Időjárási visszatekintő

Persze.
Nekem a 2002/2003 tele volt érdekes az is jó példa az összehasonlításra legalábbis K-i részt tekintve, persze nálunk közel 1/2 m-es hó is párosult Stativus 60-at mondott, valakinek mesélte és nem akarták elhinni. Akkor január volt nagyon zord, volt egy nap, nem felejtem el, Bcsabáról jöttem haza és megfogtam a kilincset: a napsütés ellenére is csak -14°C volt a Tmax és ragadt a kilincs, pedig a nap is rásütött
Gratulálok a linkhez, érdemes volt róla vitát nyitni és 1-2 kommentet írni.

Akkoriban még nem tudták azt, hogy tökmindegy : összefüggõ 15 cm hó éppoly hideget eredményez azonos feltételek közt mint a jóval vastagabb(pl. 50-80 cm) Nálunk a nagy hó gyakran párosul az utána érkezõ nagy hideggel. Ez fõleg amiatt lehet (saját feltételezésem, javítsatok ki ha tévedek), mert a legintenzívebb téli csapadék, az igen eltérõ tulajdonságú légtömegek fölöttünk, vagy a közelünkben történõ keveredésébõl adódik. Sarki hideg légtömeg leszakadás - keveredés szubtrópusi eredetû légtömegekkel - gyakran erõteljes mediciklon, vagy összeáramlási zóna....
A nagy hó, és nagy hideg irodalmi szempontból is tettenérhetõ együttállás nem véletlen, ebben látom a fõ okokat.

Pont az volt a vita tárgya, hogy a Dunántúl élvezte a kontinentálisabb klímát (persze a sok csapadékot leszámítva) és Kelet volt az enyhébb (a csapadék a kontinentalitást mutatta, míg a T az "óceánhoz közelebb fekvõ terület jellegét (jelképesen mondom)" ). Ha kelet kapott volna több havat pont fordítva történt volna.
Viszont amit az "albedóról" és a hõelnyelésrõl állítottak a régebbi feltételezés volt a helyes, mindenki megcáfolja azt a tényt, hogy a "talaj és a hó ugyanannyi hõt nyel el". Ez nem igyaz, mert a hõelnyelés és a hõvisszaverés elentétben áll egymással, egymás komplementre (ha 95% a visszavert érték, akkor 5% az elnyelt érték, ezt tanultam). A hó esetenként 90-95%-ot is visszaver, míg a talaj 50%-ot nyel el.

Ez a tény is okozta az országon belül szokatlannak mondható hõmérsékleti eloszlást, amit a meteorológusok is kiemelnek.

Akartam mondani, hogy ebbe a fórumba írd.
Tiszántúlon (ÉK & DK egységesen) csak 12cm hó volt teljesen ledöbbentem, én 20-30cm-re gondoltam.
[akkori évben sokan mondhatták azt, hogy dk és ék szív.]

Felhõcske honlapján van egy igen értékes tanulmány. 29 februárja igencsak eltér attól, amit épp most tapasztalunk.
Link
Link

A most vásárolt Réthly Antal : Idõjárás 1801-1900 könyvet aligfelütve máris igen érdekes dologra bukkantam:
-( Csak a lényeget írva) Abony: 1808: december 16.-tól, februárig se hó sem más csapadék, rossz idõ nem volt, január végén kevés, hamar elolvadó hó, száraz fagyok, derek jártak. Farsangkor már a szántásba kezdtek az emberek. 16. -án kegyetlen szél, és sok hó esett, április 4. - éig egyarányú hidegek, és a hó szinte eddig kitartott.
A Tisza, és Duna beállt, a Tisza csak április elsején inditotta meg jegét (!). A népesség rémülve volt, a takarmányból majd egészen kifogyott....
Ha nem szúrópróbaszerûen néhány oldalt felütve találom, hanem sokat keresve, talán nem is csodálkoznék ezen igen felkiáltójeles tél forgatókönyvön (Egy mûbõl idézni, nem sérti a tulajdon jogokat.)

Az idei tél egész jól indult. Decemberben kiadósabb havazások mellett, volt olyan nap mikor itt nálunk napközben is -5 fok alatt volt a hõmérséklet, éjszaka még -15 alá is mentünk, köszönhetõen a hidegpárnának mert elég sokáig kitartott. Január 5-e után egyre inkább látszott, hogy enyhülés fog bekövetkezni, ami bizony nem is maradt el. A január kissé a tavalyit másolta errefelé volt egyszer egy szélviharral tarkított nap is (majdnem akkor mint a tavalyi Kyrill) illetve napközben az 5-15 fok közötti maximumok domináltak a hónapban, és hó sem volt, ellenben volt helyette esõ, amit télen aligha hiányolok pláne ha áztató jellegû. A február eddig szintén átlag fölött van, az elmúlt pár napban már kissé bíztatóbbak lettek a modellek, hátha lesz még valami.

