Időjárási visszatekintő

Éppen ezért írtam, hogy feltételezés. Látni kellene a területet, ismerni az elõzményeket, hogy megismerhessük a valódi okokat. Védekezhet a terület tulaja is, ha kicsit konyít a botanikához, és tudja, miféle veszedelem terjed a földje szélén. Akár Taranyban is, de még Gyanógeregyén, Markotabödögén, Chernelházadamonyán is.

Magad állítottad, és furcsálltad, hogy "a legnagyobb talány", miért ebben a szûk sávban dõlt meg ez a növény, a kukorica miért maradt épen stb. Ebbõl a képbõl: Link én (fenológiai állapotához képest talán már késõn) talajba injektálós vegyszeres kezelésre következtettem, ami konkrét tapasztalat híján csak egy feltételezés . Ezek a mérgek szklerenchima-roncsoló hatásúak, a szállítónyalábokat teszik tönkre, magyarul a kesrûfû vastag, bambusz-szerû szára összeroppan, mint a ropi. Minden növény más és más szívósságú, rugalmasságú hajtással rendelkezik , ezért nem egységes, mennyire sínyli meg egy ilyen szélvihart. Én a kesûfüvet egy különösen erõs növésû, szilárd, kemény hajtással rendelkezõ cserjének ismerem, amirõl ezidáig nehéz volt azt elképzelnem, hogy egy szélvihar ennyire tönkretegyen. Még egyszer hangsúlyozom, részemrõl ez csak egy feltételezés, ötlet a látottakra.

Ej, király beszámoló.

Kösz a választ, lásznak is!

Épp találtam egy újabbat: nem saját gyûjtés, egy Index-es fórumozó írta ki a Képújságból Link június 12-ére hogy "1937: 36,0 fok Debrecen". Az éghajlati adatsor szerint akkor ott csak 33,3°C volt.

A probléma az ezzel, hogy 10m-rel beljebb is fekve van, amit nehéz ezzel megmagyarázni.

És törve van, és tele van a mezõ ilyennel, miért csak ott védekeznek.

Ráadásul ez Tarany

Köszönjük az elismerést!
De nem értem, hogy jön ide a vegyszeres kezelés?
Az meggyengítette a szárukat?

Teljesen korrekt, alapos kárfelmérõ túra, lelkesedésbõl példát mutattok.
Floo: a japánkeserûfû ellen minden dunántúli Nemzeti Park védekezik, általában vegyszerrel, mert csak attól veszik ki. Gyanítom, hogy a furcsa elfekvés is ennek a következménye, a helyi természetvédelem "keze" van a dologban. Én ennek igazán örülök, mert különösen agresszív gyomcserjérõl van szó. Bár minden árteret, mezsgyét meg lehetne tisztítani tõle..

Nagyon jó kis beszámoló,de wetsom mit csinál a szilvafánál?

