Kérdések és válaszok

Okés. Köszi!

Nyáron 2 órával több, télen 1-gyel a zónaidõ nálunk az utc-hez képest. Link és Link

2-3 okta felhõzet mennyire befolyásolja az esti/éjszakai lehûlés mértékét? Nagyon zavar, hogy fél óránként csak 1 tizedet képes csökkenni a hõmérséklet ma este.

Floo! 1985-ben igen erõs a december vége. 29-e 17.3, 30-a 0.8 fok.

Köszönöm a válaszokat! Azért én piszokul várom a havat kislányommal együtt. Hogy is szokott ez íródni? HAJRÁ TÉL!!!

Üdv!
Lenne egy olyan kérdésem, hogy ha mondjuk 00z-s futást nézek és elõrelapozok mondjuk +24 órát akkor ugye megint visszaérek a 00z-hez. Eddig oké. De ha mondjuk mutat x csapadékot +24 órára azaz 00z-n akkor az kb. hány órára értendõ? Valamennyit hozzá kell adni? Nekem az a tapasztalatom, hogy +2 órára értendõ. (Ezen értem azt, hogy nem éjfélkor lesz csapadékhullás hanem hajnal 2 órakor.) Elég bonyolultan írtam le -bocsi- de máshogy nem ment hirtelenjében.

Hogy mennyire nem szokványos, erre egy példa:
A mostani december adatai a nagykanizsai állomáson Link
Enyhe idõ napközben, T max átlag 7,1 fok, szinte egy nap sem volt 0 fok alatti maximum.
Nézzük meg, mennyire szokványos ez!
1974 decembere Link
1979 decembere Link
1982 decembere Link
1983 decembere, fõleg a hónap második fele érdekes Link
1985 decembere, tessék kapaszkodni Link
1987 decembere, második fele volt enyhe Link
1989 decembere Link
1993 decembere Link
1994 decembere sem volt túl hideg Link
1997 decemberében sem fagytunk halálra Link
2000 decembere is enyhe Link
2003 decembere Link
Szóval ez egy szokványos december, sok ilyen év volt korábban is a zonális telek idején.
Volt hogy a magasabb maximumok mellé alacsonyabb minimumok társultak, volt hogy alacsonyabb maximumok voltak, és az éjszakák voltak enyhébbek, de az enyhe tél nem ritka vendég nálunk.
Általános iskolás koromban telek múltak el úgy, hogy nem kellett elõvenni a szánkónkat.

Csak egy válasz: abszolút nem ritka, hogy január 9-ig nem volt az országban síkvidéken még sok hó. Télröl télre óriási eltérések vannak térségünkben, nagyon sok minden belefér az idöjárás "itteni rendjébe". Valójában az lenne "nem túl szoványos", ha a tél eddig mindenhol (vagy az ország nagy részén) vastag hótakaróval telt volna.
Ez eddig természetesen egy az átlagosnál kevésbé havas tél, de ijedelmere nincs ok.

Es hogy mi lesz még? Bármi, ami nálunk télen lehet. A prognózisok követésével a köv. 5-7 napra mindig tájékozódhatsz róla.

Sziasztok! Csak egy rövid kérdés! Mi van az idõjárással? Nem túl szokványos ez a fajta tél! Lesz egyáltalán országosan megmaradó hó, vagy már ezt is elfelejthetjük? Igaz még csak január van,de szerintem valami nincs rendben. [esõ]

Nem erre gondolsz (EOMA) ? Link

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Párbeszéd a moderátorokkal (#13423)

Egy matematikai jellegû kérdésem lenne, a valószínûségszámítás a témakör.
Gondolom a legtöbben ismeritek a normális (Gauss-) eloszlást. Azon valószínûsége változók számára, melyek csak pozitív valós értékeket vehetnek fel, kitalálták a lognormális eloszlást.
Lognormális az eloszlása definíció szerint annak a változónak, melynek a logaritmusa normális eloszlású. E definíció segítségével a változótranszformáció szabályainak felhasználásával a Gauss-eloszlás sûrûségébõl kiszámítható a lognormális eloszlás sûrûségfüggvénye.
Azok a változók, melyek értékei mindkét oldalról korlátos tartományban vehetnek fel értéket (a konkrét problémában, amivel most foglalkozom, pl. 0 és 365,25 között), azok vajon milyen eloszlást követhetnek? Itt több lehetõség van, konstruáltam egyet: people.inf.elte.hu/sapqaat/thnormal.doc
Kérdésem a következõ lenne: a sárgával jelölt képlet alapján valaki a momentumait meg tudja mondani a momentumait (az I norma, az M(eta) és a D(eta) kellene). Próbáltam integrálgatni, de nem segített sem az internet, sem a Bronstejn.
Köszönöm szépen!

