Meteorológiai esélylatolgatások

Az elõzõ hozzászólásban Mt. Pinatubo akart lenni, nem Tambora, elnézést.

Bár az az érzésem az 1980-as St. Helens kitörés sem volt elég nagy ahhoz hogy jelentõsen befolyásolja idõjárásunkat (az 1815-s Tambora kitörés 80 szor volt nagyobb a kilövelt anyag tekintetében). Persze az az eset már sosem rekonstruálható, milyen lett volna az idõjárás ha a kitörés be sem következik.

A Tambora vulkán 1993-as kitörése során 20M tonna SO2 került a légkörbe, most csak 1,5 (Kasatochi). Elõbbi 0,6 fokkal csökkentette a globális hõmérsékletet 1-2 évig, így utóbbinak valószínûleg jelentéktelen hatása lehet csak (0,05 fok).
Több info: Link

A két link helyesen:
Link (200
Link (2003)

Idõrõl idõre be kell látnunk,hogy bizony harmadik évezred ide, vagy oda, a hosszútávú(értem ezalatt a 10napnál távolabbra tekintõ) elõrejelzések biza még elég gyerekcipõbe járnak, megbízhatóságuk az idõ függvényében exponenciálisan erõsen csökken.Elég csak a NOAA pálfordulását említenem..néhány héttel ezelõtt még a tél elsõ fele úgy összességében átlag alattinak tûnt,most meg már minden hónap szépen besárgult.Folyamatosan változtatja a várakozásait,hiszen azok a tényezõk,amikbõl azokat kiszámolja, szintén folyamatosan változnak, viszont változásukat és annak pontos körülményét és mértékét jelenlegi tudásunk szerint 7-10napnál távolabbi idõintervallumra lehetetlen pontosan elõrelátni.Szemléltetõ példáért nem is kell a régmúltba tekinteni,elég csak októbert néznünk: a kezdeti elõrevetített jelentõs negatív anomália az idõ elõrehaladtával egyre szelídült, mostanra pozitívba ment át.És miért?Mert a vártnál jóval intenzívebb és hosszan tartóbb Ac-dominancia alakult ki, amit a hónap elején még nyilván nem lehetett pontosan megfogni.A nyakamat rá,ha november elsõ dekádjában egy blocking, vagy Skandináv Ac esélye kezdene realizálódni,mindjárt átlagos, vagy enyhén negatív tartományba szaladna az említett hónap.Szvsz én semmiképp sem tulajdonítok túl nagy jelentõséget sem a NOAA, sem egyéb modellek seasonal próféciáinak, maradok a jó öreg göfösönél és társainál,persze szigorúan 180h belül. Emellett pedig figyelgetem a tendenciákat,valamint az európai tél milyenségét valamilyen szinten meghatározó tényezõk alakulását.Ezek alapján egészen bizakodó szemmel tekintek Novemberre.Véleményem szerint adottak a feltételek egy jó kis télkezdéshez: a messzi fönn északon a hónap végére tekintélyes hidegmag alakul ki:Link ami várhatóan a 2003-as állapotokat is fölözi:Link Emellett 180h-n belül az USA-ba sem néz ki jelentõs hidegbetörés,szal az említett hidegmag "egyben marad", elõsegítve egyrészt további izmosodását,másrészt a sarki jégsapka terjeszkedését, elõkészítve az alapokat a hûtõszekrény effektushoz.. Már csak egy jó idõben,jó helyen lévõ Ac és egy ciklon kell, és beindul a gépezet Ja és végül ne feledkezzünk meg õseink hagyatékáról sem, mi szerint ha október hosszantartó, kellemes idõt hoz, november benyújtja a számlát

Igen valószínûleg igazad van. Azt kéne megnézni hogy a St. Helens 1980 májusi kitörése után milyen telek voltak. Akkor 1 köbkilóméternyi anyagot lövelt a vulkán 23 km magasra.

Utánaolvastam a dolognak és természetesen olvastam mirõl szólt a cikk.
Valóban az SO2 nagyon sokáig tartózkodik a légkörben, a vulkáni hamuval ellentétben, ám hidd-el befolyásoló tényezõjük erõsebb.
Ugyan hetek alatt leülepedik a vulkáni hamu, ám hatása hónapokra szól.

Az idézett cikk szerint nem elsõsorban a hamu ...

