog-e szûnni a keleti blokkoló "fal"?
Sziasztok!
Szerintem nem egyszerûen a legvalószínûbbet mutatja. Ha ez egy statisztikus modell (márpedig az), akkor szerintem átlagszámításokkal hozza ki az eredményt. Én ezt úgy képzelem el, hogy egy-egy idõpontban a hõmérsékletre egy normál (de lehet másmilyen, akár speciális is) eloszlásfüggvény jellemzõ, melynek átlaga és szórása a perturbált tagok átlaga és szórása. A kapott hõmérsékletekbõl, ha levonjuk a 30 éves (?) átlagot, akkor olyan eloszlásfüggvényeket kapunk, amelyek átlaga 0 körül van, szórása az idõ elõrehaladtával nõ. Minden egyes idõpontra meghatározható ez a függvény. Ha egy hónapig az összes elõrejelzett idõpntban ezeket a függvényeket összeadjuk, akkor a kapott függvény maximum helye lesz az az érték, amelyet mutatnia kéne. Persze ez nyilván nem lesz pontos (a pontosság is meghatározható lehetne, de ehhez az kéne, hogy Földünk kaotikus rendszere végtelen pontossággal kiszámítható legyen), ezért szükséges az intervallumok bevezetése. Ha az intervallumokra integráljuk a függvényt, akkor a hõmérséklet adott intervallumba esésének valószínûségét kapjuk meg. Ez biztosan ott lesz, ahová a függvény maximuma esik, de ha ez pl. nagyon pozitívba esik, de csak alig nagyobb a valószínûsége, mint a nála kisebb intervallumoknak, akkor szerintem lefelé fog "csalni". (ha pl. a [+1,5;+2]-nek 11%, a többinek alatta mindnek 10%, akkor inkább csak a [0;+1,5]-be teszi.)
De ha valaki pontosan tudja, hogy hogy mûködik ez a modell, engem érdekelne
Szerintem nem egyszerûen a legvalószínûbbet mutatja. Ha ez egy statisztikus modell (márpedig az), akkor szerintem átlagszámításokkal hozza ki az eredményt. Én ezt úgy képzelem el, hogy egy-egy idõpontban a hõmérsékletre egy normál (de lehet másmilyen, akár speciális is) eloszlásfüggvény jellemzõ, melynek átlaga és szórása a perturbált tagok átlaga és szórása. A kapott hõmérsékletekbõl, ha levonjuk a 30 éves (?) átlagot, akkor olyan eloszlásfüggvényeket kapunk, amelyek átlaga 0 körül van, szórása az idõ elõrehaladtával nõ. Minden egyes idõpontra meghatározható ez a függvény. Ha egy hónapig az összes elõrejelzett idõpntban ezeket a függvényeket összeadjuk, akkor a kapott függvény maximum helye lesz az az érték, amelyet mutatnia kéne. Persze ez nyilván nem lesz pontos (a pontosság is meghatározható lehetne, de ehhez az kéne, hogy Földünk kaotikus rendszere végtelen pontossággal kiszámítható legyen), ezért szükséges az intervallumok bevezetése. Ha az intervallumokra integráljuk a függvényt, akkor a hõmérséklet adott intervallumba esésének valószínûségét kapjuk meg. Ez biztosan ott lesz, ahová a függvény maximuma esik, de ha ez pl. nagyon pozitívba esik, de csak alig nagyobb a valószínûsége, mint a nála kisebb intervallumoknak, akkor szerintem lefelé fog "csalni". (ha pl. a [+1,5;+2]-nek 11%, a többinek alatta mindnek 10%, akkor inkább csak a [0;+1,5]-be teszi.)
De ha valaki pontosan tudja, hogy hogy mûködik ez a modell, engem érdekelne
MIt értesz az alatt, hogy mást mutat? Egy ilyen elõrejelzésnél annyira közel azonos valószínûségûek a +-1°C +-0,5°C és a 0°C -os kimenetelek, hogy ha az egyik csak épphogy túlsúlyba kerül, akkor már azt mutatja, és az lehet gyökeresen más, mint az elõzõ napi.
MIvel ez egy statisztikus modell, ezért minden állapotintervallumnak van egy valószínûsége. A térkép pedig a legvalószínûbbet mutatja.
