Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Télember, igen jogos. Elnézést, csak mivel a reláció miatt küzdöttem a sikeres elküldéssel, elírás történt.
Jóska,
Én így emlékeztem, de most elõvettem a kis könyvecskémet. Elsõ metnet-es könyvet, biztos van neked is otthon egy. 64. oldal.
Idézek: " Fontos figyelni a reláció jelet - a fagyos és zord nap esetén az egyenlõség nincs megengedve."
Tehát akkor -10°C még nem, de a -10.1°C már igen, ugye?
Jóska,
Én így emlékeztem, de most elõvettem a kis könyvecskémet. Elsõ metnet-es könyvet, biztos van neked is otthon egy. 64. oldal.
Idézek: " Fontos figyelni a reláció jelet - a fagyos és zord nap esetén az egyenlõség nincs megengedve."
Tehát akkor -10°C még nem, de a -10.1°C már igen, ugye?
Akkor erõsítsd meg, tanúsítvány letöltésével, ezután már elérhetõ az oldal. 
Ami még kimaradt ezek:
Fagyos nap:Tmin: < 0°C; A hõmérséklet fagypont alatti.
Nyári nap: Tmax:>= 25°C; A Tmax 25 fokot eléri vagy át is lépi.
*
Téli nap: Tmin: (Nagyobb vagy egyenlõ mint 0°C);, Sehol sincs olvadás.
Valamiért nem küldi el a hozzászólás végét, ha (reláció után teszek egyenlõsége).
De itt vannak akkor.
Fagyos nap:Tmin: < 0°C; A hõmérséklet fagypont alatti.
Nyári nap: Tmax:>= 25°C; A Tmax 25 fokot eléri vagy át is lépi.
*
Téli nap: Tmin: (Nagyobb vagy egyenlõ mint 0°C);, Sehol sincs olvadás.
Valamiért nem küldi el a hozzászólás végét, ha (reláció után teszek egyenlõsége).
De itt vannak akkor.
Szia!
Az adatbázis a következõk szerint dolgozik:
Zord nap: Tmin:< -10°C; A Tmin -10 fok alatti.
Téli nap: Tmax = 25°C; A Tmax 25 fokot eléri vagy át is lépi.
Hõségnap: Tmax:>= 30°C; A Tmax 30 fokot eléri vagy át is lépi.
Forrónap: Tmax:>= 35°C; A Tmax 35 fokot eléri vagy át is lépi.
Szép napot!
Az adatbázis a következõk szerint dolgozik:
Zord nap: Tmin:< -10°C; A Tmin -10 fok alatti.
Téli nap: Tmax = 25°C; A Tmax 25 fokot eléri vagy át is lépi.
Hõségnap: Tmax:>= 30°C; A Tmax 30 fokot eléri vagy át is lépi.
Forrónap: Tmax:>= 35°C; A Tmax 35 fokot eléri vagy át is lépi.
Szép napot!
Csak azt szeretném kérdezni, hogy melyik adatból számolja ki a téli napok számát?
Változó magasságúak az évszaktól, és az éppen aktuális idõjárástól függõen. Egy meleg anticiklonban magasabban, egy hideg ciklonban alacsonyabban helyezkednek el. Körülbelül: 850hPa ~ 1500m, 700hPa ~ 3000m, 500hPa ~ 5500m, 300hPa ~ 9000m (itt: Link találsz aktuális térképeket erre vonatkozóan - lehet, hogy a böngészõd nem fogja szeretni az oldal titkosítását, de ne ijedj meg, szerintem nyugodtan figyelmen kívül hagyhatod)
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#85081 - 2012-01-18 15:11:03)
Bocsi, hogy ide írom, de ritkán látogatják a "Kérdések és válaszok" fórumot!!
Annyit szeretnék, hogy 850, 700, 500, és stb. hPa-n milyen magasságokat értünk?? :O köszi
Bocsi, hogy ide írom, de ritkán látogatják a "Kérdések és válaszok" fórumot!!