A cikkbõl: "A nagy vulkánkitörések úgy tudják fokozni a magasabb légrétegek optikai sûrûségét, hogy kitörési felhõjük segítségével finom port és gázokat – elsõsorban vízgõzt és kéngázt, de szén-dioxidot, klórt és fluorvegyületeket is – „injekcióznak” a levegõbe ...."
Az erupciós felhõk kéngázai e részben már útban a magasabb légrétegek felé átalakulnak, de legkésõbb, amikor odaérkeznek. A napsugárzás hatására vízgõzzel és oxigénnel keveredve 70 százalékos kénsavvá alakulnak, és aerosolpermetként, finom ködként sokáig a sztratoszférában maradnak. A por viszont 10-15 napon belül visszahullik a Földre. Csak a legapróbb, az egy mikrométernél, azaz a milliméter ezredrészénél kisebb szemcsék maradnak, és alkotják a kénsavcseppecskékkel együtt a párát, amelyet a sztratoszférában az erõs szél azután széthord az egész Földön.
"

Érdekes a vulkáni kitörés felemlítése, utánanézek, ha lesz idõm.
Egyébként a konkrét befolyásoló tényezõ egy kitört vulkán esetében a "fellõtt" vulkáni hamu.

Többen foglalkoztak az elmúlt hozzászólásokban az északi sarki jég vagy a szibériai hótakaró és az eljövendõ tél összefüggéseivel. Véleményem szerint nincs közvetlen ok-okozati összefüggés a kettõ között. Nem mondhatjuk ki, hogy hideg telünk lesz ha sok jég van északon és fordítva. Az idõjárásunkat és az elõttünk álló telet inkább fogják a légkörben lezajlódó események alalkítani, mint a jég vagy hóborítottság, azoknak általában nagyobb a helyi hatásuk. Hiába a sok jég és hó északon vagy keleten ha az uralkodó áramlatok európa felett nyugati-délnyugatiak.

Bár nem foglalkozott vele senki, szerintem az Augusztus 7-én az alaszkai Aleut-szigetívhez tartozó Kasatochi-vulkán robbanásos kitörése és a 11-12 km magasságig a sztratoszférába lövelt mintegy 1,5 millió tonna kén-dioxid az Északi félteke közel-jövõbeni idõjárására legalább olyan hatással lehet, mint egy jelentõs jég vagy hótakaró. lásd: Link

Ugyanez lenne a sorsa, ha végig hideget jelezne, aztán márc. végén meg levonnánk a következtetést: hmmm, ez nem jött be, volt mondjuk + 2 fokos anomália. Akkor is menne a köpködés, hogy hova menjenek el a hülye modelljükkel.

persze...hehe ,már egypárszor megmutatta magát sötétkék és vörös színekben is..nem ettõl fog eldõlni a tél sorsa-bocs az offért,Hajrá Tél

Aztán ha az átlagos és enyhén pozitív anomáliás telet hírtelen erõsen negatív anomáliásra festette volna át, akkor persze tökéletes és pontos modell lenne....

A noaa -féle modell már az egész Kárpát-medencét átfestette melegre egész télre..azaz ennyit ér:lehet várni a kemény telet.! (talán be is jön)

Közben rájöttem, hogy biztos akkor még nem mérték a hóvastagságot, mert eléggé irreális lenne, hogy sehol nincs hó!

Azért kicsit brutális a hóborítottság terén lévõ különbség! A most alakuló hóborítottság és a Szibéria területére elõrejelzett pozitív hõmérsékleti anomália kapcsolatban van egymással.
Mondjuk szerintem a jégkiterjedés gyorsasága se sokat számít, ennek a tendenciának nem tudjuk mikor lehet vége.

Vagy akkor még nem rakták oda a hóborítottságot? (Mondjuk akkor Grönland miért fehér..)
Kicsit furcsa...

A lényeg a tendencián van (honnan indult és hogy fejlõdik), íme, elég szembetûnõ: Link
Különben az Északi-Hemiszféra jégkiterjedése nem az európai Tél kizárólagos alakítója.
Azonban észre lehet venni egy összefüggést, hogy a Novalja Zemlját körülölelõ jég, különösen attól nyugatra esõ része (azaz a Spitzbergák és a Novalja közötti terület) azért segítheti a "hûtõszekrény-effektus" kialakítását, íme a hideg 2002 és 2003 december 17-i jégborítoittság a 2006 december 17-ével szembeállítva: Link és Link

Azaz érdemes lesz azt a körzetet figyelni.