A könnyebb érthetõség kedvéért tegyük fel, hogy a bekövetkezési valószínûségek így alakulnak egy adott hónapra:
A: -1°C alatt 10%
B: -1°C - -0,5°C 25%
C: -0,5°C - 0°C 20%
D: 0°C - +0,5°C 20%
E: +0,5°C- +1°C 20%
F: +1°C felett 15%
Ha csak egy konkrét térképet nézel, akkor az most a B intervallumot mutatja, azaz -1°C körüli eltérést.
Ha a következõ futásban mondjuk ennek az intervallumnak a valósznûsége 3%-ot csökken, az E-é pedig 3%-ot nõ, akkor a valószínûségek így alakulnak:
A: -1°C alatt 10%
B: -1°C - -0,5°C 22%
C: -0,5°C - 0°C 20%
D: 0°C - +0,5°C 20%
E: +0,5°C- +1°C 23%
F: +1°C felett 15%
A térképen viszont azt látod, hogy az adott hónapot 1°C-kal melegebbnek jósolja most a modell.
Sajnos ez egy ilyen dolog: egy apró változás a kimenetnél az adott hónapra vonatkozó elõrejelzésben gyökeres változást okoz.
a valaki ezt nem tudja elfogadni, annak nem érdemes néznie, mert mindig csalódni fog.
MIvel ez egy statisztikus modell, ezért minden állapotintervallumnak van egy valószínûsége. A térkép pedig a legvalószínûbbet mutatja.
A könnyebb érthetõség kedvéért tegyük fel, hogy a bekövetkezési valószínûségek így alakulnak egy adott hónapra:
A: -1°C alatt 10%
B: -1°C - -0,5°C 25%
C: -0,5°C - 0°C 20%
D: 0°C - +0,5°C 20%
E: +0,5°C- +1°C 20%
F: +1°C felett 15%
Ha csak egy konkrét térképet nézel, akkor az most a B intervallumot mutatja, azaz -1°C körüli eltérést.
Ha a következõ futásban mondjuk ennek az intervallumnak a valósznûsége 3%-ot csökken, az E-é pedig 3%-ot nõ, akkor a valószínûségek így alakulnak:
A: -1°C alatt 10%
B: -1°C - -0,5°C 22%
C: -0,5°C - 0°C 20%
D: 0°C - +0,5°C 20%
E: +0,5°C- +1°C 23%
F: +1°C felett 15%
A térképen viszont azt látod, hogy az adott hónapot 1°C-kal melegebbnek jósolja most a modell.
Sajnos ez egy ilyen dolog: egy apró változás a kimenetnél az adott hónapra vonatkozó elõrejelzésben gyökeres változást okoz.
a valaki ezt nem tudja elfogadni, annak nem érdemes néznie, mert mindig csalódni fog.
Persze hogy nagy kilengései, amikor a hónap elej jó megel a vége meg jó hideg, ilyenkor sokkal nehetzebb az átlagot meghatározni !
Link
ebbõl is láthatod, hogy a hónap elején 30-34 fokok voltak, 15.-e körül meg lement a max 10 fok köré. Jó hogy nehéz elõre kiszámolni augusztusban a szeptemberi havi átlagtól való eltérést ennek tudatában. Így ehhez nem lehet viszonyítani.
Viszont ha visszaolvasod ezzel kapcsolatban írt reagálásokat, már nagyon rég azt jelzi, hogy átlagos lesz a tél hõmérséklete plusz-minusz néhány tized fok. És ezt tarósan jelzi. Ebben benne van a meleg és a hideg periódus is ! Azaz magam részérõl stabilnak tartom az elõrejelzését. Ez nem azt jelenti, hogy így lesz, de hogy nam ugrándozik mint a fáklya az biztos. Koczkás grafikonjáról is látszik, ahogy közeledünk az idõponthoz úgy egyre kisebb lesz a szórás a hónapok között ! De az átlag nem sokat változott 1 hónap alatt.
Link
ebbõl is láthatod, hogy a hónap elején 30-34 fokok voltak, 15.-e körül meg lement a max 10 fok köré. Jó hogy nehéz elõre kiszámolni augusztusban a szeptemberi havi átlagtól való eltérést ennek tudatában. Így ehhez nem lehet viszonyítani.
Viszont ha visszaolvasod ezzel kapcsolatban írt reagálásokat, már nagyon rég azt jelzi, hogy átlagos lesz a tél hõmérséklete plusz-minusz néhány tized fok. És ezt tarósan jelzi. Ebben benne van a meleg és a hideg periódus is ! Azaz magam részérõl stabilnak tartom az elõrejelzését. Ez nem azt jelenti, hogy így lesz, de hogy nam ugrándozik mint a fáklya az biztos. Koczkás grafikonjáról is látszik, ahogy közeledünk az idõponthoz úgy egyre kisebb lesz a szórás a hónapok között ! De az átlag nem sokat változott 1 hónap alatt.