Erre a hétre is sokáig emlékezni fogunk,csak egészen másért...Február elsõ hetének középhõmérséklete már most 6 fok,és még két nap hátra van belõle, emelkedhet !A Tmax átlaga 10 fok!A csapadékról annyit,hogy itt a Bakonyalján volt egy 4 mm-es esõnk ebben a hónapban,de egy hét híján 2 hónap alatt errefelé még a 20 mm-t is alig értük el.Dec.1-tõl ezidáig 4 cm hó hullott...de nem folytatom.

"kp2
Budapest, Újpest, Városkapu
Izgalmas hét vette kezdetét. Azt hiszem, erre még sokáig emlékezni fogunk!"
:-)

A Magas-Börzsöny csúcsrégiója 800 m felett (Magosfa-Csóványos-Égés-tetõ-NHH) hozta a formáját a hétvégén.Szombat délutáni, esti csapadékból 1.5-2 cm-nyi friss porhó esett a régi 1-2 cm-es kásás fagyott, de egybefüggõ hótakaróra.Téli táj fogadott fenn.
Link
(15-tõl - 31-ig)

Januári csapadék összeg 20,4 mm,a Február ezidáig 0,4 mm.
a 2008-as év finoman szólva is gyatra eddig csapadéktéren is,és ha hozzávesszük hogy jó eséllyel lehet anticiklonáris idõjárás a hó jó részén akkor igencsak szerény mennyiséget hozhat akár ez a hó is,bár ez még jócskán a jövõ ill. a hónap zenéje.

Dávid (Jaurinum) újabb nagyszerû munkája lett feltéve a honlapomra, most az 1929-es visszaketintés (...):

Link

Éjszaka, a kopogós záporesõk idején itt is felszökött a hõmérséklet +6,3 fokra. Lehet, napközben sem lesz melegebb.
A minimum +2,8°C lett.

Nálam 0,9mm-el mutatkozott be a Február.

0,4 mm esõvíz a mérõben most 7-kor. A február már biztosan nem lesz csapadékmentes.:-)

Bejött:éjszakai min.5,7 fok,éjszakai max.8,9 fok.

És tényleg...2003.feb.4---de szép is volt,nekem sajnos nincsenek róla fényképeim,de jó lenne már újra egy olyan havazás

5 esztendõvel ezelõtt, 2003-ban ezen a napon kezdõdött a komoly havazás... Jó ég, már 5 esztendõ eltelt az utolsó országos nagy havazás óta. 6-án reggelre nálunk, Jászberényben 55-63cm-es hóréteg fedte a tájat. Valamelyik nap megnézegettem a fényképeimet, micsoda hóhegyeket lapátoltam össze..

Az átlagon holnap ismét lökünk rendesen, ugyanis az éjszakai minimum is 5 fok körûl lesz.

Erre Link van ítélve, aki nem tud idegen nyelvet komolyabb szinten. A neurotran fordítót sokáig kell tanítgatni, csak akkor éri el ezt a szintet, de az legalább nem vacakol az 512 karakter határral.

A meleg ma is bizonyított:13,4 fokos csúcs,5,6 fokos havi közép,10,1 fokost átlagmax.Ilyenkor 0 fok körüli napi átlagnak illene lenni...

Ebben a csodás tavaszi idõben rendesen melegszenek vizeink, 3-5 fokosak már . Lassan indulhat a horgászat pontyra is.

Hehe... az angol-magyar fordító semmit nem ér!

Egyébként tényleg nagyon szépen össze van szedve az 1956, gratula

Ezzel a neurotran is elbírhat. (Nem egy nagy szövegmennyiség, és a program fordít németrõl - magyarra is) Nem kizárt, hogy a neten is van valahol fordító, mint ahogy angol - magyar van.

A honlapod lesz a csírája egy huszadik századi, éghajlati adatbázisnak? Kezdésnek jó, aztán majd lesz valahogy...

Nem az, amikor a farkasok a településeken portyáztak, oly szigorú, zord tél, és mély hó volt ? (Olvastam valahol, csak arra emlékszem, hogy az 1700- as években volt.)
Várjuk az infókat.

Arra azért vigyázni kell, hogy a kis jégkorszak ideje alatt sem votl folyamatosan hideg tél. Pl. az 1600-as évek közepe tájéka, illetve elejénél is melegebb telek voltak. Az 1680-as, 1690-es évek voltakigen hidegek.
Európa legkegyetlenebb és talán leghidegebb tele 1709-ben volt. Már egy jó ideje próbálok netrõl információkat összeszedni. Korábban már hivatkoztam erre a télre. Sajnos linkek elkallódtak .
Akkor Párizsban nem egy este ment -20 °C alá a hõmérséklet és volt, hogy a napi max -10 °C alatt maradt.
Elviekben ekkor mérték Berlintõl nem messze a leghidegebbet, -30 °C-ot. Igyekszem összekeresni az infokat.
Akkori kemény telet úgy néz ki egy északi, sarkvidéki hidegbetörés okozhatta. Elõször Dániát, Németországot, Lengyelországot elérve, majd Franciaországot és végül Magyarországot.
Réthly könyveiben van is róla egy kevés, izgalmas leírás.