Annyit szeretnék, hogy 850, 700, 500, és stb. hPa-n milyen magasságokat értünk?? :O köszi
jah sry még annyit, mikor áramlik be sarkvidéki levegõ? AC hogyan pörgetheti be? vagy hidegfrontnál is lehetséges? :O köszi 
köszi így már érthetõbb...csak annyit még, hogy ugye a mediciklon is enyhüléssel jár )mediterrán ciklonban sok csapadék van, és enyhébb levegõ is ha jól tudom), de akkor a mediciklon érkezése elõtt elég hidegnek kell lennie ahhoz, hogy hó essen, ugye? vagyis a körülöttünk lévõ országokban is télies idõjárásnak kell lennie, jól gondolom? (megfelelõ hideg "utánpótlás"),ami most nincsen meg tehát közvetlen a mediciklon elõtt hidegbetörés avagy anticiklon, és a mediciklon után is AC?? :O vmi ilyesmi??
tehát közvetlen a mediciklon elõtt hidegbetörés avagy anticiklon, és a mediciklon után is AC?? :O vmi ilyesmi??
Megpróbálok válaszolni, legfeljebb kijavítanak
Zonalitás: a nyugati áramlatok akadály nélkül jutnak be Európa belsejébe (azaz az azori és az ázsiai magasnyomás is a "helyén marad")
Blocking: valamelyik anticiklon a nyugati áramlatokat eltéríti, megakadályozzák bejutásukat a kontinensre. Ez történhet az azori északabbra "vándorlásával" (nyugati blocking), akár egészen Skandináviáig (északi blocking), vagy eltolódhat keletre is (déli blocking), vagy a szibériai ac nyugati irányú szétterjedésével. Valamint van az a helyzet, mikor fölénk húzódik az anticiklon, nálunk akkor van hidegpárna.
A félblocking nagyjából az akciócentrumok huzavonáját jelenti, amikor nem egyértelmû, ki az erõsebb, és a ciklonok csak kevésbé sodródnak északabbra.
A mediterrán ciklonok blokkolásáról csak a déli blocking esetén lehet szó, bár nem igazán hallottam még, hogy valaki mediblokkoló ac-ról értekezett volna... esetleges a kialakulásuk, nem olyan állandó képzõdmények, mint az izlandi alacsony- és azori magasnyomás, így fel sem merülhet "megszokott" viselkedésük megváltozásáról, azaz amit a zonalitás-meridionalitás páros váltakozása jelent.
Havas és hideg tél szempontjából a meridionális áramlások túlsúlya kedvezõbb, a déli blockingot kivéve. Hozzá kell tenni azonban, hogy egyértelmû helyzetek ritkák, mivel sok hóhoz enyhe páradús léghullámok kellennek, a hóhoz meg hidegek, és egyáltalán nem biztos, hogy végig és az egész medencében megfelelõ aránya jön létre a kétféle levegõnek.
Legkedvezõbb és legbiztosabb helyzet hosszú havas tél meglétére, ha egy medibõl leesik 10-20-30 cm, utána kiderül az ég, a kisugárzástól lehül a levegõ, a medencére anticiklon helyezõdik, majd beáll a hidegpárna hosszú-hosszú hetekre. Remélem ilyen a következõ 50 évben nem lesz rémálom lenne 
Zonalitás: a nyugati áramlatok akadály nélkül jutnak be Európa belsejébe (azaz az azori és az ázsiai magasnyomás is a "helyén marad")
Blocking: valamelyik anticiklon a nyugati áramlatokat eltéríti, megakadályozzák bejutásukat a kontinensre. Ez történhet az azori északabbra "vándorlásával" (nyugati blocking), akár egészen Skandináviáig (északi blocking), vagy eltolódhat keletre is (déli blocking), vagy a szibériai ac nyugati irányú szétterjedésével. Valamint van az a helyzet, mikor fölénk húzódik az anticiklon, nálunk akkor van hidegpárna.