Valóban szépen gyarapodott a jégréteg, és a tavalyi állapotokhoz képest össze nem hasonlítható a kettõ, ugyanis most jóval nagyobb: Link
Viszont itt meg kell jegyezni, hogy a 2006/2007. rémálom tél elõtt a jégborítottság a mostanihoz hasonló kiterjedésben volt, sõt még kiterjedtebb: Link

SZibéria jórésze is jobban be volt havazódva! Valamiért azt hiszem, hogy a Szibériai hóborítottság nagyon nem a normális tél mellett van, ugyanis megvizsgálva az etalon teleket, Szibériában meglehetõsen gyéren alakult a hóborítottság. Persze lehet nincs összefüggés, de sok az egybeesés.

Az elmúlt egy hét jégalakulása: Link

A Szibéria feletti erõs jegesedés nyugati oldalán a Novalja Zemlja felé erõs a jég haladása több irányból is, ha azt észak felõl eléri, és tovább fejlõdik, az egy Fennoskandináv-Ac jó táptalaja lehet.

Ha egy-két keményebb mediciklon lenne(országos hóval),akkor tõlem strand gatyában is jöhet a télapó!

Ha objektíven akarok gondolkodni, megnézem a sarki jég kiterjedését, az utóbbi hónapok anomáliáit, az elõrejelzett anomáliákat, a statisztikákat. Minden tényezõ az átlag feletti tél mellett szól!
Mi szól az átlag alatti tél mellett? A remény.

Azért hozzáteszem, hogy egy pozitív anomáliás télben is lehetnek szép pillanatok, mint például a tavalyiba is volt, leszámítva a decemberi hidegpárnát! A 2 évvel ezelõtti télben viszont nem volt túl sok szép pillanat.

Ha csak a hosszútávú modelleket nézem, kezdek megijedni, hogy az eddig egyértelmû decemberi negatív anomália is eltünni látszik, a november meg drasztikusan emelkedni kezdett. Valójában ez a hosszútávú elõrejelzés "közelebbi" oldala, nyilván a beválási esélye is sokkal nagyobb, mintha a január-februári periódust vizsgálnánk.

Fel sem tudjuk fogni, hogy ezek a hosszútávú modellek mit vizsgálnak és hogy készülnek, de nyilván sokkal okosabbak nálunk, szóval kénytelenek vagyunk hinni nekik.
Végülis ennek a fórumnak nem a reménysugarakról kéne szólni, hanem az elemezhetõ adatokról.

pedig a trend egyértelmû:

Link
Link

és ez már az éghajlatváltozás témát súrolja, de nem kerülhetõ meg a statisztikában. Ezután is lesznek hideg telek, de ha pl a századelõn 10 évgõl 3 volt kemény tél, ezután 20 télbõl lesz 1 kemény tél.....elég nagy a változás !!!
Az elmult évek jóval átlag felettiek voltak sorozatban. 2000-es évek elején volt néhány (1-2) havasabb tél, lehet megint várhatunk rá egy ideig. Annak nagy az esélye hogy tovább kell várni, mint 200 éve ! Ez van..! Ez szimpla statisztika.

Igen csak az a baj egy héttel ezelõtt ugyanez látszott, csak egy héttel hamarabbra volt várható ..hehe, ráadásul az ECMWF-en és a gem-nél sem látszik semmi egyelõre !
Link

80%bizonyosággal ki lehet jelenteni most hogy nem lesz átlag alatti tél?Hát én ezt enyhén szólva durvának tartom októberben ilyet kijelenteni!!Nincs egyetlen egy olyan hosszú távú elõrejelzés amibõl ki lehetne zárni pl az átlag alatti telet!!Az az igaszság hogy rendben hosszútávú esélylatolgatások a fórum neve,de azért az egész télre latolgatni hát...'Nálam a hoszzútávú latolgatás max 2 hónap,de nem több!!Ez az én véleményem!

Egy 3-4 hetes Ék.-Eu-i hideg dominancia átlagosra,vagy akár kevéssel átlag alattira is hozhat egy telet...lehet egy -két hónap gyengén pozitív,ha a 3. erõsen (2-3-4°C-kal) negatív...
Az elõzõ fáklyákhoz képest most elég masszív hideg-fordulat körvonalazódik a hónap végére..kérdés,hogy tendencia lesz-e ebbõl?

Igen, az elsõ bukta mindjárt az október lett, hiszen a hónap elején még -0,5 fokos negatívval kecsegtetett, azután szépen váltott és a vége szerintem +1,5 lesz legalább.
Link

25.-e után szépen megnõtt a szórás.A kontroll- lauf telet idéz.