Na jó de ez egy hosszútávú elõrejelzés és ha túl gyakran teljesen mást mutat, akkor komolytalanná válik. Ha jól emlékszem elég nagy kilengései is voltak, fõleg szeptemberrel kapcsolatban!
Természetesen ha havonta frissülne akkor nem változna olyan gyakran. A modellek meg még gyakrabban változnak ehhez képest !
Ez elég gyakran változik, ezért szerintem nem lehet rá alapozni! Tudom te sem teszed, de azért érdekességnek nem rossz....
Nekem hetek óta a kimondottan az átlagos körüli tél képe látszódik róla.
Koczkás grafikonján is jól leolvasható volt a természetes mozgást folyamatában nézve.
Koczkás grafikonján is jól leolvasható volt a természetes mozgást folyamatában nézve.
Gyökeresen más a szezonális elõrejelzés most: Link nem sok kirívóan eltérõ érték olvasható rajta.
Én 10 napon belül csupán arra számítok, hogy az ismét eluralkodó anticiklon hatására egyre tartósabb és makacsabb köd várható, így a viszonylag magas 850 hPA értékek ellenére a talaj közelében fokozatos lehûlés következik majd be. A jövõ hét legvége papírforma szerint gyakran meg szokta hozni az elsõ havazást, én viszont Szabolcs kollégával ellentétben - egy-egy elszállt GFS- tagot leszámítva - nem látom jelét határozott makroszin. váltásnak nov. 10 körül sem. Inkább karácsonykor legyen (legalább) mutatóba hó, mint most, õsz derekán :-)
Gondolom ez a legszélsõségesebb változat ! Nagyon kicsi az esély. Azért csak reménykedek benne hogy meg fog nõni !
A legmelegebb viszont is csak +5 fokot jelez, ez jó hír !
A legmelegebb viszont is csak +5 fokot jelez, ez jó hír !
Ha minden igaz, ez az elõzõ futás egyik remekmûve, méghozzá a 10-es pertubált tagé: Link
Persze,hogy nem volt biztos...ezt elfogadom.,de,mint egy halvány lehetõség felmerült, a ciklonpálya jóval keletebbre való helyezõdésével.
Nyugat-Ausztriában az 1500 m-bõl egy jó ezres levonatik,már ami a hóhatárt illeti,ugyanis Vorarlberg,Tirol tartományokban az alacsony-völgyi régiókig,400-500 m.-ig ereszkedik majd holnap-holnapután...
Az,hogy napok óta mi látszik,meg mi fog látszani bonyolult kérdés,hiszen a tegnapi fáklya már most fejre állt,egy-két napon belül meg romokban fog heverni az elõtte lévõ semmitmondó állapothoz képest!!!
Az,hogy napok óta mi látszik,meg mi fog látszani bonyolult kérdés,hiszen a tegnapi fáklya már most fejre állt,egy-két napon belül meg romokban fog heverni az elõtte lévõ semmitmondó állapothoz képest!!!
Na azért nem 200-300 km-en múlik a dolog, ahhoz még vagy +1500 m tszf magasság is szükségeltetik, még ausztriában is.
Nem jó módszer egy-egy szélsõségesebb futást kiemleni, mert látható, hogy ez igencsak nagy meglepetésekre ad okot.
Egyébként már napok óta látszott, hogy a fölénk húzódó mediciklon verzió csak 5 % alatt van, azaz egyik legkisebb variáns ez esetben !
Úgy néz ki most már, hogy október átlag fölött fog alakulni:
Link
25.-es környékén voltak néhány napig átlag alatti nappali értékek, majd visszamelegedett, de már nem annyira mint okt elejére és közepére. Nagyjából ezt is vártam szeptember közepe-vége óta (csak kicsit markánsabban).
Valaki azt irta ide, hogy november elején már egész biztosan nem lesz 10 fok fölötti hõmérséklet. Nagy az esély hogy duplán rácáfoljon az idõjárás
Nem jó módszer egy-egy szélsõségesebb futást kiemleni, mert látható, hogy ez igencsak nagy meglepetésekre ad okot.
Egyébként már napok óta látszott, hogy a fölénk húzódó mediciklon verzió csak 5 % alatt van, azaz egyik legkisebb variáns ez esetben !