A félblocking nagyjából az akciócentrumok huzavonáját jelenti, amikor nem egyértelmû, ki az erõsebb, és a ciklonok csak kevésbé sodródnak északabbra.
A mediterrán ciklonok blokkolásáról csak a déli blocking esetén lehet szó, bár nem igazán hallottam még, hogy valaki mediblokkoló ac-ról értekezett volna... esetleges a kialakulásuk, nem olyan állandó képzõdmények, mint az izlandi alacsony- és azori magasnyomás, így fel sem merülhet "megszokott" viselkedésük megváltozásáról, azaz amit a zonalitás-meridionalitás páros váltakozása jelent.
Havas és hideg tél szempontjából a meridionális áramlások túlsúlya kedvezõbb, a déli blockingot kivéve. Hozzá kell tenni azonban, hogy egyértelmû helyzetek ritkák, mivel sok hóhoz enyhe páradús léghullámok kellennek, a hóhoz meg hidegek, és egyáltalán nem biztos, hogy végig és az egész medencében megfelelõ aránya jön létre a kétféle levegõnek.
Legkedvezõbb és legbiztosabb helyzet hosszú havas tél meglétére, ha egy medibõl leesik 10-20-30 cm, utána kiderül az ég, a kisugárzástól lehül a levegõ, a medencére anticiklon helyezõdik, majd beáll a hidegpárna hosszú-hosszú hetekre. Remélem ilyen a következõ 50 évben nem lesz
rémálom lenne
köszi elolvastam! DE!! ugye a zonalitás az, ami pl most van, hogy nyugatról érkezõ légtömegek alakítják az idõjárást, a blocking helyzet az, amikor az anticiklon blokkolja a Nyugat-Keleti áramlást!! A tartósan megmaradó hó és hideg szempontjából mi a legkedvezõbb? A zonalitás sok csapadékhoz köthetõ, de általában enyhülés, (mint most), a blocking meg akkor most télen hideget ad, de nincsen csapadék...értem amit elolvastam, de nem tudom, hogy ilyenkor (havas tél szempontjából) melyik az ideálisabb idõjárási helyzet?? Zonalitás vagy Blocking helyzet?? Ugye a mediciklonok sok csapadékot hoznak, de mivel óceánok felõl érkeznek, vagyis nekünk D-Dny felõl, akkor azt nem blokkolják, vagy mi?? Meg több típus van, ugye van Északi, Keleti és Déli típusú blokkolás!! Ezeket nem vágom...el tudod magyarázni vagy van erre is egy link?
Jah és mi a félzonalitás, azt tényleg nem találtam a kislexikonba...köszi
Jah és mi a félzonalitás, azt tényleg nem találtam a kislexikonba...köszi
Sziasztok! Szeretném megkérdezni, hogy az éghajlati napló milyen adatokkal számolja ki a téli napok számát? Köszönöm a segítséget!
Itt olvashatsz a zonalitásról és a meridionális áramlásról: Link
Az elmúlt pár hétben olyan fogalmakat hallottam, amelyekre nem találtam magyarázatot sehol!!
Pl: zonalitás, félzonalitás, stb..ezek hol vannak leírva? A kis lexikonba nincsenek benne! Tud valaki oldalt vagy vmit, ahol minden le van írva? Szeretném gyarapítani a meteorológiai tudásomat!! köszönöm elõre is
Pl: zonalitás, félzonalitás, stb..ezek hol vannak leírva? A kis lexikonba nincsenek benne! Tud valaki oldalt vagy vmit, ahol minden le van írva? Szeretném gyarapítani a meteorológiai tudásomat!!
köszönöm elõre is 
Örülnék, ha elküldenéd a ppt-t. (email címem a nevemre kattintva látható)
Köszönöm a választ!