Ahogy edig is átlagos, most is átlagos hõmérsékletû tél valószínûsíthetõ a hosszútávú elõrékbõl. Én most inkább a jövõ heti váltást várom. Ki kéne alakulni az ÉK-i áramlásnak, amitõl hideg levegõ szivárogna be ÉK-rõl. Egyelõre nem látom a modelleken. Csak ÉNY-i hidegfronttal számol, de ez nem az igazi.

1-2 ensemble tag jelez ugyan ilyen irányú váltást, de csak 28-tól, azaz 25-e után és nem addig.

Én továbbra is azt mondom,hogy bármi lehet még télen.Egy dolgot viszont szerintem 80%-os bizonyossággal ki lehet zárni,az pedig az átlag alatti tél.Ezen kivül bármi lehet

Nem is Rád gondoltam....

Ilyen amplitúdójú szórásnál biztosan be fog jönni....
Mondjuk mi is tudnánk ilyen elõrejelzést készíteni.

Én pont azt kívánom bizonyítani, hogy sajnos nem jött el az idõ még, hogy hosszútávra, jelentékeny hibahatáron belül képesek legyünk elõrejelezni.
Ezért mentegetem és rakom be idõrõl idõre, mert ha eljön a pillanat akkor azt mondják egyesek, hogy már októberben is látta, hogy a dec.milyen lesz.
Tavaly is volt ebbõl vita, most így nem lesz.

Komolyan foglalkoztok ezzel a hosszútávúval?

Csak jelzem, hogy 10 nap alatt emelte meg november átlagát több, mint 2,5 fokkal.... [esõ]

Hát ez kemény.E szerint a november-december is már kezd pozitív
lenni ahogy közeledünk!

Most különösen fontosnak tartom, mert így kijelenthetõ majd, hogy valóban gyengíti, majd el is veti lehetõségét.

Úhhhhhhhhh! Ez brutális!

Június óta le vannak mentve nálam, minden nap.

Egyébként rossz hír a NOAA hosszútávú elõrejelzés híveinek, de lehet, hogy csak a szokásos dolog kezd realizálódni??

Link

Nem szabad egy-egy futás alapján bármely feltételezést tenni, tudjuk, pláne hosszú távon. Mégis azt tanácsolom, mentsük le a mostani futás szerint 312 és 360 óra között kialakuló helyzetet. Amennyiben helytálló a megfigyelésem, mostantól 4-6 napig a GFS napi 4 futásából 1-2 tartani fogja a télbetörést, hol erõsebben, hol gyengébben. A kérdéses idõtartam elõtt 4-6 nappal azonban minden futás drasztikusan elkezdi gyengíteni, sõt nem is fog számolni vele. Én lementettem...

Link
Az még nagyon messze van!90% hogy 2 héten belül lehet látványhavazás egy-két helyen.Minden évben majdnem bejön!

Hát ez a GFS: november elejére már havazást számolt ki nyugatra, sik vidékre is, 3 fokos maxokkal...nem tudom, nem tudom.

Sokat tanultam.

Régen próbáltam (most nagyképûnek hangzik) saját modellt csinálni, turbo pascal-ban. Az alapelv az általam elmondott volt. Nem is volt jó, valahogy nem volt "életszerû".

Kár, hogy 1994 körül még nem volt ez a fórum!

Na lépek vissza dolgozni.

A hónap legvégén, 360 óránál, a GFS szerint körvonalazódik egy erõteljesebb lehûlés. Érdekes lehet, mert mediciklon, és az ország fölé helyezõdõ hidegcsepp is beleférhet. Esetleg a hegyekben lehet hó mutatóban. De persze ez csak egy lap a pakliban, és az idõ közeledtével egyre biztosabban láthatjuk, hogyan járatják a lapot a tagok. Addig viszont igen valószínû, hogy a télváróknak meg kell elégedni a hétvégén várható fagyokkal. Már most elég felnézni az égre és beleszippantani a levegõbe ahhoz, hogy érezni lehessen, igen hûvös hajnal következik.