Úgy néz ki most már, hogy október átlag fölött fog alakulni:
Link
25.-es környékén voltak néhány napig átlag alatti nappali értékek, majd visszamelegedett, de már nem annyira mint okt elejére és közepére. Nagyjából ezt is vártam szeptember közepe-vége óta (csak kicsit markánsabban).
Valaki azt irta ide, hogy november elején már egész biztosan nem lesz 10 fok fölötti hõmérséklet. Nagy az esély hogy duplán rácáfoljon az idõjárás
Wow, a kontrol futás nagyon kemény! Egyébként érdemes megnézni az ezelõtti 3 fáklya futást is, lehet látni, hogy a GFS mindig rááldoz egy variációt a 22 variáció közül, hol vagy valamelyik perturbált tagot, most pedig a kontrol futást.
Volt már példa arra, hogy bejött, és az pont tavaly volt egy ugyanilyen makroszinoptikus helyzetnél, csak januárban. Mindenesetre a fagyokat váró emberek vágyait teljesítené ez a kimenet.
Viszont reálisan gondolkozva ennek a beválási esélye még mindig 5% és az alatt mozog.
Egyébként az ECMWF futás tegnap óta 200 óra után változott a legtöbbet, ugyanis a tegnap 12z zonális irányítást akart behozni, a mostani pedig a GFS-hez hasonló verziót próbál prezentálni, igaz gyengébb kiadásban.
Volt már példa arra, hogy bejött, és az pont tavaly volt egy ugyanilyen makroszinoptikus helyzetnél, csak januárban. Mindenesetre a fagyokat váró emberek vágyait teljesítené ez a kimenet.
Viszont reálisan gondolkozva ennek a beválási esélye még mindig 5% és az alatt mozog.
Egyébként az ECMWF futás tegnap óta 200 óra után változott a legtöbbet, ugyanis a tegnap 12z zonális irányítást akart behozni, a mostani pedig a GFS-hez hasonló verziót próbál prezentálni, igaz gyengébb kiadásban.
Akkor majd én is számolom a napokat, hátha november végén talán bejön a hidegleszakadás.
Amúgy a modelleken is látni a hidegbetörés esélyét, még ha nem is jelentõsen. Nyugati országrész: Link Keleti országrész: Link De a tartós anticiklon ténye egyelõre egyértelmûnek tûnik, vagyis ezek is inkább száraz hidegbetörések lehetnének. Link
Amúgy a modelleken is látni a hidegbetörés esélyét, még ha nem is jelentõsen. Nyugati országrész: Link Keleti országrész: Link De a tartós anticiklon ténye egyelõre egyértelmûnek tûnik, vagyis ezek is inkább száraz hidegbetörések lehetnének. Link
Alakul az ECM 9-10 nap távlatában...."visszaszámlálás"...? Pár napon belül kiderül... 
Igen aki rendszeresen nézi bizony elég stabilitást lát rajta.
Gyakorlatilag ugynazt lehet elmondani, amit 1 hónapja is mutatott: a tél elsõ fele átlagos vagy az alatti, a 2. fele átlag feletti összességében átlagoshoz közeli tél valószínû ! Legalábbis eszerint.
Gyakorlatilag ugynazt lehet elmondani, amit 1 hónapja is mutatott: a tél elsõ fele átlagos vagy az alatti, a 2. fele átlag feletti összességében átlagoshoz közeli tél valószínû ! Legalábbis eszerint.
Ja, és még egy fontos dolog.
Most az erõs melegbeáramlás után - mivel napról-napra közelebb kerülünk a csillagászati és meteorológiai télhez - tényleg egyre nagyobb valószínûsége lesz egy erõs hidegleszakadásnak Közép-Európára..., de ez korántsem tapasztalat kérdése, hanem a nagy számok törvénye alapján ez a legvalószínûbb! Valamikor úgyis bekövetkezik, aminek be kell következni.
A Grönland környékén 10 nap környékén vagy után kialakuló hidegmagra csak ennyit tudok reagálni: Link Link
A szórást a fáklya és a térkép is prezentálja.
Mellesleg az alattam lévõ hozzászólásodra reagálva... nem tudom mibõl gondolod, hogy a modellek még mindig 1987-es szinten vannak...! Azóta már 2 évtized eltelt...