Köszönjük

Ma délután Wetsommal bejártuk Nagyatád DNy-i környékét, a tegnapi szupercella nyomati kutatva Link
Tarany településrõl olyan híreket kaptunk, amik szerint heves jégesõ és szél volt!
Elõtte én a Nagyatádtól nyugatra fekvõ Berzence településtõl délre lévõ Bélavár-Somogyudvarhely környékén jártam, és szálkásra vert kukoricát, néhány letört faágat találta, viszont Bélavár településtõl északra egy keskenyebb sávban földig "rombolt" kukoricás és levelektöl zöldellõ út volt, az út melletti árokból pedig még mindig szivatyúzták a vizet, 20 órával az eset után!
Tarany Dny-ra van néhány km-re Nagyatádtól, a településen még nyoma sem volt a viharnak!
Ez a kép Tarany település DNy-i végétõl volt 1 km-re, ott már a kukorica meg volt tépázva Link
Ekkor figyeltünk fel egy szûk sávban arra, hogy az akácfákon nincs levél Link
Ott volt egy szilvafa is, levél nélkül, mintha novemberben lett volna Link
A legdurvább a kérge volt, több elég méretes jég által ütött seb volt rajta Link
Nem kis jég lehet, ami ilyen sebet tud ütni a fán!
Nádszálak voltak derékba törve, pedig a nád nagyon hajlékony, kérdés, a szél vagy a jég okozta-e?! Link
Tovább néhány 100 méterrel dél felé haladva Link Link
A legnagyobb talány itt volt, az elõbbi kukoricaképektõl néhány méterre, az út túloldalán, ahol a japán keserûfû által sûrûn benõtt árok túloldala nézett így ki Link
A képen itt ÉNy felé nézek!
Ez a kép a kocsi mellõl készült déli irányba Link
Látható, hogy csak ebben a szûk sávban volt derékbatörve egy rakat japán keserûfû Link
A sáv mellett teljesen ép volt a növényzet, sõt a kukoricán jégnek sem volt nyoma Link , annak ellenére, hogy az út tulsó felén készültek azok a korábbi képek, ahol szét van verve a kukorica!
Van ott egy lakóház, régen valami mezõgazdasági épület lehetett, az udvaron lévõ szõlõ maradványai Link
Ezen a helyen mehetett át a legdurvább része, a jégre utalhat, hogy a hatalmas diófák legalsó, magának a fának az árnyékában lévõ részein lévõ levelek is szét voltak verve, vagyis a jeget a hatalmas lombkorona sem tudta felfogni!
Aztán néhány elfáradt fa Link Link Link Link Link
És még egy kis kukorica, vagyis ami maradt belõle Link
A beszámolók szerint Tarany faluban cseresznye méretû jég volt, de kárt ott nem láttunk, el lehet képzelni, ha a cseresznye méretû jég nem okozott kárt, mi lehetett ott, ahol a fa kérgét úgy megsebezte és leverte a kukoricát!
Ugyanis ha május lenne, amikor zsenge a kukorica, akkor valószínû nem tudtunk volna kukoricát fotózni, mert nem lenne kukorica!
Most, hogy már július van, a vastag levelek nem sérültek annyira a cseresznye méretû jégtõl, ahhoz, hogy így leverje õket, sokkal nagyobb méretû kellett!
Ahol mi jártunk és vizsgálódtunk, és a szõlõhegyen, ahol végül is a rossz utak miatt nem sikerült érdemi munkát végeznünk, a beszámolók alapján diónyi jég volt!

Széép!

Június 28-án ilyen jó kis jégesõt éltünk meg az Etnán, Szicíliában:

Link élmény volt

A txt nem szentírás és én is csak amatõr vagyok de lelkes adat gyûjtõ. Az elsõ oldal a országos napi rekordok a második a budapesti napi rekordok. Mind a kettõ érték arra a napra rekordnak számít és a 39,5°C egyben havi rekord is.
Link

A link alatt már Szeged is fent van, katt az abszolút rekordokra.

Snowhunter Jóskának is van egy remek gyûjteménye a honlapján:
Link

A 36,9°C-ot nem tudom megerõsíteni, mert mint írtam én is amatõr vagyok, de nekem ez tûnik helyes értéknek, az viszont tény, hogy 2003-ban is igen meleg volt abban az idõszakban.

A 41,6°C-os érték is valószínû, hogy helyes mert az OMSZ Magyarország éghajlati atlasza alapján írtam fel.
Idézem: "Az eddigi Magyarországon mért abszolút maximum-hõmérséklet, 41,7°C-ot Békéscsabán mérték, azonban 2000-ben. A másodmaximumot 1950-ben Csongrádom mérték, ez 41,6°C volt". A Pécsen mért érték is helyes lesz met itt van szintén egy remek lap itt találod a Föld országaiban mért rekordjait fent van a 41,9°C Kiskunhalas, 41,7° Békéscsaba, 41,6 Csongrád, és a 41,3°C Pécs is. Valamint a tavaly mért budapesti abszolút rekordjai is:
Link

Na akkor rakjuk rendbe kissé ezeket a rekordokat!

Elõször is - sajnos - a teletext nem mindig mérvadó, annak ellenére sem, hogy ez az egyetlen hivatalosan elérhetõ forrás.