(email címem a nevemre kattintva látható)Köszönöm a választ!
A második linken található cikk összefoglalását adtuk elõ idén Mezoszinoptika c. elõadáson Phileas-szal és Biciklissel, ez a legújabb kutatás eredménye, nekünk dr. Horváth Ákos ajánlotta. Valóban érdekes téma, valószínûleg jobban közelít a valósághoz a szállítószalagos értelmezés.
Ha kéred, akkor elküldöm Neked a 30 oldalas ppt-t, remélhetõleg segít a dolgok megértésében, de nem egyszerû, mi sem fogtunk fel mindent tökéletesen.
Ha kéred, akkor elküldöm Neked a 30 oldalas ppt-t, remélhetõleg segít a dolgok megértésében, de nem egyszerû, mi sem fogtunk fel mindent tökéletesen.
Sziasztok!
Kissé talán bonyolult, szakmai kérdéskörben szeretnék segítséget kérni. Meteorológiai érdeklõdésem középpontjában a szinoptikus meteorológia áll. Fõleg a mérsékelt övi ciklonok és frontjaik szerkezete, felhõzeti viszonyai érdekelnek, különös tekintettel az okklúzió folyamatára és magára az okklúziós frontra. Találtam is ezzel kapcsolatban számos írást, míg végül némi káosz lett a fejemben
Kettõt közülük be is linkelek: Link
Link
Ha jól értelmezem, akkor bizony nem egészen úgy történik ez a folyamat, ahogy a norvég ciklonmodell leírja. Az egyik tanulmányban van szó meleg szállítószalagos és hideg szállítószalagos típusról, a másikban pedig többek között azt állítják, hogy nem az okklúzió két oldalán lévõ hõmérséklet különbség határozza meg a front típusát (hideg okklúzió, vagy meleg okklúzió), hanem a "static stability", ami az én értelmezésemben a légtömeg potenciális energiájára utal.
Na most nekem ezek nagyon új dolgok és nem áll össze bennem a kép.
Mennyire férnek meg egymás mellett ezek a leírások? Egyáltalán a jelenlegi szinoptikus gyakorlatban mi az elfogadott? Ha a klasszikus Bjerknes-Solberg modell idejét múlt, akkor egy napjainkban írt szakirodalomban hogyan mutatnák be az okklúziós frontokat?
Kissé talán bonyolult, szakmai kérdéskörben szeretnék segítséget kérni. Meteorológiai érdeklõdésem középpontjában a szinoptikus meteorológia áll. Fõleg a mérsékelt övi ciklonok és frontjaik szerkezete, felhõzeti viszonyai érdekelnek, különös tekintettel az okklúzió folyamatára és magára az okklúziós frontra. Találtam is ezzel kapcsolatban számos írást, míg végül némi káosz lett a fejemben
Kettõt közülük be is linkelek: Link
Link
Ha jól értelmezem, akkor bizony nem egészen úgy történik ez a folyamat, ahogy a norvég ciklonmodell leírja. Az egyik tanulmányban van szó meleg szállítószalagos és hideg szállítószalagos típusról, a másikban pedig többek között azt állítják, hogy nem az okklúzió két oldalán lévõ hõmérséklet különbség határozza meg a front típusát (hideg okklúzió, vagy meleg okklúzió), hanem a "static stability", ami az én értelmezésemben a légtömeg potenciális energiájára utal.
Na most nekem ezek nagyon új dolgok és nem áll össze bennem a kép.
Mennyire férnek meg egymás mellett ezek a leírások? Egyáltalán a jelenlegi szinoptikus gyakorlatban mi az elfogadott? Ha a klasszikus Bjerknes-Solberg modell idejét múlt, akkor egy napjainkban írt szakirodalomban hogyan mutatnák be az okklúziós frontokat?
A fehér vonalakra gondolsz pl. ezen: Link ?