Köszi!

155 m.

Valaki nem tudná véletlenül hogy Tibolddaróc tszf magassága menyi?

Köszönöm mindenkinek a segítséget! Így már megértettem! Azt szeretném még kérdezni, hogy a tengerszint feletti magasságnál minek a rövidítése a moh . Elõre is köszönöm a segítségeteket!

Ha jól értem, konkrétan 2 paraméterre kérdeztél rá, a 925 és a 850 hPa-os hömérsékletre.

Ezek egyes nyomászszintek hömérsékletét jelentik (értelemszerüen a 925 ill a 850 hPa-os nyomásszintét). A meteorológiában a tengerszint kivételével nem magassági szinteket sokás tekintetni, hanem nyomási szinteket. Egy olyan felületet képzelj el a magasban, amelyen mindenütt ugyanaz a légnyomás. Ennek a felületnek a magassága térben pontról-pontra is valtozik (és kijelöli a ciklonok-anticiklonok helyzetét ezen a szinten) illetve idöben is változik, ahogy az egyes met.objektumok mozognak, erösödnek, gyengülnek, megszünnek, keletkeznek. Egy iylen nyomásfelületen megnézhetjük az egyes (rács)pontokbeli hömérsékletet is, így már el is jutottunk a 925/850/700/500 hPa-os vagy bármely más nyomási felület hömérsekletéhez.

Es hogy mire használjuk ezeket? Rengeteg dologra, hisz az idöjárás 3-dimenziós (+a 4. dimenzió az idö), igy nem elég tudni, hogy mi van/lesz a földfelszínen/tengerszinten, hanem a magasabb szinteken lévö paraméterekröl is tudnunk kell.
A 925 hPa-os szint kb 700 m-en, a 850 hPa-os szint kb 1400 m-en van (nyáron + anticiklonban magasabban, télen + ciklonban alanyabban).

Pár felhasználási területe ezen hömérsékleteknek:

- frontok elhelyezkedése a magasban, mozgásuk, erösödésük, gyengülésük, feloszlásuk
- légtömegek jellemzése, meleg- és hidegadvekció
- A várható felszíni Tmin és Tmax becslése során is hasznosak
- A felszínre érkezö csapadék halmazállapotának elörejelzéséhez
- stb.

A szélmérö sátortetös házon a csúcstól számitva 2m magasan pontosan mérhet??Vagy a tetö kelt turbulenciát és a mérés pontatlan??

Azokat a modellek azért tekintjük meg, hogy az aktuális helyzettel legyünk tisztában.
Ezeken lehet látni a teknõket, gerinceket, frontokat, ciklonokat és anticiklonokat.
Ha ezeknek a def. tudjuk, akkor tudunk következtetni.

Ezen a honlapom találsz modelleket és térképeket.
Link
A modellek jobb felsõ sarkában van egy "i" betû erre kattintva informálódhatsz róluk.

Sziasztok! Szeretném megkérdezni, hogy mi az a 925hPa a hõmérséklet és a 850hPa a hõmérséklet. Az mire jó?

Én nem gondolom, hogy elfognak veszni. Mert több adatuk még a régi felületen jelenik meg. Pl. metsuli, felhõ atlasz stb.
A radar átalakítása nagyobb elõrelépés pont, mint a többi dizájnosabb megjelenítés.
A mostani megjelenítés talán nekem felhasználó barátabb, mint az elõzõ. Ám a hivatalosabbnak nekem a másik tûnt.

Mondjuk persze a pozitív és negatív elemeket vizsgálgatni nem nekem kellene.

Tehát, szerintem még nem fejezõdtek be a fejlesztések és az átállás még folyamatban van egyes tanulmányaiknál, s anyagaiknál.
Reméljük persze megjelenítésre kerülnek majd a következõkben is az archivált radar-, fronttérképek.

Köszönöm a válaszokat és a segítséget!
Sajnálnám, ha nem lehetének elérhetõk az adatok a jövõben, ez tényleg visszalépés lenne. Gondolom, nem vesznek el, "csak" nem publikusak. Valamiért azt gondolhatják, hogy ez nem érdekli az embereket...