(1): az országos rekord mindig a budapestit is magába foglalva szerepel a txt-n!!!; ha ezúttal tényleg 38,8 volt kiírva, akkor az hiba (ettõl még lehetett aznap Szegeden 38,8, de még egyszer mondom, nem veszik külön a Budapesten kívülieket)

(2): így van, 2000-bõl származik az a rekord valóban, mint ahogy a június 14-i is (38,8, szintén Kecskemét); ellenben a 12-i már 2003-as (35,8, és ez is Kecskemét)

(3): ha figyelmesen nézegeted a txt-t, bizony idõnként rátalálsz majd ilyen hibákra; a valós rekord 41,6, Csongrád, azonban errõl valahogy sokszor megfeledkeznek, és a pécsit tüntetik fel (pl. 2000-ig a középiskolai földrajzi atlaszokban is az szerepelt abszolút rekordként, és nem a csongrádi)
(hogy mást ne mondjak, a txt-n az abszolút hidegrekord sem szokott szerepelni február 16-án)

Júniusi visszatekintés (zárójelben a 2007-es adatok):

Havi adatok:
Tátl: 21,0°C (21,3°C)
Tmin átl.: 15,3°C (15,2°C)
Tmax átl.: 27,4°C (27,8°C)
Pmin átl.: 1013,2hPa
Pmax átl.: 1016,6hPa
RHmin átl.: 46%
RHmax átl: 89%
Csap: 109mm
Nyári napok száma: 11 (16)
Hõség napok száma: 10 (
Forró napok száma: 0 (1)
Csapadékos napok száma: 17 (ebbõl nem mérhetõ:3)
Zivataros napok száma: 11

Napi adatok:
Max. Tátl: 27,1°C (23.) (26,0°C)
Min Tátl: 15,4°C (15.) (16,8°C)
Tmax: 34,2°C (23.) (35,0°C)
Tmin: 8,9°C (16.) (10,5°C)
Pmax: 1021hPa (10.21.22.26.27.)
Pmin: 1007hPa (13.)
RHmax: 94% (9.10.19.)
RHmin: 29% (2.)
Max. csap: 22,9mm (5.)
Legnagyobb napi hõingás: 17,1°C (22.) (17,5°C)
Legkisebb napi hõingás: 6,1°C (18.) (4,5°C)
Legnagyobb napi RH vált: 53% (20.25.)
Legkisebb napi RH vált: 23% (18.)
Legnagyobb napi P vált: 7hPa (27.)
Legkisebb napi P vált: 2hPa (6.12.14.15.16.19.21.)

Egyébb havi adatok(csak érdekességképpen):
Szeles idõszak: 45,3%
Jellemzõ szélirány: ÉNy 32% Ny 22%
Felhõfedettség:
Derült:25% Gyengén f.:22% Közepesen. f.:17% Erõsen f.:20% Borult:17%
23.-án és 24.-én a napi Tmin 20°C felett volt - tavaly összesen 5 ilyen nap volt, mind júliusban.

Nem sok változást okozott itt a tegnap átvonult hidegfront. Mérhetõ mennyiségû csapadék nem volt, alig hûlt le a levegõ, a szél is csak átmenetileg volt erõs.

Úgy értsem, hogy (1) a szegedi 38,8°C is stimmel 1935.06.28-ára, és azért adták meg egy hete a Képújságban mert ott a budapesten kívüli rekord szerepel "országos rekord"-ként; (2) megerõsíted hogy Kecskeméten a június 13-ai 36,9°C-t valóban 2000-ben mérték?

Közben ma újabb eltérést vettem észre: a Képújság szerint a mai országos rekord "41.3 fok Pécs_külterület 1950", pedig minden más forrás (Te is) egy magasabbat ad meg: Csongrád, 41,6°C. (Törölték, bizonytalan?)

Jaaaa, így már okés

Igen mind a kettõ valószínû, hogy rekord lesz. A budapesti azon a napon mért legmagasabb és helyes a 39,5°C, és még mindig is havi rekord is egyben. A második kérdésed (esetleg ha törölték, akkor nem, de nem valószínû) a 13-án mért rekord, a 36,9°C Kecskemét lesz.

Tmax 23,6 csapadék: 6 mm (záporból)

Link Link

Essem csúnya éppen, bár annyi zivatar volt már a napokban, hogy assem tudom ez épp melyik

2 panorámakép a 30-i zivatarról:
DNy-i vége: Link ÉNy-i vége: Link

A hidegfront nálam 1,2mm-t adott (1mm 7h elõtt, utána 0,2mm), ezzel köszöntött be a július.
Nyáron ritkaságszámbamenõen a mai Tmax (26,7°C) még tegnap este állt be, hisz ma a 26°C-ot sem érte el a T.