Most az erõs melegbeáramlás után - mivel napról-napra közelebb kerülünk a csillagászati és meteorológiai télhez - tényleg egyre nagyobb valószínûsége lesz egy erõs hidegleszakadásnak Közép-Európára..., de ez korántsem tapasztalat kérdése, hanem a nagy számok törvénye alapján ez a legvalószínûbb! Valamikor úgyis bekövetkezik, aminek be kell következni.
A Grönland környékén 10 nap környékén vagy után kialakuló hidegmagra csak ennyit tudok reagálni: Link Link
A szórást a fáklya és a térkép is prezentálja.
Mellesleg az alattam lévõ hozzászólásodra reagálva... nem tudom mibõl gondolod, hogy a modellek még mindig 1987-es szinten vannak...! Azóta már 2 évtized eltelt...
Tudod Barátom,én már 1980-ban sûrûn kiszaladgáltam a teraszra és lestem -10°C-ban Mikulás elõtt 3 nappal,hogy temeti el a hó az 1-1.5 méteres tereptárgyakat....szép volt,mondhatom...1987-ben meg már "öreg róka" voltam hozzád képest,amikor a fél-3/4 országot eltemette a hó..akkor elõtte 2 héttel igen enyhe januárról diskuráltak a "modellek",ha nem csal az emlékezetem,igen be is jött -30°C-kal..hehe....
Egyébként a GFS-nek és az ECM-nek valóban bedõltem a múlt héten,200-300 km-en múlik a dolog valóban,és tél helyett "tavaszt" kapunk a nyakunkba. De,ha jól emlékszem,nem egyedül voltam a havas lehetõségek vázolásában...és számolni fogom a napokat-egyes merész kijelentéseket tárolva, és majd emlékeztetve egyeseket-a nagy modell-pártiakat is,hogy végül is mire jutottunk a jövõt illetõen.(bocs az offért)
Egyébként a GFS-nek és az ECM-nek valóban bedõltem a múlt héten,200-300 km-en múlik a dolog valóban,és tél helyett "tavaszt" kapunk a nyakunkba. De,ha jól emlékszem,nem egyedül voltam a havas lehetõségek vázolásában...és számolni fogom a napokat-egyes merész kijelentéseket tárolva, és majd emlékeztetve egyeseket-a nagy modell-pártiakat is,hogy végül is mire jutottunk a jövõt illetõen.(bocs az offért)
Jobban utánanézve archivumokban igazat beszélsz, ráadásul megvizsgálva 30 és 100 éves átlagokból összeállított anomáliákat, tényleg nem túl kirívó a dolog. Sõt, a GFS ensemble térképeit nézve Nyugat-Európára szakad le olyan hideg levegõ, ami jóval a 30 éves átlag alatt van, nem is beszélve az Ibériai-félszigetre leszakadó hidegrõl: Link
Persze tudom, hogy ezek az átlagostól való eltérések viszonylag hullámszerûek, szóval az, hogy Nyugat-Európára a sokéves átlagtól hidegebb levegõ lesz... önmagában nemsokmindent jelent.
Határozottan nem értek egyet azzal a gondolatoddal, hogy hasztalan lenne a modellekkel foglalkozni a megfigyelésekkel és tapasztalatokkal szemben. Ezt csak ebben a félévben már három eset is megcáfolta: a szeptemberi hõhullám, az októberi vánasszonyok nyara és a melegfeláramlássá fajult hidegleszakadás (persze ez az utóbbi annyira nem is tartozik közvetlenül ide, mert végülis nem tévedett a modell, csak 1500 km-t).
A GFS és WRF modellek olyan adatokkal is dolgoznak, amiket mi nem látunk, ez pedig a rövidhullámú sugárzások, sõt még a hosszúhullámokat is mérni tudják bizonyos mértékben, meg még sok sok sok sok sok tényezõ, amit mi számításba se veszünk.
Ugye szokták mondani, hogy az aranyközéputat meg kell találni, tehát kell a tapasztalat is és kell a modell. Én arra esküszöm, hogy inkább a modell, de egy jó kis adag tapasztalat is kell.
Nem vagyok biztos benne, hogy jó ötlet a 30 éves átlagokhoz való hasonlítgatás, mert szerintem az utóbbi harminc évben egy periódusváltás következett be Link , ami felrugja az eddigi tapasztalatokat.
Mindenesetre én még mindenhol csak azt láttam, hogy az 1960-1991-es évekhez hasonlítják a dolgokat, pedig nem lenne rossz az 1970-2005-ös idõszakhoz hasonlítanának, akkor lehet nem lenne annyira pozitív az anomália.