Azok nem izobárok, hanem izohipszák = azonos geopotenciálú pontokat összekötõ vonalak. Ebbõl nem légnyomást, hanem adott nyomási szint (itt pl. 850 hPa-os szint) magasságát olvashatod le. Illetve olvashatnád, ha lennének számok a vonalakon
Egy magányos 1470-est azért elcsíptem...
Azok nem izobárok, hanem izohipszák = azonos geopotenciálú pontokat összekötõ vonalak. Ebbõl nem légnyomást, hanem adott nyomási szint (itt pl. 850 hPa-os szint) magasságát olvashatod le. Illetve olvashatnád, ha lennének számok a vonalakon
Egy magányos 1470-est azért elcsíptem...
Sajnos nem találom az OMSZ honlapján a körzeti jelentést, valaki esetleg megtudná adni a linket ? Köszönöm !
Én megnéztem, és én sem találtam semmit. Amúgy a 500, 850, 925-hPa-s térképeken szerintem van izobárvonal, csak nincs rá írva semmi. Én megoldottam. Ráírom magamnak, amilyen tetszik.
Én látok rosszul vagy tényleg nincs olyan GFS elõrejelzési térkép a metneten, amin rajta lenne a légnyomás?!
Nagyon köszi! Mostanában kezdte felkelteni az érdeklõdésemet. Eddig kissé periférián volt nekem ez az index.
Naponta jelenik meg ezen az oldalon nagyjából kora délután. Van még több érdesség is, érdemes tanulmányozni.
Link
Ez még a tegnapi futás de várhatóan 1-2 órán belül ott lesz a friss.
Link
Ez még a tegnapi futás de várhatóan 1-2 órán belül ott lesz a friss.
Neked is köszönöm! Így már minden világos. És mi a helyzet az AO illetve a NAO-val? Mostanában sokat hallok felõlük. (csak nem tudom mit kezdjek velük ) Melyiknek milyen hatása van ránk nézve? Illetve mit jelentenek?
) Melyiknek milyen hatása van ránk nézve? Illetve mit jelentenek?
Ezenkívül pedig a térképek az addig az idöpontig lehulló csapadékot (illetve pontosabban az erre vonatkozó elörejelzést) mutatják. Igy mindenképp tudni kell az idöszak hosszát, amire az adott elörejelzés vonatkozik. Pl. 3-órás csapadékösszeg, 6-órás vagy 12-órás csap.összeg, stb. Ezt vhol meg kell találnod a térképen.
Igy aztán mondjuk egy 00 UTC-s csapadékösszeg elörejelzésnél nem azt látod, hogy 00 UTC-kor (azaz télen éjjel 1 órakor helyi idöben) az elörejelzés szerint hol fog épp esni, hanem hogy az ezt megelözö 3/6/12 stb. órára összesen mennyi csap. van elörejelezve. Fontos különbség!
Az aktuális helyzetre az adott idöpontra vonatkozó csapdékintenzitás elörejelzés utalna (létezik ilyen elörejelzés is, de ritkább), míg a csapadékösszeg elörejelzés mindig a feltüntetett idöpontot megelözö idöszakra vonatkozik.
Igy aztán mondjuk egy 00 UTC-s csapadékösszeg elörejelzésnél nem azt látod, hogy 00 UTC-kor (azaz télen éjjel 1 órakor helyi idöben) az elörejelzés szerint hol fog épp esni, hanem hogy az ezt megelözö 3/6/12 stb. órára összesen mennyi csap. van elörejelezve. Fontos különbség!
Az aktuális helyzetre az adott idöpontra vonatkozó csapdékintenzitás elörejelzés utalna (létezik ilyen elörejelzés is, de ritkább), míg a csapadékösszeg elörejelzés mindig a feltüntetett idöpontot megelözö idöszakra vonatkozik.
2-3 okta felhõzet mennyire befolyásolja az esti/éjszakai lehûlés mértékét? Nagyon zavar, hogy fél óránként csak 1 tizedet képes csökkenni a hõmérséklet ma este. 