Oké, köszönöm! Csak nem voltam benne biztos, nem üti-e egymást a kettõ. :-)

Jó az észlelésed, nálunk az észlelésben van párásság jelenidõ ikon és látástávolság megadása(párásság megjelöléssel kiegészítve), bõvített észlelõ felületen kiegészíthetõ a synop kóddal, amivel jelen esetben az elmúlt idõt is megtudtad adni. Ha synop táviratra gondolsz, akkor ott 24-es kód szerepelne a jelenidõ sorában és 4 km-es látás a látástávolság sorában.

Valaki hivatalos észlelésben jártastól kérdezném, nem tudom, helyesen jártam-e el 2012-01-01 14:02:04-es észlelésemben ( Link ) ? Ugyanis a 20-as csoportból, elmúlt idõre vonatkozó jelenidõkód mellett az "idõjárás jellege" pontban kiválasztottam a párásságot is, de így kissé összeférhetetlen a kettõ. Elvileg ugye a nagyobb kódszámú kap elsõbbséget, de a 4000 m-es látástávban továbbra is ott van a párásság - mert hogy az van. (Persze ez csak itt "keveredik össze", hivatalos észlelésben egyértelmûen 24, csak nem tudom, itt hogyan kell ilyen esetben észlelni.)

Sajnos nincs meg, így szomorú, de az eumethez kell fordulni ott még mindig frissülnek a napi jelentések. Archívum még( már) nincs, körzeti idõjárás szintén nincs. Egyelõre nagy visszaesés a hónaplap, ami használható és jó is az a radar, többi nem informatív és igen gyenge. Pl a hõtérkép botrányos lett! Honnan tudjam, hogy Zabar hány fokot mért?! No mindegy ez van, megbarátkozunk vele, nem tehetünk mást:-(

Szia!
A régi honlapból még van egy példánya az OMSZ-nak. Azon megy az archívum. Egészen az átállás idõpontjáig, 29-én délig. Link
Az, hogy lesz-e az új honlapon ilyen funkció, azt nem tudom, csak remélem. Sajnos az elmúlt 2 nap napi jelentését nem is találtam már meg, pedig azokat a térképeket rendszeresen nézni szoktam.
szerk.: Látom Tomka megelõzött.

Szia!

A régebbi honlap elérhetõ még némi cím módosítással, és itt még a archivált adatok elérhetõek:
Archivum: Link
Radar: Link

Sziasztok!

Nézegetem az omsz új honlapját, de nem találom az archívumot (radar, webkamera stb.).
Tudtok segíteni, hogy hol lelem meg? Vagy egyszerûen fogadjam el, hogy nincs többé, még annyira sem, mint eddig? Ez nehezen menne...

Elõre is köszi a választ!

Sziasztok!
Hol találom az elmúlt évek archivált észleléseit?

Sajna ez van. Tudom, hogy ez nem a fejlesztõs topic, de itt már negyedik napja kisebb-nagyobb megszakításokkal szitál a stratus. Más fajta csapadék azóta nincs, csak ez. Nem tudok mit tenni, be kell pipálni az esõ rubrikát. Amikor ez köddel párosul akkor azt is, vagy ha a talaj fagyos, akkor az ónost is. Az észlelõi felületen sincs szitálás, ha jól látom, ott szitáló esõt szoktam, mellé pedig a pontos szinoptikus jelenidõt.

Köszönöm a kimerítõ választ/válaszokat! Én is a St6-os eszmefuttatásból indultam ki, de inkább rákérdeztem. Mivel sajna nincs szitálás rubrika, akkor tényleg még ez a legjobb módszer itt a Metnet-es naplóban.

Persze, az tudom. Egy egész kódtartomány van biztosítva a jelenségnek.

De közben rájöttem, hogy hülyeséget kérdezek, mert a szitálás az szitálás, nem pedig esõ. Ezen nincs mit beszélni

Ez csak a MetNet-en igaz, rendes észlelõs állomáson szitálást is lehet adni jelenségként.
Például: Link
Fórumhelyszín: Mór

Köszönöm a felhomályosítást! Mint említettem, sajnos nem vagyok feltöltõ, így nem volt számomra ismert a rendszer eme hibája. Tehát akkor a ködszitálást fagypont felett esõnek kell jelölni. Megérne egy misét a fejlesztésekben is ez a téma, mert így meg nem helyes Vagy igen? Mit mond errõl az Észlelõk Nagy Kézikönyve?

Köszönöm, erre gondoltam!