Jaj, most akartam szerkeszteni, de úgylátom Coontac leírta helyettem, amit kifejeltettem innen.
Persze tudom, hogy ezek az átlagostól való eltérések viszonylag hullámszerûek, szóval az, hogy Nyugat-Európára a sokéves átlagtól hidegebb levegõ lesz... önmagában nemsokmindent jelent.
Határozottan nem értek egyet azzal a gondolatoddal, hogy hasztalan lenne a modellekkel foglalkozni a megfigyelésekkel és tapasztalatokkal szemben. Ezt csak ebben a félévben már három eset is megcáfolta: a szeptemberi hõhullám, az októberi vánasszonyok nyara és a melegfeláramlássá fajult hidegleszakadás (persze ez az utóbbi annyira nem is tartozik közvetlenül ide, mert végülis nem tévedett a modell, csak 1500 km-t).
A GFS és WRF modellek olyan adatokkal is dolgoznak, amiket mi nem látunk, ez pedig a rövidhullámú sugárzások, sõt még a hosszúhullámokat is mérni tudják bizonyos mértékben, meg még sok sok sok sok sok tényezõ, amit mi számításba se veszünk.
Ugye szokták mondani, hogy az aranyközéputat meg kell találni, tehát kell a tapasztalat is és kell a modell. Én arra esküszöm, hogy inkább a modell, de egy jó kis adag tapasztalat is kell.
Nem vagyok biztos benne, hogy jó ötlet a 30 éves átlagokhoz való hasonlítgatás, mert szerintem az utóbbi harminc évben egy periódusváltás következett be Link , ami felrugja az eddigi tapasztalatokat.
Mindenesetre én még mindenhol csak azt láttam, hogy az 1960-1991-es évekhez hasonlítják a dolgokat, pedig nem lenne rossz az 1970-2005-ös idõszakhoz hasonlítanának, akkor lehet nem lenne annyira pozitív az anomália.
Jaj, most akartam szerkeszteni, de úgylátom Coontac leírta helyettem, amit kifejeltettem innen.
TE beszélsz tapasztalatokról és barátairól? Szerintem te hangoztattad a legjobban, hogy ekkora hó meg akkor hó... Mi mondatta veled, ha nem a GFS?
A friss GFS fáklya a tanácstalanság mintaképe..16 napig gyakorlatilag minden futás összetart,míg Moszkvában 2 nap alatt 20!°C-ot zuhan a T850...(nevetséges...)Most aki tudja,mentse el,mert 3-4 nap múlva gyökeresen mást fog látni)
A stabilan enyhe idõ kb. a jövõ hét elejéig kitart-azaz 1 hétig,aztán lehûlés kezdõdhet.mely valszeg lassú lesz -Ac helyzetben,majd 5.-e után markánsabb változás is bekövetkezhet. A jövõre nézve fontos lehet,hogy 10 napon túl már igen masszív hidegmag terjeszkedhet ki Grönland felõl keleti irányba,egészen a Fehér-tenger térségéig....Innentõl már csak egy "ugrás a Sugár"...azaz,könnyen kemény hidegelárasztás érheti Európa középsõ területeit. A tapasztalatok alapján-mely a fórumban sajnos egyre jobban háttérbe szorul a hiper-szuper modell-mániák miatt-és lassan érthetetlenné válik a józan-paraszti felfogás számára,-elmondhatom,hogy enyhe november kezdet-elsõ dekád után drasztikusan nõni fog az esélye az igen komoly téli -váltás lehetõségének,és bizony eljuthatnk ahhoz az idõszakhoz,amikor 20°C-os T-maxokat bármikor, akár 1 nap alatt is végbemenõ váltással 0°C-os téli hõmérsékletek és hótakarós napok követhetnek. Egyébként a nov. eleji 15-20°C közötti T-maxok azért nem számítanak strandidõnek,sajnos emlékszem én 19-24°C-os decemberi napokra is pl. '89-ben,amikor még nem keltett senki riadót a meleg napok miatt...