Floo! 1985-ben igen erõs a december vége.29-e 17.3, 30-a 0.8 fok.
Floo! 1985-ben igen erõs a december vége.
29-e 17.3, 30-a 0.8 fok. 
Köszönöm a válaszokat! Azért én piszokul várom a havat kislányommal együtt. Hogy is szokott ez íródni? HAJRÁ TÉL!!! 
Üdv!
Lenne egy olyan kérdésem, hogy ha mondjuk 00z-s futást nézek és elõrelapozok mondjuk +24 órát akkor ugye megint visszaérek a 00z-hez. Eddig oké. De ha mondjuk mutat x csapadékot +24 órára azaz 00z-n akkor az kb. hány órára értendõ? Valamennyit hozzá kell adni? Nekem az a tapasztalatom, hogy +2 órára értendõ. (Ezen értem azt, hogy nem éjfélkor lesz csapadékhullás hanem hajnal 2 órakor.) Elég bonyolultan írtam le -bocsi- de máshogy nem ment hirtelenjében.
Lenne egy olyan kérdésem, hogy ha mondjuk 00z-s futást nézek és elõrelapozok mondjuk +24 órát akkor ugye megint visszaérek a 00z-hez. Eddig oké.
De ha mondjuk mutat x csapadékot +24 órára azaz 00z-n akkor az kb. hány órára értendõ? Valamennyit hozzá kell adni? Nekem az a tapasztalatom, hogy +2 órára értendõ. (Ezen értem azt, hogy nem éjfélkor lesz csapadékhullás hanem hajnal 2 órakor.) Elég bonyolultan írtam le -bocsi- de máshogy nem ment hirtelenjében. 
Hogy mennyire nem szokványos, erre egy példa:
A mostani december adatai a nagykanizsai állomáson Link
Enyhe idõ napközben, T max átlag 7,1 fok, szinte egy nap sem volt 0 fok alatti maximum.
Nézzük meg, mennyire szokványos ez!
1974 decembere Link
1979 decembere Link
1982 decembere Link
1983 decembere, fõleg a hónap második fele érdekes Link
1985 decembere, tessék kapaszkodni Link
1987 decembere, második fele volt enyhe Link
1989 decembere Link
1993 decembere Link
1994 decembere sem volt túl hideg Link
1997 decemberében sem fagytunk halálra Link
2000 decembere is enyhe Link
2003 decembere Link
Szóval ez egy szokványos december, sok ilyen év volt korábban is a zonális telek idején.
Volt hogy a magasabb maximumok mellé alacsonyabb minimumok társultak, volt hogy alacsonyabb maximumok voltak, és az éjszakák voltak enyhébbek, de az enyhe tél nem ritka vendég nálunk.
Általános iskolás koromban telek múltak el úgy, hogy nem kellett elõvenni a szánkónkat.
A mostani december adatai a nagykanizsai állomáson Link
Enyhe idõ napközben, T max átlag 7,1 fok, szinte egy nap sem volt 0 fok alatti maximum.
Nézzük meg, mennyire szokványos ez!
1974 decembere Link
1979 decembere Link
1982 decembere Link
1983 decembere, fõleg a hónap második fele érdekes Link
1985 decembere, tessék kapaszkodni Link
1987 decembere, második fele volt enyhe Link
1989 decembere Link
1993 decembere Link
1994 decembere sem volt túl hideg Link
1997 decemberében sem fagytunk halálra Link
2000 decembere is enyhe Link
2003 decembere Link
Szóval ez egy szokványos december, sok ilyen év volt korábban is a zonális telek idején.
Volt hogy a magasabb maximumok mellé alacsonyabb minimumok társultak, volt hogy alacsonyabb maximumok voltak, és az éjszakák voltak enyhébbek, de az enyhe tél nem ritka vendég nálunk.