Igen igazad van, csak az 1600-as évek azért ugrott be, mert abból az évszázadból láttam fametszeteket, rajzokat a folyók jegén közlekedõ lovasszánokról, emberekrõl; nagy hótorlaszokról.

Nagyon klassz oldal, köszi, nekem is ment a kedvencek közé.
Tele van nemzetközi kifejezésekkel a felsorolás, szerintem németül nem tudóknak (mint én) sem nagy feladat az értelmezése. Igaz, én 15 éve az orf-texten gyakorlok.
A leggyakoribb kifejezések: streng - kemény, mild - enyhe, gefroren - befagyott.
--
Köszi Brett!

Az több évszázadot fogott át, a XVI-XIX.sz között ténykedett.

Bizony, jó lépés volt ez az OMSZ részérõl. Legmagasabb évi középhõ: Szolnok-Szandaszöllõs 12,7 C° . ;-)

Jaurinumnak én is gratulálok az 56-os összefoglalóért, nagyon szép munka.

Nem az 1600-as években volt az a bizonyos mini "jégkorszak"?

Nincs mit!
Így van, remélem nem gond.

Bizony, nagyon jó kis link, köszi!
Csak námetül kéne tudni, he-he!

Sajnos németül nem tudok, de Réthly feljegyjézsekbl ismerõsek az évszámok:
Link

Köszi a kezdeményezést és a közvetlen elérhetõséget. Látom, egyik mondatom túlzottan "meteorológia-mentesre" sikerült, és kihullott.

Íme már lész is az anyagod egybe: Link

Egyre valószínûbb, hogy a metnet érdekességeibe kerülnek át honlapomról eme nagyszerû viszatekintések.

Már közel fél éve is van,hogy így nem indult hónapunk:4,8 fok a három napi átlag februárban: legalább 4 fokkal az átlag felett.Hónapok óta(még januárban is)országosan nem kezdõdött szerintem ilyen pozitív anomáliával a hóeleje...

Mennyi érdekesség,igazi csemegézni való.

Inkább ez a link lenne a helyes, mert innen lett átemelve rögtön: Link

1963 Február 3.-án 18 óra alatt 27 fokott emelkedett a hõmérséklet Békéscsabán.
Forrás: eumet ATV Link

Köszi szépen!
Jóska: Nincsen tehetségem és kedvem se saját vagy másmilyen honlap szerkesztéséhez, maradok a fotófeltöltésnél. Ha érdemesnek találod, tedd fel a sajátodra. Örülni fogok, hogy így is elérhetõ lesz.

Az e havi középhõ méréséhez(eddig) 4.9 nálam, kazánhõmérõt kell használni!DD

Csatlakozom az elõttem szólókhoz, fantasztikus és igényes összeállítás. Ilyen munkákkal bizony elérhetõvé tehetõ lenne Rossmann felvetése, egy XX. századi Réthly életmû folytatása.
Addig is eme remek munkát egyben és honlapra téve lenne igazi élvezni (már nem is merem újra saját honlapomat ajánlani erre), Neked ilyesmi Dávid?

Köszi, nagyon érdekes, tartalmas elemzés volt!

Igazán szépen kidolgozott, részletes és élvezetes elemzés. Köszönjük szépen.

A Torna-vidéken töltöttem a hétvégét, és az országos tavasz ellenére itt még csak ma olvadt erõsebben a hó, és még most is találni bõven:
Link

Gratula, remek beszámoló, szép gyûjtemény!

Kösz Peti!
--
#8155.-höz: Prágában volt még egy 1799 januári -12.2°C, így 1956 csak a 3.

Befejezésként még annyit 1956 februárjához, hogy Közép-Nyugat-Európa több met. állomásán (Svájc, Franciaország, Németország D-DNy-i része) ez volt a mérések kezdete (XVIII. század eleje - XIX. sz. eleje, állomástól függõen) óta a leghidegebb átlaghõmérsékletû hónap.
Pl. Strasbourg -9.4°C, Hannover -9.3°C, Zürich -8.7°C, München -11.6°C-nél nem mértek alacsonyabbat, de a párizsi -4.6°C-ot is csak 1795 január (-6.3°C), a bécsi -8.6°C-ot és a prágai -11.7°C-ot a nálunk is hidegebb 1929 februárja (Bécs -9.9°C, Prága -13.7°C!) elõzi meg. Róma középértéke (+3.0°C) szintén abszolút rekorder. Forrás: Link

Itt kb. ugyanannyi volt,nincs lényeges eltérés(eddig)...