A stabilan enyhe idõ kb. a jövõ hét elejéig kitart-azaz 1 hétig,aztán lehûlés kezdõdhet.mely valszeg lassú lesz -Ac helyzetben,majd 5.-e után markánsabb változás is bekövetkezhet. A jövõre nézve fontos lehet,hogy 10 napon túl már igen masszív hidegmag terjeszkedhet ki Grönland felõl keleti irányba,egészen a Fehér-tenger térségéig....Innentõl már csak egy "ugrás a Sugár"...azaz,könnyen kemény hidegelárasztás érheti Európa középsõ területeit. A tapasztalatok alapján-mely a fórumban sajnos egyre jobban háttérbe szorul a hiper-szuper modell-mániák miatt-és lassan érthetetlenné válik a józan-paraszti felfogás számára,-elmondhatom,hogy enyhe november kezdet-elsõ dekád után drasztikusan nõni fog az esélye az igen komoly téli -váltás lehetõségének,és bizony eljuthatnk ahhoz az idõszakhoz,amikor 20°C-os T-maxokat bármikor, akár 1 nap alatt is végbemenõ váltással 0°C-os téli hõmérsékletek és hótakarós napok követhetnek. Egyébként a nov. eleji 15-20°C közötti T-maxok azért nem számítanak strandidõnek,sajnos emlékszem én 19-24°C-os decemberi napokra is pl. '89-ben,amikor még nem keltett senki riadót a meleg napok miatt...
Ha jól látom olyan nagy eltérést nem mutat az eddigiekhez képest a szezonális elõre: Link
Jó átlagos tél is kisülhet belõle, de az is lehet, h egy adott hónap elsõ fele brutál hidegre, míg a másik része brutál melegre sikeredik, ami persze nem mond ellent a mondat elsõ felének
Visszanézve szeptembert ami ugye végül országos szinten -1-2 fok közötti negatív anomáliát hozott Link júniusban kissé pozitív
Link
júliusban kissé negatív Link míg aug-ban erõs pozitív anomáliát Link számolt az õsz elsõ hónapjára. Tudjuk, h a hónap elsõ és második fele igen szélsõséges volt csak ellenkezõ elõjellel. Nyílván az, h mi volt szept-ben nem mond semmit arról, h mi lesz a télen, csak egy jó példáját mutatja annak, h mennyire megtévesztõ egy átlag alapján megítélni egy hónapot akár utólag is, nemhogy egy szezonális elõre alapján.
Jó átlagos tél is kisülhet belõle, de az is lehet, h egy adott hónap elsõ fele brutál hidegre, míg a másik része brutál melegre sikeredik, ami persze nem mond ellent a mondat elsõ felének
Visszanézve szeptembert ami ugye végül országos szinten -1-2 fok közötti negatív anomáliát hozott Link júniusban kissé pozitív
Link
júliusban kissé negatív Link míg aug-ban erõs pozitív anomáliát Link számolt az õsz elsõ hónapjára. Tudjuk, h a hónap elsõ és második fele igen szélsõséges volt csak ellenkezõ elõjellel. Nyílván az, h mi volt szept-ben nem mond semmit arról, h mi lesz a télen, csak egy jó példáját mutatja annak, h mennyire megtévesztõ egy átlag alapján megítélni egy hónapot akár utólag is, nemhogy egy szezonális elõre alapján.
Ez az ütem bõven megszokott,semmi rendkívûli nincs benne. Én spec örülök az enyhébb novembernek. A keménykedõ november után gyakrabban jön az átlagnál enyhébb december.Persze csak általában, nem nehéz ellenpéldát találni.Egyébként mindenszentek táján több évtizedes emlékeim szerint általában kellemes az idõ, még kabát sem nagyon kell, ritkán fordult elõ havas , hidegebb idõjárás.
Tulajdonképpen Snowhunternek igaza van, a térkép is mutatja Link , hogy nem nálunk lesz szélsõséges a dolog, hanem a Kelet-Európai Síkságon.
Nem, mert pont két évvel ezelõtt november elején , volt egy néhány napig tartó, átlag alatti, hózáporokkal, és havazásokkal tarkított idõ.
Ugyan ez nem ide való, de 2006-ban november 16-án 18 fokot mértem itt, ami a hónap legmelegebb napja volt (ha a következõ napok nem lettek volna ködösek, akkor lehet, hogy még melegebb is lett volna, de pl. 18-án és 25-én is 16 fok volt).
Most úgy tûnik, nem lesz hosszú életû a felmelegedés. A fáklyán 5-e után lassú, fokozatos lehûlés látszik, 10-e után már csak néhány tag megy 5 fok fölé. Ráadásul a fõfutás most egy átmeneti hidegleszakadással is számol, ami napközben is 10 fok alá csökkentheti a hõmérsékletet. De az anticiklon miatt amúgy is elõfordulhatnak majd tartósabban ködös, emiatt hûvösebb vidédkek.