Általános iskolás koromban telek múltak el úgy, hogy nem kellett elõvenni a szánkónkat.
Csak egy válasz: abszolút nem ritka, hogy január 9-ig nem volt az országban síkvidéken még sok hó. Télröl télre óriási eltérések vannak térségünkben, nagyon sok minden belefér az idöjárás "itteni rendjébe". Valójában az lenne "nem túl szoványos", ha a tél eddig mindenhol (vagy az ország nagy részén) vastag hótakaróval telt volna.
Ez eddig természetesen egy az átlagosnál kevésbé havas tél, de ijedelmere nincs ok.
Es hogy mi lesz még? Bármi, ami nálunk télen lehet. A prognózisok követésével a köv. 5-7 napra mindig tájékozódhatsz róla.
Ez eddig természetesen egy az átlagosnál kevésbé havas tél, de ijedelmere nincs ok.
Es hogy mi lesz még? Bármi, ami nálunk télen lehet. A prognózisok követésével a köv. 5-7 napra mindig tájékozódhatsz róla.
Sziasztok! Csak egy rövid kérdés! Mi van az idõjárással? Nem túl szokványos ez a fajta tél! Lesz egyáltalán országosan megmaradó hó, vagy már ezt is elfelejthetjük? Igaz még csak január van,de szerintem valami nincs rendben. [esõ]
Egy matematikai jellegû kérdésem lenne, a valószínûségszámítás a témakör.
Gondolom a legtöbben ismeritek a normális (Gauss-) eloszlást. Azon valószínûsége változók számára, melyek csak pozitív valós értékeket vehetnek fel, kitalálták a lognormális eloszlást.
Lognormális az eloszlása definíció szerint annak a változónak, melynek a logaritmusa normális eloszlású. E definíció segítségével a változótranszformáció szabályainak felhasználásával a Gauss-eloszlás sûrûségébõl kiszámítható a lognormális eloszlás sûrûségfüggvénye.
Azok a változók, melyek értékei mindkét oldalról korlátos tartományban vehetnek fel értéket (a konkrét problémában, amivel most foglalkozom, pl. 0 és 365,25 között), azok vajon milyen eloszlást követhetnek? Itt több lehetõség van, konstruáltam egyet: people.inf.elte.hu/sapqaat/thnormal.doc
Kérdésem a következõ lenne: a sárgával jelölt képlet alapján valaki a momentumait meg tudja mondani a momentumait (az I norma, az M(eta) és a D(eta) kellene). Próbáltam integrálgatni, de nem segített sem az internet, sem a Bronstejn.
Köszönöm szépen!
Gondolom a legtöbben ismeritek a normális (Gauss-) eloszlást. Azon valószínûsége változók számára, melyek csak pozitív valós értékeket vehetnek fel, kitalálták a lognormális eloszlást.
Lognormális az eloszlása definíció szerint annak a változónak, melynek a logaritmusa normális eloszlású. E definíció segítségével a változótranszformáció szabályainak felhasználásával a Gauss-eloszlás sûrûségébõl kiszámítható a lognormális eloszlás sûrûségfüggvénye.
Azok a változók, melyek értékei mindkét oldalról korlátos tartományban vehetnek fel értéket (a konkrét problémában, amivel most foglalkozom, pl. 0 és 365,25 között), azok vajon milyen eloszlást követhetnek? Itt több lehetõség van, konstruáltam egyet: people.inf.elte.hu/sapqaat/thnormal.doc
Kérdésem a következõ lenne: a sárgával jelölt képlet alapján valaki a momentumait meg tudja mondani a momentumait (az I norma, az M(eta) és a D(eta) kellene). Próbáltam integrálgatni, de nem segített sem az internet, sem a Bronstejn.
Köszönöm szépen!
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Hétvégén újabb hidegfront érkezik
Időjárás-változás | 2025-07-31 10:46
Szabályzat