Most nem tudok egyet érteni veled Cauchy.
Vagyis abban egyetértek veled is, hogy ezek a modellek nem dátum szerint mûködnek, hogy ha nov. közeledik akkor annak megfelelõ helyzetet produkálnak.
Azonban az hogy a 300 óra felettiek "...semmi közük nincs a valósághoz" azt én nem mondanám. Ugyanis ugyanúgy lehetne egy lehetséges jövõbeli kimenet mint ahogy a 180 órán belüli. Csak van amikor pl 40 futásból 1-2 mutatja elõre azt ami tényleg lesz, van amikor meg 20-25.
Azt figyelembe kellene venni és meg kellene érteni, hogy ezekbe a modellekbe nap mint nap új és új kiindulási feltételek kerülnek. Egyik ilyen nagyon döntõ tavasszal és õsszel - és éppen ezért egyfajta plusz hektikusságot ad az elõrejelzéseknek - a hóborítottság. Alig egy hete alig volt hó Szibériában, most meg már nagy területen van, ráadásul most Észak-Amerika felé helyezkedik a hideg tömeg súlypontja szóval újabb plusz adalék a bizonytalanság felé.
A kimenetelek változnak folyton, mivel úgysem tudjuk egzaktul megadni a kezdeti feltételek mindegyikét eleve nem is lehet a modell 100%-osan pontos.
Ha egy modell "lehetettlennek tûnõ" dolgot mutat, az nem azt jelenti hogy nem is lehetséges, vagy soha az életben nem fordulhatna elõ.
Minden egyes futás egy-egy forgatókönyv. Ha úgy tetszik minden 6 órában új forgatókönyvet kapunk, hogy éppen Hófelsége és Hõurasága hogy háborúzik és merre haladnak a frontok. Csak hogy minden forgatókönyvben több alternatívát kapunk.
A végeredmény 360hnál nem egy véletlenszerû valami - látszólag az, vagyis látszólag kaotikus azonban van rendszer benne. A mostani feltételek egy A halmazban vannak és ami 360h-nál lesz azt egy függvény egy B halmazba képezi le, ami egy szûk halmaza egy hatalmas, óriási nagyon-nagyon nagy C halmaznak, amelyben mondjuk az utóbbi 2000 év összes ilyenkori helyzetnek megfelelõ helyzete van benne - csak hogy mateknál maradjunk .

Mellesleg a hidegleszakadás, téli beköszöntés valóban "látszólag elmarad" a valóság, hogy átalakult .
Még mindig van 3-4 futás, amely éppen mutat valami hasonlót:
Link
P1,P4,P7,P14,P19,P20.
Azonban sokkal gyengébb - mintegy 5-10 fokkal enyhébb változatban kb.

Ezt az ok-okozati viszonyt, mint magyarázatot hibásnak vélem.

Azt kellene megérteni, hogy a téli félév blocking-helyzetei (a nyári is, csak azt nem övezi semmilyen figyelem) nagyon nehezen megfoghatóak.
Ugye lehet egy cikloncsalád ténykedését lezáró átmeneti Ac, vagy egy klasszikusan, meridionálisan beágyazódó hosszabb idõtartamra is létrejövõ Ac.
Egy a közös bennük, létrejöttük elõrejelezhetõsége a modellek által még messze nem annyira megoldott, mint a zonális helyzetbe fordulás.
A fáklya szétnyílásának van egy jól kiolvasható (erõs) fajtája, ami a blocking-hajlamra utal.
Azonban az x-edik napon várható nagy szétnyílás, ami a térképeken mint az oly sokaknak oly nagyon várt Ac lehetõségeként jelenik meg.
Ez viszont nem ugyanaz, hisz a fáklya szétnyílása az a zavartényezõ megjelenése, ami utalhat Ac-ra, ám az elsõdleges a ZAVAR, nem az Ac.
Ebbõl kifolyólag természetes a tologatás, hisz futásról-futásra az x-edik nap jobban körvonalazódik, így a ZAVAR (sokaknak ugye a várt Ac) késõbbre tolódik.
Így az x-edik napi ZAVAR vagy létrejön az eredeti x napon (tologatás nélkül, ez az esetek 20%-ában van így), vagy az x+1-2-3-n-edik napon (az esetek 40%-ában), vagy létre sem jön (ez az esetek 40%-ában), hisz a ZAVAR kisimul.