Most úgy tûnik, nem lesz hosszú életû a felmelegedés. A fáklyán 5-e után lassú, fokozatos lehûlés látszik, 10-e után már csak néhány tag megy 5 fok fölé. Ráadásul a fõfutás most egy átmeneti hidegleszakadással is számol, ami napközben is 10 fok alá csökkentheti a hõmérsékletet. De az anticiklon miatt amúgy is elõfordulhatnak majd tartósabban ködös, emiatt hûvösebb vidédkek.
Óh, anélkül, hogy visszatekintõbe mennék át, ez nem annyira ritkaság (nálam az elmúlt tizenöt évbõl csak ötször maradt el egy 15-20°C-os idõszak november elsõ felében).
Senki nem gondol szélsõségre..De azért nov elején(uram bocsá közepén) 15-20 fok? Hát azért nem épp átlagos.. 
Egy mediterrán ciklon által gerjesztett majd Ac által folytatódó, kb. bõ egy hetes délies elõoldali helyzet okán nem kell rögtön szélsõségre gondolni.
Még két hét?? Atya ég..Akkor itt nem lesz negatív anomália novemberben (se) A fûtésen akkor viszont még lehet spórolni egy darabig. 
A fûtésen akkor viszont még lehet spórolni egy darabig.
A GFS futása 160 óra után, nagy és kiterjedt 10 fok feletti izotermát lök felfelé a Mediterrán térségbõl Európa belseje felé. Ennek oka a futások által felvázolt Ibériai-félsziget környékén kavargó alacsonynyomású képzõdmény.
A tavaszi és koranyári hõmérsékletek addig maradnak majd hazánkban, amíg a szóban forgó alacsonynyomás és a hozzá tartozó hidegmag nem távozik délnyugat felé egy anticiklon kiszorító ahtásának köszönhetõen, vagy valami zonális áramlás révén.
Magyarul egyedül azon a képzõdményen múlik az idõjárásunk, amíg az ott van, addig maradnak a tartós 20 fok körüli Tmaxok országszerte.
Jelen állás szerint ez a lehetõség még legalább 2 hétig fennáll, hacsaknem megváltozik a GFS elõrejelzése.
Itt van az ECMWF elõrejelzése: Link tökéletesen látható a teknõ elõtti déli áramlás, amit 240 óránál a modell egy határozottabb zonális eredetû áramlással indít ela kontinens belseje felé.
A GFS verziója ehhez képest másabb, mert most az egy anticiklon beékelõdésével számol.
Egy a lényeg, hogy egy jó ideig átlagban semmi télre emlékeztetõ dolog nem fog történni, de mégcsak az õszre se nagyon fog hasonlítani.
Én azt várom, hogy az ibolyák is virágozni fognak, szerintetek lehetséges, hogy a fák rügyeznek majd? (ehhez nem értek annyira)
A tavaszi és koranyári hõmérsékletek addig maradnak majd hazánkban, amíg a szóban forgó alacsonynyomás és a hozzá tartozó hidegmag nem távozik délnyugat felé egy anticiklon kiszorító ahtásának köszönhetõen, vagy valami zonális áramlás révén.
Magyarul egyedül azon a képzõdményen múlik az idõjárásunk, amíg az ott van, addig maradnak a tartós 20 fok körüli Tmaxok országszerte.
Jelen állás szerint ez a lehetõség még legalább 2 hétig fennáll, hacsaknem megváltozik a GFS elõrejelzése.
Itt van az ECMWF elõrejelzése: Link tökéletesen látható a teknõ elõtti déli áramlás, amit 240 óránál a modell egy határozottabb zonális eredetû áramlással indít ela kontinens belseje felé.
A GFS verziója ehhez képest másabb, mert most az egy anticiklon beékelõdésével számol.
Egy a lényeg, hogy egy jó ideig átlagban semmi télre emlékeztetõ dolog nem fog történni, de mégcsak az õszre se nagyon fog hasonlítani.
Én azt várom, hogy az ibolyák is virágozni fognak, szerintetek lehetséges, hogy a fák rügyeznek majd? (ehhez nem értek annyira)
Valami ilyesmi szerettem volna beírni én is. Megtetted helyettem
jön a tavasz juppi [esõ]
jön a tavasz juppi [esõ]
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Melegfront hoz havazást, ónos esőt, fagyott esőt és enyhülést is
Időjárás-változás | 2026-01-11 10:28
Szabályzat