Akinek kell valamelyik kép írjon üzenetet és átküldöm.

Ma hajnali távoli villámképek Északnyugat fele:
Link
A legjobb kép:

Jó estét!
Hajnalban hatalmas zivatar volt Leányfalun, elég intenzív villámtevékenységgel, viszont csak 5 mm adott, a szomszéd állítólag jeget is látott benne.

Hajnalban volt egy gyenge zivatar, 1,8 mm esõ esett.

Két kérdés szakavatottaknak.

1) Az MTV Képújság és lász fórumtárs szerint (http://www.metnet.hu/?m=forum&topic=visszatekinto&fromto=10716a10716 ) a június 28-ai hivatalos országos Tmax rekord 38,8°C (Szeged, 1935), a budapesti pedig 39,5°C (szintén 1935; a 2007 elõtti abszolút rekord). Ez hogyan lehetséges? Az "országos rekord" valójában (ország-fõváros) rekord; vagy egy fokkal elírták az egyik rekordot?

2) A június 13-ai hivatalos országos Tmax rekord (36,9°C, Kecskemét-Katalinpuszta) az elõbbi források szerint 2000-bõl való. Azonban korabeli híradások alapján (http://www.mno.hu/portal/152130 ) olybá tûnik, hogy csak 2003-ban dõlt meg az 1937-es elõzõ rekord. Rosszul tájékozódott a napilap anno az OMSZ-nél/Németh Lajosnál, vagy a 2000 elírás?

Igen, olyan sok... Kijárni már kijárt, de azért még szívesen elfogadnék egy-két napos országos esõzést... Ha csak azt nézzük hogy 200mm-nél is kevesebb hullott az elsõ félévben... A másodikban ennek a duplájának kellene hullani, hogy ÁTLAGOS legyen az év csapadék szempontjából...

Micsoda 11.2mm???
Ez már kijárt neked

A zivatarzóna itt 11,2mm csapadékot produkált, és még délelõtt is volt egy gyenge zápor, 0,4mm csapadékot adott. De még mielõtt valaki azt hinné hogy jól állunk csapadékügyileg le kell írnom hogy az éves csapadék 202,2 mm...

A száraz Hf után a július eddig 0 mm, nagyon kellene már a csapadék, a kukorica már reggel is pikulál.
Ha nem kap a következõ héten esõt, vége

Hajnalban már elkezdett világosodni, amikor megérkezett a zivatar a Mátrába. Piszkéstetõrõl sikerült el is kapni pár villámot: Link

0:47 perckor érkezett a zivatar, ami inkább száraz volt. 1.6mm csapit adott. Megfigyelhetõ volt a sok felhõvillám amelyek között volt lecsapó is bõven. Az erõsebb része kikerült é-i irányba így kiskunlacháza kapott csapadékot bõven, amit reggel tapasztalhattam mivel arra volt dolgom. Meghatározó volt még a légmozgás is ami néha bizony viharos erõvel tombolt. A légmozgás is csendesedett egy kicsit miután elvonult a zivatar, de még ma is élénk szél fúj.

Hajnalban folyamatos dörgésel villámlásal 5mm csapadékal vonult át a zivatarzóna

Kint jártam délelõtt a Gönyûi-erdõben (Nagyszentjánostól ÉNy-ra), és meghökkentõ dolgokat láttam.. A március 1-én Nagyszentjánoson észlelt mini-tornádó itteni nyomait mutatta egy kolléga, amint a szürke nyaras telepítvénybe gyakorlatilag egy szûk ösvényt vágott a szélvihar. A derékba tört, kicsavart, vastag fák jól jelzik a haladási irányát (ÉNy->DK), úgy is hogy az erdészek már nagyjából helyreállították a területet. Néhány nap múlva lesz arra dolgom, szánok rá idõt, hogy lefotózzam a megmaradt nyomokat.