Szerintem a modellekben semmiféle olyasmi nincs kódolva, hogy abban az idõben hány foknak kéne lenni. Így szerintem ez a gondolat nem reális.
Azt kell megérteni, hogy egy modell egy kaotikus rendszert próbál elõrejelezni illetve maga a modell is kaotikusan viselkedik.
Így a modellkimenetek 300 óra körül általában valamilyen "lehetetlen" idõjárási szituációt mutatnak: Gigaciklon, überhideg mediterrán ciklonnal fél méter hóval, brutálanticiklon. MInd-mind a hibák egymásrarakódása miatt keletkeznek és semmi közük nincs a valósághoz. Ez a helyzet minden olyan esetben fennáll, amikor a bizonytalanság túl nagy, így a modell "kiakad" és mutat valamit, hiszen valamit mutatnia kell.
Egy példával tudnám ezt érzékeltetni: nézzük a rulettgolyót a pörgetés kezdetekor. Ekkor még viszonylag pontosan meg lehet határozni a pályáját, sebességét, hiszen mindkettõ elég stabil.
Ez felel meg egy 1-2 napos elõrejelzésnek.

Amikor az idõ elõrehaladtával csökken a sebessége, egyre nehezebb lesz eltalálni, hogy melyik számnál fogja érinteni elõször a számsort. Sok számítást elvégezve aránylag jól meg lehet mondani, hogy mely körül lesz ez a pont.
Ez felel meg 4-5 napnak kb.

Azután a golyó ütközik valamelyik szám peremével, elkezd kaotikusan pattogni, innentõl senki meg nem mondja, hogy hol fog megállni. Persze azt mindenki tudja, hogy valamelyik számnál meg fog állni, de igazából ez elõrejelezhetetlen.
Ez felel meg a 180 órán túli elõrejelzéseknek. Azaz 360 óránál már csak a modellek véletlenszerû végeredményeit látjuk, valami elkent átlagot vagy valami szélsõséges esetet.

"Hiszen a modellek az évszaknak megfelelõen számolnak lehûlésekkel (nem "tehetnek" mást, ezért nem bántanám "õket"), csak sajnos ezek rendre elmaradnak"

Ez nagyon nagy hiba lenne és remélem, illetve szinte biztos vagyok benne, hogy nem is így tesznek.

Ha folytatódik az átlagosnál enyhébb telek sorozata (NE LEGYEN!), törvényszerû a "tologatósdi"! Hiszen a modellek az évszaknak megfelelõen számolnak lehûlésekkel (nem "tehetnek" mást, ezért nem bántanám "õket"), csak sajnos ezek rendre elmaradnak. Tehát szerintem ez egy teljesen rendjén való jelenség, fõleg 5-6 napon túl.

Ez nem nyafogás, most teljesen jogos.
Gondolom mindenkinek feltünt, hogy az október 20. után "tervezett" erõs télies fordulat, amirõl sokan nagy bizonyossággal beszéltek, csúszni... illetve elmaradni látszik.
Október utolsó pár napjában merészkedik pár pertubált tag a negatív tartományba, azon kívül jelentõsebb lehülés nem látszik. Jó 6-7 nappal ezelõtt még 8 pertubált tag és néha még a fõfutás is -5 fokos izoterma környékén járt október 20. közvetlen közelében. Most semmi bizonytalanság nem áll fennt Link október 24-25-ig gyakorlatilag minden egyértelmûnek tünik...

Az utána lévõ idõszak a fáklyán gyakorlatilag mindig keszekuszának tünik, még nem láttam olyan fáklyát, ami egész végig egyértelmû tendenciát mutatna (esetleg sivatagban van ilyen ).

Kíváncsi vagyok, hogy október 20. után következõ 10 napos idõszakban érkezik e jelentõs lehülés.

Nem tudom nem észrevenni (Koczkás diagrammját nézve), hogy november finoman szólva is enyhülni látszik, kíváncsi vagyok a következõ idõszakban átmegy e pozitívba: Link

Jó persze ez csak egy példa, hogy folytatódik e az általad említett lehülések tologatása és gyengítése a GFSben, az még a következõ idõszakban kiderül, de jó hogy ezt is észrevetted.

A jövõ héten - legalábbis péntekig - döntõen anticiklonális hatások fognak uralkodni. Egyedüli kivételt csupán a szerdáról csütörtökre átvonuló, nem túl erõs hidegfront jelenti majd.
A következõ hétvége viszont érdekesebbnek néz ki: az ECM szerint az AC annyira legyengül, hogy az észak-atlanti frontálzóna egyre délebbre helyezõdik, így gyakori frontátvonulás, csapadék, lehûlés következhetne be október utolsó hetében - persze, a prognózis itt már annyira bizonytalan, hogy egyéb kimenetelek (pld. egy-egy hidegfront után minduntalan megújuló AC-k és AC-hátoldali helyzetek) egyaránt elképzelhetõk.

Jövõ hét pénteken-szombaton milyen idõ várható?
Köszi!