A szitálás is a hulló csapadékformák közé tartozik. Szitálás esetén a hulló vízcseppek átmérõje 0,5 mm alatt van, a vízfelületre érkezve nem keltenek hullámzást. Amennyiben a túlhûlt vízcseppek a talajon lévõ tárgyakhoz ütközve megfagynak, akkor ónos szitálásról beszélünk. Szitálás az alacsonyszintû rétegfelhõzethez köthetõ. Amennyiben köd van és a hulló vízcseppekre az szitálásnál felsorolt kritériumok fennt állnak, akkor ködszitálásról beszélünk. Ködszitálás esetén is áll ami a szitálásra vonatkozik, azaz a hulló vízcseppek átmérõje 0,5 mm alatti és amennyiben a túlhûlt vízcseppek a talajra érkezvén a talajon lévõ tárgyaknak ütközve megfagynak, akkor ónos ködszitálásról beszélünk.
Mivel az éghajlati naplóban nem áll rendelkezésre külön szitálás rublika, ezért a szitálást az esõ, az ónos szitálást az ónos, ködszitálást pedig az elõzõ kettõ valamelyikével illetve értelemszerûen a köd megjelõlésével javasolt feljegyezni. Célszerû ilyenkor a megjegyzés rovatban pontosítani a hulló csapadék formáját.

Ugyanebben a fórumban 11.23-án errõl volt szó, olvasd el.
Az akkori állásfoglalások alapján írtam az elõzõeket.

Szerintem ködszitálás csak St6-ból lehet. Esõ meg max St7-bõl, de ez most nyilván nem az a helyzet volt. Az a lényeg, hogy a jelenlegi csapadék mind St6-ból hullik, így nincs köze az esõhöz.

Persze én nem vagyk nagy feltöltõ, csak logikusan próbáltam megközelíteni.

Én nem így tudom. Errõl nem olyan régen beszéltünk.

Ha jól emlékszem, akkor arról volt szó, hogy az esõt kell bejelölni és megjegyzésként a ködszitálást. Ónos ködszitálásnál pedig az ónos esõt az ónos ködszitálás megjegyzéssel. Természetesen mindkét alkalommal a ködöt is be kell jelölni.

Szervusz!

Az utóbbi.

Sziasztok!

Ha ködszitálás volt egy adott napon, akkor az éghajlati naplóban az esõt is jelöljem be vagy csak a ködöt és megjegyzésként a ködszitálás tényét?

Eddig is volt domb és hegy, de ezek a dombság és a hegység, dombjai és hegycsúcsai

Kis hazánkban nincsnenek hatalmas hegyek, ezért sokszor az 500m alatti dombokat is hegynek hívják...

"Például Magyarországon a kb. 300-400 m magas Villányi-hegységet hegységnek nevezik, míg ez a magasság más államokban még csak a dombság fogalmának felelne meg.
2 típust különböztetünk meg:
Középhegység: 500-1500 méter közötti hegység.
Magashegység, havas vagy havasok: 1500 méter feletti hegység.
A hegyvidék, tágabb értelemben vett hegység vagy körhegység több hegység csoportja.
A hegy egy hegység egyik csúcsa, egycsúcsú hegység (szigethegy) esetében maga a hegység."

stb,

Nem, az új értelmezés szerint amit Nyuli írt helyes, mivel van domb és dombság, és van hegy és hegység.
Mivel kis területi kiemelkedést is illetnek dombbal, és 500 méter alatti térszint is heggyel, lásd a felsoroltakat, így egy átmenetet képeznek a definíciók egymást között.
Nálunk a fennsík hiába domb, mégis fennsík mert 268 méter a csúcsmagassága és egy jó része 200 méter felett van.

"domb: 30 m - kisebb mint 200 m" - ez sem helyes, mert dombság és 200-500m között

hegy: 200 m felett ? hupikék törpikéknél lehet. Lász bácsi írta jól 500m felett középhegység...

Köszi Nyuli, hogy ezt leírtad ide nekünk így részletesen!
Szerintem szükség volt rá.

Ha hegyek, akkor jöjjön a Lila-hegy (300 méter) is. Link
A mi hegyünk, vagyis osztozkodik rajta Gyõrújbarát és Nyúl község.

A kép közepén lévõ magaslat a Lila. Nem összetévesztendõ a Pannonhalmi magaslattal- amin az apátság találhat- ami a kép bal oldalán van.

Nekünk is van hegyünk, Karancs a neve, 729 m magas. 2011. január 21-i kép a Karancsról a fürdõszoba ablakunkból: Link

Nekünk is van hegyünk, stílszerûen Kis-hegy a neve Link , a 310 méteres csúcsán csücsülõ csillagdával