Ez így igaz, de aznap is írtam, hogy nem ez a szokásos menetrend újabban. Akkor valóban nagyot ütött az a HF, de ez inkább csak az a kivétel volt, ami az utóbbi évek szábályát erõsítette

Bizonyám, ezek az ÉNy-i frontok tudnak okozni meglepetést, Balival beszéltem régen egy csomót arról, szokta mesélni, hogy régen olyan viharok voltak Sopronban, nyugat felõl fekete lett az ég, az emberek szó szerint féltek, és irgalmatlan zivatarok voltak, rendszeresen!
Aztán az elmúlt években, ezek úgy eltüntek Sopronból, mintha sosem lettek volna, most meg megint akkora zivatarok voltak Sopronban, hogy Bali szerint az életben ilyen nem volt, de a 350 mm egy hónap alatt tán bizonyítja is!
Pedig elvileg ezek a nyugati frontok Bécsbe tényleg kellene, hogy heves zivatarokat okozzanak!
Mondjuk rengeteget számit a front érkezési szöge, és ha 10 fokkal más szögben jön, akkor már nem ott torlódik!

Hát azért, ha jól emlékszem akkor tavaly 06.21-én te sem unatkoztál ott Bécsben. Az is egy ilyen irányú front volt, ugye?

A HF végülis tökéletesen szárazon vonult át, csupán a szél átmeneti viharossá válása jelezte megérkeztét. A zivatarok tõlem K-re alakultak ki. Ezerszer megfogadtam már, hogy egy Ny-ÉNY-i HF-tõl soha nem fogok várni semmit, ezek az utóbbi 2-3 évben errefelé semmit sem produkáltak, de mindig hagyom magam megszédíteni
Érdekes lenne ezt egyszer kielemezni; a korábbi években az ÉNy-i frontok hozták a leghevesebb viharokat.

Feltöltöttem néhány júniusi felhõképem, sajna iszonyú sok teendõm (építkezési munkálatok) miatt keveet fényképezte, így nagy termésre ne számítsatok, ám egy kép azért nagyon látványos:

A termés: Link

A látványos képecske: Link

Néhány júniusi adat:

Abszolút Tmin: 9,4 °C (jún. 16.)
Abszolút Tmax: 32,7 °C (jún. 23.)
A maximum hõmérsékletek átlaga: 25,9 °C
Havi csapadékmennyiség: 57,3 mm
Csapadékos napok száma: 14 nap
Hõség napok: 4 nap

A csapadék mennyisége sajnos nagyon kevés lett (a klasszikus forgatókönyv szerint a zivatar vagy kikerült, vagy mielõtt ideért volna, szétesett, vagy áthaladva erõsödött meg ).

Kicsivel több, mint 6 és fél óra munka árán elkészítettem a múltkori villámvideót (08.06.27 hajnal): Link
Van 1-2 szépség.

Egy kicsit késve a 26. hét adatai: Link

Kivágtam videobol a villámképeket,amiket a június 26-27. MKK során csináltam. Pápán éltük át a vihart Cynthiával egy Shell benzinkút környékén,az elsõ néhány kép "odavalósi" . A többit hazafelé úton Veszprémben,Várpalotán stb. készítettük.Reggel fél 5-kot értünk haza Dunaújvárosba

Link

Ez nekem is problémám, hogy nem szerepelek az összesítésekben a "csak" csapadékadataimmal...
Kérdések válaszok fórum:
11795-ös hozzászólás (az enyém), ill. 11801. hsz., Usrin válasza
Bocs a kicsit OFF-jellegért!

Csütörtök óta itt Cseszneken(még júniusban)21,2 mm csapadék volt.Így a június 184,6 mm-rel zárt,ami a metnet csapadékmérõvel bíró települései közül a 10. helyre volt jó.(még mindíg nem tudom,hogy a havi körképbe hogyan juttatható be a cseszneki adat - bár felviszem a táblázatba T-k nélkül a csapadékot,mint régen )

A június Szolnok DNy-i részén 82,4 mm-rel zárt, de az év elsõ komolyabb zivatara még várat magára. Az éves összeg is jelentõsen megugrott, "már" 189,6 mm, ami még mindig elég kevés, bár látom Cegléden még ennyi sem esett...

Nálunk Pécsett "csak" 108 mm volt a hónap, de szerencsére jég is kevesebb esett a 27-i szupercellából mint a város más részein.

Érdekes ez az Alsónyéki 190 mm - vagy az onnan 1.5 km-re levõ Bátaszék mintegy 100-al kisebb értéke. És ez nem egy nap eltérõ csapadékadatából jött össze.